A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához! Fölszállott a páva - Busai Bori és Mahovics Tamás gyermekek néptánca A tánc a lélek érzése Táncoltál már úgy, hogy eggyé váltál a tánccal, hogy nem voltál te és a tánc? A tánc felszabadít, örömet ad, és nem mellesleg kiváló testmozgás. Tánc közben nincsenek rossz gondolatok csak mosoly, ritmus, boldogság! A tánc a legjobb terápia! :-) "Meggyőződésemmé vált, hogy a magyar parasztembert ugyanaz az erő fakasztja népdalra, mint a tavaszi rügyet!" - Bartók Béla - "A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen." - Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató - (a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük, több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on) A KÖRTÁNC Ezért oly hatalmas és igaz hagyományaink ereje! Bekapcsol a Forrásba! "Egy körtáncba csak akkor tudsz becsatlakozni, ha már szívedben felvetted a ritmusát, a hangulatát. S ha benne vagy, fogod a melletted lévők kezét. Összefonódtok, jártok körbe - körbe. Ropjátok a táncot, egyformán rezegtek, dobogtok, ugyanaz a tánc, ugyanaz a dal... de mégis más. És adjátok egymásnak, nevettek kacagtok. Jó ez a körforgás. Tudnod kell, hogy ugyanilyen körfogás az, ha reggel belépsz a jókedvbe, és ugyanilyen ha belépsz a rossz hangulatba. Már bent a szívedben ráhangolódtál. S ha benne vagy, olyan érzések töltenek el, olyan eseményeket kapsz, amely táncba hívtad meg magad. Ha adsz, akkor kapsz is. Ha elveszel, tőled is elvesznek. Ha nevetsz, rád mosolyognak. Van, hogy egyetlen mosolyért is százat kapsz! ... s egyetlen dühös percért, ezer dühös perc a jutalom... MA VÁLASSZ EGY VIDÁM ÉLETET ADÓ TÁNCOT, MEGLÁSD AZ AJÁNDÉKOD IS ÉLET ÉS VIDÁMSÁG LESZ!" Born Gergely - NYC - A Magyar Néptánc Titkos Nyelve: video: https://www.youtube.com/watch?v=-EIDLjrNuXQ Részletek Born Gergely előadásából: "A virágrügy, a forrás és a dal fakad!" - Jobbra forgás = teremtő, felpörgető - Balra forgás = lecsillapító befogadó - A mázas tányér kör alakja a befogadó világ, a hullámvonal körben - az életkígyó, közepe a teremtés kezdete - a fénymag. - Tenyér = tányér = visszaadom a teremtőnek, mint a tánc végén is a tenyerünkkel csapunk a földre. video: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=899966033358434&set=a.899965060025198.1073741856.100000351385479&type=3&theater "Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!" - A világnak 3 rétege van. - A KAR - AKAR A kar a döntő. Itt a Földön a cselekedetek a döntőek! A kar meghosszabbítása a KARD. "Tettekkel csak akkor lehet istenit teremteni, ha szeretetből sarjadzik!" = kardiológia A testi teremtés = a szerelem gyümölcse. A testi szerelem = szabad, tudatos vállalás - vállalok egy lelket, aki továbbviszi a többi nemzedéknek a SZER - ELEMET. Ez nemes, ezért legénykorban minden legényt fel - ÖV - eztek. CSAT = csatlakozás helye A köldöknél van - az édesanyával való csat - lakozás. Az öv - a köldökzsinór. KÜLDÖK - köldök Legénykor - öv - csatlakozás a szeretőhöz - először az édesanyához kell csatlakozni - ÉG ÖVVEL kell csatlakozni! Öv vonal alatt és öv vonal fölött változik az ornamentika. Öv vonal alatt a testiség van, fölötte a szellemiség van. A fejre nem is lehet akármit tenni - a tenger mélyéről igazgyöngyöt kell hozni - és gyöngykoszorút fonni! "Aki magyarnak születik, azt a Jóisten már biztosan szereti. Ha ezt az ember ki is tudja teljesíteni, akkor ő is érezni fogja ezt a bensőséges kapcsolatot a Jóistennel! Ez felelősség és küldetés is egyben!" - Born Gergely video - Táncra lábom... BORN GERGELY könyvének bemutatója: https://www.youtube.com/watch?v=RwXjPdHN4Ic Fölszállott a páva - Sándor Zsigmond legényes néptánc T Á N C TÁNC TÁN TAN TEN TEN ISTEN C(É) CS(É) Amikor táncolunk, a CSÉ, a CSÍ = az életenergia áramlásunk megváltozik. A LÉLEKTÁNC, az amelyik nem betanult lépésekre épül, hanem a testünknek szabad mozgást enged összeköt bennünket a magasabb szférákkal. Gondoljuk csak át, hogy miért is táncoltak az indiánok a tűz körül, hogy miért is képezte egyes SZER TARTÁSOK részét a tánc, hogy a harcművészetek mozdulatai miért olyan hasonlóak a tánclépésekhez! A jó harcos áramlásban van. Felveszi a ritmust. Az életesemények áramlásának a ritmusát. Szinte táncol az ellenfelével. A jó táltos, a jó sámán is áramlásban van. Révül, s a ritmus, amit a sejtjei diktálnak ilyenkor, hazaviszi. A "céltalan", "önfeledt" tánc valójában korántsem céltalan és önfeledt. A tánc tanít bennünket. Megmutatja a lelkünk blokkjait. Megtanít bennünket a ZENére összpontosítani. S ha elengedjük magunkat, a testünk megmutatja nekünk mit engedünk és mit nem engedünk meg magunknak. A tánc önismeret. A tánc lehetőség a forráshoz való visszatérésre. A tánc serkenti a szervezetünkben az életenergia képződést. A tánc segít visszatérni a forráshoz. A tánc gyógyít. A tánc feltölt. A tánc az Élet, hiszen minden ami él mozog, rezeg, ráz... minden, ami él ZEN-ÉL. Minden, ami él táncol. Az Élet dallA(U)Mára rezonál. Találd meg a saját ritmusod, s körülötted a világ is dalra fakad! spiriteve Fölszállott a páva - Gödöllő táncegyüttes „A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be.” * "Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz." * "Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod." * "A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője." * "A szép mozgás a szem muzsikája." * "A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül." * „A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása az életnek, hanem az élet maga.” * „Tánc közben az lehetsz, ami csak lenni akarsz abban a pillanatban.” Tánc - Murai Katalin festménye A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar ember benne él a természetben. Ezt különösen a népzene igazolja, amiben „benne van minden hangsor, benne van a teljesség” A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik. Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal. Néhány példa: „Esik eső, szép csendesen csepereg, Barna kislány szobájában kesereg Ki-kinyitja a szobája ablakát, Úgy hallgatja az eső zuhogását. (Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése) A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez: Megyen már a Hajnalcsillag lefelé, Az én kedves galambom most megyen hazafelé, Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma, Rásütött a Hajnalcsillag sugara. A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban: Kimegyek a doberdói harctérre Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám? Merre sirat engem az édesanyám? A népművészet szellemi tartalma: A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak. A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek. A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető. A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik. A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik. A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője. Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő. Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán). Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit). Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története. A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen A magyar néptáncok A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal. A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki. Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása A magyar néptánc típusai: A magyar néptáncok változatos ... formáit, fajtáit, zenekíséretének dallamait, a résztvevők számának és nemének változásait, előadásának módjait és alkalmait... figyelembe vevő rendezés előtt több lehetőség is áll. A táncforma meghatározásánál a legáltalánosabb jegyeket vesszük figyelembe: - hány résztvevő, - milyen alakzatban, - egymással milyen viszonyt alkotva táncol. Kárpátaljai lakodalmas csárdás Ezek alapján különböztetjük meg: a szóló, kettős (páros), hármas, négyes, kis- és a nagycsoportos táncokat. A csoportos formációk között lehetnek: kötetlen és kötött alakzatú táncok. Kötetlen a forma, ha nincs megszabva és állandóan változhat a táncosok egymáshoz képesti viszonya, a kötött alakzatok között legáltalánosabb a körben táncolás. A műfaji besorolásnál az előbbiekben említett szempontokat: - a táncosok neme, - korosztálya, - és a táncok célja, - szerepe alapján bővíthetjük. A nemek és korosztályok tekintetében megkülönböztethetünk: férfi-, női-, legény-, leány-, gyermek- és vegyes táncokat, a táncok Célja szerint pedig beszélhetünk: szórakozó-, bemutató-, harci-, szertartásos-, játékos- és utánzó táncokról. A táncforma és a műfaj együttes alkalmazásával már jól körülhatárolhatunk egyes csoportokat, de a táncok többalakúsága megnehezíti az egyértelmű osztályozást. Pontosabb, és egyben a legszűkebb kategóriát a tánctípus fogalmának bevezetésével lehetett létrehozni. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása Martin György (1932-1983), a magyar néptánckutatás egyik legkiválóbb képviselője szerint a tánctípus: egy meghatározott tartalmi, formai és zenei keretbe tartozó táncváltozatok összessége. A típusok altípusokat és típuscsaládokat is létrehozhatnak, mely eltérő földrajzi-történeti fejlődésük következménye lehet. A tánctípus olyan rendező elv, amely alapján a legátfogóbb és legátláthatóbb kép adható a táncok rendszeréről. Témánk tehát a magyar néptáncok rendkívül sokrétű hagyományát tánctípusokba rendezve mutatja be. A magyar néptáncok alapvetően két fő történeti stíluskörbe tartoznak: - a régi - és az új stílusba. Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása Régi stílusú néptáncaink: A tánc a különböző táncdivatok hatására lényegesen gyorsabban változó műfaj, mint népi kultúránk egyéb ágai. Pontos formáiról, és különösen mozgáskészletéről hiteles történeti forrás nem maradt fenn, így néptáncaink történetében nem tudunk olyan mély nyomokat hagyó rokon népi párhuzamokat kimutatni, mint népzenénk vagy néphitünk esetében. Ismereteink alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a Kárpát-medencei népeknél igen népszerű fegyver- és férfitáncok, illetve a reneszánsz kor előtt kialakult archaikus ugrós-páros táncok a kelet-európai közösségekben is igen kedveltek lehettek. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása A magyar - s a vele együtt élő többi Kárpát-medencei nép - tánchagyománya az európai tánckultúra különleges színfoltját hozta létre, amely egyben sajátos átmenet a balkáni és a nyugat-európai táncrégió között. Amíg tőlünk keletebbre megmaradtak az archaikus lánc- és körtáncok, addig Nyugat-Európában a reneszánsz eredetű páros táncok továbbfejlődtek, szabályozott formát vettek fel. Nálunk, azaz Kelet-Közép-Európában a szóló- és páros táncok rögtönzött előadásmódja maradt fenn. A történeti feljegyzések arra engednek következtetni, hogy külső és belső hatások következtében a 18. század közepén a magyar tánchagyomány részben átalakult, s a kor kívánalmainak megfelelő új táncréteg jött létre. Az új táncok jelentős mértékben kiszorították a régieket, amelyek csak a peremterületeken, Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon, Erdélyben, s ott is a parasztság archaikusabb kultúrájú rétegeinél, mint például a pásztoroknál, vagy rituális (pl. lakodalmi) szokáskörnyezetben maradtak fenn. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása Régi táncrétegünkbe tehát azokat a táncokat soroljuk, amelyek bizonyíthatóan már a 18. századi változások előtt léteztek. E táncok kísérőzenéje a magyar népzene régi dallamaiból, és a késő középkorban divatos nyugat-európai tánczene folklorizálódott darabjaiból áll. A dallamokra a 2/4-es ütembeosztás, a 80-120-as metronómszámú tempó és a nyolcados alapritmus jellemző. Néhány tánctípus esetében, mint egyes leánykarikázóknál, a botolóknál, vagy néhány vonulós páros táncnál, fennmaradt a páratlan metrikai lüktetés és az aszimmetrikus ritmus is. Kalocsai párnatánc - magyar táncok - Józsa Judit alkotása A régi stílusú táncaink két nagy csoportra oszthatjuk: - a műfajilag kialakulatlan, archaikusabb dunántúli és északkelet-magyarországi eszközös pásztortáncokra és ugrósokra, - valamint az egységesebb és fejlettebb szerkezetű erdélyi legényesekre és régi páros táncokra. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása Új stílusú táncaink: Az új táncstílus a 18. század derekától összetett gazdasági-társadalmi átalakulást követő ízlésváltozás eredményeként alakult ki. A többnyire kulturális önellátásra berendezkedő jobbágyság elindult egy sajátos kelet-közép-európai paraszti polgárosodás útján és bekapcsolódott a nemzeti kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalom áramlatába. Az új táncstílus kialakulása csak áttételes eredménye a kor gazdasági-társadalmi változásainak. A változás fő tényezője esetünkben a megjelenő táncdivatok sorozata, amelyek időben és térben eltérően hatottak. Páll Réka és Páll Domokos alkotása Egy-egy újabb hatás esetleg csak időlegesen, felszínesen érintette a korábbi hagyományt, és voltak közöttük olyanok, amelyek az új táncstílus kiindulási pontjaként értelmezhetők. Az új magyar táncstílus kialakulása egybeesett a nemzeti öntudatosodás, a nemzetei kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalmak áramlatával. Magyarországon kezdetben a rendi jellegű függetlenségi törekvésekkel indult meg ez a folyamat, amely főleg a nemzeti külsőségekhez való divatszerű ragaszkodással kapcsolódott össze, és a nemzeti nyelv, irodalom, viselet, zene és tánc magyarosításában nyilvánult meg. A 18. század végi nemesi magyarságtudat a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére, amelyre a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották a legalkalmasabbnak. Verbunk - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Ekkor alakult ki a lovas katona nemzet mítosza, melyhez leginkább a méltóságteljes, hősi pátoszt kifejező lassú, - Csokonai szerint - ázsiai gravitást(komolyságot, méltóságot) magában hordozó férfitánc illet. A nemzeti zenei karakter megfogalmazása is a verbunkból indult ki, s az első műtánc kísérlet, Szőllősy-Szabó Lajos 1840-ben készült "Körmagyar" c. koreográfiája is e táncot választotta témájául. A 19. század közepétől már a modern igényeknek megfelelő nemzeti társastánc kialakítására is törekedtek. Mintának a francia és lengyel kötött szerkezetű páros táncokat tekintették, de később az elemi erejű csárdás divat elsodorta e műtáncokat. Csárdás - Hegedűs Tünde festménye A csárdás elterjedésében nagy szerepet játszottak a "táncmesterek", aki az új nemzeti táncokat a mezővárosi és a paraszti közösségekben tanították. Hatásuk azonban időleges volt, mert a tánciskolás szabályozottsággal szemben a parasztság megtartotta kötetlen, szabályozatlan előadásmódú férfi- és páros táncait, s csak motívumokat kölcsönzött a tankoreográfiákból. Az új stílusú verbunk és csárdás divat alapvetően megváltoztatta a magyarság, és bizonyos mértékig a vele együtt élő egyéb nemzetek tánckultúráját. Az új stílus végső fejlődési fokozatának a verbunkból, valamint a lassú és friss csárdásból álló táncciklust tekinthetjük, amely a 19. század második felére alakult ki. -Énekes leánykörtáncok: Déli leánykarikázók Északi leánykarikázók Erdélyi leánykarikázók Borsodi karikázó -Eszközös táncok: Botolók Kanásztáncok Söprűtáncok Szóló botoló -Ugrós táncok: Dél–dunántúli ugrós Somogyi - páros ugrós Duna menti és Galga menti ugrós Mars Rábaközi dus Alföldi ugrós Nagy ugrós -Legényes táncok: Bukovinai silladri és csíki féloláhos Mezőségi sűrű legényes Maros–Küküllő–vidéki pontozó Kalotaszegi legényes Kalotaszegi legényes -Lassú legényes táncok és erdélyi verbunkok Legényes - Józsa Judit alkotása -Magyar (négyes) táncok Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása -Régi páros táncok: Lassú tempójú vonulós és forgó táncok Kállai kettős - nagykállói pár - Józsa Judit alkotása Közepes tempójú forgó-forgatós táncok Lakodalmi forgós tánc Korondi forgatós- Józsa Judit alkotása Gyors tempójú forgós táncok -Verbunk táncok: Körverbunkok Szóló verbunkok Rábaközi körverbunk -Csárdás táncok: Körcsárdás Körcsárdás Lassú csárdás - Józsa Judit alkotása Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása Duna menti csárdás Tisza menti csárdás Erdélyi csárdás Hármas csárdás Rábaközi csárdás -Balkáni eredetű táncok Balkán táncegyüttes -Polgári társastáncok Palotás - Józsa Judit alkotása -Néptánc - gyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny Néptánc – képgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-kepgyujtemeny Néptánc – mozgóképgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-mozgokepgyujtemeny Néptánc – hanggyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-hanggyujtemeny Néptánc – feladatgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-feladatgyujtemeny Árgyeleánka - moldvai csángó gyermekek tánca - Józsa Judit alkotása A Csillagszemű Táncegyüttes A Csillagszemű TáncegyüttestTimár Sándor koreográfus és Timár Böske táncművész alapította 1993-ban. Az Együttes a mai napig Magyarország egyetlen magántársulata, amely minden állandó támogatás nélkül, saját erőből érte el hazai és nemzetközi sikereit. Létszámát tekintve is egyedülálló, hiszen több, mint 700 fős tagsággal rendelkezik 3 éves kortól a felnőtt korosztályig. Az oktatás a Timár módszer segítségével történik, melynek lényege,hogy minél több gyermek, minél kisebb korban ismerkedjen meg a még elevenen élő néptánc és népzene hagyománnyal, de nem csak a színpadi megjelenítés által és muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat épüljön be a mindennapi életükbe. Erre az eleven élményre - csodálatos nevelő ereje és közösségteremtő hatása miatt - a felnövekvő nemzedéknek rendkívül nagy szüksége van. web oldaluk: http://www.csillagszemu.hu/ Lopott Ritmus - Miénk volt de ellopták Dr. Braun Atilla néprajzkutató filmje A "hipp - hopp" tánc és rap éneklés magyar eredetű! Hipi - hopi tánc és hadarónak hívták itthon. Magyarországon a legelterjettebb és házilag is termelt növény a kender volt. A fontosabb ünnepek a kender vetése és aratása idejére tevődtek. Ilyenkor gyakorolták a hipi - hopi hagyományait, melynek organikus része a jellegzetes tánc, melyet később, mint népszokást betiltottak. A Filmarchívumban fellelhető filmeken láthatóak az autentikus ruhák és mozdulatok: Kendertánc Fövesen (A Magyar Filmhíradóból). A nagyszerű termést és a jól végzett munkát ünneplik a parasztok. Két napig áll a bál. Megrendezésre kerül a hagyományos hadaró (rap - mai néven) verseny is. Járják a hipi - hopi táncot, mielőtt újra munkába állnának, hogy felkészítsék földjeiket, és az állatokat a télre. A Takács József által Fövesen felvett filmet, 1974 -ben leforgatja az USA -ban. A film vetítésén az előadóteremben jelen vannak, az akkori takarítást végző afro - amerikai fiatalemberek is. Ezután, néhány évvel késöbb megalakul a "Sugarhill Gang" nevű zenekar, akik hip - hop zenét kezdenek játszani. MAXIMUS TYRIUS (Kr.u II. sz.): "A szkíták, ha részegségi gyönyörre vágynak, máglyát raknak és jó illatú növényeket égetnek. Azt körülülik, és lakmároznak az illatból. S mint mások az italtól, ők is ugrándoznak, énekelnek és táncolnak..." video: https://www.youtube.com/watch?v=erKy-jpyIO4 Továbbá: A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-vadkender-olaj-meggyogyitja-rakot-de.html Tánc - idézetek: "A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője." (Richard Wagner) "A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt. Az egyik enber ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc..." (Kalidásza) "A természet lábakat ad nekünk és a művészet megtanít használni őket." "A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..." "A tánc olyan vers, amelynek a mozdulatok a szavai." „Ha elsajátítottad a lépéseket, elkezdheted megtölteni lélekkel." (Philip Toshio Sudo) “Énekeljetek, táncoljatok, legyetek vidámak, de hagyjátok egymást egyedül járni. Ugyanúgy, ahogy a hárfa húrjai is egyedül vannak, de ugyanarra a zenére rezdülnek.” (Kahlil Gibran) "A tánc verítékes munka? Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol. Kutatod a tökéletest. Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül. Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod." (Fred Astaire) "És legyen elveszett minden olyan napunk, amelyen legalább egyszer nem táncoltunk, És legyen fülünknek hamis minden állítás, ha nem csattan fel vele együtt legalább egy kacaj." (Nietzsche) "... fejezd ki tánccal mindazt az energiát, ami felszabadult benned. Az egész tested tele lesz energiával, hagyd, hogy ez az energia a táncon keresztül fejeződjön ki. Igen fontos a tánc..." (Osho) …Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz… "Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt, Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának, Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne, Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.” (Andrew Matthews) Amikor érzem a zenét, elvesztem az irányítást az eszem, a testem, a szívem és a lelkem fölött. A tánc nem egy alak, ez az élet egy útja. "Te vagy a táncért, nem a tánc érted, és ezt addig használd ki, amig teheted" "A tánc nem szenvedély az elején csak egy életérzés belekezdesz és nem tudod abba hagyni! Ekkor válik szenvedéllyé!" "A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be." (Cezare Negri) „Tánc közben az lehetsz, ami csak akarsz lenni abban a pillanatban.” " A táncban nincsenek szabályok. Ha igazán érzed a zenét, nem csinálhatod rosszul" "A nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt válnak naggyá." "Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer." "A tánc a lélek rejtett nyelve." "Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni.” "Az ember legigazabb kinyilvánulása a tánca és a zenéje...a testek sohasem hazudnak." "Nem olyan emberekre vágyom, akik táncolni akarnak. Olyanokra, akiknek táncolniuk kell." "Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod." "A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát. A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus." "A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..." "Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának. Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának. Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." "A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik: a mozgás. " "Lehet-e nagyobb boldogság a Földön, mint az angyalok táncát utánozni?!" "Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni." "Ahol van Swing, ott van út is." :-) (forrás: szepkepek.bloglap.hu/Ács Erika/tudásbázis) Plejádi tánc: http://www.youtube.com/watch?v=0813gcZ1Uw8 Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24.Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html 36. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - A Föld vezető vérvonala - A pentatonikus - ötfokú magyar NÉPZENE létezik!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-fold-vezeto-vervonala.html - MAGYAR NÉPDALOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/magyar-nepdalok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html 39. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 40. Népi mesterségek listája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - ŐSI TUDÁSUNK - NÉPHAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - NÉPZENÉNK - ROVÁSÍRÁSUNK ÉS A JÓ VIZÜNK A KULCS: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/06/osi-tudasunk-hagyomanyunk-nyelvunk.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

Forrás ; http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=1421&pid=22746#top_display_media MAGYAR HÍMZÉSVILÁG és MOTÍVUMKINCS Matyó hímzés Bemutató : Ligeti Zsuzsa gyönyörű hímzéseivel. Felsőtiszavidéki hímzés Torockói hímzés Drávaszögi hímzés Cifraszűr részlete Kecskeméti suba mintás hímzett terítő Selyem hímzések a Székely Kalocsai terítő riseliős Babás függöny Erdély Csornai életfás falvédő Mezőkövesdi hímzés Életfa motívum Székely varrottas Buzsáki hímzés Csengeri hímzés Vászon terítő csipke díszítéssel Lenvászon futók,Kézzel szőtt lenvászon szőttes. Rákóczi mint Hevesi motívumok Beregi hímzés Székely varrottas Hevesi szőttes Göcseji hímzés Bukovinai székely szőttes Udvarhelyszéki szarvasos párna-nagyon régi minta

Get more from Dimicator on Patreon

Learn the most used verbs of the Hungarian language with this poster that contains the 25 most used verbs in the present tense

Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv A Rovás ABC értelmezése A Nap Ember Gyermeke, a Tudása által képes átugrani a Sáncot, s így elérni Isteni szintjét! (Vízöntő kori ember Istentudás felé vezető útja rovásjelekkel - Domonyi Károly) Mindazon dolgok közül, amelyek a Föld nevű bolygón történtek, a magyarok őstörténete a legcsodálatosabb. Lehet erről százezer oldalakat írni, de néhány sorban is össze lehet foglalni, mint ahogy Kányádi Sándor erdélyi költő tette: Szarvas-itató „Ahol a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár: még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy, megáll akkor a patak is, egy pillanatig áll a víz, s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág." Ha valaki őstörténetünkről e néhány sornál többet akarna tudni, annak ismernie kell a rovásírást. De mit is jelöl ez a fogalom? A rovásírás a magyarok ősi írása, a legősibb írásrendszerek egyike. – Friedrich Klára ...a mindentudás kulcsa! Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás - Friedrich Klára, Szakács Gábor - Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük a hon(vissza)foglalás előtti őstörténetünket és végül, de nem utolsó sorban, ne feledjük-tanuljuk, szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, Kárpát-medencei bitoklevelünket-a rovásírást. A székely - magyar rovás betűkészlete Európában "A magyar nyelv olyan, mint a kőszikla, nem kér senkitől kölcsön, nincs szüksége semmire, de van!" - Sir Browning Neves íráskutatók felismeréseit ötvözve rovásjel-értelmező táblázat: A táblázat segítségével nem csupán az ősi Magyar szavakat lehet elemezni, ugyanis a mai szóváltozat nekünk üzen – a nyelv intelligens változásait Isten vezérli, Ő tudja, mit kell üzennie a jelen Magyar emberének, a fejlődő nyelve által. A Magyar Adorján féle rovás ABC ROVÁS JELEINK ÉS AZ ÉLET VIRÁGA A rovásírás jeleinek eredete: Minden rovásjelünk beilleszthető egy ősi szimbólumba, az Élet Virágába. Az idők kezdetén egy közös ősműveltség létezett, melynek hordozója volt a magyarság is. Video: http://www.youtube.com/watch?v=ruaOsxZ5FK0&feature=share Az Univerzális székely-magyar rovásírás Nagy valószínűséggel rovásírásba rendeződött mikrobákat rejt a Mars talaja a Curiosity által vett minták elemzése alapján – jelentették be amerikai kutatók a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában. A magyarok – és ezzel az emberiség – eredete nem csak a Föld bolygóra korlátozódik. “Talán a Marson talált rovásírás már elegendő bizonyíték az eddigi kétkedőknek is, hogy ez a (t.i. szkíta/hun/magor – a szerk.) nép hozta más bolygóról a tudatos életet a Földre” cikk: http://kozpontiujsag.hu/?p=587 A KÁRPÁT-MEDENCE, A BOSNYÁK PIRAMISOK ÉS GLOZEL JELRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: - magtudin.org- Friedrich Klára - 12 székely magyar rovás ABC összehasonlítása Fischer Károly Antal gyűjtése nyomán: Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása? Ez itt mind a miénk! Mindezt bizonyítják a székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről, honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról, uralmi jelvényeinkről, valamint az énlakai és a tusnádi rovásfeliratból. (ez a táblázat Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználható) További táblázatok itt: http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/232-bevezetes-rsegi-jelkincs#jelkincs_retegei_tablazatokban_ Jeltáblázatok - Varga Gézától: https://www.facebook.com/geza.varga.3154/media_set?set=a.498443096844551.112704.100000365968936&type=3 Varga Géza: Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek" c. kötet a mai napon felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományába. http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf Egyedülálló székely ábécé az Országos Levéltárban „Jegyz: Ez a könyv az én birtokomba 1850-ben jöven, a rongyos kutyabőr fedelére ragasztott, s az eredeti kötéshez tartozó fehér papíron találtam a tulsó oldalon látható, Hun-Scytha alphabet példányt; melly, mint látszik, ugyan azon kézzel levén írva, mellyel maga a „Diárium s. Regestum” czímlapja: bizonyos, hogy a felírt évben, azaz: 1655-ben jegyeztetett fel. Én a könyvet, 1850. újra beköttetvén, a kérdéses lapot, a tulsó oldalra ragasztattam, mint egyik régi emlékét, azon írásmódnak; okiratul annak literaturájához. Szigeth, majus 30. 1850. Szilágyi István” Forrás: https://aktakaland.wordpress.com/2015/07/10/szekely-forrasok/ INDUS VÖLGY - HÚSVÉT SZIGET INDUS - MAGYAR összehasonlító jeltáblázatok - 1. táblázat: Bal oldalt Mohendzsódárói (Indus-völgy), jobb oldalt Húsvét-szigeti rongorongo írásjelek: - 2. táblázat: Indusvölgyi és magyar összehasonlító jeltáblázat: Továbbá itt: - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html (Forrás: Ujgur-Magyar testvériséget és kultúrát támogató csoport/Magdi Hun-Kipcsák/Varga Géza gyűjtése) A Kárpát – medencéből terjedt el az ősnyelv és írás a Földön! Sziriuszi aranylemezek video: https://www.youtube.com/watch?v=F-7XtIhtGHY A Magyarok Földön "túli" eredete! Ami még mindig nem a kezdet, kezdete....csupán egy folyamat része... Folytatás, kicsit bővebben, merészebben: video: https://www.youtube.com/watch?v=tLtnWaNkofE A székely-magyar rovás írásból származik a világ összes írása! A székely-magyar rovás 1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=EQEWIQJVIgo#t=54 Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból Második rész: https://www.youtube.com/watch?v=ubDzC2QpEcg A Tatárlakai korong izotópos vizsgálata szerint kb. 7000 éves, rajta a székely - magyar rovásírásos felirat Harmadik rész: https://www.youtube.com/watch?v=zjeX0K7c7Ts A Boszniai 350 ezer éves Nap piramisban székely - magyar rovásírásos jeleket és mondatokat találtak „A kapu bezárult! Meg kell várni, míg kinyílik. Harcosok vagyunk, hódítunk és építünk.” (Forrás: http://csabavezir.blog.hu/) Székely - Magyar rovás ABC értelmezése: Az "eGY - GY" rovásjele Hívóképei és szavai: eGYisten jelképe a magyar címerben; fogalmi jelentése: népünknél a Teremtő Isten jelzője: az egy, egyetlen. eGYisten EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja, előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester műhelye: http://www.zalanepmuveszet.hu/tagsagunk/Fazekas/czibor.html Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház - Varga Géza A Madarasi Hargitán Egy az Isten - Egyisten Álljunk az Egy-s-Ég-be! - Legyünk a Jel-en - Legyek a Jel Én! Az "eSZ - SZ" rovásjele Hívóképei és szavai: SZár, SZálfa, SZálka vagy SZúr A rovás 'SZ' a kezdet és a vég, vagyis Én vagyok - Sz-Én vagyok. Én 'Sz' vagyok - MAG-amra mutatás - Szén alapú vagyok! video: - "Minden vízbe mártott test..." Jásdi Kiss Imre - Ősi üzenetek dekódolása: https://www.youtube.com/watch?v=EIiPK9NM820 Az "I" rovásjele Hívóképei és szavai: Istenfa (az építés alatt a jurta közepét – a tündöklőt – megtartó fa); fogalmi jelentése: Isten. A kereszt az élet és a halál keresztútja. Isten: Napfénnyel keresztelő magyarok ősjelképe Az "Í" rovásjele Hívóképei és szavai: Írás (tevékenység) Mégiscsak Megtestesül az Ige, vagyis a SZÓ Életre Kel, Testet Ölt, Cselekszik, Formát Kap és Formát Vesz Fel.... "T (eT)" rovásjele Hívóképei és szavai: Tám, Tartó, Támasztófa, Tető A betű formája a támasztó oszlopot idézi, világosan mutatja a forma a fogalmat. A T betűnkhöz hasonló jel van a sumer ékjelek között is, szintén „Tám” fogalomértékkel. A régi építészet fontos elemei közé tartozik, szinte minden tornácnak ilyen tartóoszlopai voltak. Falvainkban ma is láthatunk, sajnos, egyre ritkábban, ezeket a tornácos házakat, amelyeknek másik, fontos eleme a "ZS" betűnk. Az "ZS (eZS)" rovásjele Hívóképei és szavai: ZSendülő növény ZS (eZS) = Zsenge, zsámoly, zsarátnok (tűz, parázs) Varga Géza szerint fogalmi értéke: Zsenge. A betű formája ezt látszik alátámasztani, hogy mégis inkább a zsámoly fogalmi értéket rendelem hozzá, mert tökéletesen illeszkedik az építészet területéről származtatható jelek közé. A T betűvel együtt a ZS betű alkotja a magyar parasztházak tornácának pilléreit. A zsámoly is támasztékot jelent. Az "A" rovásjele Hívóképei és szavai: Anya - Anyaisten Fogalmi jelentése: Anyahita, a szkíták termékenység-istennője. Minden korban nagy tisztelet övezte, ismerték és tisztelték Őt a görögök is, Anaitisz néven. Anyahita - Dávid Júlia alkotása Őseink Asszony vagy Boldogasszony néven tisztelték, szűznek tartották. Napba öltözött Boldogasszonyunk Az "Á" rovásjele Hívóképei és szavai: Áldott állapotú asszony = a jövő útja A "D" rovásjele Hívóképei és szavai: A D betű a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős) Derék (testtájunk) Fogalmi jelentése: DU, az ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél), az Atyát jelenti az ősibb változatban. A dolog érdekessége, hogy a sumer jelkészítésben a D betű fogalmi értéke Dingir (tündér, csillag), de a későbbiekben az Isten nevek elé már „igazi” csillagot tettek, s a magyar ábécében is csillag lett az Atya jele. Tündércsillag Hevesi Katalin munkája (terítőközép): Az "E" rovásjele Hívóképei és szavai: Evőeszközök E = evőeszközök Eleven E = eleven A feltételezett „Eleven” fogalmat indokolja a kapcsolat a H betűvel (H = hal, halál), és az is, hogy ábécénk minden egyes mássalhangzójának segédhangja, vitathatatlanul a legtöbbet használt, s ezért a legfontosabb magánhangzó. Úgy is mondhatnánk, hogy jelsorunkat az élet, az elevenség hatja át. Ember E = ember Elődei tapasztalatát, s Isten Lelkét megvalósító Ember Az "É" rovásjele Hívóképei és szavai: Ég, Élet (a Földet körülölelő égbolt) Az "J (eJ)" rovásjele Hívóképei és szavai: Jövesztő (a széna- vagy szalmakazalból a napi adag kihúzgálására – jövesztésére – való szerszám) J(eJ) = Jó, folyó JÓ szavunk nemcsak pozitív tulajdonságot jelöl, bensőséges viszony is kifejezhető vele. Pl. a régies Jó uram, Nagy Jó Uram, Jó isten szavaink ezt a viszonyt fejezik ki. A szó folyónevekben is fennmaradt, pl. Sajó, Berettyó (Beretjó). Az erdélyi nagy botnaptár rovója ezt a betűt használja a J és I hang jelölésére is. A "P (eP)" rovásjele Hívóképei és szavai: Pihe (tollpihe) P (eP) = pihe Ezt a jelet és a hozzá rendelt „pihe” szót az értheti meg igazán, aki már íjászott, vagy látott közelről nyílveszőt. A nyílvessző röppályája kiszámíthatatlan, ha a vessző törzsén, a vessző fokához közel nem helyezünk el legalább két darab, hosszában kettéhasított tollat. A hasított toll a „P” betűt formázza. Pihe: ...a madarak ruházata, melynek alapanyaga a PIHE, s így, egyben a Mérlegeltség Elvi Kifejeződése is A zászló indulása, a levegő lobogtató hatásának tárgyiasult, anyagba való álmodása, a repülés közkinccsé tételének teremtői, teenségi, megvalósítói kifejeződése, egy lépcső a szárnyalás, mint a szabad gondolatiság turuli kifejeződése, pedig csak egy tollpihe ... A "C (eC)" rovásjele Hívóképei és szavai: C (eC) = celőke Celőke – a nyílvessző régiesen (cél-lőke) cél, irány, lő, felfelé, a legfelsőbb szintek felé való irányultság C (eC) = celőke Jelentése nyílvessző, a régi magyar nyelvben. A szó érdekessége, hogy megfogalmazza a funkciót is. Az első szótag a cél szavunkat rejti. Ha igaz, akkor ebben az esetben nem mi vettük át a németektől (Ziel), hanem ők vették át tőlünk. A celőke szóban benne van a célba juttatás mikéntje is: lő. Az "Ü" rovásjele Hívóképei és szavai: Ü = Ülőke Ül, ő - ők, ügyesen leül az ülőkére Ü = ügy A folyó, víz fogalma, mert ügy szavunknak régi értelme ez. A Kárpát- medencében több folyó is van, melynek neve az "ügy" szóra végződik. Víz végződésű folyónevekre is van példa: Dunántúlon Feketevíz, (lásd. Erdélyi párja- Feketeügy), Sárvíz, Válivíz stb. Valószínűleg a kisebb, lassú folyású, kanyargós, majdnem állóvíz jellegű folyók, patakok mellékneve az ügy, víz. Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az "ü" (ügy "folyó") jelével (Sindümúzeum) Az "N (eN)" rovásjele Hívóképei és szavai: Növekvő Hold formája vagy annak látványa, ahogyan a Nő méhében Növekszik az új élet N (eN) = Nő, Növény, Növekedés, Nedves A rovásjelek második legfontosabb alkotóeleme, 11 betűnk épül rá. Nőies elem (gondoljunk csak a Hold fázisra!). Amikor meghajlítjuk a szárat ), nem törik el, (ahogyan a növény szára se, ha szél hajlítja)… – zöngésedik, lággyá válik, formája így a növényt idézi és a nőt, aki méhében az új életet hordja, ekképpen növekedő, s a Hold is ilyen amint telik. A Hold a földi nedvesség Úrasszonya… Az "F (eF)" rovásjele Hívóképei és szavai: Föld (a négy égtájjal) vagy a Fényforrás jelölése F (eF) = Föld Ehhez a jelhez kapcsolható talán a legtöbb emlékünk. Nemcsak betű, hanem Ősidők óta egyben szimbólum is. Többen, többféleképpen magyarázzák a jel értelmét, de minden magyarázat végkövetkeztetése, hogy az Aranykort jelképezi, az Első Királyságot. Ókori városalaprajzok az eF betűt mintázzák, de ilyen elrendezést mutatnak az állandó katonai táborok is. A "K (eK)" rovásjele szóközben Hívóképei és szavai: Kerítés vagy Keret K (eK) = ÉK?, Kert A jel feltételezett jelentése: Kert, Keret, kerített föld. A kerített föld város jelentésű is. Az ókori Arménia egyik fővárosának neve: Tigranocerta, azaz Tigriskert, Tigrisek földje volt. A névre ma is találunk párhuzamokat. Magyarországon Soltvadkert, Rákoskert stb., Oroszország területén Sztyepanokert (Istvánkert). A "K (aK)" rovásjele szóvégén Az "U" rovásjele Hívóképei és szavai: Unoka U = ugar? A jelhez az Ugar fogalmi érték rendelhető, az "K (eK)" jelhez való hasonlatossága miatt. Észre kell vennünk ugyanis, hogy ez a betű is zárt, mint a kerített föld, művelt föld jelentésű "K (eK)" betű, de két oldali határoló vonala bizonytalan. Jól ábrázolja a művelés alá vont, de pihentetés céljából parlagon hagyott terület. Az ugar szó ezt jelenti. Az "Ú" rovásjele Hívóképei és szavai: Útkereszteződés Ú = Régi ábécékben önálló hangértékkel nem szerepel, a rövid „U” betű jelölésére használták a másik „U” betűnkkel együtt. A "B (eB)" rovásjele Hívóképei és szavai: a B betű az Atyaisten, továbbá Bak (fűrészbak) fogalmi jelentése: Bél vagy Baál, aki az ősi magyar Szentháromság Fiúistene. A Balaton (Baál Aton) névadója lehet. B (eB) = Baál, Bél, belső Bél a sumér Enlil isten jelzője. Jelentése "Úr" szó szerint: Én-Lélek. Nála vannak a királyi jelvények, a földi király Bél helytartója. A magyar Szentháromságban Bél a Fiúisten neve. B = Boldogasszonyunk A "V (eV)" rovásjele Hívóképei és szavai: Vályú V (eV) = vas, vég, vidék A vas eredetileg fémet jelentett, a vas fogalmát Varga Géza a bronzöntvények formája miatt rendeli hozzá, ellenben ennek a jelnek szemmel láthatóan nincs köze ezekhez az öntvényekhez. A betű formailag az "U" betű párja, rokona, de egyik vége nyitott, a másik vég határolói bizonytalanok. Jelentheti a művelt vagy lakott föld végét, az ország határát. A "TY (eTY)" rovásjele Hívóképei és szavai: TYúklétra Fogalmi jelentése: Atyaisten, azaz a legfőbb istent jelenti. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” – Weöres Sándor TY (eTY) = Atya Látható, hogy a Ty betűnek köze van a B betűhöz, de nemcsak fogalmilag, hanem tartalmilag is. Az Atya itt Istenatya (Atyaistent), azaz a legfőbb istent jelenti. A magyar ábécében megvan tehát az ősi (magyar) istenhármas: az Anya, Atya, Fiú. Magyarszombatfai kerámia pohár az „Atya” jelével - Varga Géza értelmezése Körkereszt - körosztó az „Atya” jelével Az Ararát hegyen - Az "Anya" jele ÉLETADÓ ŐSANYÁNK ÉS A SZÉKELY ROVÁSÍRÁS A székely "a" betű az "anya" szójeléből származik. A képi tartalmát megértve beláthatjuk, hogy az "a" rovásjel tulajdonképpen egy régi ligatúra leszármazottja. A függőleges egyenese a "szár" (a székely "sz" betű) jelével azonos s az égigérő fát ábrázolja. Ennek az ősi "szár" hieroglifának van egy képszerűbb alakja is, amit ezen az iráni idolon is láthatunk, de megtalálható a magyar népi jelkészletben is, meg a sumer képjelek között is. A háromszög a női szeméremtájék rajza, aminek a sumer képjelek között "nő" jelentése van. A két jel együtt az égigérő fával azonos ősanyára, istennőre utal. Berze Nagy János az "Égigérő fa" c. kötetében hívja fel arra a figyelmet, hogy a magyar néphit szerint az égigérő fa azonos az Istennel. Felfigyel arra is, hogy a fában rendszerint egy nő lakik, vagyis a képen látható idol a magyar ősvallás egykor széles körben elterjedt képzeteinek illusztrációja, a székely "a" (anya) jel előképe. A szobrocska vállain a lépcsős toronytemplomot ábrázoló "magas kő" ligatúra látható. Ebből származik a székely írás "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele. Az idol nyakánál a "jó" hieroglifa kacskaringói láthatók. (kép: Életadó Ősanya idol Iránból) (forrás: székely rovásírás/Varga Géza) "A balra forgó a női erő, a jobbra forgó a férfi erő, s így együtt adják az Ős Ten -séget. A szívből kiindulva, mert a SZER-ETET és a torok csakrában válik IGAZ-zá az IGE. Fölfelé és lefelé, jobbra-balra is tükrözve, majd megforgatva a függőleges és vízszintes tengelyek körül adják ki a térbeli formát, mely maga az Ős Teremtés formája! A fej, a Jó Nap Atya, a tudás. Az Ős Anya, az Életadó, a Kiáradó! Az Életadó Ősanya, kiben megfogan a teremtés, s akiből kiárad benne-vele-és általa....de az Atyai erők együttes erejével. Egymás nélkül nem léteznek!" - Gábor Kati "…és tudod, hogy mi van a középpontban ?...egy Végtelen Óceán, amelyik az Élet Vizének az Óceánja..., aki elért Ide, az az Oda, annak vannak Útjai Innen Oda, és Onnan Ide..." Az "O" rovásjele Hívóképei és szavai: Ostor (karikás ostor) O = oldal, oltalom (gyermekét ölelő anyai karok) A jel fogalmi értékét a kínai teknősbéka rajzolatának alapján határozták meg. Ennek a rajznak az alapján azonban nem lehet az összes betűnket létrehozni. A jel formája sokkal inkább az óvón, védőn kitárt és magába záró karokat idézi, ahogyan az édesanya várja kitárt karokkal járni tanuló gyermekét. Az "Ó" rovásjele Hívóképei és szavai: Óra a számlapjával Ó = Ez a betűnk is ősi múltra tekint vissza, már az Olaszországban, Campagnában talált kb. 3000 éves baltán is ebben a formájában, szerepel. A jel spirált formáz, s ez a szimbólum egész Európában elterjedt volt az ősidőkben. Elképzelhető, hogy a spirál szimbólum magyar neve: forgó, Napforgó. Kerámia tányéron Hevesi Katalin hímzése Egy ÖRÖK KÖRFORGÁS részei vagyunk! Aki képes együtt haladni az állandóan megújuló, minket körbeölelő és magába foglaló energiamezővel, azok tudnak továbblépni...., akik nem képesek erre, azok újra járják ezt az iskolát. Mindenki egyfelé halad és ugyanoda fog megérkezni legvégül! 😉 Az "Ö" rovásjele Hívóképei és szavai: Ökör Ö= Ökör A gazdasággal kapcsolatos fogalmak körébe beilleszthetõ az „ökör” fogalmi érték is, hiszen a pusztai népek legfontosabb állata a ló mellett a szarvasmarha volt. Nemcsak a gazdagságot jelentette, de a szó legszorosabb értelmében az életet is. Az "Ő" rovásjele Hívóképei és szavai: Őzfej aganccsal Ő = Ez a betű sem szerepel a régi ábécékben, a modern kor igénye hozta létre. Az Ó és az Ö betűkből képzett jel tipográfiailag ugyan jól illeszkedik az ábécé jeleihez, de képzése a magyar jelképzéstől idegen (ld. A Napút ábécéje című könyvet). Az "R (eR)" rovásjele Hívóképei és szavai: Rögzítés vagy Rács R (eR) = Rész, rét Mindkét szó visszafelé olvasva is értelmes szót ad. A rét párja a tér, a rész pedig a szér (szérü, szer). Mind a négy fogalom a területtel kapcsolható össze. A "CS (eCs)" rovásjele Hívóképei és szavai: CSermely, CSatorna ...vagy az a CSapás, amit az állatok járnak ki az erdőben. CS (eCS) = csap, csapat, család A jel egyik lehetséges fogalmi értéke a család. Ez a fogalom nem állhat messze a valóságtól, hiszen a pusztai népek körében a családnak óriási jelentősége volt. A rokoni kötelékek sokkal többet jelentettek, mint ma. A jel eredeti formája valószínűleg négyzet, a négyzet pedig - zártsága miatt - harci alakzat, csapat is lehet. A "Z (eZ)" rovásjele Hívóképei és szavai: Zászló Z (eZ) = Zug, ház A Z betű segédvonalai több nyelvemlékünkben a szárra merőlegesen helyezkednek el. Ezt a formát mutatja a tatárlakai korong (7000 éves) bal felső negyedében lévő jel is. Ennél a betűknél az ősi emlékek tanúsága szerint a segédvonalak száma nincs rögzítve, illetve általában három vagy négy. A betűnek ebben a formájában az ősi magyar „háromosztatú” parasztház alaprajzát, elrendezését kapjuk. A deutérium jelölése a tatárlakai korongon Egy agyagkorong, amiben minden benne van, amit a MAG népéről, a magyarságról tudni kell. Mit jelképez a korong és milyen információk találhatók rajta? video: https://www.youtube.com/watch?v=gor_KaoOm6w Az ősi Mah-gar zászló életre kel: a sárga sáv a Nap fénye, Isten éltető energiája és a tudás; A három vörös sáv a szentháromság: Ember, Lélek, Isten. A zöld sáv a Föld életenergiája. A három vörös sáv az Isteni fényből táplálkozva és egyesülve a Föld életenergiáival az Isteni dimenzió felé tart, kijelölve a Magyar utat az Isteni Mind-Egybe. A teljes szimbólum a Magyar Nemzet Isteni tudatosulását, az összetartó Magyar Nemzeti Méltóságtudatot jelképezi, és a fehér felület révén a tudatos Isteni életimádatot szimbolizálja. Föld - Ember - Lélek - Isten - Fény Az "S (eS)" rovásjele Hívóképei és szavai: Süveg vagy Sátor S (eS) = Sátor, sarok A sátor nem azonos a jurtával (gerrel), amely a család lakhelye. Sokkal inkább a nagyállattartáshoz, a táborozáshoz és a háborúhoz kötődik. Ideiglenes szálláshely. A sátor a mai világban is a szabadságot jelképezi (kemping táborok). Könnyen szétszedhető, szállítható, összeállítható. Ezt az egyszerűséget formázza az eS betű. A "G (eG)" rovásjele Hívóképei és szavai: Gémeskút G(eG) = égbolt, gém Ég szavunknak kettős értelme van, ugyanis jelentheti az égboltot, s jelentheti a lángolást is. A két fogalom szorosan összefügg egymással, gondoljunk csak a viharok esetén előforduló villámlásra, a perzselő, szikrázó napsütésre, a lángoló égboltra stb. Az "L (eL)" rovásjele Hívóképei és szavai: Ló L (eL) = Ló Háborúban és békében egyaránt forradalmi fejlődést jelentett a ló háziasítása. A helyváltoztatásban, a világ megismerésében új távlatokat nyitott meg. A ló a pusztai nagyállattartó társadalmakban a szabadságot, a gazdagságot és a hatalmat jelentette. A "H (eH)" rovásjele Hívóképei és szavai: Hajfonat vagy Hálószem vagy Hal H (eH) = hal, halál A H betű fogalmi értéke: Hal. Ez a jel megtalálható a sumer jelek között is „Ha” (Ha=hal) fogalomértékkel, de átvették a türkök is, B hangértékkel (Balik=hal). A magyar és a sumer H jel között nemcsak formai azonosság áll fenn, de a hang- és fogalmi érték is azonos. A "M (eM)" rovásjele Hívóképei és szavai: Mama vagy Mellek M (eM) = Mell, emelő Egyes kutatók a „magas” fogalmat rendelik a jelhez, de ezt az eM betű alakjából nem lehet kikövetkeztetni. Mivel jeleink túlnyomó többsége az ember és a környező világ egymáshoz való viszonyát tükrözi, inkább a fenti fogalmi értékek illenek a betű formájához. A "LY (eLY)" rovásjele Hívóképei és szavai: Lyuk, egy fokos fejében LY(eLy) = Lyuk, Forrás, (heLY?) Ennek a jelnek több változatát is használták a régi rovók. Legismertebb alakja a kör, s közepében pont. Minden korban Napszimbólum volt, s ma is az a csillagászatban, asztrológiában. A Nap valóban forrás, a fény, a meleg, az élet forrása. Az eLy betű ugyanakkor helyet is jelenthet, a kezdő H betűt nem volt kötelező kiírni ((h)ely). Achaimenida ezüsttál Napjelképpel. A székely "ly" (lyuk) párhuzama. A "lyuk" itt az élet és a bőség forrását jelenti, ami azonos a Napistennel. A sumerben ugyanez a jel "kút, forrás", a kínaiban és az egyiptomiban Nap jelentésű. A "NY (eNY)" rovásjele Hívóképei és szavai: NYíl (nyíl és íj – különböző formájú, azonos jelentésű szavak) NY (eNY) = Nyugat, nyugalom Az eNy betű érdekessége, hogy többi jelünkkel ellentétben ez jobbra néz, de csak látszólag néz jobbra, ugyanis nem a szárra, hanem az ívre épül. Az elsődleges elem tehát az eN jel (a nő, mint befogadó), s így az eNy betű nem más, mint a nő "" és a férfi ""egyesülése, NáSZa "". Ebben a minőségben akár ligatúraként is felfogható. Az "Ű" rovásjele Hívóképei és szavai: Űrbogár (a képzelet szüleménye a „bogárjeleinkre” utalva) Ű = űr Ez a jel sem szerepel önálló hangértékkel a régi ábécék jelei között, bár formailag tartozéka azoknak. A bot ábécének ez a rövid Ü betűje. Ehhez a jelhez – az F betűvel való kapcsolata miatt – az Űr, Üres fogalmak hozzárendelhetőek, ugyanis jól láthatóan valóban „kiüresedik” az „eF” betűhöz képest. A Földről ezennel nyitunk az Űr felé! :-) A kancsón lévő idő jele (balra), valamint párhuzamai: a székely írás "ü" (üdő) jele, egy Minuszinszk-vidéki szkíta sztélé jele, valamint a hettita hieroglif írásból Utu sumer napisten jele (jobbra) A sumer és a magyar jelkészlet párhuzamai: (Forrás: http://csinyalohaz.hu - Varga Géza) Rovásszámok Rovásszámok: 0 - 10-ig rovás 0 rovás 1 rovás 2 rovás 3 rovás 4 rovás 5 rovás 6 rovás 7 rovás 8 rovás 9 rovás 10 ...és tovább Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása? Ez itt mind a miénk! Továbbá: Az őrségi = ősrégi jelkincs - Varga Géza gyűjtése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html "US" (ős, isten) összeróvás jel A D betű a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős) "A RÜGY, a Királyszittya írás szerint a lélekmag, melyben egymással szembefordulva, pihenő állapotban helyezkednek el. A Magban a Rügy, terméskor visszaalakul, mint az új élet reménységévé." Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa tetején lévő "us" (ős, isten) jellel (Sindümúzeum) (Forrás: http://csinyalohaz.hu - Varga Géza) Az ibrányi honfoglalás-kori korong jelei: (fentről lefelé: ős, Ten és sarok); ami azt jelenti, hogy az Istenhez a sarok hegyein át vezet az út. (Forrás: Székely rovásírás - Varga Géza) "TPRUS" összeróvás jel A tartás, a megtartó erők és MAGtartó minőségek! "TPRUS" tojás díszítésként A veleméri Sindümúzeum egyik büszkesége a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") jelének népi megfelelőjével (Forrás: http://csinyalohaz.hu) (Kép forrása: székely rovásírás oldal: veleméri sindü 'us' 'tprus' ős szabír ős magyar rovásírás leletek) "TPRU" összeróvás jel "ENT" összeróvás jel Az 'ENT'... A székely-magyar teremtői nyelv és rovásírás mindenhol, szerte a Földön Az 'ENT' képi jel, vagy hieroglifa, vagy összerovás jel, vagyis a Teremtői - Isteni támasz, mely Eget és Földet köti össze, támaszkodva az Égi - Teremtői - Őstudásra, a Földre leképezve azt. Egyiptomban Istennői ábrázolásokon Dávid Júlia alkotása - A Táltos (A képek forrásai: A Magyar Nyelv, Pálffy Tivadar, Varga Géza, Dávid Júlia) Népművészetünkben Az "Isten országa" mondatjel feloldása A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu-Varga Géza) "EMB" összeróvás jel Ember "EMP" összeróvás jel A Világegyetemben nagy feladatot vállaló és ezt végre is hajtó ember jele! "Isten országa" korsó A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített "Isten országa" korsó "Magasságos időisten köve" Az égigérő fa központi szára a "Magasságos időisten köve" mondatjel Isten szójel A korsón az Isten szójelnek két változatát is megtaláljuk "Isten országa" Az égigérő fa oldalágainak olvasata: "Isten országa" A központi szár olvasata - "Magasságos időisten köve" A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása Az oldalágak olvasata - "Isten országa" Az "Isten országa" mondatjel feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu-Varga Géza) Egy az Isten Varga Géza munkái Az énlakai Egy isten és a tusnádi Sarokisten mondatjelek is tartalmazzák az Isten szójelet Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja, előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház - Varga Géza ÖSSZERÓVÁS A KINCSEINKBEN Csak el kell olvasni! Az avar Gizella-kincs mondatjeleinek összefoglaló táblázata. "Alul ott vannak a székely és magyar hieroglif jelek. Ezek jelentése egy-egy szó. Ha a jelek csoportosan vannak, akkor az egy-egy mondat. Balról jobbra: Lyuk ten (Napisten"; magas szár "magasságos úr"; Ég ten szár "az égisten az úr"; egy országa; égisten. A jelek által rögzített hangalak nem mindig azonos a mai kiejtéssel, ezért a modern változatot idézőjelek között jeleztem. - Székely rovásírás/Varga Géza - NAP SZIMBÓLUM Torockó - Székelykő A Nap Gyermekei, Népe vagyunk! "A Földön az EGYETLEN ÉLŐ jelentőségeket is hordozó kereszt, a torockói kereszt!" (forrás: magyarrovas.hu/domonyi.aries.hu/csinyalohaz - Varga Géza) SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ Föld - Ősföld- Óföld - Földanya magyar képírással A Föld szóban szerepel az öld felszólítás, de ugyanakkor a Föld öld -összefüggést még tovább bontva, az öl már önmagában végtelenül kétértelmű. Utal az anyaölre amiből születünk. Az él szóba megy át. Innentől kezdve az egyensúly megértése felé vezet a szó. Ugyanúgy mint a STN ősgyök. A nyelvünk a kettősség megtapasztalását is tanítja, a végletek találkozását egy-egy szóban, vagy ősgyökben. A Föld szó rovásképeiben a körkereszt, Isten pecsétje jelenik meg, majd egy forgó spirál benne, (ó-ból ő). Ez a születő életre is utal, mert a magzat képe a rovás-ő. Ezután a hármashalom (L) és a DŐLő kereszt (D) növekszik. Természetesen lentről fölfelé építve a képet, összességében úgy néz ki mint a gömb alakú Földből kinövő hármashalom, tetején egy kereszttel. Figyeljük meg Szűz Mária lábai alatt a kígyót, mely a Földre tekeredik. Lábainál a holdsarló: a rovás-ny betű is látható. Fény ligatúra (összerovás) Fenn a fény, a megfoghatatlan láthatatlan űr, és az anyagi világ találkozásában. Ugyanezt az értelmezést kapjuk a Földön állva is, ha tudjuk, hogy a Föld gömbölyű... Rovás F (Föld) alakváltozatok: Rovás NY (Anya) alakváltozatok: Rovás É alakváltozatok: Fischer Károly Antal gyűjtése nyomán. A fény tömörebb ligatúrája a napkereszt. Forgó: perdülő és forduló jelek a különböző kultúrákban és kapcsolódó tudományos képeken A szvasztika: a felülnézeti világmodellek megjelenítője, ezért 4-es szimmetriával bír. A négy elem feletti hatalom, a négy égtáj és a Paradicsom jelképe is. A szvasztika: Egy változatlan középpont körül végbemenő változás jelképe. (Yotengrit) Forgó rózsa - Napforgó búzából A Világfa felülnézeti képe. A Nap, így a csillagok, az örvények, és a viharok jelképe is. Ilyen alakja van a kilövellő napszélnek a Nap forgása miatt. A Földön a viharok és a víz örvénylésének iránya attól függ, hogy a déli vagy az északi féltekén vizsgáljuk. A szvasztika: a világfa következő szintjén, a galaxisok magasságában is értelmezve van. A négy szent égi folyó (kiáradnak a dicső, paradicsomi honból) a Tejút és más 4-fő karral bíró galaxisok jelképe. 18. sz. karcagi szűrhímzés Itt (mint ahogy a Napnál is) az irány már nem egyértelmű. Hiszen ki mondja meg nekünk, hogy alulról, vagy felülről látunk egy galaxist vagy egy csillagot? Székelykapu A forgás iránya tehát mindkettő lehetőséget tartalmazza. Ezért van olyan sok összetett világmodell ábrázolásban duplán benne a szvasztika. Minden nézőpont kérdése, a jelképek pedig azt tanítják, hogy több nézőpontból fejtsük meg őket. Kapcsolódó gyűjtemény több mint 130 képpel: http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=2875 (Forrás: Bednarik Richard/Világbiztonság.hu) (Forrás: Világbiztonság) Továbbá: - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - Magyar mitológia és rovások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - TURÁNI NÉPEINK/1: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink.html - TURÁNI NÉPEINK/2: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html - RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/regeszet-es-tortenelem-turani-nepeink.html - A BESZÉDES ZÁSZLÓK - Turáni népeink: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/11/a-beszedes-zaszlok-turani-nepeink.html - Szkíta hitvallás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/szkita-hitvallas-nagy-gabor-2014-januar.html - A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/09/a-karpat-medence-foldi-paradicsom.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

Több generáció nőtt már fel a Magyar népmeséken: különleges képvilágát, Szabó Gyula megnyugtató hangját, meglepő fordulatait, a fülbemászó zenét és a madárkás bevezetőt sosem feledjük. 40 éve alkották meg, ám népszerűsége ma is töretlen - itt az idő, hogy a gyerekeink is megismerjék!

