Hun Sólyom A céltudatosság jelképe zamak öntvény 16*32 mm
Read Minden megváltozott from the story A Fekete Sólyom by KrisztinaFekete182 (Krisztina Fekete) with 826 reads. sólyomszem, bruce, bosszúállók. Másnap reggel...
El perro que seguía las estrellas con ENVÍO GRATIS* + MSI desde 319.00 MXN ¡Haz CLIC y sé Totalmente Palacio!
Sólyom Anna: Macskabár – Nincs szükség hét életre – ebben az egyben is boldog lehetsz vélemény, könyvajánló György Tekla könyves blogján.
Íves aszimmetrikus zuhanytálcák 80x100-as, 80x90-es és 90x120-as méretekben, jobbos és balos kivitelben a Radaway kínálatában.
Sokol kobec Kis sólyom Purva piekūna Väikepistrik Pļavu
Faliképek minden alkalomra, odaillő idézetekkel, ábrákkal. Kiváló ajándék ötlet a Sólyom Boltban.
Deze pin is ontdekt door Sólyom Melinda. Ontdek (en bewaar!) je eigen pins op Pinterest.
Hogyan működik a homloklebeny terápia? Miként segíti a figyelemzavaros, ADHD-s, autista gyerekeket a tréning? Sólyom Brigitta homloklebeny trénerrel beszélgettünk.
Sólyom Anna: A test bölcsessége - Találj otthonra önmagadban! 20% kedvezménnyel csak 3999 Ft a lira.hu-nál. (Társadalomtudomány; kiadás éve: 2023; 264 oldal) Olvasson bele a könyvbe!
Welcome to Budapest! The first Sólyom aircraft has arrived. Ceremonial low pass over RWY 31L. - Photo taken at Budapest - Ferenc Liszt (Ferihegy) (BUD / LHBP) in Hungary on August 18, 2013.
Per visualizzare trama e scheda di un libro, clicca sul suo titolo. Giunti Che cosa sa Minosse Autori: Francesco Guccini; Loriano Macchiavelli Collana: Scrittori Giunti Pagine: 192 Ebook: disponibile ISBN: 9788809869066 Il caffè dei gatti Autore: Anna Sólyom Collana: A Pagine: 147 Ebook: disponibile ISBN: 9788809901506 David Bowie. Volume 1 Autore: Paolo Madeddu Collana: Bizzarre…
A téli napforduló ünnepe és Őseink szokása szerint az újév kezdete, ekkor ünnepelték Kerecsen ünnepét, Karácsony szavunk is ebből ered. A Kerecsen sólyom a fény madara. Az ünnep alkalmával röptették őket hogy az emberek lelke (amely közel volt a sólyoméhoz), közvetítésükkel közelebb kerüljenek az újjászülető fényhez. Ezt az időszakot már az ókori görögök, rómaiak, zsidók is megünnepelték, de a mai napig számos különböző szokás, hagyomány kapcsolódik hozzá a Távol-Kelettől Dél-Amerikáig a világ minden táján. Ilyenkor a leghatalmasabb a sötétség, és a legerősebb a sötét erő, azonban a legnagyobb sötétségben kell a fénynek megszületnie. Talán ezért választotta ezt a napot Jézus a Világ Világossága, hogy eljöjjön közénk. Én ezzel a mintával szeretnék Nektek áldott Karácsonyt kívánni!
Milyen madár volt a turul? "Mi a sólyom népe vagyunk, szabadságra és végtelen nagy területekre van szükségünk. Nem tűrjük a bezártságot, a karámon belüli életet, mások fennhatóságát. Szabadnak születtünk, szabadon akarunk meghalni és megtérni az Ősök Országába." - idézet Cey-Bert Róbert Gyula - Atilla - A hun üzenet c. könyvéből "Nem feltétlenül az erő dönti el a csatákat, hanem az ellenfél gyenge pontjai ismeretének a kihasználása, úgy ahogy a sólyom nappal a hátában váratlanul rácsap a kiszemelt áldozatára. Őseink a sólyom vadászkészségéről sokat tanultak és sólyom módra vívták meg győztes csatáikat és háborúikat." (Cey-Bert Róbert Gyula - A Sólyom Népe) Hellebrand Henriett festménye ODAFENN FÉSZKELTEM... "Odafenn fészkeltem a sziklás bérceken, vigyáztam hazámat büszkén és délcegen. Fészkemet megóvva tártam ki szárnyaim, nevetve kifogtam a pokolnak árnyain. Egyszer észrevétlen lopakodtak mögém, s gonosz, sötét árnyak magasodtak fölém. Szörnyű vaspöröllyel sújtottak szárnyamra, sunyin és gonoszan, hátulról támadva. Egy kissé megszédültem, csontjaim megtörtek, elfoglalták fészekágyam és a mélybe löktek. Zuhantam én bukdácsolva, forogva végtelen, lepörgött előttem az egész életem. Magasból zuhantam, de én mégsem féltem, bízva Istenemben mégis földet értem. Madártestem összetörve, de azért még élek, a dögevők körémgyűltek, de én mégsem félek. Most haldokló Turulként fekszem lenn a földön, mellettem egy fűszál mellyel könnycseppeim törlöm. Csőrömmel szelíden belékapaszkodok, de elrabolt fészkemhez mégis ragaszkodok. Ha erre jársz segíts meg, s emeld fejem égnek, majd a Nap hevétől erőm újra ébred. Ha Te is segítesz, új erőre kélek, s fészkemről a gonosz menten szerteszéled. Megmarom csőrömmel, s elűzöm az éjbe, örökös homályba, vissza a sötétbe. Majd vakítva ragyog szent Napunk az égen, s boldogan szárnyalok, ugyanúgy mint régen." (Szatmári Béla) A Sólyom a Nap madara, nemzeti azonosságunk legalapvetőbb szimbóluma. Látóaggyal rendelkezik, és azt üzeni, hogy tiszta látással a dimenziókon át a dolgok lényegébe látunk. Szemei a Nap és a Hold, szárnyai átölelik az egész Földet. Égi származással rendelkező szakrális uralkodók, fáraók, istenkirályok mögött és feje felett ott a szent Napsólyom, a Turul: az égi származást bizonyító totemállat. (Havasi Máté) A MAGYAR SZENT TURUL MADÁR TU - URÚ - LU = teremt – védelmez - ember = VILÁG TEREMTŐJE ÉS VÉDELMEZŐJE (Domonyi Károly) A kék vércse (Falco vespertinus) a madarak osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjéhez, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjához tartozó faj. Kék vércse pár Hogy milyen madár lehetett a magyarok ősi turulja, azt mind a mai napig nem sikerült egyértelműen megállapítani. A vörös kánya (Milvus milvus) a madarak (Aves) osztályának a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó faj. Wales nemzeti madara. „A kerecsen szó minden íze magyar elemekből áll, s egész szerkezete számos példával bizonyított magyar nyelvhasználaton alapszik, úgy hiszem, senki sem fog magyar eredetijén kételkedni." (Cuczor Gergely /1800-1866/ ) Természetesen a madár „szent” volta nem zárja ki annak lehetőségét, hogy létező, valós megfelelője is legyen. Azt mindenki tudja, hogy a turul valamiféle ragadozó madár, de a fölött már évszázados viták folynak, hogy melyik is lehet ez a madárfajta. A Turul a szabadság jelképe (Kép forrása: Király Atilla) A Turul egy sólyommadárnak a régi megnevezése, és vita tárgya még ma is, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos, gyors-röptű, szilaj kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. Utóbbiról tudjuk, hogy a Kárpát-medence a legnyugatibb előfordulási helye. A Turulról legkorábban fennmaradt írásos emlékünk az 1200 körül Anonymus által írt Gesta Hungarorumban lelhető fel, amelyben a magyarság egyik ismert mondáját meséli el, amelyet Emese álma néven szokás emlegetni. Emese álma - Henriett Galéria Később, ugyanezt a történetet 15-ik századi, budai Képes Krónikában is olvashatjuk. Kézai Simon a 13-ik században keletkezett Gesta Hunnorum et Hungarorum (a Hunok és Magyarok viselt dolgai) című művében használja először a „Turul” szót, és ez az elnevezés neki köszönhetően maradt fenn a magyar szóhasználatban a mai napig. Az Anonymus által lejegyzett monda szerint, Ügyek vezér áldott állapotú feleségének, Emesének az álmában megjelent egy „ héja-forma madár”, amely szimbolikus értelemben „ teherbe ejtette” őt. Ennek az elbeszélésnek legvalószínűbb magyarázata a következő: Emese gyermeke vér szerint az apáé volt, Ügyek vezéré, aki maga is egy ősi nemzetségből származott. Az álomban érkező Turul, a közvetlen ős csak ennek az apaságnak az érvényét erősítette meg, és azt jelezte, hogy az utód az apánál különb, a régi ősre hasonlító, de annál nagyobb hatalmú fejedelem lesz. A monda szerint így született Álmos fejedelem ebből az álomból eredeztethető az Álmos név, a történetből pedig a Turul-nemzetség fogalmának a használata is, amely tulajdonképpen az Árpád – házat jelöli. Mondáinkon kívül őseink jelképrendszerében, sőt a Hunoknál és az Avaroknál is gyakran előfordult a Turulmadár szimbóluma. Turul - Dávid Júlia festménye Több lelet tanúskodik arról, hogy elsősorban a Hunok, az Avarok és a Magyarok használták díszítőmotívumként különböző tárgyaikon vagy ereklyéiken. A honfoglalás korából a rengeteg Turullal ékesített tarsolylemez, hajfonatkorong és egyéb tárgyi emlék maradt fenn. Árpádnak – illetve a Magyar Királyságnak a Kr. u. 1000-ben történt megalakításáig a többi magyar vezérnek is – alighanem Turul (vagy valamilyen karvalyszerű madár) díszítette zászlaját. Erre utalnak a jóval később keletkezett, bécsi Képes Krónika ábrázolásai. (forrás: turulnemzet) Atilla - A hun üzenet A sólyom mindig is bennünk élt "A rómaiak tévednek. Nem ismerik a sólyom bátorságát, harciasságát. Többször megfigyeltem már, hogy a kerecsensólyom elűzte a magasban keringő sasokat a kedvenc vadászterületéről. A sólyom sokkal kisebb, mint a sas, de ügyesebb és harciasabb. - Ezért választottuk a sólymot? - Nem választottuk. Mindig is bennünk élt. A sólyom a hun lélek számára sokkal több, mint madár. A sólyom szellemisége a hun lélek Isten által alkotott megnyilvánulása. Olyan érzelmi energiával töltött, belső érzelmi kép, mely kifejezi népünk egyéniségét, erényeit, tulajdonságait, győzelemre törő, rendíthetetlen, harcos szellemét, dicső uralkodóink győzelmeit, a koronázási szertartásokat, a karacsongi ünnepkört. A sólyom bennünk él, lelkünkkel és érzelmeinkkel együtt szárnyal. Mindig meghatódva figyelem, amikor a karacsongi ünnepségen a lobogó tűz körül felrepülnek a sólymok, hogy Üstengri áldását kérjék az ünneplőkre." Részlet a könyvből. Atilla - A hun üzenet (70. oldal) Azon a területen, ahol eleink éltek, igen sokféle ragadozó madár élt, és bár sokan próbálkoztak már vele, ez idáig még nem sikerült a madár természetrajzát pontosan megrajzolni. Őseinknek természetesen nem volt kérdés a madár kiléte. Az évszázados vitákat az okozza, hogy a Turul-dinasztia (egy XVIII. század végi téves elnevezésük szerint: az Árpád-ház) kihalása után a szó politikai és vallási okok miatt érthető módon kikopott a használatból. És mivel az oszmán-török nyelvemlékek is Kr. u. 1400-ban említik utoljára, hosszú időre nem is találkozhatunk vele. A következő néhány évszázad pedig elegendőnek bizonyult a felejtésre. Ismételt színre lépése - a krónikák felbukkanása - után hosszú ideig teljes volt a bizonytalanság, hiszen e kor tudósainak krónikáink szűkszavú szövegein kívül szinte semmilyen kapaszkodójuk nem volt. Csupán annyit tudtak, hogy valamilyen ragadozó madár. Ekkor még nem álltak rendelkezésre a különböző régészeti leletek és írásos anyagok, így nagyon az alapokról kellett újrakezdeni a turul témakör felépítését. Ezen építkezés közben ez az ősi magyar mondákban szereplő madár sokféle ragadozó madár volt, volt nagy testű sólyom, az altáji sólyom, (Falco cherrug altaicus), volt kerecsensólyom (Falco cherrug), szirti sas (Aquila chrisaetus), héja (Accipiter