FOTÓ: DURSUN AYDEMIR / ANADOLU AGENCY Belföld 0 inShare Az Európai Bizottság vizsgálja a lehetőséget, hogyan támogathatná a civil szféra intézményeit és az emberi jogi szervezeteket a tagállamokban. Vera Jourová igazságügyi együttműködésért felelős biztos a civil szféra szűkülő lehetőségeiről rendezett szerda esti európai parlamenti vitában azt mondta, hogy a brüsszeli testület felmérést készít a nem kormányzati szervezetek (NGO) finanszírozási igényeiről. A politikai nyomás alatt álló civilek régóta nógatják az Európai Bizottságot, hogy nyújtson pénzügyi támogatást a működésükhöz. A testület jelenleg csak programokat és projekteket finanszíroz a közös költségvetésből. "Mély aggodalommal tölt el a civil szervezetek támogatásának a megnyirbálása, a tevékenységükre vonatkozó szabályok szigorítása, a hitelességüket és a törvényes működésüket megkérdőjelező, a pénzügyi támogatóikat bemocskoló lejárató kampányok" – mondta a biztos. Közölte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a civilek szerepét és tevékenységét befolyásoló tagállami intézkedéseket. Az Európai Bizottság nem fog habozni, ha törvénysértést tapasztal – fejtette ki Vera Jourová, példaként hozva fel a Magyarország ellen kezdeményezett bírósági eljárást a külföldről finanszírozott civil szervezetekről szóló törvény miatt. A brüsszeli beadvány éppen csütörtökön érkezett meg az EU Bíróságára. A parlamenti vitában elsősorban azok a képviselők szólaltak fel, akik aggodalommal figyelik a nem kormányzati szervezetek elleni politikai támadásokat. A Fideszt is magában foglaló Európai Néppárt állampolgári jogi ügyekért felelős szóvivője, a máltai Roberta Metsola azt mondta: nem lehetünk csöndben, amikor fenyegetésekkel, jogi lépésekkel, erőszakkal vagy bürokratikus akadályokkal igyekeznek ellehetetleníteni a civilek működését. A DK-s Niedermüllet Péter javasolta, hogy az EU haladéktalanul hozzon létre egy alapot, ahová a civil szervezetek közvetlenül fordulhatnak anyagi támogatásért. Jávor Benedek a Párbeszéd képviseletében arról beszélt, hogy egész Európát szétbomlaszthatja, ha nem vetnek gátat az NGO-k fenyegetésének. A Fidesz EP-képviselői nem vettek részt a vitában, de közleményükben utólag "álcivilek álproblémáinak" nevezték az elhangzottakat. Szijjártó az Unió gazságáról Dacára minden nyomásnak, zsarolásnak és ultimátumnak, sem Magyarország, sem Lengyelország nem fog befogadni egyetlen illegális bevándorlót sem – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Joachim Brudzinski lengyel belügyminiszterrel tárgyalt. A magyar külügyminiszter Charles Michel belga kormányfő kijelentésére reagált, amely szerint "ultimátumot adnak a migránsok befogadását elutasító" visegrádi országoknak. Ha június végéig nem sikerül konszenzusra jutni az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanácsban, akkor a V4-ek nélkül, minősített többségi szavazással fogják elfogadni a reformokat. A két miniszter hasonlóan látja az ENSZ migrációs csomagjának tervezetét is. António Guterres ENSZ-főtitkár bevándorláspárti politikus - szögezte le Szijjártó. Mind magyar, mind lengyel részről "határozottan elutasítják", hogy az EU "ugyanolyan gaz trükköt játsszon el, mint 2015-ben", amikor az Európai Tanács egyhangú szavazással világossá tette, "hogy mindenfajta kvóta maximum önkéntes lehet, ehhez képest eggyel alacsonyabb szinten a belügyminiszterek többségi szavazással ezt megváltoztatták, s kötelezővé tették ezt a kvótát". "Elutasítjuk, hogy az elkövetkező időszakban ehhez hasonló jogi gaztettet kövessen el bármilyen uniós intézmény" – húzta alá Szijjártó.