******************************************** Nimród nyomában ************************************************ Krónikáink a magyarokat Noé két fiától, Chámtól vagy Jáfettől eredeztetik. A Képes krónika-család és a Tarih-i Üngürüsz a bibliai Chámon és Kuson keresztül Nimródtól származtatja a hunokat és a magyarokat. Népünk e hitet kitörölhetetlenül megőrizte emlékezetében – minderről Marton Veronika sumerológust kérdeztem. - A több ezer éves ékiratok vizsgálatának eredményei arról tanúskodnak, hogy a magyarság a Mezopotámiában élt ókori népnek, a káld-sumirnak az egyenes ági leszármazottja. A magyar nép származásának gyökerei Noéig és a fiaiig nyúlnak vissza. Nem az a csodálatos ebben, hogy Noé az ősapa, hiszen a Biblia szerint a mai emberiség ősei Noé bárkájából bújtak elő, hanem az, hogy a magyarság Noéig visszavezethető származási vonalának mind a krónikáinkban, mind az ékiratokban írásos nyoma van. Az összekötő kapocs Nimród, a magyar krónikákban Nimrót, Nemrót vagy Ménrót. Nimród az ókorban nagyon népszerű volt, számos néphagyomány, sok-sok feljegyzés és könyv emlékezik meg róla. Josephus Flavius szerint Nimród kezdeményezte Bábel tornyának az építését (a Károli Bibliában e tény név nélkül említtetik), amely áttételesen az eladdig egy nyelven beszélő nép nyelvének összezavarodását okozta. A zsidó Hagadda Nimródot Ábrahám kortársának, a bálványimádás és a tűztisztelet megalapítójának tartja. A szíreknél Ábrahám Nimródot égő kemencébe vetette, mert nem akart felhagyni a bálványimádással. Az arab hagyomány Nimródnak ró fel minden rosszat és jót. Chorenei Moses szerint Nimród birodalma az örmény hegyekig nyúlt. Mások azonosítják az asszír Ninussal, Ninive alapítójával. Az óbabiloni korból származó un. „Nabateus mezőgazdaság” c. arab könyvben az áll, hogy Nimród annak a babiloni dinasztiának az élén áll, amelyet kánaáninak neveztetnek. Arábia más részén kusitának tartják. Berossos Evechoust (Evekus), az első vízözön utáni babiloni uralkodót azonosnak tartja Nimróddal¼ és az Evekus névből valóban kihallik a „kus” szó. (Talán, valóban azonosságot takar?) - Esetleg más néven találkozunk-e Nimróddal az ékiratokban? - Az ékiratok szerint a Biblia említette Nimród azonos Gilgamessel. Neve a régi görögök szerint Gilgamos, innen származik a közismert Gilgames elnevezés. Az ékiratokban (G)IS-DU-BAR, de mind a sumir ékiratos táblákon, mind az asszírok által összeszerkesztett Gilgames eposzban többféle ékjellel írták a nevét, és többféleképpen is hangzósították. Ennek oka, hogy a Gilgames-történetek számos ókori nép hagyományában, írásos emlékeiben fennmaradtak, és a szövegek egymástól igencsak távoli helyeken kerültek elő. Így, ha a történetek azonosak is, a nevek írásában (és hangzósításában) bizony eltérés van. Leggyakoribb jelentése „a napisten fokosának hőse”. E jelcsoportnak más értelmezése is lehet, mert a káld-sumir jelek jobbadán többjelentésűek, de a különféle jelentések nincsenek szöges ellentétben egymással. Egybevetve a Bibliát és a Gilgames eposzt, kiderül, hogy valóban egyazon személyről, bátor vadászról és harcosról, „utazóról” van szó. Mindkettő birodalomalapító, mégpedig az első a (kis)ázsiai birodalomé. Izdubar királyságának központi magja Sinear (=Sumer) és Akkad, Babilon, Erek (az örök város) és Nippur. Nimród „birodalmának kezdete volt Bábel, Erekh, Akkád és Kálnéh a Sineár földjén. Tehát Izdubar és Nimród első birodalma ugyanazon terület volt. Nimród „e földről ment aztán Assíriába és építé Ninivét, Rekhoboth városát és Kalaht. És Reszent Ninive között és Kalah között” A héber iratok Asszíriát „Nimród földjének” nevezik. Izdubar is Asszíria felé kelt útnak, hogy megvívjon Humbabával. George Rawlinson angol asszirológus írja, hogy Nimród valóban a babiloni uralom létrehozója volt, és egy vagy két évszázaddal a méd vagy az elamita dinasztia előtt uralkodott. Tehát e megállapítások egymással egybevágnak. Mind Nimród, mind Gilgames birodalmának kezdete Sumerhoz kötődik, és szinte ugyanazon városokat alapítják, ezután vándorolnak Asszíriába. Izdubar apja Samas, a napisten, „amelyet Kusu-nak is lehet olvasni.” E név azonosnak tűnik a Kus névvel. A Biblia szerint Nimród Kus egyik fia, tehát kusita, vagyis etióp. A kutatók többsége a kusitákat Etiópiából származtatja;. A magyar néphagyomány Árpád népét, az erőteljesebb alkatú és sötétebb bőrű fekete magyarokat kusitának tartja, szemben a kisebb, kissé mongoloid hunokkal. - Mit mondanak a mi krónikáink? - A Thuróczy krónikát azért szeretem jobban a többinél, mert Nimródról és a magyarok eredetéről szinte minden korabeli ismeretet közöl, s ami a régi keleti forrásokban megvan, az megvan abban is. Mátyás király krónikaírója nem bizonyított tényként közli ezen ismereteket, hanem egymás mellé állítva, mindegyiket felsorolva, hogy ilyen vélemény is van, olyan is van. Az egyik író ezt közli, a másik azt, s az olvasóra bízza, hogy meggyőződése és lelkiismerete szerint melyiket fogadja el. „Szent Jeromos megjegyzi: Khús nemzette Nimródot. Ez volt az a Nimród, aki Noé utódait rávette az Úr elleni lázadásában ama híres torony és város építésére. A hagyomány azt tartja, hogy e torony építése Núbia és Egyiptom határán történt, mások viszont azt mondják, hogy Káldeában az Eufrátesz folyó mellett volt némelyek úgy tartják, hogy ez a Nimród volt a hunok, vagyis a magyarok ősapja. Nimród, az óriás a nyelvek összezavarodása után Havilah földjére költözött, amit most Perzsiának neveznek, és itt két fiat nemzett Enéh nevű feleségének, az egyiket Hunornak, a másikat pedig Magornak nevezték: végül is az összes hunok, vagyis a magyarok ezektől vették eredetüket. Azt is mondják, hogy ugyanennek a Nimródnak más feleségei is voltak, és¼ más fiakat is nemzett, és hogy ezek és utódaik Perzsiában laknak, testalkatuk és színük hasonlít a hunokéra, csupán beszédük különbözik tőlük valamelyest, ahogy a szászoké a türingiaikétól.” Thuróczy teljesen világosan utal arra, hogy Perzsiában Nimród leszármazottjai éltek, s reméljük még ma is élnek, akik hozzánk, magyarokhoz hasonlítanak. Ezt a Tarih-i Üngürüsz is alátámasztja: „A régi időkben a Madzsar törzs nemzetsége Nemród gyermekeitől származott. Nemródnak volt egy Ankisza nevű felesége, s ettől a feleségétől két fia született. Az egyiket Magornak, a másikat Hunornak hívták.” A fiúk felnőve, Nemróddal, az apjukkal vadászni indultak. Nemród egy vadra bukkant, amely Adzsem határán eltűnt. Adzsem a Kaukázus déli lábánál fekszik, Perzsia északi része. Itt építettek a fiúk egy monostort. A Tarihi Üngürüsz Hunort tartja a magyarok ősapjának nem pedig Magort. A magyar hagyomány meg Magort tartja a magyarság névadó ősének. Előfordulhat, hogy a Magor-féle névadásban szerepet játszhatott a népetimológia, hiszen a Kuma parti Madsar (=Magyar) város neve összecseng Magor nevével. A Tarihi Üngürüsz Hunor és Magor édesanyját Ankiszának nevezi. A krónikák pedig Enéhnek. Enéh nevének jelentését sokan boncolgatták, figyelemreméltó irodalma van. Ankisza neve sumir eredetűnek tűnik. Előrebocsátom, hogy a latin betűs nevek ékjelekre való átírását, értelmezését nagyon óvatosan kell végezni. Ennek ellenére megteszem, mert érdekes, ha nem is bizonyítható eredményt ad. Bizonyított csak akkor lesz az alábbi fejtegetés, ha valamelyik táblán, nem külön-külön, hanem szószerkezetként előbukkan Ankisza neve. A név szótagolva AN.KI.SzA. Jelentése az „Ég-Föld termékenyítettje”. Az utolsó „termékenyített”-ként értelmezett ékjel szószerinti jelentése „valaki által megtermékenyített”. Ezen kívül más olvasat is megállná a helyét, de azok is közel állnak a fenti értelmezéshez. Az Ankisza név jelentése, még akkor is, ha feltételezett megerősíti Nimród leszármazottjainak, Hunor és Magor utódainak csodálatos eredetét. A magyar krónikák és a káld-sumir szövegek egybevetése, gondos tanulmányozása azt sugallja, hogy a magyar nagyon-nagyon régi nép. Eredete a vízözönig, feltételezésem szerint a vízözön előtti időkre nyúlik vissza. Az ékiratok alapján ez több mint valószínű. A magyarság több évezredes történelme bizonyítja, hogy népünk Isten oltalma, védelme alatt áll. Ezt az isteni kegyet megpróbáltatásokkal, nehézségekkel szolgálta és szolgálja meg, mert az évezredek óta tartó nyílt vagy alattomos elveszejtésünkre való idegen törekvés, ármánykodás ellenére sem eltüntetni, beolvasztani, sem megsemmisíteni nem sikerült. Népünk olyan, mint porából éledt főnixmadár, amely minden ötszázadik évben elégeti magát, hogy aztán hamvaiból új életre keljen és továbbéljen. Úgy legyen! - A Kézai-féle krónika Nimródot találóan Nemrótnak hívja. Nemrót (=nem rótt) sokatmondó név, s talán azt jelenti, hogy Noé fiának, Khámnak az unokáját, Nimródot nem átkozta, nem rótta meg? - A Nimród és a Nemrót név között valóban feltűnő az egyezés. A két név azonos volta kizárólag magyar nyelven igazolható. Az ókori keleti népek többsége írásában nem jelölte a magánhangzót, mert nem volt jelentésmódosító szerepe; s az azonos helyen képzett zöngés és zöngétlen mássalhangzók a beszédben felcserélődhetnek: t = d. Ezek figyelembevételével a két név valóban egyező. A nyelvészeti fejtegetést a bibliai (és más) történések is alátámasztják. Ez csak egy, de jelentős példa, amely megerősíti azokat a véleményeket, miszerint a bibliai történetek a magyar őstörténet részei, csak akkor az elődeinket még nem nevezték magyarnak. A kételkedőkben a Nimród-Ménrót névazonosítást illetően felmerülhet, hogy a krónikáinkban utólagos belemagyarázás történt. Vajon, akkor hogyan értelmezhető a többi, a magyar nyelv segítségével értelmezhető, megfejthető sok-sok bibliai beszélő név? Nimród (= Izdubar) Kus nemzetségbeli hódító uralkodó volt, aethióp (=etióp). Ismereteink szerint Etiópia Afrikában van, de a régiségben etiópoknak nevezték Medea és Elam hegyeiben, továbbá a Babilóniában is élt kassukat vagy kossaiakat, azaz a kusitákat. Berossos szerint kusita eredetű az arábiainak nevezett V. dinasztia, amelynek ugyanaz volt a felségterülete, mint Nimródénak. A Biblia az ázsiai és az afrikai kusok között nem tesz különbséget, de némely magyar krónika igen. Tény, hogy a kassuk Elam őslakói a kőemlékeken, határozottan etióp típusúak. Nimród meg nemcsak származására, hanem kinézetére nézve is kusita. A róla készült ábrázolásokat nézve semmiképpen sem tartható sémitának. Mind a káld-sumir ékiratok, mind a Biblia tanúsága szerint élő, történelmi személy, nagy király és hadvezér volt. Az általa alapított városok Mezopotámiában a legrégebbiek. Például a Talmud szerint Kalneh azonos Nippurral, a sumirok vallási központjával. Amióta világ a világ, a történelmi események ismétlődnek, csak a szereplők köntöse változik. Voltak hatalmas, hódító, de az idők folyamán nyomtalanul eltűnt, s voltak dicső, majd meghódított, kijátszott és megcsalt, de ma is létező népek. A magyarság ez utóbbiak közé tartozik. Történelmében bizonyos események időről időre ismétlődnek. Nem volt ez másként az ókorban, és nincs másként ma sem. A Biblia és a magyar krónikák szinte egybehangzóan közlik Nimródról, hogy „kezde hatalmassá lenni a földön hatalmas vadász vala az Úr előtt”, annak ellenére, hogy atyjafiát Noé, a dédapa megátkozta: „Noé szőlőt ültete¼, ivék a borból, s megrészegedék, ésmeztelenen vala sátra közepén. Feltételezhető, hogy Khámmal együtt Kanaán is látta Noét, s a Biblia e részt valamilyen okból kifolyólag homályban hagyja, illetve nem pontosítja, és „az ő kisebbik fia”meghatározás talán Kanaánra, és nem Khámra vonatkozik. Akár így, akár úgy, az átok, a megrovás Nimródot nem illette. - Felmerül a kérdés, vajon a Biblia miért bánik olyan kurtán-furcsán Nimróddal? - Noé leszármazottjai között szerepel a neve, és az is, hogy hatalmas vadász, városalapító. Ezután sem Nimródról, sem az utódairól nem esik szó. Más keleti források Nimródot tartják Bábel tornya építtetőjének, de a Biblia ezzel kapcsolatban nevét sem említi. Sőt a továbbiakban a leszármazottjairól is hallgat, pedig a magyar krónikák, például a Thuróczy részletesen, apáról fiúra haladva Noétól kezdődően közli Khám, Kus, Nimród Hunor stb. leszármazottjainak nevét, összesen 42-t. A bibliai nevek többsége nem egyéneket, hanem népeket jelöl. Aprólékosan felsoroltatnak az átok sújtotta Kanaán utódai, méghozzá tizenegy népcsoport, azaz törzs (és város). Lakóhelyük a „termékeny félhold” íve, Egyiptom, Mezopotámia és a Közép (itt: Földközi) tenger határolta, igen termékeny és gazdag föld; ilyen nagy területre „széledének [el] a Kananeusok nemzetségei”. Igazából a bűnt Khám követte el, mégis Kanaán lett az átkozott. Ha Noé Khámot átkozza meg, akkor az átok nemcsak rá, hanem a meg sem született fiára, jelen esetben Nimródra is vonatkozott volna. De Nimródot nem lehetett megátkozni, hiszen „hatalmas vadász vala az Úr előtt”. Ilyetén módon az Úr kegyeltje (nem csupán ő, hanem, minden keserv és hányattatás ellenére az utódai, a magyarok is). Nimródot ezért átok nem érhette, talán nem is fogta, de a további sorsát a Bibliában el lehetett hallgatni, és testvére, Kanaán népeinek erkölcsösségét, a szülőföldjükhöz való jogát is kétségbe lehetett vonni. Ennek valószínű oka az, hogy erkölcsi szempontból indokolttá tegye az izraeliták Kánaán elleni agresszív támadásait. A terület népessége szorgalmas és békés, földje jó és termékeny, amolyan ”tejjel mézzel folyó Kánaán”, amelyet bármely nyomorúbb területről jött nép bizton megirigyelhetett, és álmokat szövögethetett arról, hogy egyszer az övé lesz, és lett. Az Úr kihozván az izraelitákat Egyiptomból, nekik ígérte Kánaán földjét: „Le is szállok, hogy megszabadítsam őt [a népet] az Egyiptombeliek kezéből és felvigyem őt arról a földről, jó és tágas földre, téjel és mézzel folyó földre, a Kananeusok, Khitteusok, Emoreusok, Perizeusok, Khiveusok és Jebuzeusok lakóhelyére”. E föld, bizony a Chám kisebbik fia, Kanaán utódainak sajátja volt, amelynek lakóit az izraeliták erőszakkal, kegyetlenséggel, csalással és árulással űzték el¼ Mózes IV. könyve részletesen leírja az izraeliták hadi készületeit; s hogyan vették el a kánaaniták országát, s tették őket földönfutóvá. Meglepő hasonlatosság, hogy hazánkat, a Kárpátok övezte országot a középkorban „tejjel mézzel folyó Pannóniá”-nak hívták. Minden megvan itt, ami szem-szájnak ingere, van gazdag földje, könnyen védhető határai, kellemes éghajlata, ügyes, de már szolgalelkű népe. Vajon ugyanaz lesz a sorsuk, mint a kánaánitáké? (E tanulmányban, a Jézus-hitű Álmos, Árpád kitétel, minden bizonnyal sokakban, a kételyt, a túlzást, vagy még inkább a tagadását fogja kiváltani. Ennek megelőzésére csak annyit, hogy Dr. Badiny-Jós Ferenc: A káld-pártus hagyomány és a magyarok ősvallása című könyvében részleteiben bizonyítja a fenti állítást. Valóban merésznek tűnik, de mind addig amíg nem olvastuk végig, ne vessük el a sulykot, gondoljunk arra, hogy a kutatások viszik előre még a történelemtudományt is.) Dr. Bunyevácz Zsuzsa magyarno.com , Honfoglalás(teljes film) MAGYAR ŐSTÖRTÉNET KULCSA: A BELSŐ-ÁZSIAI HUNOK A hun-kutatás nélkül nincs magyar őstörténet. Gyökereink olyan területekre - Belső-Ázsiába - vezetnek, amely terület múltját Európában nem- vagy csak alig ismerik. A hunokkkal kapcsolatban az antik történetírás az ókori földrajztudomány évezredes képtelenségeit ismételgeti. Ammianus Marcellinus (330-395) soha nem látta a hunokat, mégis az ő "leírása" vált Európában iránytadónak: "A hunok arca alaktalan…nem ismerik a meleg és főtt ételeket, gyökereket és nyershúst esznek, úgy élnek, mint a vadállatok…"- írja. Pedig ebben az időben volt már hiteles leírás a hunokról; Olimpiodorosz 412-ben járt követségben a hunoknál és Priszkosz rhétor 448-ban Hunniában és Attila udvarában tartózkodott. Az ázsiai hunok A "hun" szó mongol nyelven annyit jelent, mint "ember". A hunok ismert története valamikor a késő-bronzkorban kezdődik. A hunok őshazája a Góbi-sivatagtól északra talán a Selenga folyó völgyében lehetett, birodalmuk kezdetben a ma Kínához tartozó Belső-Mongóliában, Ordosz vidékén alakult ki, de a Kr. előtti II. században már a Tárim-medencétől az Iszik kölig és a Szaján-hegységtől a Bajkál tóig terjedt. A birodalom határai állandóan változtak. Ismert történetük a Kr. előtti első évezred elején kezdődik. A kínai Konfúciusz (Kung Csiu, Kr.e. 551-479) a hunokat senjün (csenjün) néven említi, mint olyan népet, amely már mintegy 350 éve a Góbi-sivatag peremvidékén él. A Kr. előtti IV. századi kínai forrásokban már gyakran találkozunk a hunokkal, akikkel szemben a kínaiak változó sikerrel harcolnak. A hunok ismert nagy fejedelme Mao-tun a Kr. előtti 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett, melynek fővárosa Karakorum környékén volt. Kr.e. 174-ben leigázta az ellenséges tunguz, a jüe-csi (tohár) az o-sun, majd sok más népet. Ez a hun expanzió mozgásba hozta Belső-Ázsia népeit és indította el a későbbi nagy népvándorlás első hullámát. Mao-tun ekkor levelet küldött a kínai császárnak írván: "mindezen népeket hunná tettem és az összes nyilas népek egyetlen családban egyesültek". Csang K'ien kínai vezér Kr.e. 128-ban a hunok fogságába került, onnan visszatérve megbízható - számunkra is igen hasznos - adatokat közölt a kínaiaknak a hunokról. Kr.e. 122 után Ho K'i-ping kínai vezér nagy támadást intézett a hunok ellen, aminek következtében a Hsziungnu Birodalom egysége a Kr. előtti I. század közepére fokozatosan csökkent és a hunok központja az Orhon, a Szelenga és a Tola folyók forrásvidékére húzódott vissza. A Hun Birodalom ekkor kettévált:, az "északi hunok" más népekkel együtt Kr.e. 51 körül kínai vezetés alá kerültek, mint Kína hűbéresei a Csi-csi által kiürített Észak-Mongóliába, az Orhon-folyó környékére vonultak. E hűbéres viszony nem tartott sokáig, mert a kínaiak megtámadták a Belső-Ázsiában maradt hunok szállásterületeit; Kr.u.87-ben 200 000 hun hódol meg a kínaiaknak. Kr.u. 91-ben Keng K'uei tábornok ismét nagy erővel tört be a volt hun területre és ott győzelmet aratott. Az északi hunok egy kisebb csoportja áttelepült a mai Észak-Shanhszi tartomány területére és átmeneti vezetőválságok után Kr.u. 216-ban végzetes vereséget szenvednek. Kr.u. a IV. században alakult ugyan három kis utódállam - a "Korai Zhao", az "Északi Liang" és a "Kései Xia"; valamennyiük sorsa a beolvadás lett. A Han Birodalom bukása után Kr.u. 220 után az északi hunoknak Ordosz környékén újra sikerült függetlenségüket kivívniuk és ezt megszűnésükig meg is tartották; ettől kezdve - bár területükön továbbéltek - nem játszottak jelentős szerepet Belső-Ázsia történetében. Kínában 439-ben megszűnt az utolsó hun állam. A hunok nagyobbik része - a "déli hunok" Csi-csi vezetése alatt megőrízte függetlenségét. A helyzet mérlegelése érlelte meg Csi-csiben azt az elhatározást, hogy a hozzá hű törzsekkel együtt Kr.e. 56-36 között elhagyja a hun nép ősi észak-mongóliai szállásterületét és a fojtogató gyűrűből a Dzsungár-kapun átkelve nyugati irányba a közép-ázsiai Turáni-alföld felé törjön ki. Előbb az o-sunok (vuszunok) országát foglalta el, majd az o-k'utokra (a későbbi ogurokra), a kienkunokra (kirgizekre) és a tinglingekre került a sor. Csi-csi tündöklése azonban rövid ideig tartott; a kínaiak vuszun és Kangkü-beli szövetségeseikkel elfoglalták Csi-csi székhelyét; Kr.e. 36-ban Csi-csi maga is az ütközetben halt meg. A nyugatra került valaha magashegységi hunok a Turáni-alföldön északi részének síkvidéki lakóivá váltak. Itt vereséget szenvedtek a szienpi néptől és ettől kezdve csak szórványos kínai adat van róluk, mert kikerültek a kínaiak látóköréből. Az utolsó részletes kínai leírás a sztyep népeiről a 350-et megelőző időből származik, amikor a források a kienkunokat és a tinglingeket említik; ez utóbbiak neve is lassan eltűnik és ti-li vagy tielö néven jelenik meg. A déli tinglingek kao-kü ting-ling vagyis "magas kocsijú tingling" nevet viselik. Ők azok, akik 350, a déli hunok Európába vonulása után az ő helyüket elfoglalják és ott 460-ig maradnak. A déli hunok új szállásterületükön időszakosan szövetségre lépnek Khorezm állammal. Kisebb csoportjuk déli irányba megy és Szogdián át Északkelet-Afganisztánba jut. A déli hunok a történelmi forrásokban már uar és/vagy hun néven szerepelnek. A Heftal-dinasztia után világosabb arcszínük miatt heftalita (hepta) vagy fehér hun (görögül: leukoi ounmoi) néven ismerik ezen városlakó hunokat. Prokopiosztól tudjuk, hogy a fehér hunok olyanok voltak, mint a "többi türk nép" és írásuk a "türk rovásírás" volt. Sun Yun a fehér hunok szállásait írja le, kitér állattartásukra, ruházatukra és ételeikre. A déli hunok zöme az Oxus és a Yaxartész folyók közötti Csu folyó és a Balhas-tó menti szállásterületükön újra megerősödnek és Kr.u. 350 körül nyugat felé indulnak. Elindulásuk oka ismeretlen; egyesek a soso nép támadásaira, mások a zsuanzsuanokéra gyanakszanak. A legvalószínűbb Balambér hódító szellemű uralkodó személye, aki észrevette, hogy a hunok nyugati szomszédai meggyengültek és a hunoknak e magaskultúrájú népek övezte területen nincs további terjeszkedési lehetőségük. - A hsziungnu és a hun nép azonossága. A "hsziungnu" (xiongnu) népnév ebben a formában a Kr. előtti 318-ban jelent meg Észak-Shanxi területén egy ütközet kapcsán, majd Kr.e. 312-ben "xionanu" formában találjuk Loufan területén. Kr.e. 265-ben már a "hsziungnúk - az ázsiai hunok -" eljárásairól olvasunk. A Kr.e. 254-222 között élt Xi Wang már egyértelműen a hunokat nevezi hsziungnúknak, akik ellen Qin Shi-huang császár (221-210) a Nagy Falat emelte és Wang Zhao-jun kínai udvarhölgy a hun-hsziungnú bőrdobok hallatán kesereg. Zhang Guo Ce hsziungnúknak az összes "barbár" népet nevezi, majd ugyanő ezt a hu népekre vonatkoztatja, akikben a hzsiungnúk ősei, a "protohsziungnúkat" látjuk. A Kr. előtti II. évszázad végén élt Szemacsien már egyértelműen a hunokra vonatkoztatva ír a hsziungnúkról. A hun és a hsziungnu név azonosságáról a kutatók csak az elmúlt kétszáz évben kételkedtek; a francia J.L. De Guignes (1723-1800) a két név alatt értett nép azonosságát még természetesnek tartja. A tudomány mai állása szerint a kutatók többsége forráskutatásaik alapján újra azonosnak tartják e hsziungnu és az ázsiai-hun népet. A hunok kultúrájáról - A hunok nyelve. Ha a sinológusok valaha is a magyar őstörténettel foglalkoztak volna, messzemenő szakmai következtetéseket vonhattak volna le abból, hogyan "ment át" egy Kína szomszédságában élő néphez az a sok, a kínai nyelvben még ma is előforduló szó, amely a magyar nyelvben is megvan. A hsziungnúk nyelve ugyan török volt, de nagy kínai szókinccsel rendelkeztek (nű=nő, ma-ma=mama, papa=papa, lian=lány, kou=kutya, mao=macska, csi=csirke, ge=galamb, mi-feng=méh, luó=ló, pej=pej, sün=sün, pu-li=puli, sha-mang=sámán stb.) Priszkosz rhétortól tudjuk, hogy Attila tudott "gót" nyelven, Aetius barátjával latinul, a bizánciakkal görögül beszélt övéihez, pedig (az óbolgárral és a mongolra emlékeztető) "török" nyelven szólt. Az Attila udvarában levő személyek neveinek mind török jelentése van (Mundzsuk="gyöngy, ékszer", Öktar= "erős, hatalmas", Ajbárs="holdpárduc", Arqan="tiszta, szép", Hernek=hősember", Dengi(t)zik="tengerhez hasonló", Qaráton="fekete ruhás", Bársig="párduchoz hasonló", Kürsig="derekas, nemes", Eskam="nagy pap", Qilqil="szilárd jellemű", Ésle="a nagy öreg", Verik="erős", Blide="bölcs uralkodó". Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a fejedelmi nemzetségek tagjai török nevet viseltek, tehát a hunok, illetve a hunok vezető részének nyelve - amellett, hogy a hun törzsszövetség tagjai közül többen szaka típusú kelet-iráni nyelvet is beszéltek, - török volt, de a hun törzsszövetség keretében voltak, akik más iráni és altaji nyelveket beszéltek. A hsziungnúk török nyelvével jelenleg a pekingi török-kínai nyelv kutatásával foglalkozó intézetben foglalkoznak, amelynek vezetője Chen Zongshen professzor. - A hunok vallása. A hunok legfőbb istene az Ég istene, a tengri chan (Tengrikán) volt, a többi isten-szerű lényt - a Napot, a Holdat, a Tűzet, a Vizet és a szent fákat - csak "tisztelték"; ezek alávetett szerepet játszottak vallási életükben. Tulajdonképpen egyistenhívők voltak, ahogyan minden sztyepi nép az. A tengri chan fia a mindenkori főkirály a tanhu. Hitük szerint a ló az ég állata, a szarvas pedig a Napé. Hitéletükben fontos szerepet játszottak az ősök, akiket a földi életben állatok testesítettek meg. Ősi hitük mellett Világosító Szent Gergely írta, hogy "a IV. században a hunok közül sokan tanulják a keresztény vallás tanait…" A hunok között a Kr.utáni V. század elején jelentős keresztény hittérítő munkát végzett Nicetas remesiani, Theotimus tomi püspök és Aranyszájú Szent János. Szent Jeromos 407-ben írta, hogy "a hunok is énekelnek zsoltárokat és a keresztény hit erősen terjed Skythiában". Zakariás rhétor írja, hogy "a keresztény hittérítők 523 táján hun nyelvre lefordított iratokat adtak ki, sőt a hunok közül sokan megkeresztelkedtek". Maga Attila is, - mint a legtöbb belső-ázsiai uralkodó - eltűrte, sőt támogatta a különböző ideológiákat és vallásokat. - A hunok halottkultusza, mint minden nagyállattartó lovas népnél rendkívül jelentős. A halottakat többnyire koporsóba helyezik, sírjaikba sok használati tárgyat - fegyvereit, ruháit és ékszereit helyezik útravalóul. A halott szemét -, ha az életben is szemüveget használt - "halotti szemüveggel" látják el és az előkelők az eltávozott özvegyeit is vele temetik a sírba. A halott fölé földből to-lót - halmot - hordanak. Igen gazdag hun sírok Noin Ulából (Nojon Uul-ból) kerültek elő, ahol a régészek sajátos nemezszőnyegeket, selymeket, gyapjúszövetet, tükröt, nefrit-ékszert, lakkcsészéket, öntöttvas edényeket, csengőket, fegyvereket, lószerszámokat, kanalakat és földművességükre utaló eszközöket és az intenzív földművességre utaló gabonát (búzát, árpát és kölest) találtak. Az ordoszi Ahluhajdeng-i (Aluceideng-i) Kr. előtti IV-III. századból való fejedelmi sírban a Magyar Szent Koronához igen hasonló kör- és keresztpántos koponyát találtak, amelynek tetején a "behit kusi" - a "boldogság madara" volt; ilyen fejdíszt a belső-ázsiai hun fejedelmek viseltek. Hun sírból - a Kr.utáni II. századból származik a világ első zabla- és kengyel-lelete. Művészi kifejezéseikben az absztrakció fontos szerepet játszott; ezt az ordoszi szárnyas griffek és szarvas-oroszlán harcokat ábrázoló bronzok bizonyítják. - A hunok írásáról a "rovásírás" fejezetben szólunk bővebben. A hun volt az első olyan nagyállattartó lovas nép, amelyről teljes bizonyossággal tudjuk, hogy volt írása, hiszen írás nélkül óriási birodalmukat sem kormányozni, sem igazgatni nem tudták volna. Ez az írás képezte a lovasnépek egyetemes írásának az alapját, amelyet a türkök, az európai utrigurok, kutrigurok és a magyarok is maguknak átalakítottak. A fehér hunokról feljegyzik, hogy szerződéseiket "fadarabkákra" jegyzik föl. - A hunok földművessége és állattenyésztéséről a Kínai Évkönyvek tájékoztatnak bennünket. Innen tudjuk, ha a gabonatermésük nem volt számukra elegendő, azt kereskedelem útján szerezték be. Ugyanakkor, amikor a kínaiaknak szükségük volt búzára, árpára vagy kölesre, netán húsra, az állatokat tízezres nagyságban vásárolták a hunoktol, amiért porcelánt, tust, selymet, puskaport és más árucikket adtak. A kínaiak a hunoknak egy sajátos búzafajtájáról is említést tesznek. Állatállományuk (ló, öszvér, szamár, juh, kecske, szarvasmarha és teve) óriási volt. Amikor Kok-le király 39 000 hun foglyot ejtett, velük 50 000 ló és 600 000 juh is birtokába jutott. A mongóliai Najma Tolgoj és más lelőhelyekről az imént felsorolt állatok mellett nagy számban kerültek elő sertés-csontok is, ami fejlett, letelepedett életmódot, kézművességet és kereskedelmet feltételez. Nagy "echós-szekereiket" nem lovak, hanem szarvasmarhák vontatták. Az ivolgai hun telepen sok földműves-szerszám került napvilágra, melyek jelentős része jó minőségű vasból és bronzból készült. A hunok életében a vadászat csak fegyvergyakorlatnak és sportnak számított, hiszen földművességük és állattartásuk fedezte élelem-szükségleteiket. - A hunok szállása, életmódja és viselete. A régebbi nézeteket, hogy a hunok "nomád állattartók" voltak revideálni kell, hiszen az utóbbi évtizedek régészeti feltárásai olyan állandó lakóépületekből álló településeiket hozták a felszínre, amelyek a földművesség, a kézművesség, a kézműipar és a kereskedelem középpontjai voltak (Noin-Ula, Najma Tolgoj, Ilmovaya, Pagy, Deresztuj, Nyizsnye-Ivolginszkoje gorogyiscse, Oglahati, Ivolga stb.). E lelőhelyek nagy részén a tartósítás vagy a száraz hideg vagy a száraz meleg miatt a tetemek és a textil-félék jól megmaradtak. Az ekepapucsok, a sarlók és az őrlőkövek mellett búza, árpa, köles is került elő. A sírokból finoman szőtt textilek és ruhák származnak. A férfiak és a nők egyaránt lábszár középig érő tunikaszerű, előrenyíló, térdig vagy combközépig érő jobbról balra záródó kabátot (kaftánt) viseltek, amely deréktól fölfelé fel volt vágva és amelyet övvel erősítettek össze. Általában kecskebőrből vagy textilből varrt hosszú nadrágot viseltek, amelynek szárát a bokánál összehúzták és bőrsaruba bújtatták. Télen a ruhák ujjának végét elkötötték és egyes részeit prémmel bélelték. Ruháik igen finom anyagból, selyemből, vászonból vagy gyapjúból készültek; ezeket színes hímzésekkel díszítették. Íjtartójukat a férfiak övükhöz erősítették, tarsolyukban tőr, kés, fenőkő, fésű és tűzszerszám volt. Fejüket csúcsos előrehajló cobolyprémes, cikádiadíszes görbe süveg, "sisak" fedte. A nőknél a nyakpereceknek rangjelző szerepe volt. Az előkelő férfiak kardkötőjét, saruszíját, lovaik zabláját arany borította és különféle drágakövek ékesítették. A női viselet jószerével csak a fej körüli ékszerek változatosságával különbözött a férfiakétól. Jellegzetesen a párosan ívelt fülbevalók, a borostyán és egyéb gyöngyökből fűzött nyakláncok, a páros hajfonat-díszek és a sárkányfejes nyakékek (kulonok). Ritkábbak a karperecek, gyűrűk, gyakoribbak az öv- és csizmacsatok. A hunokról belső-ázsiai szomszédaik jegyezték fel, hogy három dologról voltak híresek: 1. Nekik volt a legjobb gabonájuk (búzájuk) Belső-Ázsiában. Ha az ő földjeik nem voltak elegendőek, a hun sereg idegen földre ment, ott vetett és aratott, majd e területről eltávozott; 2. Nekik voltak a legjobb orvosaik. A legrosszabb orvosok a beteg embert orvossággal gyógyították, a jobb orvosok az egészséges emberrel is foglalkoztak, hogy ne legyen beteg és a legjobb orvosok az egészséges embereknek írtak fel gyógyszereket; 3. A hunoknak volt a legjobb konyhájuk. A kánoknak sajátos ételeket adtak, hogy oldják a hivatásukkal járó stresszt. És most bővebben az őseink viseletéről: Őseink öltözéke Őseink ruházatukban az ázsiai ruhadarabokat hordták és azokat fejlesztették tovább, így Európában egyedülálló viselettel jelentek meg. Ruhadarabjaink ősi formában Magyaroszágon megérték a mát. A művelt Európa -, majd a többi földrészek - nem a rómaiak és a bizánciak tógáit vagy a germánok szőr- és állatbőr öltözékét, hanem a magyarok viseletét vették át. A kazakból lett az "zakó", a kazakból és a nadrágból lett az "öltöny", a háromnegyedes cipőinkből lett a "mokaszin", a kaftánból lett a "kabát", a kepenegből lett a "télikabát" és a kalpagból alakult ki a "kalap". Erről - mint sok minden másról - a világ megfeledkezett. A magyarok jólöltözöttsége messze földön híres volt. Gardézi írta 920 táján, hogy "a magyarok ruhája brokát, fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyöngyökkel berakottak". A jólöltözöttség őseinknél annál is inkább volt feltűnő, mert a jólöltözöttség nemcsak az előkelőkre, hanem a szabad harcosokra és a köznépre is érvényes volt. Nem véletlen, hogy a "Dzsajháni-hagyomány" több szövege írja, hogy "a magyarok nagyon gazdag emberek", illetve "vagyonosak és szembetűnően gazdagok". Bölcs Leócsászár kiemeli, hogy a magyarok a "perzsa-arab divatot utánozzák"; ezt erősíti meg Ibn Ruszta, aki szerint a "türkök" "ruházata hasonló a mohamedán ruházathoz". II. Szilveszter pápa (+1003) jegyezte meg, hogy "egy nép van Európában, amely nem európai: a magyar". Az ősmagyarok viseletére jellemző volt, hogy a férfi- és a női viselet között alig volt különbség; legfeljebb a nők ruhái finomabb anyagból készültek. A ruhaanyagok egy része arab-perzsa és bizánci kézen jutott el a magyarokhoz, a "brokát" elnevezés a perzsáktól került a törökökhöz, így hozzánk is. Török eredetű szó a bársony is; ruhaanyagként való használata őseinknél általános volt. Ibn Ruszta leírja, hogy "a magyarok selyembrokátot, szőtteseket és más bizánci iparcikkeket vásárolnak a bizánciaktól". Gardézi a köznép "kendervászonból, lenvászonból, bőrből, prémből és nemezből" készült ruháit említi meg. A "vászon" szó perzsa eredetű; példázza a lovas népek szerepét a ruházatok kialakulásánál. "Kender" szavunk egyaránt jelentett kendert és lent, az arab "katan" szó viszont lent, lenvásznat jelent; nyelvészeink szerint lehetséges, hogy "kötény" szavunk innen származik. Nem említették az auktorok a természetes gyapjúból készült ruhaanyagokat, hiszen ez Európában ismert volt. Őseink a szláv eredetű "ruha" szó helyett régebben "öltő" és "gúnya" néven nevezték viseletüket. Az említett anyagokon kívül természetesen hidegben állati bőröket is hordtak. Őseink hétköznapi viseletükhöz a vászon, a bőr, a nemez stb. ruhaanyagokat és a ruhákat maguk állították elő. A férfi-viselet ****** - A férfiak (és nők) felsőtestét felálló nyakú rövid finom kender- vagy lenvászonból készült dísztelen ingfedte, melynek fodrozódó ujját csuklójuknál, amint a nadrágot a bokánál leszorították. Ilyen leszorító ezüstpántok a zempléni sírból is kerültek elő. Az ing nyaka mereven felállt, akárcsak a mai "orosz" ingeké, de volt olyan honfoglaláskori ing is, amely középen gombolódott. Voltak változatok, ahol az ing szinte a térdig ért és amelyet derékon széles bőrövvel szorítottak le. Ezen bevarrott ujjú ing mellett gyakori volt a mellévarrott szabású ing, amelynek ujjait közvetlenül a nyak mellé varrták és korcban futó madzaggal húzták össze és a könnyebb felhúzás céljából kis négyszögletes hónaljfolttal, ún. pálhával láttak el. A ruhák összekötésére gombokat, pitykéket, szalagot és kötőt használtak. Az egyszerű varrásból alakult ki az inghímzés divatja. A férfiak és a nők - mint minden belső-ázsiai lovas nép - altestükön is hordtak hosszú alsóruhát, amely szintén lenből vagy kenderből készült. Hideg idő esetén több alsóruhát is magukra öltöttek. A felsőruha alatt teljes alsóruházatot is viseltek; és az alsóruha viseletének divatját a magyarok hozták be a "kultúrált" Európába. Ezt az alsóneműt a "szkíta kabáttal" együtt a bizánci források is megemlítik. A férfiak szűk alsónadrágját korcba fűzött zsineggel húzták össze és kötötték meg derékon. A férfiak mokaszinba vagy csizmába befogott bőnadrágot viseltek, amilyent a hunok kecskebőrből készítettek. (Itt meg kell jegyezni, hogy a vászonból készült bő "gatya" a szlávok alsóruhának hordott ruhadarabja volt, amely a XIX. században "bővült" és rojtosodott meg fitogtatva a paraszti gazdagságot; semmi köze őseink viseletéhez). A "székely-harisnyához" hasonló szűk posztónadrág sem volt őseink viselete, az csak a XII. században idegen hatásra jött divatba. - A férfiak felsőruhája ujjas, derékban övvel átkötött, textilből vagy bőranyagból készült derékon alul - combközépig - és "háromnegyedes" nemesfém veretekkel vagy felvarrott érmékkel ékesített ujjas kabát, a kaftán volt. E kabát vagy gombra nyílott, vagy a két szárnyat övvel szorították a testhez. E kaftán jobbkezeseknél balról jobbra nyílott, hogy a nyilazásnál ne legyen akadály. A lovaglás miatt a kaftán nemcsak hátul, de kétoldalt is fel volt vágva. Ezt a kabátot a bizánci történetírók "szkíta kabátnak" nevezték. A dolmány csak a török időkben került hazánkba, a zeke vagy kankó is kései származék. A nemezből készült kepeneg (köpönyeg) neve ótörök eredetű és ősi belső-ázsiai viselet. Ez eredetileg nemeztakaró lehetett, melyet rossz időjáráskor vettek fel. A szőrős bőrből készült ködmönnek, mint ujjas szőrmeviseletnek van rövid és hosszabb változata; ősi eurázsiai türk viselet. Régebben bekecsnek, kozsoknak, dakunak és kuzsnak is nevezték. A régebbi fajták egyenes szabásúak voltak, az újabbak derékban toldottak. A szokmány szó vastag, általában durva gyapjúból készült hosszú, bő felöltőt jelent. A kisbundasubához hasonló lepelszerű, ujjatlan felsőruha. Őseink igen kedves felsőruhája a panyókára vetett szűrvolt; neve nemcsak a ruhadarabot, hanem az anyagot is jelentette. Pásztorok díszesen hímzett darabjait a legutóbbi ideig viselték. Az ősi subát (gubát) -, amely galléros, csuklyás viselet - téglalap alakú darabokból szabták. A subát többnyire a pásztorok maguk készítették; mintegy 10-12 juh bőréből készült, díszesebb darabjai népviseletünk legszebb alkotásai közé tartoznak. A "suba" szó, amint a viselet is arab eredetű, de a török népek igen rég átvették. A hátibőr szabás-varrás nélkül "készült"; e szó nem jelentett mást, mint lenyúzott prémes bőrt, amelyet nyakukba vetve viseltek. Őseinkkacagánya is afféle hátibőr lehetett, bár - az újabb kutatások szerint - a kacagány mai formájának semmi köze sincs honfoglaló őseinkhez; ez a ruhadarab német közvetítéssel a XVII. században került hozzánk. A hátibőr "ellentéte" az előbőr, amelyet a mellre kötöztek. Az elöl gombolódó lajbi ősiségét nem tudjuk igazolni. - A kucsma hegyes bőr- vagy nemezsüveg, amelynek csúcsát szépen díszített fémből készített előkúppal látták el. Őseink fejükre kerek vászonsapkát, télen karimátlan báránybőr süveget vagy prémszegélyű kalapot húztak. Belső-ázsiai analógiák alapján feltételezhető, hogy a honfoglalók sapkájának a füle lehajtható volt. A karimás, középen gúla-alakú fejfedő süvegszerű felsőrésze csapattestenként más és más színű volt; így csatában - akárcsak a belső-ázsiai hunoknál - a mozgásukat jól meg lehetett figyelni. A magyarok kucsmájára utaló adat a X. századból származik, amikor is "a belga püspökök magyar kucsmát viseltek". Sisakot őseink csak ritka esetben hordtak; Beregszászból származik egy sisak-lelet. - Őseink rövid szárú, puha talpú és puha anyagú mokaszin-szerű csizmát hordtak. E fölött a nadrág alsó végét összekötötték. A földművességgel foglalkozók a puha csizmát munkájuk igénye miatt kemény csizmákkal váltották fel. Bod Péter (1712-1769) írja, hogy "a tsizma a töröktől jött a magyarok közé. Kezdetben a hadakozó, lóháton járók viselték". Később az úri csizmát - mivel az sokba került - csak ünnepnapokon viselték, hétköznapokra viseltesebbeket hordtak. A legrégibb magyar csizma a "fordított csizma", ahol a kifordított teljes szárrészhez a sarokrész kihagyásával szurkos fonállal a sarkát összevarrták, ezután vízben áztatták, amikor aztán megpuhult, visszafordították. A sarkánál cseresznye- vagy fűzfaháncs kéreggel látták el és itt hozzávarrták, majd vizesen kaptafára húzták, ahol a formának megfelelően kiszáradt. Semmi adatunk nincs arra, hogy őseink valaha is bocskorban vagysarúban jártak volna, bár ez a mongóliai és a szkíta sírokban előfordul. - A ruha-kiegészítők. A magyarok nemzetségeinek vezető családjai és katonai kíséretük előkelői hatalmukkal, származásukkal, de egész megjelenésükkel igyekeztek méltóságukat kihangsúlyozni. E rangos réteg igényei sajátos művészetet hívtak életre. A ránk maradt emlékek legnagyobb része a viselet tartozéka; ékszerek, a ruházat ékítményei, felszerelési tárgyak és fegyverek. A pompa legnagyobb része - a ruha - ma már nem áll rendelkezésünkre, csak a fémből készült "tartozékokkal" gazdálkodhatunk. A