gentilis), szakállas keselyű (Gypaetus barbarus), A rakamazi turul - Dávid Júlia festménye ...vagy éppen a fakó keselyű (Gyps fulvus). A turul első tudományos magyarázatát Vámbéry Ármin, a keleti tudományok nemzetközi tekintélyű úttörője adta a XIX. század második felében a szó eredet jelentésén keresztül. Vámbéry (eredeti neve: Wamberger Hermann) nagy életcélja a magyar nyelv eredetének felkutatása volt a keleti török népek és nyelvek megismerése révén. Ezen munkája közben Közép-Ázsia nyelvéből, a csatagájból, vagyis a keleti törökök nyelvéből azonosította a „togrul" (turul) szó sólyom (vadászsólyom) jelentését. A méltán nagy tekintélyű tudós, Hermann Ottó úgy gondolta, hogy a magyarok turulja nem lehet más, mint a győztes hadakat követő dögevő madár, a keselyű. Ez az elmélet tetszett honatyáinknak, s a hatalmas madár ábrázolása hálás téma volt művészeinknek is. A megkérdőjelezhetetlen tekintélyű tudós munkásságának értékét ez a tévedése természetesen nem befolyásolja, viszont ez a tévedés számtalan turulszoborról köszön vissza ránk ma is. Ugyan a világháború első évében hunyt el, de véleménye a világháborús szobrok állítása idején (és szobraink jelentős része ekkor született) még meghatározó volt. Ugyanakkor ma már biztosan állíthatjuk, hogy az Atilla és Árpád nemzetségének pajzsát díszítő madár nem lehetett a keselyű!!! Ez az állítás akkor is megállná a helyét, ha semmi más indokot nem is állítanánk, csak annyit mondanánk, hogy őseink minden bizonnyal nem dögevő madarat, hanem nemes ragadozó madarat választottak jelképül. Petényi János Salamon, természettudós, zoológus, a magyar madár rendszertan megalkotója munkásságának elején rájött, hogy a ragadozó madarak tudományos megismerése, rendszerezése solymászati ismeretek nélkül elképzelhetetlen. Bár munkássága nem terjedt ki a turul rejtély megoldására, a későbbi kutatók számára a rendszertan megalkotása nagy segítséget jelentett. A turul témakör első tudományos feldolgozása Vönöczky Shenk Jakab nevéhez fűződik. Szerinte a sólyom szót a honfoglaló magyarság hozta magával és finnugor származását kizárja. A Magyar Madártani Intézet egykori igazgatója hatalmas forrásanyagot dolgozott fel. Szerinte a Turul, a Zongor és a Kerecsen szavakat (együttesen mindhármat) csak a magyarok használták. Az eredeti jelentése mindháromnak egy - egy sólyomfaj. A Zongor szó az idők folyamán változott alakilag, a másik kettő változatlan maradt. Lényegében mindhárom sólymot jelentett. Orosz tudósok kutatásaira is támaszkodva Shenk Jakab a Turult altáji havasi sólyomként, a zongort a kerecsensólyom egy dél-urali változataként határozta meg. A kerecsen eredetileg észak-urali, de ma a Kárpát-medencei sólyom. A zongor alak változott formájából származtatható a Zsombor keresztnév is. Chernel István neves ornitológus megállapítása szerint alig hibázunk, ha a Turulban a nemes ragadozó madár típusát eszményítő madáralakot látunk, mely a ránk maradt rajzok nyomán valószínűleg sas, fekete sas vagy fekete sólyom lehetett. Dúcz László tárgyi emlékeken megjelenő madárábrázolások alapján arra jutott, hogy a turul nem lehet más, mint a kerecsensólyom, az a sólyom, melynek fészkelő területe addig tart, ameddig a honvisszafoglaló magyarok jöttek. fehér sólyom Ezt a hosszadalmas vitát a szakemberek még a mai napig sem tudták megnyugtatóan lezárni, bár amióta a solymászat szerepe a kérdés megítélésében megerősödött, azóta már igazán csak az a kérdés, hogy az ázsiai (altáji) havasi sólyom, vagy a nálunk hála Istennek még honos kerecsensólyom volt-e őseink vadászmadara. Ez utóbbi madár előfordulási helye Eurázsiának Mongóliától a Kárpát-medencéig terjedő része. A kerecsensólyom turul azonosság hívei számára az a legfontosabb érv, hogy mi magyarok is addig jöttünk nyugatra, ameddig a kerecsen fészkelési területe terjed, vagyis eddig vezette népünket a szent sólyommadár. Véletlen lenne csupán, hogy ez a büszke madár, az ural-altáji más néven turáni népek ősi szállásterületét választotta élőhelyéül? A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj, legközelebbi rokona az északi sólyom (Falco rusticolus). A nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Közép-Kínáig mindenütt előforduló jellegzetes sztyeppei ragadozó madár fajta. Elsősorban a ligetes erdőkkel, fasorokkal, ürgés legelőkkel tarkított élőhelyeket kedveli. Igen kedvelt vadászmadár régóta. Viszonylag kis testű madár, de ahol megjelenik, onnan még a nála jóval nagyobb sas is tisztelettel odébb áll. Kiszemelt áldozatát, gyakorta több mint 300 km/órás sebességű zuhanórepüléssel vadássza le. Soha sem öl kedvtelésből, csak táplálkozása céljából! A sólyom jól alkalmazkodik, jól tanítható és kitűnő társ. Őseink fontos és kiemelt vadász „háziállata” volt! Így aztán itt is megerősíthetjük, hogy nagyon igaz, amit a későbbi születésű türk nyelv hasonló hangzású „torgul / turgul” szava hordoz, vagyis, „kiváló tulajdonságú kedvenc ragadozó madár”. A faj állományát egyébként a legoptimistább becslések is csak mintegy 17 ezer párra teszik a világban, a pesszimisták szerint azonban ez a szám nem éri el a 10 ezret sem. Hazánkban is a kipusztulás szélén volt már a kerecsensólyom, de a megmentésüket célzó program hatására is az 1980-as 13 párról már 200 pár fölé emelkedett a számuk. Különösen kiemelendő ez annak fényében, hogy a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. 2011-ben magyar javaslatra az Európai Unióban a lehető legszigorúbb védelem alá helyezték a kerecsensólymot és a kék vércsét. A pusztai népekről szóló leírásokban, régi solymász könyvekben gyakran feltűnik a turul név. Ezen írások mindegyike felsőfokon szól a turulról. Ez egy olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkező solymász madár, mellyel a saját test tömegének a többszörösét meghaladó nagyságú prédát is el lehet ejteni. Mongol évkönyvekből tudjuk, hogy Dzsingisz kán fiai, Dzsagatáj és Oktáj, turulokkal hattyúkra vadásztak, a kirgiz követek pedig hófehér zongor sólymokat vittek ajándékba, melyet az oroszok krecsetnek hívnak. Más források említik, hogy Timúr Lenk is turulokkal vadászott darvakra. A régi arab solymászkönyvek a solymászmadarak legkiválóbbjaként említik a turult. Volt, hogy uralkodói ajándékként egészen Egyiptomig eljutottak északi vadászsólymok. A szeldzük Mohammed el Bardzsini, aki szintén a „Toghrul"-t tartja a legjobb vadászmadárnak, és mesébe illő teljesítőképességgel ruházza fel. De azt is megállapítja, hogy olyan ritka, hogy még senki nem látta. A régi évkönyvek, solymászkönyvek, keleti utazók beszámolói alapján tehát olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkező sólymot kell keresni a turul meghatározásához, mellyel a saját test tömegének a többszörösét meghaladó nagyságú prédát is el lehet ejteni, illetve ritkasága, különlegessége alkalmassá teszi az uralkodói ajándékozásra. Bogyai Frigyes madarász az alábbiakkal nyújt segítséget a turul meghatározásában: „E sólyomfajt 1892-ben Meizberg írta le először. E ritka sólyom faj a magas Altáj, Szaján, Tien San, Hangaj hegységek 2000 m fölötti arktikus régióiban fészkel Djementjev professzor irodalmi és helyszíni kutatásai is megerősítették Meizberg állításait. Ő rendszertanilag a vadászsólymok közé sorolta be. (falco rusticolus altaicus), mint átmeneti fajt a rárók és a vadászsólymok között. A középkori európai solymász irodalomban mint havasi sólyom szerepel. A hazai és Ny-európai madarászok egy része újabban a rárók közé sorolja ezt a madárfajt. E vitát ma már genetikai vizsgálatokkal el lehetne dönteni." Az oguzoknál, a híres solymász népnél, akik már Atilla idején is hun fennhatóság alatt éltek, mindegyik törzsnek egy-egy kitűnő solymász madár volt a totemállata, de mindegyiknek más. A vezető törzsé volt a turul. A kán fejedelmi címere a kétfelé nyitott szárnyú turul. Egy másik törzsé volt az általunk kerecsennek nevezett sólyom. Ez arra utal, hogy azok, akik adott helyen és időben ismerték, alkalmazták és szakrális ősként tisztelték, határozott különbséget tettek a kerecsen és a turul között, magyarán a kerecsen nem lehet a turul. Ezek olyan sólymok, melyek ügyességük, erejük révén képesek a náluknál sokkal nagyobb állatok legyőzésére is. Figyelembe véve népünk és a madár származási helyének azonosságát, ez a turul is megfelelhet a mitikus madárnak. falco rusticolus altaicus Az ábrázolások a századok alatt nem úgy alakultak, hogy arról pontosan felismerhetővé váljon, hanem éppen ellenkezőleg. A honfoglalás-kori turulábrázolások - eltávolodván a természethűségtől - kifejezetten jelszerűvé váltak, hogy az uralkodóház legitimitását adó több ezer éves gondolatot minél érthetőbben fejezzék ki. Eleink azokat a szójeleket (általánosan ismert sztyeppi hieroglifákat) tették a turulábrázolásokra, amelyek az ősvallásnak az uralkodóház számára legfontosabb gondolatait fejezték ki. Vagyis nem az volt a fontos, hogy a madár milyen fajú, hanem az, hogy Isten küldötte. A turul tehát a dinasztia isteni származásának jele. Akkor melyik madár is lehetett a magyarok ősi turulja? Azt hiszem ennek ilyenformán nincs is olyan nagy jelentősége. A madár fajáról folytatott eldönthetetlen vita ugyanis megítélésem szerint csak arra jó, hogy a lényegről terelje el a figyelmet. Akármelyik is volt, a turul volt az egyik legjobb solymászmadár. Ritka, de nem olyan ritka, hogy még senki nem látott volna olyant. Az eszem szerint - ha hinni lehet a régi solymászkönyveknek - inkább ez utóbbi különleges vadászsólyomra voksolnék, szívem szerint pedig mindenképp maradnék a kerecsensólyomnál, hogy az ősi Turulmadár még sokáig szárnyaljon tovább a Kárpát-medencében. Régészeti leletek: Rakamazi turul Továbbiak: http://turul.info/turul/regeszet Szobrok, emlékművek, emléktáblák: Turul szobor - Csíkszeredán Továbbiak: http://turul.info/turul/szobrok Tárgyak: Ős szittya tarsolylemez Továbbiak: http://turul.info/turul/targyak Emese álma Emese álma - Dávid Júlia alkotása "Valamikor réges-régen élt a kék vizű tó mellett, a magyarok régi hazájában egy öregember. Ögyek volt a neve, feleségét pedig Emesének hívták. Egyszer Emese elaludt a sátrában, és igen szépet álmodott. Azt álmodta, hogy leszállott fejére egy turulmadár, a csőrével megérintette szépen, gyöngéden az ajkát, s abban a pillanatban ezüstpatak eredt meg Emese méhéből, de olyan szép patak, hogy gyönyörűséges volt nézni. Az ezüstpatak folyt, folyt, nőttön-nőtt, ide-oda kígyózott, s végre valóságos folyam lett belőle. Mind arra folyt, amerre a Nap nyugszik le. Ezt álmodta Emese. Egy öreg, fehérszakállú ember eljött Ögyekhez, mintha csak az Isten küldötte volna. Emese elmondotta