Japán történetének egyik legsúlyosabb áradásával néz szembe. A csütörtök óta tartó esőzések és földcsuszamlások miatt már több mint hetven ember vesztette életét több tucat pedig eltűnt az ország déli részén, Hiroshima prefektúrában. A mentőegységek folyamatosan kutatnak a túlélők után. A hatóságok kétmillió ember evakuálását rendelték el. Abe Sinzó miniszterelnök arról beszélt, hogy még mindig nagyon sok ember nincs biztonságban, sokan rekedtek az elöntött területeken, nekik szembe kell nézniük a fenyegető árvízzel, miközben várják, hogy kimentsék őket. A mentőegységek az idővel is harcolnak. A japán meteorológiai szolgálat szerint csütörtök óta háromszor annyi csapadék esett mint egész júliusban szokott. Ráadásul hétfőre újabb esőzés várható, ami az előrejelzések szerint elérheti a 250 millimétert. forrás : euronews

A Románia új címerével ellátott bankjegyeken és pénzérméken feltüntetik forgalomba kerülésüknek dátumát: 2018. január 1. Az új bankjegyek csak a címer tekintetében térnek el a régiektől, a többi grafikai elem és a biztonsági elemek nem változnak. Az új címert ábrázoló bankjegyeket fokozatosan bocsátja majd ki a jegybank. A régi bankjegyek és pénzérmék nem veszítik érvényüket – írja az Agerpres hírügynökség.

forrás : Barátok közt

A Komercijalna Banka 41,7 százalékának tulajdonosa a szerb állam, míg 24,43 százalék az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), tíz százalék pedig a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) tulajdonát képezi. A Vecernje Novosti értesülése szerint a pénzintézet iránt az OTP mellett egy meg nem nevezett török bank, valamint az egyik legismertebb szerbiai vállalkozó, Miodra Kostic is érdeklődik. Az OTP Bank a legutóbb augusztusban terjeszkedett Szerbiában, akkor a görög érdekeltségű Vojvodjanska Bankát, valamint annak egyéb érdekeltségeit szerezte meg, és így az OTP-csoport szerbiai piaci részesedése 5,7 százalékra nőtt, ezzel a 7. legnagyobb szereplővé vált a nyugat-balkáni országban. A Komercijalna Banka tőzsdei értéke 258 millió euró, egy részvénye 1825 dinárt (4800 forint) ér, mivel azonban nyereséges pénzintézetről van szó, a Vecernje Novosti szerint a vásárló ennél többet kellene, hogy fizessen érte. Egyelőre azonban nem lehet tudni, mikor kezdődhet meg a privatizáció, a banknak ugyanis jelenleg nincs vezetője. A végrehajtó bizottság korábbi elnöke, az osztrák Alexander Picker szeptember végén lemondott, újat azonban egyelőre nem neveztek ki. A pozícióra a lap információi szerint egy bankvilágból és egy biztosítási szektorból érkező jelölt pályázik. A Komercijalna Bankának az idei év első kilenc hónapjában mintegy 48 millió eurós volt a nyeresége. Több mint kétszáz fiókja van Szerbia-szerte, piaci részesedése 12 százalék. A Komercijalna Bankának emellett 9 bankfiókja van Koszovóban, egy Montenegróban és egy Bosznia-Hercegovinában. (MTI) és delhir.info

Igyekeztek kérésünknek eleget tenni,és a legrövidebb idő alatt kijavítani a problémát ami nekünk is nem kis feltörést okozott,ugyanis mobilról müköttek az oldalunkra vezető linkek és számitogépröl vagy más készülékről nem működtek,úgy sorolta be a WK rendszere tévedésből mintha nem lenne megbízható az mi oldalunk. Itt elérhető a WK oldalunk : https://vk.com/ahiramiszamitt Tehát most minden,jól müködik a tegnap reggeltől körülbelül,sajnáljuk ha kellemetlenséget okoztunk önöknek.

