Egy sporthoz kapcsolódó pályázatból nemrégiben vízi tanösvényt alakítottak ki az arborétumban. Az ötállomásos túra során

A kéz, amely türkizt visel, sohasem lesz szegény.” – tartja a régi közmondás. Az ókor embere a türkiznek védő-gyógyító szerepet tulajdonított, de a tengerszínű ásvány napjainkban is nagyon népszerű, hiszen testileg és lelkileg egyaránt viselője hasznára válik.

How Russia Far North Nomads live in -60°? Russia nowadays life.This film was filmed in the Yamal tundra, 100 km from the capital of the Far North, Salekhard....

This Native American Tribes set has report pages for ten different tribes. Children can work on research skills while learning more about Native Americans.

Гойко Митич.

It's easy to see how can eclipse can freak people (and animals) out. Eclipses can make people do all sorts of bizarre things.

Brave Little Warriors and twinkling fires, this American Indian Inspired Birthday Party, will fulfill all of your heart's desires! Styled by Emma Chia of Hopping Hares Parties, out of Singapore; this incredible party, with its custom decor and beautiful boho party details, will have you swooning! The American Indian Inspired party ideas + elements you just can't miss from this sweet occasion, include: Twinkle light campfire Dreamy dreamcatchers Painted prairie rocks Feather cupcake toppers Feathered headdresses

A Fa-terápiát már az ókori görögök és rómaiak, a kelták és az indiánok is alkalmazták. Ők úgy tartották, hogy a ... Tovább

Az indiánok elfognak 4 cowboyt. Így szól hozzájuk a törzsfőnök: - No, akinek a legrövidebb a neve, az szabad, a többi meghal. Mutatkozzatok be! - John -

A szokatlan szerelmi történet 1868-ban játszódik, amikor az indiánok még szabadon éltek Amerika földjén. Anna, a csodaszép hölgy a bátyját bízza meg, hogy ta...

A gyömbér egészségre gyakorolt pozitív hatásait az indiánok már ötezer éve ismerték. A gyömbér rengeteg vitamint, valamint mangánt és rezet tartalmaz, amelyek mind elengedhetetlenek a szervezet megfelelő működéséhez.

Magyarul beszélő indiántörzsek    Kuszkó-óm Amikor az özönvíz elöntötte Ataiszt, mindenki a hegyek­re menekült, mivel azok a csúcsra vezető barlang-rendszerrel volt ellátva. A Hun-tóban és az Indus tóban készült fedett bárkákba menekültek és ott várták a jobb sorsukat. Óriási volt az égszakadás, földindulás. Félelmükben becsukták a bárka ajtaját és Kuszkó irányítása mellett 300 na­pig eveztek, amíg a Nagyvízből lassan kiemelkedő Új-föld vidékére nem értek, s a mai Peruban értek partot. Kuszkó a magas hegyek között kötött ki, s hosszú vándorlás után egy arra alkalmas helyen, egy fo­lyó forrásvidékénél megalapította Kuszkó városát. Ráten-Tóremnek, a Napistennek fényes kegyhelyet építettek, színarany borítású falakból. 5 pavilont emeltek a Holdanya, Csillagtejút, Villám-Tórem és a szövetségi Nagyszala-Tanács tiszteletére. A legszebb azonban a Szivárvány-híd tiszteletére épült, mert hitük szerint csakis a Szivárvány-hídon mehetnek fel a lelkek az Égiekhez. A Bálványhegyi mintára megalkották az idők múlását jelző berendezéseket, azaz órákat is. A rimaleányok ezekkel pontosan tudták számolni az időt. Kuszkó népe a magas hegyvidékről lefolyó patakok mentén terjeszkedett a keleti síkságok felé. A legelső dolguk az volt, hogy az egész hegyvidékre kiterjedő barlangrendszereket építettek ki, mint ahogyan Ataiszban is. Ezek az objektumok vallási és védelmi célokat is szolgáltak. Bármelyik lépcsőszerű kegyhelyet közelítette meg ellenséges szándékú csoport, úgy az értékeket mentve értesítették a törzsszövetségi harcosokat, akik mindig a barlangrendszer veszélyben lévő pontjára vezényelték a legnagyobb védő erőt.  Így a Nagyvíz emlékére kiépített rendszer biztosította a sokezer éves értékek megmentését. Legnagyobb létszámban Kecső törzse menekült meg, amelyet a hun-keveredésű Herunok legtöbbször kecsuánnak gúnyoltak. Ez a név rajtuk maradt, ők alkották a menekültek magvát. Kecső törzse a Kuszkó alapítású szent várost és a hosszú hegyvidéket soha nem hagyta el. A herunok akkor főként halászattal foglalkoztak, míg asszonyaik lépcsős földműveléssel. Napisten helyett a koronás kígyó volt a védőjük. A Jaguár törzs már Kuszkó körül alakult meg. Nem ölték meg szent állatukat a jaguárt, hanem azok jóindulatára bízták magukat. Az Asték törzs, As fejedelem-asszonynak volt a tisztelője, de a Nagyszalában hajlamosnak mutatkoztak más Égiek tiszteletére is. Az Irokéz törzs, Joskehé műveltség istenét tisztelte. A Nahua törzs piaikjai, Tonan földanyát tisztelték. A Leguán törzs tagjai helyeselték, hogy minden törzstagbeli saját maga vívja meg végső harcát Halál piaikkal, Manitu segítségével. A Hirig-manaj törzs tagjai a gerincüket törték a Halál viaskodás előtt a nagy vadászmezőkre távozni akaróknak. Az Elete törzsbeliek, a komik közül valók voltak, s a dámszarvast tisztelték. Az Algokun törzs szent állata a kígyó volt. A Manitu törzs, a patiszu belső törzse volt, amelyik Kecső-Kapac-féle nagycsaládjába később Béla fősámán benősült. Leghűségesebb sámánifjai lettek a testőrei a Napisten templomának. Nagyszellem-egyistenhívők voltak, és Manitunak tetsző életet éltek. A Karib törzsnek az volt a felfogása, hogy az emberek a Mama-Alpa által eldobált kövekből, míg az asszonyok a pálmafa magjaiból lesznek. A Vótiták a vótok beházasodásából keletkeztek a vili törzsből. Ezek piaikjaiknak az volt a tanítása, hogy az emberek barlangból jöttek elő és minden bajban legjobb, ha oda menekülnek. A Mundán törzsbéliek is ugyanezt mondották, hogy a barlangok felső nyílásain és fagyökereken becsurgó víz keltette őket életre. A Makah és a feketelábú törzsek az ősvízből, a hegycsúcsokról és fennsíkokról származtatják magukat. Az Uzitó törzsbéliekhez, az úz és kabar sámánok csatlakoztak és a tűz megszerzésének éltető erőt tulajdonítottak. Maja ivadékai közül sokan a Maja törzshöz pártoltak. Napisten hívők lettek és Kukulkán öröktűz tudását átvették. Ezen törzsek mindegyike a hegyek gerincén jött létre, majd kétfelé válva elindultak kelet felé. Később négy törzs lettek, s végül már mind a 18 törzs 8 felé osztódott. Kuszkónak az indijó-óm településéből 146 házasodási törzs keletkezett Manitu, az örökkévaló Nagyszellem tiszteletében. Manitu-óm, az Indijó­óm belső magja pedig a patiszu uralkodásának központja lett. A Nagyvíz örökké élt az As és Maja népek tudatában, az Ataiszból megmenekült emberek képzeletében. Az Ataisz és Amu elsüllyedt gyarmatról megmenekülteket As gyűjtőnéven, míg a Marja és Amu szigetvilágból megmenekülteket Maja közös néven hívták. Ilyenek voltak a Parszi- és Pamír-szkíták, akik a Gandás féle kunokkal és a hokjen-fokjen törzsekkel házasodtak össze. Ehhez a törzshöz tartozott Maja is, aki 20 gyermeket nevelt fel. Utódaiból sok kiváló hajós származott, akik meglátogatták azokat, akik az ataiszi ősföld Indus folyója környékéről Kuszkó vezetésével és az indijó hajósokkal szárazföldet értek a nagy kataklizma után. Ősi magyar nyomok észak-amerikai indián földön.  http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?/06055-kuszkoom.htm (Forrás: arvisura.van.hu) Ősi érintetlen királysírt találtak Peruban! Az inkák előtti kékszemű kultúra! Peruban jóval az Inka birodalom előtt virágzott a Wari birodalom (HUARI-nak is mondják a spanyolok). Huariák Hu(n)áriák Hu(ng)áriák ARIA ARA ARI = aranyos ARANY ARÁNY ERÉNY ÁRIANAK lenni az ősi ERÉNYEK ismeretét jelenti. ÁR IA RÁ IA RÁ EA REÁ RA, RE, RÁ, RÉ = (NAP)FÉNY ÁLDÁS R EÁ! Annyi, mint fény áradjon reája... A feltáráson "áthatóan " kék szemű, fából készült, maszkos mumiákra leltek, Lima közelében, 70 sírhelyen. Egy sírban, többnyire női csontvázakat találtak, gazdag lelet anyaggal. Ebből lehet arra következtetni, hogy kiráysírról lehet szó. Kék szeműek és szőke hajúak. Abban az időben, amikor Párizsban kb. 25 ezer fős népesség élt, akkor a huariak kb. 40 ezer fős civilizáció lehetett. (Forrás: http://atlanteangardens.blogspot.hu/) Az Egyenlítő országa - Ecuador Ecuador az energiák szempontjából különleges helynek számít. Az Egyenlítő (amelyről az ország a nevét is kapta, equator ugyanis egyenlítőt jelent) a főváros magasságában halad keresztül az országon, és különös mágneses teret képez. Észak és dél itt nemcsak megfoghatatlan fogalom, hanem létező valóság. A vonal két oldalán másképp működnek a szelek, a vizek, sőt a súlyok is. Itt tankolnak az ufók. Egyes elméletek szerint a radioaktív energia vonzza őket, és „tankolni” érkeznek az urániumban gazdag vulkáni kráterekbe. Forrás: http://rejtelyekszigete.com/az-orszag-ahol-elfogadott-teny-foldonkivuliek-jelenlete/ Móricz János kutatásai - A Tayos barlang - Táltosok barlangja (részlet) A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve.  Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 000 éve kihaltak.  Az USA hírügynökségei a hírt világgá röpítették. Móricz János, magyar testvérünk, akkoriban Ecuadorban, Peruban és az Amazonas vidékén, olyan indián törzseket talált, amelyek tagjaival magyarul(!) tudott beszélgetni.  Legendáikban sok ezer éves múltjuknak és a tőlük kirajzott más népekkel való rokoni kapcsolataiknak tudata él. Móricz felfedezéseit senki nem tudta cáfolni, ellenben a spanyolok részérő, politikai és gazdasági okokból súlyos támadásoknak volt kitéve.  Felfedezései igen nagy horderejűek.  Annyi bizonyos, hogy a sok évezredes sötétségbe burkolt őstörténetből, a magyarság ősi múltja fényesen fog felragyogni, a világ összes népe előtt.  Az 1900-as évek elején a tankönyvekből, napi sajtóból, szakkönyvekből köztudomású volt, hogy az Amazonas őserdeiben olyan fehér indián törzsek élnek, amelyeket még alig tudtak megközelíteni, így ez a vidék sok meglepetéssel kecsegtette a kutatókat.  Íme itt a meglepetések egy szelete. Az 1920-as években több híradás is érkezett, hogy a Dél- és Közép-Amerikában dolgozó magyar mérnökök és munkások, a helyi indián munkásokkal magyarul beszélgetnek.  A II. világháború után az itt letelepedett magyar emigránsok egy része ezt komolyan véve, alaposabban utánajárt a dolognak.  Ezek egyike volt Móricz János, aki a 60-as években Ecuadorban kezdett kutatni.  Itt három indián törzs, a Cahari, a Mochica és a Puruha tagjaival magyarul beszélt.  