veretes öv a szabad ember jelképéül szolgált; a társadalomban elfoglalt helyét határozta meg, bár a "rangjelzés" őseinknél - a láthatóság miatt - a lószerszámon volt. A török nyelvben az öv, "kur" szó a rangot, a társadalmi helyet fejezte ki. Az 1069-ben ír ótörök Ktagdu biligben olvassuk: "a kis övűeket a nagyokkal ne engedd keveredni". Az ótörök nyelvben a "kudas" szó "övtársat", azaz azonos társadalmi réteghez tartozót jelentett. Ahogyan az Ószövetségi Szentírásban a férfiakat és a nőket egymástól "falravizelőknek" és "földre vizelőkként" különböztetik meg, úgy a belső-ázsiai török népek a férfiakat a nőktől "öveseknek" és "öv nélkülieknek" nevezték. Honfoglalóink általában dúsan kivert arany, aranyozott, ezüst vagy ezüst díszekkel kivert ékes öveket hordtak. A közrendűeknél ez dísztelen, vascsattal összefogott volt. Az övről páratlan számú szíjon - néha egészen térdig - veretes "szíjvég" lógott le. A felnőtt sorba kerülő ifjakat szertartás közepette "felövezéssel" avatták férfivé¸ erről már Kashgári is tudósít 1074-ben. Az övről csüngött le a szablya, a tegez, az íj, a tarsoly és a kés. Ennek indoka az volt, hogy a lovas népeknél a törzs fölötti résznek szabadon kellett mozognia, hogy a harcos íját mindig szabadon tudja használni. A tarsoly a szíjon csüngött le, szíját is és fedelét is nemes veretekkel díszítették. A tarsolyban kovát, taplót és csiholóacélt tartottak. A tarsolyok fedőlapját rátéttel, bőrözéssel, intarziával vagy poncolt fémlemezekkel díszítették. Díszítésüket általában növényi motívumok, végtelen hálóba szőtt palmetták, életfa-ábrázolások, néha ősi mitológiánkhoz tartozó állatalakok alkották. A tűzszerszámok a tűzgyújtás szerszámainak emlékét őrzik. Honfoglalóink kései mereven ízesültek nyelükbe. A kések egyélűek voltak, evésnél a húsok feldarabolásánál használták. A gazdagabb férfisírokban gyakran találtak ivócsészét (ivópoharat), amely szintén az övről függött le. Az ivókürtfejedelmi jelvény volt. Őseink a X. században az ezüstpénzeket nem a kereskedelemben használták, hanem azokat - akár 30-40 darabot is - ruháikra, lószerszámaikra vagy csizmáikra díszként varrták fel. Az előkelő férfiak ruháikat igen díszes veretekkel díszítették, amelyeken megtaláljuk a palmetta-mintákat és az életfás motívumkincset. - A hajviselet. Az ázsiai török népeknél a hajnak a homloknál való levágása volt a divat, hátul a vállig érő hajukat a férfiak üstökbe, tincsekbe fogták és azt karikákkal rögzítették. A varkocsba font hajat arany-, ezüst- vagy bronzkarikákkal fűzték össze. A hajviseletnek őseinknél rangjelző szerepe is volt; az előkelők ritkábban nyírták hajukat és azt gyöngyökkel ékesítve hordták. Amíg őseink hajukat elöl nyírták, addig a keresztény Európa már hosszú hajat viselt. E kettősség az európaiak nemtetszését váltotta ki. Amikor 1279-ben a kunok megkeresztelkedtek, ezt csak úgy vállalták, ha hajuk megnyírását tovább is engedélyezték. Őseink női viselete **** A belső-ázsiai népekre jellemző, hogy a nők férfiak módjára ruházkodtak; ez az európaiak szemében visszataszítónak tűnt. - A női felső-viselet középen gombolódó és kétoldalt valamint hátul derékig kivágott ujjaskabát, az un.kazak volt, ami fölé kaftánszerű köpönyeg került. A női kazak háromnegyedes hosszúságú volt, amelyet, hogy a lóra fel lehessen szállni nemcsak hátul, hanem kétoldalt is felvágtak. A megmaradt veretek alapján tudjuk, hogy ezek a kazakok derékban "svájfoltak" voltak, széleit prémekkel vagy fémveretekkel díszítették. A női kaftán vagy elöl nyitott volt és gombsor tartotta össze, vagy szárnyát két oldalra csapták. Ez a felsőruha a térdet is takarta; szegélyét gyöngy- és fémdíszekkel ékesítették. A derékon pártaövvel csatolták össze. A felsőtestet borító ruhák ujjai mind derékből szabottak voltak. A kazakot bő és csizmába szorított nadrág fölött viselték. A női felsőruha egyforma volt akár egy fejedelemasszony, akár egy szegényebb népréteghez tartozó viselte. A különbség mindössze a díszítményben mutatkozott. A szegényebbeknél nem találkozhatunk fényűző anyagokkal; ők házilag készült vastagabb vászonból, gyapjúból vagy posztóból készült ruhákat hordtak. A női ruhák fontos alsóruha-darabja a pendely, olyan vászonlepel volt, amelyet oldalt összevarrtak és a derékon megkötöttek. Valószínűleg akkor vált önálló ruhadarabbá, amikor a hosszú-ing megrövidült. Az idők folyamán - a XIII. században - az ősi pendely alsószoknyává alakult és szoknyát, majd kötényt kötöttek föléje. A közbülső szakaszt a csángók félig kötény, félig lepelszoknyája, a "katrinca" vagy a kalotaszegi nők elől nyitott, feltűrt "muszuj"-szoknyája képviselte. A nők viselete többrétegű volt; az ingre több rétegben borult a felsőruházat (kazak vagy kaftán). A finom lenvászonból- vagy kendervászonból készült bal vállon egy gombbal kapcsolódó ing nyaka merev, álló nyak volt, fémveretekkel. Az ing magas nyakát gyakran csüngők vagy gyöngyök díszítették. A honfoglalás kori sírokban csüngős és korongos párta-maradványokat találtak. A párta nem egyszer mezőkre tagolt széles pántokból állt, amelyről csüngősor függött a homlokra. A lányok párta jellegű fejdíszének teteje nyitott lehetett, ahogyan erre "hajadon" szavunkból és különböző népi szólásokból ("bekötik a fejét") következtethetünk. Hajfonataikba a nők gyöngyöket, fémkarikákat, kagylókorongokat és átfúrt pénzeket fűztek; igen szépek a páros korongos varkocsdíszek, amelyeket többnyire aranylemezekből készítettek és növényi motívumok mellett különféle csodás állatok is díszítettek. A női sírokban talált leletek alapján tudjuk hogy a nők is övvel rögzítették felsőruhájukat. Őseink viseletét legtovább a torockóiak és a kalotaszegiek őrízték meg. A honfoglalás kori nők éppoly alacsony szárú veretes csizmákat hordtak, mint a férfiak; alatta vastag harisnyát viseltek. Honfoglaló asszonyaink csizmája oldalt varrottak és puha talpúak voltak, orruk felfelé hajlott. Lehetséges, hogy már a honfoglalás korában ismerték a sarkos csizmát; a sarok a kengyel hátracsúszását akadályozta meg. A csizmák általában bőrből készültek, de hordtak nemezcsizmát is. A női csizmánál a színnek is jelentőséget tulajdonítottak; ezt népi szólásaink is őrzik: "Piros csizma táncba való, sárga csizma sárba való". - A női ruha kiegészítői. A honfoglaló magyar nők viselete a férfiakénál is pompásabb volt. Gyöngyvarrottas vagy pitykékkel díszített ingjük fölött négyzetes veretekkel vagy préselt rozettákkal szegélyezett kaftánt viseltek, amelyet a derekukon ugyancsak fémdíszes, olykor csüngős veretekkel kivert öv fogott össze. Brokátból, selyemből készült köntösük fémdíszeihez hasonló ékítmények szegélyezték a leányok pártáját és az asszonyok süvegét. Díszes fejű szögecsekkel volt kiverve csizmájuk is. Ékszereik is gazdagabbak a férfiakénál, bár a magyar nők nem hordtak túl sok ékszert; ennek szerepét őseinknél a ruházat vette át. Kialakultak a ruhaékszerek, amelyek saját funkcióikon túl a ruházatot is segítették abban, hogy a gyakorlati igényeken túl ékesítő, jelölő vagy hiedelem eredetű célokat is szolgáljon. Az ékszerek ősi funkciója a népi rétegeknél maradt meg csont, szarú és lószőr formában. Viseltek fülbevalókat, karpereceket és gyűrűket. Az asszonyok lovának szerszámjai is ékesebbek. A nők számára készültek az ezüstlemezekből kivert vagy csontfaragásos berakással díszített kápájú nyergek is. Sokfelől ismert a ma is élő keleti - főleg belső-ázsiai - szokás, hogy a nők hajfonatukba különböző ékességeket, gyöngyöket, átfúrt pénzeket fűznek. Hasonló díszeket találunk a honfoglalás kori női sírokban is. Varkocsukba egyszerű fémkarikákat fűztek, csiszolt kagylókorongokat függesztettek. A nők legfeltűnőbb ékességei a nagy változatosságban készített páros korongos varkocsdíszek voltak. Ruháikon a gombok általában veretesek voltak. Bár a nők ékszereit ugyanazok az ötvösök készítették, mint a férfiakét, mégis nagy a különbség köztük; a nagyszentmiklósi férfi aranykészlet meglepően egyszerű, míg a női készleten pompás állatok nyüzsögnek természetelvű és mitologikus elemekkel keverten. Az állatábrázolások főleg női holmikon jelennek meg. Érdekes megfigyelés, hogy őseink útjaik, majd a "kalandozások" során megszerzett ékszereket sohasem használták, hanem azok beolvasztva alapanyagul szolgáltak. Idegen ékszerek magyar sírokból nem kerültek elő. Honfoglaló magyarjaink csak saját ötvöseik által készített, saját jelképrendszerükkel díszített tárgyakat viseltek. -A női ékszerek közül a legjelentősebbek a párosan előforduló hajfonatdíszek, amelyeket a sírban talált helyzetük miatt "mellkorongoknak" neveznek. Ezek művészi kivitelük miatt párhuzamba állíthatók a férfiak tarsolylemezeivel. A mellkorongok varkocsba fűzve vagy szíjon csüngtek le és a mellet takarták. Néha gyöngysor is függött rajtuk. E korongokon többnyire az életfa-palmetta fája magaslik, de sas-, turul-ábrázolást is ismerünk. A függesztett, aranyozott hátterű csüngős korongok járás közben átvették a mozgás ritmusát és menet közben csilingelő hangot adtak. A korongok vagy öntéssel vagy vékony ezüstlemez kidolgozásával készültek. - A bogyósoros fülbevaló keleti örökségünk, viszont a granulált darabok már európai készítésűeknek tűnnek. Árpád magyarjainak ötvösei a domborításnak - a poncolásnak - kitűnő mesterei voltak. A X. század közepe után megjelennek a nemcsak a magyarokra, hanem más lovas népekre is jellemző S-végű karikák, amelyeket a hajfonatba, kendőre vagy szíjra fűzve hordtak. Belső-ázsiai szokás, hogy a nők hajfonatukba különböző ékességeket, gyöngyöket és átfúrt pénzeket tesznek. - A nyakperecek sodrott huzalokból készültek és végeiken összekapcsolásukra hurok és akasztó szolgált. A nyakperecekkel egy időben terjedtek el a félholdas csüngők. - A honfoglaló magyar nők sírjaiból gyöngyök is kerültek elő. Őseink ezt nem gyöngysorban hordták, hanem egyenként varrták fel ruháikra, fejüket takaró kendőikre vagy pártáikra. - A karperecek ugyanúgy csavart eljárással készültek, mint a nyakperecek; van köztük vastag aranyszálakból sodrottak, amelyeknek a végére tátott szájú szörnyek fejét húzták rá; ezeket nevezik "kígyófejes" karpereceknek. Némelyik karperecben igazi drágakő is van és találunk köztük olyanokat, amelyek ősi hitvilágunk jelképeit ábrázolják. - Őseink gyűrűi egyszerűek voltak. Bennük elhelyezett kövek színe és fajtája védett a rontás ellen. III. Béla és Kálmán királyunk feliratos gránátköves gyűrűi a köszvénytől óvtak. - Sírokból gyakran kerültek elő ing- és nadrág szárait összefogó kar- és láb fémszalag. - A hun közösségi szervezet. A hun birodalom szokásjogon alapuló jogrendszerének nyomai, - miként minden belső-ázsiai nagyállattartó lovas népnél - a társadalom tagolódásának megfelelő szigorú etikettre engednek következtetni. A közemberek életét szigorú törvények szabályozták. Gazdaságukat saját méneseik és falvaik biztosították. A hierarchia családjogon érvényesült. A birodalom belső irányítását a kancellária, a külügyeket az előkelő követek segítették. A főhatalom a fejedelem (senjü) kezében összpontosult, aki abszolút engedelmességet követelt meg katonai kíséretétől. A nagykirály és családja mellett a kiválasztottak és a kísérők gyakorolták a hatalmat. A hadrenddel azonos szárnyakra oszlott a társadalom is. A 24 főméltóság 10 000 lovas fölött parancsnokolt. A nagyállattartó lovas népeknél a közösség alapegysége a család és a nagycsalád, amely a vérségi alapon összetartozók közössége. A következő nagy egység a nemzetség, amely az egymáshoz közeli- és távoli rokonságban levő, egy településhelyet elfoglaló és katonailag, valamint közigazgatásilag összetartozó családok együttese. Több nemzetség alkot együttesen egy törzset. A törzs vérségi, vallási, politikai, népi, katonai és kultikus zárt egység. A törzs feje a törzsfő, vagy fejedelem. Általában legnépesebb a vezető- vagy királyi törzs. A Kárpát-medencébe került hun törzsek száma 30 körüli lehetett. A törzsszövetség egymással rokonságban levő törzsek tömörülései, a későbbi törzsszövetségek már politikai és katonai célra való egyesülések. A hun törzsek a törzsszövetségen belül bal- és jobb szárnyra oszlanak. - A hunok harcmodora. "A természet nem köti oly szorosan a kentaurt törzséhez, mint ahogyan a hun megüli paripáját" - írja Claudianus. A lovasnépek - a szkíták, a hunok, az avarok és a magyarok - taktikájukat a gyorsasságra és a mozgékonyságra alapították; ők felfedezték fel a gyorsaság nagy harci jelentőségét. A hunok harcművészetét a Kr. előtti II. században élt Szemacsien írta le a Történeti feljegyzések című munkája 110. fejezetében. A hunok a megtelepedett népek nehézkes paraszti hadai fölött fölülmúlhatatlan előnyt szereztek azzal, hogy lovon vágtatva egyenlő biztonsággal tudtak előre is, hátra is, oldalt is nyilazni. Nyilazva ide-oda repdestek az ellenséges arcvonal előtt, támadtak, majd hirtelen megfutamodást színleltek és csak akkor bocsátkoztak küzdelembe, amikor már megbomlasztották az ellenség tömör hadállásait. Csellel, nagyobb véráldozat nélkül szerettek győzni. A megbénult lakosság szemei előtt úgy jelentek meg, mint a szélvihar és úgy tűntek el, mint valami felrebbenő madársereg. A lovat szépen felnyergelték és díszesen felkantározták. Fő fegyverük az íj volt; a hunok bámulatba ejtették a nyugatiakat nyilazó művészetükkel. A közelharcban karddal, tőrrel, hajítódárdával és pányvával küzdöttek. Pusztai lovaik igénytelenek, kitartóak és sok fáradtságot kibíróak voltak. E lovak kiválóságát már a kínai Cs'ao Cso is elismerte. Harci lovaik a csatában való szerepük szerint fehér, barna, szürke és fakó szín szerint különböztek. A csatában a vörös ló volt az elővédé, a sárga a centrumé, a fehér a jobbszárnyé és a pej a balszárnyé volt; így a harcoknál a hadvezér könnyen áttekintette a csatamezőt. A hunok háborúba csak holdtöltekor kezdtek. A lovaglást és a nyilazást a hunok már gyermekkorukban elsajátították. A zsuanzsuanok, a türkök és az ujgurok A zsuanzsuanok (zsou-zsanok) eredetét nem ismerjük; egyes kínai kútfők szerint a zsuanzsuanok a hsziungnúkból - a hunokból - váltak ki, más nézet szerint a zsuanzsuanok nyugati szienpik vagy tunghúk, akiknek egy része Belső-Ázsiából 430-ban, más része pedig 555-ben nyugat felé rajzott ki. Belső-Ázsiában a IV-VI. századok között e terület urai voltak. Hadiszervezetük, földművességük, állattartásuk és ruházatuk ugyanolyan volt, mint a hunoké. A magyarság számára azért fontos e nép, mert az 568-ban a Kárpát-medencébe érkezett avar nép a zsuanzsuanokból és a uar-hunokból (varchonitákból) ötvöződtek. Belső-Ázsiában a VI. század közepén a Zsuanzsuan Birodalom helyén új nép, a türk alakított birodalmat egységbe fogva Belső-Ázsia népeit Kínától Bizáncig. A kínai Csou su és a Szuj-su szerint valaha a hsziungnu törzsszövetség egyik törzsét alkották, vagy ők voltak a Belső-Ázsiában maradt hsziungnúk. Van felfogás, amely szerint a szienpíkkel azonosíthatók. A belső-ázsiai türk kánság 551-ben alakult, majd egy keleti - belső-ázsiai - és egy nyugati ágra szakadt, mely utóbbinak tagjai 571-ben már az az Amu-darjánál állomásozik, de öt évvel később a Krim-félszigeten találjuk őket. A Belső-Ázsiában maradt türkök kivívták ugyan függetlenségüket, de az ujgurok, a kínaiak, a tatabik és a kitajok elleni harcban erejüket vesztik. A türkök életmódjáról a kínai források ugyanazt írják, mint amit a hsziungnúkról és a zsuanzsuanokról írtak. Nagyállattartó, de emellett a földet is művelő egyistenhívő lovas nép volt a türk, táltosaik voltak, világképükben a világ rétegekre oszlott, ismerték a turul-eredetmondát, a csodaszarvast és írásukat "türk rovásírás" néven nevezték. 745-ben őrségváltás történt az Orhon-folyó partján. A türkök helyét az ujgur - kínai nevén hujho - törzsszövetség vette át, amely Harbaglan (Ordu-Balik) fővárossal 840-ig e terület ura lett. Az ujgurok a baszmilok és a karlukok szövetségében megdöntötték a türkök birodalmát, majd önálló birodalmat alapítottak. Uralkodójuk a "kilenc törzs (tokuz-oguz vagy kiu-szing) kagánja" nevet vette föl, ami világosan utal az ujgurok oguz származására. A Tang kori kínai feljegyzések szerint az ujgurok ősei a hunok, "akiknek nyelvét is beszélték". A módosított szogd írásból az ujgurok alakították ki az un. "hu-írást", amely később a mongolok és a mandzsúk írása lett. A kínaiak az ujgurokat "Belső-Ázsia arisztokratáinak" nevezték. 840-ben egy lázadó ujgur törzs behívta az ellenséges eltörökösödött kienkun kirgizeket, akik az ujgurokat délnyugati irányú távozásra kényszerítették; ennek ellenére az ujgur kultúra tovább fejlődött. Az ujgurok a 840-es évek után Kelet-Turkesztánba, a Tien-san vidékére érkeztek és városaik (Bes-balik, Turfán, Kashgár és Kucsa stb.) kultúrközpontokká fejlődtek; mai lélekszámuk 8-12 millió közötti. Az ujgurok egy másik csoportja Nyugat-Kanszuban lelt menedéket és a Selyem Úttól félrevonulva máig megtartotta ősi kultúráját, nyelvét és zenéjét. Ők - ma már csak mintegy 10 569-en - a jugarok (yugurok) vagy yükuk vagy sarig uygurok (sárga ujgurok), akikhez Kőrösi Csoma Sándor is indult. Ma a hegyek szabdalta Sunan Yugur Autonóm Megyében és a "Hexi-folyósó" síkságain élnek. Két csoportjukat yao-huernek és en-geernek nevezik. Ők őrzik legjobban a hajdani hsziungnu, illetve a belső-ázsiai türkök kultúráját; "élő múzeumnak" tekinthetők. Téli- és nyári szállásaik vannak, jurtjaiban ősi szokásaikat őrzik. Zeneviláguk igen közel áll a magyar népzenéhez, az ősi hagyományokat ételkultúrájukban is őrzik, halottaik emlékére kopjafákat állítanak. Attila nagykirály Annak az Attila-portrénak, melyet az első évezred egyik vagy "a" legnagyobb uralkodójának személyisége köré ellenségeinek gyűlölete és az európaiak rosszindulatú alkotó képzelete vont vajmi kevés köze van a valósághoz. A középkor keresztény szemléletében Attila Isten ostora ("flagellum Dei") volt, akivel Isten a bűnös világot sújtotta, pedig legnagyobb hőse volt annak a kornak, amelyben élt. Nevét évszázadok múltán is csodálattal és rettegéssel emlegették. Dante Attilát a pokolba küldte és a Michelangelo festette vatikáni sixtusi kápolnában Attilát az Isten is megfenyegeti. Milyen a valóságos Attila-kép? Theodóziosz császár a két hun főember - Edekon és Oresztész - követjárása után Maximosz vezetésével követséget küldött Attilához. E követségnek volt a tagja Priszkosz rhétor és Vigilász tolmács. Priszkosz leírja Attila európai szemmel nézve is pompás és fényűző palotáját, fürdőjét és lakomáját; a vendégeknek arannyal és ezüsttel volt terítve és az asztalok roskadtak a húsoktól és a kenyerektől. Attila személyének leírását Priszkosz elmondása alapján Jordanes őrizte meg. "Hatalmát büszke magatartása és kevélyen körüljáratott szemeinek parancsoló tekintete is elárulta…Elhatározásaiban szilárd, könyörgésre engesztelékeny és kegyelmes azokhoz, kiket egyszer hívei közé számított. Külsejében igazi hun, alacsony termetével, széles mellével, nagy fejével, apró szemével, ritka szakállával, lapos orrával és sötét testszínével egyesítvén magában nemzetének sajátosságait…" Jobban szeretett békében élni, mint fegyverrel uralkodni. Maga a római Onogesius úgy nyilatkozott, hogy inkább lenne szolga Attilánál, mint úr és gazdag a rómaiaknál. Attila valahol a Duna-völgyben született Kr.u. 396 körül; gyermektúszként tizenkét évesen Honorius császár udvarába került, ahol megismerte a rómaiak kül- és belpolitikáját. Hazatérve egyesítette és megbékítette a hun törzseket és igyekezett a germán és szláv törzseket hatalma alá vonni. Az "Isten kardja" mítosz nevéhez fűződik; a számára küldött hegyével fölfelé a földből kiálló kardból Attila arra következtetett, hogy e karddal Isten kezébe adta a világ fölötti uralmat. Az auktorok elmondása szerint 700 000 lovast tudott hadirendbe állítani. 451-ben a Catalaunum-i síkságon Chalons-sur-Marne közelében szembekerült Aetius római lovastiszttel, aki cseretúszként Attila udvarában nevelkedett, de Attila visszavonta csapatait, mert sok jó harcost vesztett volna. Valentinianus császár húgát, Honoriát ajánlotta fel Attilának feleségül, de Attila azt visszautasította, Bizánc pedig 422-től adót fizetett Attilának. Rómát I. Leó pápa kérésére nem égette fel, mert erre őt az idős Róma püspöke kérte. 453-ban élete derekán meghalt utód nélkül, ahogyan a magyar történelem nagyjainál (Szent Istvánnál, Mátyás királynál stb.) ez azóta is megtörtént. Fiai - Csaba, Dengizik, Emnedzad, Uzindur, Gheism és Hernak - nem léptek apjuk nyomdokaiba; népük sorsának irányítására is alkalmatlanok voltak. Attilát valahol a Tisza mentén temették el; sírkamrájára -, mint minden hun uralkodóéra - halmot emeltek. Attila a hun-germán szövetségi rendszer egységét akarta megvalósítani, ezáltal kiegyenlítődött volna Európa északi és déli felének egyenlőtlensége. Az Attila célkitűzéseit ismerő germán királyok a hun uralkodó halála után maguk is, majd később utódaik is ezt akarták megvalósítani, s ez a Karoling Birodalom keretében részben sikerült is. Attila joggal tekinthető az egységes kultúrájú Európa egyik megalapozójának, hiszen udvarában és célkitűzéseiben ott volt már az Európai Unió gondolata. Udvarában egyesült Róma, Bizánc, Germánia és a Hun Birodalom. Attila udvarában kancellária működött, tűrte és támogatta a különböző ideológiákat és vallásokat; Szent Jeromos írja róla 403-ban: "a hunok zsoltárokat tanultak" és nyelvükre lefordították a Bibliát. Attila megtanulta, hogy a legyőzötteket nem szabad porba sújtani, hanem sorstárssá kell fogadni őket. Attila palotájában római és hun fürdő működött és konyháján a hun ételeket éppúgy készítették, mint a germánt, a rómait vagy a bizáncit; hun bort és germán sört egyaránt fogyasztottak. A hun-magyar és a hun-székely "azonosság" és "rokonság" kérdése Kivétel nélkül minden ránk maradt középkori történeti munka - magyar szerzők tollából - egyetért abban, hogy a magyarság valamilyen formában a hunok rokona, a honfoglalás "második bejövetelünk" volt és a Kárpát-medencét Attila örökségeként vettük birtokba. Feltételezhetjük, bár bizonyítani nem tudjuk, hogy az Attila-hagyomány már megvolt a honfoglaló magyarságnál. II. Géza király apácává lett Zsófia húga bátyját "a hunok győzedelmes királyának" nevezi. Anonymus szerint a vezérek "választása Pannónia földjére esett, ugyanis azt hallották, hogy Attila király földje, akinek ivadékából Álmos vezér, Árpád apja származott". Kézai Simon szerint pedig Attila halála után fia, Csaba "visszatért Szkítiába apja népéhez és rokonaihoz", de háromezren a Kárpát-medencében maradtak, székelynek nevezvén magukat. "Midőn értesültek arról, hogy a magyarok ismét Pannóniába költöznek, elébük mentek". A Képes Krónika szerint pedig "A magyarok, vagyis a hunok másodszor is elfoglalták Pannóniát". Thuróczy János és krónikástársai a magyar történetet a hunokkal kezdik, Oláh Miklós 1537-ben a székelyekről írja, hogy "a hunok leszármazottai", de ezt olvassuk Farkas Andrásnál 1538-ban, Székely Istvánnál 1559-ben Heltai Gáspárnál 1575-ben, Bornemissza Péternél 1578-ban és Szenczy Molnár Albertnél 1621-ben; "Magyar népünknek a hadierény örökkétartó dicséretét fegyvereivel és katonai bátorságával Attila király nyerte el". E szellemben ír Zrinyi Miklós 1651-ben, Bessenyei György 1773-ban, Csokonai Vitéz Mihály 1802-ben, Virág Benedek 1804-ben és sokan mások. Így vélekedtek a magyarokról a külföldi szerzők is. Regino prümi apát a honfoglaló magyarokat hunoknak nevezi és Viterbói Gottfried 1185-ben és 1189-ben Attiláról, mint magyar királyról emlékezik meg. A történettudomány csak a kiegyezés utáni években "bizonyította be", hogy a hunok és a magyarok között nincs rokonság és a hunok történetét ettől kezdve elválasztották a magyar történettől. E "történészek" azzal érvelnek, hogy a rokonsági tudat csak a honfoglalás után vált a magyarság előtt ismertté és krónikásaink a külföldiektől vették át ezt a hiedelmet. Ezen nézeteiket azért alakították ki, mert a mesterségesen gyártott finnugor származtatási elmélettel a hun-magyar kapcsolat nem magyarázható. És itt a finnugor nyelvészeti iskola súlyos bűnt követett el azzal, amikor pusztán filológiai alapon beavatkozott történelmi, néprajzi és embertani problémák megoldásába. Márpedig Attilát és hunjait igazán csak a magyar ember és a magyar tudomány értheti meg. A nyugati történetírás közömbösségével és értetlenségével pörbe szállni csak az igazi magyar és nem a monarchista-marxista történettudománynak lehet joga. A hun-székely azonosság tudata történelmi tényen alapszik. Kézai Simonnál és a többi krónikánkban kevés változattal olvassuk, hogy a nagy "összeomláskor" 3000 hun a Chigle- (Csigle-) mezejére menekült és, hogy az ellenséges pannóniai népek fel ne ismerjék bennük az ősi ellenséget, zatuloknak nevezték magukat. Csigle-mező az erdélyi Mezőségben van; Mezőbánd, Mezőménes és Bazéd határánál húzódó dobsort ma is Csiglának nevezik; az alján húzódó térség neve pedig Csigla-mező volt. A hagyomány szerint az ottmaradt hunok innen népesítették be Erdélyt - utódaik a székelyek !!! ********************************************************* A csodaszarvas Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta. Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat. A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták. Apjuk már kamaszkorukban magával vitte fiait a vadászatokra. Idő múltával a fiúk bátor és daliás legényekké cseperedtek. Mint apjuk, nagyon szerettek vadászni. Az íjat mesterien kezelték, és ha birokra keltek, ellenfeleiket mindig leteperték. Egy szép napon a két testvér elhatározta, hogy apjuk nélkül mennek ki vadászni. Hunor is, Magyar is választott maga mellé ötven-ötven ifjú vitézt. Másnap hajnalban tüzes paripáikra pattantak, és úgy elvágtattak, hogy nyomukban csak a nagy porfelhőt lehetett látni. Űzték, hajtották a vadat, szilaj hévvel; a vadak százait ejtették el. Már éppen haza készülődtek, mikor egy csodálatos színekben pompázó szarvasgím bukkant elébük az erdő sűrűjéből. Mindannyian megigézve nézték a káprázatosan szép állatot, de csak egy pillanatig. Hunor harsány kiáltása törte meg a mély csendet: - Utána, vitézek! Ejtsük el e vadat! Mint a villám, szökkentek a nyeregbe, és a gyönyörű gím után iramodtak. A szélvésznél is gyorsabban száguldtak a paripák, de gyorsabb volt a vad. Sebesen röppent a nyílvessző, de sebesebb volt a szarvas. Egész nap üldözték a tüneményes állatot, a nyílvesszők százait lőtték ki, de megsebezni nem tudták. Fáradt volt már a lovas és ló, mikor a Nap a föld mögé ereszkedett; s a szarvas is beleveszett a bizonytalan homályba. A testvérpár és vitézeik nagy tábortüzet gyújtottak, és friss vadhúsból ízletes vacsorát sütöttek. Evés közben sok szó esett a pompás állatról, nem tudtak betelni csodálatával. Vacsora után felcsendült a dal, s a jókedvű legények erejéből még néhány szilaj táncra is futotta. Aztán mindnyájan lepihentek, hogy kora reggel frissen indulhassanak vissza Ur városába. Pirkadatkor Hunor és Magyar a vitézekkel együtt talpon voltak. Mire a nap arany sugarai beragyogták a keleti ég alját, útra készen állottak. Hunor már ki is adta a parancsot az indulásra. Mint valami varázslat, - talán a földből nőtt ki? Talán a mennyből ereszkedett alá? - a szarvasgím elébük szökkent. - Vitézek! Száz arany annak, aki elejti!- rivallta Magyar. Hajrá! Hajrá! - harsant száz torokból, s nagy lendülettel üldözőbe vették a vadat. Hegyre föl, völgybe le, át a végtelen síkságokon. A legények kurjantásai és vágtató paripáik patáinak dübörgése verte fel a vidék csendjét. A nyílvesszők ezreit lőtték ki, de a csodálatos állat, mint valami mennyei fény suhant előttük, sebezhetetlenül. Mikor a Nap koronája a földet érintette, a csodaszarvas beleolvadt az égalj vörös fényébe. A kemény hajsza megviselte a lovat és lovast egyaránt. Vacsora után a hangulat se volt olyan vidám, mint előző este. A nótázás is kelletlenül ment. Tánchoz meg csak egyik-másik legénynek volt kedve. Szót is alig váltottak. Szemük előtt a csodálatos állat alakja lebegett, gondolatukat igézete tüzelte. Miért nem sebezhető!? Honnan a gyorsasága és fáradhatatlansága!? Nem tudták. Nem értették. - Reggel indulunk haza! - mondta Hunor. - Úgy lesz, bátyám. - válaszolt Magyar. - Minket ugyan nem bolondít tovább e vad, még ha olyan csodálatos is. - mormogták többen. Harmadnap reggel lovon ültek már, s a vad ismét ott állt előttük dacosan, káprázatos színekben, mint valami égi tünemény, lenyűgözően, csábítóan, ellenállhatatlanul. Nem szólt a két testvér, csak egymásra néztek kérdően, aztán bólintottak. Sarkantyúik lovaik oldalába fúródtak, és százkét ló százkét lovasával lendült fergeteges üldözőbe. Repültek a paripák, patáik mintha a földet se érték volna. A szarvas meg csak csalta, vezette üldözőit egyre messzebb Nimród király országától. Ki tudná megmondani, hány folyót, hegyláncot, rónaságot hagytak már maguk mögött?! A Nap az utolsókat hunyorította a nyugati ég alján, mikor a csodaszarvas belemerült egy sötét tó ragyogó tükrébe. Hunor, Magyar és vitézeik hatalmas erdőség aljában táboroztak le. A frissen sült pecsenyét szótlanul, kelletlenül fogyasztották, pedig egész nap egy falatot sem ettek. Se nótához, se tánchoz nem volt kedvük, csak csendben maguk elé meredtek. Szemük előtt egy pajkos fény imbolygott, szüntelenül. Előbb egyik, majd másik legény tért pihenőre. Hunor és Magyar is álomba szenderült. Éjféltájban lenge szellő suhant át a hatalmas fák lombjain, amire a testvérpár fölrezzent. Távolról hangfoszlányokat hozott az áramlat, néha-néha felerősödve. Magyar a hang irányába indult, Hunor nyomban utána. A vitézek szeméből is elszállt az álom, óvatos léptekkel követték a két királyfit. Csakhamar egy tisztás széléhez értek, s látták, hogy százkét hajadon lejti táncát, miközben hol ropogós, vidám dalokat énekeltek, hol pedig szívet kínzó fájdalmasakat. A leskelődők arra lettek figyelmesek, hogy a dalok olyan ismerősek, és megértik a leányok nyelvét. Nem is tétováztak, a hajadonokhoz siettek. Megtudták, hogy Pannóniában vannak, és a két legszebb hajadon a pannon király leánya. Lett is erre nagy öröm. Hunor, Magyar és vitézeik nyomban feleségül vették a leányokat, és olyan lakodalmat csaptak, aminek híre bejárt hetedhét országot. Sok évszázaddal később, mikor Hunor és Magyar ivadékai nagyon elszaporodtak, kettéváltak. Hunor utódai lettek a hunok, Magyaré pedig a magyarok. A csodaszarvas egy a hun-magyar mondakörben és a magyar népi hagyományokban is ismert mitikus állat. A magyar kutatók keleti és nyugati párhuzamokra egyaránt utalnak a szerteágazó motívumcsaládnál. Feltételezhető, hogy a honfoglaló magyarok magukkal hozták a keleti típusú csodaszarvas mondát, mely később a keresztény Eustachius és Hubertus mondakörrel keveredett. A csodaszarvas sok eurázsiai népnél és egyes Észak-amerikai indián törzseknél is igen régóta a csillagos ég jelképe. A hun-magyar mondakörben Kézai Simon Gesta Hungarorumában maradt fent az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt -akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak- új, letelepedésre alkalmas területre vezette a szarvas. S minthogy Hunor és Mogor első szülöttek valának, atyjoktól megválva kölön sátrakba szállnak vala. Történt pedig, hogy a mint egyszer vadászni kimentek, a pusztán egy szarvas ünőre bukkanának, mellyet, a mint előttök futott, a Meotis ingoványaiba kergetének. S midőn az ott szemök elől tökéletesen eltűnt, sokáig keresék, de semmi módon nem találhatták. Végre is az említett ingoványokat bejárván, azon földet baromtartásra alkalmasnak szemlélték. Képes Krónikában is megtalálható a csoda szarvas mondája... Középkori mondákban Szarvas szerepelt mint vezérállat Anonymusnak Bars vezérről és Bars vára alapításáról szóló fejezetében is. Közös elhatározással evégre Böngér fia Borsot küldötték ki vitézeivel. Mikor a Garam folyó mellett lovagoltak, egy szarvas futásnak eredt előttük, és nekivágott a hegytetőknek. Bors nagy sebesen űzőbe fogta, és a hegyormon lenyilazta. Majd midőn azokat a hegyeket ott körös-körül szemügyre vette, az a gondolata támadt, hogy várat épít ott. Azonnal össze is gyűjtött sok-sok várnépet, és egy magasabb hegy ormán igen erős várat emelt; egyszersmind a maga tulajdon nevét ruházta rá, úgyhogy Bors várának hívják. A magyar (és a lengyel) középkori krónikákban többször ismétlődő motívum, hogy a csodaszarvas mutatja meg, hol kell templomot, kolostort építeni: Szent Gellértnek szarvas mutatja meg a bakonybéli monostor helyét, a váci egyház alapításmondájában szarvas mutatja meg Szent Lászlónak, hogy hová építse a székesegyházat, a lengyel krónikások szerint szarvas mutatja meg a magyar Szent Imrének, hová építsenek a lengyelek kolostort.(wikipédia) Attila kardja Priskos rétor és Jordanes említik, hogy Attila feltalálta a had istenének szentelt és sok század óta elveszett kardot, melyhez az a hit volt füzve, hogy a ki birja, az egész világ urává lesz. A kardot egy pásztor találta meg, ki észrevette, hogy egyik tehene sántikál s a vér nyoma után menve, egy a földből kiálló kardra akadt, melyet kiásott és Attilának vitt el. (Priskos, Bonni kiad. 201 - Jordanes, Closs kiad. 93-94, 129-130 l.) A kardról egy későbbi német krónikás, aschaffenburgí Lambert (Pertznél VII. 185.), azt mondja, hogy a magyar királyok birtokában volt, Salamon király anyja azonban 1071-ben a bajor Ottónak ajándékozta, mert a kard szerencsétlenné tette, aki viselte. A kard tisztelete régi szkitha szokás (Hérodotos IV. 52), valamint megvolt a rokon szarmatáknál is, kiknek egyik ágáról az alánokról irja Ammianus Marcellinus (XXX. 2.), hogy náluk nincs egyház vagy hasonló szent hely, csupán meztelen kardot szúrnak barbár szertartások közt a földbe s azt tisztelik Mars gyanánt. Egy ilyen kard kerülhetett tehát Attila birtokába, miről az udvarában megfordult Priskos beszél. Hogy a magyar királyi ház birtokában volt-e olyan kard, melyről azt hitték, hogy Etele kardja: nem bizonyos. Igaza van Hunfalvynak (Magy. Ethn. 299.), hogy egy ilyen kardot a nemzet legszentebb ereklyéjének tekintettek volna s nem igen hihető hogy a mondákban emléke ne maradt volna. Mindamellett az alán szokásnak van valami nyoma. Ilyesmire emlékeztetnek legalább azok a XIII-XIV. századbeli kardok, melyeket a székelyföldi erdőségekben több helyen, mind a Bodzán, Páván, Dálnokon stb., a földbe szúrva találtak minden egyéb melléklet nélkül. Mintha utolsó maradványai volnának ezek a régi kardtiszteletnek, mely a szkitháktól és szarmatáktól egyéb kelet-európai néptörzsekhöz is elhatolt. Móra Ferenc: Az Isten kardja Attila már az új hazában volt, mikor egyszer különöset álmodott. Azt álmodta, hogy meghasadt az ég, leszállt belőle egy ősz öregember, s egy kardot kötött a király oldalára. De nagyon különös kard volt az. Arany a markolata, s az volt a legkülönösebb, hogy amint a kardot kezébe vette, egyszerre maga előtt látta az egész világot, rengeteg erdőket, végtelen tengereket, fényes városokat, rettentő hadseregeket. S ahogy megsuhogtatta a kardot a világ négy tája felé, hát az erdők meghajoltak, a tengerek meghasadtak, a városok lánggal égtek, a hadseregek földre hulltak. - No, ez különös álom volt. Ugyan mit jelenthet? - tűnődött a király, s magához parancsolta tanácsadó papjait, a táltosokat, hogy fejtsék meg álmát. - Nem nehéz ezt megfejteni, nagyúr - mondja a legöregebb táltos. - Azt jelenti ez, hogy Isten a maga kardjának mását adja neked, s te azzal hatalmad alá hajtod az egész világot. Abban a szempillantásban suhog az ajtófüggöny, s az őrt álló vitézek egy pásztorfiút vezetnek a király elébe. Különös kard volt a fiú kezében, aranymarkolatú. Odanyújtotta a királynak. - Hol vetted ezt, te fiú? - kérdi ámulva Attila. Leborul a pásztorgyerek a földre, szava akadozik. - Ahogy ma hajnalban nyájamat terelgettem, uram királyom, észreveszem, hogy sántít a fehér üsző, és véres nyomot hagy a lába. Körülnézek, mi szúrhatta meg ezen a selyemfüvön? Hát ennek a kardnak a hegye állt ki a földből. Odamegyek, ki akarom húzni, láng csap ki belőle. Ijedtemben elszaladtam, és csak messziről néztem, hogy lobog lánggal a kard. Egyszerre aztán ellobbant a láng, s mire odaértem, már kint volt a földből az egész kard, ott feküdt a füvön. Fölemeltem, és elhoztam neked, nagyúr, mert téged illet! - Ez az Isten kardja! - kiáltották a táltosok. Attila pedig felnézett az égre, suhintott a karddal keletre, nyugatra, észak felé, délnek, és ezt mondta hozzá: Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak! Ihol én, ihol én, pőrölyje világnak! Sarkam alá én a nemzeteket hajtom: Nincs a kerek földnek ura, kívül rajtam! Attila sírja A népverő hun király sírját hazai krónikásaink némelyike (Kézai, Thúróczi, a budai és pozsonyi krónika) a Dunántúli Keveháza tájékára a nagy hun nemzeti temetőbe helyezik. Egy másik nemzeti hagyomány a Tiszántúl, Dombegyháza tájékán keresi Attila sírját; ismét mások a Baracska, melletti szent-iváni pusztán (Budapest és Fehérvár között), nemkülönben a somogymegyei Attala faluban keresik. Osztrák-szomszédaink a gyönyörű fekvésü, ősrégi Hainburgra gondolnak; az Ets medrében is keresték már, szintúgy Pettau környékén, Stiriában. A franciák a chalons-i csatatéren kutattak, ahol a nép egy, Vesigneuil falu határában emelkedő sírhalmot Attilának nevezett el. Felső-Olaszországban már több ízben azt híresztelték hogy meg is találták Attilát. Lengyel tudósok azt hiszik, hogy Attila Galicia földjén alussza örök álmát. Mindet bizonyítja, hogy mennyire foglalkoztatta e rendkivüli ember a nemzetek fantáziáját. Attila székhelye Priskos rétornak, a 449. évi követség tagjának köszönjük ama nagybecsü útleirást, melynek révén a hun. királyról és udvaráról némi képet alkothatunk. Priskos leirja Attila fejedelmi székhelyét és igénytelen fapalotáját, mely a Nagy Alföld meg nem határozott pontján állott. Leirja a fejedelem háza szomszédságában épült hun nagyok épületeit is, köztük Onégésios miniszterét. Tanuja volt Attila bevonulásának, mely alkalommal fehér fátyolba burkolt leányok lépdeltek a ?világ ostora? előtt. Priskos Kreka (Réka) királynénál is tisztelgett kinek a császár ajándékait átnyujtá. Résztvett továbbá egy, a követség tiszteletére rendezett lakomában, melyben dalnokok és bohócok gyönyörködtették a boros fejü udvaroncokat, míg a komor hallgatásba merült királyt hasztalan iparkodtak felvidámítani. Leirja a görög tolmácsok és irnokok seregét, kik Attilának parancsait lesték. Kitünik Priskos ezen leirásából, hogy ez ázsiai barbár korántsem volt a római műveltség hijjával és hogy uralomra való termettsége, diplomáciai ügyessége és hadvezéri lángelméje által korának fejedelmeit sokszorosan fölülmulta. A Rajnától a Volgáig, a Keleti tengertől a Fekete tenger partjáig a népek e zömök termetü, villogó szemü hódítótól várták sorsuk eldöntését. Azok a hazai írók, akik Attila király egykori főhadiszállásával foglalkoztak, Priskos rétor útleírását vették alapul, az eredményre nézve mégis nagyban eltértek egymástól. A névtelen jegyzőről, ki Ó-Budára helyezi Attila lakhelyét, eltekinthetünk. Bél, Timon és Benkő Attilának lakhelyét Moldvában keresték; Desericius Ince és Mogyorósi János Gyula-mezejére helyezték; Otrokocsi Ferenc, Huszti András és Szabó Károly a Duna és Tisza közötti lapályra, Jász-Berény tájékára gondoltak; Révész Imre, Pray György, Sinai Miklós és Budai Ezsaiás nézetének iparkodott érvényességet szerezni, hogy t. i. Attila lakóhelye a felső tiszai síkon, a hajdú-bihar megyei Balmazújváros közelében, az egykori "Ethelaka" nevü pusztán állott. Mások Tokaj vidékét emlegették. Utoljára Salamon Ferenc szólt a kérdéshez , ki Szeged város tőszomszédságába helyezi Attila lakóhelyét.