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere október 23-án Berlinben vett részt ünnepi megemlékezésen egy rangos színházban, ahol az első roma musicalként ismert Somnakaj című darabot mutatták be: az épület előtt berlini magyarok tüntettek a miniszter ellen. Langowski Judith tudósítása a helyszínről. Bent a színházban Balog Zoltán ünnepi beszédét várják. Kint a Kurfürstendammon, Berlin díszes nyugati útján egy magyar csapat gyűlt össze. A kis üdvözlő bizottságot a Freie Ungarische Botschaft, magyarul Szabad Magyar Követség, szervezte. “Az engedélyünk a színház elé szólt.” – meséli az egyik rendező, de a rendőrök nem engedik oda őket. Egy házzal arrébb kell várnia a csapatnak, mivel a rendőrök a minisztert és Györkös Péter nagykövetet biztosítják. A “Theater und Komödie am Kurfürstendamm” felé öltönyös emberek sietnek. Mindegy, innen is elhallatszik az aktivisták hangja, látszanak a plakátok amelyek magyar kormány menekültellenes politikáját bírálják: “Nem börtönt, hanem menedéket a menekülteknek”, van ráírva, vagy egy mondat a Máté-evangéliumból: “Jövevény voltam, és befogadtatok”. Néder Panni színházi rendező mond beszédet, szépen keveri Domonkos István 1971-es Kormányeltörésben című versét a saját szavaival. “A magyar “erős és büszke””, idézi Néder a kormánypropagandát, “nem ijed meg attól hogy Európában már elhasalt.” Hiszen aki magyarként Berlinben él, látja, hogy hogyan rökönyödnek meg a németek a magyar kormány embertelen menekültpolitikáján, amikor megtudják, mi történik a magyar tranzitzónákban, a kerítésnél, milyen óriásplakátokkal van tele Magyarország. “Mindnyájan szembesültünk már azzal Berlinben, hogy szemlesütve kell bevallanunk, hogy magyarok vagyunk” -foglalja össze Vojtonovszki Bálint aktivista, szervező ezt az érzést. A tüntetők jelzik azt is, nem 56, nem a magyarok, hanem a magyar kormány ellen tiltakoznak. Ezen az estén a Kurfürstendammi komédiában egy igazi színházi darabot mutat be a magyar kormány a Berlinieknek. Főszerepben egy miniszter, aki egy Roma musicalt tapsol meg, miközben Magyarországon a romák “eltérö életviteléről” beszél. Háttérben a magyar társadalom, amely 1956-ra emlékezik, amikor magyar menekültek tízezrei kaptak menedéket Németországban, de most, 2017-ben, semmikép nem akarja megadni ugyanazt a természetes emberséget a háború elől menekülőknek. FORRÁS : TWITTER és Kettosmerce

Anglia – A 11 évesek csaknem 40 százalékának van telefonja Nagy-Britanniában. Éppen ezért szeretnék elérni a pszichiáterek azt, hogy a kormány egy irányelvet alakítson ki a szülők számára. Ennek a lényege az lenne, hogy a szülők ne vegyenek mobilt a gyereknek 11 éves kora előtt. A Daily Telegraph-nak nyilatkozott dr. Jon Goddin, a Royal College of Psychiatrists helyettes vezetője, aki szerint törvénnyel nem, de egy útmutatással sikerülhet elérni ezt. Goddin arról is beszélt, hogy napi két óránál többet nem lenne szabad egy ilyen korú gyermeknek a közösségi médiával foglalkoznia, az ugyanis könnyen depressziót idézhet elő. Egy felmérés szerint a szülők 44 százaléka betiltaná a mobilozást a 16 évnél fiatalabb gyermekeknél – számolt be a The Sun.

Nemrégiben azt kérdeztük önöktöl,hogy : Ön egyet ért Katalónia Függetlenedésével és Önálló országgá válásával ? És a szavazést lezártuk ime az eredmány Tehát a válaszadok 84,6% ért egyet Katalonia Függetlenedésével és Önálló országá válásával. A válaszadok 2,1 % Nem válaszolt. Továbbá 10,3 % ugy válaszolt,hogy szerintem erre van szükségük. És 2,6 % azt mondja,hogy Mi köze más országnak,hogy ök mit szeretnének? Döntse el az aki ott él. És nagyon kevesen nem tudni hány százaleka narancs sárgával Nemt tudja a választ a kérdésre.

