Az Anyák napja mindig különleges napja az évnek, olyan ötletet osztunk meg, amellyel mosolyt csalhatunk az édesanyák arcára. Kis kézügyességet igényel, de bátran bele lehet vágni az elkészítésükbe. Tartós virágok sok szeretettel Andy kuckója alkotója segítségével! Alapanyagok: 11x13 cm-es színes anyag a virág fejének 15x15cm-es zöld anyag a levelének 2 db 7x14cm ragasztós vetex, (helyette
A most induló kis projektem igaz csak érintőlegesen tartozik a fő témához, azaz a hulladékcsökkentéshez. Azonban az alkotás nemcsak ehhez az...
Kutyát kertes házban viszonylag egyszerű tartani. Vagy mégsem? Négylábú barátunk számára csupa izgalom és lehetőség egy saját kert. Nekünk pedig nem kell minden nap például korán kelnünk…
Ha már megtanultam horgolni, akkor minden lehetőséget megragadok, hogy készítsek valamit. A kokárda jó ötletnek tűnt, de segítséget kértem, hogy biztosan el tudjam készíteni. Dóri azonnal segített és felajánlotta, hogy még videót is készít. Szeretném veletek is megosztani a videót, amelyben Dóri megmutatja pólófonallal a kokárda készítést, hogy biztosan érthető legyen. Természetesen vékonyabb fonallal, kisebb
Önműködő tűzrakás, amely 14 órán keresztül ég és melegít! Bámulatos találmány, amit te is szívesen kipróbálnál!Ha kertes házban élünk, biztosan már alig várjuk a melegebb napokat, a nyarat, hogy az udvar végében finomságokat sütögethessünk a barátok társaságában. A következő videóban egy rem
mentőötlet
A társas összejövetelek kellemes helyszíne a kert. Készítsd el kerti bográcsozód mihamarabb, hogy felkészülten várhasd a tavaszi szezont!
Az egyik legfontosabb tavaszi munka egy gyümölcsös esetében a metszés. Összegyűjtöttük tíz pontban, melyek a legfontosabbak!
Az Anyák napja mindig különleges napja az évnek, olyan ötletet osztunk meg, amellyel mosolyt csalhatunk az édesanyák arcára. Kis kézügyességet igényel, de bátran bele lehet vágni az elkészítésükbe. Tartós virágok sok szeretettel Andy kuckója alkotója segítségével! Alapanyagok: 11x13 cm-es színes anyag a virág fejének 15x15cm-es zöld anyag a levelének 2 db 7x14cm ragasztós vetex, (helyette
A paradicsom is olyan növény, hogy sose dőlhetünk hátra, várva hogy érjenek. Egész nyáron akad velük tennivalónk.
A meztelencsigák (Deroceras spp.), házatlan csigák ( Arion spp.), nagy meztelencsigák ( Milax spp., Limax spp.) nedves időben rendkívül nagy károkat okoznak. Egyaránt károsítják a csírázó és kikelő és az idősebb növényeket. Nézzük, hogyan védekezhetünk ellenük!
Évelő növények ismertetése Évelők 35-90 cm között. Cickafark Palástfű Csótárvirág Harangláb Búzavirág Szívvirág Menyecskeszem fajták Árnyékliliomok Levendula.
Így lesz sikeres a növények kertbe telepítése
Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák. Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan. A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ. A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény) A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszúnappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik. Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben: a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat – a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját. b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát.. c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát. d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen. c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát. f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki. A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak. Összeállítottam én is egy vetési naptárat, ami letölthető innen, és akár ki is nyomtatható. Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később. A vetés módjáról. A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is) Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket. Vékony fűnyesedékkel takart répa és zöldségvetés . A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás. Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve. Homokos komposzttal fedett zöldségvetés. Vethetünk fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka. A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen. A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el. A borsót 20 cm sortávra, sűrűn vetem. Fejlődésük során a sorok egymást tartják. A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb megütögetni. Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében. hagyomány, hogy a kiemelt földet a fészek északi oldala felé tesszük. Ez valamennyire véd a lehülés ellen is. A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére. A legjobban a tömörítést a sárgarépa és a petrezselyem igénylik. A nem megfelelő tömörítés hiányos kelést okoz. Takart sorok tömörítése kézihengerrel. A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözésre szükség lehet, arra viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét. Ha öntözni kell én locsolórózsával szoktam, ez nem veri le a talajt. A legfontosabb nézni és várni, mikor jelennek meg az első növénykék. Kikelt zöldség sorjelző retekkel, védőnövényként hagymával. A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon. Túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes. Zöldség ágyás és fejessaláta. A fóliába illetve üvegházba történő vetés idejéről most nem írok, mert az attól is függ, hogy valaki tudja-e fűteni, vagy nem, valamint mennyire fog felmelegedni az időjárás. A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát! (A képeket később illesztettem be.)