Most nem lennék angol.

mentőötlet

Magyar feltámadás, harcoló honvédek, leventemozgalom, bolsevik veszély, légoltalom és hungarizmus. A...

A magyar szent korona igazi rejtélye! A magyar szent korona NŐI KORONA - NagyBoldogAsszonyunk koronája, akinek Szent István királyunk ajánlotta fel a koronát! Józsa Judit alkotása Magyarország a Szent Korona országa! Földünk egyetlen Szent,- és Beavató koronája a magyar korona, vagyis ... a Szent Korona értékrendje az egész Földre vonatkozik! Vesztergám Miklós előadása, melyben elmondja nekünk a megoldást is! video: https://www.youtube.com/watch?v=j_C0bE3WV9g A magyar szent korona NŐI KORONA I. (2014. 09. 17.) A szent korona NŐI korona, utal rá a nőnem jele is! Mi a kapocs a mi Boldog (Ász) Asszonyunk, Istár, Eszter és Esztergom között? Figyeljétek meg a Gellért hegyi sziklatemplom szobrát, és a mellén kirajzolódó szívet, amit a két egymáshoz érő galamb rajzol ki! Az országalma és a szent korona is a nőnem jelét hordozza. A kört és a keresztet. Azért van kettőskereszt az országalmán, amiért a szent koronán keresztpánt illetve kereszt található. A kör 2 kereszttel az életadó Anyává vált szívkirálynő jele. A szobor mellett a gyermek tartja az almát hisz ő az Anyakirálynő gyümölcse. Az Anya- és szívkirálynő vele született joga(ara) az országalma, hiszen ő adott életet a gyermekének az almának. Ekként a korona mérete is értelmet nyer. Hiszen női fejre tervezték! A kételkedőknek azt üzenik az égiek, hogy tanulják meg a forráskódot és a magyar nyelvet használni! KORONA O-Ó-Ö-Ő KÖRÖNA KÖR ÖN=NŐ A vagyis A KÖR NŐ A KÖR NŐ a teremtő női minőség, vagyis az ANYA! A KÖR a TELJESSÉG vagyis a TEJESSÉG, az Anya Tejesség szimbóluma. A KÖR a magyar kártyában a SZÍV! A SZÍV KIRÁLY, aki NŐ! Szívkirálynő! Akit a magyarok Nagy Boldogasszonyként ismernek. A MÉH-kas ANYA-MÉH KIRÁLYNŐJE, A MELL-kas SZÍVKIRÁLYNŐJE. A Szent Korona vagyis A Szent Kör Nő, az Anya-TE(L)JES teremtő Isten Anya, akit elárultak, ahogy Istárt is, akit Eszterré alacsonyítottak. Ő a TE(L)JJEL s MÉZZEL folyó Kánaán mögött megbújó SZÍV-ANYA-MÉH KIRÁLYNŐ, aki azt üzeni, hogy újra éledt! A Nő s ég Kora elkezdődött! Vesszenek a hazugságok! spiritEVE A magyar szent korona NŐI KORONA II. (2014. 09. 20.) 3 nappal ezelőtt közzétettem egy olyan információt, ami sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy azt első ránézésre feltételezné az ember. Az üzenet ugyanis nem csupán a magyar történelmet képes újraírni! Nem hiszem, hanem tudom, hogy mire való a korona. Honnan? Onnan, hogy láttam álmomban működés közben. A korona egy tudatmódosító SZERKEZET, amelynek a használatára hosszú ideje senki sem volt képes. Jobban mondva méltó. Az emberiség a korona elárulását követően olyan tudati szintre süllyedt, hogy felfogni sem volt képes annak a súlyát, hogy mitől fosztotta meg magát. Hosszú idő óta most tartunk ott ismét, hogy képesek vagyunk felfogni az Eleink által ránk hagyott spirituális örökségünk mérhetetlen bölcsességét. Ismét tudunk az atomról, az atommagról, a megtermékenyített petesejt fejlődési szakaszairól. S elérkeztünk oda, hogy a tudósok képesek voltak egy részecskegyorsító laboratóriumot felépíteni. Mi köze az élet kialakulásának és a cerni részecskegyorsítónak a magyar szent koronához? Az, hogy az egyre gyengülő hatalom birtokosai a korona megszerzése óta igyekeznek létrehozni azt a fényenergiát, amelyet a koronához rendelt személy képes csak generálni. Annak, aki nem tudja mit keressen, fel se tűnik, hogy a korona szerkezeti vázát megtükrözve megkapjuk a MAGHASADÁS modelljét! Annyi különbséggel, hogy a korona esetében a Királynő AGYA az ATOMMAG. S az Ő teste körül képződik az élet virágaként ismert szimbólum több dimenziós hálós szerkezete. A FÉNY frekvenciáján rezonáló részecskékké transzformálva ezáltal az emberi testet alkotó sejteket. Hobby atomfizikusnak sem kell lenni ahhoz, hogy a koronára rápillantva észrevegyük az "utalást". Csupán ki kell nyitni a szemünket! Apránként mutatják meg nekem is a csodát, amelyet ÉLETnek nevezünk, apránként adom hát én is tovább. Aki meri befogadni az üzenetet, az előtt kitárja kapuit az Élet. S ráébred, hogy sokkal többek vagyunk, mint hisszük. Erre mondja valójában a MAG nyelv, hogy előttünk van az EGÉSZ ÉG ÉSZ - ÉG(re) KÉSZ) ÉLET! Áldás spiriteve SZENT KORONA 3. rész (2014. 10. 09.) Azok, akik nem olvasták az előző 2 részt, talán eztán kedvet kapnak. Egy chilei prekolumbián kabáttu, a Szent Korona, az alsópáhoki tál, egy magyarszombatfai tál, meg egy veleméri tetocserép Föld szójele és a nikolsburgi ábécé f Föld jele A szavak értelmén kell a szó szoros értelmében ÁTRÁGNUNK magunkat, úgyhogy nem érdemes futólag átolvasni a következő sorokat. A türelem rózsát terem. Hatalmas közhely... Viszont, aki végigolvassa ezt az üzenetet, (mivelhogy ez a szöveg egy üzenet részeként érkezett,) az megértheti, mi köze Csipke-RÓZSI-KÁNAK ehhez a mondáshoz, s lesz némi fogalma arról is, hogy Csipkerózsika mégis hogyan kapcsolódik a SZENT KORONÁHOZ? Jó szórakozást kívánok! Ma a "mesék" birodalmába utazunk. A SZENT KORONA a szavak szintjén is egy beavatás! Kezdjük az elemzést a KORONÁNÁL! A KORONA szóban van 2 db úgymond kettős természetű betű. Az "R" és az "N". Az "R" külalakban nagyon hasonlít a "P" betűre. Okkal! Az "N" pedig utalás az "NY" betűre. Tehát R-P és N-NY. Egyszerű behelyettesítés! KORONA KOPONYA Ez az 1. szintje a forráskóddal olvasott szöveg értelmezésének. A 2. szint a szavak értelmével foglalkozik! Ha nem is tudja még elhinni az ember, hogy létezik a forráskód, és hogy azzal olvasva a mai magyar szavaink is megnyílnak, és elmesélik a történetüket, akkor a 2. szinten már elkezdi érezni, hogy itt bizony mégiscsak történik valami... Az 1. szinten tehát eljutottunk oda, hogy a KORONA rámutatott a KOPONYÁRA. A 2. szinten fel kell tennünk a kérdést! Mi köze van az alap fogalomnak a forráskóddal átalakított fogalomhoz? Tehát mi köze a KORONÁNAK a KOPONYÁHOZ? Nem olyan nehéz a kérdés... Hiszen a fejen, a KOPONYÁN viseli az uralkodó(NŐ a SZENT) KORONÁT. A forráskódról azt kell tudni, hogy bizonyít. Minden szinten egyre tágabb értelemben mutatja meg a szavak közötti kapcsolatot, és a szavak önálló értelmét. De van nekünk még egy szavunk, ami most már nem csak a KORONA szóhoz, de a KOPONYA szóhoz is kapcsolódik. Már ha a forráskód valóban létezik, és nem csak hogy létezik, de még MŰKÖDIK IS, akkor a SZENT szónak további utalásokat kell tartalmaznia a KORONA és a KOPONYA működésére vonatkozólag! A KORONA, amit a KOPONYÁN viselnek, SZENT! Olvassuk hát el az 1-es szinten, hogy mit jelent a SZENT szó! SZENT Sok minden feltűnik a gyakorlott szemnek. Látszólag rövid a szó, ám annál gazdagabb tartalommal bír. Benne van a SZÉN, az ÉN és az (IS)TEN szó is. De mielőtt SZÉN-né égetne benünket a sok kavargó gondolat és megtükrözni kezdenénk a szavakat, koncentráljunk a lényegre. A lényeg mindig a dolgok KÖZÉPPONTJA! A mag nyelv a MAGRA vagyis a gyümölcs közepére mutat rá. A dolgok velejére. AZ AGY VELEJÉRE. Ami, mit ad Isten, hát megint csak kapcsolódik a KORONÁHOZ, amit a KOPONYÁN viselünk, hiszen a KOPONYA KÖZÉPPONTJA az bizony maga az AGY VELEJE, az AGYVELŐ. De most figyeljük meg a SZENT szó velejét, vagyis közepét! S-ZEN-T Ott találjuk a ZEN szót! Mai világunkban sokan találkoztak már vele. No nem a magyar hagyományok révén, hanem a ZEN buddhizmus kapcsán. Tibeti - buddhista yamataka mandala Itt mondjuk kitérhetnék BUDDHA és BUDA kapcsolatára, de maradjunk a SZENT KORONÁNÁL, amit a KOPONYÁN viselünk, és aminek a KÖZÉPPONTJA az AGY VEL(EJE)Ő a ZEN helye! Mert hát mi is a ZEN? Van nekünk egy gyönyörű magyarként is ismert szavunk, a ZENE! Szkeptikus kérdés, de sokan fel fogják tenni maguknak, hogy tényleg van köze a ZEN szónak a ZENE szóhoz? VAN! A ZENE szavunk azt jelenti ZEN ÉN. Vagyis ÉN magam ZEN vagyok. ÉN MAG-AM ZEN(E) V-AGY-OK. Csupa-csupa mondanivalóban gazdag szó! MAG-AM MAG-OM MAG-AUM AM-AUM-OM Aki nem ismeri a korona-csakra képét, annak új lehet, hogy az AM-AUM-OM hangok a korona-csakrában rezgő alaphangok. Azok a hangok, amelyek egy egészséges szervezetben felcsendülnek. Ez egy frekvencia. (Yoga óráról ismerős lehet egyeseknek pl. az om mani padme hum...) A 4. hang nyitja a mennyek kapuját. Szép történet ez is, és a legtöbben nem is gondolnák, hogy a KORONA-csakra azért hordja a KORONA szót magában, amiért a királyok fejére KORONÁT tettek. Mert az AM-AUM-OM hangoknak nem csak hangja van, hanem frekvenciája, azaz sugárzása, tehát fénye! Egyfajta glóriája... Ne legyünk naivak! Lehet, hogy nem tudjuk, mert nem emlékszünk arra, hogy kik vagyunk, DE az elődeink sokkal többet tudtak a világegyetem működéséről, mint mi ma. Tegyük hát fel azt az egyszerű kérdést, mert eljött az ideje... hogy ugyan kinek, de annál is fontosabb, hogy MIÉRT jutott eszébe épp a KORONA mint eszköz megalkotása? Miért néznek ki úgy a koronák, ahogyan, és tulajdonképpen a státuszon kívül mire is utalnak? Ha felülnézetből nézzük akkor a legtöbb korona a napkorongot formázza. Miért is? Mert NAPKULTUSZ volt a világ legtöbb pontján? Részben... Mert okkal volt napkultusz, s ez az ok nem abból fakadt, hogy a NAP éltető energia... Az emberiség Ősei ennél sokkal többet tudtak. Ezért is lett a szent korona más... Térjünk vissza a ZENÉHEZ! Ahhoz az állapothoz, amikor a KORONA-csakrában felcsendül az OM hang, s az ember KOPONYÁJÁBAN, azon belül is az AGY VELEJÉBEN megszólal a ZENE. Az AGYBAN a ZEN-ÉN keresztül nyílik meg egy tudati kapu. A csakrákat bemutató hagyományok szerint ott, pontosan ott, ahol a Szent Korona keresztpántjai metszik egymást található a TOBOZMIRIGY. A 3. szem szerve, ami a kisagyba vetíti ki a képeket. S pontosan ezt a szervet, a TOBOZMIRIGYET jelölik az OM hang jelével. S milyen érdekes, hogy a KORONA CSAKRA jelében nem csak az OM hang képjele szerepel, ami NEM mellesleg részben egy 3-as számból áll!!! Nem... a képen találunk még valamit! Az OM hang képjele egy lótuszvirág közepében pihen. A lótuszvirágról pedig hamar eszünkbe jut a NAP-KORON(A)G ábrázolása. Azért is tartalmazza a Szent Korona a ZEN szót, mert ha a T betűt is hozzá toldom észreveszek még valamit. A ZENIT-et! AZ I betű a forráskódban kiemelt szerepet tölt be. Azt mondjuk Isten mindenhol ott van. Ennek értelmében hozzátoldható az Istent jelölő "I" betű szavakhoz. Mivel az S betű úgymond hullámtermészetű, kivehető a szavakból, amikor a szavakat fejtjük. Tehát az "S" betű kivehető az "I" betű beilleszthető. S mi kapunk egy ilyen nagy jelentőséggel bíró szót, amilyen a ZENIT! Nézzük csak mit ír róla a WIKI. (A Wikipédia, a sokszor semmitmondó jegyzeteivel azért olykor meglepően hasznosnak tud bizonyulni... már ha az ember tudja, hogy körülbelül mit is keres.) "Zenit: egy földfelszíni pontba emelt függőlegesnek az éggömbbel való azon döféspontja, amely a horizont felett van. Az ellenkező irányú döféspont a nadír." Ha a KORONA vázát vesszük alapul, akkor hamar feltűnik, hogy a ZENIT a KORONA KERESZTPÁNTJAINAK metszéspontja. A KOPONYÁNAK MINT KUPOLÁNAK a közepe. A TOBOZMIRIGY feletti pont. Puszta véletlen igaz? A SZENT szó következő olvasatait ajánlom mindenki szíves figyelmébe! SZENT SZE(N)T-TESZ SZENT = TESZ ÉN TESZ ÉN = TE ÉSZ ÉN = TESZ ZEN ÉSZ ÉN TESZ ZENÉSZ ÉN Tehát a SZENT Korona TESZ ZENÉSSZÉ ENGEM. Vagyis a SZENT KORONA egy olyan szerkezet, ami a KOPONYÁRA helyezve, az AGYBAN, azon belül is a TOBOZMIRIGYBEN képes megszólaltatni az OM hangot. Amit a KORONA csakra jeléből ismerünk. A korona csakra jeléből viszont azt is tudjuk, hogy annál az embernél, akinél ez a hang megszólal a feje körül megjelenik a LÓTUSZVIRÁG = A (NAP) KORONA! Mivel MEGVILÁGOSODIK! Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunk Tehát a szó legszorosabb értelmében fellángol a fejében a megértés FÉNYE! folyt.köv. ©spiriteve Schmidt Roland Hun A Szent Korona felépítése: Részei: - Keresztpánt, tetején kereszttel (kupola-égi uralom) - Párta - Abroncs (9 db csüngővel) (földi uralom) Fellelhető további nézetek a Szent Koronával kapcsolatban: - Az ötvösmunka alapján feltehetően Kaukázusi, avar műhelyben készülhetett. ( Örmények?) (Csomor) - A zománcképek és stílus alapján kopt egyiptomi.( Ludvig Rezső, Vörös Győző) A farasi leletek 1971-től állnak rendelkezésre és az elgondolkodtató elméletet Ludvig Rezső kutatásaiból ismerjük. Kibontani hosszadalmas, de képekben érdemes megnézni és elgondolkodni rajta. A farasi katedrálist 1970.-ben lengyel régészek tárták fel. A templom alapkövét 707-ben tették le, és Remete Szent Pálról nevezték el. Egészen a 13. századig működött a templom. A farasi falfreskókon az apostolok ábrázolási módja azonos a koronánk zománcképeinek ikonográfiájával. Megjelenik a keresztpánt kiterített képe is. Az egyik falfreskón teljes szépségében megjelenik az Istenszülő, „Theotokos" feliratú Mária kép, fején egy zárt, keresztpántos koronával (a Magyar Szent Koronával ? ), a korona tetején az egyenesen álló gömbös kereszttel. Egyik sem zárja ki, így leszögezhetjük, hogy a koronánk kisázsiai eredete igen valószínűsíthető és a korai kereszténység idejére tehető. Korában alakzata, formája vagy maga a korona ismert és a legnagyobb szakrális hatalom jelképe. - Érdekesek, de közvetlenül nem hozhatóak összefüggésbe a ghadamesi oázisban talált (Líbia )téglaleletek melyek mindegyikén besütve a Szent Koronához hasonló sziluett található. (Forrás: Rendek Róbert líbiai tanár) Az erődítmény K.e.2500–3000-ben épült, itt nem messze találta Almássy László a barlangrajzokat, búvárok stb.) A keresztpánt zománcképei ( 8 db.+1 db = 9 db) Az apostolok legtöbbje „pogány” Galileiából származott, mely északi tája Palesztinának és lakóit a zsidók lenézték. Középen (legfelül, földi avatatlanok számára egykor nem látható helyen) a Mindenható és körülötte a hozzá legközelebb álló Péter, Jakab, János található. Ők a teológiai alapok lefektetői, a Jeruzsálemi zsinat létrehozói. Jézus őket engedte be Jarius házába, amikor feltámasztotta annak lányát és csak őket vette maga mellé a getsemáni kertjében letartóztatása estéjén , továbbá ők voltak közvetlenül tanúi a hegyen Jézus megdicsőülésénél.( Pál pedig a damaszkuszi úton) Kijelenthetjük tehát, hogy a keresztpánt felső sorában lévő apostolképek azokat ábrázolják akik közvetlenül látták Jézus megdicsőülését ! A keresztpánton lévő 7 apostol (Pál kivételével) számára jelent meg harmadszor a tanítványok közül (3 a magyar igazság), amikor azok a galileai tengernél Genezáret tavánál (ma Kineret tó) halásztak. (János 21) Az alsó sorban lévő apostolok pedig azokon a területeken térítettek ahol a honfoglaló magyarok elődei éltek. A latin betűk a hatalom, görög betűk a bölcsesség miatt együttesen vannak jelen ( Honorius Augustodunensist XII. sz. szerzetes írása szerint ), mint ma is a magasabb szintű egyházi szertartásoknál. (pl. papszentelés) A világ különböző egyházi helyein megfigyelhető ez ma is pl. Palermó: Montreale katedrális szentélye, wieselburgi Szent Ulrich Ottó féle oktogonja, Cefalu székesegyház, stb. Az akadémiai kutatásban azt a felfogást vallották és vallják, hogy a Szent Korona két, eredetileg össze nem tartozó részből lett utólag összeépítve. Ezt a korona latin és görög felirataira alapozzák. Ez által szerintük, nemzeti ereklyénk, egy latin és egy görög koronából áll. Elméletüket még Révay Péter koronaőr (Túrócz megyei református főispán) 1613-ban írt beszámolója sem „ingatja meg”, amikor is a korona egységes rendszeréről és az azon látható Szűz Mária képről ír. Révay, mint koronaőr, közelről láthatta a koronát. Ma viszont az Istenanya helyén Dukász Mihály képe van. Meg kell azonban jegyezni, hogy a koronaőr munkájában szól bizánci császárokról és királyokról is. De nem nevezi néven őket. A latinos műveltségű koronaőr, feltehetőleg az abroncs görög feliratú képeit véli uralkodóknak, hol ott azok szentek és angyalok képei. Tény az is, hogy néhány megfigyelése pontatlan, de minden valószínűség szerint az Istenszülőt pontosan felismerte. Ha pedig igazat ír a koronaőr, márpedig miért hazudna, akkor a bizánci uralkodók képei 1613 után kerültek a koronára. Ezzel viszont megdől az Árpádok vagy utódaik alatti koronaegyesítés elmélete. (A Szent Korona eredeti történelmi dokumentumai - a koronairatok, annak 1849-es elásása során a földben elrothadtak.) A képek kialakítása rekeszzománc. A pánt vége forrasztott dróttal van lezárva (bordöur vonal) , ami azt jelenti, hogy soha senki nem akart oda több apostolképet felszerelni, mint 8 db-ot. Az így készült eredetileg. Pantokrator zománcképe A korona tetején található a teremtő Atya Isten. Az egész világon uralkodó Krisztus a kereszt alatt királyként, dicsőségben, trónuson (Pantokratorként) Két oldalán ciprusfák (életfa a magyar népművészet visszatérő eleme, a meg nem született lelkek szoktak rajta lenni madáralakban), a nap és a hold találhatóak. Kezében az élet könyve. Paradicsomi kép. A Boldogasszony jelképe a hold, a férfi Istenség jele a nap és a kettő az elválaszthatatlan egység. (a csángóknál még él az Istenanya Istenapa kifejezés). Mai értelemben a Szűzanya és a Fiúisten (Jézus) jelképei. Pantokrátor / mindenható; az ikonográfiában a Mindenség urának királyi jelvényeivel trónon ülő Teremtőt jelöli) A kinövő kereszt is életfa motívumként tekinthető.A 9-es szám a Gyermek száma mivel a 9-es a földi testetöltés száma... Kérlek olvassátok el a rovás jelek szerint csak balról jobb olvasási irányban mi van Jézus feje mellé írva a Szent Korona ábrázolásán ! (Olvasható "Tükör által "is rovás menetirányban jobbról balra...) Régiesen illetve jelenleg dialektusként eképpen is ismeretes : "Szó-Bó"..tehát "Szóból"...a"Szó" az "Ige" ,tehát Igéből van ... további észrevételem,ha valaki az "Ó"-t "N"-nek tekinti akkor az "SZ,N,B,N" keretrendszer magánhangzókkal feltöltve "SZeNBeN" ha az első "N" betű hangalaki változójaként felcseréljük az "M" mássalhangzóval akkor a "SzeMBen" szót kapjuk..."A szem a lélek tükre..." de ha felbontjuk a "SzeM" illetve a "BeN" szót olvashatjuk...a SzeM adott (a lélek tükre) viszont a "BeN" szó jelentése a héberben a "Fiú",ha viszont a SZeN-ből az "SZ" hangalaki megfelelőjeként a "Z"-t alkalmazzuk akkor a "ZeN" elnevezést olvashatjuk! A "zen" ág önmagát a Buddha/Buda Szív Iskolának nevezi, és leszármazását egészen Buddháig vezeti vissza róla viszont tudjuk,hogy Scytianos a Szkíta bölcs tanította!!A sztoikusok Logosznak, azaz Szónak nevezték a világot irányító értelmet.Az Ige görögül: Logosz... Számosságot is fel lehet fedezni a rovás jelekben az "SZ" lehet 1 is illetve az "X" 10 ha a rovás "eN"-eket hozzáolvassuk...akkor az "eGY-éN" illetve ha a számokat személyesítem akkor a 10 a "Mi",tehát a "Mi-éN" azaz "Menny" szót kapjuk... "Milyen helyzetben van Jézus a Szent Koronán hozzánk képest? "SZeMBeN" Ő a-Kí a tükör,amiben önmagunkat kellene felfedeznünk a-Kí-t a "ZeN-BeN"azaz "révületben"(elcsendesülésben/meditációban) tudunk meglelni ...mert Mi,minden-Kí az Embernek fiai vagyunk... "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, közöttünk lakott...." mert "Szóbó" volt... „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20) .... mert a szeretet/Szer-elem(lélek) által vezérelt szó(Szellem) teremtő...nem kell több mint jó szó ahhoz,hogy vendégetek legyen a megváltó a-khi az Ige és így a teremtő Szentlélek hullámzása köztetek! Ui: Jézus az Embernek fia,mit mutat az ábrázoláson az ujjaival? Én vagyok az Út(Szellem/Szellemi út(ATYA) az Igazság(Lélek/ÉDESANYA) és az Élet(Szer-elem/GYERMEK)... Gyűrűsujj:Nap(Szellem) ,Hüvelykujj:Vénusz-Szerelem/Fa/Élet elem,a két ujja között "Igaz"gyöngy a Lélek...mely a Fiút és az Atyát összeköti...tehát a Lélek ami az Él,Élek,Lelek, fordított olvasási irányban Kel,Kel-él....mit mondott Jézus Lázárnak? "Kelj fel és járj!" Jézus a mindenkori Ember fia: "Jó-Szusz" a "Szusz/Szuszék" a "lélekzés" tehát az emberi lélek pulzálása(Ki-Be amit lehet "KA-BA" irányba is mozdítani a magánhangzók változtatásával amit a Magyar nyelv szabályai szerint megtehetünk! Kaba elnevezés egy általunk ismert kis termetű sólyomfajta a hagyományunkban Atilla fiaként Csaba-ként is ismerős lehet.. )....ha Jó,akkor teremtő.. Plussz érdekesség,az iszlám hagyományban a "Kába", a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. Tovább megyek a zsidó hagyományban is tisztelet övezi Csabát: "Chábád – A „chochmá” (=”bölcsesség”), „bíná” (=”értelem”) és a dáát (=”tudás”) szavak összevonásából álló betűszó, a chászidizmus lubavicsi ágának neve. Népdal analógia azt bizonyítandó,hogy az embert régen "Szó"-ként is nevezték: https://www.youtube.com/watch?v=2itFlFi-ILw Dalszöveg: [Haragszom az olyan szóra, …] Női ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a leányt úgy meg szólja, Mert a leány tubarózsa, Kétszer virít ki egy nyomra.. Haragszom az olyan szóra, Ki az asszonyt úgy meg szólja, Mert az asszony pergő rokka, Pereg hamar a-ki hallja. Férfi ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a legényt úgy meg szólja, Mert a legény aranycsillag, Aranygarádicson ballag. Ki haragszik az meg békül, Hanem békül majd meg kékül, Nézz reám szép tubarózsa, A Harag meg a pokolba... -Magyar népdal- A Szentlélek Áldása szálljon reátok kedves Testvéreim!☩💗☧💗☨(Sajátkezűleg) -Solymár- A Szent Korona összehasonlítása a Föld más uralkodói koronáival. Világunk kultúráinak szent jelképrendszerei a Korona szimbolikáján keresztül! http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=15629 KÖRKERESZT – ADVENTI KOSZORÚ A kör = Boldogasszony ölelése A kereszt = Ige Ölelés - Ige - Isten Az emberiség legősibb jelképe a körbe rajzolt kereszt, a Körkereszt. A kör a teljesség jelképe, a fent az Égi, a lent a Földi világ jelzője. A jobb oldal a sugárzó, Teremtő Férfi, a baloldal a teremtést befogadó, Teremtő Női minőség. A kör középpontjában, a végletektől egyformán távol, a fent-lent, jobbra-balra arányokat kiegyensúlyozva az Isten áll. A középpont jelen van végig az életünkben. Az adventi koszorú Németországból érkezett hozzánk, de ennek is van magyar hagyománya. Eredetileg fűzből, galagonya vagy akácfából készítették és a kört egyenlő négy részre osztották fel 4 – 4 vesszővel, így egy kör - kereszt jött létre. A körkereszt ősi szimbólum, az ősi magyar kerszténység alapja. A körkereszt metszéspontjaira helyezték a 4 egyszínű méhviasz gyertyát (, mert a méhecske szűz teremtmény, a méz Jézus jóságát közvetíti), mely a négy elemet (tűz, víz, levegő, föld) szimbolizálták. A körberakott fenyőágak, az óramutató járásával megegyező irányba néztek. Középre csipkebogyó került. Ezt a tudást kell őriznünk, gyakorolnunk, nem pedig a tőlünk idegent. A szív a két kamrával és a két pitvarral is körkereszt. A Szent Koronánk is körkereszt. Molnár V. József előadása az adventi koszorúról: http://www.youtube.com/watch?v=4xnwyDyx5yQ&feature=youtu.be SZENT KORONÁNK KERESZTJE EGYENES! ....hiszen a gerincünk is egyenes! A Szent Korona első hiteles ábrázolása Szent koronánk Ég s Föld-el hoz Egységbe! Megtört gerinccel, ferde kereszttel ez nem megy! cikk: - Miért ferde a kereszt a koronán? http://nol.hu/kultura/miert-ferde-a-kereszt-a-koronan-1517607 Egyenes a kereszt a koronánkon! (Kozsdi Tamás közszereplő, író) MEYTENS - MÁRIA KÉPE - Martin van Meytens volt Mária Teréria udvari festője: "Az a jó benne hogy sok festményt készített a hazánkból évszázadok alatt "oda vitt" kincsek tömegeiről, így a "parlamenti" koronáról is, köztük egy olyat is amelyen MÉG rajta van a Szűz Anya a kis Jézussal. Ebből 1780 után hirtelen egy bizánci császár zománca lett rágányolva, de Meytens itt még mást festett. Ez a kép Magyarországon ismeretlen, hiszen még a Budai Várban és a Sándor Palotában lévő Meytens képek is át vannak festve - az épp aktuális politikai igény szerint. A többi festmény a neten elérhető, a Szűz Anyás csak ebben a Meytens albumból ismerhető meg. Szeretettel a Korona rajongóknak." - Kozsdi Tamás Révay Péter báró, túróci főispán - KoronaŐr rajza a koronáról felül és az 1790-es hivatalos vizsgálat alapján készített ábrázolás alul: A szent korona megérkezése Budára 1790 február 21.: A Magyar Szent Korona feltételezett eredeti állapot, és a szent képek feltételezett elhelyezkedése. A Szentlélek jelképe, a tulipán Szűz Mária képének foglalatára (hátul) volt fölerősítve, amelyet Izabella királyné tört le, mielőtt a Szent Koronát átadta Habsburg Ferdinándnak. (Csomor Lajos) NAGY KÁROLY koronázása "Nagy Károly 800 karácsony napján történt koronázásakor használt korona a mi Szent Koronánk volt?" (Dr. Balogh Sándor) (Forrás: Dr. Balogh Sándor - A Szent Korona és a magyar küldetés: http://www.magtudin.org/BS%20A%20szent%20korona.htm) A lánccal megkötözött, és derekában megtört ferde keresztű koronánk, a "felújított" Margit hídon! A sátáni őrzővel: A levert lánccal: A KERESZT EGYENES Kép forrása: https://www.facebook.com/316296455195377/photos/pb.316296455195377.-2207520000.1461673318./580908388734181/?type=3&theater Az utóbbi időkben egyre többen foglalkoznak a koronakutatással, azaz próbálják megfejteni a Szent Koronánk rejtélyét. Azzal ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy valami titokzatosság bizony erősen körüllengi „őszentségét”. Elméletek ♥ A Szent Korona történetével kapcsolatban két fő vonalra oszthatók a vélemények. Az egyik csoport szerint István királyt nem ezzel a koronával koronázták meg, azaz az államalapításnak sincs hozzá semmi köze. Ezen elmélet szerint a korona két fő részből áll, egy latin részből (lévén, hogy latin nyelvű feliratok vannak rajta), amit nem tudják, hogy ki és mikor készíttetett, valamint egy görög részből (görög nyelvű feliratokkal), amelyet VII. Dukász Mihály bizánci császár adományozott I. Gézának. S mivel Dukász Mihály az 1070-es években uralkodott, így István király sem viselhette azt. A másik csoport véleménye szerint azonban eleve ezt a koronát küldte II. Szilveszter pápa István koronázásához. Általában a köznapi életben is erre a koronára mondják, hogy Szent István koronája. Az eredeti koronán azonban valószínűleg nem ugyanazok a zománcképek szerepeltek, mint ma, néhányat azóta kicseréltek. Révai Péter koronaőr állítása szerint a Korona hátulján - a mai Dukász kép helyén - eredetileg egy Mária kép volt. Pap Gábor elemzése szerint pedig Konstantin helyén Atilla, ugyanakkor Géza helyén Buda képe kellett hogy álljon. Mivel tehát a Dukász kép később került a koronára, az eredetileg sokkal hamarabb is elkészülhetett, s Istvánt is megkoronázhatták vele. Mint látható, a kétféle elmélet szöges ellentéte egymásnak. Márpedig mi van, ha mindenkinek igaza van, az egyik tábornak IS, meg a másik tábornak IS. Hiszen minden elmélet kialakulásához kell, hogy annak legyen valamilyen alapja. A Magyar Szent Korona ábrázolása a Fugger-Krónikában Az 1555-ben keletkezett Fugger-krónikában (balra) a korona keresztje egyenes, miként ezen az 1623-ban keletkezett metszeten (jobbra) is Először azonban tekintsük végig, hogy a legnevesebb koronaszakértők vizsgálata milyen fontos részleteket tárt már fel. A magyarok koronája minden jegyében közép-ázsiai jegyeket mutat. Ezt igazolta Csomor Lajos igen összetett, kormeghatározó összehasonlító, néprajzi, művészettörténeti, mitológiai, ötvöstechnikai elemzése is. Ennek során megállapította, hogy a korona nem lehet sem bizánci, sem dél-, nyugat-, vagy észak-európai készítésű. A zománcképeken használt technika miatt nagy biztonsággal állítható, hogy a korona csak kaukázusi ötvösműhelyben készülhetett. Ha ez így van, akkor vajon kinek a számára készült és hogyan került a magyarokhoz? Pap Gábor kiváló kutatónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szent Koronának nagyon fontos képi programja van, ami a tárgy teljes egészére kiterjed. Ez a tény a kutatókat arra engedi következtetni, hogy semmiképp sem készülhetett két különálló koronából. De vajon ki és mikor tervezte meg ezt a képi programot? Csomor állítása szerint a Szent Korona előbb hun, majd avar tulajdonban volt, később a Frank Birodalomba került. Nagy Károlyék hadjáratai során tonnaszámra hordták ki az avaroktól elrabolt aranyat, s a kutatások szerint a magyar korona is közöttük volt. Valószínűleg ezzel koronázták meg aztán Nagy Károlyt is, aki annyira ragaszkodott ehhez az ereklyéhez, hogy halála után is azzal együtt temették el. III. Ottó német-római császár szabadította ki a föld alól, s ő vitette el Rómába II. Szilveszter pápának, aki majdan Istvánnak adta azt. De vajon miért adta a pápa a magyaroknak a koronát, holott a lengyelek már korábban szintén bejelentették ugyanezen irányú igényüket? 1038. augusztusában István király az országot a Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez egy Ég és Föld között megkötött szerződés, amely értelmében a Kárpát- medence a korona tulajdonává vált. Részben ez a szerződés magyarázza a korona szentségét is. De valószínűleg valami többről lehet szó, hiszen a szent jelzőt semmire sem szokták ok nélkül ráragasztani. Márpedig a magyar korona mindig is szent volt, már azelőtt is, hogy a pápa megáldotta volna. Sőt, a pápa abszolút nem is diszponál a korona szentsége fölött. Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon mi adja a magyar korona szentségét? A Szent Korona a II. világháború végén az amerikaiak kezébe került, s majd csak 1978-ban szolgáltatták vissza nemzetünknek. Sajnos sokáig csak múzeumi tárgyként mutogatták, míg végül a jelenlegi helyére, a Parlamentbe nem került. Holott a közjogban a magyar korona – a világon teljesen egyedülálló módon – sohasem számított tárgynak, sokkal inkább élő minőségnek, közjogi méltóságnak. Míg más országokban az uralkodóknak választottak koronát, addig nálunk mindig fordítva történt, a korona választott magának királyt. De vajon mi lehet az oka, hogy Magyarországon minden jog a Szent Koronához, mint személyhez kapcsolódik? Szintén Pap Gábor mutat rá arra is, hogy a koronáknak többféle csoportja van. Vannak un. házi koronák, melyeket akár hétköznap is a fejükre tehettek az uralkodók, vannak országló koronák, melyeket csak ünnepnapokon volt szokás hordani, illetve van egy harmadik csoport, a beavató korona, amelyből azonban a legújabb történelemből csak egyet ismerünk, a magyar Szent Koronát. Ezt a típust csak egyetlen egyszer használhatta a király, s miután a beavató szertartás véget ért, a koronát el is zárták egészen a következő koronázásig. Márpedig ha a Szent Korona ilyen beavató korona, vajon az ereklye milyen tulajdonsága, összetevője eredményezi ezt a képességét? Továbbá honnan, kitől és milyen módon kaphat beavatást az ereklye viselője? Osztyák-szamojéd (szölkup) sámán agancsos vaskoronája és a Magyar Szent Korona Az ősi rovósámánjaink által írt feljegyzésekben - az Arvisurákban - többen is említést tesznek a Szent Korona eredetére vonatkozóan. Ezen feljegyzések szerint a ma is ismert ereklyénk három különböző korona igen gondosan megtervezett és kivitelezett össze­dolgozásával készült, és éppen ebből ered a hármassága, ugyanakkor egyik rejtélye is. Az első és egyben legrégebbi az aranykeresztes, oldalfüggős, drágakövekkel telerakott, tömör arany Uruki sámánkorona, amely az ős­magyar, feltétel nélküli szeretet vallását képviseli. Ez jelenti a leges-legnagyobb értéket, hiszen annak idején ezt maga Gilgames készíttette (a feljegyzések szerint Gilgames Kr.e. 3578-ban született). Ám az iszlám erőszakos hittérítése és nyomása miatt, jogutódként, az Álmos- és Lebéd-házi fejedelmeknek ajándékozták, s később számos történelmi személyünket koronáztak meg vele. Másik a Dukász Mihálytól kapott zománcképes korona, amely a Bizánci egyházat képviseli, s a har­ma­­­dik a pápától kapott liliomos aranykorona, ami értelemsze­rű­­­­en a Római egyházat kép­vi­se­li. Azzal a céllal dolgozták össze eggyé, hogy ily módon is hirdessék: hazánkban minden vallásnak békésen meg kell férnie egymás mellett! Hiszen Isten csak egy van, és egyik vallás sem közösítheti ki a maga számára. Ez egykor köztudott volt az Ős-Magyar Egyház tagjai között, épp ezért fogadtak maguk közé bárkit, fajától, nemétől és vallásától függetlenül. A Gilgames-korona ♥ Első királyunk, István idején még nem volt meg ez a hármas koronánk. Létezett azonban az a tömör arany, sok-sok drágakővel díszített uruki korona, melyet a Nimród-Gilgames-Árpád vérvonalbeli fejedelmek koronázásához mindig is használtak. Az ősi feljegyzések megemlítik, hogy miután Jézus Harapi Birodalmából, az indus-völgyi tanulmányútjáról visszatért, utána beavatott fejedelemként Nippurban Krisztussá, Urukban pedig királlyá koronázták, mégpedig ezzel a bizonyos uruki zikkuratban őrzött Gilgames koronával. Érdekes adalékokkal szolgál az Arvisura a Gilgames-korona kapcsán Romulus és Rémus történetéhez is. Eszerint Romulust a görögök elleni győzelmét követően az uruki hagyományok szerint ezzel a koronával királlyá koronázták, mivel az etruszkok tisztában voltak vele, hogy Romulus és Rémus széki-hun származásúak, s hogy Nimród családjának Gilgames-ágából származnak. Így lett Romulus Róma első királya, Rémus pedig a helyettese. Kr. e. 753. július 1-jén vezették be a királyságot, s ezután még 6 etruszk királyt válasz­tottak és koronáztak meg ezzel az ereklyével. De még számos más, neves történelmi személy is ettől a koronától kapott beavatást. Amikor a hunok az ellenálló itáliai városokat 452-ben földig lerombolták, a hadi­sarcot vállalóknak és az etruszk városoknak megkegyelmeztek. A rasna-szövetségbeli etruszk vitézek Atilláék mellé álltak és olyan hatalmas hadsereg szerveződött, hogy Róma népe megdermedt a látványától. „Mikor a város közelébe értek, a hadjárat következő napján az úzok kerültek napos szolgálatba. Mivel Éciusz ekkor is megfutamodott, az Alba-hegység síkul és oskus lova­sai ellepték a veji Szent-ligeteket. Magukkal hozták Gilgames koronáját és az Arnó-nemzetség Atillát az eljövendő “Világ-Urává” koronázta”. István király koronázása ♥ István király idején tehát még csak a Gilgames-korona volt meg, illetve ekkor került a magyarokhoz az a liliomos aranykorona, amelyet úgymond a pápa küldött Istvánnak. Erről a koronáról azonban nem árt tudni, hogy az valójában a rokon Rasna Szövetség tulajdona volt. Hogy ez mit is jelent pontosan, a következőket kell tisztán látnunk: Kr.e. 1700 körül, a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érkezett Erdélyen és az Eszter (Ister) félszigeten keresztül az „Apó” síkságra, a későbbi Pó folyóhoz. Később, Kr.e. 1480-1465 között Arnó avar vezér vezetésével újabb 12 család érkezett ide, és együttesen alapították meg a Rasna Szövetséget, amely Kr.e. 1145 után élte a fénykorát. Az etruszkok oly nagyot alkottak a bronzgyártás, szobrászat és festészet terén, mint addig még egyik nép sem. Ennek is köszönhető, hogy Rómától Kr.e. 88-ban állampolgári jogot kaptak. Ennek a szövetségnek a tulajdonát képezte tehát a liliomos aranykorona, amit később Fekete-Arnó családja a pápaságnak adományozott. Ezt kifejezetten azzal a céllal őrizgették, hogy ha egyszer a Jász-síkságon királlyá akarnak koronázni valakit, akkor a szertartást ezzel a rejtegetett avar lugal-koronával lehessen elvégezni. Géza fejedelem idején a Budavári Beavatott Központ azt a parancsot adta Turu-Domonkosnak (későbbi nevén Domonkos érseknek), hogy egyházi továbbképzés céljából menjen el Rómába. Ott ismerkedett meg egy Béla nevezetű férfival, aki a Vatikán könyvtárosa, s egyben az avar nemzetiség kanonokja volt. Az ő segítségével tettek lépéseket ahhoz, hogy Vajk-István részére a pápai királyi koronát elnyerjék. II. Szilveszter pápától ehhez ígéretet is kaptak. Ugyanakkor a lengyelek is jelentkeztek királyi koronáért. Még mielőtt a pápa koronát küldött volna Magyarországra, Istvánt 1000. augusztus 20-án magyar királlyá koronázták az Uruki aranykoronával. A koronázás másnapján Domonkos érsek visszaindult Rómába, hogy II. Szilveszter kíséretében részt vehessenek a Ravennában tartandó zsinaton. Magukkal vitték a Gilgames-koronát is, amelyet II. Szilveszter ott megáldott. Mivel II. Szilveszter is beavatott volt, szinte megdermedt a sok drágakővel ékesített színarany korona kisugárzásától. Ez az uruki korona telepatikus parancsa irányította II. Szilvesztert döntése meghozatalában, mely döntés szerint a liliomos korona Esztergomba került, s nem Lengyelországba. Miután megkaptuk a liliomos koronát, 1001. augusztus 20-án Istvánt ismét megkoronázták, immár a pápától hozott koronával. Igen figyelemreméltó az a szertartási leírás, amit az Arvisurákban feljegyeztek István keresztény királlyá történő koronázásáról. „Ekkor ráadták Istvánra az apostoli pántokkal ellátott palástot… Utána István beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi székbe és Domonkos a fejére tette az Úr városbéli, majd föléje a liliomos királyi koronát.” Mint az a fenti idézetből kiderül, valamilyen okból kifolyólag a liliomos korona valamivel bővebb volt a másiknál, talán éppen azért, hogy a két koronát egymásra lehessen illeszteni. De mindenképpen fontos lehetett, hogy az uruki korona ekkor is a király fejére kerüljön, hiszen anélkül nem valósulhatott volna meg a második beavatási szertartás. Ezek után el lehet gondolkodni azon, hogy Istvánnak milyen nagy volumenű feladatot kellett véghezvinnie, hogy két ilyen beavatásra is szüksége volt. (De mint látni fogjuk I. Lászlónak szintén.) A hármas korona elkészítése ♥ Amikor Géza 1077. április 25-én elhunyt, László kiskirály nem akarta magát megkoronáztatni, illetve a fejébe vette, hogy csak akkor koronáztatja meg magát, ha Salamon király már nem él. De a tizedesek intézménye 1077. május 1-én az uruki Gilgames-koronával királlyá koronázta. Ekkor döntötték el a hármas királyi koronának az összeszerelését, amellyel Dajka beavatott aranyművest bízták meg. Dajka ekkor Magyarka Beavatott Központban tevékenykedett. Magyarka körülbelül a mai Tbiliszi területén volt, azaz a Kaukázus vidékén. Ez a leírás pedig tökéletesen fedi Csomor Lajos állítását a korona keletkezési helyét illetően. „A Dukász Mihály által küldött bizánci koronát volt ideje Dajka beavatott aranyművesnek a beszélő köveink gondos elrendezésével a Fekete-Arnó által Rómából és Firenze városából elhozott koronával, a Gilgames pántokkal és az Ibos-csillagra (Kr. e. 3970-ben) néző beavatott kereszttel összeszerelni. A Korona drágakövei közé Dajka beavatott azért rejtette el a beszélő, gondolatrezgésre hajlamos kövecskéket, hogy azok a 24 Hun Törzsszövetség beavatottjainak gondolatrezgéseit átadják”. Mint az a fenti idézetből is kitűnik, Dajka sámán és aranyművesei nagyon aprólékos és precíz tervezés után készítették el az ereklyét. Azaz valószínűleg ő volt annak a képi programnak a megalkotója, mely programot Pap Gábor művészettörténész olyan kiválóan felfedett. István-Vajk és Imre hercegek szentté avatása után László királyunk immár hajlandó volt magát az új Szent Koronával megkoronáztatni, miután Salamon Pólában vízbe fúlt. Így került sor 1087-ben a jelenlegi Szent-Koronánk használatára, mivel László királyunkat a nemesi rendek is királlyá koronázták vele. „Kálmán király a KÁLL-tanácsban elfogadta a „Koronaelméletet”, ami szerint: a Föld, Életjog, Termés, Bölcsesség és Béke biztosítéka a mi hármas koronánk, amely Gilgames abroncspántos, a római Fekete-Arnó féle és a bizánci koronából lett összeállítva”. Mindezeket figyelembe véve világossá válhat, hogy miért is van némi igazság alapja mindkét elméletnek a korona eredetére vonatkozóan. Hiszen akik tagadják azt, hogy a Szent Koronánkkal koronázták volna meg Istvánt, valóban igazuk lehet annyiban, hogy akkor még nem volt meg a jelenlegi formájában. Akik viszont ennek fordítottját állítják, szintén jogosan teszik azt, hiszen ha még nem is volt egybeötvözve, de külön-külön mégiscsak az István fejére került mind a Gilgames korona, mind a liliomos etruszk korona is. Márpedig az egész ceremónia lényege a beavatásban rejlik, azt pedig István így is megkapta. Azért így is marad még néhány nyitott kérdés, hiszen a Szent Korona képei közül valószínűleg valóban kicseréltek néhányat. Márpedig ha ezt valaki tudatosan tette, akkor annak nem volt más célja, mint hogy azt a bizonyos képi programot megváltoztassa, s vele együtt talán az egész magyar nemzet sorsát is. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez vajon kinek állt érdekében, s hogy tehetünk-e ellene valamit? Másik dolog, hogy a feljegyzések szerint a Gilgames koronából – a szent köveket leszámítva – csak kevés aranyrészt használtak fel a beavatott aranyművesek. Olyannyira, hogy a „maradék” koronát még a későbbiekben is használták kisfejedelmek megkoronázására. Vajon hol van most ez a bizonyos maradék Gilgames-korona, s nem lehet-e még fontos szerepe, ha egyszer majd előkerül? A beszélő kövek ♥ Azonban az igazi rejtély a koronánkat illetőn – és amitől valóban egyedülálló az egész Földön – az az, hogy beleépítettek 12 úgynevezett „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos követ”. Ezek a kövek a Szíriusz-rendszerből, Arvisura-Anyahita hozományaként kerültek Ataiszra, Kr. e. 8508-ban. „Ataisz süllyedésekor, a nagy földindulás, tengerháborgás, égszakadás alkalmával csak azok a hajók menekültek meg, amelyeken Joli-Tórem boglárjai voltak elrejtve”. Azaz mind a tizenkét követ kimenekítették a süllyedő szigetről, s azok mind valamely ataiszi gyarmatbirodalomra kerültek. Az első kő - Kr. e. 4040-ben Agabához került Ordoszba (mai Kína északi része, Baoto), aki újjászervezte a 24 Hun Törzsszövetséget. „Az agabák Ataisz pusztulásakor a mai Kína keleti részén értek partot, s telepedtek meg. Mikor a kinajok nyomása miatt veszélyessé vált a helyzet, Agaba lánya, Ibolya a titkok szentélyében a beszélő bogláron keresztül Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!" Agaba legkisebb lánya, Piroska örökölte édesanyjától az Ataiszból származó bogláros fejdíszt, melynek legékesebb köve minden almafavirágzáskor – mikoris az esküvőket tartották – beszélni kezdett és elmondta, hogy holdtöltéig mit hoz a jövő. Ezt a beszédet azonban csak a menyasszony és a vőlegény hallhatták. Máskor mindig őriznie kellett valakinek. A beszélő bogláros fejdísz a 24 Hun Törzsszövetség egyik törzséhez, az úzokhoz került. Minden negyedik évben egy kegyhelyet kellett építeniük, mert ha nem kerül minden negyedik évben új helyre a boglár, akkor elveszti a beszélő képességét s így megszűnik az összeköttetés a bolygó szelleme és az emberek között. Ezt mindig nagy titokban tartották, és még fegyveresen is őrizték. Agaba fősámán szintén a bogláros fejdíszhez fordult, ha valamiben fontos döntést kellett hoznia.A második kő - Bogács kalandozásakor került Kuszkó Birodalmából (mai Peru területéről, Cuscoból) az ordoszi Beavatott Központba Kr. e. 1695-ben. „Amikor Csaba Kr. e. 1695-ben rokonlátogatást tett az indijóknál, visszatértükkor Lia fejedelmi leány is velük tartott. Az apja ekkor úgy határozott, hogy a leányával elküldi Ordoszba Joli-Tórem kövének mását, hadd éltesse ez is a két nép összetartozásának tudatát. Ordoszban nagyon megörültek a második beszélő boglárnak. Mivel a Csaba féle elődök hajóútjai közben több beszélő kő került a 24 Hun Törzsszövetség birtokába, ennek cseréje Hétváros Nagyszaláján történt.” A harmadik, negyedik, ötödik kő - Gilgames ajándéka volt Aranka, Erzsébet és Mari úz származású leányoknak, akik a kérésére a legtöbb fiút szülték neki. „A legnagyobb erejű gondolatrezgés követ Gilgames örökölte a vitézségéért Árpád kőfaragó fejedelem révén. Gilgames ezt a fején hordta egy tündöklő hármas koronába építve Az Özönvizek után Gilgames király sok beszélő követ adományozott az ordoszi uralkodóházak részére”. A hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik köveket - amelyek Nimród, Gizella, Sangi és Khadafi kövei voltak - a Karnaki Beavatott Központban őrizték. Később, Kr. e. 625-626-ban Paszametik fáraó Ordoszba szállítatta a saka-szkítákkal. „Amikor a medvés hegyek és az oroszlános sivatag birodalmába mentek kalandozásra, a fejdíszt is magukkal vitték. Az összeházasulandó fiatalok mindig ezen fejdísszel esküdtek örök hűséget. Mindig az a pár vitte magával Pintorba, Úrba, Urukba vagy Susára, akik legutóbb esküdtek a bogláros fejdísz alatt. A tizenegyedik kő - a szavárd-magyarok tulajdona volt, Aracsilla kincseiből. A tizenkettedik kő - sokáig az avar törzs tulajdonát képezte. A székely Zalán, akinek a legnagyobb leánya II. Mihály görög császár udvarába ment férjhez 821-ben a Piroska-köves hercegnői koronát magával vitte. De amikor Szent László leányának megkérték a kezét a görög császár fia részére, a keresztelőjén - mivel Bizáncban újból megkeresztelték - ajándékba kapta, ennek kapcsán ismét visszakerült a szent kő a Gilgames-koronába. Ibolya kövét Agaba és a fősámáni dinasztiák révén hozta magával Buda, aki 435-től kezdve Budavár alsó-világát és a fősámáni palotát felépíttette. Csaba köve, amit Kuszkó birodalma adott ajándékba, Atilla legkisebb fia, Csaba birtokába került 453-ban, s azóta is a székelyek tulajdonában volt. Mindhárom követ Domonkos érsek juttatta a korona kincsestárába, amellyel a királyokat, majd később a magyar kisfejedelmi személyeket megkoronázták, illetve beavatták. A Gilgames ajándékaként Arankához, Erzsébethez és Marihoz került köveket Madaj-asszony, Árpád, Gyula, és Kurszán nagyanyja hozta magával a Van-tó birodalmából és azokat a Gilgames eredetű koronába helyezték. A Kr.e. 625-ben Karnakból elhozott kövek a Havaruti Nagyszala emlékeként kerültek átadásra Paszamatik egyiptomi fáraó igazságérzetéből, amelyeket aztán a saka-szkíták az uruki-mani keresztény egyháznak ajándékoztak. Innen a kövek Aracsilla, Embavér, Abacil és Emese révén kerültek a Magyar Törzsszövetség tulajdonába. A szavárd-magyarok kövét Dajka aranyműves hozta Vasvárra és adta ajándékba Lam hercegnek. Piroska kövét Szent László lánya ajándékozta a bizánci császári udvarból édesapjának, aki a jelenlegi királyi koronát összeszereltette. Így 6 darab 24 hun törzsszövetségi és 6 darab magyar törzsszövetségi beszélő kő díszíti a Dajka aranyműves által összeszerelt királyi koronánkat. A beavatás ♥ Mint az a „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos” elnevezésből is sejthető, a Szent Korona kövei nem akármilyen tulajdon­ságokkal rendelkeznek. A korona viselője (aki csakis beavatott lehetett) ugyanis telepatikus kapcsolatba került általuk a felső világ bizonyos szellemeivel. És hogy ez hogyan lehetséges? Nos, a korona, illetve a beléépített szent kövek más bolygó-rendszerből, (vagy inkább rendszerekből) származnak, ezért azok egyfajta idő- vagy fluidszálas összeköttetésben állnak annak bizonyos magas szintű szellemi lényeivel. A fluidszálak az egész világot áthálózzák. Ez az időszál bennünket is folytonosan összeköt a Teremtőnkkel. A látók számára ez egy ezüstszínű, vékony szálnak látszik, melyet testen kívüli élmények során is lehet látni. Ezen keresztül kommunikálni is lehet, méghozzá a távolságtól függetlenül, és időkésedelem nélkül. Ezért ha valaki a koronát a fejére helyezi, akkor gyakorlatilag bizonyos kommunikációs csatorna nyílik meg a számára, melyen keresztül kapcsolatba kerül a másik végponttal, ahonnan fontos információkhoz juthat, mi több, egyfajta beavatást is kap. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a korona viselője maga is magas fokú beavatott legyen, mivel csak akkor képes elviselni azt a magas rezgésszintet, ami ilyenkor keletkezik. Akadtak már néhányan a történelmünk során – főként, amikor éppen idegen kezekben volt az ereklyénk – akik játékból a fejükre próbálták azt. Nem véletlen - s ezt történelmi adatok igazolják - hogy ezen emberek többsége meghalt, de legalábbis megőrült tőle. A Habsburg dinasztia uralma idején ez még némelyik királyunkkal is előfordult, hisz ők még nem álltak megfelelő fejlettségi szinten egy ilyen erős beavatáshoz, s mivel nem bírták a magas rezgésszintet, bizony alaposan meghibbantak. Ilyen volt pl. II. Rudolf vagy V. Ferdinánd is. Olyan botrányosan meghülyültek, hogy szabályosan le kellett őket mondatni. Pap Gábor kiválóan rámutat arra is, hogy a Korona tetején lévő kereszt egyfajta antenna szerepét tölti be, míg az alján lévő csüngők pedig a földelését. Ehhez tartozik még az is, hogy a beavatást kapó, és az azt végző személy – tehát a király és az esztergomi érsek – mindig speciális öltözékben volt ilyenkor. Maga az előkészítő szertartás is egy bonyodalmas procedúra volt, s annak volt egy titkos része, melynek során a királyt felszentelt vízzel fürdették le, majd szentelt olajokkal kenték be. A királyi öltözékhez tartozott a palást, egy pár kesztyű, valamint egy pár saru. Ezek mind aranyszövésűek voltak, azaz jó vezetők, hisz egyfajta védőöltözék szerepét kellett ellátniuk. A magyar király a beavatása során ugyanis óriási mennyiségű energiát kapott a Teremtőtől. Ez a magyarázata, hogy a magyar királyokat miért istenfiúi minőségben tűnteti fel számos forrás. Ezért tett Dajka pantokrátor-képet a korona tetejére, mert az ilyen koronaalak azt jelenti, hogy e fölött az uralkodó felett már csak az Isten áll, s ő – lévén, hogy maga is beavatott volt - ezzel tökéletesen tisztában volt. Ha megnézzük az 'égi pantokrátor' képét, akkor azon 4x3=12 vörös almandin követ láthatunk rajta. Ezek (kettő kivételével) cseppalakúra vannak csiszolva. Ez 12 Tűzjel. Ebből kettő csak kúpos jellegű. A kiindulási egy a pantokrátor feje felett található. Ez másmilyen. A másik értelmét még nem értjük. Ugyanígy találunk még 12 fehér gyöngyöt is. Ezek Vízjelek. Feltűnő, hogy mind ki vannak fúrva, de a foglalatukban "összevissza" állnak. Ezek a finomhangolók a korona inicializálásánál. Nem valószínű, hogy a megrendelő szegénysége miatt kerültek a koronánkra kifúrt gyöngyök, hanem tudtunkkal teljesen más okból. Eszerint ez szűz Mária gyöngysorából idekerült ereklye. Az időt 2x12 órában mérjük. Ha figyelmesen bejárja a lapjainkat, akkor majd rájöhet arra, hogy miért is hoztuk összefüggésbe a Pantokrátor képet az órákkal. A korona felső négy pántján, a látható pantokrátor képen összesen 72 gyöngy és 64 almandin van. A hitelveink szerint 72 kerub van, és 64 térdimenzió. Szent koronánk gyöngyei - Mária gyöngysora Kisfaludy György előadása: https://www.youtube.com/watch?v=X0tBpIMJxKw Éppen a fentiek miatt a szertartások megtartásának nagyon merev szabályai voltak. Hiszen a koronázást csak a Szent Koronával, csak az esztergomi érsek – aki maga is beavatott – által, csak Fehérváron és csakis bizonyos ünnepnapon, azaz bizonyos időpontban lehetett megtartani. Bármely feltétel hiánya estén a beavatás nem történhetett meg. Mivel pedig az energiák eloszlása sem térben, sem időben nem egyenlő, így teljesen érthető ez a kötöttség. Tehát a beavatás legfőbb, sőt elengedhetetlen kellékei sokkal inkább ezek a beszélő kövek voltak, mintsem maguk a koronák. Amíg a Gilgames koronába voltak beépítve a kövek, addig mindenképpen azzal koronázták meg a beavatandó személyt (mint pl. Gilgames, Jézus, Romulus, Atilla esetében). Mikor már a másik, etruszk liliomos korona is a birtokunkban volt, a szertartást akkor is úgy végezték el, hogy a liliomos korona alatt a király fejére helyezték a Gilgames koronát is, hiszen akkor is a kövek nyitották meg a csatornát. Így koronázták meg Istvánt és először László királyunkat is. Majd mikor Dajka megalkotta a Szent Koronát, abba átkerültek a szent kövek is, ebből kifolyólag többé nem volt szükség többszörös szertartásra, vagy arra, hogy egyszerre két ereklyét is használjanak a beavatáshoz. Információs kristályok ♥ Sokak számára bizonyára túl hihetetlennek tűnik az, hogy egy „közönséges” kő ilyen tulajdonságokkal bírjon. Azok számára talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a kristály bizony már manapság is ott található a tudományos fejlődés előterében. Tulajdonságainak köszönhetően megbújik minden modern számítógépben, elektronikus, telekommunikációs és tömegkommunikációs berende­zé­sünk­ben. A kristályok olyan lények, akik rezgéseket képesek fogadni és küldeni, sőt komplikált elektromágneses hullámokat is, így az emberi gondolatokat és érzelmeket is. Gondolatainkkal be is lehet programozni a kristályokat. Bizonyos számítógépes segítséggel végzett kísérletek bebizonyították, hogy a kristályok képesek gondolatok és érzések megtartására és azok továbbküldésére. Trank Dorland kristálykutató szerint a kristályoknak több olyan tulajdonsága is van, amelyeket ma még nem értünk és még számos nagy horderejű felfedezés várat magára ezzel kapcsolatban. Úgy látja, hogy a természetes kvarckristály képes visszatükrözni a saját tudati állapotunkat, tudatalatti, illetve tudattalan gondolatainkat a felszínre hozni, homályos intuíciókat gerjeszteni, és lehetővé tenni számunkra, hogy hozzáférjünk a távoli múlt elfeledett tudásához. Hite szerint a kvarckristály segíthet a gyógyításban is. Dorland szerint „Miután a kristály állandó anyag, melyet sem az idő, sem a természetes kopás nem fenyeget, a kristályban tárolt adatok talán ezredévekre aktívak maradhatnak.” Analógia ♥ Az őslakos amerikaiak között él - és apáról fiúra száll - egy titkos tanítás. Eszerint a Földünk egy 12 bolygóból álló kozmikus család egyik tagja. Ezek a planéták bár nem is egy naprendszerben vannak, azonban valamennyi hozzánk hasonló embereknek ad otthont. Ám ahány planéta, annyiféle fejlettségi szinten állnak a lakói, és ezek közül – s ez talán nem is meglepő – a Földünk a legfejletlenebb. Központi, vagyis legfejlettebb bolygójuk a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. A többi bolygók mindegyike vette felgyülemlett tudását, és a világ keletkezéséről, az emberiség fejlődéséről szóló, valamint egyéb – az emberiség előrelépéséhez szükséges – információkat egy-egy kristálykoponyába, azaz egy-egy „holografikus számítógépbe” táplálta. Sőt létrehoztak egy 13. nagyobb kristályt is, ami pedig valamennyiük kollektív tudását tartalmazta, majd a Földre küldték azokat. Állítólag ennek köszönhető, hogy felépültek a legnagyobb civilizációink: Lemuria, Mu, Mieyhun (=Ataisz) és Atlantisz. A koponyák tudását a beavatottak arra használták fel, hogy nagy misztikus iskolákat hozzanak létre, majd szélesebb körben is terjesszék a tanokat. A kristályokat először az olmékok őrizték egy piramis belsejében, majd a majákhoz és az aztékokhoz került. A spanyol inkvizítoroknak azonban jobban fájt a foguk ezekre a kristályokra, mint az összes aranyra együttvéve, ezért az indián beavatottak elmenekítették, és a Föld különböző pontjaira vitték őket. A koponyáknak egészen addig távol kell lenniük egymástól, míg az emberiség el nem ér egy bizonyos fejlettségi szintet. Ha azonban egyszer odajutunk, akkor a kristályokat ismét összegyűjtik, s akkor valami fenomenális változás és előrelépés fog beállni a földi emberiség életében. Ha figyelmesen összevetjük a koponyakristályok, illetve a koronakristályok történeteit, érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Az első, s talán legfontosabb, hogy valamennyi kristály a Földön kívülről származik. A koponyakristályok 12 különböző bolygóról származnak, a koronaköveket pedig Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya a Szíriusz-rendszerből hozta ide. Azonban a feljegyzések azt nem igazolják, hogy valóban mind ott is készültek. Az indián monda szerint ugyanis 12 planétából áll ez a bizonyos kozmikus csoport, s ezeknek van egy vezérbolygója, ami a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. Így meglehet, hogy mivel Anyahitáék éppen erről a központi helyről érkeztek hozzánk, előtte szintén különböző bolygókról gyűjtötték össze a köveket. Ezt látszik igazolni az is, hogy mindkét esetben 12-12 kristályról van szó. Tudjuk azonban, hogy a kristálykoponyák esetében létezik egy nagyobb, 13. kristály is (és itt egy másik analógiával állunk szemben, hisz Jézus tanítványai is 12-en voltak, illetve a 13., mint legnagyobb tudással bíró, maga Jézus). Nos, a koronát kutató szakemberek elméletei között is találunk olyan állítást, miszerint a Szent Koronához szintén tartozott egykor egy nagyobb, 13. kő. Ez pedig valaha a jelenlegi kereszt helyén állt, tehát egy valóban központi helyen. Azt a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a jelenlegi kereszt nem eredeti ráhelyezéssel, hanem csak később került föl, lévén a foglalat jóval bővebb. Egyes látó emberek véleménye szerint valóban egy nagy szent kő volt a helyén, azonban bizonyos okok miatt azt levették onnan, s visszajuttatták a Szíriusz-rendszerbe. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de talán hamarosan elérkezik majd az idő, amikor – a 13 kristálykoponya összeállásához hasonlóan – a 13 szent kő is egybegyűlik a magyar Szent Koronán, s ekkor talán valóban egy új korszak veszi majd kezdetét számunkra. ♥ (http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?%2Fszentkorona.htm) Ima a Szent Koronához! ♥ Táltos Király Földre készül, Koronája Égre perdül. Szent Korona lészen kincse, Fejére illő pompás dísze. Beavató ünnepségre Készülnek a Csillag Népek. Készítik a szívünk lángját, Megpendítik lelkünk vágyát. Imát mondunk, szárnyal szépen, Szent Koronánk égben lészen. Kérünk Téged segítsél meg, Országunkat egyesítsed! Szent Korona Segíts nékünk! Legyen Egy az Isten vélünk, Szent Korona Segíts nékünk! Fakassz forrást az elapadt kútból, S tápláld a jövőt a titkos múltból! Gyakoroljál kegyet rajtunk, S bocsásd meg, hogy most is alszunk! Szemünket nyisd ébrenlétre, Szívünk szólítsd készenlétbe! Emeld fejét Népünknek, S adjál tartást létünknek! Szent Korona, segíts nékünk, Istenünk, most legyél vélünk!!! ♥ ♥ ♥ (Dr.Götli Kinga Réka) A HAZA MINDEN ELŐTT!!! Nem vész el semmi, mely nemes, dicső Legyen bár szándék, tett vagy gondolat! Öljék meg, nyomja sírját nehéz kő, Feltámad az, és diadalt arat!!! (Rakovszky József) Badiny Jós Ferenc - Magyarok története video: http://www.youtube.com/watch?v=Dx8VCUNu3vU&feature=share Őfelsége a magyar - ANGYALI APOSTOLI SZENT KORONA ♥ A magyar Szent Korona a Földön az egyetlen "Angyalok hozta" Korona, melyet égi küldetéssel Szentnek tekintünk! ♥ A magyar hagyomány szerint a Szent Korona Jézus lelkének egy darabját hordozza, ezért örök és elpusztíthatatlan! ♥ Tiltott téma A Szent Korona témaköre 1944. márc. 19-ie óta tabu témának számít. Hivatalos fórumokon nem beszélnek, nem írnak róla, nem oktatják az iskolákban, még művészettörténeti területen is hallgatnak róla. A magyar Szent Korona jelenleg a Földön az egyetlen olyan korona, mely olyan titkokat rejt és hordoz magában, amely egyetlen más, földi koronáról sem mondható el. Földi megnyilvánulása az egyik legnagyobb rejtély, misztikum és misztérium. Joggal nevezhetjük a Szent Grál fogalomkörébe tartozó legismertebb ereklyénknek. Nem véletlen, hogy a magyarság az elmúlt 1000 évben, azt megelőzően, és a mai napig is ragaszkodik hozzá. Az elmúlt évszázadok alatt egyetlen uralkodónak sem jutott eszébe egy másik, feltűnőbben cicomázott koronára lecserélni. A Szent Korona valódi jelentősége nem a rajta található arany és drágakövek értékében keresendő. A XVII-XVIII-XIX. szd-i külföldi metszetek ábrázolásain a Föld egyértelműen a magyar Szent Koronával van megkoronázva. Ez az egész emberiség, az egész földi világ fölötti uralmat, a Szent Korona által az emberiség beavatását jelenti. A Szent Korona fénykorona: Koronázáskor a Koronából abban az esetben, ha megfelelő magyar király került trónra, külső energiaforrás igénybe vétele nélkül fény szabadult fel, mely beragyogta a királyt és környezetét. Révai Péter koronaőr (1613) Angyali Koronának, Szent Csillagnak nevezi koronázás közbeni ragyogása, sugárzása, fényessége miatt. Szántai Lajos: "A Szent Koronában Isten üzenete van bekódolva. ……van benne valami, ami örülni tud, szeretni tud…” Szőnyi Bartalos Mária: "A Szent Koronát az Isten a saját teste helyett küldte a magyar népnek...." Bunyevácz Zsuzsa: "Okkal feltételezhetjük, hogy léteznie kell valahol egy olyan koronának, amelyiket a Grál királyok viseltek. Őket maga a Teremtő választotta a küldetésükre, így talán koronát is küldött nekik. Ha létezik ilyen, akkor az talán – a Frigyládához hasonlóan – isteni útmutatás alapján készült, és mivel magától az Istentől származott, szentnek kell tekintenünk. Keresünk hát egy Szent koronát, amelyet az „Égből küldtek”, és amely több szempontból is különbözik a világ összes koronájától.” Egyetlen egyet ismerünk, ez a magyar Szent Korona. "….Olyan egyetemes jelképrendszerrel rendelkezik, amelyik alkalmassá teszi arra, hogy minden keresztény felett uralkodó Világ Királya koronája legyen." "Koronánk rendkívüli jellegét …a Vatikán is elismeri!!!" Pap Gábor: "Aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes többi kérdésében is tisztán lát. Aki a Kárpát-medence kérdéseiben tisztán lát, az Európa összes további kérdésében is tisztán lát. Aki Európa összes kérdésében tisztán lát, annak nem sok nyitott kérdése lehet a világról.” Az USA-ból történő hazaszállításakor a korona egyik amerikai hazakísérőjének szavai: "A Magyar Szent Korona az minden, az egész világnak meg kell hajtani előtte a fejét!!!" Az amerikai kísérők azt is elmondták, hogy pontosan tudják, hogy: A VILÁGBÉKE FELTÉTELE A MAGYAR SZENT KORONA ♥ ♥ ♥ (Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=video&kat=20) A magyar szent korona uralma az egész világhoz viszonyítva "Mivel jelenleg nincsen személyes magyar király, aki a szent koronánk rendje szerint uralkodjon, ez esetben, A MAGYAR NEMZET az, aki a szent korona jogait érvényesíti!" - Pap Gábor "Menjetek haza, és mondjátok meg Uratoknak, hogy mi CSAK apostoli vagyunk, míg a ti Uratok, maga Apostol!" - a római pápa szavai "Mind a mai napig ez a hivatalos álláspont! Akkor most a magyar király a magasabb szakrális szint, vagy a római pápa? A római pápa napjainkban a trianoni határokhoz igazította az érsekségeket, ezzel elismerve a hazug trianoni kényszerszerződést. Nincsen joga határokat módosítania!" - Pap Gábor video: - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 1 https://www.youtube.com/watch?v=53p2_Xnjh-E&t=2s - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 2 https://www.youtube.com/watch?v=dvPjY76OKws Szent Korona kereszt: Születés a negyedik dimenzióba(n) Élet-magja gömbökben, 3 dimenzióban megjelenítve. A kereszt, a négyzet, az egyenes és a kör találkozása... video: http://www.youtube.com/watch?v=_PhsqPTv_ws&feature=player_embedded Szántai Lajos - Magyarország Szent Koronája http://www.youtube.com/watch?v=lQuTdpZtYi0 A magyar királyság égi védelmezői Kozsdi Tamás alsóörsi Nagyszala előadása. 2013.05.07. hanganyag: http://www.youtube.com/watch?v=qoCAf7XJYkQ A Szent Korona kódja - Az Időkód A Szent Korona - A Kheopsz piramis - A Stonehenge és a Szíriusz összefüggései Szíriusz = Fehérló A Stonehenge körüli fehérlovak: A Stonehenge egy naptár: A Kheopsz piramis és a Szíriusz: A Szent Korona is naptár egyben: video: http://www.youtube.com/watch?v=Jt6nmGBtdS0 A HUN KIRÁLYI KORONA A "Jó Magas Isten" székely - magyar összeróvás jeleivel A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A HUN korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak. A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják. Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta – hun – avar – magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik? Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az i.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Atilla hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. –IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig. Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt. A korona szó felismerhető gyöke a „kor”, ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a „kör” ősszó. A korona szó másik része az „ona”, a hun – magyar „ana”, „anya”. Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona, „köranya” a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban. A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdeknélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába. A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: „sár”= tüzes, izzó, kány” = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kusok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus – Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mítikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez. A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun –magyar folyamatosság értelemszerű. Ugye önök is szívesen megtekintenék az ordoszi Hun Koronát eredeti valóságában. Kínai részről, információim szerint, magyarországi bemutatásának nincs elvi akadálya és remélem magyar részről sem lesz. Dr. Bíró DénesHeaddress Hu peoples, Warring States period 403-221 BC Gold H: 7.1 cm; D: 16.5 cm From Aluchaideng Site Inner Mongolian Museum, Huhehaote A Világfa (Életfa) és a Csodaszarvas egyértelmű kapcsolata kivehető.....ez egy szkíta-szarmata koronázási ékszer! Itt tehát a két szarvas az Életfával együtt alkotja a korona legfőbb hitbéli jelentését... Van ott még más is, és a leveles csüngők motivuma is csak a magyar Szent Koronára jellemző..., rajta Életadó Anyánk, a Mi NagyBoldogAsszonyunk szobrocskájával - a korona az Övé! (forrás: Magyar Etel) Ősi szent világképek találkozása! Beavatás a több dimenziós gondolkodásba. A végtelen megközelítése a rezgés keltette formákon keresztül. A szent égi város szimbolikája minden ősi kultúrában jelen van. A Szent Korona felülnézeti képét csak a koronázást végző személyek láthatták! Bővebben: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19836 A korona PÁN(t) végighalad EsPÁNon, PANnónián, JaPÁNon és a Föld túloldalán SaiPÁN szigetén is! video: https://www.youtube.com/watch?v=4KC7S6wX5iE - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html "Minden Királynő Patróna is egyben, de nem minden Patróna Királynő! A magyarok szerepe ebben kiváltságos! Amennyiben ezt a képet leszerelik a magyar koronáról, ez nagyon nagy változást jelent! Minden jog Forrása Magyarországon a Magyar Szent Korona, melynek jogait, soha senki jogi érvényesen nem korlátozta, tehát ma is érvényesek! A Magyar Szent Korona jogköre, mind a mai napig eleven és élő!" - Pap Gábor - video: https://www.youtube.com/watch?v=SMzPi9osQNw A fent leírtak információk csupán, melyek igazságáról csakis a teljes tudatunk birtokában leszünk képesek megbizonyosodni! Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 18.TÁLTOS ÉNEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/taltos-enek.html 19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html 20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html 21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html 22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 23.Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html 24.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 25.NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html - A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

