Az angol természettudós 138 évvel ezelőtt, éppen ezen a napon hulyt el.

Kosztolányi egy újabb illúziótól szabadít meg bennünket – ezúttal a művészi ihletettséggel kapcsolatosan. Szerinte az ihlet nem egy átszellemült, élménygazdag állapot, hanem éppen az a távolságtartás, az az objektivitás, ami szükséges bármilyen mű megszületéséhez.

132 éve született Pablo Picasso A spanyol festőművész, a párizsi iskola kiemelkedő képviselője, a 20. századi avantgárd egyik legjelentősebb festője...

Thomas Edison (1847-1931) foi um dos maiores inventores da humanidade. Sua maior inven��o foi a l�mpada el�trica. Chegou a registrar um tot... Biografia e resumo da vida.

Újabb Excel-fájl terjed a neten. Egy évvel ezelőtt preparált jelenetek alapján kellett filmeket felis...

A falra hányt borsó sorozatból (részlet) "Drága Hazám, megint egyszer meg kell mondanom Neked, mi az igazság. Az az igazság, hogy mostanában olyan hülye vagy, mint Makó Jeruzsálemtől, beleértve persze engem is, de nem szeretnék hivalkodni. Lehetséges volna – Gömbös Gyulával szólva, Réz Pál szíves szóbeli közlése nyomán –, hogy a nemzet hajója kardélen táncol? Jó Kormost idézve: öntsünk tiszta vizet a nyílt kártyák közé. (...) Itt van, teszem azt, ez a zsidózás. Én édes Hazám, itt is többszörösen dúl benned a hülyeség. Ugyebár, részben zsidó is vagy, s olykor nem átallasz rögtön antiszemitázni, amikor szidják a zsidókat. Tudom, hogy tudod, de azért elmondom: zsidó szidása önmagában az még nem zsidózás, az szidás. Zsidózás az, ha elkezdik számolni a kromoszómákat vagy miket, szóval ha valakit nem azért szidnak, mert hülye (s mint ilyen olykor zsidó, olykor nem zsidó), hanem mert zsidó. Aki zsidózik, arra én, hogy európaian fejezzem ki magam, köpök. Jó Nemzetem, ha ez itt megint bármilyen rejtett vagy rejtjelezett formában fölmerülhet, akkor itt nemhogy Európa nem lesz még mutatóba se, de kereszténység se. (...) Drága Hazám, hidd el, nem kioktatni akarlak, hanem emlékeztetni. Nagyjából csak azt tudhatom, amit Te is tudsz. Amit tudok, általad tudom. De ha a tollam hegyére piros-fehér-zöld pántlikát kötök, avval ugyanúgy nem lehet írni, mintha sarló-kalapács lenne ott vagy sábeszdekli. A tollam hegyén a tollam hegye kell legyen – meg egy kevés téma. A kokárda helye a szív fölött van kijelölve." Nemzeti olvasókönyv (Gondolat, 1988, szerk. Lukácsy Sándor) "Ez egy egészen fantasztikus könyv. Képzeljenek el – úgyse tudják elképzelni – egy országot, amelyik szép, jó benne élni, vagy ha nem olyan jó, van remény a változásra, természetesen lélegzik együtt Európával, hisz maga is része annak, vannak álmai, vágyai, reményei, amelyeket intelligensen és hévvel tud megfogalmazni, és amelynek neve, ha hiszik, ha nem, ezt állítja ez a könyv: Magyarország. Ki gondolta volna? Külföldiektől szoktuk többnyire hallani, milyen remek itt, mint férfiak élénk eszűek vagyunk, és éppenséggel nem fáradtak, mint nők pedig elegánsak, nemcsak vádlink nemes, de jól is öltözünk + panoráma. Hüm-hüm, szoktuk erre kevély letargiával mondani, és eszünkbe jut az összes rossz, amit ettől a helytől kapunk, nap nap után, az összes csalás, hazugság, agresszió, szegénység és megfélemlítés. Általános kelet-európai reflexszel az ország helyett