Bogner GEZA - T-shirt basic - off-white voor € 225,00 (2024-04-22). Gratis verzending voor de meeste bestellingen*

Geza Blattner

Bogner GEZA - T-shirt basic - off-white voor € 225,00 (2024-04-22). Gratis verzending voor de meeste bestellingen*

Vörös Géza 1897-1957 Szentedre Scene 62,5×48 cm Oil, canvas Signed lower left: Vörös Géza 47 SzE

Girl Reading - Geza Farago

Woman with a book, 1943 In the room Woman reading Festö és felesége, 1920 Reading nude, 1929 Szobában olvasó férfi, 1940 Géza Vörös born 18...

A permi kultúra III-VIII. századból származó bronztárgyain seregnyi magyar hieroglifát találunk, amelyek hasznosítását indokolatlan lenne elodázni. A keleti sztyeppéken ez a hun-szabír dominancia kora és ennek felel meg e bronzok jelkészlete és jelhasználata is. A permi jeleket a székely írásjelek és a 90-es években elvégzett akrofónia-rekonstrukciók segítségével megértjük, sőt szerencsés esetben el is tudjuk olvasni. A gondot az okozza, hogy el kell döntenünk, melyik jelet kell kiolvasnunk és melyiket nem. A jelek egy része ugyanis - annak ellenére, hogy fonetikus jelről van szó - csupán a képi ábrázolás értelmezését segíti, jelentést pontosít, de nem kell kiolvasni. Példa erre az alábbi permi bronz is (1. ábra). 1/a. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal (középen), egy veleméri rajzos sindű ős hieroglifája, amelyről eddig nem tudtuk, hogy miért van szeme (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó), "b" (Bél), "nt/tn" (Ten) valamint "s" (sarok, úr) jele (jobbra, fentről lefelé) 1/b. ábra. Permi bronz a hieroglifikus Ragyogj Lyukó Bél úristen mondattal A képszerkezet az "eget tartó isten" ábrázolási konvenció egy megvalósítása. Nem azért készült, mint a mai, modern szövegek, hogy folyamatos mondanivalót rögzítsen. A mondanivalót elsősorban maga a kép közvetítette, a brozba dermedt jelek csupán e kép egyes részleteit magyarázták, hasonlóképpen a térképek jeleihez, vagy a szobortalapzatokba vésett szövegekhez. A permi bronz legfontosabb jelei ezzel együtt is elolvashatók és néhány mondatnyi szöveget rögzítenek. Függőlegesen az istenalakot lehet elolvasni Lyukó Bél úristen mondatként. Vízszintesen az istenalaktól balra és jobbra lévő ferde vonalkákat is figyelembe vehetjük, ám ez esetben már három mondatnyi szövegről van szó. Az istenalak tartása mesterkéltnek tűnik, aminek az az oka, hogy a testrészeit csak így lehet elolvasni. A két lába a sar "sarok, úr" hieroglifát idézi, a törzs felső része és a két karja a Ten, a feje pedig az ős hieroglifával azonosítható. Ezek együtt az antropomorf Sar ős ten (mai magyarsággal: Úristen) mondatjelet alkotják (1/a. ábra). 2. ábra. Bél isten fejének rajza a permi bronztárgyon másutt is használt hieroglifákból áll, amelyek olvasata itt is megismétli azt, amit az egész tárgyon olvashattunk Bél isten teste és a feje is elolvasható jelekből áll (1. és 2. ábra), ami a hieroglifikus jelhasználat ismert jellemzője. A különböző ősvallási ábrázolások elképzelhetetlenek a magyar hieroglif írás jelei nélkül. Hieroglifák vannak többek között az égig érő fa, a turul, a világmodell és az Isten szokásos ábrázolásain is. Számunkra ebből most az az érdekes, hogy az orr a ten jelnek felel meg, amire eddig már két további példát is találtunk a hun korszakból (1). Vagyis ez a szokás hun