Ezen felbuzdulva régészeti és levéltári kutatásokat végzett, s többek között 10 ezernél is több magyar azonos térképészeti és családnevet gyűjtött össze.  Kutatásai eredményeként az egyik argentin egyetem történelmi tanácsosnak nevezte ki. Elsősorban Ecuadorban kutatott, aminek a fővárosa Quito.  A város a nevét a régi Quito birodalomról kapta.  Ez eredetileg Kitus-nak hangzott.  (Kit=Két, Us=Ős, tehát a Két Ős Birodalma).  Itt a Kitus birodalomban, a Csendes-óceán partján, az ötezer méternél is magasabb Kordillerák (Andok) hegyei között, az Amazonas medencéjéhez tartozó, őserdőkkel borított lapályok titokzatos és mesebeli tájain laknak azok az indián törzsek, amelyek közül néhányan ma is beszélik ősmagyar nyelvünket.  Quito = KIT-US = Két Ős - Ecuadorban Móricz kutatása alapján quitói Institutio de Antropologia y Geografia megállapította, hogy a spanyol önkény által kiirtott ősnyelv a magyar volt.  Ennek nyomai világosan mutatkoznak a családi és földrajzi nevekben, jóllehet a spanyolok erőszakos nyelvcserét hajtottak végre. A még magyarul beszélő törzsek – köztük a Cayapak, a Salasaca  (Zala-szaka, több ősi forrás a szkítákat, szaka-ként nevezi meg. A szerk.) – pl. ezeket a szavakat használják: apa=apa, aya=anya, nap=nap, vin=vén, kit=két, us=ős, cu=kő, pi, bi=víz, fuel=folyó, pille=pille, lepke és még sorolhatnánk.  Mutatóba néhány, magyarral megegyező név: Tanay, Damma, Taday, Mór, Momay, Mansy, Pil, Béla, Uray, Zillahi stb. Zuay tartomány egyik ősrégi helysége: Pest. A régi Kitus birodalom területén halomsírok (kurgánok) találhatók, bennük trepanált (lékelt) koponyák.  A régészeti leletek között fokosokat találunk, és a magyar koronázási jogar és országalma hasonmását.  Móricz szerint is: ez a kettős keresztet hordozó aranyalma, tulajdonképpen a földgolyót jelképezi. Dél-Amerikában, de főleg Ecuadorban nagy lelkesedéssel fogadták e felfedezéseket.  Valósággal ünnepelték, mivel a lakosságban, a spanyol hódítók erőszakos uralma sem tudta teljesen kiirtani a régi múlt emlékeit.  A hivatalos körök leellenőrizték Móricz nyelvészeti és régészeti adatait, s azokat megbízhatónak találták.  Elhatározták, hogy ebből egy hatalmas nemzetközi „ügyet” csinálnak, sürgetve az amerikai földrész történelmének reverzióját.  A tervek szerint az ENSZ-hez akartak fordulni. A további kutatások során... Móricz, az ecuadori ősrengetegben,  az ottani indiánok segítségével felfedezett egy hatalmas barlangrendszert.  A barlangok egyikében valóságos múzeumra bukkant.  Turul - székely-magyar róvás jelek - A Tayos barlangban talált kincsekből Aranylemezekre vésett, rovásos könyvtárat, szobrokat, kulturális emlékeket talált itt.  A Tayos barlangban talált kincsekből Ezt a barlangot, Táltosok Barlangjának - Tayos barlangnak nevezte el. A Tayos barlang bejárata Szerinte az őslakók idehordták össze, mintegy óvóhelyre, a spanyol hódítók által veszélyeztetett kincseket.  A Tayos barlangban talált kincsekből Móricz állítja, hogy az Andok hegység keresztül-kasul át  van szőve barlangokkal és járatokkal.  A Tayos barlangban talált kincsekből Ezeken közlekedhettek az őslakosok.  A Tayos barlangban talált kincsekből Az argentin elnök és az ecuadori vezérkar meg akarta őt bízni egy kutató expedíció vezetésével, anyagi, technikai eszközöket ajánlva neki.  A Tayos barlangban talált kincsekből Ez azonban csak terv maradt. Időközben a nagy befolyású mormon egyház vezetői is bekapcsolódtak az ügybe.  A Tayos barlangban talált kincsekből Ez az egyház roppant vagyonnal rendelkezik, aktív terjeszkedési programmal lép fel az amerikai államokban. A Tayos barlangban talált kincsekből Az egyház vezetői elmondták, hogy minden olyan kutatást támogatnak, amely az emberiség és a vallás eredetének tisztázását segíti elő.  Aranylemez, a Tayos barlangban talált kincsekből “Önzetlen” támogatást helyeztek kilátásba, csak azt kérték, hogy az aranylemezek tartalmát ők fejthessék meg. A Tayos barlangban talált kincsekből Ezután 1967. szeptember 7-én, Móricz János egy nagy sajtókonferencián, a lapok, rádió és televízió riportereinek ismertette eredményeit. A több órán át tartó konferencia rendkívül lelkes hangulatú volt.  Úgy látszott, hogy egy világraszóló szenzáció indul útjára, de ehelyett néma csend és mellőzés követte a konferenciát.  Egyetlen hír sem jelent meg róla.  Ellenben a mormon egyház főemberei továbbra sem hagyták békén Móriczot, folyamatosan unszolva, hogy árulja el nekik a barlang helyét.  Az agresszív viselkedésből kiderült, hogy nem egy hívő egyházról van szó, hanem egy világhatalomra törő szervezet áll mögöttük.  Kincskeresés és egyéb célok ösztönzik őket.  Móricz ekkor elhatározta, hogy a barlang titkát nem adja ki.  Meggyőződött arról, hogy a barlangok feltárásának még nem jött el ideje, ezért előbb az amerikai földrészre került magyar nyelvű törzsek odaérkezésének rejtélyét akarta feltárni, illetve a tényt gyakorlati módszerrel bizonyítani. 1970. május 28-án az ecuadori óceánpartról vízre szállt, a Móricz elképzelései szerint készült, balsafa tutaj, rajta négy fiatalember.  Móricz a partról rádió adó-vevő irányította őket.  A tutaj 159 nap múlva október 4-én megérkezett Ausztráliába, Sydneytől nem messze.  Itt bevontatták a nagy szenzációt keltő világjáró balsafa tutajt  (lásd: Magyar Ifjúság 1970. 50. szám). Móricz feltételezése az, hogy a magyar nyelvű törzsek nyugatról érkeztek, vízi úton Dél-Amerikába.  Ezt bizonyítják különben a csendes-óceáni és kelet-ázsiai földrajzi nevek is.  Vámos Tóth Bátor, Hawaii-n élő emigrált földrajzszakos tanár a Hawaii-szigeteken 50 magyaros földrajzi nevet írt össze.  A szigetvilágban pedig olyan neveket talált, mint pl. a Balaton menti Aliga, Kiliti, Lelle stb.  Térképekkel igazolta, hogy Indonéziában minden negyedik, az Indus völgyében pedig minden harmadik földrajzi név magyar. Az amerikai őslakosság hovatartozósága ill. bevándorlása kérdésében fontos adatokat szolgáltatnak az ún. Kland-tekercsek. 1967-ben Mexico City térségében húsz méter vastag lávatakaró alatt, kőládában lévő sértetlen írott tekercseket talált egy USA támogatást élvező régészcsoport.  A C14-es vizsgálat 21 000 évben állapította meg a tekercsek korát.  Azóta megfejtették ezeket, s kiderült, hogy azok a sok ezer évvel ezelőtt elsüllyedt MU történetét, műveltségét, viszonyait írják le.  Az egyik munkatárs, Tony Earl, megírta az ásatások lefolyását és eredményeit a „Mu Revealed” c. könyvében.  A nagy érdeklődést kiváltó mű, ma már valószínűleg nem kapható. 1. Az első hírek 1965. szeptember 12-én Ecuador legnagyobb lapja, a quitói „El Comercio” első oldalán hozott rendkívüli beszámolót Móricz Jánosnak Ecuador területén végzett kutatásairól.  Ebből a terjedelmes cikkből értesülünk első ízben arról, hogy a spanyol hódoltságot megelőző időben az ott élő törzsek közül a Puruha-Canari és a perui Puruha-Mochica törzsek nyelve ó-magyar nyelv volt.  Móricznak J. Jijon y Caamano „El Equador Interadino y Occidental” című műve alapján végzett nyelvészeti összehasonlító munkája adta ezt az első rendkívüli eredményt. 1965. október 25-én a „Frankfurter Allgemeine Zeitung” közli Buenos-Airesi munkatársának beszélgetését Móriczcal, amelyben megjegyzi, hogy ez a felfedezés forradalmasítani fogja az összes eddigi őstörténeti tételeket. 1965. december 17-én Móricz Limában (Peru) kijelentette a nemzetközi sajtó képviselői előtt, hogy egy magyar paraszt jobb nyelvészeti munkát végezhetett volna, mint az a sok nemzetközi tekintély, aki  az amerikai ősnyelveket felkutatta és osztályozta, mert a Cayapas törzs nyelve, amelyet a Chibcha nyelvek közé soroltak, éppen olyan magyar nyelv, mint a Poruha, Canari és a perui Purucha-Mochica nyelv, amely a Mochica nyelvcsoportba lett besorolva.  Ezt a hírt az United Press hírszolgálati iroda röpítette fel és számtalan lap közölte. 1966. július 23-án a guyaquili „El Telegrafe” vezércikket írt, melyben leszögezi, hogy Móricz kutatásai kimutatták, hogy az ecuadori nép Európába szakadt testvérei a magyarok.  Shuarok - Ecuador Ezért – bár az ecuadori futballcsapat nem jutott Londonig a világbajnokságon – mégis képviselve van magyar testvéreinek kitűnő csapata által.  Az Európába szakadt magyar testvéreink azok, akik mint annyiszor, most is meg fogják mutatni, hogy milyen hősi küzdelemre képesek a mi hajdani őspuhuráink, éppen ezért „elutasítjuk a kéretlen brazil képviseletet, mert minket a legtisztább és legősibb testvéreink képviselnek a londoni világbajnokságon: a magyarok” – írja a lap. 1966. augusztus 7-én az „El Telegrafe” teljes oldalt szentel Móricz felfedezéseinek.  Ebből a rendkívüli interjúból arról értesülhettünk, hogy a Kara törzs, amely a róla elnevezett Kara-öbölbe (Bahia de Caracuez) a VIII. század vége felé érkezett, azonos a magyar, Királyi Szkíta Kara törzzsel, amely Indián keresztül vándorolva, majd hajózva visszatért az őshazába, a jelenlegi Ecuadorba.  Kiderült a cikk folyamán az is, hogy az ecuadori őskutatás, mely a Kara törzs érkezésével, Juan de Valesco óta nagyon sokat foglalkozott, igazoltnak látja ennek a kitűnő jezsuita történésznek, a Quitói Királyságról írott könyvét, amelyben többek között azt írja, hogy az „ó” hangot a hajdani királyság területén csak a Kara törzs megérkezése hozta magával, mert előtte e hang helyett az „u” hangot használták.  Ezért Juan de Valesco azt ajánlja, hogy be kell utazni az egész világot és megkeresni azt a népet, amelynél az „ó” helyett még mindig az „u”-t használják, mert azok a Quitói Királyság lakóinak testvérei. (Juan de Valesco /1727-1792/: Historia del reino de Quito-Equador. 1946) A spanyolok megérkezésekor a Kara-öböl közelében lévő Mánta városkának a neve Jokay volt és csak a spanyolok változtatták Mántára.  Ugyancsak itt tisztázza Móricz, hogy az első quitói zsinat, Fray Louis Lopez de Solis püspök elnöklete alatt 1593-ban, olyan határozatokat hozott, hogy a katekizmust és a gyónási imákat le kell fordítani a püspökség területén élő népek nyelvére, mert ezek nem használják sem az Aymara nyelvet, sem az inkák általános nyelvét, a Kechuát.  A megfelelő fordításokat a spanyol papok elvégezték, de azokon a nyelveken, azaz tájszólásokon sohasem tanították a keresztény tanokat, mert azok a nyelvek, azaz tájszólások mind magyarok voltak.  