a rendszerre gondolunk, hovatovább az ország nem is létezik, csak ez a rendszer (képesen szólva: nemhogy Pázmány, de még csak nem is Rajk, hanem: a Rajk-ügy). Erre a tévedésünkre figyelmeztet ez a könyv. Meglehet, nem is tévedés ez, hanem kiszolgáltatottság, akkor meg a szabadságunkra, erre a nehéz kötelességre – akár egy jó regény. Valóban, olvasható annak is, regénynek, amelynek főhőse a magyar szellem, amely itt a legkevésbé sem provinciális vagy műveletlen vagy acsarkodó vagy megvert, hanem nagyvonalú, nagyra néző, erős, tárgyszerű, igazmondó, tehát önkritikus, önzetlen – hirtelen rálátunk egy tágas, nyugodt és nyugtalan vidékre, régi, kézzel rajzolt térképek kékjeit, zöldjeit s barnáit látjuk, és valódi bérceket és folyamokat, Mikszáth hegyi rétjeit, Petőfi alföldjét, egy országot, hazát, ahol nemcsak barátaink élnek, ami nagyon is gyanús volna, hanem mindenféle emberek, de ahol mindenki számára van hely, s aki itt van, itthon van – legföljebb nem állunk szóba vele, hazát mondtunk, nem földi mennyet… Olvashatjuk áthallásosan is, nagy és unott rutinunk lehet ebben, de talán még célravezetőbb a párhuzamokban azt meglátni, mennyivel radikálisabban, tisztábban és okosabban beszélnek eleink, mint manapság: mi. – Micsoda gazdag hagyomány! – és most nem az irodalomról beszélnék, hanem közvetlenül a gondolkodásról, a jellemekről! Mennyi példa! (Időleges vagy átmeneti nőíróként, és egyáltalán, erőteljesen kifogásolom, hogy a gyűjteményből hiányoznak a nők.) Én ritkán érzek örömet azért, hogy magyar vagyok, lehetek, hogy ezt nekem megadta a sors (igaz, bánni se bánom: secko jedno), de e könyvet lapozva, éreztem ezt az örömet; azt az örömet egyébként, ami mondjuk egy olaszról lerí. Elias Canetti Káprázatának hőse, Kien professzor (beszélő név volna?), körülnéz a könyvtárszobájában és fellélegzik, mint aki börtönből szabadult. Igen, ez az ő hazája. Még a gondolatára is elmosolyodott, hogy itt valami baja eshetnék… Hazára minden embernek szüksége van, persze, nem olyanra, amilyennek a primitív, melldöngető hazafi képzeli, olyanra sem, mint a vallásé, vagyis holmi túlvilági haza bágyatag ízelítőjére, nem, az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot. A haza legjobb meghatározása: a könyvtár. (Kiemelés tőlem. – E. P.) Zárásul családom ez idő szerint legokosabb tagját (mert ez folyamatosan változik, gyerekeim és szüleik okosodnak, hülyülnek, kiszámíthatatlanul), a hétéves Zsófit idézem: „Figyeljél már ide. NEKEM EGY CSOMÓ MÚLTAM VAN. Érted te ezt egyáltalán, papa?!” ___________ In: Esterházy Péter, Az elefántcsonttoronyból, 1991

160 éve, 1863. augusztus 3-án született Gárdonyi Géza író, az "egri remete", a magyar irodalom egyik legkedveltebb regénye, az Egri csillagok szerzője.

Aki ismeri Márai Sirály című művét, rendkívül filozofikus hangvételű, élet és halál, boldogság és boldogtalanság témáját boncolgató könyvet olvashatott. Azt azonban kevesen tudják, hogy e történetnek valóságos alapja van. Márai így örökítette meg különös szerelmét Mezei Máriával, akivel kapcsolatukat egy életen át titkolniuk kellett.

Wikipedia article about Robert Koch

"A mai rendhagyó Napi érdekest - a nagy örömömre újra aktívan blogoló - Izak2 szerkesztette a köz...