A mozgásokat Athénban is lehetett érezni, károkról nem érkezett jelentés. 4.3-es erősségű földrengés rázta meg Görögországot hétfő este, a rengést Athéntól 25 kilométerre északkeletre lehett érezni. Károkról és sérültekről egyelőre nem érkezett hír. A földmozgás epicentruma a Maraton melletti Stamatánál, 5-10 kilométeres mélységben volt. Görögországban ritkán pusztítanak földrengések, legutóbb 1999-ben, 5.9-es erősségű földmozgás volt, 143-an haltak meg. forrás : euronews

Nem enyhül Kína és az Egyesült Államok viszonya, az újabb hullámot egy, az USA-ban élő kínai kutató indította el, aki az FBI szerint hazudott nekik a kínai hadsereggel való kapcsolatáról és a San Francisco-i konzulátusra menekült előlük. Éppen azzal egy időben, hogy az amerikaiak bejelentették, bezáratják Kína houstoni konzulátusát, és 72 órát hagynak az alkalmazottaknak elhagyni az országot. Arra hivatkozva csukatják be, hogy az ott dolgozók részt vettek az „amerikai szellemi tulajdon és magáninformációk” lopásában. Mire a kínaiak azonnal visszatüzeltek, szó szerint is, már ha lehet annak nevezni, hogy hordókban kezdtek el dokumentumokat elégetni, ami annyira sikeres lett, hogy a tűzoltóságot is ki kellett hívni a füst miatt. A kínaiak e mellett a konzulátusuk bezáratását példa nélkülinek, illegálisnak és felháborítónak titulálták, szerintük ez is Donald Trump amerikai elnök – a koronavírus-járvány elleni kudarca miatt indított – átfogó Kína-ellenes propagandájának része. Valamint kilátásba helyezték, hogy válaszként ők is becsukatnak egy amerikai képviseletet Kínában. Az állami média meg is szavaztatta a nézőit: a hongkongi, a csengdui vagy a kantoni amerikai képviseletet zárassák-e be. Nyert a csengdui, legalábbis azt fogják bezárni a kínaiak, jelentették be pénteken. Ők is 72 órát adtak, ami hétfőn járt le. Csengdu volt felelős Tibet és más délnyugati, a kínai kormány által veszélyeztetett, kisebbségek által lakott területek felügyeletéért. Az USA-nak ezen kívül még öt konzulátusa van a távol-keleti országban – a fentieken kívül Sanghajban és Senjangban –, egy a kínai területnek számító Hongkongban, valamint a nagykövetség Pekingben. Lehet, hogy nem is a nézők válaszán múlt a csengdui konzulátus bezárása – már ha egyáltalán –, mert a többire is sor kerülhet, ugyanis szerda este Trump arról beszélt, nincs kizárva, hogy további konzulátusokat is bezáratnak az államokban, az ugyanis „bármikor lehetséges”. Houston, van egy kis problémánk A houstoni kínai konzulátushoz alapvetően nyolc déli állam vízum- és útlevélügyei tartoztak, de az amerikai külügyminisztérium szerint „súlyos illegális kémkedést és befolyásolási műveleteket” hajtottak innen végre. Hogy pontosan miről is van szó, van-e egy konkrét ügy, ami miatt hirtelen e mellett döntött az Egyesült Államok, arról kezdetben senki sem nyilatkozott. A külügyminiszter, Mike Pompeo annyit reagált a bezárásra, hogy Trump elnök már eleget mondott. Nem engedjük, hogy ez tovább folytatódjon. Világos elvárásokat fogalmaztunk meg arról, hogy a Kínai Kommunista Párt hogyan viselkedjen, és ha nem, akkor intézkedéseket teszünk az amerikai nép védelme, a nemzet biztonsága, valamint a gazdaságunk és munkahelyeink védelme érdekében. Marco Rubio, a szenátus hírszerzési bizottságának vezetője pedig arról beszélt, a houstoni konzulátus egy „kémműveleti központ”, befolyást próbáltak szerezni különböző emberek felett, ügynökökön keresztül próbáltak beavatkozni a törvényhozás munkájába. Később arról szóltak a hírek, hogy a bezárást az előzte meg, hogy a texasi A&M Egyetem egészségügyi rendszeréből és más intézményekből egy kínai ügynök adatokat próbált lopni. David Stilwell, a külügy kelet-ázsiai és csendes-óceáni szakértője is úgy fogalmazott, a houstoni konzulátushoz egy sor „felforgató tevékenység” köthető, ez volt a kutatások ellopásának központja az Egyesült Államokon belül. Hogy mit ért ez alatt, nem igazán részletezte, egy példát mégis mondott. Az ottani legmagasabb tisztségű főkonzult és két másik diplomatát nemrégiben rajtakapták, hogy hamis személyazonossággal kísértek kínai turistákat a George Bush Nemzetközi Repülőtér kapuinál egy charter géphez (hogy itt mi is a