Miután erről a Spanyol Korona értesült, megindult a legkegyetlenebb nyelvcsere végrehajtása. Don Pedro de la Gasca spanyol hódítót a spanyol udvar megbízta, hogy részletesen számoljon be, a Habsburg uralkodónak, arról a népről és nyelvről, amelyet a spanyolok itt találtak.  Ezt ő meg is tette, így tehát mind a spanyolok, mind az osztrák Ferdinánd császár tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy nem egy új földrészt, hanem a magyarság őshazáját találta meg Kolumbusz. 2. Megjelennek a hamisítók Amikor Móricz János, 1966-ban, hogy kutatásait folytassa, visszatért Ecuadorba, arról értesült, hogy időközben a románok, akik tudomást szereztek a magyar-ecuadori rokonság felfedezéséről, több ecuadori tudóst és újságírót meghívtak Erdélybe, ahol hosszú hónapokon át nyaraltatták őket, persze minden költségüket megtérítve, átvállalva.  Hogy miért kellett a románoknak meghívni az ecuadori Akadémia tagjait, akkor vált világossá, amikor az egyik tudós cikkében, amelyet Erdélyből küldött – és az El Telegrafe leközölt – jelezte, hogy az erdélyi nép szokásai, népviselete stb. azonosak az ecuadori népével, vagyis itt nyilvánvaló rokonságról van szó: a román és az ecuadori nép rokonságáról. Bár Móricznak sikerült ezt az újabb román hazugságot semlegesítenie, mégis figyelmeztető, hogy míg a magyarság fel sem ocsúdott az első meglepetéséből, a románok már javában dolgoztak az újabb történelemhamisításon. 3. Ébredj, magyar nép! 1966. augusztus 19-én az El Telegrafe közölte Jorge E. Blinkorn megrázó cikkét, amely „Hamupipőke az őstörténetben” címmel jelent meg.  E cikkben a szerző megírja, hogy magukat civilizáltnak nevező emberek kezei által lett a hajdani ragyogó őskultúra tönkretéve, kirabolva.  Ahol hajdan a magas kultúrájú nép várai és kegyhelyei ragyogtak a Nap első sugarának fényében, ott ma üszök és rom mered ránk, mint örök vádja az időnek, amely letörölhetetlenül mutatja az ide berontó vad spanyol hordáknak, mint ennek a barbárságnak a vak tetteit. Legyen vége a sötét kornak – folytatja – és akiből a „tudósok” a történelem Hamupipőkéjét csinálták, az a világtörténelem legnagyobb kultúrahordozó népe volt és fénye beragyogta a az egész világot.  Cikkét azzal fejezi be:  Ébredj, szép alvó! Te nem vagy Hamupipőke! Ébredj és mutasd meg magad a népek előtt olyannak, amilyen valójában vagy: ragyogó tündér, kinek fénye ősidők óta beragyogta a világot kultúrájával!  Ébredj, Ecuador történelme!  Ébredj magyar nép! 1966. augusztus 26-án a quitói El Comercio közli Móricz kutatásainak újabb eredményeit.  Ebből a cikkből tudjuk meg, hogy a jelenlegi Ecuador területén a világ legmagasabb tűzhányója létezett, amelynek a neve Capac-Urcu volt és az őslakosság a  Hegyek Atyjának nevezte,  ami jelentésben is megfelel az APA-ÚR-KŐ-nek.  A spanyolok változtatták meg a nevét El Nevada del Altal-ra, ugyanúgy, mint sok más ősi magyar nevét ennek az országnak. Ugyanitt adja meg Móricz Quito és Guayaquil neveinek jelentését.  Quito = KIT-US = Két Ős - Ecuadorban Quito régi formája KIT-US = Két Ős  Így hívták a legrégibb őskorba visszanyúló királyságot is.  KIT-US Két ős-t jelent (Szerintem pedig a Szkíta nevet a görög “sz” előtag nélkül.  Ki – Ta = királyi föld.  Azonban az is lehetséges, hogy a jelentés “kettős”, ebben az esetben arra gondolhatunk, hogy a katonai és a szellemi királyság egyesített megjelenéséről van szó. – Aranyi), azaz Quito városa még ma is híven őrzi a magyarság KÉT-ŐS atyjának, Góg és Magógnak (Nimród) emlékét. Eredetileg nem Guayaquil, hanem Uaya volt a jelenlegi nagy kikötőváros neve.  Az „U” „Ó”-t jelent, azaz régit, míg az „AYA” = Anya.  Ugyanezen jelentéssel bírnak ezek a szavak egyébként több olyan törzsnél, amelyek megtartották régi magyar nyelvüket és ma is... a hajdani KÉT-ŐS királyság területén élnek, Ecuadorban. Ebben a cikkben Móricz felszólítja az angolszász kutatókat, hogy mint a tiszta tudomány pártatlan művelői, jól tennék, ha tisztáznák, hogy miként került a nyelvükbe és mely nép közvetítésével a KING szó, amellyel mindenkori uralkodójukat nevezik.  Ez a szó ugyanis ősidők óta létezik Amerikában ugyanazzal a fogalommal, ahol mindenkor KINGA-ként ejtették és csak a spanyolok erőszakos fordítása eredményezte az INKA vagy INGA szavakat.  Ennek a cikknek óriási visszhangja volt mind a tudományos körökben, mind a nép között. 1966. szeptember 12-én a quitói El Comercio rendkívüli interjút közölt.  Móricz ebben a Csaba legendát írja le és megemlékezik arról, hogy  CHABU vagy CSABA visszatért Nagy-Szkítiába: Amerikába.  Rámutat arra, hogy Csabát Chan-Chan-ban, Észak-Peru híres városában temették el, ahol aggkorában halt meg.  Chan - Chan Egyben tisztázza, hogy a magyar mitológiában ismert „Kán Opoz híres hajós”, azonos Thor Heyerdahl által Kon-Tiki-nek nevezett mitológiai személlyel, akit a magyar mese és mondavilág még azokból az időkből őrzött meg, amikor a magyarság Kán Opoz vezetésével hajóra szállva áthajózott az Óperenciás tengeren (Csendes-óceán), hogy mint „az utolsók, akik Szkítiából jöttek”, megérkezzenek a Kárpát-medencébe. Ez a cikk olyan nagy hatást váltott ki, hogy még aznap délután egy franciskánus szerzetes felkereste Móriczot és közölte vele, hogy délben a rendfőnök felhívta a szerzeteseket, hogy erről a cikkről, valamint Móricz felfedezéseiről ne beszéljenek, mert mindez sérti a spanyolok ecuadori érdekeit.  Később kiderült, hogy más rendeknél is hasonló tilalom hangzott el. Az említett szerzetes a legnagyobb felháborodásának adott kifejezést, mert így meggátolják őket abban, hogy az őskutatásból kivehessék a részüket.  A szerzetes őslakos volt! 4. Rövid hírek 1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyőződött Móricz állításainak helyességéről.  A történész csoportból kitűnt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az őshaza kutatását.  Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban sűrűn előforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az ősmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelői. Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott ősnyelv a magyar volt.  Az intézet szaklapját, amely a „Llacta” néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az ősnyelven „lakhelyet” jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön „LAKTA”-nak nevezhetnénk. Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa. Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói.  Az őslakosság azonban ma is egyszerûen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak. 5. Rejtélyes, magyar nyelvű törzsek A Saraguro törzs – mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében – ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban. „Ha­son­ló­sá­gok: Ecuadorban is fa­nyer­get tesz­nek a ló­ra, és átalvetőbe te­szik a te­rűt, mint Er­dély­ben. A fér­fi­ak 3 lé­pés­sel a csa­lád előtt jár­nak, mint Ka­lo­ta­sze­gen, vagy a ci­gá­nyok. Saraguróban az idős és fi­a­tal asszo­nyok, le­á­nyok mel­lén a Nap és fü­lük­ben a Hold és a csil­la­gok. A szé­ke­lyek nem ma­gu­kon vi­sel­ték eze­ket a je­gye­ket, de a ka­puk­ra ki­fa­rag­ták. A gyer­me­kek ta­risz­nyá­val jár­nak, a csán­gó gye­re­kek is az­zal men­nek is­ko­lá­ba. Ne­he­zebb te­rűt átalvetőben vi­sel­nek vál­lon, vagy fa­nyer­gen. A kat­rin­ca alá jön a szé­les pi­ros öv, ami a ke­le­ti né­pek­nél is szo­ká­sos. Fe­hér nad­rá­gos fér­fi – ugyan­azt az ülep nél­kü­li nad­rá­got ír­ja le Nagy Jenő. A mold­vai csán­gók­nál a ha­ris­nya fejlődését ma­gya­ráz­za, pa­rittya­ga­tyá­nak ne­ve­zik a hétfalusiak. Vi­se­le­tük csak annyit vál­to­zott az idők so­rán, hogy a fér­fi­ak a fe­hér és fe­ke­te kettős pon­cho he­lyett ki­haj­tós nya­kú fe­hér in­get vi­sel­nek a szí­nes­be sze­gett fe­ke­te felső alá. Me­zít­láb jár­nak és fe­hér láb­ra­va­ló­ban, ga­tyá­ban. Fe­jü­kön a jel­leg­ze­tes, szé­les ka­ri­má­jú sa­la­sa­kai fe­hér ka­lap. Az asszo­nyok egy­sze­rű fe­ke­te ke­re­kí­tőt és fe­hér vállkendőt vi­sel­nek, amin igen jól ér­vé­nye­sül ki­bon­tott fe­ke­te ha­juk. Fe­jü­kön ugyan­olyan szé­les ka­ri­más fe­hér ka­lap, de­re­ku­kon a szö­vött öv, nya­ku­kat ka­lá­ris dí­szí­ti. Mint mond­ják, kez­det­ben csak egy-egy ma­da­rat szőttek, az­tán kettőt. Majd mind­azo­kat az ál­la­to­kat, ame­lye­ket az öve­i­ken is meg­­örö­kí­tet­tek. A szőtteseiken ponc­hós és vállken­dős fér­fi meg női fi­gu­rá­kat is lát­ha­tunk ka­zet­tá­ban vagy sti­li­zált táj­kép­ben a fér­fi há­rom lé­pés­sel a fo­nó asszony előtt ha­lad. A ha­vas hegy­csúcs fö­lött úszó fel­le­gek a ré­gi, bur­já­nos szé­kely­fes­té­kes mo­tí­vum­kin­csé­re és szín­vi­lá­gá­ra em­lé­kez­tet­nek. De van­nak tán­cos fi­gu­rá­ik is ün­ne­pi (szak­rá­lis) vi­se­let­ben, élet­fá­val és ma­dár­ral a ke­zük­ben. Az élet­fa ma­gá­ra is meg­je­le­nik a szőtteseikben, ága­in lé­lek­ma­dár­ral. Töb­bé-ke­vés­bé sti­li­zált pa­pa­gá­jok, temp­lo­mok és táj­ké­pek is ré­szei en­nek a mo­tí­vum­kincs­nek. Guayaquilben kezdődött el az anyag fel­dol­go­zá­sa. A fény­ké­pek alap­ján Mó­ricz iro­dá­já­ban dol­goz­tunk. Mó­ricz sze­ret­te vol­na, hogy ott dol­goz­zam fel az egé­szet.” – Szentimrei Judit A Santo Domingo de les Colorados közelében élő „vörös indiánok” nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek. A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő „cayapas” törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek. A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kulturvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék. Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen. Móricz sohasem használja a „hungaro” kifejezést, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak írja és mondja.  Ez úgy belevésődött az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal két úr kereste fel, hogy eldöntse a köztük felmerült vitát.  „Kérem – mondta az egyik – képzelje el, hogy ez az úr azt meri állítani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal.  Még több sem kellene, hogy a hungarokat, a világ legnagyobb népével, a magyarral összekeverjék!  Tessék csak elképzelni!” „Kérem – szólt a másik – én nem állítottam azt, hogy azonosak, mert ez képtelenség.  