Kevés embernek adatik meg az igazán nagy veteményes, legtöbbünknek takarékoskodnia kell a hellyel.
Még egyszer a vetés idejéről és egyéb praktikák. Még a kerti szezon elején tartunk, ezért nézzük át még egyszer, hogy a növényeket mikor lehet elvetni, és hogyan. A konyhakerti növények vetésének ideje több tényezőtől függ. A legfontosabb a növény csírázási és termesztési hőigénye. Ezen kívül befolyásolja a talaj előkészítésének lehetősége és az időjárás is. Függ attól is, hogy milyen növényt milyen céllal, milyen időszakban akarunk termeszteni. (elővetemény, főnövény, utónövény) A növények hőigénye eltérő. Vannak olyanok, amik már alacsony hőmérsékleten csíráznak, és fejlődésükhöz sem kell, sőt egyesek el sem viselik a magas hőmérsékletet. (petrezselyem, répa, salátafélék, káposztafélék egy része, míg a hagymák fagy hatására nagyrészt magszárba mennek át) Mások kifejezetten igénylik a meleget (paprika, paradicsom, padlizsán, bab, uborka stb.) Az sem mindegy, hogy a fejlődésükhöz sok fény kell, vagy kevesebbel is beérik. Így vannak rövid, és hosszúnappalos növények. Például a sok fény hatására a hónapos retek hamar felmagzik. Fontosabb vetési időpontok a szabadföldi zöldségtermesztésben: a) Február legvégén, március elején, amint a talajra rá lehet menni, nem ragad a cipőnkre és a szerszámra a föld, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat – a petrezselyem, a sárgarépa-, a kifejtőborsó-fajták, saláták stb. – magját. b) Március közepén 5–8 fokos talajba vethető a cékla, a hagyma, a káposztafélék, a további borsók, hónapos retek, majd ültethető a burgonyagumó, dugdossuk a dughagymát és fokhagymát.. c) Áprilisban, amikor a talaj 10–12 fokra melegszik fel, vetjük szabadföldbe a paprika, a paradicsom, a dinnye, a csemegekukorica magját, az uborka, a zöldbab első szakaszát és az őszi betakarítású fejes káposztát. d) Nyáron, június–júliusban kerül sor a szakaszosan vetett zöldbab, csemegekukorica, berakó uborka, nyári és téli retkek elvetésére. Julius vége és augusztus a másodvetések, pl. az őszi spenót, a kínai kel, az áttelelő hagyma, cékla, tarló-, kerek,- és káposztarépa stb. vetési időszaka. A keléshez ebben az időszakban az öntözés elengedhetetlen. c) Ősszel (szeptember–októberben) vetjük az áttelelő spenót, a fejes saláta stb. magját, dugdossuk az őszi fokhagymát, áttelelő zöldhagymát. f) A tél alá vetés időszaka a november vége, december eleje, ilyenkor vethető a petrezselyem, némelyik kifejtőborsó-fajta. A tél alá vetés akkor sikeres, ha a talaj már annyira lehűlt, hogy a mag megduzzad, de nem kel ki. A pontos vetésidő meghatározásához vetési naptárak is segítséget adnak. Összeállítottam én is egy vetési naptárat, ami letölthető innen, és akár ki is nyomtatható. Ezen kívül a vásárolt magvak csomagolóanyagán is feltüntetik a kedvező vetésidőt. A többnyire meglehetősen tág időtartománnyal kapcsolatban csak azt kell szigorúan venni, hogy előtte még ne és utána már ne kerüljön sor vetésre. Napos helyen választható korábbi időpont, a rossz adottságú, zord időjárású, kötött talajú területen érdemesebb a megadott időszak vége felé vetni. A homokosabb talajok hamarabb melegszenek fel, míg a kötöttebb, agyagos talajok később. A vetés módjáról. A mag beáztatása vagy előcsíráztatása akkor célszerű, ha siettetni kell a kelést, például megkésett vetéskor, az elgyomosodás elkerülésére vagy korán támadó károsítók támadási