etnikumjelző lehet, amiből következően a permi bronzok a hun kultúra részét képezhetik. Az isten homlokára rá van írva a neve is: Bél. Ez az egyetlen jel, ami félreérthetetlen és félremagyarázhatatlan ezen a permi bronzon. Nem dísz, nem testrész, hanem hieroglifa. Olyan helyre van téve, ami általánosan a név és a méltóság közzétételére van fenntartva a neolitikum óta (például a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobron is a homlokra került a szár "úr" szójel). A jelforma azonosítható a székely írás "b" betűjével, az eget tartó alak pedig a Bél, Baál, Belus néven ismert fiúistennel, az isteni triász fiú tagjával (a krónikáink Nimród néven említik, mert - mint Bonfini írja - a zsidó krónikák hatására ez a név került az évkönyveinkbe). Ez a Bél szójel megjelenik lapp bálványon, magyar tejesköcsögön, óbolgár sziklarajz turulján, kirgiz szőnyeg világmodelljének közepén valamint amerikai indián istenábrázoláson is, amiből sejthető, hogy ez egy neolitikus ősvallási elképzeléshez kötődő hieroglifa. Amennyiben az istenalak feje fölött lévő kerek alakzatot is ki kell olvasni (2), akkor az egy Lyukó hieroglifa lehet, mint amilyen a nevezetes pécsi (szajki) avar szíjvég "püspökének" feje felett is látható (3). Ennek a körnek orra és szeme is van, miképpen az egyik veleméri rajzos sindü tetején lévő ős jelnek is (3. ábra). Ezzel együtt a mondat olvasatába bele kell komponálni valamiképpen a lyuk/Lyukó szójelet is: Lyukó a Bél/belső úristen! Az istenalaktól balra is, meg jobbra is kis ferde vonalkákat találunk, amelyekről (más ábrázolások elemzése során) kiderítettük, hogy ezek a Rá, ragyogó, ragyogj, ragyogtál hieroglifa ismétlései. Egy istenidéző szertartás szövegkönyve ez a permi bronz. A hasonló szövegkönyvek ismertetőjele éppen az, hogy a középen lévő istenalak, istennév, vagy jelző előtt is, meg után is megtaláljuk a ferde vonalakat. Többet is találunk mindkét helyen ezekből a ferde vonalakból, mert a szertartás elején az isten szólongatása miatt ismételgetik ezeket a szavakat, a végén pedig a búcsúztatás okán. Ezekkel együtt hosszabb szöveghez jutunk, amit a Ragyogj (fel) ...! Lyukó a Bél/belső úristen. Ragyogtál ...! mondatokkal közelíthetünk meg! 3. ábra. Veleméri rajzos sindü, az Istennel azonos égig érő fa csúcsán az ős/isten hieroglifának szeme van, akár a permi bronz ős jelének Jegyzetek (1) Az alsóhetényi római kori hun sisak orrvédőjét díszítette egykor egy kis aranylemez, amely a Ten "isten" hieroglifát testesíti meg. A másik példa egy istenábrázolás a hunokhoz kötődő lomovátovói kultúrából. Itt is az orron és a szemöldökön van a Ten hieroglifa. Lásd: Szabír jelek az Iseumban! (2) A most tárgyalt permi bronz minden egyéb jele mellett dupla vonalú keret, vagy szegély húzódik. Ha ez a megfigyelés találó, akkor ezt a fenti kör alakú fejet is elolvasható jelnek kell tekintenünk. (3) A szajki szíjvégen egy avar király látható, de a leletet leíró régész a "király" hieroglifából csak a keresztet ismerte fel, ezért lett az avar királyból püspök. Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Varga Géza: Veleméri rajzos sindük Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai Varga Géza: Hiteles turulábrázolások Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal Varga Géza Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