A magyar szent korona igazi rejtélye! A magyar szent korona NŐI KORONA - NagyBoldogAsszonyunk koronája, akinek Szent István királyunk ajánlotta fel a koronát! Józsa Judit alkotása Magyarország a Szent Korona országa! Földünk egyetlen Szent,- és Beavató koronája a magyar korona, vagyis ... a Szent Korona értékrendje az egész Földre vonatkozik! Vesztergám Miklós előadása, melyben elmondja nekünk a megoldást is! video: https://www.youtube.com/watch?v=j_C0bE3WV9g A magyar szent korona NŐI KORONA I. (2014. 09. 17.) A szent korona NŐI korona, utal rá a nőnem jele is! Mi a kapocs a mi Boldog (Ász) Asszonyunk, Istár, Eszter és Esztergom között? Figyeljétek meg a Gellért hegyi sziklatemplom szobrát, és a mellén kirajzolódó szívet, amit a két egymáshoz érő galamb rajzol ki! Az országalma és a szent korona is a nőnem jelét hordozza. A kört és a keresztet. Azért van kettőskereszt az országalmán, amiért a szent koronán keresztpánt illetve kereszt található. A kör 2 kereszttel az életadó Anyává vált szívkirálynő jele. A szobor mellett a gyermek tartja az almát hisz ő az Anyakirálynő gyümölcse. Az Anya- és szívkirálynő vele született joga(ara) az országalma, hiszen ő adott életet a gyermekének az almának. Ekként a korona mérete is értelmet nyer. Hiszen női fejre tervezték! A kételkedőknek azt üzenik az égiek, hogy tanulják meg a forráskódot és a magyar nyelvet használni! KORONA O-Ó-Ö-Ő KÖRÖNA KÖR ÖN=NŐ A vagyis A KÖR NŐ A KÖR NŐ a teremtő női minőség, vagyis az ANYA! A KÖR a TELJESSÉG vagyis a TEJESSÉG, az Anya Tejesség szimbóluma. A KÖR a magyar kártyában a SZÍV! A SZÍV KIRÁLY, aki NŐ! Szívkirálynő! Akit a magyarok Nagy Boldogasszonyként ismernek. A MÉH-kas ANYA-MÉH KIRÁLYNŐJE, A MELL-kas SZÍVKIRÁLYNŐJE. A Szent Korona vagyis A Szent Kör Nő, az Anya-TE(L)JES teremtő Isten Anya, akit elárultak, ahogy Istárt is, akit Eszterré alacsonyítottak. Ő a TE(L)JJEL s MÉZZEL folyó Kánaán mögött megbújó SZÍV-ANYA-MÉH KIRÁLYNŐ, aki azt üzeni, hogy újra éledt! A Nő s ég Kora elkezdődött! Vesszenek a hazugságok! spiritEVE A magyar szent korona NŐI KORONA II. (2014. 09. 20.) 3 nappal ezelőtt közzétettem egy olyan információt, ami sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy azt első ránézésre feltételezné az ember. Az üzenet ugyanis nem csupán a magyar történelmet képes újraírni! Nem hiszem, hanem tudom, hogy mire való a korona. Honnan? Onnan, hogy láttam álmomban működés közben. A korona egy tudatmódosító SZERKEZET, amelynek a használatára hosszú ideje senki sem volt képes. Jobban mondva méltó. Az emberiség a korona elárulását követően olyan tudati szintre süllyedt, hogy felfogni sem volt képes annak a súlyát, hogy mitől fosztotta meg magát. Hosszú idő óta most tartunk ott ismét, hogy képesek vagyunk felfogni az Eleink által ránk hagyott spirituális örökségünk mérhetetlen bölcsességét. Ismét tudunk az atomról, az atommagról, a megtermékenyített petesejt fejlődési szakaszairól. S elérkeztünk oda, hogy a tudósok képesek voltak egy részecskegyorsító laboratóriumot felépíteni. Mi köze az élet kialakulásának és a cerni részecskegyorsítónak a magyar szent koronához? Az, hogy az egyre gyengülő hatalom birtokosai a korona megszerzése óta igyekeznek létrehozni azt a fényenergiát, amelyet a koronához rendelt személy képes csak generálni. Annak, aki nem tudja mit keressen, fel se tűnik, hogy a korona szerkezeti vázát megtükrözve megkapjuk a MAGHASADÁS modelljét! Annyi különbséggel, hogy a korona esetében a Királynő AGYA az ATOMMAG. S az Ő teste körül képződik az élet virágaként ismert szimbólum több dimenziós hálós szerkezete. A FÉNY frekvenciáján rezonáló részecskékké transzformálva ezáltal az emberi testet alkotó sejteket. Hobby atomfizikusnak sem kell lenni ahhoz, hogy a koronára rápillantva észrevegyük az "utalást". Csupán ki kell nyitni a szemünket! Apránként mutatják meg nekem is a csodát, amelyet ÉLETnek nevezünk, apránként adom hát én is tovább. Aki meri befogadni az üzenetet, az előtt kitárja kapuit az Élet. S ráébred, hogy sokkal többek vagyunk, mint hisszük. Erre mondja valójában a MAG nyelv, hogy előttünk van az EGÉSZ ÉG ÉSZ - ÉG(re) KÉSZ) ÉLET! Áldás spiriteve SZENT KORONA 3. rész (2014. 10. 09.) Azok, akik nem olvasták az előző 2 részt, talán eztán kedvet kapnak. Egy chilei prekolumbián kabáttu, a Szent Korona, az alsópáhoki tál, egy magyarszombatfai tál, meg egy veleméri tetocserép Föld szójele és a nikolsburgi ábécé f Föld jele A szavak értelmén kell a szó szoros értelmében ÁTRÁGNUNK magunkat, úgyhogy nem érdemes futólag átolvasni a következő sorokat. A türelem rózsát terem. Hatalmas közhely... Viszont, aki végigolvassa ezt az üzenetet, (mivelhogy ez a szöveg egy üzenet részeként érkezett,) az megértheti, mi köze Csipke-RÓZSI-KÁNAK ehhez a mondáshoz, s lesz némi fogalma arról is, hogy Csipkerózsika mégis hogyan kapcsolódik a SZENT KORONÁHOZ? Jó szórakozást kívánok! Ma a "mesék" birodalmába utazunk. A SZENT KORONA a szavak szintjén is egy beavatás! Kezdjük az elemzést a KORONÁNÁL! A KORONA szóban van 2 db úgymond kettős természetű betű. Az "R" és az "N". Az "R" külalakban nagyon hasonlít a "P" betűre. Okkal! Az "N" pedig utalás az "NY" betűre. Tehát R-P és N-NY. Egyszerű behelyettesítés! KORONA KOPONYA Ez az 1. szintje a forráskóddal olvasott szöveg értelmezésének. A 2. szint a szavak értelmével foglalkozik! Ha nem is tudja még elhinni az ember, hogy létezik a forráskód, és hogy azzal olvasva a mai magyar szavaink is megnyílnak, és elmesélik a történetüket, akkor a 2. szinten már elkezdi érezni, hogy itt bizony mégiscsak történik valami... Az 1. szinten tehát eljutottunk oda, hogy a KORONA rámutatott a KOPONYÁRA. A 2. szinten fel kell tennünk a kérdést! Mi köze van az alap fogalomnak a forráskóddal átalakított fogalomhoz? Tehát mi köze a KORONÁNAK a KOPONYÁHOZ? Nem olyan nehéz a kérdés... Hiszen a fejen, a KOPONYÁN viseli az uralkodó(NŐ a SZENT) KORONÁT. A forráskódról azt kell tudni, hogy bizonyít. Minden szinten egyre tágabb értelemben mutatja meg a szavak közötti kapcsolatot, és a szavak önálló értelmét. De van nekünk még egy szavunk, ami most már nem csak a KORONA szóhoz, de a KOPONYA szóhoz is kapcsolódik. Már ha a forráskód valóban létezik, és nem csak hogy létezik, de még MŰKÖDIK IS, akkor a SZENT szónak további utalásokat kell tartalmaznia a KORONA és a KOPONYA működésére vonatkozólag! A KORONA, amit a KOPONYÁN viselnek, SZENT! Olvassuk hát el az 1-es szinten, hogy mit jelent a SZENT szó! SZENT Sok minden feltűnik a gyakorlott szemnek. Látszólag rövid a szó, ám annál gazdagabb tartalommal bír. Benne van a SZÉN, az ÉN és az (IS)TEN szó is. De mielőtt SZÉN-né égetne benünket a sok kavargó gondolat és megtükrözni kezdenénk a szavakat, koncentráljunk a lényegre. A lényeg mindig a dolgok KÖZÉPPONTJA! A mag nyelv a MAGRA vagyis a gyümölcs közepére mutat rá. A dolgok velejére. AZ AGY VELEJÉRE. Ami, mit ad Isten, hát megint csak kapcsolódik a KORONÁHOZ, amit a KOPONYÁN viselünk, hiszen a KOPONYA KÖZÉPPONTJA az bizony maga az AGY VELEJE, az AGYVELŐ. De most figyeljük meg a SZENT szó velejét, vagyis közepét! S-ZEN-T Ott találjuk a ZEN szót! Mai világunkban sokan találkoztak már vele. No nem a magyar hagyományok révén, hanem a ZEN buddhizmus kapcsán. Tibeti - buddhista yamataka mandala Itt mondjuk kitérhetnék BUDDHA és BUDA kapcsolatára, de maradjunk a SZENT KORONÁNÁL, amit a KOPONYÁN viselünk, és aminek a KÖZÉPPONTJA az AGY VEL(EJE)Ő a ZEN helye! Mert hát mi is a ZEN? Van nekünk egy gyönyörű magyarként is ismert szavunk, a ZENE! Szkeptikus kérdés, de sokan fel fogják tenni maguknak, hogy tényleg van köze a ZEN szónak a ZENE szóhoz? VAN! A ZENE szavunk azt jelenti ZEN ÉN. Vagyis ÉN magam ZEN vagyok. ÉN MAG-AM ZEN(E) V-AGY-OK. Csupa-csupa mondanivalóban gazdag szó! MAG-AM MAG-OM MAG-AUM AM-AUM-OM Aki nem ismeri a korona-csakra képét, annak új lehet, hogy az AM-AUM-OM hangok a korona-csakrában rezgő alaphangok. Azok a hangok, amelyek egy egészséges szervezetben felcsendülnek. Ez egy frekvencia. (Yoga óráról ismerős lehet egyeseknek pl. az om mani padme hum...) A 4. hang nyitja a mennyek kapuját. Szép történet ez is, és a legtöbben nem is gondolnák, hogy a KORONA-csakra azért hordja a KORONA szót magában, amiért a királyok fejére KORONÁT tettek. Mert az AM-AUM-OM hangoknak nem csak hangja van, hanem frekvenciája, azaz sugárzása, tehát fénye! Egyfajta glóriája... Ne legyünk naivak! Lehet, hogy nem tudjuk, mert nem emlékszünk arra, hogy kik vagyunk, DE az elődeink sokkal többet tudtak a világegyetem működéséről, mint mi ma. Tegyük hát fel azt az egyszerű kérdést, mert eljött az ideje... hogy ugyan kinek, de annál is fontosabb, hogy MIÉRT jutott eszébe épp a KORONA mint eszköz megalkotása? Miért néznek ki úgy a koronák, ahogyan, és tulajdonképpen a státuszon kívül mire is utalnak? Ha felülnézetből nézzük akkor a legtöbb korona a napkorongot formázza. Miért is? Mert NAPKULTUSZ volt a világ legtöbb pontján? Részben... Mert okkal volt napkultusz, s ez az ok nem abból fakadt, hogy a NAP éltető energia... Az emberiség Ősei ennél sokkal többet tudtak. Ezért is lett a szent korona más... Térjünk vissza a ZENÉHEZ! Ahhoz az állapothoz, amikor a KORONA-csakrában felcsendül az OM hang, s az ember KOPONYÁJÁBAN, azon belül is az AGY VELEJÉBEN megszólal a ZENE. Az AGYBAN a ZEN-ÉN keresztül nyílik meg egy tudati kapu. A csakrákat bemutató hagyományok szerint ott, pontosan ott, ahol a Szent Korona keresztpántjai metszik egymást található a TOBOZMIRIGY. A 3. szem szerve, ami a kisagyba vetíti ki a képeket. S pontosan ezt a szervet, a TOBOZMIRIGYET jelölik az OM hang jelével. S milyen érdekes, hogy a KORONA CSAKRA jelében nem csak az OM hang képjele szerepel, ami NEM mellesleg részben egy 3-as számból áll!!! Nem... a képen találunk még valamit! Az OM hang képjele egy lótuszvirág közepében pihen. A lótuszvirágról pedig hamar eszünkbe jut a NAP-KORON(A)G ábrázolása. Azért is tartalmazza a Szent Korona a ZEN szót, mert ha a T betűt is hozzá toldom észreveszek még valamit. A ZENIT-et! AZ I betű a forráskódban kiemelt szerepet tölt be. Azt mondjuk Isten mindenhol ott van. Ennek értelmében hozzátoldható az Istent jelölő "I" betű szavakhoz. Mivel az S betű úgymond hullámtermészetű, kivehető a szavakból, amikor a szavakat fejtjük. Tehát az "S" betű kivehető az "I" betű beilleszthető. S mi kapunk egy ilyen nagy jelentőséggel bíró szót, amilyen a ZENIT! Nézzük csak mit ír róla a WIKI. (A Wikipédia, a sokszor semmitmondó jegyzeteivel azért olykor meglepően hasznosnak tud bizonyulni... már ha az ember tudja, hogy körülbelül mit is keres.) "Zenit: egy földfelszíni pontba emelt függőlegesnek az éggömbbel való azon döféspontja, amely a horizont felett van. Az ellenkező irányú döféspont a nadír." Ha a KORONA vázát vesszük alapul, akkor hamar feltűnik, hogy a ZENIT a KORONA KERESZTPÁNTJAINAK metszéspontja. A KOPONYÁNAK MINT KUPOLÁNAK a közepe. A TOBOZMIRIGY feletti pont. Puszta véletlen igaz? A SZENT szó következő olvasatait ajánlom mindenki szíves figyelmébe! SZENT SZE(N)T-TESZ SZENT = TESZ ÉN TESZ ÉN = TE ÉSZ ÉN = TESZ ZEN ÉSZ ÉN TESZ ZENÉSZ ÉN Tehát a SZENT Korona TESZ ZENÉSSZÉ ENGEM. Vagyis a SZENT KORONA egy olyan szerkezet, ami a KOPONYÁRA helyezve, az AGYBAN, azon belül is a TOBOZMIRIGYBEN képes megszólaltatni az OM hangot. Amit a KORONA csakra jeléből ismerünk. A korona csakra jeléből viszont azt is tudjuk, hogy annál az embernél, akinél ez a hang megszólal a feje körül megjelenik a LÓTUSZVIRÁG = A (NAP) KORONA! Mivel MEGVILÁGOSODIK! Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunk Tehát a szó legszorosabb értelmében fellángol a fejében a megértés FÉNYE! folyt.köv. ©spiriteve Schmidt Roland Hun A Szent Korona felépítése: Részei: - Keresztpánt, tetején kereszttel (kupola-égi uralom) - Párta - Abroncs (9 db csüngővel) (földi uralom) Fellelhető további nézetek a Szent Koronával kapcsolatban: - Az ötvösmunka alapján feltehetően Kaukázusi, avar műhelyben készülhetett. ( Örmények?) (Csomor) - A zománcképek és stílus alapján kopt egyiptomi.( Ludvig Rezső, Vörös Győző) A farasi leletek 1971-től állnak rendelkezésre és az elgondolkodtató elméletet Ludvig Rezső kutatásaiból ismerjük. Kibontani hosszadalmas, de képekben érdemes megnézni és elgondolkodni rajta. A farasi katedrálist 1970.-ben lengyel régészek tárták fel. A templom alapkövét 707-ben tették le, és Remete Szent Pálról nevezték el. Egészen a 13. századig működött a templom. A farasi falfreskókon az apostolok ábrázolási módja azonos a koronánk zománcképeinek ikonográfiájával. Megjelenik a keresztpánt kiterített képe is. Az egyik falfreskón teljes szépségében megjelenik az Istenszülő, „Theotokos" feliratú Mária kép, fején egy zárt, keresztpántos koronával (a Magyar Szent Koronával ? ), a korona tetején az egyenesen álló gömbös kereszttel. Egyik sem zárja ki, így leszögezhetjük, hogy a koronánk kisázsiai eredete igen valószínűsíthető és a korai kereszténység idejére tehető. Korában alakzata, formája vagy maga a korona ismert és a legnagyobb szakrális hatalom jelképe. - Érdekesek, de közvetlenül nem hozhatóak összefüggésbe a ghadamesi oázisban talált (Líbia )téglaleletek melyek mindegyikén besütve a Szent Koronához hasonló sziluett található. (Forrás: Rendek Róbert líbiai tanár) Az erődítmény K.e.2500–3000-ben épült, itt nem messze találta Almássy László a barlangrajzokat, búvárok stb.) A keresztpánt zománcképei ( 8 db.+1 db = 9 db) Az apostolok legtöbbje „pogány” Galileiából származott, mely északi tája Palesztinának és lakóit a zsidók lenézték. Középen (legfelül, földi avatatlanok számára egykor nem látható helyen) a Mindenható és körülötte a hozzá legközelebb álló Péter, Jakab, János található. Ők a teológiai alapok lefektetői, a Jeruzsálemi zsinat létrehozói. Jézus őket engedte be Jarius házába, amikor feltámasztotta annak lányát és csak őket vette maga mellé a getsemáni kertjében letartóztatása estéjén , továbbá ők voltak közvetlenül tanúi a hegyen Jézus megdicsőülésénél.( Pál pedig a damaszkuszi úton) Kijelenthetjük tehát, hogy a keresztpánt felső sorában lévő apostolképek azokat ábrázolják akik közvetlenül látták Jézus megdicsőülését ! A keresztpánton lévő 7 apostol (Pál kivételével) számára jelent meg harmadszor a tanítványok közül (3 a magyar igazság), amikor azok a galileai tengernél Genezáret tavánál (ma Kineret tó) halásztak. (János 21) Az alsó sorban lévő apostolok pedig azokon a területeken térítettek ahol a honfoglaló magyarok elődei éltek. A latin betűk a hatalom, görög betűk a bölcsesség miatt együttesen vannak jelen ( Honorius Augustodunensist XII. sz. szerzetes írása szerint ), mint ma is a magasabb szintű egyházi szertartásoknál. (pl. papszentelés) A világ különböző egyházi helyein megfigyelhető ez ma is pl. Palermó: Montreale katedrális szentélye, wieselburgi Szent Ulrich Ottó féle oktogonja, Cefalu székesegyház, stb. Az akadémiai kutatásban azt a felfogást vallották és vallják, hogy a Szent Korona két, eredetileg össze nem tartozó részből lett utólag összeépítve. Ezt a korona latin és görög felirataira alapozzák. Ez által szerintük, nemzeti ereklyénk, egy latin és egy görög koronából áll. Elméletüket még Révay Péter koronaőr (Túrócz megyei református főispán) 1613-ban írt beszámolója sem „ingatja meg”, amikor is a korona egységes rendszeréről és az azon látható Szűz Mária képről ír. Révay, mint koronaőr, közelről láthatta a koronát. Ma viszont az Istenanya helyén Dukász Mihály képe van. Meg kell azonban jegyezni, hogy a koronaőr munkájában szól bizánci császárokról és királyokról is. De nem nevezi néven őket. A latinos műveltségű koronaőr, feltehetőleg az abroncs görög feliratú képeit véli uralkodóknak, hol ott azok szentek és angyalok képei. Tény az is, hogy néhány megfigyelése pontatlan, de minden valószínűség szerint az Istenszülőt pontosan felismerte. Ha pedig igazat ír a koronaőr, márpedig miért hazudna, akkor a bizánci uralkodók képei 1613 után kerültek a koronára. Ezzel viszont megdől az Árpádok vagy utódaik alatti koronaegyesítés elmélete. (A Szent Korona eredeti történelmi dokumentumai - a koronairatok, annak 1849-es elásása során a földben elrothadtak.) A képek kialakítása rekeszzománc. A pánt vége forrasztott dróttal van lezárva (bordöur vonal) , ami azt jelenti, hogy soha senki nem akart oda több apostolképet felszerelni, mint 8 db-ot. Az így készült eredetileg. Pantokrator zománcképe A korona tetején található a teremtő Atya Isten. Az egész világon uralkodó Krisztus a kereszt alatt királyként, dicsőségben, trónuson (Pantokratorként) Két oldalán ciprusfák (életfa a magyar népművészet visszatérő eleme, a meg nem született lelkek szoktak rajta lenni madáralakban), a nap és a hold találhatóak. Kezében az élet könyve. Paradicsomi kép. A Boldogasszony jelképe a hold, a férfi Istenség jele a nap és a kettő az elválaszthatatlan egység. (a csángóknál még él az Istenanya Istenapa kifejezés). Mai értelemben a Szűzanya és a Fiúisten (Jézus) jelképei. Pantokrátor / mindenható; az ikonográfiában a Mindenség urának királyi jelvényeivel trónon ülő Teremtőt jelöli) A kinövő kereszt is életfa motívumként tekinthető.A 9-es szám a Gyermek száma mivel a 9-es a földi testetöltés száma... Kérlek olvassátok el a rovás jelek szerint csak balról jobb olvasási irányban mi van Jézus feje mellé írva a Szent Korona ábrázolásán ! (Olvasható "Tükör által "is rovás menetirányban jobbról balra...) Régiesen illetve jelenleg dialektusként eképpen is ismeretes : "Szó-Bó"..tehát "Szóból"...a"Szó" az "Ige" ,tehát Igéből van ... további észrevételem,ha valaki az "Ó"-t "N"-nek tekinti akkor az "SZ,N,B,N" keretrendszer magánhangzókkal feltöltve "SZeNBeN" ha az első "N" betű hangalaki változójaként felcseréljük az "M" mássalhangzóval akkor a "SzeMBen" szót kapjuk..."A szem a lélek tükre..." de ha felbontjuk a "SzeM" illetve a "BeN" szót olvashatjuk...a SzeM adott (a lélek tükre) viszont a "BeN" szó jelentése a héberben a "Fiú",ha viszont a SZeN-ből az "SZ" hangalaki megfelelőjeként a "Z"-t alkalmazzuk akkor a "ZeN" elnevezést olvashatjuk! A "zen" ág önmagát a Buddha/Buda Szív Iskolának nevezi, és leszármazását egészen Buddháig vezeti vissza róla viszont tudjuk,hogy Scytianos a Szkíta bölcs tanította!!A sztoikusok Logosznak, azaz Szónak nevezték a világot irányító értelmet.Az Ige görögül: Logosz... Számosságot is fel lehet fedezni a rovás jelekben az "SZ" lehet 1 is illetve az "X" 10 ha a rovás "eN"-eket hozzáolvassuk...akkor az "eGY-éN" illetve ha a számokat személyesítem akkor a 10 a "Mi",tehát a "Mi-éN" azaz "Menny" szót kapjuk... "Milyen helyzetben van Jézus a Szent Koronán hozzánk képest? "SZeMBeN" Ő a-Kí a tükör,amiben önmagunkat kellene felfedeznünk a-Kí-t a "ZeN-BeN"azaz "révületben"(elcsendesülésben/meditációban) tudunk meglelni ...mert Mi,minden-Kí az Embernek fiai vagyunk... "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, közöttünk lakott...." mert "Szóbó" volt... „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20) .... mert a szeretet/Szer-elem(lélek) által vezérelt szó(Szellem) teremtő...nem kell több mint jó szó ahhoz,hogy vendégetek legyen a megváltó a-khi az Ige és így a teremtő Szentlélek hullámzása köztetek! Ui: Jézus az Embernek fia,mit mutat az ábrázoláson az ujjaival? Én vagyok az Út(Szellem/Szellemi út(ATYA) az Igazság(Lélek/ÉDESANYA) és az Élet(Szer-elem/GYERMEK)... Gyűrűsujj:Nap(Szellem) ,Hüvelykujj:Vénusz-Szerelem/Fa/Élet elem,a két ujja között "Igaz"gyöngy a Lélek...mely a Fiút és az Atyát összeköti...tehát a Lélek ami az Él,Élek,Lelek, fordított olvasási irányban Kel,Kel-él....mit mondott Jézus Lázárnak? "Kelj fel és járj!" Jézus a mindenkori Ember fia: "Jó-Szusz" a "Szusz/Szuszék" a "lélekzés" tehát az emberi lélek pulzálása(Ki-Be amit lehet "KA-BA" irányba is mozdítani a magánhangzók változtatásával amit a Magyar nyelv szabályai szerint megtehetünk! Kaba elnevezés egy általunk ismert kis termetű sólyomfajta a hagyományunkban Atilla fiaként Csaba-ként is ismerős lehet.. )....ha Jó,akkor teremtő.. Plussz érdekesség,az iszlám hagyományban a "Kába", a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. Tovább megyek a zsidó hagyományban is tisztelet övezi Csabát: "Chábád – A „chochmá” (=”bölcsesség”), „bíná” (=”értelem”) és a dáát (=”tudás”) szavak összevonásából álló betűszó, a chászidizmus lubavicsi ágának neve. Népdal analógia azt bizonyítandó,hogy az embert régen "Szó"-ként is nevezték: https://www.youtube.com/watch?v=2itFlFi-ILw Dalszöveg: [Haragszom az olyan szóra, …] Női ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a leányt úgy meg szólja, Mert a leány tubarózsa, Kétszer virít ki egy nyomra.. Haragszom az olyan szóra, Ki az asszonyt úgy meg szólja, Mert az asszony pergő rokka, Pereg hamar a-ki hallja. Férfi ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a legényt úgy meg szólja, Mert a legény aranycsillag, Aranygarádicson ballag. Ki haragszik az meg békül, Hanem békül majd meg kékül, Nézz reám szép tubarózsa, A Harag meg a pokolba... -Magyar népdal- A Szentlélek Áldása szálljon reátok kedves Testvéreim!☩💗☧💗☨(Sajátkezűleg) -Solymár- A Szent Korona összehasonlítása a Föld más uralkodói koronáival. Világunk kultúráinak szent jelképrendszerei a Korona szimbolikáján keresztül! http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=15629 KÖRKERESZT – ADVENTI KOSZORÚ A kör = Boldogasszony ölelése A kereszt = Ige Ölelés - Ige - Isten Az emberiség legősibb jelképe a körbe rajzolt kereszt, a Körkereszt. A kör a teljesség jelképe, a fent az Égi, a lent a Földi világ jelzője. A jobb oldal a sugárzó, Teremtő Férfi, a baloldal a teremtést befogadó, Teremtő Női minőség. A kör középpontjában, a végletektől egyformán távol, a fent-lent, jobbra-balra arányokat kiegyensúlyozva az Isten áll. A középpont jelen van végig az életünkben. Az adventi koszorú Németországból érkezett hozzánk, de ennek is van magyar hagyománya. Eredetileg fűzből, galagonya vagy akácfából készítették és a kört egyenlő négy részre osztották fel 4 – 4 vesszővel, így egy kör - kereszt jött létre. A körkereszt ősi szimbólum, az ősi magyar kerszténység alapja. A körkereszt metszéspontjaira helyezték a 4 egyszínű méhviasz gyertyát (, mert a méhecske szűz teremtmény, a méz Jézus jóságát közvetíti), mely a négy elemet (tűz, víz, levegő, föld) szimbolizálták. A körberakott fenyőágak, az óramutató járásával megegyező irányba néztek. Középre csipkebogyó került. Ezt a tudást kell őriznünk, gyakorolnunk, nem pedig a tőlünk idegent. A szív a két kamrával és a két pitvarral is körkereszt. A Szent Koronánk is körkereszt. Molnár V. József előadása az adventi koszorúról: http://www.youtube.com/watch?v=4xnwyDyx5yQ&feature=youtu.be SZENT KORONÁNK KERESZTJE EGYENES! ....hiszen a gerincünk is egyenes! A Szent Korona első hiteles ábrázolása Szent koronánk Ég s Föld-el hoz Egységbe! Megtört gerinccel, ferde kereszttel ez nem megy! cikk: - Miért ferde a kereszt a koronán? http://nol.hu/kultura/miert-ferde-a-kereszt-a-koronan-1517607 Egyenes a kereszt a koronánkon! (Kozsdi Tamás közszereplő, író) MEYTENS - MÁRIA KÉPE - Martin van Meytens volt Mária Teréria udvari festője: "Az a jó benne hogy sok festményt készített a hazánkból évszázadok alatt "oda vitt" kincsek tömegeiről, így a "parlamenti" koronáról is, köztük egy olyat is amelyen MÉG rajta van a Szűz Anya a kis Jézussal. Ebből 1780 után hirtelen egy bizánci császár zománca lett rágányolva, de Meytens itt még mást festett. Ez a kép Magyarországon ismeretlen, hiszen még a Budai Várban és a Sándor Palotában lévő Meytens képek is át vannak festve - az épp aktuális politikai igény szerint. A többi festmény a neten elérhető, a Szűz Anyás csak ebben a Meytens albumból ismerhető meg. Szeretettel a Korona rajongóknak." - Kozsdi Tamás Révay Péter báró, túróci főispán - KoronaŐr rajza a koronáról felül és az 1790-es hivatalos vizsgálat alapján készített ábrázolás alul: A szent korona megérkezése Budára 1790 február 21.: A Magyar Szent Korona feltételezett eredeti állapot, és a szent képek feltételezett elhelyezkedése. A Szentlélek jelképe, a tulipán Szűz Mária képének foglalatára (hátul) volt fölerősítve, amelyet Izabella királyné tört le, mielőtt a Szent Koronát átadta Habsburg Ferdinándnak. (Csomor Lajos) NAGY KÁROLY koronázása "Nagy Károly 800 karácsony napján történt koronázásakor használt korona a mi Szent Koronánk volt?" (Dr. Balogh Sándor) (Forrás: Dr. Balogh Sándor - A Szent Korona és a magyar küldetés: http://www.magtudin.org/BS%20A%20szent%20korona.htm) A lánccal megkötözött, és derekában megtört ferde keresztű koronánk, a "felújított" Margit hídon! A sátáni őrzővel: A levert lánccal: A KERESZT EGYENES Kép forrása: https://www.facebook.com/316296455195377/photos/pb.316296455195377.-2207520000.1461673318./580908388734181/?type=3&theater Az utóbbi időkben egyre többen foglalkoznak a koronakutatással, azaz próbálják megfejteni a Szent Koronánk rejtélyét. Azzal ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy valami titokzatosság bizony erősen körüllengi „őszentségét”. Elméletek ♥ A Szent Korona történetével kapcsolatban két fő vonalra oszthatók a vélemények. Az egyik csoport szerint István királyt nem ezzel a koronával koronázták meg, azaz az államalapításnak sincs hozzá semmi köze. Ezen elmélet szerint a korona két fő részből áll, egy latin részből (lévén, hogy latin nyelvű feliratok vannak rajta), amit nem tudják, hogy ki és mikor készíttetett, valamint egy görög részből (görög nyelvű feliratokkal), amelyet VII. Dukász Mihály bizánci császár adományozott I. Gézának. S mivel Dukász Mihály az 1070-es években uralkodott, így István király sem viselhette azt. A másik csoport véleménye szerint azonban eleve ezt a koronát küldte II. Szilveszter pápa István koronázásához. Általában a köznapi életben is erre a koronára mondják, hogy Szent István koronája. Az eredeti koronán azonban valószínűleg nem ugyanazok a zománcképek szerepeltek, mint ma, néhányat azóta kicseréltek. Révai Péter koronaőr állítása szerint a Korona hátulján - a mai Dukász kép helyén - eredetileg egy Mária kép volt. Pap Gábor elemzése szerint pedig Konstantin helyén Atilla, ugyanakkor Géza helyén Buda képe kellett hogy álljon. Mivel tehát a Dukász kép később került a koronára, az eredetileg sokkal hamarabb is elkészülhetett, s Istvánt is megkoronázhatták vele. Mint látható, a kétféle elmélet szöges ellentéte egymásnak. Márpedig mi van, ha mindenkinek igaza van, az egyik tábornak IS, meg a másik tábornak IS. Hiszen minden elmélet kialakulásához kell, hogy annak legyen valamilyen alapja. A Magyar Szent Korona ábrázolása a Fugger-Krónikában Az 1555-ben keletkezett Fugger-krónikában (balra) a korona keresztje egyenes, miként ezen az 1623-ban keletkezett metszeten (jobbra) is Először azonban tekintsük végig, hogy a legnevesebb koronaszakértők vizsgálata milyen fontos részleteket tárt már fel. A magyarok koronája minden jegyében közép-ázsiai jegyeket mutat. Ezt igazolta Csomor Lajos igen összetett, kormeghatározó összehasonlító, néprajzi, művészettörténeti, mitológiai, ötvöstechnikai elemzése is. Ennek során megállapította, hogy a korona nem lehet sem bizánci, sem dél-, nyugat-, vagy észak-európai készítésű. A zománcképeken használt technika miatt nagy biztonsággal állítható, hogy a korona csak kaukázusi ötvösműhelyben készülhetett. Ha ez így van, akkor vajon kinek a számára készült és hogyan került a magyarokhoz? Pap Gábor kiváló kutatónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szent Koronának nagyon fontos képi programja van, ami a tárgy teljes egészére kiterjed. Ez a tény a kutatókat arra engedi következtetni, hogy semmiképp sem készülhetett két különálló koronából. De vajon ki és mikor tervezte meg ezt a képi programot? Csomor állítása szerint a Szent Korona előbb hun, majd avar tulajdonban volt, később a Frank Birodalomba került. Nagy Károlyék hadjáratai során tonnaszámra hordták ki az avaroktól elrabolt aranyat, s a kutatások szerint a magyar korona is közöttük volt. Valószínűleg ezzel koronázták meg aztán Nagy Károlyt is, aki annyira ragaszkodott ehhez az ereklyéhez, hogy halála után is azzal együtt temették el. III. Ottó német-római császár szabadította ki a föld alól, s ő vitette el Rómába II. Szilveszter pápának, aki majdan Istvánnak adta azt. De vajon miért adta a pápa a magyaroknak a koronát, holott a lengyelek már korábban szintén bejelentették ugyanezen irányú igényüket? 1038. augusztusában István király az országot a Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez egy Ég és Föld között megkötött szerződés, amely értelmében a Kárpát- medence a korona tulajdonává vált. Részben ez a szerződés magyarázza a korona szentségét is. De valószínűleg valami többről lehet szó, hiszen a szent jelzőt semmire sem szokták ok nélkül ráragasztani. Márpedig a magyar korona mindig is szent volt, már azelőtt is, hogy a pápa megáldotta volna. Sőt, a pápa abszolút nem is diszponál a korona szentsége fölött. Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon mi adja a magyar korona szentségét? A Szent Korona a II. világháború végén az amerikaiak kezébe került, s majd csak 1978-ban szolgáltatták vissza nemzetünknek. Sajnos sokáig csak múzeumi tárgyként mutogatták, míg végül a jelenlegi helyére, a Parlamentbe nem került. Holott a közjogban a magyar korona – a világon teljesen egyedülálló módon – sohasem számított tárgynak, sokkal inkább élő minőségnek, közjogi méltóságnak. Míg más országokban az uralkodóknak választottak koronát, addig nálunk mindig fordítva történt, a korona választott magának királyt. De vajon mi lehet az oka, hogy Magyarországon minden jog a Szent Koronához, mint személyhez kapcsolódik? Szintén Pap Gábor mutat rá arra is, hogy a koronáknak többféle csoportja van. Vannak un. házi koronák, melyeket akár hétköznap is a fejükre tehettek az uralkodók, vannak országló koronák, melyeket csak ünnepnapokon volt szokás hordani, illetve van egy harmadik csoport, a beavató korona, amelyből azonban a legújabb történelemből csak egyet ismerünk, a magyar Szent Koronát. Ezt a típust csak egyetlen egyszer használhatta a király, s miután a beavató szertartás véget ért, a koronát el is zárták egészen a következő koronázásig. Márpedig ha a Szent Korona ilyen beavató korona, vajon az ereklye milyen tulajdonsága, összetevője eredményezi ezt a képességét? Továbbá honnan, kitől és milyen módon kaphat beavatást az ereklye viselője? Osztyák-szamojéd (szölkup) sámán agancsos vaskoronája és a Magyar Szent Korona Az ősi rovósámánjaink által írt feljegyzésekben - az Arvisurákban - többen is említést tesznek a Szent Korona eredetére vonatkozóan. Ezen feljegyzések szerint a ma is ismert ereklyénk három különböző korona igen gondosan megtervezett és kivitelezett össze­dolgozásával készült, és éppen ebből ered a hármassága, ugyanakkor egyik rejtélye is. Az első és egyben legrégebbi az aranykeresztes, oldalfüggős, drágakövekkel telerakott, tömör arany Uruki sámánkorona, amely az ős­magyar, feltétel nélküli szeretet vallását képviseli. Ez jelenti a leges-legnagyobb értéket, hiszen annak idején ezt maga Gilgames készíttette (a feljegyzések szerint Gilgames Kr.e. 3578-ban született). Ám az iszlám erőszakos hittérítése és nyomása miatt, jogutódként, az Álmos- és Lebéd-házi fejedelmeknek ajándékozták, s később számos történelmi személyünket koronáztak meg vele. Másik a Dukász Mihálytól kapott zománcképes korona, amely a Bizánci egyházat képviseli, s a har­ma­­­dik a pápától kapott liliomos aranykorona, ami értelemsze­rű­­­­en a Római egyházat kép­vi­se­li. Azzal a céllal dolgozták össze eggyé, hogy ily módon is hirdessék: hazánkban minden vallásnak békésen meg kell férnie egymás mellett! Hiszen Isten csak egy van, és egyik vallás sem közösítheti ki a maga számára. Ez egykor köztudott volt az Ős-Magyar Egyház tagjai között, épp ezért fogadtak maguk közé bárkit, fajától, nemétől és vallásától függetlenül. A Gilgames-korona ♥ Első királyunk, István idején még nem volt meg ez a hármas koronánk. Létezett azonban az a tömör arany, sok-sok drágakővel díszített uruki korona, melyet a Nimród-Gilgames-Árpád vérvonalbeli fejedelmek koronázásához mindig is használtak. Az ősi feljegyzések megemlítik, hogy miután Jézus Harapi Birodalmából, az indus-völgyi tanulmányútjáról visszatért, utána beavatott fejedelemként Nippurban Krisztussá, Urukban pedig királlyá koronázták, mégpedig ezzel a bizonyos uruki zikkuratban őrzött Gilgames koronával. Érdekes adalékokkal szolgál az Arvisura a Gilgames-korona kapcsán Romulus és Rémus történetéhez is. Eszerint Romulust a görögök elleni győzelmét követően az uruki hagyományok szerint ezzel a koronával királlyá koronázták, mivel az etruszkok tisztában voltak vele, hogy Romulus és Rémus széki-hun származásúak, s hogy Nimród családjának Gilgames-ágából származnak. Így lett Romulus Róma első királya, Rémus pedig a helyettese. Kr. e. 753. július 1-jén vezették be a királyságot, s ezután még 6 etruszk királyt válasz­tottak és koronáztak meg ezzel az ereklyével. De még számos más, neves történelmi személy is ettől a koronától kapott beavatást. Amikor a hunok az ellenálló itáliai városokat 452-ben földig lerombolták, a hadi­sarcot vállalóknak és az etruszk városoknak megkegyelmeztek. A rasna-szövetségbeli etruszk vitézek Atilláék mellé álltak és olyan hatalmas hadsereg szerveződött, hogy Róma népe megdermedt a látványától. „Mikor a város közelébe értek, a hadjárat következő napján az úzok kerültek napos szolgálatba. Mivel Éciusz ekkor is megfutamodott, az Alba-hegység síkul és oskus lova­sai ellepték a veji Szent-ligeteket. Magukkal hozták Gilgames koronáját és az Arnó-nemzetség Atillát az eljövendő “Világ-Urává” koronázta”. István király koronázása ♥ István király idején tehát még csak a Gilgames-korona volt meg, illetve ekkor került a magyarokhoz az a liliomos aranykorona, amelyet úgymond a pápa küldött Istvánnak. Erről a koronáról azonban nem árt tudni, hogy az valójában a rokon Rasna Szövetség tulajdona volt. Hogy ez mit is jelent pontosan, a következőket kell tisztán látnunk: Kr.e. 1700 körül, a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érkezett Erdélyen és az Eszter (Ister) félszigeten keresztül az „Apó” síkságra, a későbbi Pó folyóhoz. Később, Kr.e. 1480-1465 között Arnó avar vezér vezetésével újabb 12 család érkezett ide, és együttesen alapították meg a Rasna Szövetséget, amely Kr.e. 1145 után élte a fénykorát. Az etruszkok oly nagyot alkottak a bronzgyártás, szobrászat és festészet terén, mint addig még egyik nép sem. Ennek is köszönhető, hogy Rómától Kr.e. 88-ban állampolgári jogot kaptak. Ennek a szövetségnek a tulajdonát képezte tehát a liliomos aranykorona, amit később Fekete-Arnó családja a pápaságnak adományozott. Ezt kifejezetten azzal a céllal őrizgették, hogy ha egyszer a Jász-síkságon királlyá akarnak koronázni valakit, akkor a szertartást ezzel a rejtegetett avar lugal-koronával lehessen elvégezni. Géza fejedelem idején a Budavári Beavatott Központ azt a parancsot adta Turu-Domonkosnak (későbbi nevén Domonkos érseknek), hogy egyházi továbbképzés céljából menjen el Rómába. Ott ismerkedett meg egy Béla nevezetű férfival, aki a Vatikán könyvtárosa, s egyben az avar nemzetiség kanonokja volt. Az ő segítségével tettek lépéseket ahhoz, hogy Vajk-István részére a pápai királyi koronát elnyerjék. II. Szilveszter pápától ehhez ígéretet is kaptak. Ugyanakkor a lengyelek is jelentkeztek királyi koronáért. Még mielőtt a pápa koronát küldött volna Magyarországra, Istvánt 1000. augusztus 20-án magyar királlyá koronázták az Uruki aranykoronával. A koronázás másnapján Domonkos érsek visszaindult Rómába, hogy II. Szilveszter kíséretében részt vehessenek a Ravennában tartandó zsinaton. Magukkal vitték a Gilgames-koronát is, amelyet II. Szilveszter ott megáldott. Mivel II. Szilveszter is beavatott volt, szinte megdermedt a sok drágakővel ékesített színarany korona kisugárzásától. Ez az uruki korona telepatikus parancsa irányította II. Szilvesztert döntése meghozatalában, mely döntés szerint a liliomos korona Esztergomba került, s nem Lengyelországba. Miután megkaptuk a liliomos koronát, 1001. augusztus 20-án Istvánt ismét megkoronázták, immár a pápától hozott koronával. Igen figyelemreméltó az a szertartási leírás, amit az Arvisurákban feljegyeztek István keresztény királlyá történő koronázásáról. „Ekkor ráadták Istvánra az apostoli pántokkal ellátott palástot… Utána István beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi székbe és Domonkos a fejére tette az Úr városbéli, majd föléje a liliomos királyi koronát.” Mint az a fenti idézetből kiderül, valamilyen okból kifolyólag a liliomos korona valamivel bővebb volt a másiknál, talán éppen azért, hogy a két koronát egymásra lehessen illeszteni. De mindenképpen fontos lehetett, hogy az uruki korona ekkor is a király fejére kerüljön, hiszen anélkül nem valósulhatott volna meg a második beavatási szertartás. Ezek után el lehet gondolkodni azon, hogy Istvánnak milyen nagy volumenű feladatot kellett véghezvinnie, hogy két ilyen beavatásra is szüksége volt. (De mint látni fogjuk I. Lászlónak szintén.) A hármas korona elkészítése ♥ Amikor Géza 1077. április 25-én elhunyt, László kiskirály nem akarta magát megkoronáztatni, illetve a fejébe vette, hogy csak akkor koronáztatja meg magát, ha Salamon király már nem él. De a tizedesek intézménye 1077. május 1-én az uruki Gilgames-koronával királlyá koronázta. Ekkor döntötték el a hármas királyi koronának az összeszerelését, amellyel Dajka beavatott aranyművest bízták meg. Dajka ekkor Magyarka Beavatott Központban tevékenykedett. Magyarka körülbelül a mai Tbiliszi területén volt, azaz a Kaukázus vidékén. Ez a leírás pedig tökéletesen fedi Csomor Lajos állítását a korona keletkezési helyét illetően. „A Dukász Mihály által küldött bizánci koronát volt ideje Dajka beavatott aranyművesnek a beszélő köveink gondos elrendezésével a Fekete-Arnó által Rómából és Firenze városából elhozott koronával, a Gilgames pántokkal és az Ibos-csillagra (Kr. e. 3970-ben) néző beavatott kereszttel összeszerelni. A Korona drágakövei közé Dajka beavatott azért rejtette el a beszélő, gondolatrezgésre hajlamos kövecskéket, hogy azok a 24 Hun Törzsszövetség beavatottjainak gondolatrezgéseit átadják”. Mint az a fenti idézetből is kitűnik, Dajka sámán és aranyművesei nagyon aprólékos és precíz tervezés után készítették el az ereklyét. Azaz valószínűleg ő volt annak a képi programnak a megalkotója, mely programot Pap Gábor művészettörténész olyan kiválóan felfedett. István-Vajk és Imre hercegek szentté avatása után László királyunk immár hajlandó volt magát az új Szent Koronával megkoronáztatni, miután Salamon Pólában vízbe fúlt. Így került sor 1087-ben a jelenlegi Szent-Koronánk használatára, mivel László királyunkat a nemesi rendek is királlyá koronázták vele. „Kálmán király a KÁLL-tanácsban elfogadta a „Koronaelméletet”, ami szerint: a Föld, Életjog, Termés, Bölcsesség és Béke biztosítéka a mi hármas koronánk, amely Gilgames abroncspántos, a római Fekete-Arnó féle és a bizánci koronából lett összeállítva”. Mindezeket figyelembe véve világossá válhat, hogy miért is van némi igazság alapja mindkét elméletnek a korona eredetére vonatkozóan. Hiszen akik tagadják azt, hogy a Szent Koronánkkal koronázták volna meg Istvánt, valóban igazuk lehet annyiban, hogy akkor még nem volt meg a jelenlegi formájában. Akik viszont ennek fordítottját állítják, szintén jogosan teszik azt, hiszen ha még nem is volt egybeötvözve, de külön-külön mégiscsak az István fejére került mind a Gilgames korona, mind a liliomos etruszk korona is. Márpedig az egész ceremónia lényege a beavatásban rejlik, azt pedig István így is megkapta. Azért így is marad még néhány nyitott kérdés, hiszen a Szent Korona képei közül valószínűleg valóban kicseréltek néhányat. Márpedig ha ezt valaki tudatosan tette, akkor annak nem volt más célja, mint hogy azt a bizonyos képi programot megváltoztassa, s vele együtt talán az egész magyar nemzet sorsát is. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez vajon kinek állt érdekében, s hogy tehetünk-e ellene valamit? Másik dolog, hogy a feljegyzések szerint a Gilgames koronából – a szent köveket leszámítva – csak kevés aranyrészt használtak fel a beavatott aranyművesek. Olyannyira, hogy a „maradék” koronát még a későbbiekben is használták kisfejedelmek megkoronázására. Vajon hol van most ez a bizonyos maradék Gilgames-korona, s nem lehet-e még fontos szerepe, ha egyszer majd előkerül? A beszélő kövek ♥ Azonban az igazi rejtély a koronánkat illetőn – és amitől valóban egyedülálló az egész Földön – az az, hogy beleépítettek 12 úgynevezett „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos követ”. Ezek a kövek a Szíriusz-rendszerből, Arvisura-Anyahita hozományaként kerültek Ataiszra, Kr. e. 8508-ban. „Ataisz süllyedésekor, a nagy földindulás, tengerháborgás, égszakadás alkalmával csak azok a hajók menekültek meg, amelyeken Joli-Tórem boglárjai voltak elrejtve”. Azaz mind a tizenkét követ kimenekítették a süllyedő szigetről, s azok mind valamely ataiszi gyarmatbirodalomra kerültek. Az első kő - Kr. e. 4040-ben Agabához került Ordoszba (mai Kína északi része, Baoto), aki újjászervezte a 24 Hun Törzsszövetséget. „Az agabák Ataisz pusztulásakor a mai Kína keleti részén értek partot, s telepedtek meg. Mikor a kinajok nyomása miatt veszélyessé vált a helyzet, Agaba lánya, Ibolya a titkok szentélyében a beszélő bogláron keresztül Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!" Agaba legkisebb lánya, Piroska örökölte édesanyjától az Ataiszból származó bogláros fejdíszt, melynek legékesebb köve minden almafavirágzáskor – mikoris az esküvőket tartották – beszélni kezdett és elmondta, hogy holdtöltéig mit hoz a jövő. Ezt a beszédet azonban csak a menyasszony és a vőlegény hallhatták. Máskor mindig őriznie kellett valakinek. A beszélő bogláros fejdísz a 24 Hun Törzsszövetség egyik törzséhez, az úzokhoz került. Minden negyedik évben egy kegyhelyet kellett építeniük, mert ha nem kerül minden negyedik évben új helyre a boglár, akkor elveszti a beszélő képességét s így megszűnik az összeköttetés a bolygó szelleme és az emberek között. Ezt mindig nagy titokban tartották, és még fegyveresen is őrizték. Agaba fősámán szintén a bogláros fejdíszhez fordult, ha valamiben fontos döntést kellett hoznia.A második kő - Bogács kalandozásakor került Kuszkó Birodalmából (mai Peru területéről, Cuscoból) az ordoszi Beavatott Központba Kr. e. 1695-ben. „Amikor Csaba Kr. e. 1695-ben rokonlátogatást tett az indijóknál, visszatértükkor Lia fejedelmi leány is velük tartott. Az apja ekkor úgy határozott, hogy a leányával elküldi Ordoszba Joli-Tórem kövének mását, hadd éltesse ez is a két nép összetartozásának tudatát. Ordoszban nagyon megörültek a második beszélő boglárnak. Mivel a Csaba féle elődök hajóútjai közben több beszélő kő került a 24 Hun Törzsszövetség birtokába, ennek cseréje Hétváros Nagyszaláján történt.” A harmadik, negyedik, ötödik kő - Gilgames ajándéka volt Aranka, Erzsébet és Mari úz származású leányoknak, akik a kérésére a legtöbb fiút szülték neki. „A legnagyobb erejű gondolatrezgés követ Gilgames örökölte a vitézségéért Árpád kőfaragó fejedelem révén. Gilgames ezt a fején hordta egy tündöklő hármas koronába építve Az Özönvizek után Gilgames király sok beszélő követ adományozott az ordoszi uralkodóházak részére”. A hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik köveket - amelyek Nimród, Gizella, Sangi és Khadafi kövei voltak - a Karnaki Beavatott Központban őrizték. Később, Kr. e. 625-626-ban Paszametik fáraó Ordoszba szállítatta a saka-szkítákkal. „Amikor a medvés hegyek és az oroszlános sivatag birodalmába mentek kalandozásra, a fejdíszt is magukkal vitték. Az összeházasulandó fiatalok mindig ezen fejdísszel esküdtek örök hűséget. Mindig az a pár vitte magával Pintorba, Úrba, Urukba vagy Susára, akik legutóbb esküdtek a bogláros fejdísz alatt. A tizenegyedik kő - a szavárd-magyarok tulajdona volt, Aracsilla kincseiből. A tizenkettedik kő - sokáig az avar törzs tulajdonát képezte. A székely Zalán, akinek a legnagyobb leánya II. Mihály görög császár udvarába ment férjhez 821-ben a Piroska-köves hercegnői koronát magával vitte. De amikor Szent László leányának megkérték a kezét a görög császár fia részére, a keresztelőjén - mivel Bizáncban újból megkeresztelték - ajándékba kapta, ennek kapcsán ismét visszakerült a szent kő a Gilgames-koronába. Ibolya kövét Agaba és a fősámáni dinasztiák révén hozta magával Buda, aki 435-től kezdve Budavár alsó-világát és a fősámáni palotát felépíttette. Csaba köve, amit Kuszkó birodalma adott ajándékba, Atilla legkisebb fia, Csaba birtokába került 453-ban, s azóta is a székelyek tulajdonában volt. Mindhárom követ Domonkos érsek juttatta a korona kincsestárába, amellyel a királyokat, majd később a magyar kisfejedelmi személyeket megkoronázták, illetve beavatták. A Gilgames ajándékaként Arankához, Erzsébethez és Marihoz került köveket Madaj-asszony, Árpád, Gyula, és Kurszán nagyanyja hozta magával a Van-tó birodalmából és azokat a Gilgames eredetű koronába helyezték. A Kr.e. 625-ben Karnakból elhozott kövek a Havaruti Nagyszala emlékeként kerültek átadásra Paszamatik egyiptomi fáraó igazságérzetéből, amelyeket aztán a saka-szkíták az uruki-mani keresztény egyháznak ajándékoztak. Innen a kövek Aracsilla, Embavér, Abacil és Emese révén kerültek a Magyar Törzsszövetség tulajdonába. A szavárd-magyarok kövét Dajka aranyműves hozta Vasvárra és adta ajándékba Lam hercegnek. Piroska kövét Szent László lánya ajándékozta a bizánci császári udvarból édesapjának, aki a jelenlegi királyi koronát összeszereltette. Így 6 darab 24 hun törzsszövetségi és 6 darab magyar törzsszövetségi beszélő kő díszíti a Dajka aranyműves által összeszerelt királyi koronánkat. A beavatás ♥ Mint az a „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos” elnevezésből is sejthető, a Szent Korona kövei nem akármilyen tulajdon­ságokkal rendelkeznek. A korona viselője (aki csakis beavatott lehetett) ugyanis telepatikus kapcsolatba került általuk a felső világ bizonyos szellemeivel. És hogy ez hogyan lehetséges? Nos, a korona, illetve a beléépített szent kövek más bolygó-rendszerből, (vagy inkább rendszerekből) származnak, ezért azok egyfajta idő- vagy fluidszálas összeköttetésben állnak annak bizonyos magas szintű szellemi lényeivel. A fluidszálak az egész világot áthálózzák. Ez az időszál bennünket is folytonosan összeköt a Teremtőnkkel. A látók számára ez egy ezüstszínű, vékony szálnak látszik, melyet testen kívüli élmények során is lehet látni. Ezen keresztül kommunikálni is lehet, méghozzá a távolságtól függetlenül, és időkésedelem nélkül. Ezért ha valaki a koronát a fejére helyezi, akkor gyakorlatilag bizonyos kommunikációs csatorna nyílik meg a számára, melyen keresztül kapcsolatba kerül a másik végponttal, ahonnan fontos információkhoz juthat, mi több, egyfajta beavatást is kap. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a korona viselője maga is magas fokú beavatott legyen, mivel csak akkor képes elviselni azt a magas rezgésszintet, ami ilyenkor keletkezik. Akadtak már néhányan a történelmünk során – főként, amikor éppen idegen kezekben volt az ereklyénk – akik játékból a fejükre próbálták azt. Nem véletlen - s ezt történelmi adatok igazolják - hogy ezen emberek többsége meghalt, de legalábbis megőrült tőle. A Habsburg dinasztia uralma idején ez még némelyik királyunkkal is előfordult, hisz ők még nem álltak megfelelő fejlettségi szinten egy ilyen erős beavatáshoz, s mivel nem bírták a magas rezgésszintet, bizony alaposan meghibbantak. Ilyen volt pl. II. Rudolf vagy V. Ferdinánd is. Olyan botrányosan meghülyültek, hogy szabályosan le kellett őket mondatni. Pap Gábor kiválóan rámutat arra is, hogy a Korona tetején lévő kereszt egyfajta antenna szerepét tölti be, míg az alján lévő csüngők pedig a földelését. Ehhez tartozik még az is, hogy a beavatást kapó, és az azt végző személy – tehát a király és az esztergomi érsek – mindig speciális öltözékben volt ilyenkor. Maga az előkészítő szertartás is egy bonyodalmas procedúra volt, s annak volt egy titkos része, melynek során a királyt felszentelt vízzel fürdették le, majd szentelt olajokkal kenték be. A királyi öltözékhez tartozott a palást, egy pár kesztyű, valamint egy pár saru. Ezek mind aranyszövésűek voltak, azaz jó vezetők, hisz egyfajta védőöltözék szerepét kellett ellátniuk. A magyar király a beavatása során ugyanis óriási mennyiségű energiát kapott a Teremtőtől. Ez a magyarázata, hogy a magyar királyokat miért istenfiúi minőségben tűnteti fel számos forrás. Ezért tett Dajka pantokrátor-képet a korona tetejére, mert az ilyen koronaalak azt jelenti, hogy e fölött az uralkodó felett már csak az Isten áll, s ő – lévén, hogy maga is beavatott volt - ezzel tökéletesen tisztában volt. Ha megnézzük az 'égi pantokrátor' képét, akkor azon 4x3=12 vörös almandin követ láthatunk rajta. Ezek (kettő kivételével) cseppalakúra vannak csiszolva. Ez 12 Tűzjel. Ebből kettő csak kúpos jellegű. A kiindulási egy a pantokrátor feje felett található. Ez másmilyen. A másik értelmét még nem értjük. Ugyanígy találunk még 12 fehér gyöngyöt is. Ezek Vízjelek. Feltűnő, hogy mind ki vannak fúrva, de a foglalatukban "összevissza" állnak. Ezek a finomhangolók a korona inicializálásánál. Nem valószínű, hogy a megrendelő szegénysége miatt kerültek a koronánkra kifúrt gyöngyök, hanem tudtunkkal teljesen más okból. Eszerint ez szűz Mária gyöngysorából idekerült ereklye. Az időt 2x12 órában mérjük. Ha figyelmesen bejárja a lapjainkat, akkor majd rájöhet arra, hogy miért is hoztuk összefüggésbe a Pantokrátor képet az órákkal. A korona felső négy pántján, a látható pantokrátor képen összesen 72 gyöngy és 64 almandin van. A hitelveink szerint 72 kerub van, és 64 térdimenzió. Szent koronánk gyöngyei - Mária gyöngysora Kisfaludy György előadása: https://www.youtube.com/watch?v=X0tBpIMJxKw Éppen a fentiek miatt a szertartások megtartásának nagyon merev szabályai voltak. Hiszen a koronázást csak a Szent Koronával, csak az esztergomi érsek – aki maga is beavatott – által, csak Fehérváron és csakis bizonyos ünnepnapon, azaz bizonyos időpontban lehetett megtartani. Bármely feltétel hiánya estén a beavatás nem történhetett meg. Mivel pedig az energiák eloszlása sem térben, sem időben nem egyenlő, így teljesen érthető ez a kötöttség. Tehát a beavatás legfőbb, sőt elengedhetetlen kellékei sokkal inkább ezek a beszélő kövek voltak, mintsem maguk a koronák. Amíg a Gilgames koronába voltak beépítve a kövek, addig mindenképpen azzal koronázták meg a beavatandó személyt (mint pl. Gilgames, Jézus, Romulus, Atilla esetében). Mikor már a másik, etruszk liliomos korona is a birtokunkban volt, a szertartást akkor is úgy végezték el, hogy a liliomos korona alatt a király fejére helyezték a Gilgames koronát is, hiszen akkor is a kövek nyitották meg a csatornát. Így koronázták meg Istvánt és először László királyunkat is. Majd mikor Dajka megalkotta a Szent Koronát, abba átkerültek a szent kövek is, ebből kifolyólag többé nem volt szükség többszörös szertartásra, vagy arra, hogy egyszerre két ereklyét is használjanak a beavatáshoz. Információs kristályok ♥ Sokak számára bizonyára túl hihetetlennek tűnik az, hogy egy „közönséges” kő ilyen tulajdonságokkal bírjon. Azok számára talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a kristály bizony már manapság is ott található a tudományos fejlődés előterében. Tulajdonságainak köszönhetően megbújik minden modern számítógépben, elektronikus, telekommunikációs és tömegkommunikációs berende­zé­sünk­ben. A kristályok olyan lények, akik rezgéseket képesek fogadni és küldeni, sőt komplikált elektromágneses hullámokat is, így az emberi gondolatokat és érzelmeket is. Gondolatainkkal be is lehet programozni a kristályokat. Bizonyos számítógépes segítséggel végzett kísérletek bebizonyították, hogy a kristályok képesek gondolatok és érzések megtartására és azok továbbküldésére. Trank Dorland kristálykutató szerint a kristályoknak több olyan tulajdonsága is van, amelyeket ma még nem értünk és még számos nagy horderejű felfedezés várat magára ezzel kapcsolatban. Úgy látja, hogy a természetes kvarckristály képes visszatükrözni a saját tudati állapotunkat, tudatalatti, illetve tudattalan gondolatainkat a felszínre hozni, homályos intuíciókat gerjeszteni, és lehetővé tenni számunkra, hogy hozzáférjünk a távoli múlt elfeledett tudásához. Hite szerint a kvarckristály segíthet a gyógyításban is. Dorland szerint „Miután a kristály állandó anyag, melyet sem az idő, sem a természetes kopás nem fenyeget, a kristályban tárolt adatok talán ezredévekre aktívak maradhatnak.” Analógia ♥ Az őslakos amerikaiak között él - és apáról fiúra száll - egy titkos tanítás. Eszerint a Földünk egy 12 bolygóból álló kozmikus család egyik tagja. Ezek a planéták bár nem is egy naprendszerben vannak, azonban valamennyi hozzánk hasonló embereknek ad otthont. Ám ahány planéta, annyiféle fejlettségi szinten állnak a lakói, és ezek közül – s ez talán nem is meglepő – a Földünk a legfejletlenebb. Központi, vagyis legfejlettebb bolygójuk a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. A többi bolygók mindegyike vette felgyülemlett tudását, és a világ keletkezéséről, az emberiség fejlődéséről szóló, valamint egyéb – az emberiség előrelépéséhez szükséges – információkat egy-egy kristálykoponyába, azaz egy-egy „holografikus számítógépbe” táplálta. Sőt létrehoztak egy 13. nagyobb kristályt is, ami pedig valamennyiük kollektív tudását tartalmazta, majd a Földre küldték azokat. Állítólag ennek köszönhető, hogy felépültek a legnagyobb civilizációink: Lemuria, Mu, Mieyhun (=Ataisz) és Atlantisz. A koponyák tudását a beavatottak arra használták fel, hogy nagy misztikus iskolákat hozzanak létre, majd szélesebb körben is terjesszék a tanokat. A kristályokat először az olmékok őrizték egy piramis belsejében, majd a majákhoz és az aztékokhoz került. A spanyol inkvizítoroknak azonban jobban fájt a foguk ezekre a kristályokra, mint az összes aranyra együttvéve, ezért az indián beavatottak elmenekítették, és a Föld különböző pontjaira vitték őket. A koponyáknak egészen addig távol kell lenniük egymástól, míg az emberiség el nem ér egy bizonyos fejlettségi szintet. Ha azonban egyszer odajutunk, akkor a kristályokat ismét összegyűjtik, s akkor valami fenomenális változás és előrelépés fog beállni a földi emberiség életében. Ha figyelmesen összevetjük a koponyakristályok, illetve a koronakristályok történeteit, érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Az első, s talán legfontosabb, hogy valamennyi kristály a Földön kívülről származik. A koponyakristályok 12 különböző bolygóról származnak, a koronaköveket pedig Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya a Szíriusz-rendszerből hozta ide. Azonban a feljegyzések azt nem igazolják, hogy valóban mind ott is készültek. Az indián monda szerint ugyanis 12 planétából áll ez a bizonyos kozmikus csoport, s ezeknek van egy vezérbolygója, ami a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. Így meglehet, hogy mivel Anyahitáék éppen erről a központi helyről érkeztek hozzánk, előtte szintén különböző bolygókról gyűjtötték össze a köveket. Ezt látszik igazolni az is, hogy mindkét esetben 12-12 kristályról van szó. Tudjuk azonban, hogy a kristálykoponyák esetében létezik egy nagyobb, 13. kristály is (és itt egy másik analógiával állunk szemben, hisz Jézus tanítványai is 12-en voltak, illetve a 13., mint legnagyobb tudással bíró, maga Jézus). Nos, a koronát kutató szakemberek elméletei között is találunk olyan állítást, miszerint a Szent Koronához szintén tartozott egykor egy nagyobb, 13. kő. Ez pedig valaha a jelenlegi kereszt helyén állt, tehát egy valóban központi helyen. Azt a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a jelenlegi kereszt nem eredeti ráhelyezéssel, hanem csak később került föl, lévén a foglalat jóval bővebb. Egyes látó emberek véleménye szerint valóban egy nagy szent kő volt a helyén, azonban bizonyos okok miatt azt levették onnan, s visszajuttatták a Szíriusz-rendszerbe. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de talán hamarosan elérkezik majd az idő, amikor – a 13 kristálykoponya összeállásához hasonlóan – a 13 szent kő is egybegyűlik a magyar Szent Koronán, s ekkor talán valóban egy új korszak veszi majd kezdetét számunkra. ♥ (http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?%2Fszentkorona.htm) Ima a Szent Koronához! ♥ Táltos Király Földre készül, Koronája Égre perdül. Szent Korona lészen kincse, Fejére illő pompás dísze. Beavató ünnepségre Készülnek a Csillag Népek. Készítik a szívünk lángját, Megpendítik lelkünk vágyát. Imát mondunk, szárnyal szépen, Szent Koronánk égben lészen. Kérünk Téged segítsél meg, Országunkat egyesítsed! Szent Korona Segíts nékünk! Legyen Egy az Isten vélünk, Szent Korona Segíts nékünk! Fakassz forrást az elapadt kútból, S tápláld a jövőt a titkos múltból! Gyakoroljál kegyet rajtunk, S bocsásd meg, hogy most is alszunk! Szemünket nyisd ébrenlétre, Szívünk szólítsd készenlétbe! Emeld fejét Népünknek, S adjál tartást létünknek! Szent Korona, segíts nékünk, Istenünk, most legyél vélünk!!! ♥ ♥ ♥ (Dr.Götli Kinga Réka) A HAZA MINDEN ELŐTT!!! Nem vész el semmi, mely nemes, dicső Legyen bár szándék, tett vagy gondolat! Öljék meg, nyomja sírját nehéz kő, Feltámad az, és diadalt arat!!! (Rakovszky József) Badiny Jós Ferenc - Magyarok története video: http://www.youtube.com/watch?v=Dx8VCUNu3vU&feature=share Őfelsége a magyar - ANGYALI APOSTOLI SZENT KORONA ♥ A magyar Szent Korona a Földön az egyetlen "Angyalok hozta" Korona, melyet égi küldetéssel Szentnek tekintünk! ♥ A magyar hagyomány szerint a Szent Korona Jézus lelkének egy darabját hordozza, ezért örök és elpusztíthatatlan! ♥ Tiltott téma A Szent Korona témaköre 1944. márc. 19-ie óta tabu témának számít. Hivatalos fórumokon nem beszélnek, nem írnak róla, nem oktatják az iskolákban, még művészettörténeti területen is hallgatnak róla. A magyar Szent Korona jelenleg a Földön az egyetlen olyan korona, mely olyan titkokat rejt és hordoz magában, amely egyetlen más, földi koronáról sem mondható el. Földi megnyilvánulása az egyik legnagyobb rejtély, misztikum és misztérium. Joggal nevezhetjük a Szent Grál fogalomkörébe tartozó legismertebb ereklyénknek. Nem véletlen, hogy a magyarság az elmúlt 1000 évben, azt megelőzően, és a mai napig is ragaszkodik hozzá. Az elmúlt évszázadok alatt egyetlen uralkodónak sem jutott eszébe egy másik, feltűnőbben cicomázott koronára lecserélni. A Szent Korona valódi jelentősége nem a rajta található arany és drágakövek értékében keresendő. A XVII-XVIII-XIX. szd-i külföldi metszetek ábrázolásain a Föld egyértelműen a magyar Szent Koronával van megkoronázva. Ez az egész emberiség, az egész földi világ fölötti uralmat, a Szent Korona által az emberiség beavatását jelenti. A Szent Korona fénykorona: Koronázáskor a Koronából abban az esetben, ha megfelelő magyar király került trónra, külső energiaforrás igénybe vétele nélkül fény szabadult fel, mely beragyogta a királyt és környezetét. Révai Péter koronaőr (1613) Angyali Koronának, Szent Csillagnak nevezi koronázás közbeni ragyogása, sugárzása, fényessége miatt. Szántai Lajos: "A Szent Koronában Isten üzenete van bekódolva. ……van benne valami, ami örülni tud, szeretni tud…” Szőnyi Bartalos Mária: "A Szent Koronát az Isten a saját teste helyett küldte a magyar népnek...." Bunyevácz Zsuzsa: "Okkal feltételezhetjük, hogy léteznie kell valahol egy olyan koronának, amelyiket a Grál királyok viseltek. Őket maga a Teremtő választotta a küldetésükre, így talán koronát is küldött nekik. Ha létezik ilyen, akkor az talán – a Frigyládához hasonlóan – isteni útmutatás alapján készült, és mivel magától az Istentől származott, szentnek kell tekintenünk. Keresünk hát egy Szent koronát, amelyet az „Égből küldtek”, és amely több szempontból is különbözik a világ összes koronájától.” Egyetlen egyet ismerünk, ez a magyar Szent Korona. "….Olyan egyetemes jelképrendszerrel rendelkezik, amelyik alkalmassá teszi arra, hogy minden keresztény felett uralkodó Világ Királya koronája legyen." "Koronánk rendkívüli jellegét …a Vatikán is elismeri!!!" Pap Gábor: "Aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes többi kérdésében is tisztán lát. Aki a Kárpát-medence kérdéseiben tisztán lát, az Európa összes további kérdésében is tisztán lát. Aki Európa összes kérdésében tisztán lát, annak nem sok nyitott kérdése lehet a világról.” Az USA-ból történő hazaszállításakor a korona egyik amerikai hazakísérőjének szavai: "A Magyar Szent Korona az minden, az egész világnak meg kell hajtani előtte a fejét!!!" Az amerikai kísérők azt is elmondták, hogy pontosan tudják, hogy: A VILÁGBÉKE FELTÉTELE A MAGYAR SZENT KORONA ♥ ♥ ♥ (Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=video&kat=20) A magyar szent korona uralma az egész világhoz viszonyítva "Mivel jelenleg nincsen személyes magyar király, aki a szent koronánk rendje szerint uralkodjon, ez esetben, A MAGYAR NEMZET az, aki a szent korona jogait érvényesíti!" - Pap Gábor "Menjetek haza, és mondjátok meg Uratoknak, hogy mi CSAK apostoli vagyunk, míg a ti Uratok, maga Apostol!" - a római pápa szavai "Mind a mai napig ez a hivatalos álláspont! Akkor most a magyar király a magasabb szakrális szint, vagy a római pápa? A római pápa napjainkban a trianoni határokhoz igazította az érsekségeket, ezzel elismerve a hazug trianoni kényszerszerződést. Nincsen joga határokat módosítania!" - Pap Gábor video: - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 1 https://www.youtube.com/watch?v=53p2_Xnjh-E&t=2s - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 2 https://www.youtube.com/watch?v=dvPjY76OKws Szent Korona kereszt: Születés a negyedik dimenzióba(n) Élet-magja gömbökben, 3 dimenzióban megjelenítve. A kereszt, a négyzet, az egyenes és a kör találkozása... video: http://www.youtube.com/watch?v=_PhsqPTv_ws&feature=player_embedded Szántai Lajos - Magyarország Szent Koronája http://www.youtube.com/watch?v=lQuTdpZtYi0 A magyar királyság égi védelmezői Kozsdi Tamás alsóörsi Nagyszala előadása. 2013.05.07. hanganyag: http://www.youtube.com/watch?v=qoCAf7XJYkQ A Szent Korona kódja - Az Időkód A Szent Korona - A Kheopsz piramis - A Stonehenge és a Szíriusz összefüggései Szíriusz = Fehérló A Stonehenge körüli fehérlovak: A Stonehenge egy naptár: A Kheopsz piramis és a Szíriusz: A Szent Korona is naptár egyben: video: http://www.youtube.com/watch?v=Jt6nmGBtdS0 A HUN KIRÁLYI KORONA A "Jó Magas Isten" székely - magyar összeróvás jeleivel A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A HUN korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak. A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják. Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta – hun – avar – magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik? Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az i.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Atilla hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. –IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig. Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt. A korona szó felismerhető gyöke a „kor”, ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a „kör” ősszó. A korona szó másik része az „ona”, a hun – magyar „ana”, „anya”. Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona, „köranya” a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban. A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdeknélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába. A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: „sár”= tüzes, izzó, kány” = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kusok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus – Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mítikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez. A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun –magyar folyamatosság értelemszerű. Ugye önök is szívesen megtekintenék az ordoszi Hun Koronát eredeti valóságában. Kínai részről, információim szerint, magyarországi bemutatásának nincs elvi akadálya és remélem magyar részről sem lesz. Dr. Bíró DénesHeaddress Hu peoples, Warring States period 403-221 BC Gold H: 7.1 cm; D: 16.5 cm From Aluchaideng Site Inner Mongolian Museum, Huhehaote A Világfa (Életfa) és a Csodaszarvas egyértelmű kapcsolata kivehető.....ez egy szkíta-szarmata koronázási ékszer! Itt tehát a két szarvas az Életfával együtt alkotja a korona legfőbb hitbéli jelentését... Van ott még más is, és a leveles csüngők motivuma is csak a magyar Szent Koronára jellemző..., rajta Életadó Anyánk, a Mi NagyBoldogAsszonyunk szobrocskájával - a korona az Övé! (forrás: Magyar Etel) Ősi szent világképek találkozása! Beavatás a több dimenziós gondolkodásba. A végtelen megközelítése a rezgés keltette formákon keresztül. A szent égi város szimbolikája minden ősi kultúrában jelen van. A Szent Korona felülnézeti képét csak a koronázást végző személyek láthatták! Bővebben: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19836 A korona PÁN(t) végighalad EsPÁNon, PANnónián, JaPÁNon és a Föld túloldalán SaiPÁN szigetén is! video: https://www.youtube.com/watch?v=4KC7S6wX5iE - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html "Minden Királynő Patróna is egyben, de nem minden Patróna Királynő! A magyarok szerepe ebben kiváltságos! Amennyiben ezt a képet leszerelik a magyar koronáról, ez nagyon nagy változást jelent! Minden jog Forrása Magyarországon a Magyar Szent Korona, melynek jogait, soha senki jogi érvényesen nem korlátozta, tehát ma is érvényesek! A Magyar Szent Korona jogköre, mind a mai napig eleven és élő!" - Pap Gábor - video: https://www.youtube.com/watch?v=SMzPi9osQNw A fent leírtak információk csupán, melyek igazságáról csakis a teljes tudatunk birtokában leszünk képesek megbizonyosodni! Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 18.TÁLTOS ÉNEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/taltos-enek.html 19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html 20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html 21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html 22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 23.Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html 24.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 25.NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html - A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