Én csak azt mondtam, hogy úgy tudom, valami közük mégis csak van a hungaroknak és a magyaroknak egymáshoz.” (Forrás:mnszentlaszlozaszloalj.infomagyarno.com) AZ ECUADORI CRESPI LELETEK... ...mert az óriások léteztek! Crespi lelet Az óriások mind a mai napig is élnek a népmondák és a tündérmesék költészetében; sőt a nyelv is megtartotta ezt a fogalmat mindannak jelölésére, ami nagy, szertelen és a természet rendjéből kiválik. Crespi leletek Többméteres emberi csontvázakat már a világ több pontján is találtak, így például Magyarországon is. https://www.facebook.com/kati.gabor.5/posts/1040030432685326 Leírás itt: - Az óriások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/06/az-oriasok.html Ketzalkóatl  - elterjedt spanyol névírással Quetzalcóatl, magyarul:  Tollaskígyó Az azték mitológiában a tudás és tanulás istene, az első istenpár harmadszülött fia.  Sok megjelenési formája volt, de legfontosabb jelentéseként a természet erejét szimbolizálta: az összetekeredett tollas kígyó felemelkedik a földről, farka vizet ér, vihart és port kavar, mielőtt esőt hozna.  Ő volt az emberiség teremtője, továbbá a Kelet (égtáj) ura, egy megjelenése aVénusz hajnalcsillag volt. Ikertestvére Xolotl, a balszerencse istene. Az azték teremtésmítoszban a világ első korában megelégelte Tezcatlipoca hatalmát, és letaszította őt égből.  A második korban ő lett a nap, de ezúttal Tezcatlipoca döntötte meg az ő uralmát.  A harmadkornak is ő vetett véget, amikor nagy esőt küldött a Földre, az ötödkorban pedig, miután az istenek megállapodtak, és elindították a Napot, ő teremtette meg az embereket a korábbi generációk csontjaiból. Ő állt a Nappal a legközelebbi kapcsolatban; neki köszönték az aztékok a tudományokat, a jó erkölcsöt, a bölcs törvényeket.  Ő nem kívánt emberáldozatokat, oltárára virágokat és gyümölcsöket hordtak.  A legenda szerint csodatételei miatt nem fért össze a többi istennel, ezért távoznia kellett közülük, és keletre menekült.  Az aztékok sokáig visszavárták, de mivel nem akarták elveszíteni a többi isten kegyeit, inkább nekik hódoltak.  Ketzalkóatl tisztelete mégis megmaradt; főleg a kereskedők voltak azok, akik igazi istenüknek továbbra is a Tollaskígyót tisztelték. Korábban valószínűleg a tolték mitológia főistene lehetett; tiszteletét tőlük vették át az aztékok.  A száműzetés mítosza egyes elképzelések szerint onnan ered, hogy a toltékok egyik királya maga is felvette a Ketzalkóatl nevet, és akkor még senki nem sejtette, hogy ezzel egy félezer évvel későbbi birodalom bukásához járul hozzá.  A jóságos uralkodót ugyanis papjai elűzték, és ő híveivel elhajózott keletnek, de megígérte, hogy egy napon visszatér.  A hódító spanyolok alapvetően azért ütköztek viszonylag kevés ellenállásba, mert az aztékok babonás félelemmel hitték, a Tollaskígyó tért vissza, hogy visszakövetelje trónját – és egyúttal azt is, hogy elérkezett a világ ötödik korszakának vége.  Mindezt jelentősen elősegítette, hogy a  Tollaskígyót gyakran ábrázolták szakállas, fehér bőrű embernek. (forrás: Wikipédia) Amerikai turániak – Ősi magyar nyomok észak-amerikai  indián földön    Kamasz korom óta, még mohácsi kisdiákként kezdtek az indiánok komolyan érdekelni.  Aztán kb. 10 éven át Dr. Borvendég Deszkáss Sándor, írói nevén Fehér Szarvas (az indiánok között a 30-as években kutató magyar ember) személyes irányítása mellett további értékes ismereteket szereztem róluk. 1965-től, ha vakmerő és kalandos vállalkozás eredményeként is, de végső soron mégis csak a Jóisten kegyelméből, kanadai tartózkodásom során 20 éven át tanulmányozhattam tervezőmérnöki és oktatói munkaköröm hivatalos idején túli időmben az Észak-amerikai indiánok életét. Hamarosan rádöbbentem arra, hogy a magyarok és az Észak-amerikai indiánok általam vizsgált népcsoportjainak kultúrájában föllelhető nagyon gyanúsan közeli vagy teljes mértékű megegyezéseknek oly magas a számuk, hogy itt magyarázatul csak a közös tőről származás jöhet szóba. Matematikus egyetemi kollégáimmal az egyezéseket ún. valószínűség számítással gondosan ellenőriztük. Az eredmény nagy biztonsággal kizárta a véletlen egybeesések lehetőségét. Ezt aztán évek során számtalan ottani újságban megírtam és hirdettem. Több jeles amerikai és kanadai „sápadt arcú” kutató (régész, antropológus, etnográfus) reagált köszönettel, biztató hangon, és meggyőzött, hogy érdemes ebben a témában tovább kutatnom. Ennek a biztatásnak az okát már a 60-as években abban a tényben jelölték meg, hogy az amerikai migrációs kutatások kétséget kizárva bebizonyították a régebben őslakóknak vélt lakosság ázsiai eredetét. Ezek az őskori mamut-vadászok Ázsiából, Szibérián keresztül vándoroltak az Újvilágba a legkorábban Kr.e. 9 ezer évvel. A fehérbőrű és az indián tudósok abban teljesen egy véleményen voltak, hogy az északi és déli részből álló, de a Panama csatorna elkészültéig gyalogosan is átjárható Amerika bizonyos területein (mint például a Maya-föld Mexikóban vagy az Inka-föld Peruban és Ecuadorban) minden általunk ismert ősi – mezopotámiai, egyiptomi, kínai,  görög és egyéb – kultúrák előtt ezer évekkel már más magas kultúrájú népek éltek. Az eddigiekből világos, hogy a 60-as évek végéig az amerikai tudósok még csak a régebben átjárható Behring szoros bevándorlási útját valószínűsítették. A 70-es évek kutatásai azonban bebizonyították, hogy sok ezer évvel az első bevándorlások után a mai időszámításunk szerint Kr.u. 100 és 1200 között érkeztek az amerikai földrészre tengeri, vízi úton az Észak-amerikai kontinens indiánjai. A kanadai Yukon territórium Csendes óceáni oldalán érték el a nyugati partokat, ahonnét először kelet, később dél felé kezdték lazán feltölteni a mai Észak-Amerika területét. A kutatások során előkerült leletek és az indián törzsek emlékezetében még élő adatok alapján pontosan föltérképezték és kronológiailag jelölték az amerikai földrész ezen újabb betelepedését is. Ezekből a telepedési térképekből jól kivehető, hogy a már említett ősi, magas kultúrát képviselő népek kivételével a többiek mind jóval később érkeztek és mindannyian északról délre vándoroltak. Így töltötték fel lassan az egész Észak-amerikai kontinenset. Általános szabály, hogy a legdélebbre lakók érkeztek a legkorábban, és az északiak a legkésőbbi időkben. Ezt a szabályt kb. 600 eset igazolja. Mindössze 11 esetben fordul elő, hogy későbben érkezett törzsek a szabálytól eltérően sokkal délebbre helyezkednek el.  Talán azért, mert valamikor mégis sikerült nekik a már elfoglalt területeken is keresztüljutniuk. Ez különösen fontos nekünk, hiszen pontosan Peruba, Ecuadorba és Brazíliába vitt az útjuk ezeknek a kiemelkedően penetráns törzseknek.  Nem véletlen tehát, ha ott az alapszabálytól eltérően mégis...  léteznek részünkre „rácsodálkozni valók”, hiszen a magyarhoz nagyon közeli nyelvet beszéli ott néhány törzs. Legkevésbé az aztékok hagyománya hasonlít a többi indián nép és a magyar nép sajátosságaira. Ez azonban teljesen logikus, ha tudjuk azt, hogy az aztékok a legutoljára érkezett ázsiai telepesek. Árpád magyarjai már rég letelepedtek a Kárpát medencében, amikor ők Amerika földjére lépnek, és rövid időn belül a mai Mexikó területét hódoltatják. Pontos adatunk van az aztékok Mexikóba érkezéséről. Ők az ősi maya, majd tolték birodalomra települtek rá, és magukkal hozott friss ázsiai tapasztalataikkal ötvözve átvették annak kultúráját.  Az akkor általuk megismert és tovább használt maya naptárban megjelölték az odaérkezésük évét. Ez a mi időszámításunkban az 1168-as esztendő. Nálunk ebben az időben III. István, ifjú Árpád-házi királyunk egy évtizedes országlásának a hatodik évébe lépett. Eddig jutottak el tehát az amerikai tudósok a 80-as évek derekára.  Én azonban a családommal 1985-ben visszatértem Magyarországra. Akkori érzésemet ez a közismert szólás fejezi ki a leghívebben:  „Az egyik szemem sír, a másik meg nevet.”  Hogyne mosolygott volna az egyik a magammal hozott csodálatos kutatási anyag láttán. És szinte már kacagott, amikor Amerikából jött a jó hír, ami szerint a 90-es évek régészeti és genetikai vizsgálatai során az amerikai szakemberek előtt a régebbi tétel már finomabb megközelítésben fogalmazódott meg. Most már az indiánokat nem csupán valamely Ázsiából betelepülő népnek, hanem nyíltan „American ugors” -nak, magyarul „amerikai ugorok”-nak nevezték. De valóban sírt a másik szemem még több, mint egy évtizeden át, amikor is a finn-ugorosok egyedül üdvözítő és tudományosnak kizárólagosan kikiáltott tételével szemben itthon mozdulni se látszott semmi.  Aztán fél éve megérkezett a nem várt „evangélium”, az új jó hír Amerikából. Ők az egy évtizeddel előbb tett megfigyeléseiket és konklúzióikat még tovább finomították a közelmúltban, amikor is egy összehangolt, nagyszabású nemzetközi génkutató munka eredményeként az Észak-Mexikótól délre eső indiánokra vonatkoztatják az „amerikai ugorok” megnevezést, az Észak-amerikai indiánokat pedig az „American turanics”, az „amerikai turániak” megnevezéssel illetik. Ezek az új tudományos fölfedezések azonnal kitörölték a bánatos szememből is a könnyet, és bizakodással töltöttek el. Szinte alig telik el néhány rövid hónap, és a Magyarok Világszövetsége előadói termében a fülem hallatára az én régi tételemet erősíti, bizonyítja havonként kétszer, hétfői napon Dr. Aradi Éva – India kutató, Dr. Szabó István Mihály – mikrobiológus, aki az első indián betelepülő hullámra egyenesen az „amerikai ugorok” kifejezést használja. Dr. Béres Judit Ph.D. – kiváló humángenetikusunk a gének bizonyító erejével kijelenti a finn rokonság tarthatatlan voltát, és a magyar, a Közép-ázsiai turáni és ugor szórvány népek, valamint az amerikai indiánok genetikai rokonságát. Ezek mind az itthoni őstörténet jegét hivatottak megtörni! Na tessék…! Most irigy és féltékeny legyek azért, hogy mindannyian arról beszélnek, amiket én már évtizedek óta szóval, újságcikkben és könyvekben hirdetek? Ezt már csak azért se tehetem, mert számos emberi gyarlóságaim közül áldott szüleimnek ezt az egyet, az irigységet gyökerestől sikerült a lelkemből kigyomlálniuk. Ellenkezőleg: Boldoggá tettek az Amerikából jött új kutatási hírek, és a most említett magyar nyilatkozatok egyenesen mosolyt hoztak arra a bizonyos valamikori síró szememre is. Meggyőződésem, hogy minden igazi tudományos munkához alapvető szerénység szükségeltetik. Egy egész nemzet őstörténetével kapcsolatos vizsgálódások pedig az oda merészkedő kutatótól mély alázatot követelnek. A következőkben a megszabott idő keretein belül csak arra van lehetőségem, hogy kutatási anyagomból sorjában a nyelvészeti, zenei, teológiai, jelképi és diszítőmotívumi aspektusokat csak néhány jellemző, kiragadott példával illusztráljam. Nyelvi sajátosságok: Itt – ha megengedik – először röviden beszámolok az első döbbenetes kanadai nyelvi élményemről: Kb. 5 hónapja éltünk az Újvilágban, és leendő családi házunk vétele előtt egy rövid időre albérleti megoldást választottunk. Szombat volt, a ház tulajdonosai korán reggel rokoni látogatásra indultak.  