A Lepenszki Vir-i idolok jelhasználata a magyar hieroglif írás körébe tartozik. Ez az ismerős jeleket használó kultúra a jelhasználatot illetően rokon a szentgyörgyvölgyi tehénszobor, a tatárlakai táblák, a Tordos-Vincsa kultúra és a viszokói piramis alakú hegyek jeleivel. A lelőhely leírását a wikipédián olvasható szócikk feljavításával (a magyar írástörténeti kapcsolatok felmutatásával) készítettem el. 1. ábra. Lepenszki Vir-i kőszobor a Heraklészt idéző Sarok szár "Sarok úr" mondattal (her Ak am. sar Óg, azaz Óg úr, akiről az ogur népek a nevüket kapták) Lepenszki Vir egy fontos mezolitikus archeológiai lelőhely Szerbiában, a Duna jobb partján a Vaskapu-szorosban. Egy nagyobb és tíz kisebb település maradványaiból áll. Az emberi települések első nyomai a Kr. e. VII. évezred körüli időből származnak. A helyi kultúra legfejlettebb szintjét Kr. e. 5300 és 4800 között érte el. Szobrok és sajátos építmények tanúskodnak a helyi lakosok gazdag társadalmi életéről, vallásos hiedelmeiről és jelhasználatától. A Dragoslav Srejović, a belgrádi egyeteme professzora által irányított ásatások 1965-ben indultak meg a vaskapui vízierőmű építkezésével összefüggésben, általános leletmentési céllal. 1966-ban már Szerbia kulturális emlékévé nyilvánították a helyet, amelynek jelentőségét az 1967-ben megtalált mezolitikus szobrok fokozták. A szoborleletek valódi jelentőségét azonban csak a rajtuk lévő hieroglifák elolvasásával lehet felmérni. Erre vállalkozunk e cikkben. 2. ábra. A honfoglalás kori hartai világmodell sarkain a Tejút hasadékát idéző ős jel keretében találjuk a sarok úr kifejezést, ami azt bizonyítja, hogy sarok úr azonos volt a napistennel, mert ő kél karácsonykor a Tejút hasadékában Az ásatásokat 1971-ben fejezték be, addig összesen 136 épület maradványait tárták fel. Ekkor a leleteket 30 méterrel magasabbra helyezték a víztározó emelkedő vízszintje elől. A fő lelőhely több különböző régészeti szakaszt képvisel, közülük az első a Proto-Lepenszki Vir, ezt követi Lepenszki Vir I/a-e, a Lepenszki Vir II és a Lepenszki Vir III, utóbbi használata jóval több mint ezer évet ívelt át a középső kőkorszakból az újkőkorszakba. A környező területeken számos, ugyanahhoz a kultúrához tartozó kísérő település maradványait fedezték fel (Hajducka Vodenica, Padina, Vlasac, Ikaona, Kladovska Skela és mások). A leletek között kő- és csontszerszámok, házmaradványok és kultikus tárgyak találhatók, köztük egyedi kőszobrok. 3. ábra. A Lepenszki Vir-i mezolitikus (balra), a hartai honfoglalás kori (középen) Sarok szár "Sarok úr" mondat szójelei, valamint a ma is használt székely írás "s" (jobbra fent) és "sz" (jobbra lent) betűi jó néhány évezred íráskultúráját kötik össze A tudomány mai állása szerint a Lepenszki Vir kultúra hordozói a mezolitikus európai vadász-gyűjtögető népességhez tartoztak, akik ismerték és használták a magyar hieroglif írás jeleit. A környező barlangokban i. e. 20.000 körüli emberi nyomokat is találtak. Ők lehetnek a Kárpát-medence legkorábbi (az Eu19 haplotípus előfordulása alapján a Kárpát medence mai lakosságának ősei közé tartozó, feltehetően magyar nyelvű) betelepülőinek a jég elől délre vonuló csoportjai. Ők a jégkorszak végén a balkáni refugiumból visszatértek a Kárpát-medencébe, de egy részük délre vonulván részt vehetett az égei, mükénéi kultúrák kialakításában is. E délre vonuló csoport vihette magával Athéné (eredetileg Ten, vagy Tehennu?) és más, később göröggé váló istenek tiszteletét. 4. ábra. A Lepenszky Vir-i múzeum Lepenszki Vir alacsony platóján az első település i. e. 7000 körül jelent meg, a jégkorszak utáni jelentős felmelegedés idején. A település fejlődését meghatározta a környező terület topográfiája. Egy alacsony platón terült el a folyam partján, a Duna és a sziklák közé szorítva. Az élelem, a nyersanyagok és maga a lakóhely is csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre. A Proto-Lepenszki Vir lakossága négy-öt nagycsaládhoz tartozó, maximum 100 fő lehetett. Az élelem elsődleges forrása minden bizonnyal a halászat volt. Hasonló halászközösségek a Duna szélesebb völgyében sokfelé ismertek a korból. 5. ábra. A Lepenszki Vir-i múzeum részlete Idővel Lepenszki Vir túlnépesedése nyilvánvalóvá vált. Ekkor került sor arra a fontos szociológiai változásra, ami a helyi kultúrát kiemelte a mezolikus korszak többi lelőhelyei közül. A környező területek leletei átmeneti szálláshelyek létrehozására utalnak, amelyeket a vadász-gyűjtögető népesség időlegesen használt. A gazdálkodás összetettsége munkamegosztáshoz és szociális differenciálódáshoz vezetett. 6. ábra. További szobrok Lepenszki Vir-ből A változások jól megfigyelhetők a Lepenszki Vir I/a-e rétegekben. Ez a település szabályos tervek alapján épül fel, minden ház illeszkedik egy bonyolult geometriai sémába. A házak maradványai egyedi építészeti módra utalnak, ami a kultúra egyik fő jellegzetessége. A halottakat a falun kívül, egy jól kiépített temetőben helyezték örök nyugalomra, néhány kivétellel, akik fontos személyiségek lehettek. Őket a házi tűzhely mögé temették el, a vallásos rítusnak megfelelően. 