baj, arról kicsit később). Stilwell azt is állítja, hogy az utóbbi hat hónapban jelentősen felgyorsult kínai részről a tudományos lopások kísérlete, talán nem függetlenül a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésétől. Bizonyíték erre sincsen, de illeszkedik az amerikai elnök által alkalmazott narratívába: a Kína elleni harcosság akkor kezdődött nagyjából, mikor Trump a járványvédelmi kudarcáról elterelendő a figyelmet a WHO-t és Kínát kezdte el hibáztatni. A New York Times egy hétoldalas dokumentumról is ír, amelyben több, a konzulátushoz kötődő FBI-nyomozásról írnak. Ebben szó van: orvosi kutatások és más érzékeny adatok illegális átadásáról szóló kísérletekről, 50 kutatóról, professzorról, tudósról, akiket megkörnyékeztek, hogy kutatásokat, információkat adjanak át nekik, az USA-ban tartózkodó kínai állampolgárokról, akiket a kínai kormány keresett szökevényeknek tartott, visszakényszerítettek hazájukba (ilyen lehetett a Stilwell által említett repülőteres eset is). A houstoni intézmény bezárása mellett azért is dönthettek, mert annak a „testvér” diplomáciai missziója a vuhani amerikai konzulátus, azt viszont a járvány miatt már korábban kiürítették az amerikaiak. De ugye nem jól számították ezt ki az amerikaiak. Fotó: Mark Felix / AFP Bár a houstoni egység bezáratása a többivel összehasonlítva talán a legkisebb súlyú, mégis erős üzenete van, hiszen hasonlóan komoly lépés még nem történt, mióta a két ország diplomáciai kapcsolatot ápol, vagyis 1979. január 1-je óta. Ha ez a tendencia tovább folytatódik, akkor a diplomáciai kapcsolatok megszakadása következik – mondta Cseng Shaohea, a pekingi Renmin Egyetem nemzetközi tanulmányok professzora. A houstoni konzulátuson mintegy 60 ember dolgozik. Kína további hat diplomáciai missziót tart fenn az Egyesült Államokban: a nagykövetséget Washingtonban, egy irodát az ENSZ központjában és konzulátusokat New Yorkban, Los Angelesben, Chicagóban, valamint San Franciscóban. San Francisco Itt tartózkodott Teng Jüan, aki az FBI elől menekült el. Azzal gyanúsítják, hogy kétszer is hazudott a Kínai Népi Felszabadító Hadsereghez való viszonyáról a vízumkérvényében. Egyszer tavaly októberben, mikor azt tervezte, hogy a Kaliforniai Egyetemen fog dolgozni, egyszer pedig az FBI-nak hónapokkal később egy kihallgatáskor. Tengről aztán a nyomozás során egy olyan kép bukkant fel, amelyben a kínai hadsereg civil állományának uniformisát viseli, és az is kiderült róla, hogy korábban a kínai légierő katonai orvosi egyetemén volt kutató. Június 20-án az FBI ki is hallgatta, ahol azt állította, nem ismeri fel az egyenruhán látható jelvényt. Ugyanezen a napon Teng lakását is átkutatta az FBI, ahol elektronikus eszközein újabb bizonyítékokat találtak a hadsereghez fűződő kapcsolatáról. Teng a kihallgatása és a házkutatás után felkereste Kína San Francisco-i konzulátusát, és azt nem hagyta el napokig. Pénteken jelentették be az amerikai hatóságok, hogy Teng letartóztatásban van, de hogy erre az akcióra miként került sor, azt nem ismertették. Trump vezetése alatt az USA több korlátozó intézkedést is hozott, így például utazási szabályokat írtak elő a kínai diplomatáknak, valamint a kínai állami médiaszervezeteknek diplomáciai entitásként kell regisztrálniuk, miközben korlátozták a vízumaikat. Az is felmerült már, hogy a Kínai Kommunista Párt tagjainak és családtagjainak megtiltják az Amerikába való beutazást, ami összesen 270 millió embert érinthet. Májusban viszont azt már elhatározták, hogy beutazási tilalmat rendelnek el azon egyetemi hallgatókkal és kutatókkal szemben, akik kapcsolatban állnak a kínai hadsereggel. Ez 1000 ember kitoloncolását is jelenthetné. Trump és kormánya többször is kereskedelmi és katonai titkok ellopásával vádolta meg Kínát, amiket az rendre visszautasított. Az FBI igazgatója, Christopher Wray júliusban egy alkalommal arról beszélt, hogy minden tizedik órában indítanak egy új, Kínához köthető kémelhárítási nyomozást. Több példát is említett, ezek között azt, hogy négy kutató a houstoni konzulátus vendégszeretetét élvezi. Fotó: Brendan Smialowski /AFP Nem Teng ugyanis az egyetlen kutató, aki miatt vizsgálódnak (eleve