az álmát, s kérte, hogy fejtse meg neki, mit jelent. Hát az öregember nagyon csodálatos dolgokat mondott. — Azt jelenti az álmod, édes lányom — mondta a bölcs öregember—, hogy neked egy fiacskád fog születni, s az fölkerekedik a magyarokkal, s mint az ezüstpatak, megy napnyugatfelé. Azért megy, hogy új hazát keressen a magyaroknak. Az új haza szebb lesz, mint ez a mostani. A patakból folyam lett, úgy álmodtad, leányom, a kis magyar seregből pedig, mire az új hazába ér a fiad, erős, nagy nemzet lesz. Áldjon meg az Isten téged ezért a szép álomért! És az öregember igazat mondott. Emesének fia született, s ezt a fiút elnevezték Álmosnak." László Gyula: Emese álma Továbbiak: http://turul.info/turul/monda A magyarság életvezető fényes állata egyszerre szarvas és madár Dávid Júlia festménye Számos pásztorfaragásunk mustráján, s néhány mennyezetkazettánkon a szarvas agancsán vagy hátán madár látható. Feltehetően a madár az a közvetítő, aki föntről lefelé, az Égből a Földre hozza a Teremtő időszerű parancsát, a szarvas pedig az, aki befogad és cselekszik, s aki lentről fölfelé közvetít. Álmos fejedelmünk anyja Emese a csodaszarvasunkba testesült fényt szomjazó nőség, aki méhébe fogadta a madár (a Turul) közvetített üzenetet, a magot; s fia, Álmos révén Árpád-házi dicső és szent királyaink ősanyja. A magot hozó madár és szarvas násza az ún. állatküzdelem összetett jele a szkítáktól napjainkig folyamatosan fönnmaradt. "Amikor a hímporillatú megtermékenyülő határban Ég és Föld násza tombol." Hellebrand Henriett festménye Leírások: - A Teremtő ÖregÖsteenség szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html - Milyen madár volt a turul?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/milyen-madar-volt-turul.html - Mit jelképez a szarvas - csodaszarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html (Kép: Turul és Csodaszarvas A Csodaszarvas agancsai közt tartja az elgyengült, Napot. Turul sólyom az égbe emeli őt Szarvasunkkal együtt, így mégsem köszönt be a végtelen éj, a Fény ismét győzedelmeskedik a sötétség felett! Ezt a küzdelmet segítették őseink, akárhol is voltak a Világban, mikor a Napforduló éjszakáján tüzeket gyújtottak a hegygerinceken!! Révész P. László) Vers: Csanádi Imre: Turul (1979) Az a híres turulmadár méghogy elveszett? hadintéző, baljós madár— nem is létezett? Melyet révületben látott --így szól a mese— büszke ágyára bocsátott anyánk Emese: melyben Árpád nemzetsége őst tisztelhetett: melynek vijjogó röptében kedve telhetett: s melynek képét hordta hajdan zászló és pajzs: noha megfogyatkozottan, él, bíz él ma is! Héja, népünk így ismeri régtől fogva már, héja, e nevet viseli a turulmadár. Turuli a méltósága, héja bár maga, vésszel villog aranysárga szeme-csillaga. Lánc-szőttesként visel gyöngyöt mellén, mintha csak volna páncélinget- öltött garázda lovag. Nem kóvályog , mint a sasok, nagy-fönn a héja: földhöz- közel végigsuhog - ez a fortélya. Vasként sújt le , irgalmatlan, prédát ha talált: marka csontos csapda : csattan, oszt hamar halált. Száguld addig nyakra-főre, ádáz üldöző: magát ámbár összetörje: nem tágít . . . Ez ő! Rémület sírt, szitokszó szállt, habzott gyűlölet: kurr héja ! - ha héja kószállt udvaron felett. Pusztították nyakló nélkül, lőtték rakásra, - rikkan már - már csak emlékül giirgolása. Örült a héjának bezzeg puszták lovasa fejére sapkát szerkesztett, karján hordozta. Nemes madár! Vígan vitte, kezéhez szokott. magasztalta : nyulat üt le, testes túzokot. Turulia méltósága, héja bár maga, vádlón villog aranysárga szeme-csillaga. Továbbiak: http://turul.info/turul/versek (forrás: http://turul.info) BESZÉDES ÖSSZERÓVÁSAINK - A TUDÁS HORDOZÓI Hagyományaink megőrizték az Ősi-Szent motívumaink által a Teremtő nyelvét! Szépen kiolvashatóak a motívumokból (összeróvásokból) a jelentések. A képi információknak összetett mondandójuk van, melyek mind a székely - magyar rovás ABC elemeire épülnek. - Nagy Zoltán fazekas mester - Turul és kettőskereszt alkotásának jelentése: - Ős (US) Istenünk = Egyisten országa - a Turul ölelésében ....mindkét szárnyának a tetején (vállán) a Napszeránság jelei - a leszületésre váró lelkekkel. - a Turul viseli a koronát, két kezében a jogar és az alma, a szárnyai a palástot képviselik. - A turul, MAGot szimbolizáló formájú teste, az US (ős) összerovás jelünk, benne a kettőskereszt, mely a rovás 'gy' betűnk (EGY - ISTEN jelentéssel). - A kettőskereszt hármashalmon áll, mely a szentháromság (ÉletadóAnya, ÉletadóApa és a Gyermek szimbóluma), melyből, mint magból (tulipán szimbólum a hármashalmon) kinő a Földet és Eget összekötő EGY - ISTEN országát jelölő kettőskereszt = EGY - S - ÉG. - A turul farka, a rovás 's' jelet formázza, mint sarokkő jelentés, melyre támaszkodik az egész felépítmény. Leírások és megtanulnivalók itt: - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html (kép: Nagy Zoltán fazekas mester - Turul és kettőskereszt alkotása) GABONAKÖR Baixo Uffcott , Barbury Castle, Wiltshire - UK - 2015. 07. 26. A Nap erőit újra elhozza a TURUL! Továbbá: - Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma - Megválaszolatlan kérdések: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/idegen-civilizaciok-jelenlete-foldon.html "A Pilis a Pólus. A Kárpát - medence pontosan Európa közepe! A Földünk élőlény, melynek szívcsakrája a Kárpát - medencében, a Pilisben található, mely valóban szív formájú! Dobogókő szakrális beavató hely! Így tudja ezt minden, a Földön élő ősi, magas szakrális kultúrával rendelkező népünk is!..." - Herceg Ferenc - "Vannak a madarak, és van a kerecsensólyom - turulmadár, a magyarok szent madara, mely összeköti Eget és Földet!" - Herceg Ferenc - Ismerjük meg az IGAZ múltunkat! . Eltitkolt ősi múltunk a Pilisben - Herceg Ferenc video: https://www.youtube.com/watch?v=MWo_mBAu9-U Leírások: - Milyen madár volt a turul?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/milyen-madar-volt-turul.html - Figyeljük a TURULmadár érkezését!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/figyeljuk-turulmadar-erkezeset.html - A Turul monda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-turul-monda.html - Különös fények a Pilisben - Pálosok - Szkíták: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html - Hová temették Árpád fejedelmet? http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/hova-temettek-arpad-fejedelmet.html Továbbá: - Milyen madár volt a turul?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/milyen-madar-volt-turul.html -Figyeljük a TURULmadár érkezését!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/figyeljuk-turulmadar-erkezeset.html -A parlagi sas: http://emf-kryon.blogspot.hu/ -A Turul monda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-turul-monda.html - Az ősmagyarok háziállatai: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/az-osmagyarok-haziallatai.html - Mit jelképez a szarvas?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/mit-jelkepez-szarvas.html -A Teremtő ÖregÖsteenség szeretettel teremtette meg a világot: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html - NIMRÓD – az ősi NAP-KIRÁLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/nimrod-az-osi-nap-kiraly.html - Az Esztergomi oroszlán: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/az-esztergomi-oroszlan.html - Aranykor Magyarországon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/aranykor-magyarorszagon.html - Három eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyományorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com
Si a la portada d'un llibre hi apareix un gat, aquest té molts números d'acabar a la prestatgeria de casa. Sí, a més a més, és un gat negre, guanya uns quants enters. I sí per acabar d'adobar-ho el gató en qüestió surt d'una tassa de cafè o de te… els té tots! A la Nagore fa temps que la sort no l'acompanya. La parella li va fer el salt, va perdre la feina i no se'n surt en la recerca d'una de nova. Està a punt de perdre ell pis on viu i les calamitats semblem fer cua a la porta de casa seva quan la Llúcia, una de les seves millors amigues l'hi anuncia que l'hi ha trobat un nou treball: cambrera al Neko Cafè que regenta la Yumi, una japonesa establerta a Barcelona. Al cafè hi ha set gats que esperen ser adoptats pels clients que el freqüenten. Tot i el pànic que té aquests animalons, la Nagore acaba acceptant la feina. Al que al principi suposa un autèntic caos per a ella, acaba revelant-se com una experiència transformadora. Aquesta és la síntesi de 'Neko Cafè' que a la portada ja ens regala una frase força reveladora: 'no necessites set vides, pots ser feliç en aquesta'. I és que la felicitat es troba en les petites coses, en els detalls del dia a dia i sobretot, on menys te l'esperes. 'Neko cafè' és una obra curta que es llegeix força de pressa. Tot i que a mesura que avancem ens pugui semblar que no passa res, que estem davant d'una trama estàtica, no és cert. A la novel·la de l'Anna Sólyom hi passem moltes coses. Per una banda trobem la importància de l'amistat en les nostres vides. Són les bones amistats aquelles que ens diran les veritats, no el que volem escoltar. Les que ens faran obrir els ulls i ens ajudaran a seguir endavant. Això és el que tant la Llúcia com l'Amanda amb la Nagore. També la Yumi, qui a poc a poc es va convertint en una bona amiga. La importància que tenen les decisions que prenem al llarg de la nostra vida, siguin les correctes o no. Totes elles ens ajudaran a avançar i a trobar el camí necessari per arribar a les nostres metes. I la Nagore n'ha de prendre forces de decisions i moltes d'elles gens fàcils. La primera la d'acceptar una feina que se li fa molt costa amunt. L'autora també ens deixa clar que les bones accions tenen la seva recompensa. I aquí entren en escena dos dels secundaris més importants: en Marc, un jove advocat, i l'Elies un vellet entranyable. Poder aquesta és per a mi la part més ensucrada de la novel·la i la que potser m'ha grinyolat més. No és que faci nosa, però… En fi, ja dic que és una visió molt meva. D'altra banda tota la novel·la és un al·legat als avantatges de viure amb aquests petits i adorables felins. Ens parla de la seva actitud davant la vida i del respecte que la gent ha de tenir per ells (com amb qualsevol altre animal). I una fèrria defensa a l'adopció dels animals i a la bona feina que fan aquests cafès tan estesos per les grans ciutats. Un llibre que agradarà als amants dels animals, en especial als dels gats i a tots els que busquin passar una bona estona amb una lectura força agradable.
Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel Nagy Zoltán fazekas alkotása A kettőskereszt titka! Évezredek óta a magyarság legközpontibb jele, a kettős kereszt! Nem véletlenül. Gondolom már sokan, sokféle magyarázatot hallottunk miért is használták őseink olyan nagy előszeretettel ezt a jelet, de a teljes igazságot, mégis kevesen ismerik. A kettős kereszt a rovás ábécé gy betűjele volt, s mint ilyen, a magyar ősvallás tanításainak is legfőbb, legintőbb jele. Az "eGY - GY" rovásjele Hívóképei és szavai: eGYisten jelképe a magyar címerben; fogalmi jelentése: népünknél a Teremtő Isten jelzője: az egy, egyetlen. eGYisten "Isten országa" korsó A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített "Isten országa" korsó "Magasságos időisten köve" Az égigérő fa központi szára a "Magasságos időisten köve" mondatjel Isten szójel A korsón az Isten szójelnek két változatát is megtaláljuk "Isten országa" Az égigérő fa oldalágainak olvasata: "Isten országa" A központi szár olvasata - "Magasságos időisten köve" A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása Az oldalágak olvasata - "Isten országa" Az "Isten országa" mondatjel feloldása Egy az Isten Az énlakai Egy isten és a tusnádi Sarokisten mondatjelek is tartalmazzák az Isten szójelet Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja, előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. (Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház) Az ősi rovásjeleknek nem csak hang, de fogalomértékei is voltak. Néha nem is egy, hanem több. A rovás gy-nek, vagyis a kettőskeresztnek a fogalomértéke: egy. Érdekes, hogy vajon egy nyilvánvalóan három vonalból álló jelnek, miért pont egy a fogalomértéke? Aki kicsit is jártas a magyar mondavilágban, annak ismerős szám kell hogy legyen a három. De a keleti tanítások (Hinduizmus, Buddhizmus) is mindig hármas világról beszélnek. A rovás gy, vagyis a kettőskereszt pedig egyben három jel, amik egymásból, egymásra épülnek: Ha egy vonalat eltávolítunk, egy rovás i-betűt kapunk, aminek fogalomértéke: Isten Ha még egyet, marad egy egyenes vonal, ami az sz-betű volt őseink ábécéjében. Ennek a betűnek fogalomértéke: szer. A szer szógyökünk az egyik legjelentősebb ősi gyök, jelentősége sajnos napjainkra szinte teljesen háttérbe szorult, de többek között a szer-elem, a szer-etet gyöke, őseink szerint a világ alapritmusának meghatározója. A kettőskereszt tehát egy olyan jel, ami hordozza magában a világ legnagyobb bölcsességét. Hisz ha felbontjuk ezt a jelet, akkor látjuk, hogy tartalmazza a földön fellelhető legnagyobb bölcsességet, a hármas világ alaptörvényét Ez a törvény pedig a következő: A szeretet és Isten, egy. = Sz = Szer = Szeretet + = I = Isten = Gy = Egy Köszönöm a figyelmet: Juhász Zsolt A Magyar nyelv mint útikönyv nyomán… Forrás: http://amagyarnyelv.hu/?p=216 A rovás jelkészlete Nyelvünk, így ősi írásunk a rovás jelkészlete is több szinten hordozza az információt. A különböző értelmezések és felismerések nem zárják ki egymást. Az egyén, a család, a nemzet és az emberiség egészséges viselkedési mintáival fogunk találkozni. Egy varázslatos, élő nyelvet vizsgálunk hangi és képi megjelenéseiben. Legyünk türelmesek egymással és a titkok megfejtéseivel kapcsolatosan is! Nyugalmat, figyelmet, fegyelmet és kitartást igényel a több szinten zajló információ-elemzés! A FiGY-elem és a FeGY-elem nagyon ősi rovás összevonásban találkozik. Az "F" a körkereszt, és a "GY" mint kettőskereszt adja a királyi jelképek egy részét, az országalmát! (A Nyugalom a hármashalom és az alma szimbolikájának tovább fejtése a hatalmon keresztül mely a KRST összerováson át értelmezendő, de erről később.) Napfelkelte a világűrből. Az égig érő fa szimbolikája. A Nap a Föld, és a kelta kereszt jelrendszerén keresztül. A kör közepén ponttal a Nap és a Naprendszerünk jelképe is, egyúttal magában foglalva a Mag és az élet, az élhető terület sávjának bemutatását. A Körkereszt (mint Föld) és a Kör közepén ponttal (mint Nap) a szakrális geometriában is megjelennek, egymással fedésben. A vizsgálatok során egyszerre több rendszerben mozgunk(!), melyekben a Teremtés ősi ábrázolás-rendszere a szakrális geometria is jelen van! Ezért és amiért az agyműködésről illetve az önálló tudatról (öntudatról, énképről) is szó lesz, meg kell tanulni hosszú távon is összpontosítani! Itt már egyértelműen azt a rendszert is vizsgáljuk melyben benne vagyunk, mi MAGunk vagyunk, létezünk! Az öntudatunk köti össze a világokat és teremtheti meg az EGységet, egyezséget. Kimondva egye - S - séget , összhangba hozva a képzelőerőt és a szót... Agyunk bizonyos megközelítésben egy szent hármas rendszer. Középen az állatvilágban is megtalálható legősibb részével a hüllőaggyal. A többszáz-millió évvel ezelőtti ősállatokban is jelen lévő rész köti össze a két agyféltekét és tartalmazza a tobozmirigyet mely a meditációs állapotok kialakulásáért is felelős. Az álom és a vizualizáció is ide tartozik, ülő sólyom alakja van. A sólyom kitűnő látásáról ismert, ezért méltán hordozza magával a képi gondolkodás, a szárnyaló képzelet szimbolikáját is. Figyeljük meg az ősi egyiptomi ábrázolások adta hasonlóságokat! A talamusz köztiagy az agy középső része tartalmazza az álmok, a meditatív állapot és a vizuális gondolkodásmód alapját képező tobozmirigyet. Szárnyalni a képzelet világában kiterjedéssel, kitartással tud... Szárnya tárul, térben térül, emlékeket tudatosan és felette, alatta tárol, majd töröl, szükség esetén torol. Egyik szent állatunk a turul. Címerünkben is megjelenik: a hármashalom szimbolikájában található meg, koronájából a kettőskereszt nő az ég felé. A koronás Turul nagy T-vel írandó! Hármashalom korona és kettőskereszt: koronás Turul; Magyar címer az élet magjával ábrázolva Országalmát alkot. A koronával együtt a hármaskereszt szimbolikáját is bemutatja; Hatalom: A hármashalom részletének megfeleltethető alapok. Élet-magjának megfelelő "hat alomba" foglalva. "A hetedik te magad légy!" A forgó és a vízszintes holdsarló az Aranybullán is megtalálható! Forgó tóruszt illetve tekerőlevelet formál. A tórusz: A szakrális geometria a pont, a sík és a tér, valamint az Ige és az idő valamint a különböző dimenziók rejtelmeibe vezet bennünket. A tórusz titkai: Feltűnő, hogy az olyan híradások, amelyek a legújabb találmányokra, vagy a régi, de roppant hasznos szabadalmakra vonatkoznak, nem kapnak publicitást. Ilyen erős lenne a lobbi? Azoknak a magas beosztású tudósoknak és szakembereknek a véleményeiről is keveset hallani, akik tőlünk ezerszer mélyebbre látnak bele a kulisszatitkokba, pedig az ő állásfoglalásuk eléggé megalapozott. A tórusz titkainak megismerésén keresztül pillantsuk bele az összefüggések világába! Talán a kedves Olvasó már nem fog meglepődni azon, hogy könnyedén fel tudnék sorakoztatni egy sor olyan tudóst és hivatalnokot, akik nyíltan felvállalták, hogy hisznek, avagy kifejezetten tudnak az értelmes idegen lények létezéséről, azok rendszeres látogatásáról és a Földön hagyott tudásáról. Nem kifejezetten spirituális beállítottságú emberekre gondolok, hanem olyanokra, mint Allen Dulles, egykori CIA igazgató, aki nem tagadta az idegenek létét, vagy többek között Dr Brian O’Leary NASA asztronautára. Tegyünk egy röpke utazást a múltba, vissza a kezdetekhez. Vizsgáljuk meg azt a szimbólumot, amelyet Isten alapmintájának, a Teremtés mátrixának, az Élet forrásának, avagy az Élet Virágának, a Csend Szavának és a Fény Szavának is neveznek. Ez a minta nem más, mint a tórusz. Az egyetlen olyan forma, amely kifelé és befelé egyaránt képes önmagába fordulni. Azért nevezik virágnak, mert vázszerkezete formailag hasonlít egy virágra. Minket azonban nem a szimpla hasonlatosság izgat, hanem az, hogy a kutatók vizsgálatai szerint minden élőlény ilyen mintázat alapján épül fel legbelül! Lássuk, hogyan keletkezett ez a forma. Képzeljünk el gömböt a síkban. Ez egy kör lesz. Ennek a körnek a középpontjából húzzunk egy sugarat a körvonal tetszőleges pontjához. Ez legyen egy ugyanilyen sugarú kör középpontja. Rajzoljuk meg képzeletben ezt a második kört. Vegyük észre, hogy ugyanolyan alakja van a két kör egymásba fonódó részének, metszetének, mint az emberi szemnek vagy szájnak. Ami még érdekesebb, hogy elfér benne két egyenlő oldalú háromszög. E háromszögek egy téglalap belsejébe helyezve kiadják azt az isteni arányt, ami az aranymetszés kulcsa. Most folytassuk a körök szaporítását oly módon, hogy a második körünk és az első metszéspontjaira mint középpontokra tekintve újabb, azonos sugarú köröket rajzolhatunk meg, és így tovább. Így voltaképpen az eredetivel együtt összesen hét kör kapunk. Egyet középen és hatot körülötte. Ezt a formát hívjuk az Élet Magjának vagy Csírájának. Ha mindezt nem körökkel, hanem gömbökkel képzeljük el, akkor azt mondhatjuk, hogy egy pontból kiáradt valami, ami megszülte az első gömböt. Majd a középpontból a gömbfelszínre bocsátott sugarak érintési pontjai lettek az új gömbök középpontjai. Mindegyik megfeleltethető egy új dimenziónak. A hét gömb megfeleltethető a teremtés hét napjának, a hét zenei hangnak, a szivárvány hét színének, a hét belső elválasztású mirigynek, a hét fő csakrának, de az analógiák száma végtelen, minthogy ez a geometriai ábra vég nélkül ismétlődik. Ez az alapja mindennek, ami létezik. E mintázat szerint növeszti a természet a virágokat, ez alapján osztódnak a sejtek, így épül fel az emberi szervezet, ugyanakkor a makrokozmikus léptékekben mérve így jönnek létre a galaxisok is. Ahogy az Élet Magja gyarapszik és kitágul, folyamatosan újabb gömböket hoz létre, amelyek spirálszerűen teremtődnek. Az Élet Magja körül az újabb körben tizenhárom, majd a harmadik körben tizenkilencedik gömb keletkezik, s vele együtt Élet Virága. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy e szentséges geometriai ábra vég nélkül ismétlődik: atomokban, sejtekben, milliárdnyi életformában, valamint bolygók és galaxisok formájában fellelhető az azonos geometriai minta. Bár a részek mindig egyediek, mégis kapcsolatban állnak az egésszel. Itt érhető tetten a rész-egész egységelve. A természet formavilága változatos, de minden mögött ugyanaz az ősminta áll. Ha elvonatkoztatunk a gömböktől és csak a gömbök erővonalait tartjuk meg, akkor újabb felismerésekre tehetünk szert. Rájöhetünk, hogy minden gömb magába foglalja az öt platóni testet. Platóni téridomoknak nevezzük az olyan poliédereket, amelyeknek egyenlő oldalaik és szögeik vannak. Voltaképpen arra jöttünk rá, hogy az Élet Virágában ilyen téridomok kötik össze a gömbök középpontjait. Így jelenik meg a tetraéder, a hexaéder (kocka), az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaéder. Platón tiszteletére ezeket a testeket platóni testeknek nevezték el. Megjegyzem, Platón egyiptomi bölcsektől tanulta az Élet Virágának titkait. Ezekre úgy tekintünk, mint a világegyetem építőköveire. A számok, a matematikai relációk egy része, a nyelvek, a betűk és ábécék, a DNS ábécéjének 64 kódja, az építészet számos megoldása, vagy éppen az emberi test arányossága levezethető az Élet Virágából. S akkor még nem beszéltünk a spirituális és teológiai vonatkozásokról, hiszen a két egymásba fonódó gömb az Isteni Logoszt szimbolizálja, amelynek teremtő mozdulatait, a növekedést, a kiáradást és a teremtést jelképezi az Élet Virága. Erre éreztek rá azok a feltalálók, akik a semmiből energiát akartak kicsatolni, vagy akik megfigyelték, hogy a kvantumok a környezetükből épülnek fel. Ez a tórusz titka: felépülni, megnyilvánulni és megtöbbszörözni önmagunkat. Pontosabban fogalmazva, bármit is teremtünk, mi ugyanazt az Egyetemes Energiamezőt használjuk fel, ugyanabból merítünk és mivel mi is egy bizonyos ősi mintázatot követünk, fogalmazzunk úgy, hogy ugyanazt tudjuk csak továbbadni. Tehát jelenleg úgy tűnik, hogy nem az atomok a legparányibb részecskék a világegyetemben, de még csak nem is a kvantumok a legvégső valóság alkotóelemei. Most ott tartunk, hogy ha energiában gondolkodunk, akkor vannak olyan alapminták, amelyek megteremtik az Univerzum formavilágát az elképzelhetetlenül parányitól az elképesztő méretekig. De ezek is egy bizonyos információt kódolnak, amelyet egyelőre a tórusszal tudunk elménk számára a leginkább megfoghatóvá tenni. (Forrás: Enigma) Szent Korona kereszt - Születés a negyedik dimenzióba: A kereszt illetve az egyenlő szárú kereszt a kereszteződés, az Egy pont kijelölésére legalkalmasabb szimbólum. A kettőskereszt már egy szakaszt jelöl. Még csak kiindulási pontot és időt vizsgáljunk képzeletben, a sík és a tér kialakulása időt igényel... Egy szakasz mozgásban van az idővonalon. Kettőskereszt az aranymetszésnek megfelelően: arany-arány; az ötágú csillag is tartalmazza. Az apostoli keresztben, vagyis kettőskeresztben foglaltatik az egy tőről eredő elágazás, de a két-tő is ami Egy GYökérről fa-kad. Vö. Tudás fája, Élet fája. Ez a szimbolika megtalálható a Szent Korona Pantokrátor képeken is. Az ítélő Krisztus felé hajlik (mindkét tő) mindkettő. Az égig érnek ezáltal és három világot kötnek össze (alsó, középső és felső világok). Alsó Pantokrátor - Ítélő Krisztus-ábrázolás a Szent Koronán, kezében magot tart; Szent Korona felső Pantokrátor felülnézeti képe. Ebből a perspektívából csa a koronázást végző személyek láthatták! "Más példázatot is adott eléjök, mondván: Hasonlatos a mennyeknek országa a mustármaghoz, a melyet vévén az ember, elvete az ő mezejében" (Mt 13,31) A kettőskereszt természetesen az "Égig érő fa" jelképe is. Termése, újrateremtése a Magból ered. Magerő népe a eredendően a Magyar. Ebben az agy EGY működése, a gyarlóság és az agyar megjelenése is kezdetét veszi. Agyunk összetett rendszere hasonlít egy vízszintesen ábrázolt fára, kiterjedt gyökérhálózattal mely a lombkorona tükre. A neuronhálózatot ebben a hasonlatban kis-erek kísérik egészen a levélig. A szent Fa, a Világfa tehát több nagyságrendben értelmezendő. Világfa - Hasszo rajza Az emberiség szintjén a mitológiai kiáradással (a Föld elhagyásával) van kapcsolatban és az angyalok háborújával. A lehullott levél az avar (avarok). Minden nagyságrendben értelmezni kell! forrás: http://www.vilagbiztonsag.hu A HÁRMASHALOM Buddha kegytárgyai és a három hegy a Kárpát-medencében. Esztergom pecsétje Sumér Ur királysír „Egy Shampaka nevű ember, akit ugyancsak száműztek, MAGADHÁBA megy, hogy megkeresse Buddhát. Arra kéri a mestert, hogy adjon neki valamilyen ereklyét, ami távozása után is emlékezteteti őket a tanaira. Buddha mágikus úton teremt egy fogat, egy körmöt, és egy hajszálat, amit átad, mondván: Ezek szavaim, tetteim, és gondolataim erejét hordozzák. Úgy forduljatok feléjük, mintha velem találkoznátok. Shampaka megköszöni az ereklyéket és útra kel a messzi nyugatra, ÚZ NÉPÉHEZ, A HŐFORRÁSOK VIDÉKÉRE. A KÁRPÁTOK gyűrűjében épít aztán kolostorokat és sztúpákat a szent tárgyaknak HÁROM HEGY tetejére." (Forrás: Pálffy Tivadar) Badiny Jós Ferenc - Magyarok története video: http://www.youtube.com/watch?v=Dx8VCUNu3vU&feature=share Továbbá: -A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html -Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html -Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html -Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html -Magyar mitológia és rovások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html -Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html -CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html -Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html -Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com
Mágikus világkép - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa Dávid Júlia alkotása - Világfa "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor "Azt hiszed, olyan sokban különbözöl tőlem, vagy akár ettől a fától? Ha erősen figyelsz, akkor te is hallhatod, hogy minden élőlény együtt lélegzik, érzed, ahogy minden növekszik. Mindannyian együtt élünk, még ha sokan nem is úgy viselkednek. Ugyanaz a gyökerünk - mind ugyanannak a fának az ágai vagyunk." /Avatar/ A Nap Ember Gyermeke, a Tudása által képes átugrani a Sáncot, s így elérni Isteni szintjét! (A vízöntőkori ember Istentudás felé vezető útja rovásjelekkel) „Megjelent "A ROVÁSJELEK TITKAI" című könyv, amely összehasonlítja a rúnajeleket a rovásjelekkel. Ennek az összehasonlításnak része az ősvallás összehasonlítása, illetve felvázolása is. "A legszentebb hagyományunk az ősi-régi magyar rovásírásunk, többezer éves...... Adjuk tovább a felnövő magyar fiatalságnak, akik a jelkép-rendszerünkből megérzik az ősi erőt." - írta Nyers Csaba hagyományőrző a ROVÁS-JAVAS könyv ajánlásakor. Az említett könyv azért született, hogy érdekes formában - jóskártyaként népszerűsítse a rovásjeleket.” – Temesvári Gabilla Katul A könyvből részlet, a magyar mitológiával kapcsolatos témában: Magyar mitológia és rovások Az inkvizíció alapos munkát végzett az ősvallás kiirtását illetően. Friedrich Klára szerint: „ A rovásírás eltűnésének, eltüntetésének okaként leggyakrabban István király törvényére történik hivatkozás, amelynek jelzete Vatican 1000-ben Cal oct. Die festo Lac. Ap.: „…a magyarok, székelyek, kunok, valamint az egyházi magyar, keresztény papság által is használt régi magyar betűk és vésetek, a jobbról balra pogány írás megszüntetődjék és helyébe a latin betűk használtassanak. Dávid Júlia alkotása Itt rendeltetik, hogy a papság azok használatára jutalmazás mellett betaníttassék és a pogány írástól, valamint tanításától papi állásának vesztése és 20 arany pensasnak büntetése, fizetése mellett eltiltassék. Továbbá, hogy az egyházakban található pogány betűkveli felírások és imakönyvek megsemmisíttessenek és latinval felcseréltessenek. Valamint pedig azok, akik régi pogány iratokat beadnak 1-10 denárig kapjanak jutalmat. A beadott iratok és vésetek pedig tűzzel-vassal pusztíttassanak el, hogy ezek kiirtásával a pogány vallásra emlékezés, visszavágyódás megszüntetődjék.” Sokan tagadják, hogy létezett ilyen törvény, bizonyítani nem lehet, mert ezt is eltüntették. Én magam hiszek abban, hogy létezett, bizonyíték erre Koppány fejedelem brutális, szadista felnégyeltetése. Magát a törvényt nem István védelmében tüntették el, hiszen történelmünk átíróit István becsülete legkevésbé sem érdekli. Sokkal inkább azért, mert a törvény megléte azt bizonyítaná, hogy nem a nyugati, térítő papoktól tanultunk meg írni-olvasni, hanem ősidők óta nyelvünkkel együtt fejlődő, népünk egészére kiterjedő írásbeliségünk volt. Dávid Júlia alkotása Ismeretes Szent László király ide vonatkozó törvénycikkelye is: „Kik pogány szokás szerint kutak, fák, források, vagy oltárok mellett áldoznak, vagy áldozatot mutatnának be – ezen vétségért egy ökörrel bűnhődjenek.” (S.Ladislaus Decretorum Lib.I.22.) Egyértelmű, összefüggő világkép nem maradt fenn, de meséink, szólásaink, népszokások megőrizték a morzsákat, valamint a népművészet szimbólumaiba kódolva átaludta az évszázadokat, amiből újra fel lehet építeni az ősvallás rendszerét. Jó forrásanyag lehet más népek korabeli történészeinek, íróinak fennmaradt munkája. Itt néhány kísérlet eredményét próbálom felvázolni. Magyar életfa - Balassa JúliaTextilművész alkotása A magyar ősvallás a mágus hit volt. Erre írásos bizonyítékot találunk Theophülaktosz (bizánci görög történetíró a VI. században) írásában. Theophülaktosz Historié című művéből: „A turkok (Theophülaktosz és a többi bizánci író is így hívja a magyarokat, valójában a hunokat és az alájuk tartozó népeket, akiknek a ’vallása’ magyar volt, azaz mágus hiten álltak) igen ostobán szentnek tartják a tüzet, a levegőt és a vizet tisztelik, s a földet himnuszokkal dicsőítik, de csupán azt imádják és nevezik istennek, aki a világmindenséget teremtette. Neki lovakat, ökröket, juhokat áldoznak és vannak papjaik, akikről azt tartják, hogy megvan bennük a jövendőmondás képessége.” (forrás: Mireisz László: A magyar vallás) Tehát egyistenhiten álltak őseink. Egy az Isten összeróvás jel A karosi tarsolylemez ős TEN - Egy az Isten összeróvás jele Dávid Júlia alkotása Az Istent az Egek Urának nevezték, és csak az ég meghatározó jelképeit, a Napot, a Holdat, a csillagokat, a fényt, a világosságot és a „nap madarait”, a sólymot, és a sast tartották méltónak az Isten szimbolikai értékeinek a kifejezésére. Dávid Júlia alkotása Mágikus világkép A mágikus világkép legfontosabb területe az elemi vagy természetmágia, melyben a tűz, víz, lég és a föld nem mint elvont fogalmak voltak jelen, hanem mint a világ és az emberi test alkotóelemei, mint „amiből mi és minden más alkotva van”. A házakban azért égett a TŰZ... ..., mert felfelé lobogásával annak a belső erőnek volt a szimbóluma, amely az emberben, de leginkább a harcosokban ég, s amely a hősök csarnokába segítette őket. A tüzet a magyaroknál minden évben újra szentelték, a szentelt tüzet az oltárra tették, s ezzel az embert mozgató belső erőt, a hont védő harcosok virtusát és a gabonát érlelő külső hőt egyaránt megáldották. A tűzszentelés szokása túlélte az évezredeket, mai napig is az ortodox keresztények húsvéti szertartásai közé tartozik a tűzszentelés. Régen télűző-tisztító tűzünnep volt február 2.