7. ábra. A hasonló korú és az íráshasználatot tekintve rokon Tordos-Vincsa kultúra és a székely (magyar) jelkészlet párhuzamai A vallási vonatkozásokat számos szakrális tárgylelet, elsősorban a csak e kultúrára jellemző szobrok, amelyeken azonban széles körben ismert szójeleket találunk. A szobrok az európai szakrális művészet legkorábbi, monumentális leletei közé tartoznak. Irodalom Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján Varga Géza: Villach "világ" neve és a Tordos-Vincsa kultúra "Bél ak" ligatúrája Varga Géza: Tordos-Vincsa idol a hieroglifikus "Jó sarok" mondattal Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, (2010.) (A szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a tatárlakai táblákról és a Winn által közölt jelekről) Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, (2017.) (A magyar hieroglif írás története, írásemlékeinek és jeleinek leírása, a párhuzamok bemutatása) A Vincsa-tordosi kultúra (wikivand) Varga Géza A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) További blogbejegyzések Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal A Hazanéző 2018/1-2. száma Alán amulett "nagy ős" olvasattal A regölyi kétfejű sas hieroglifái Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól Alán amulett Föld hieroglifával Alán amulett a jó Isten jelképével Alán amulett a Lyukó országa mondattal A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról Szabírok, kazárok és Csaba királyfi Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával "Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné? Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás Veleméri rajzos sindük Az égig érő fa ábrázolásai Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor "Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün Rovológia-és-kulinária Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben Magyar hieroglif írás és területfejlesztés Az őriszentpéteri tál jelei Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről A braziliai Ingá-kő jelei Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén? Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása A frankfurti botrány "Kultúrpolitika" és rovásírás Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás? Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel A marajó indiánok magyar-azonos jelei A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról Indián-magyar kulturális kapcsolatok Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell A kácsi Lyukaskő hieroglifái A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk? Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával "Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét? A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból X jeles veleméri rajzos sindü Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege Veleméri világmodell Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban A budapesti hun(?) jelvény tájolása Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között Sumer-magyar jelpárhuzamok Indián-magyar jelpárhuzamok Hieroglifikus-birtokjeleink A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont? Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre Elolvasható-kőkori-írásemlékek Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje? Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége? Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről? Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves? Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé Az énlakai Egy Isten mondatjel A székely írás "us" (ős) jele Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről Vannak-e-szó- és mondatjeleink? Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni? Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum Czibor-Imre-világmodellje Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű "Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak? A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe? Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal Mitől beavató korona a Szent Korona? A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést? A hun jelvény rendeltetése A budapesti hun jelvény kora A budapesti hun jelvény jelei A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása Akadémikus reszelő A temporius-téveszme diadalútja Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula Varga Géza írástörténész életrajza A székely írás harmadik k jele A székely írás eredeztetése A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi az őrségi szállásunk. Az általunk javasolt őrségi szálláson ugyanis a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett! Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk! Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu

Faragó Géza via DSPACE

Céramiques de Zsolnay réalisés par Miksa Roth, sur des dessins de A. Korosfoi

Paintings by Old Masters, Modern and Contemporary Artists, Famous and Less Known Fine Art

A jelen cikkben tárgyalt permi bronztárgy a III-V. századból, azaz a hun korszakból való (1. ábra). Érthető, hogy lovagolva ábrázolja az Istent, akit a mellére tett Jó szójellel nevez meg (1), ám az meglepő, hogy az isten nem lovon, hanem medvén (medveszerű állaton, farkason, vaddisznón?) "lovagol". Aminek az lehet a magyarázata, hogy az Urálban ez volt a lakosság szent állata, talán ez jelképezte az Istent (ez volt az Isten, vagy az egyik isten zoomorf változata?). Mindenesetre a medvén megtaláljuk Lyukó napisten jelét (2). A jelek olvasata, amennyiben egyetlen mondatba kell sűríteni a jeleket: Lyukó a jó ragyogó sar (mai magyarsággal: Lyukó a jó, ragyogó úr). Amennyiben két mondatról van szó, akkor az első annyit közöl velünk, hogy a medve azonos Lyukó napistennel. A második mondat olvasata: Jó a ragyogó úr. Ez esetben két isten szerepel a bronzon: Jó isten a napisten hátán lovagol és így utazza körbe a világot. 1/a. ábra. Permi bronz a III-V. századból magyar hieroglifákkal (középen), a permi lyuk/Lyukó, jó, Rá/ragyogó és sar "sarok, úr" hieroglifák (fentről lefelé, balra) és a permi hieroglifáknak megfelelő székely "ly", "j", "r" és "s" rovásbetűk (jobbra, fentről lefelé) 1/b. ábra. Permi bronz a III-V. századból magyar hieroglifákkal 2. ábra. A permi bronz jó hieroglifája a székely írás "j" rovásbetűjének előzménye, hasonló formában szerepel már a szkíta kortól a rokon sztyeppi népek leletein 3. ábra. A permi bronz lyuk/Lyukó hieroglifája, a székely írás "j" rovásbetűjének előzménye, hasonló formában szerepel már a szkíta kortól a rokon sztyeppi népek leletein 4. ábra. A permi bronz Rá/ragyogó hieroglifája, a székely írás "r" rovásbetűjének előzménye, hasonló formában szerepel már a hun és avar leleteken is 5. ábra. A permi bronz sar "sarok, úr" hieroglifája a permi isten orráról, a székely írás "s" rovásbetűjének előzménye, hasonló formában szerepel a rokon sztyeppi népek leletein A most tárgyalt permi bronz esetében egyedül az isten mellére tett, kacskaringó alakú jó hieroglifa nem azonos valamelyik testrész lehetséges rajzával. Ez azonban nem ok a kételkedésre a többi jel elolvashatóságát illetően, mert ez a jeleket felhasználó ábrázolási szokás régen ismert az ősvallási ábrázolásokon. Sőt, ez annyira rendszerszerű, hogy magyarázatot ad a magyar hieroglifák kialakulására is. Ezekből az ősvallási rajzokból, a rajzok részleteiből születtek meg a jeleink. A kacskaringón kívül az isten orrára tett sar szójel ad okot