Feleségemmel a reggeli mellett magyarul arról tanakodtunk, hogy miként indulhatnánk minél előbb kirándulni. Ennek egyetlen akadályát abban láttuk, hogy a hetente kétszer megjelenő bejárónő éppen akkor is ott serénykedett, s hogy hagyhatjuk el a házat bezáratlanul. Arra sosem volt szó házigazdáinkkal, hogy a kulcsot bárkinek átadhatjuk. A máskor mindig diszkrét bejárónő most szemlátomást mindig a közelünkben szorgoskodott. – Te, ez a nő figyel bennünket! – szólalt meg a feleségem. Akkor a takarítónő elénk állt és könnytől csillogó szemmel mondta:  – Igazán röstellem, hogy ismeretlenül így megzavarom Önöket a beszélgetésükben.  Végül is éppen azt szeretném kérni, hogy folytassák csak azt a mi drága anyanyelvünkön.  Olyan ez az én fülemnek, mint a régi időkből visszaszállt álom, amikor dakota kislányként nevelkedtem és az anyanyelvemen beszéltem. Fiatal lányként a fehérek közé kerültem. Az anyanyelvemen ma már a szavakat is nagyon keresgélem, némelyiknek a jelentését is csak sejtem.  De most kimondhatatlanul boldog vagyok, hogy az én népem nyelvét újra hallhatom…! – Asszonyom, Ön azt állítja, hogy megértette a beszélgetésünket? – kérdeztem hitetlenül. - Hát persze, a lényegét.  Már nagyon elfelejtettem a dakotát, és csak a mondandójuk értelmét tudtam kihámozni.  A sok ismerős szó csengése és az angol nyelvben teljesen ismeretlen szóvégi változtatás azonban egészen elbűvölt. - De ha tényleg el akarnak menni, akkor csak nyugodtan menjenek, én majd bezárom az ajtót, hiszen nekem is van kulcsom a házhoz.  – És azt meg honnét tudja, hogy kirándulást tervezünk, és azért izgultunk, hogy meddig tart a takarítása? – Azt nem értettem meg, hogy kirándulásra készülődnek, de azt igen, hogy el szeretnének menni, és nem tudják, hogy ki fogja bezárni a kaput. – Hirtelen Kosztolányi sorai szökkentek az agyamba: „Mint aki a sínek közé esett”… Az elképedésem ijesztő és döbbenetes volt. Később játékba kezdtünk.  Elmondtunk egymásnak egy kitalált, rövid történetet, és a bejárónőtől vártuk az értelmezését.  Négy – öt kísérlet után megszégyenülten kértem tőle elnézést, amiért ilyen próbára tettük. Amilyen biztos volt a próba eredménye, olyan türelmetlenül vártam, hogy egyszer a dakoták földjére léphessek. A Dakota indiánok lakota törzsénél tett látogatásomkor nyelvész és történész apámmal együtt vettem részt a kisiskolás indián gyerekek anyanyelvi számtanóráján. Az egyszeregyet dalolva fújták, valahogy így:(énekelve)  „Ketó ketó hetyen topa, ketó ketó hetyen topa.” Apám úgy tántorgott ki az ajtón és a fűben négykézlábra ereszkedve skandálta a hallottakat.  Azt illusztrálta, hogy a topa a négykézlábra esett ügyetlent jelenti, mely régen a négy magyar szinonim szava volt.  A „ketó” értelmezése nekem se jelentett gondot.  Apám elmondta, hogy 1910-ben, szenyéri iskolájában így tanulta ezt az egyszeregyi részletet:  „Kétszer kettő legyen négy”. Ezt a „legyent” később több, 90 év körüli ember is megerősítette, ők is így tanulták a századelőn. Mivel hazafelé a lakotákkal rokon oglalák földjén jöttünk át... , megálltunk, és egy indián kisfiútól megkérdeztem:  „Mondd, hogy mondjátok ti a saját nyelveteken azt, ami an-golul így hangzik: two by two is four (kétszer kettő, az négy).  “On pár on pár lecsen topa”  volt a meglepett gye-rek válasza.  Pedig nekünk volt sokkal több okunk a meglepődésre, hiszen most egy másik, és nálunk is élő szóval fejezték ki ugyanazt.  Az „on” szinte a világ valamennyi nyelvén egyet takar.  A pár magyarul most is kettőt jelent.  Tehát a jelentés:  „Egy pár x egy pár legyen négy”  Mindezek után hallgassuk meg, hogy régi és kortársi ismert egyéniségek hogyan nyilatkoztak a magyarok és az indiánok nyelvéről.  Sorjában idézek néhány jellemző mondatot megnyilvánulásaikból, a teljesség igénye nélkül. A magyarok nyelvéről: Sir John Bowring (Korának híres angol nyelvésze) "A magyar nyelv eredetisége csodálatos. Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni." Az ősi népre utaló maghar kifejezés a világ számos részén földrajzi helyek neveiben is megtalálható: Egy világhírű angol nyelvész SirJohn Bowring ezt írta 1838-ban megjelent Life and Works (Életem és munkáim) című könyvében: „A magyar nyelv messze magában áll. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezete olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb ma élő európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, melyben logika van, matézis és erő… A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idő viharai karcolást sem ejtettek. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem rabol más nyelvektől. Nem ad és nem vesz senkitől. Ez a nyelv a nemzeti felsőbbrendűségnek, a szellemi függetlenségnek legrégibb és legdicsőbb emléke. A magyar nyelv eredetisége csodálatos. Aki ezt megfejti, az az isteni titkot fogja boncolgatni; annak is legelső tételét: Kezdetben volna az Ige, és az Ige vala az Isten, s az Isten vala az Ige.” Ezek ismeretében lehetséges nem elég csak az Urálon túl keresni őseink nyomait. (Forrás Turi Zsanett) Sir John Bowring George Bernard Shaw: Az angol írófejedelem drámáit a magyar közönség is ismeri és szereti. Kevéssé ismert, hogy az író komoly energiát fordított a magyar nyelv tanulmányozására.  Egyik régi rádiós nyilatkozatában így nyilatkozott: „…egy igazán tehetséges angol írónak az előbb már említett hatalmas előnyök ellenére is leküzdhetetlen nehézségekkel kell szembenéznie. Őszintén mondom, az anyanyelvemen nagyon sokszor képtelen vagyok érzéseimet és gondolataimat teljes pontossággal visszaadni.  A mi nyelvünk gazdag, nagy és praktikus, de viszonylag fiatal…  Bátran kijelenthetem, hogy miután évekig tanulmányoztam a magyar nyelvet, meggyőződésemmé vált: ha a magyar lett volna az anyanyelvem, az életművem sokkal értékesebb lehetett volna.  Egyszerűen azért, mert  ezen a különös, ősi erőtől duzzadó nyelven sokszorta pontosabban lehet leírni a parányi különbségeket, az érzelmek titkos rezdüléseit.  A magyar nyelvben a propozíciók használata helyett a legtöbb szó végét óriási variációban változtatni lehet.  Ez a művelet  a legkisebb érzelmi rezdülést is képes kifejezni és hűségesen visszaadni. Ehhez képest ( s itt bocsánatot kérek a tisztelt Hallgatóságtól) sokszor úgy érzem, hogy a mi angol nyelvünkön a legtöbbször képtelen vagyok a közlendőm belső lelkiismeretem szerinti pontos visszaadására, és ahelyett, hogy biztosan odatalálnék, ahová akarok, csak járom és járom az utam akörül a szólás-mondásunkban szereplő bizonyos bokor körül.  (I am just going and going around the bush.)” Palmerston (Magyarországi angol nagykövet 1848-ban). Ennek a magyarok szeretetéről éppen nem híres diplomatának a véleménye különösen érdekes, mivel érzelmi szálak biztosan nem kötötték a magyarsághoz.  „… a Habsburgok keleti birtokán élő magyar nép… nem csak kontinensünk egyik legerősebb államát alkotta évszázadokon át, de valami általunk nem ismert nagyon ősi műveltséggel a környező népeket és országokat századokon át teljes tiszteletadásra tudták kényszeríteni. Sir Boyl azt is tudni vélte, hogy népi nyelvük rendkívül kifejező és a dalaik ősibbek, szebbek, kifejezőbbek a mieinknél.” Nemzetközi vélekedések az indiánok nyelvéről: Senora Maria de la Cruz, telivér indián tudós asszony azok közé tartozik, akik a spanyol mellett megőrizték anyanyelvüket.  Emellett angolul is megtanult.  1974-ban a CBC-nek adott interjújában a következőket mondta:  „…mint született indiánt és a mexikói kultúrák kutatóját engem az lelkesített az angol nyelv tanulásában, hogy ezen a világ minden csücskén beszélt nyelven végre képes leszek őseim kultúráját közkézre adni, és csodálatos filozófiájukkal a fehér ember sekélyes gondolkodásában új távlatokat nyitni.  Ma már tudom, hogy az elvárásom túl nagy volt.  A nahuatl indián nyelv lenyűgöző kifejező erejét, tömörségét, képi megjelenítő, ragozó, értelmet módosító képességét az angol nyelv még annyira se képes kifejezni, mint a spanyol…” Clark (a Lewis and Clark Expedíció egyik névadó résztvevője) és Sacajawea, az expedíció indián tolmácsa és scoutja, cserkésző vezetője: Clark beszámol arról, hogy többször tapasztalta Sacajaweanál azt az őt egyre jobban bosszantó szokást, amivel a nyelvzseni és angolul kitűnően beszélő tolmácsnő az illető indián szóvivő néhány szavát több hosszú angol mondattal adta vissza.  Amikor ez már sokadszor fordult elő, az egyik esti tábortűznél megkérdezte tőle, hogy miért tesz így, amikor megegyeztek abban, hogy mindig mindent azonnal és pontosan fog fordítani.  Sacajawea válasza meglepte Clarkot, hiszen tudta, hogy a nő teljesen őszinte és megbízható.  A válasz: „ – Szóról szóra egy nyelvet se lehet igazán lefordítani, legkevésbé pedig az indián nyelveket.  Én a hűséges, pontos, a gondolattal teljesen meg-egyező fordítást vállaltam, ami egészen más dolog.  Az indián beszéd szavait – melyeket mesterien forgatnak és árnyalnak azáltal, hogy a legtöbb szóhoz rövid, módosító végződéseket ragasztanak – az angol nyelvben csak több hosszú, magyarázó mondattal lehet visszaadni, mert az angol kifejező ereje összehasonlíthatatlanul gyengébb az indián nyelvekben rejlő erőnél.” Móricz János  Móricz János és Csizmadia István: A 60-as években a kanadai sajtóban nagy port vert föl az a hír, mely szerint Móricz János és később annak honfitársa, Csizmadia István beszámoltak nem mindennapi tapasztalatukról:  Ecuadorban néhány indián törzs a magyarhoz, anyanyelvünkhöz rendkívüli módon hasonlító nyelven beszél.  