-a, a mai Gyertyaszentelő Boldogasszony napja, ahol szintén tüzet-gyertyát szentelnek. A kelta Imbolc tűzünnep maradványa lehet, ilyenkor az állatokat is úgynevezett tűzkapun – két égő fa (máglya) között – hajtották át, hogy egészségesek maradjanak. Ennek maradványa a balázsolás, február 3.-án, amikor a tűzkaput jelképező két égő gyertya között áldják meg a gyermekeket, a bajelhárító egészségvarázslás maradványaként. (Balázs és Belenus Nap (tűz)isten kapcsolata). Balázsolás A tűzzel az Ember örök mivolta fejeződik ki: isteni tűzerő, tűz-én. Angolul is fennmaradt, az ember szavuk zsarátot, parazsat jelent. A VÍZ szimbóluma volt az élet lényegének, az örökös megtisztulásnak, táplálásnak és fennmaradásnak. A forrásoknál végzett szertartásokkal és a források megszentelésével érték el, hogy az eső áldást hozó legyen és ne pusztító. A forrás, kút, víz tisztelete is máig megmaradt, például a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltéhez kötődő húsvéti kútdíszítés szokása tojásokkal, tavaszi virágokkal, amely két hétig megőrződik. Kocsis Fülöp püspök megszentelte a Tiszát Sajnos mai képet csak külföldi példából (Gasseldorf) tudok mutatni, mert valahogy mi nem tartjuk annyira fontosnak ennek a hagyománynak és vizeinknek az ápolását, csak a húsvéti vízzel leöntés, a locsolás maradt fenn mindenki által ismert szokásként. A forrásból húsvétkor merített víz szempanaszok, kiütések és egyéb bajok orvoslására volt használatos. Élt az a hit, hogy aki húsvét reggelen a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad. Az állatokat is beterelték a vízbe. A gyógyforrások védnöke Apolló, a gyógyító Napisten. A LEVEGŐ a mozgásnak, felemelkedésnek és áthagyományozásnak, a királyi szkítáknak volt a szimbóluma és vagy a levegőégbe felnyúló fa vagy a kerecsen madár formájában tisztelték a szelet. kerecsen sólyom A FÖLD pedig a beteljesülésnek, újjászületésnek és a megtartásnak volt a jelképe és kő, hegy vagy szikla formájában tisztelték. Temetés után a sírra köveket és sziklákat tettek, jelezve, hogy a test visszaadatott a Földanyának. Az áldozatokat kőoltáron mutatták be. A föld, az anyaföld, a haza, a szülőföld, az életadás, a táplálás szimbóluma. A természetmágia a természet mágikus uralmát jelenti, a természeti elemek ismeretét és felhasználását, azok egyensúlyának fenntartását és gondozását, melyet a mai ember nagyképűen semmibe vesz, tudatlanul kizsákmányolja Föld-anyát, nem törődve a következményekkel. A mágikus gyakorlat fontos területe volt a gyógyítás és a régi magyar népigyógyászat bőségesen tartalmazott mágikus elemeket. Világfa, Életfa, Égigérő fa, vagy Tetejetlen fa: "Életfa, világfa, születésbe-halálba, világból világba. Égigérő fának leveles hét ága, összeköt és megtart: táltosok létrája. Gyökere és törzse, pompás koronája a három világot szemünknek mintázza. Földi élet fakad erős oltalmába, Égi tudást ad át lombja - suhogása." (eni) Madaras - Napszimbólumos - Tulipános világfa - Bánffyhunyadi csempék A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa. Életfa - Dávid Júlia alkotása Nyílik már a tudás fája Őseink ezredéves termőfáján újra rügy fakadt. Csodás mosollyal hívogatja a napsugarakat. Több száz éves szenvedést, Bút, bajt felejt. Boldogan köszönti a jelent. Sok apró lélek méhecske porozta be, s adott jelet. Figyelj! Jön már a kikelet. S a rügyekben a sok tudás bontogatja szirmait, lassan kitárva a világnak titkait. Apró lélekszirmok köszöntik a lelki tavaszt. S ruhájuk tele róva adnak vigaszt. Apró tűzlelkek, a lelki sivatag már nem tikkaszt, hisz itt van a rügyekben a malaszt. És ha őseid útján ügyesen haladsz. A titkokat lassan megfejtve a MAGOS-ságban maradsz, és nem érhet fel hozzád a lelki haraszt. De őseid tudása kötelez is Téged,hogy a tudás magjait termékeny talajba hintsed. Mert termékeny talajból termékeny fa sarjad. S ha mindig öntözöd a lelked sugarával, a kis patakból lesz majd a nagy folyam árja. S nagy folyam partján a lelkedet, az égig érő fa és a Teremtő várja. 2006. Prenoszil Sándor Czibor Imre fazekas alkotása „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” - írja Kiszely István Az ősmagyarok hitvilága című munkájában. „Van a világon egy csudálatos nagy fa, amelyiknek kilenc elhajló ága van, mindenik egy-egy erdővel vetekszik. Ha elkezdenek kavarogni, imbolyogni, onnan támad a szél. Olyan csudálatosan nagy fa ez, hogy nemcsak a hold jár el az ágai között, hanem a nap is. De ezt a fát csak az leli meg, hogy hol van, merre van, aki foggal született, oszt kilenc álló esztendeig nem vesz a szájába a tejnél egyebet. Az meg tudnivaló, hogy a táltos az ilyen. Mert ez a csudálatos nagy fa olyan helyen nőtt, hogy csak az ilyen tudományos férhet hozzá.” (Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága) Vass Tamás fafaragó - Népi Iparművész alkotása A világfa összeköti az Eget és Földet Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa. A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. Innen eredhet a fa-lu kifejezés. A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak. Minden növényi ábrázolás közül az életfa a legösszetettebb és legegyetemesebb jelentésű. Ormándi Márta csuhészobrász alkotása Utal életre és halálra, az örök fejlődésre és növekedésre, a folytonos megújulásra. A mélylélektan a gyökér, törzs, korona hármasát a ösztön-én, én, felettes-én kifejeződéseként értelmezi. A világfa a magyar népmesék világképében az ÚT, amelyen a mesehős az égbe vagy az alvilágba jut. Fülöp Lili - Égigérő fa, ahol a sárkányok élnek Az alábbi részlet Cey-Bert Róbert Gyula „A magyar ősvallás” című könyvéből való: “Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat idézte fel. A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a föld-alatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségének jelképes értékévé vált. A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek.” Isten kardja az égig érő fa jelképe is lehetett, az Eget a Földdel összekötő szent tárgya, amely az Istennel, a mennyei világgal való kapcsolatot teszi lehetővé. E kard nem hatalmi vagy hódító eszköz volt, hanem az égi igazság, az isteni kormányzás és a sötétség elleni harc ragyogó, varázserejű megtestesítője. A magyar ősvallás világfája Halasi csipke - Életfa csodaszarvassal A világfa a közép-ázsiai lovas népek ősvallásának legalapvetőbb rendszerezési formája, ugyanúgy kifejezi az ősi hun, avar és magyar hit rendjét, mint jelképrendszerének szerkezeti felépítését. Igazi csoda, hogy a kereszténység felvétele után a magyar ősvallás legfontosabb vallási jelképe több mint 1000 éven át megmaradt a magyar nép emlékezetében. Székely Életfa - Dávid Júlia alkotása Hasonlóan csodálatos fák népmeséinkben és mondáinkban is megtalálhatók: "Az új élethelyzet az egyensúly fölborulásával, krízissel, kerülőutakkal jár együtt, a növekedés pedig fájdalommal, de ezek mind fejlődésünk szükségszerű állomásai. Az égig érő fa megmászása valójában személyiségfejlődésünk, érzelmi fejlődésünk útját mutatja meg. Személyiségünk kiteljesedése egy életen át tartó folyamat, amelyben újból és újból meg kell találnunk az egyensúlyi állapotunkat. Az integritás érzését akkor éljük meg, ha a mesehőshöz hasonlóan mi is elszántan mászunk, kapaszkodunk, rugaszkodunk az égig érő fa tetejére, hol itt lógva, hol ott lógva, ameddig a hetedik rend gúnya le nem szakad rólunk, és a hetedik pár bocskor le nem kopik a lábunkról." (Részlet a Mesepszichológia könyvből. Az illusztráció Anna Silivonchik munkája/Forrás: Mesepszichológia) ÉGIGÉRŐ FA - Páll Réka és Páll Domokos alkotása Néprajzkutatók szerint a táltos hit világfáját a következőképpen írták le a 20. század elején a régi mondákat ismerő öregek: Több változatban az “égigérő, tetejetlen fa” egy nagy hegyen van, a király udvarán áll (jelezve a szakrális jellegét). A világfa felső ágán található a nap, a hold, a nap anyja és a hold anyja. A világfa képzete minden nagy kultúrában megtalálható, és az indoeurópai népek körében általánosan ismeretes. Életfa - Dávid Júlia alkotása A magyar és az indoeurópai népek mondái között azonban találunk egy lényeges különbséget, ami a két fát élesen elválasztja egymástól. A magyar fa csúcsán, vagy az ágai között égitestek vannak. Ez csak a magyar mondákban és díszítőelemekben fordul elő, az indoeurópai népek körében ismeretlen. Életfa - Dávid Júlia alkotása Ugyanezt a képzetet megtaláljuk viszont a közép-ázsiai lovas kultúrák népeinél. A napos-holdas