arra, hogy ne a testrészek puszta ábrázolására, hanem egy messze földön elterjedt ábrázolási-jelhasználati szokásra, sőt a magyar nyelvre következtessünk. Egy kirgiziai hun aranyálarc esetében ugyanis már találkoztunk az orron lévő szár jellel (3). Mivel a szár, orr és arc jelek etimológiája a magyar nyelvben egy gyökerű, ebből következően e permi bronzon a magyar nyelven beszélő hunok jelhasználati szokását értük tetten. E bronzba öntött magyar nyelvemléknek és társainak nyelvtörténeti jelentősége van. A permi bronzok ugyanis ama korszakok egyikét illusztrálják, amikor a magyar nyelv elemeit az Urál őslakói átvették a hunoktól (korábban a szkítáktól és a szarmatáktól is átvehették). A finnugrista történelemhamisítás két alaptétele foszlik ezáltal semmivé. - Az obi-ugorok nyelve nem az eredeti ősrokonság, hanem e miatt a hun-szkíta hatás miatt hasonló a magyar nyelvhez. - A hunok pedig magyarul beszéltek és a székely írás előzményét használták. 6. ábra. Kirgiziai hun aranyálarc az arcon és az orron elhelyezett szár "növényi szár, úr"jelekkel, amelyek a permi isten orrán lévő sar "sarok, úr"jel magyar (vagy magyarral rokon) nyelvről árulkodó megfelelői Jegyzet (1) A jó ma is az Isten állandó jelzője a magyarságnál, a sémi népeknél pedig ebből a jelzőből, vagy annak javas változatából lett a Jó, Jahve istennév. Ipolyi Arnold szerint a jó azon istenjelzők közül való, amelyeket még a sztyeppéről hoztunk. Ez a permi lelet az ő álláspontjának egyik igazolása. Az emberalakokon lévő hieroglifák (pl. ezen a tárgyon a Jó, egy másik permi bronzon pedig a Bél hieroglifa) az isten nevét, és/vagy jelzőit rögzítik, ezért bizonyosra vehetjük, hogy ez az ábrázolási forma (a "jel antropomorf alakon" ábrázolási konvenció) nem földi emberekhez, hanem égi szereplőkhöz kötődik. (2) Az állat szeme egyúttal a lyuk/Lyukó hieroglifaként is szolgál. Ez (a testrészek hieroglifaszerű lerajzolása) egy szokásos eljárás a hieroglifikus ábrázolások esetében. (3) A sar és a szár jelek valamikor egyetlen (hegyen álló fát ábrázoló) ligatúraszerű jelet alkottak s abból váltak szét egy jelhasadás során. Attól kezdve a sar egy hegyet ábrázol (a sarok hegyét), a szár pedig a fát (az égig érő fát). Ezért hasonló a hangalakjuk és ezért részben azonos a jelentésük (mai magyarsággal mindkettő jelentheti az "úr" szót). Irodalom Varga Géza: Magyar hieroglif írás Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal Varga Géza: Permi bronz a "Ragyogj Lyukó Bél úristen" mondattal Varga Géza: Tibeti ogur aranyálarc magyar hieroglifákkal Varga Géza Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás & Csinyálóház imázsvideó

Geza Voros (1897 - 1957), Reading Woman.