The Hephthalites ,[10] sometimes called the White Huns ,[11][12] were a people who lived in Central Asia during the 5th to 8th centuries CE. They formed an empire, the Imperial Hephthalites, and were militarily important from 450 CE, when they defeated the Kidarites, to 560 CE, when combined forces from the First Turkic Khaganate and the Sasanian Empire defeated them.[1][13] After 560 CE, they established "principalities" in the area of Tokharistan, under the suzerainty of the Western Turks and of the Sasanian Empire , before the Tokhara Yabghus took over in 625.[13]
Explore BilgeBitig's 2810 photos on Flickr!
Több istenidéző szertartás hieroglifikus szövegkönyvét megtaláltuk és elolvastuk már az Al-Duna és az Urál, sőt Japán közötti hatalmas térségből, a bronzkor és a magyar honfoglalás közötti időkből. Most az Éhmann Gábor által Telki mellett fellelt és a Magyar Nemzeti Múzeumban éppen restaurálás alatt lévő kincsek egyikén, egy vascsat alján olvashatunk el egy hasonló szövegkönyvet (1. ábra). Ez érdekesebb a többinél. A szöveget ugyanis úgy komponálták meg, hogy abból az Isten antropomorf alakja és a Nap is kirajzolódik. A vascsat felirata öt mondatra tagolódik. A felső részt a csat ívén és nyelvén lévő két mondat, az alsót meg az istenidéző szertartás szövegkönyve (további három mondat) alkotja. 1. ábra. Az Éhmann Gábor által Telki mellett megtalált hun kincslelet elolvasható betétekkel díszített vascsatja (a szerző grafikai rekonstrukciója) A csat íve és nyelve 2/a. ábra. A csat íve az égboltot ábrázolja és Magasságos Óg köve olvasatú (a székely írás "m", "o/ó" és "harmadik k" betűinek előzményéből összerakott jelmontázs), a csatnyelven a sarok és a szár "úr" szójelek találhatók (ezek a székely írás "s" és "sz" betűjének előzményei) 2/b. ábra. A Telki vascsat íve az Óg szójele, ám a rajzába beépítették a magas és a kő szójeleket is, ezért az olvasata mai magyarsággal: Magasságos Óg köve A hun és avar csatok szokás szerint az égbolt ívét középen alátámasztó világoszlopot, azaz egy jellegzetes szembőlnézeti világmodellt ábrázolnak. A hun és avar világmodellek elolvasható, a képszerűségüket valamelyest még őrző jelmontázsokból állnak. E csat felső része az íven a Magasságos Óg köve, a nyelven pedig a Sarok ura mondatokat rögzíti. A magas kő az égbolt ívével azonos, ami a régiek szerint egy áttetsző kőből van. A sarok volt a haladók földi világát az éggel összekötő út, amelynek istene volt az ősvallásban. Ezt egyébként a sarok (sar Óg am. "Óg úr") szó második szótagja is megerősíti. Az Ószövetségben is említett Óg király azonos Heraklésszel, aki a szkíták ősapja volt a görög mítoszok szerint. Ennek megfelelően mi Óg urat tartottuk az ősünknek, ezért nevez bennünket a világ ogur népnek. 2/c. ábra. A vascsat nyelve két hieroglifából áll (1. és 2.), amelyek hangalakja hasonló, talán mert egykor egyetlen jelet képeztek (hegyen álló fát ábrázolnak), a 3. helyen a honfoglalás kori egyesített jelváltozat (a sarokúr szójel?), a negyedik oszlopban pedig a nekik megfelelő székely "sz" (szár, úr) és "s" (sar "sarok, úr") jelek láthatók Az istenidéző szertartás szövegkönyve Az istenidéző szertartások ránk maradt szövegkönyveinek jellemzője, hogy a szertartás cselekménysorához hasonlóan három jellegzetes részre tagolódnak. Ez a hármas tagolás megjelenik a csat alsó részének elolvasható "díszítésében" is (1. ábra). Az első és az utolsó jelcsoportban szerepelnie kell a ragyogj, ragyog, ragyogtál szójelnek (a székely "R" betű hieroglifikus megfelelőjének). A középső jelcsoportban szokás szerint az Isten megnevezésének kell megjelennie. Esetünkben a Lyukó istennév olvasható középen, amit többek között a Bodrog alsóbűi rovásszövegből is ismerhetünk. (1) 3. ábra. A vascsat alsó részének középső (szimmetrikus, ezért kétszer is elolvasható) mondata: Lyukó ragyog az égben (fotógrafika) azt a pillanatot jelzi, amikor az Isten megjelenik, ezért antropomorf ez a szövegrészlet 4. ábra. A vascsat alsó részének két oldalán az olvasási iránytól függően kétféleképpen: Ragyogj ég és Az ég ragyogott alakban is elolvasható mondat kapott helyet (fotógrafika), az első szövegben az Isten idézését, az utolsóban a búcsúztatását jelzi. 