világfa képzete kétségtelenül igen régi alapszimbóluma a táltos hitű népeknek, és egész Közép-Ázsiában és Kelet-Ázsiában mindenütt ismert. Több mint 2000 éves hun sziklarajzokon már megjelenik a napos és a holdas világfa. Az avarok szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak a világfa jelképrendszerének. A föld közepéből nő ki, és a koronája az eget tartja fenn. Az ég fordított üsthöz hasonlóan borul a világra, és a világfa körül lassan forog. A világfát csak a táltos képes megmászni. (forrás: Horváth Árpádné) Tulipánház alkotása Égigérő fánk rokonai Népmeséinkben gyakran feltűnik egy ősi jelkép, az Égbe nyúló fa, mely az égitesteknek és a sárkányoknak a lakhelye. Égigérő fa - Baló Marika gyöngyhímző alkotása Nem is gondolnánk, hogy mindennapi történeteinkben milyen ősi motívum őrződött meg. A magyar kutatók közül sokan foglalkoztak a népmesei elemeink feldolgozásával, legtöbben a szibériai és a török táltos hagyományban találták meg a mi kultuszunk legközelebbi rokonát. A legteljesebb anyagot Berze Nagy János gyűjtötte össze, aki belevette az ősi mezopotámiai hagyományt, ahol az Égbe nyúló fa jelképe szintén megvolt. A magyar hagyomány A magyar népmesékben és hagyományokban a különleges fa gyökere az alvilágba nyúlik, a törzse a mi világunkban van, a lombkoronája pedig az égig ér. Aki meg akarja mászni a fát, annak baltával kell lépcsőt vágnia. Ezt nemcsak a mi népmeséink szegény sorsú fiataljai csinálják így, hanem a táltos beavatás részvevőinek is hasonló a vizsgafeladata. A magas fa megmászásával bizonyítja be táltos és a népmeséink szereplője, hogy ő képes a különleges feladatok elvégzésére. A fa egyben az égitestek lakóhelye, ott található a Nap, a Hold és a csillagok, de sokszor ott találkoznak az égitestek anyjaival a hősök, hogy útbaigazítást kérjenek feladatuk teljesítéséhez. Dávid Júlia alkotása Ősi üzenet: A magyar mesekincs nemcsak Szibériában, Belső-Ázsiában és a török világban maradt fent szinte ugyanabban a formában, hanem a világ egyik legősibb civilizációjában, a suméroknál is megvolt. A török és azerbajdzsán kutatók szerint a szent fa, vagy az élet fája szoros kapcsolatban áll az Ég kultuszával, melyet talán már kezdetektől imádtak őseink a Sárga-folyótól a Kárpátokig. Sok sumér szentély oltárán láthatunk szent pálmafákat , de kedvelt jelkép volt udvarokban és tereken is. Az ősi fakultusznak hasonló elemei vannak, mint a magyarnak, vagy a töröknek, hiszen összekötötte az Éggel a földi világot. Arany és ezüst levelei világítottak és ugyanúgy a sumér hitben is ott laktak az égitestek, valamint ott pihentek meg a bolygók. Eriduban, az egyik ősi városban még himnuszt is költöttek róla. Dávid Júlia alkotása - Babba Mária Az élet fája A pálmafa a sumérok számára maga volt az élet. Sok vizet tárolt és gyümölcse táplálta az embereket, jogosan tekintették tehát az élet forrásának. Az ősi kultusz annyiban tért el a hatalmas eurázsiai térségben, hogy minden területen más és más fát tekintettek jelképnek. Különösnek hangzik, de az azerbajdzsánok a mi karácsonyfánkban is ennek az ősi fakultusznak a továbbélését látják. Az igaz, hogy fenyőfát csak a 19. századtól kezdtek el állítani, de korábban faágakat és fára utaló jeleket a magyar családok használtak. Az ősi kultusz máig fellelhető az azerbajdzsán szőnyegeken, de sok helyen, így akár a Krím-félszigeten, akár a közép-ázsiai török világban, de a mongoloknál is a hatalmas, szinte Égbe nyúló fákat szentként tisztelik, legtöbbször szalagokat aggatnak rájuk és kérik isteneik közbenjárását. forrás: http://alfahir.hu Jákob Ildikó szarvasai és tetejetlen fája: Jákob Ildikó dálnoki/maksai óvónőt nem is egy, hanem hat, valahonnét Szkítiából származó csodaszarvas az égig érő fa alá vezette, amelynek ágai körül sétál a nap meg a hold. A szarvasok patája alá — vannak népek, amelyek a patákat ezüstből valónak tudják — puha gyapjúból lágy aljzatot terített, hogy ezeknek az égi-földi lényeknek fel ne törjék a lába, s akárcsak az égen vagy a meotiszi mocsarakban, otthonosan érezzék magukat. A ,,tetejetlen fa" pedig a Szarvas csillagkép felé emeli a földi tekintetet, a küllős-kerekes nap aranyló magasságába. A magyar monda- és hiedelemvilág egy vezérlő, nyomra vezető, hazát teremtő csodaszarvasról tud , az ősi keleti népek, kik az evilági szarvasok sokasága között élnek, s kik a csillagképeken is egész szarvasseregletet látnak, mondáikban, népi megjelenítéseikben is több szarvast terelnek. Jákob Ildikónak kiváló érzéke van ahhoz, hogy a mítoszok, a mesék és mondák archaikus szimbólumait egyetlen szőnyegre terelje. Erről már akkor bizonyságot tett, amikor szülőfaluja templomának rovásírás töredékét nemezre vitte. Most hat szarvasa és az életfa, világfa, tetejetlen fa köré, a küllős napkorong alá állva a honfoglalás előtti korok, az ázsiai rokonnépek motívum- és mintakincsét szerkeszti olyan végtelenül és megkapóan egyszerű nemez falikárpit kompozícióba, hogy az egy polgári berendezésű lakás fali képeit és bútorait félretolva teremt fő helyet magának. Életfa - Horváth Katalin alkotása A néző szeme odaszalad, ahol ez a nemez van, mert a magyar mondáknak a haza nyomára vezető szarvasa, a tetejetlen, a csodatevő nap magasáig érő fa képzeletét földi dolgainkon felül emeli, s az ember nem csupán néz és lát, hanem elmélkedik és ért, megért. Érdekes, hogy amíg torjai kolléganője, Lukács Olga nemezkompozícióival a modern érzésvilág elé és efelé tartja a lámpást, addig dálnoki óvónőtársa a archaikus világból hozza át a mába azt, ami ma is világlik. Én azt is elképzelem, hogy egyszer majd közös kiállításukon is rácsodálkozhatunk babonázóan elbűvölő munkáikra. (forrás: Háromszék.ro) Atyaisten, Boldogasszony és Szélanya: Szélanya - Józsa Judit alkotása A világfa osztja három részre a világot. A középső világ az általunk ismert fizikai valóság. A világfa felső része az égiek világa, a jó szellemek világa, ágain ülnek a megszületésre váró lelkek. Az alsó világ a rossz szellemek világa. Életfa - Józsa Judit alkotása Magyar Adorján szerint a Tejút személyesíti meg az Istenszülő Nagyasszonyt. A született Isten, az Öregisten, Atyaisten, Aranyatyácska. Eredeti formájában nem azonos a kereszténység istenfogalmával. Az Isten a Mindenség ura, egyben a Hadisten, akinek lakóhelye a Tejút. A Tejút egy élőlény volt, ma úgy mondhatnánk, a Galaxis élő rendszer, az Istenszülő Nagyasszony. Ezt fejezi ki a csodaszarvas, - a kozmikus világot megtestesítő ősjelkép. Kalemandra alkotása (Más nép mitológiájában is találkozhatunk az ős-ős Istenanyával, aki szüli a Teremtő Istent, aki azután teremti a világot.) Az ősanya-istennő Eneth nevét, ami ünőt, szarvasünőt jelent Kézai Simon korabeli írása őrizte meg. A regösök az ősvallás szertartási énekesei is voltak, a csodaszarvas papjai, a mágikus szavak őrzői. A rege szavunk eredetileg bűvölést, bűvös mondást jelentett. A REGös kora REGgel révült, amikor RÉ felkelt. „Napot láttam én felkelni, hej regélök, regélök…” A magyar mitológia központi alakja a Boldogasszony. Eredeti neve nagy valószínűséggel a babba lehetett. (Csíksomlyói búcsú előtt hajnalban megnézték a felkelő napot és imádkoztak a Kis-Somlyó (sólyom) hegyén. Úgy tartották a Nap a babba, benne van babba.) Petrás Mária alkotása Az ősmagyar Babba, a „születést adó” és a sumér Bau, az „élelemadó” alakja mára összemosódik Szűz Mária alakjával. A Boldogasszony „ez világnak megépítő asszonya”, „Föld édesanya”. Ünnepei fennmaradtak, ő biztosította a születést, a termékenységet – gyümölcsoltó Boldogasszony-, az aratást – Sarlós Boldogasszony, a betakarítást – Földanya ünnepe – és a gyógyítást – gyógyító Boldogasszony -, segített az élet minden területén. A csengersimai kazettán Nap, Hold, és Szél. A harmadik fő alak a magyar mitológiában Szélanya, aki a világfa ágai között lakozó öregasszonyként ábrázolt alak, aki a szeleket engedi ki barlangjából. A Szél a Szent Szellem csillaga, a Hajnalcsillag, a Vénusz régi magyar neve. A fennmaradt források egyik változata szerint tehát a hármasság az Öregisten, a Boldogasszony és a Szélanya (Vénusz). Nap, Hold és Hajnalcsillag A másik változat szerint a hármasság a Nap, a Hold, és a csillag (Vénusz). Nap anya - Józsa Judit alkotása Hold anya - Józsa Judit alkotása Eszerint a változat szerint az emberek édesapja a Nap, „költőileg megszemélyesítve a Napisten, Napkirály”, regebeli édesanyja maga a Föld, azaz megszemélyesítve a Földanya, vagyis Tündér Ilona, más néven az Élet Anyja. Magyar Adorján szerint égi őseink a Nagy Égisten, a Nagy Boldogasszony, Napisten (Magor), a Hadúr (Hunor), Ilona Földistennő, Hold és Vízistennő. Hasonló leírást találunk az Oguz Name, VIII. századbeli mongóliai rovásírásos türk feliraton: „Egy napon, amikor Oguz Tengrihez (az Ég Urához) imádkozott, az égből földre szálló csodálatos kék fényt pillantott meg, amely vakítóan világos volt. Oguz a fény közepén egy tündöklően gyönyörű leányt (tündért?) vett észre. Megszerette és magával vitte. Három gyermekük született: az elsőnek Nap lett a neve, a másodiké Hold, a harmadiké Csillag.” Cey-Bert Róbert Gyula írja a Hun-magyar ősvallás című művében: „ … az égbolt misztikus jelentéséhez kötötték az istenfogalmakat, … jelképes értékrendszerében az „Ég Sátrában” maga az Ég Ura lakott, amelyben helyet foglalt a jobb oldalán a Nap, a bal oldalán a Hold. … Az egyisten hit természetesen nem zárta ki az Isten mellett a legfontosabb szellemi lények tiszteletét.” A fényt az Isten egyik alaptulajdonsága megnyilvánulásának tekintették, amely a Nap fényén keresztül jelképezi Isten fénytermészetét. A Hold az Isten éjszakai megnyilvánulási formája, változó fázisainak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Az esthajnalcsillag az újjászületés transzcendens fogalmát, a hajnali és alkonyati eget jelképezte. A Napot arany, a Holdat ezüst, a (Vénuszt) Hajnalcsillagot a réz jelképezi. Meséinkben