másik három kínai állampolgárral együtt gyanúsították meg, csak nekik valószínűleg nem sikerült elmenekülniük). Múlt hét hétfőn ismerte el a igazságügyi tárca, hogy vízumcsalással vádolják a Stanford Egyetemet látogató kínai kutatót, Szong Csent. Ahogy Teng, úgy ő is eltitkolta a katonasághoz fűződő kapcsolatát. Januárban jelentette be az FBI, hogy a Bostoni Egyetem egy tanulója, Janking Je eltitkolta a Népi Felszabadítási Hadsereggel való kapcsolatát a vízumkérelemnél. Je most valószínűleg Kínában tartózkodik. Decemberben az USA hatóságai letartóztattak egy kínai sejtkutatót, Zaoszong Zenget a bostoni repülőtéren, mert Kínába akart csempészni 21 fiolát, melyeket egy biológiai kutatásból loptak el. 2019 áprilisában a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjában „helytelen közzététel” miatt nyomoztak. A tudósokat nem sikerült beazonosítani, de a nyomozás során Kínával vagy kínai állampolgárokkal, intézményekkel való kapcsolatokra derült fény. Múlt hét kedden jelent meg az a hír, miszerint két kínai hacker megpróbált információkat lopni a koronavírus elleni vakcina kutatásához kapcsolódóan. Egy másik esetben egy gyanúsított fájlokat törölt le merevlemezekről és okostelefonokról, illetve Teng menekülése arra enged következtetni, hogy Kína célja kimenekíteni állampolgárait a felelősségre vonás elől. De nem csak a tudományos világban áll a bál a két ország között, hiszen tavaly szeptemberben a washingtoni nagykövetség két alkalmazottját utasította ki az országból az Egyesült Államok, mert azok feleségeikkel egy virginiai titkos katonai bázishoz mentek. Ilyen kiutasításra sem volt példa 30 éve. Pénteken egy szingapúri állampolgárt, Jun Wei „Dickson” Yeót elítélték Washingtonban, miután elismerte, hogy a kínai hírszerzéssel együttműködve 2015 óta katonai és kormányzati tisztviselőket próbált rávenni arra, hogy írjanak neki jelentéseket az „ázsiai ügyfelei számára”, ám azt nem fedte fel, hogy az „ügyfél” valójában a kínai kormány. Csengdu A kínai külügy közben arra panaszkodik, hogy az amerikai hatóságok vegzálják a diplomatáikat az Egyesült Államok területén, jogosítvány nélkül belenéznek a táskáikba, és elkobozzák a hivatali munkájukhoz elengedhetetlen eszközöket. A nagykövetségük több alkalommal is kapott már bomba- és halálos fenyegetéseket, szerintük ez az USA Kína-ellenes retorikájának a következménye. Másrészt, ők is hasonlókra panaszkodnak, mint az amerikaiak. A kínai külügy szóvivője, Vang Venbin mondta a csengdui konzulátus bezárásakor, hogy az amerikai állomány egy része feladatkörén kívüli tevékenységeket is végzett, amivel „beavatkoztak Kína belső ügyeibe, és veszélyeztették Kína biztonságát és érdekeit”. Hogy biztosan a houstoni konzulátus bezárása volt-e a legjobb döntés, arról nem mindenki van meggyőződve. Stilwell elődje ugyanazon a poszton az Obama-érában, Daniel Russel például azt nyilatkozta, hogy a kapcsolat a két ország között így csak rosszabbá vált, és ezt a folyamatot nehéz lesz megfordítani. Ráadásul nehéz vitatni azt a kínai állítást, miszerint ez a lépés inkább az elnök politikájáról szól, mint a szellemi tulajdonról. Hogy ne mérgesedjen tovább a helyzet, az most inkább a kínai félen múlhat. Bár hétfőn bezáratták a csengdui konzulátust, a céljuk mégis az, hogy ne szűnjön meg a kapcsolatuk az USA-val, az elmúlt időszakban ugyanis túl sok országgal – India, Nagy-Britannia, Kanada, Ausztrália – kerültek hasonlóan konfliktusos helyzetbe. Ráadásul a pandémia utáni gazdasági visszarendeződést is jelentősen megnehezítené egy hosszú diplomáciai hercehurca. A világ szempontjából pedig azért lenne fontos, hogy ne súlyosbodjon a helyzet, mert noha több olyan téma is van, amiben a két szuperhatalom érdekei eltérőek (a fentieken kívül az emberi jogok kérdése, Hongkong, Tajvan, a Dél-kínai-tenger ügye például), de ezeket megpróbálták eddig leválasztani az olyan ügyektől, amelyekben együttműködtek, így a gazdasági kapcsolatokon kívül egyebek mellett az észak-koreai nukleáris program, valamint a közép-keleti és afrikai konfliktusok kezelésében. Kiemelt kép: A külügyminiszter, Mike Pompeo beszédet tart 2020. július 23-án. Fotó: David McNew /Getty Images /AFP