Ez a hasonlóság olyan erős, hogy magyar füllel helyenként határozottan érteni lehet őket. (Most erről önkéntelenül eszembe ötlik a párhuzam az Önökkel már megosztott  indián bejárónős esetemmel!) Rostás Sándor, verbita pátert hosszú várakozás után engedték misszióba.  Együtt ment Dél-Amerikába azzal az egyetlen Japánból származó misszionáriussal, aki ősi japán családból származott, és a modern japán nyelven kívül a japán ősi nyelvet is beszélte.  Spanyolul azonban olyan nehezen tanult, hogy csak a legjobb indulattal, és a többi atya segítségébe ajánlva engedték el a misszióba.  A páterek későbbi közös álmélkodására a rendkívül rossz nyelv-érzékű és spanyolul szinte semmit se tudó japán pap egészen rövid időn belül többször is bebizonyította, hogy kitűnően szót ért az indiánokkal, akik csak őt tartották igazán illetékesnek, tekintettel arra, hogy spanyolul ők is csak nagyon gyéren beszéltek.  (Ettől kezdve egy zenei példával foglalkozunk, melynek azonban a nyelvészeti oldala se kevésbé érdekes!) Zenei vonatkozások:  Amikor először alkalmam nyílt indiánokkal formális tanácskozáson részt venni, a tanács-tűzhöz, kísérővel érkeztem.  Azonnal felpattant két ember, és helyet adott kettőnknek.  Akkor még nem tudtam, hogy a tanácstüzet csak négyen, heten, vagy kilencen ülhetik körül. (Ezt majd a későbbiekben a teológiai résznél még érintjük.)  A legidősebb indián a lobogó tűz másik oldalán calumetjét (békepipáját) magasra emelve így kezdett énekelve fohászkodni: „Rakattu ja dizet, ill ja füsti Hezod – Rakattu ja dizet, ill ja füsti hezod” „Wakonda Dédpa, att mö nek Atonhe! – Wakonda Dédpa, att mö nek Atonhe!” Az indiánok nyelvét és az angolt egyaránt beszélő kísérőmet csak később kérdeztem meg a hallottak angol értelméről.  Ezt ugyanis magyar füllel is megértettem: „Megrakták a tüzet, száll a füstje Hozzád – Nagyszellem Dédapa (Öregisten), add nekünk Szellemedet!” Vagyis ugyanaz, amit bármely fontos tanácskozás előtt minden tisztességes magyar pap ilyenkor fohászként mond:  „Teremtő Atyánk, küldd el hozzánk Szent Lelked!”  (Mármint hogy mi is bölcsek lehessünk és jó döntést hozzunk!) Most a nyelvi szempontokon túl nézzük csak a fohász dallamát még egyszer indiánul, majd közvetlen utána magyarul:  (A fenti szöveg eredetiben, majd magyarul énekelve).  Hát bizony itt nem sok kétség adódik. Nem csoda, ha Bartók, Kodály és világhírű zongoravirtuózunk, Cziffra György egyaránt meg voltak győződve arról, hogy a magyar és indián népzene pentatonitásában egy tőről fakadt. Itthon megjelent egy gyűjtemény Bartók Béla összegyűjtött leveleiből.  Ennek az utolsó oldalain az olvasó megtalálja a Seattle-beli Wood professzorral folytatott levelezését. Már ezekből is kitűnik, de az általam Amerikában föllelt adatokból egészen biztos, hogy...  Bartók utolsó nagy álma az indián és a magyar népdal közös eredetének bizonyítása volt.  Erről sok érdekes bizonyítékot gyűjtöttem össze, melyek az „Aki Őelőtte Jár” c. könyvemben megtalálhatók.  Nekünk most itt az idő szorításában tovább kell lépnünk. Teológiai vonatkozások:  Az indiánok egy Isten hívők voltak, és a Nap képében tisztelték Őt, a Nagyszellemet, a Világmindenség Teremtőjét. Ábrázolásánál mindig a Nap és a sárga vagy arany szín szerepel.  „Bouass, a Happy Lady, vagyis a Boldogasszony ábrázolásánál mindig a hold kísérete és a ruha kék színe a jellemző.  Pontosan ezek érvényesek az ősmagyarokra is.  Az első szakrális szám az indiánoknál a 4, mégpedig 3+1 formájában. A magyaroknál ugyanez a 3+1 szerkezet lelhető fel: „Három a magyar igazság, de negyedik a ráadás!”  A beavatási szertartás során minden törzsfőnek vagy népvezérnek először a Napba kellett néznie, aztán egy, a törzs különféle területeiről összehordott halomra, vagy meglévő dombra kellett fölmennie, és lándzsájával a Négy Égtáj felé sújtania.  A magas helyek egyébként is prioritást élveztek.  Az orvosságos emberek magaslatokon imádkoztak, ennek hiányában magas fákra másztak.  Történelmünkben a magyar királyok felavatásának egyik döntő momentuma volt, hogy egy összehordott dombon a Négy Égtáj felé kellett kardjukkal sújtaniuk.  A magas helyek itt is mindig prioritást élveztek, a táltosok dombokon imádkoztak, vagy ezek hiányában magas fákra másztak.   A 7 és a 3 x 3 = 9 az indiánok szakrális számai a már említett 4 mellett.  Amint később látni fogjuk, minden díszítő motívumuk erre a három szakrális számra épül.  A magyarok a 4-en kívül szintén a 7-et és a 9-et használták szakrális számokként.  A „Bouass (Happy Lady), az indiánok Boldogasszonya 7 minőségben szerepel. A magyarok Boldogasszonyát az egész Kárpát Medencében máig is ugyanígy 7 névvel tisztelik.  Nem kétlem, hogy a magyar fajú népek legősibb szellemi elöljárói az Ázsiában végig föllelhető „sámánok”-hoz hasonló szinten látták el tisztüket.  A népvándorlás és honfoglalások korára azonban a magyar szellemi vezetők már régen túljutottak ezen a szinten és „táltosok”-ként már abban a régi világban, amikor a krisztusi etalont még nem is ismerték az emberek ők már eljutottak a világosság tornácára. Ezért helyesebb a régen általánosan használt „táltos” megnevezésük, melyet mára sajnos még a legkiválóbb kutatók is mintha elfelejtettek volna. Ugyanígy fest a kép az indiánok „orvosságos emberé”-vel.  Nála legalább nem használják a „sámán” kifejezést. – Itt az ideje, hogy tisztázzuk a mexikóiakkal kapcsolatosan folyvást emlegetett véres áldozatok, és az északiak skalpolási szokásának kérdéseit.  Az aztékok a többi indián előtt teljesen ismeretlen emberáldozati rítust mint legkésőbbi bevándorlók – ahogy láttuk – Kr.u. 1168-ban mutatják be először.  Ezt a szokást Ázsiából frissen hozták magukkal.  Az ezen megütköző spanyol hódítók azonban egyrészt kegyetlen népirtásuk magyarázatául és ellensúlyozásául erősen eltúlozva adtak hírt erről.  Másrészt az ókorban az egész eurázsiai kontinensen elszórtan mindenütt emberáldozatokat végeztek.  Perzsián kívül a legismertebb Ibn Kab mór-arab történetíró közlése, mely szerint a mórok Hispániába vonulásukkor emberáldozatok véres helyeire bukkantak.  Hérodotos ugyanerről a Hispániáról írja, hogy a hadjáratok során az elesett harcosok fejbőrét lenyúzzák és egymás előtt kérkednek velük. Az első fehér-indián csatákban a holttesttel mindig tisztelettel bánó indiánok a spanyoloktól látták először ezt a test csonkításának megélt és részükre érthetetlen eljárást.  Az évszázados harcok során azonban két-három törzs harci szokásként átvette a skalpolást fehér ellenfeleiktől. Legfontosabb jelképek:  Az indiánok Thunderbirdjének (Mennydörgésmadár) ornitológiai megfelelője a Havasi Sólyom (Falco rusticolus altaicus).  Jelentése:  az Észak-amerikai indiánok összefogásának jelképe. A magyarok Turulmadarának madártani megfelelője ugyanez a Havasi Sólyom, melynek édes, legközelebbi, kisebb termetű rokona a Kerecsensólyom.  A sas ábrázolás teljesen hibás és túlhaladott.  A Turulmadár jelentése:  a turáni népek összefogásának jelképe.  – Hiába tértem haza Magyarországra, csak elment a híre az indiánok között, hogy a mohácsi festői Duna parton, a házunk előtt nálunk is egy szép nagy nemzetségfa, ún. totemoszlop áll. Nyergestető - Juhászné Bérces Anikó - Székelykapu az út mellett  Csalogat, rajt át kell menned,  Lombsátor a fejünk felett,  A magasba lépcső vezet.  Út végén vár a hegytető,  Csodálatos Nyergestető.  Katonai hős temető,  Kopjafákból díszes erdő.  Örök díszőrségben állnak,  Látogatót mindig várnak,  Akik jönnek, s tiszteletből  Hoznak újabb kopjafákat.  Kettős kereszt, büszke huszár,  Meg faragott fatulipán  Idézi a fájó múltat,  Vesztett szabadságharcunkat.  Kétszáz székely honvéd hada  Magát soha meg nem adta.  E helyt volt a végső csata,  S a föld őket befogadta.  Ne könnyezd ki hazáért halt,  Hirdeti fennen egy tábla,  Szabadságért küzdöttek ők,  Önként mentek a halálba.  Derék utód, ha erre jársz,  Álmukat pár percre vigyázd.  Mondj el értük egy halk imát,  Tekintsd meg a sok kopjafát! Évek óta érkeznek hozzánk az indián látogatók magyar csodát látni.  Ha már olyan messziről jöttek, el szoktuk vinni őket... székelykaput és kopjafát nézni,  melyekből van néhány a városunkban is. Aztán a Csatatéri Emlékhelyet, a Mohácsi Csata megtalált sírjai körül nemzetközi szinten kialakított zarándokhelyet is megmutatjuk ilyenkor nekik.  Az alábbi véleményekben és viselkedési módokban minden indián látogatónk eddig megegyezett. A székely kopjafákról is azt hitték, hogy indián származásúak, akárcsak a nemzetségfánk a házunk előtt.  A székelykapukon azonnal föllelték és fényképezték a sajátjuknak vélt és náluk  „a legkisebb család”-nak nevezett faragott,  nálunk „rozetta”-ként ismert motívumokat.  Mindannyian elmondták, hogy ez az első hely a világon, ahol látják, hogy az ellenfél tiszteletén túl nem csak az elesett embereknek, de az elpusztult lovaknak is méltó emléket állítottak.  Ez rendkívüli módon egybevágott indián filozófiájukkal.  Azoknál a kopjafáknál, ahol a székely faragóművész a Turulmadarat ábrázolta, lábuk a földbe gyökerezett, kapkodtak a fényképezőgépeik és a videóik után.  Hangosan álmélkodtak azon, hogy Magyarországon, egy óceánon, a Nagy Vízen túli emlékhelyen az ő Thunderbird-jüket, nagy tiszteletben tartott Mennydörgésmadarukat háromszor is kifaragták!?  A totemtarsolyt és a totemoszlopot, mint kifejezéseket még feltétlenül meg kell vizsgálnunk, mert elnevezési, nómenklatorikus értelemben azt sugallják, mintha valami közük volna a totemizmushoz.  Pedig csak a fehér ember aggatta rájuk ezt a totem kifejezést. A totemtarsolyokat a mai keresztény indiánok is előszeretettel viselik.  Ezek ugyanis minden időben egy-egy példamutató embertársuk ereklyéjét rejtették.  A szenteknek és ereklyéiknek tisztelete az indiánoknál teljesen általános.  Ez és a Boldogasszony megléte a magyarázata annak, hogy a jezsuiták már az első években meg tudták szervezni katolikus mintaállamukat Dél-Amerikában, amit később fehér katonaság zúzott szét, elkergetve a szerzeteseket, megölve a keresztény arató-vető indiánokat…  Ez tehát az úgynevezett totemtarsolyokkal kapcsolatos tényállás.  