Magyar feltámadás, harcoló honvédek, leventemozgalom, bolsevik veszély, légoltalom és hungarizmus. A...

  Sióagárd a Mezőföld déli csücskén, Tolna megyében fekszik. Őslakosságát a magyarok mell...

Explore nicoversteeg's 1081 photos on Flickr!

Ezt a térképet én készítettem ráhelyezve a magyar identitás, kultúra, irodalom és történelem...

Az őshazából magunkkal hozott motívum. A nőiesség, a szépség, a szerelem, a szeretet, a tisztelet, a kegyelet és az elismerés jelképe. Őseink hittek a gonoszt távol tartó szerepében, ezért…

Már nem magyar a magyar csoki - Most járja be a netet a külföldi magyar csokik fotója, pedig a Bocit, a Balatont, a Piros Mogyoróst, a Sport szeletet már rég külföldön gyártják.

Pontosan ez történt.

A legfrissebb hírek és pletykák a TV műsorokból jól ismert hírességekről. Neked ki a kedvenced?

Album Węgry Magyarország Ungarn Hungary - Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát www.flickr.com/photos/arjuna/sets/72157604135745335/

Nem éppen úgy festettek elődeink, mint azt sokan hitték.

Hungarian can be very special sometimes. We'll help you to Spot the Difference in the Hungarian vocab jungle.

1848. szeptember elején Josip Jellasics mintegy harmincötezer fős hadseregével átkelt a Dráván, hogy...

Orvosai szigorú diétára fogták a cukra miatt, de ez sem segített...