a hős arany-ezüst-réz várakban jár, arany-ezüst-réz erdőn megy keresztül. A babiloni határkövekre a Nap, Hold, Vénusz (Csillag) szent háromságának jeleit vésték. A csillagot ábrázoló sumér képjel jelentése dingir, azaz tündér, illetve Isten. (dingir, tenger) végtelenség ura, azaz Isten. Tündér Ilona Régi csillagneveink szerint tündér volt ősvallásunk isten asszonya. (Tündér Ilona) Tündér Ilona – Józsa Judit alkotása A Kis Göncölt Tündérasszony csillagának, Tündérasszony palotájának, illetve Nagyboldogasszony csillagának, Nagyboldogasszony társzekerének nevezték. Tündérek járták lélekvezetőként a Tejutat, amit Tündérútnak hívtak. A Tejút-hasadék mélye a Hattyú csillagkép farkánál a Tündérek fordulója, a Tejút-hasadék nyílása a Tündérek tánca, a Szíriusz csillag a Tejút másik végénél a Tündérfő. A magyarok ősvallása szerint a Szíriusz bolygóról, azaz a Tündérfőről származunk, Atilla királyunk a Tündérasszonyhoz imádkozott. Csillagszármazásunk, tündérvallásunk, tündérszármazásunk tehát kétségtelen. Egyes mesékben a hőst az ott lakó Szél (Vénusz), a Hold és a Nap anyja segíti útján. (Eszerint az ősszülő lenne a Szél, szülöttei a Napatya, és Holdanya?) Végül is a Tejút-anya részei. A nap kultusza Az égitestek közül a Nap kultusza jelentős volt a szkítáknál, a hunoknál és a török népeknél is. Kalemandra alkotása Megünnepelték a Nap felkeltét és a napéjegyenlőségeket, napfordulókat. Őseink kötődése a Naphoz szorosabb volt, mint manapság, a fény jelentette számukra az életet és az igazságot. A kereszténységben a Nap Jézus Krisztusnak lett a jelképe (Sol invictus), aki a "világ világossága" (Jn 12,8) és "felkelő Napunk a magasságból" (Lk 1,78). Mai napig az úrmutatóban a sugaraival a Napistent láthatjuk, sőt a fekvő holdalak a Vénusz jelképe. Napisten – Sol – madara a SÓLyom Mai keresztény szertartás az úrnapja. Az Úrnap fő eseménye a körmenet, amelyen körülhordozzák az oltáriszentséget. A körmenet útvonala mentén négy oltárt állítanak fel az ott tartandó rövid szertartás (evangélium-éneklés és áldás) céljára. Jankovich Marcell Jelkép-kalendáriumában írja: E sajátosságok arra vallanak, hogy a „szentostya” útvonala a Nap éves pályáját jelképezi, amelynek csúcspontján a Nap épp anyja, a Tejút „karjai közt” tartózkodik. Úrnapja ebbe az időszakba esik. A virágszőnyeg (másutt illatos füvek) és a díszítésre szolgáló zöldágak varázserejű szentelményeknek számítottak. Régen betegség és villámcsapás ellen varázsoltak velük. (A tűzszertartás növényeiről a 117. oldalon olvashat) A Nap földi jelképe a Fehér Ló. Gyallai Domonkos írt tanulmányt a fehér ló fontos szerepéről a székely hagyományban. …”A székelyek a fehér lóhoz szorosabb kapcsolatban levőknek hitték magukat, mint más népek. Más népek is … tisztelték a fehér lovat, de a székelyek állatősüknek hitték azt. … a régi népek hitében a Nap földi jelképe volt. A (székelyek) a Nap fiainak hitték magukat.” A kelta Fehér Ló hava a nyári napforduló magyar Napisten havával megegyezik. Az ősök Őseink életében jelentős szerepet játszottak az elhalt ősök, kiknek lelke hitük szerint jószelleme volt leszármazottainak. Tiszteletükkel függött össze az állandóan égő nemzetségi tűzhely, a különféle temetkezési szertartások és az emléktorok. Róluk emlékeztek meg őseink tűzre vetve az étel első darabját és az ital első cseppjét. A sötétség hatalmainak őseink hite szerint az igazi ideje az éjszaka. Elűzésük legjobb fegyvere a Nap megidézője, a melegítő és világító tűz, amiben őseink tanyáznak, - mint Napszikrák – ezért nem szabad a tűznek kialudni. (Az örökmécses rítusa innen ered.) A tűzhely körül foglaltak helyet a családi és nemzetségi jelképek, melyeket Szent Gellért „szkíta bálványoknak” nevezett. Ezeket a mély értelmű és éltető szimbólumokat alacsonyította le a „kultúra” tűzimádássá és bálványimádássá. A család őseinknél annyira megbonthatatlan egység volt, hogy az a túlvilágon is folytatódott. Dávid Júlia alkotása - Világfa Őseink szerint az égi hatalmak nem mások, mint az ősök szellemei. A nagycsalád munkamegosztása hitük szerint a túlvilágon is folytatódott, a férfiak a Nap és a Hold pályájával törődtek, az asszonyok az élet vízére és a születendő gyermekek lelkére ügyeltek. Fontosak voltak még a hely szellemei. Úgy tartották, hogy a földeknek, hegyeknek, folyóknak, forrásoknak saját szellemeik vannak. Sőt, a fáknak, növényeknek, állatoknak is voltak különleges szellemeik. A betegséget ártó szellemek, azaz démonok okozták, a fontosabbaknak külön nevük is volt. Például: guta okozta az agyvérzést, nyavalya az epilepsziát, gyík a torokfájást, fene a daganatot. Ez a hit több keleti népnél is megvan. A gyógyító eljárásoknak ezért is volt démonűző jellegük, továbbá védő amuletteket, tárgyakat használtak erejük megtöréséhez. A perzsa krónikák szerint a hun táltosoknak különleges csodaköveik voltak, amelyekben hatalmas energia halmozódott fel. Voltak esőt és vihart hozó köveik, de voltak gyógyító köveik is. Végezetül álljon itt az általam tartott táltos-szerek, rendezvények kezdetén elhangzó áldáskérő dobos ima. „Környülálló szent fáink, fentül való Napatyánk, antul való Földanyánk, közbül futó vizek, erek, közbül fújó szellők, szelek, őseink, a jószellemek, ide figyelmezzetek! Azért jöttünk össze …… Segítsétek szerünket, áldásotokat kérjük. Magyarok Istene! Áldd meg a jószándékú emberek összejövetelét!” Áldozati üst Az ősi vallásban az áldozati üstnek fontos meghatározó szerepe volt. A vallásos élet az áldozati üst szakralitására és szertartásos használatára épült. A bronz áldozati üst a hun régészeti kutatások legjellegzetesebb és legősíbb azonosító lelete, amelyek megjelentek már több mint 2500 éves sziklarajzokon. A hunok az áldozati üstöt az égbolt, az Ég Ura világ tükörképének, szakrális jelképének tekintették, amelyben megtörtént az áldozati étel megszentelése, átváltozása, újjászületése, biztosítva a kapcsolatot az égi világgal. (Jelképesen fennmaradt ez a rítus a mai vallásban az áldoztató kehelyben az Úr testét jelképező szentostyával, illetve a vért jelképező borral vesznek részt a közös áldomásban.) forrás: http://rovasjavas.freewb.hu Ősapáink Varázslatos Világfája A magyar mitológia világfelépítésében központi helyen van a világfa, az égigérő fa, vagy tetejetlen fa. Égigérő fa - Kalemandra Teremtészet alkotása „Az égigérő fa motívumát elszigetelt, Európában csak magyar területen megtalálható volta miatt még a honfoglalás előtt Keletről hozott ősvallásunk maradványának kell tekintenünk.” írja Kiszely István - Az ősmagyarok hitvilága című munkájában. A világfa összeköti az Eget és Földet, Tetején az Ég Ura, jobboldalon a Nap, baloldalon a Hold, ágain az ősök és a megszületésre váró lelkek ülnek. Égigérő fa - Waum Péter alkotása A világfa középső része a látható világ, az emberek, állatok, növények, ásványok világa. A magasra nőtt, tekintélyes fákat szentnek tekintették, tisztelték, köré telepedtek. Innen eredhet a fa-lu kifejezés. A hajlékot tartó középső erős oszlopot istenfának nevezték. Szereket gyakran szent fák alatt, vagy körülötte tartottak Forrás: http://rovasjavas.freewb.hu/ Szerző: Attila Fehér Táltosa Dobkör A magyar hieroglif írás A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki. Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését. A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja. Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható. Ez azonban nem a fazekasok leleménye. Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került. A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál. Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek. Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására. Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján. Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor az égigérő fa szimbóluma. (Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv) Égigérő fa, világfa, életfa: Égigérő fa, világfa, életfa - Feketéné Lendvai Katalin alkotásai Az Eget és a Földet összekötő Életfa a MAG-tól indul és Fénycsokrokon keresztül felfelé haladva eljut az Aranykapuig, - hívogat, hogy lépjünk be, hisz itt található az Isteni Egység Forrása, a mindent átölelő végtelen Szeretet. Minden ember ide akar eljutni, ezt a végtelen és határtalan Szeretetet szándékozik megélni. MI MAGUNK Vagyunk a Fény, MI MAGunk Vagyunk az Isteni Szeretet. (Feketéné Lendvai Katalin alkotása) Égigérő fa - Gulyás Géza alkotása Korondi kancsón - Égigérő fa motívum Korondi kancsón - Égigérő fa motívum Életfa - Horváth Katalin alkotása Dávid Júlia életfája.... Horváth Katalin másolata Kalotaszegi párna - Erdély - Életfa, Világfa, Egy az Isten jelkép Életfa motívum fafaragásainkon - népi festészetünkben Csornai életfás falvédő Életfa Norvégiából Életfa Norvégiából További: - Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html - Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html - MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html - Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html - A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html - Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html - A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html - Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Pünkösd – A Csíksomlyói legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Székelykapuk - Kopjafák: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - Szent Márton a néphagyományban: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Népi mesterségek listája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - A Mi Drága NagyBoldogAsszonyAnyánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-mi-egi-anyank-egyik-szep-teljessegu_24.html - Aranyasszonyok : http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/aranyasszonyok.html - Mágikus világkép - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com