idejének lerövidítésére. A vetés előtt a magvakat, 6-8 órán át kell vízben tartani, a csíráztatási hőmérsékleten. (borsó, bab, de lehet a petrezselymet, répát is) Az előcsíráztatáshoz magvakat a legjobb kis vászon- vagy tüllzacskóba tölteni, bekötni, esetleg nedves homok közé rétegezni és a csírázáshoz kedvező hőmérsékleten tartani. Amint a fölrepedő héjú magvak egy-két százalékánál megjelennek az első kis, fehéres színű csírakezdemények, azonnal el kell kezdeni a vetés. Mindig nedves földdel kell takarni őket a kiszáradás ellen. Az így vetett magok (pl. uborka, tök) fokozottan érzékenyek a szárazságra és ezért rendszeres öntözéssel kell a nedvességet biztosítani. Vagy takarni a vetőágyat, fészket. Vékony fűnyesedékkel takart répa és zöldségvetés . A vetés módja többféle is lehet. Közülük mindig a legcélravezetőbbre essen a választás. Vethetünk sorba, legfőbb előnye, hogy a vetett mag mennyisége ilyenkor jól ellenőrizhető. A takarás, vagyis a takaróföld vastagsága pedig a kellő sortávolságokban húzott vetőbarázdák mélységével jól szabályozható. Keléskor, az egymás szomszédságában kelő magvak, egyesült erővel emelik a rájuk nehezedő takaróföldet, ezért kevesebb csíra pusztul el a befulladástól. A gyorsan csírázó, kelő saláta vagy retek vetőmagjához más ilyen növény magjából is bekeverve sorjelzőnek, a talajporhanyítás is könnyen elvégezhető és a kelés utáni gyomtalanítás is egyszerű. A sorba vetésnél a helyes sortávolságra és jó mélységben kihúzható vetőbarázdákba pergetve szórhatók el a magvak, a szóródásuk egyenletességét és sűrűségét folyamatosan ellenőrizve. Homokos komposzttal fedett zöldségvetés. Vethetünk fészekbe, ami akkor indokolt, ha nagy tőtávolság szükséges; a babon kívül, a kabakosoknál, vagyis a tökféléknél, a dinnyéknél és esetenként az uborkánál, valamint a csemegekukoricánál. A megfelelő sor- és tőtávolságok szerint hosszában és keresztben bevonalazott területen kellő mélységben kimélyített fészkek mindegyikébe több (2-5 szem) mag kerül, és majd kelés után ritkíthatók. Ilyen módon vethető fészekbe a dísztök, a díszbab és a hajnalka. A vetés mélysége általában a mag átmérőjének a négy-ötszöröse is lehet. Száraz időjárásnál vagy nagyon laza talajba ennél sokkal mélyebben, csapadékos időben vagy erősen kötött talajon viszont ennél jóval sekélyesebben is lehet vetni. A tényleges vetési mélység tehát a vetőmag nagysága, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma szerint határozható meg helyesen. A vetés sűrűsége alapvetően nehezen határozható meg. Arra kell ügyelni, hogy a kikelő növények ne gátolják egymás fejlődését. Sűrűbben vethetők a kelésük után még ritkítandó növények (paradicsom, paprika illetve sárgarépa, petrezselyem, egyes egynyári virágok). A petrezselyem és répa kelését segíti a sorjába szórt kapor. A végleges tenyészterületükre kell vetni azokat a helybe vetendő növényeket, amelyeket nem szokás ritkítani (bab, borsó). Azzal is számolni kell, hogy szinte sohasem kelnek ki teljes számban az elvetett magvak. Én általában 20°-kal több magot vetek el. A borsót 20 cm sortávra, sűrűn vetem. Fejlődésük során a sorok egymást tartják. A vetés takarása sorba vetéskor gereblye hátával a legegyszerűbb úgy, hogy utána ezzel le is kell nyomkodni a földet. Én egy könnyű fémhengert tolok át az ágyáson. Nehéz, durva rögű talajon az elvetett magvakra finoman morzsolt nyirkos kerti földet vagy komposztkeveréket