A totemoszlopoknak titulált gyönyörű faragványok pedig  nemzetségfák és családfák, magyar kopjafáink édes testvérei. Diszítőmotívumok vonatkozásában:   Ki-ki maga győződhet meg a két rokonnép ősi kincséről.  Alaposan szemlélve kitűnik, hogy miden motívum (magyar és indián egyaránt) nem csak megegyezik, de  mindegyikük a három szakrális számon, a 4-esen, a 7-esen és a 9-esen alapul. Az ősi indián motívumok ismert értelme tanúságos és néha egészen lenyűgöző.  Szinte úgy érezzük, hogy a már elfeledett ősi tudásból vagyunk képesek valamit újból birtokba venni. Csak egy példát említek:  a nálunk „Rozettá”-nak, az indiánoknál „A legkisebb család”-nak nevezett motívumot.  Ezt a jelet festi még a mai napig is a lakodalmas menet az újházasok sátrára, vagy házfalára.  A szimbólum ugyanis a legkisebb családi taglétszámra,  2 szülőre és négy gyerekre utal,  teljes személyi egyenrangúságot kölcsönözve már előre is a születendő gyermekeknek a felnőttekkel.  A gyermek személyiségét ugyanis a fogantatás pillanatától egyenlőnek tartották a megszületett, vagy felnőtt emberével.  Ez olyan tisztán él bennük a mai napig is, hogy a fehérbőrű temető látogatókat időnként furcsa töprengésre kényszerítik.  Hogyan is értsen meg a mi globalizált világunkban valaki például egy ilyen gyermek sírfeliratot: „Little Moon (Kis Hold) szül.:1969. május 6-án, megh.: ugyanezen év június 8-án.  Tehát a mi fogalmaink szerint egy hónapot és két napot élt.  Az alatta lévő sorban mégis ez áll:  „Mély fájdalmunkra csak 10 hónapra élhetett velünk.”  Itt bizony nincs áltatás.  Az anya testrészének bizonyos ködös és vitatott időpontig személyes ön-rendelkezésre eltávolítható „sejtburjánzása” náluk ismeretlen fogalom.  A magzat a fogantatás pillanatától teljes értékű ember és megismételhetetlen személyiség.  A dakoták elnevezési rendszere csodálatos erővel sugározza ezt az ősi és Isten eredeti elgondolásával harmonizáló meggyőződést a magyar szülőknek és a már régóta várt új magzati törvény alkotóinak egyaránt. A dakoták magukat a saját nyelvükön egyszerűen embereknek hívják.  A gyermekek a kis emberek, a magzatot pedig ( és most kapaszkodjanak meg kedves hallgatóim!) a titokzatos embernek szólítják.  Micsoda kimondhatatlan bölcsesség és ezer évek letisztult filozófiája szól hozzánk ebben a nómenklatúrában.  Ha csak ennek az egy titokzatos ember kifejezésnek a misztériumát képesek leszünk mostanában igazán megérteni, hitem szerint gyermekkacagástól lesz újra hangos e Kárpátoktól koszorúzott táj, és Magyar-ország minden fenyegető demográfiai jóslat ellenére m e g m e n e k ü l ! „Hau Kola! Minotakíjja!” „Beszéltem, Testvéreim – most a szívemben újra csend és béke honol!” – mondom én is zárszóként igazi amerikai testvéreink szavaival, ahogy ők minden hosszabb mondandójuk után teszik. Magyarul beszélő indiántörzs 2. rész   A Harvard Egyetemnek a Peapody Museum jelentette, hogy a Puebla-ba (Mexikó) kiküldött kutatócsoportjuk, az ott lefolytatott ásatások leletanyagából megállapította, hogy az amerikai ember nem 12-15 000 éve jelent meg Amerikában, hanem több mint negyvenezer éve.  Az ásatásoknál emberi csontvázakat, csiszolt kőszerszámokat találtak olyan őslényekkel együtt, amelyek már több mint 40 000 éve kihaltak.  Az USA hírügynökségei a hírt világgá röpítették. 4. Rövid hírek 1966-ban az ecuadori Akadémia, mely több történészt bízott meg Ecuador történetének megírásával, a megbízást felfüggesztette, miután meggyőződött Móricz állításainak helyességéről.  A történész csoportból kitűnt Guillermo Segarra, aki már magyarul is tanult és rendkívüli odaadással végezte az őshaza kutatását.  Vele történt meg, hogy amikor még nem volt magyar szótára, felkereste Móriczot, hogy tisztázza vele az AZUNY tartományban sűrűn előforduló BALIN és BALHUG neveket, vajon az ősmagyar nevek közé kell-e sorolni ezeket. Móricz nagy örömmel közölte vele, hogy ezek a BÁLINT és a BALOGH családnevek megfelelői. Az Instituto de Antropologia y Geografia del Ecuador (Ecuadori Antropológiai és Földrajzi Intézet) ugyancsak arra a megállapításra jutott, hogy a spanyolok önkénye által kiirtott ősnyelv a magyar volt.  Az intézet szaklapját, amely a „Llacta” néven jelenik meg, azért nevezték el így, mert a szó az ősnyelven „lakhelyet” jelent, tehát az újságot mai nyelvünkön „LAKTA”-nak nevezhetnénk. Cuenca városa, amely a hajdani, híres MÓR helyén épült, Ecuador legelőkelőbb városa.  Magas kultúréletükre büszkék Cuenca lakói.  Az őslakosság azonban ma is egyszerûen MORLCOS-nak nevezi magát, azaz MÓRLAKÓ-nak, azaz móri lakosnak. 5. Rejtélyes, magyar nyelvű törzsek A Saraguro törzs – mely bár szerepel krónikáinkban, ennek ellenére mégsem található meg teljes bizonyossággal a Kárpát-medencében – ma is nagycsaládként éli életét Ecuadorban. A Santo Domingo de les Colorados közelében élő „vörös indiánok” nyelve ősmagyar volt, amelyet ma is beszélnek. A kolumbiai határ közelében, a Santiago folyó felső folyásánál, az Onzole és Cayapas folyók közén élő „cayapas” törzs nyelve szintén ősmagyar nyelv, amit ma is beszélnek. A Keleti Kordillerákon túli ősrengetegben (Amazonia) lakó törzsek is megtartották ősmagyar nyelvüket, bár a spanyol hódítók önkénye elől menekülve le kellett mondaniuk sok kulturvívmányukról, hogy függetlenségüket megőrizhessék. Nagyon könnyű lesz megállapítani a magyarországi törzsek és nagycsaládok eredetét, mivel bölcs előrelátással úgy válogatták össze az áttelepítendő családokat, hogy  minden egyes családnak csak egy részét vitték át, hogy az őshazában a családfa ki ne vesszen. Móricz sohasem használja a „hungaro” kifejezést, ami spanyolul magyart jelent, mindenkor magyarnak írja és mondja.  Ez úgy belevésődött az ecuadoriakba, hogy egy alkalommal két úr kereste fel, hogy eldöntse a köztük felmerült vitát.  „Kérem – mondta az egyik – képzelje el, hogy ez az úr azt meri állítani, hogy a hungarok azonosak a magyarokkal.  Még több sem kellene, hogy a hungarokat, a világ legnagyobb népével, a magyarral összekeverjék!  Tessék csak elképzelni!” „Kérem – szólt a másik – én nem állítottam azt, hogy azonosak, mert ez képtelenség.  Én csak azt mondtam, hogy úgy tudom, valami közük mégis csak van a hungaroknak és a magyaroknak egymáshoz.” 6. A KÉT-ŐS királyság népéhez Amikor 1966. augusztusában a quitói rádió hullámain Móricz beszédet intézett a KÉT-ŐS királyság népéhez, kérte az ősi föld népét, hogy ne haragudjék a magyarságra, hogy ilyen sokáig nem tért vissza az őshazába,  „de higgyétek el – mondta -, hogy ugyanúgy, mint Ti, édes testvéreim, mi is nagyon sokat szenvedtünk a Habsburgok vére terrorja alatt.  Ma már tudom, hogy ti mireánk vártatok és helyettünk a spanyol hódítók önkénye jött.  Az átvészelt sötét évszázadok elmosták az ide, az őshazába vezető utat, de lélekben mindig és mindenütt titeket kerestünk.” Quito város kultúrigazgatója a megindultságtól fátyolozott hangon vette át a szót és a rádió személyzete könnyes szemmel hallgatta hosszú méltatását.  Amikor Móricz távozni akart, akkor vette észre, hogy az adás közben tömeg gyűlt össze és mindenki tudni akarta, hogy vannak-e rokonai és hol élnek. Napokkal később Móriczot egy rögtönzött bizottság kereste fel, amely a rádió személyzetéből tevődött össze és arról értesítette, hogy a spanyolok kérték a kormányt, hogy Móricz többet ne beszélhessen a néphez.  A kis bizottság pedig azért jött, hogy felkérjék, hogy megint a rádión keresztül intézzen Móricz lelkesítő szózatot, mert ők tovább már nem tűrik a spanyolok önkényét. Móricz ennek a lelkes kis csoportnak nehezen tudta megmagyarázni, hogy még nem érkezett el az idő arra, hogy ezt megtehesse. 7. A konkvisztádorok utódai Móriczot később egy napon, egy nagyon előkelő és dúsgazdag konkvisztádor (hódító) utód, tárgyalásra hívta meg.  A tárgyalásuk három napon át tartott.  Ez idő alatt Móricz csak arra szorítkozott, hogy őt, kutatásaiban csak a tiszta tudomány érdekli.  A spanyol konkvisztádorok, ma már nagyon előkelő, utódját végül is elhagyta a türelme, és azt mondta, nem tudja elképzelni, hogy a magyarság egyszerűen lemondjon őseinek földjéről. „Egyébként Ön jól tudja – mondta -, hogy Ázsiának számtalan nép testvére a magyarnak és azt is tudja, hogy ez mit jelent!” Móricz ellenvetésére, hogy őt tisztán a tudományos kérdés érdekli, kijelentette, hogy „nem lehetséges, hogy egy nép kimondja saját maga halálos ítéletét.  Az a nép ugyanis, amely csak azért keresi múltját, hogy azt megismerje, az a nép meghalt.  Én ezt nem tudom feltételezni Önökről.”  Előtte az íróasztalon egy nagy pecsétes boríték feküdt, a spanyol külügyminisztérium bélyegzőjével ellátva.  Tartalma sejthető. A későbbiek folyamán Móricz több ajánlatot kapott, amelyeket személyére nézve méltatlannak talált és visszautasított.  Az ajánlatok lényege az volt, hogy hagyja abba a kutatásait.  Egy földbirtokos csoport azt ajánlotta, hogy azokat a birtokokat, amelyekre szerintük igényt tarthat Móricz, „visszaadják” neki, azzal a feltétellel, hogy mindenről hallgat és több magyar kutató nem jön ide.  Ezek a földek azok, amelyek a Móri-urcu, azaz a Móri-Úr-Kő közelében vannak.  Ahogy a korábbiakat, ezeket az ajánlatokat is visszautasította Móricz.  Ezek után Móricz arról is értesült, hogy az egyik összejövetelen felmerült a gondolat, hogy Móriczot el kellene tenni láb alól, hogy ne tudjon többé zavarogni.  Ez ellen, állítólag, egyesek azzal érveltek, hogy Móricznak nagy sajtója van, másrészt egy esetleges gyilkosság ráterelné Ecuadorra a magyarok figyelmét.  Ezenkívül az őslakosság körében, a törzseknél, Móricznak az ily módon való eltüntetése, kiszámíthatatlan következményekkel járna.  A legnyomósabb érv talán az volt, hogy Móricz ezentúl egy nagy kaliberű colttal járt, s bárki megtapasztalhatta volna, hogy milyen gyorsan használni is tudja azt. 8. Jugoszláv(!) indiánok Egy ízben, egy Loja tartománybeli gazdag földbirtokos kereste fel Móriczot Guayaquilben és közölte vele, hogy ő sokkal hamarabb rájött arra, hogy az indiánok Európabeliek, de a nyelvük nem magyar, ahogy Móricz állítja, hanem jugoszláv nyelv.  