A hét elején írtuk meg, hogy januártól két éve nem látott korai időpontban, 20:35-kor lesz látható a Barátok közt. Az RTL Klub azonban most műsorváltozást jelentett be és 2-án még korábbra rakta a sorozatot. Kedden 20:30-kor indul már a Barátok közt, ilyen korán pedig 2014 ősze óta, több 3 éve nem volt látható a produkció. A mostani műsorrend szerint szerdán nem lesz változás és marad a 20:35-ös kezdés, valamint a hét többi napján is. (Fotó: RTL Klub)

Sokkal több Antideprenszáns fogy mint egy évvel ezelőtt Megnőtt a kereslet az antidepresszánsokra, írja a Világgazdaság. A lap a Nielsen piackutató adataira hivatkozva azt írja, 7,5 millió darab, összesen 105 ezer doboz, vény nélkül kapható antidepresszánst értékesítettek 156 millió forintért Magyarországon 2018 szeptembere és 2019 augusztusa között. Ez értékben 48 százalékkal, mennyiségben 26 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A Nielsen szerint az éves forgalom 30 százaléka október és december között jelentkezik. A készítmények bő háromnegyedét drogériákban adják el, a gyógyszertárak forgalmát nem méri a cég. (MTI, kiemelt kép: Europress / Garo / Phaine)

Egy járat az Ethiopian Airlines-tol amely a főváros fele tartott Nairobi-ba lezuhant vasárnap reggel,149 utas volt a fedélzeten és plusz a légikisérök ilettve akik vezettek a pilóták tartozkottak a fedélzeten 8-can. Írja a REUTERS hirugynökség. Az ET 302 -es járat lezuhant Bishoftu városban,62 km-re az etióp fővárostól Addis Ababa-tol. A Boing 737-800 Max.Megvolt erősítve,hogy a tragédia reggel 8,44 órakor történt,a légitársaság egyik szovivője ezt megis erősítette már. A kormányfő együttérzését fejezte ki az érintett családoknak egy Twitteren közzétett üzenetben.