érdemes elszórni takaróként. Fészekbe vetéskor a takarás kapával a legkönnyebb megütögetni. Utána a kapa lemezével ugyancsak enyhén lenyomkodható a takaróföld. Kabakosok vetését követően a fészket tányér alakúra szokás eligazítani, a jobb vízmegfogás érdekében. hagyomány, hogy a kiemelt földet a fészek északi oldala felé tesszük. Ez valamennyire véd a lehülés ellen is. A takaróföld tömörítése nyomja a magvakhoz az enyhén nyirkos földet. A nagyobb üregek megszüntetésével elősegíti a folyamatos nedvességáramlást az alsóbb talajrétegekből, a magvetés szintjébe. A tömörített földréteg fölé vékony rétegben száraz föld is szórható, a párologtatás csökkentésére. A legjobban a tömörítést a sárgarépa és a petrezselyem igénylik. A nem megfelelő tömörítés hiányos kelést okoz. Takart sorok tömörítése kézihengerrel. A vetés ápolása nem szokott különösebb munkát jelenteni. Legjobb, ha a vetés előtt annyira nedves, illetve beöntözött a talaj, hogy az a kelésig megfelelő nedvességet tartalmazzon. A vetés utáni öntözésre szükség lehet, arra viszont törekedni kell, hogy ne alakuljon ki a felszínen száraz, cserepes réteg. Elkerülhető az öntözés miatti talajcserepesedés, ha a talajt a kelésig nedvesen tartjuk, esetleg eleve árnyékolt helyre ültetünk vagy nedves papírral, zsákvászonnal, műanyag fóliával, illetve jó nedvességtartó komposztréteggel, homokos földdel fedjük a vetés helyét. Ha öntözni kell én locsolórózsával szoktam, ez nem veri le a talajt. A legfontosabb nézni és várni, mikor jelennek meg az első növénykék. Kikelt zöldség sorjelző retekkel, védőnövényként hagymával. A vetési hibák egyike, hogy nem kelnek ki jól a magvak, ami túl nedves – ragadós, talajok esetében bizony könnyen bekövetkezik a levegőhiány miatt. Ha a nedvesség kevés a magvak megduzzadnak, nem csíráznak, hanem előbb-utóbb elrohadnak. Ez előfordulhat túl mély vetést követően is, főleg kötött talajon. Túl korai magvetés, vagy erősen hűvös, csapadékos időben történő vetés szintén a vetési hibák egyike. Főleg borsó, uborka, tök és bab esetén veszélyes. Zöldség ágyás és fejessaláta. A fóliába illetve üvegházba történő vetés idejéről most nem írok, mert az attól is függ, hogy valaki tudja-e fűteni, vagy nem, valamint mennyire fog felmelegedni az időjárás. A vetési naptáramban erre is van utalás. Palántákat mindenesetre fűthető helyen nevelje mindenki. Jó munkát! (A képeket később illesztettem be.)
A diólevél komposztálása az ősz beálltával igencsak aktuálissá válik, ami a közhiedelemmel ellentétben nem egy bonyolult folyamat.
Most már tényleg vége a télnek, 2-3 nap és itt a kora tavaszi idő, mostantól november-decemberig nyugtunk lesz a fagyoktól és végre kiköltözhetünk a zöldbe, elfelejtve a kert csupasz, téli képét. A
Egy ilyen kertrész persze azért is jó, mert nem kell füvet nyírni. Biztos azonban, hogy a látvány sokkal többünket motivál. Cikkünkben végigkísérjük készítésének menetét.
mentőötlet
A magaságyás használata sok előnnyel jár, elkészítése sem túl bonyolult. Segítünk a tervezésben, haladjunk a kezdetektől. Magaságyás készítés egyszerűen.
Tervezzünk évelőket az ágyások szegélyeként, csodás látványt teremthetünk.
A szuperfoszfátot mindenkinek érdemes megismerni, ugyanis csodákra képes a kertben, a növényeket szinte újjávarázsolja, nézzük, hogyan tudod használni Te is!
Megtelik az ablakpárkány.
Less be a zord falak mögötti csoda világba!
Kis termet, nagy hatás.