Quiero recordar mi vida pasada, técnicas y consejos para recordar vidas pasadas.

„Shaw... lenézi azt a zsidót, aki úgy akar érvényesülni, hogy zsidóságát lehetőségig takargatja. Ezek önmagukat megtagadva legtöbbször jelentéktelen érdekek és értékek szolgálatába szegődnek. Holott ő és az angolok éppen akkor becsülték és becsülik meg a zsidót, amikor az ő 5000 éves kultúráját használja fel öntudatosan. Így lehetett Angliának Dizraelije és zsidó miniszterei, akik mindig hangsúlyozták a zsidó néphez való tartozandóságukat”. Karinthy Frigyes nyilatkozata a Zsidó Szemle c. cionista újságnak 1926-ban. Elsőre talán meglepő, ám ha belegondolunk, logikus, hogy a holokauszt és Izrael megszületése előtti magyar közéletben is megannyi szépíró megfogalmazta a véleményét a cionizmusról (következésképp pedig a későbbi zsidó állam gondolatáról is). Szabó Dezső és Kosztolányi Dezső, Radnóti Miklós és Babits Mihály is nyilatkoztak az ekkor még (már?) sokszor aktuálpolitikai kérdésben, ám mi most egy kevéssé ismert véleményt fogunk górcső alá venni, mégpedig Karinthy Frigyes hozzáállását a zsidósághoz és a cionizmus kérdéséhez. Karinthy zsidó származású evangélikus családba született(1), ám Várnai Pál találó szavai szerint„írásai hemzsegnek a zsidó nevektől, a pesti zsidó zsargontól, a humoráról nem is beszélve”. Ennek ellenére – Lugosi András tanulmánya szerint – származása olyannyira feledésbe merült még a két háború között is, hogy a zsidó irodalmat bezúzásra ítélő náci kollaboránsok és nyilasok első körben megfeledkeztek Karinthy zsidó mivoltáról, és csak később adták hozzá nevét a betiltott zsidó szerzőkhöz(2). Ha elfogadjuk Dan Ben-Amos folklorista tételét a „zsidó humor” ironikus mivoltáról(3), akkor elmondhatjuk, hogy Karinthy igencsak „zsidós” humorral alkotott, mikor írásaiban az antiszemitizmuson gúnyolódott. Az egyetemi antiszemita kvótaszámra például azt mondta, hogy a „numerus clausus: szakrament! A zsidó diák mind kereskedelmi szakra ment!” A fajelmélet kérdésében így írt: „Fajelmélet. Olyanféle szerepet játszik a majom az állatok társadalmában, mint a zsidó az emberek közt. Miután pedig az emberek a majomtól származnak – kimutatható, hogy az emberek általában hasonlítanak a majmokhoz.”(4) A véres fehérterrort pedig csak úgy summázta 1921-ben, hogy „mindenki [...]

Amióta kijöttem a moziból, és ismerősökkel beszélgettem, mindenki azzal támad le: na, milyen volt? Jó film? Ajánlod? Gyerekek, nem lehet egy ilyen nagy formátumú vállalkozásról és történetről két szóban értekezni. Nem tudom azt mondani, hogy igen, hű de jó film volt – bár az. De annál sokkal rétegzettebb, bonyolultabb… és nehezebb. Mázsás súlyú darab. Idő kell(ene) a megemésztéséhez – ami viszont most nem áll rendelkezésemre. Úgyhogy akkor essünk neki, próbáljuk meg sebtiben szétszálazni az Oppenheimert. Gyárfás Dorka ajánlója.

Hetven éve hódít a magyar golyóstoll - Bíró László Argentínában szabadalmaztatta azt a változatot, ami a mai golyóstollak őse volt.

Galileo Galilei’s fame is for discoveries in astronomy ,moons of Jupiter, phases of Venus, and much more, but his influence on physics is pervasive; the observation that all bodies fall at th…

The creative writer does the same as the child at play. He creates a world of phantasy which he takes very seriously — that is, which he invests with large amounts of emotion — while separating it …