5. ábra. Avar csat a Zamárdi temetőből, amelyen a csat ívén szintén a magas kő, a nyelvén pedig a szár szójel képszerű változata olvasható - azaz a hunok és az avarok egyaránt magyar nyelven beszéltek, magyar írást használtak és azonos elképzelésekkel rendelkeztek a csatok szimbolikájáról 6. ábra. A Telki hun kincslelet másik darabja (középen), amelyiknek a "díszítésébe" szintén be van építve a magas és a kő szójele 7. ábra. A Szent Korona pártán lévő Krisztus zománcán van a telki hun vascsat istenidéző szövegkönyvének legközelebbi párhuzama (középen itt is megjelenik az antropomorf Lyukó Isten és jól látható a szöveg hármas tagolása is) Jegyzetek (1) Feltehető, hogy az Istennek több neve, vagy jelzője is lehetett, amelyek az egységes, panteista istenképzet más és más oldalára, az Isten eltérő szerepköreire utaltak. Az Óg név az isten éggel azonos voltára, a Szár "úr" név a világoszloppal való azonosságára, a Lyukó név pedig az életet adó forrás voltára utalhatott. Irodalom Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján Varga Géza: Ősvallási szertartás szövegkönyvének vázlata a rakamazi turulon Varga Géza: Oroszországi fémkereszt a hieroglifikus Ragyogó atyaúristen mondattal Varga Géza: Evans minószi rozettája egy ősvallási szertartás szövegkönyve elolvasható a magyar hieroglif írás segítségével Varga Géza: Japán jomon edény magyar hieroglifákkal írt mondatai Varga Géza: Rá napisten hieroglifájából székely R rovásbetű Varga Géza: A Bodrog-alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Nagyon nagy Lyukónak Varga Géza: Zamárdi avar csat a hieroglifikus Bél úr magas köve mondattal Varga Géza: A Telki hun kincslelet Lyukó ragyog az égen mondata Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve Varga Géza Egy őrségi szállás esete a legnépszerűbb balatoni hallal www.cserepmadar.hu www.csinyalohaz.hu Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó
Explore BilgeBitig's 2810 photos on Flickr!
Explore petrus.agricola's 26045 photos on Flickr!
The sensational finds made at Tillya Tepe in Northern Afghanistan close to the modern city of Sheberghān, are the primary source for reconstructing the cultural history of Bactria in the turbulent period between the end of Greek rule and the rise of the Kushan Empire. The paucity of written sources from this period (mid second century bce to mid first century ce), and our resulting lack of understanding of even major political and cultural events, has led to its apt characterization as the “Dark Age” of Bactrian history. In this context, a special place should therefore be reserved for archaeological finds and Tillya Tepe is undoubtedly the most important site of this period. The significance of the Tillya Tepe finds for the reconstruction of Bactrian history and its cultural landscape has long been recognized, but they still have much to offer in terms of historical inquiry. In what follows I shall attempt a new reconstruction of the headdress of a “prince” buried in Grave iv and conclude that it allows us to place him within the orbit of the Indo-Parthian Gondopharid dynasty, one of the most powerful regional political entities of the period.
Childeric was a Frankish king who was born in the middle of the 5th century AD and lived to around 480 AD. He was the son of Merovech (after whom the Merovingians were named) and the father of Clo…
Un posto di grande interesse all'interno della produzione artistica longobarda è rivestito soprattutto dall'oreficeria . Al VII ...
Made of gold with garnet cloisonne dragon terminals. The back ends of the terminals are open sockets fashioned to receive the strap ends and each dragon has a ribbed loop in its mouth in order to tie...
Some of the surviving pieces from Childeric's 5thC tomb: via http://t.co/ISFXGsOprS & http://t.co/4kHD1ypdCS & tumblr
