absent father looking ass !
Van azért pár történetem a kerámialapos tűzhelyről. Aki rendelkezik eme csodálatos eszközzel, az szerintem mind tudna mesélni. Az, hogy takarítási szempontból egy rémálom, az alap. Hogy, ha a sima víz kifut és ráég, az az egyik legnehezebben takarítható, abszurd. De vannak egyéb problémás tényezői is. Konkrétan az, hogy nem láng ég, hanem az a hülye (már elnézést!) korong melegít. Ez több szempontból rossz: egyrészt főzés közben nem lehet csak úgy hirtelenjében feljebb vagy leljebb állítani, mint a gázlángot. Ergo ha valami kifut, az könnyedén továbbra is kifut (takarítási szempontból szintén nehezíti az életemet). Másrészt, sokszor nem veszem észre, hogy be van kapcsolva. Mikor két éve ideköltöztem, szerintem kb. a második héten sikerült az egyik műanyag keverőtálamat ráolvasztani a bal első korongra. Kb. másfél évig nem is tudtam azt a korongot használni. Aztán volt olyan, hogy kelesztéskor megolvadt a szintén műanyag tál széle. Az meg rendszeres, hogy várom, hogy forrjon a víz és csak nem forr, mire rájövök, hogy rossz korongot kapcsoltam be és nem a megfelelő melegszik... Szóval, rémálom. De nem hibáztatom a párom, hogy anno ilyet választott, hisz kinézetre mindenképpen pofásabb és mint tudjuk, főzésre meg sosem használta. :) A hétvégén viszont ismét sikerült nagyot alkotnom. Persze, lehetne néha több eszem is. A recepteket a hétvégi menühöz még péntek este kiválasztottam, szombaton piacozás, aztán főzés. Nagy eszemmel csak átfutottam a receptek leírását és nem olvastam végig, hogy bizony párhuzamosan kell rengeteg dolgot csinálni: levesalapot főzni, paradicsomot forrázni-hámozni, spenótot fonnyasztani, mártást főzni állandó kevergetés mellett, zöldséget előfőzni, stb.stb. A konyhában kicsit kezdett eluralkodni a káosz. Persze, hogy rossz korongot kapcsolok be és az kezd el forrósodni, amin az egyik fogókesztyűm pihen édesdeden... egészen addig, amíg füstölni nem kezdett... Még szerencse, hogy jó idő volt, és tárva-nyitva lehetett hagyni az összes ablakot és ajtót egy órán át... A recept azonban meglepő és finom. A pénteki válogatás közepette több variációt akartam felajánlani páromnak a lazac elkészítésére vonatkozóan, de amikor elkezdtem az elsőt mondani, akkor hatalmas IGEN felkiáltást hallatott. Pedig, bevallom töredelmesen, féltem ettől a recepttől. Ugyanis úgy kezdődik, hogy karalábé és spenóttal folytatódik a lazac mellett. Spenót és lazac, az ok. De mi köze ehhez a karalábénak??? Párom azonban szereti a karalábét és kapva-kapott az alkalmon. Így nekiestem a recept megvalósításának (egy régi Burdában találtam). És működött. De nem csupán működött, valami mennyei volt. Olyan szépen összepasszoltak az ízek, hogy csak na. Ráadásul, ezt a fogást ajánlom különösen azoknak, akik nem szeretik a "túl erős hal ízt". Mivelhogy a lazac összesül a zöldségekkel, teljesen másképp érvényesülnek az ízek, ha mondjuk szeletben sütjük ki. Kicsit féltem ugyan, hogy nem vétek-e elpazarolni egy hatalmas lazacdarabot egy csőben sült valamire, de az eredmény teljesen meggyőzőtt. Ajánlom mindenkinek. Csőben sült lazac spenóttal és karalábéval - 50 dkg lazacfilé - 2 nagyobb /3 kisebb karalábé - 50 dkg spenót - 1 fej vöröshagyma - 3 gerezd fokhagyma - 2 dl tejszín - 1,5 dl tej - 1 ek liszt / fehér tönkölyliszt - 15 dkg reszelt sajt - 1 ek frissen aprított tárkony - 1 ek citromlé - csipet szerecsendió - só, bors - vaj, olívaolaj A karalábét hasábokra (a sültkrumplihoz hasonlóan) vágjuk és sós forró vízben 4 percig előfőzzük. Ha friss spenótot használunk, a leveleket alaposan lemossuk, lecsepegtetjük, és 1 percig forró vízbe mártjuk, hogy megfonnyadjanak a levelek. Ezt követően kivesszük, lecsepegtetjük, összetépkedjük a leveleket és kinyomkodjuk belőle a vizet. A lazacot 2 cm-es kockákra vágjuk. A vöröshagymát és a fokhagymát felaprítjuk, és egy magas falú seprenyőben olívaolajon megfonnyasztjuk, meg megszórjuk a liszttel és fél perc pirítás után felöntjük a tejjel és a tejszínnel. Állandó kevergetés mellett 3-4 percig főzzük alacsony lángon, ekkor levesszük a tűzről és sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a tárkonyt, a citromlevet és a szerecsendiót. A lazackockákat 1 ek vajon megsütjük. Egy tűzálló tálat vajjal kikenünk. A karalábét, spenótot összekeverjük, óvatosan hozzáadjuk a lazacot is, majd az egészet a tűzálló tálban eloszlatjuk. Az öntetet ráöntjük, megszórjuk a reszelt sajttal. 200 fokra előmelegített sütőben 25 percig sütjük. CH tartalom: 1 adag (4 fő esetén) 20 g CH-t tartalmaz (ebből 4 g gyors CH) Forrás (módosításokkal): egy régi Burda magazin