Tulajdonképpen azért jött, hogy ezt a felfedezést hivatalosan is bejelentse.  Móricz kérdésére, hogy hogyan jutott erre a következtetésre, elmondta, hogy a II. világháború után jött egy jugoszláviai munkás, akit ő a birtokán alkalmazott.  Ez az ember mind a mai napig nem tanult meg spanyolul, de az első naptól kezdve kitűnően megértette magát a birtokon dolgozó őslakosokkal (indiánokkal), akiknek a nyelvét ő nem érti. Ebből tehát ő már régen megállapította, hogy az indiánok nyelve jugoszláv nyelv.  Amikor arról értesült, hogy Móricz bejelentette a maga felfedezését, elhatározta, hogy ugyanezt fogja cselekedni, miután tisztázta, hogy az indiánok ugyan európaiak, de nem magyarok, hanem jugoszlávok.  Móricz kérdésére, hogyan hívják azt az embert, a birtokos azt válaszolt, hogy KOVÁCS a neve.  Móricz erre azt mondta neki, hogy a Kovács spanyolul Herrero-t jelent, azaz kovácsmesterséget.  Kovács pedig nem a nem létező jugoszláv nyelven, hanem magyarul beszél az itteni testvéreivel.  A meglepődött birtokos kijelentette, hogy lemond a „felfedezéséről”, mert – úgymond – ha Móricz még azt is tudja, hogy a „kovács” spanyolul mit jelent, akkor nyilván tudósnak kell lennie.  Rajta kívül ezt más nem tudta és ő is a Kovácstól tudta meg, aki ma is vígan él őshazabeli testvéreivel, spanyolul szinte semmit sem tud és a foglalkozása is kovács. 9. Csizmadia István, a tisztavérű indián Ugyancsak Guayaquilben történt, hogy Alejandro Castro Benitez, El Oro tartománybeli ültetvényes felkereste Móriczot, és azt mondta neki: „Kérem itt van ez az úr. Nagyon szeretném hallani Önöket magyarul beszélni, mert szeretném tudni, hogy Ön tényleg tud-e magyarul!”  Móricz meglepődve kérdi a másik férfitől, hogy magyar-e? „Igen, Csizmadia István vagyok.”  Erre olyan beszélgetés indult meg köztük, ami ilyen alkalmakkor szokott két idegenbe szakadt honfitárs között.  A beszélgetést Benitez szakította félbe azzal, hogy meggyőződött, hogy Móricz tényleg beszél magyarul.  Majd közölte Csizmadiával Móricz felfedezését, hogy az ecuadori indiánok magyarok, azaz a magyarság testvérei és még ma is vannak olyan törzsek köztük, akik magyarul beszélnek.  Közben felsorolt néhány földrajzi nevet is, mire Csizmadia István elrohant.  Benitez elmondta Móricznak, hogy Csizmadia az egyik legkiválóbb szakember Ecuadorban, az ő birtokán dolgozik, mint gépészmérnök.  Igen nagy hangú ember és őt is naponta mindenféle vad indiánnak szokta nevezni.  „Most azonban visszavágtam neki – tette hozzá – mert nem én vagyok az indián, hanem a büszke magyar, Csizmadia István!”  Kis idő múlva visszaszáguldott Csizmadia is, aki a megdöbbenéstől felindulva megragadta Móricz karját és hadonászva mondta:  „Ez az őshaza! Most látom csak! Eddig vak voltam! Itt minden magyar, mindennek magyar neve van! Én marha, hogy eddig erre nem jöttem rá! Mekkora felfedezést szalasztottam el!”  Ekkor Benitez megkérdezte Csizmadiától, hogy kettejük közül ki az indián?  „Én Csizmadia István, én vagyok a tisztavérű indián! Benitez, maga csak félvér! Érti? Félvér! Mesztic! A tiszta én vagyok!” Ezek után Benitez végleg lemondott arról, hogy Csizmadiával szembe neki valaha is igaza lehessen.   Benalcazar konkvisztádor AZ IGAZSÁG Az igazság előbb-utóbb kiderül.  Ez történt 1965. júniusában, amikor  Móricz János megtalálta a magyarság őshazáját.  Azt az őshazát, amelyet a spanyol korona, a Habsburg-ház és mások is igyekeztek eltüntetni, hogy a magyarság soha ne ismerhesse meg őseinek dicső múltját. KÉT-ŐS (= Kitó = Kut-us) KIRÁLYSÁG Nagyon kevés hiteles adat áll rendelkezésünkre a spanyol hódoltság korából, annak ellenére, hogy Benalcazar konkvisztádor idejében, amikor 1533-ban Kitót vére harcok árán elfoglalta, ott még mindenki az ősmagyar nyelvet beszélte. Hatalmas munkák jelentek meg az Inkák tündöklő birodalmáról, s a krónikások és utazók, akik az „Újvilág” minden zugát bejárták, megírták és megénekelték a hódítás legapróbb részleteit is.  Csak a Kitói Királyságról hallgattak.  Legfeljebb egy-egy mellékmondatban említik Kis-Kis kemény ellenállását vagy Rumi hős harcait.  Még feltűnőbb ez a hallgatás, amikor a hajdani ősmagyar királyság területén hosszú évekig lakó fráterek és krónikások csak az Inka birodalmat írják le könyveikben, de egy szóval sem említik a Kitói Királyság létezését. Az első hírek csak a XVIII. század végén és következő század elején jutnak nyilvánosság elé.  Humboldt, a perui Limából 1802. november 25-i levelében a következőket írja Vilmos testvérének: „…Riobambai (Ecuador) tartózkodásunk alatt, ahol néhány napot időztünk Carlos de Montufar testvérének lakásán, ki ott a Corregidor, a véletlen által egy nagyon érdekes dolgot fedeztünk fel.  Nem tudják, hogy mi volt a kitói provincia helyzete Tupac Yupánki Inka meghódítása előtt, de az indiánok királya Leandro Zapla, aki Lican (Likán) lakik és ahhoz képest, hogy indián, nagyon csiszolt intelligenciával rendelkezik, őriz egy kéziratot, melyet ősei írtak a XVI. században. Ebben le van írva az inkák előtti kornak a története.  Ezek a kéziratok Purunay nyelven íródtak.  Ez volt hajdan Kitó általános nyelve, de idővel áttértek az inkák nyelvére, a kechuára, s ma már teljesen ismeretlen.  Szerencsére Zaplának egy másik őse ezeket az iratokat lefordította spanyol nyelvre.  Mi nagyon érdekes adatokat jegyeztünk ki belőle, különösen arra az emlékezetes korra vonatkozólag, amikor kitört a Nevado del Altar-nak nevezett vulkán. Ez a világ legmagasabb hegye kellett, hogy legyen egykor.  Az indiánok úgy hívták Capac Urcu (Apa-úr-kő), a Hegyek Atyja.  Akkor uralkodott az utolsó szabad király Licán.  A papok megjósolták, hogy ez a csapás okozza majd a királyság vesztét, s úgy mondták:  A világ képe megváltozik, és más istenek fogják a mieinket elűzni, ne szálljunk szembe a végzettel. Bekövetkezett.  A peruiak bevezették a Napkultuszt abban az országban.  A vulkán működése hét évig tartott és a zaplai kézirat szerint a földeső olyan erős volt, hogy hét évig tartott az éjszaka Licán.” Forrás: (Hamy: Lettres americaias d’ Alexandre de Humboldt, Paris, 1904. 134-134.o.) JUAN DE VELASCO (1727-1792) Velasco 1727-ben Riobambában (Ecuador) született.  Jezsuita pap, aki a rend kiűzése után soha nem tér vissza Amerikába.  Olaszországban (Faenza) telepedik le, ahol megírja a Kitói Királyság történetét. Végrendeletében úgy rendelkezik, hogy kéziratát adják át az első előkelő kitóinak, aki majd Olaszországba érkezik.  Ezt a rendelkezést P. Davalos teljesíti és átadja a kéziratot Don Modesto Larreának. A könyv első ismertetése 1837-ben jelent meg.  1840-ben egy párizsi kiadó folytatásokban kezdte közölni a művet, de az első hatvan oldal megjelenése után azt közlik, hogy bár meggyőződésük ellenére, de a nagy nyomás miatt, félbeszakítják a megjelenést.  Remélik, hogy majd esetleg másnak nagyobb szerencséje lesz, és a világ megismerheti ezt az amerikai földrészre vonatkozó fontos őstörténeti munkát.  Az eredeti kézirat örököse, engedve az akkori ecuadori elnök kérésének, átadta a művet a Nemzeti Könyvtárnak, azzal a kikötéssel, hogy ha a kézirat egyetlen percre is elhagyná a könyvtárat annak minden joga visszaszáll az adományozóra, vagy örököseire.  Az átadást követő napon az akkori kormány elnöke, Gabriel Garcia Moreno bement a Könyvtárba, magához vette a könyvet.  Először hazavitte, majd később  átadta a jezsuitáknak,  akik titokban őrizték, majd kicsempészték a spanyolországi Chmartin de las Rosas-ba.  Azóta a spanyolok „nagylelkűen” kiadtak Ecuadornak egy kópiát az eredeti könyvről.  Azonban, ahogy ez már lenni szokott, ezt is meghamisították, átírták.  Az eredeti helységneveket és királylistákat „átspanyolosították”, megváltoztatták.  Az eredetit soha senkinek nem mutatták meg. Ezt is, mint sok más magyar őstörténeti okmányt, Spanyolország legtitkosabb levéltárában őrzik. Ennek ellenére mégis közlök részleteket a műből, mert így meghamisítva is sok olyan érdekes adatot tartalmaz az ősrégi  Kut-us (Két-ős) magyar királyságról.  Valesco a Kitói Királyság történetét négy részre osztja: 1. Az általános vízözöntől – Kr.u. 1000-ig, amikor is a királyságot a Kara Scyrik hódítják meg. 2. A hódítástól kb. 1500-ig, Huayna Capac hódításáig. 3. Az ezt követő 46 év, a spanyolok megjelenéséig. 4. A perui polgárháborúk ideje. A VILÁG KÖZEPE „Az ősi Kitus királyság az egyenlítő alatt van, az első fok magasságától a második fokig, a 80 és 82 párisi hosszúsági fokok között, mely terület négyszöget képez: Keletről – Nyugatra 50 mérföld.  Az ország legnagyobb része hegyvidék; az Andok két hegylánca között van.  Éghajlata a legkedvezőbb az összes termények számára. Ezt népesítette be a legrégibb őskorban a Kitus nemzet.  Nem tudjuk, hogy a törzseket miként hívták.  A királyságnak több mint negyven tartománya volt.  Neveik nagy részét sajnos elírták.  A tartományok közül 33 nevet ismerünk, ezek a következők: Aloa, Alossi, Calacali, Cansacoto, Chillo, Chillogalli, Cinocoto, Cotocollá, Cumbaya, Galea, Guapule, Guayllabamba, Langasi, Lloa, Lulubamba, Machaci, Malchingi, Mindo, Nono, Perucho, Pifo, Pintag, Pumasqui, Puembo, Puellaro, Quinchi, Salgolqui, Tubaco, Turbamba, Uyubichu, Yaraqui, Ychumamba, Zambiza. A boltíves építkezést ismerték a Karák.  Egyik temetkezési módjuk a halomtemetkezés volt.  Az elhunyttal együtt temették el kedves holmiját és fegyvereit.  A havi és évi szertartást a halmon tartották.  Ez mindig halotti torral járt. Kitűnően kezelték az összes fegyvereket: buzogányt, kopját, parittyát, gerelyt, íjat, fokost és valóságos mesterei voltak a hajító fegyvereknek.  Rangjelzésük:  egy toll a fegyverforgatóké, két toll a nemességé, nagy smaragd a forgóban a Scyrit és a királyt illette meg. Az örökösödés a leányág kizárásával, kizárólagosan férfiágon történt.  Ezek hiányában az unokatestvérek örököltek anyai ágon.  A scyri hatalmát a királyság nagyjainak a tanácsa szabályozta.  A Nap-templom a Penecillo magaslatán állt, négyszög alakú volt és csiszolt kőből készült.  Bejáratánál két hatalmas oszlop állt. A keletre néző ajtón át a nap első sugarai beragyogták a tömör aranyból készült Nap mását.  Templomuk nem volt túldíszítve, de arányos és szép kivitelezése lenyűgöző volt.  A templom körül 12 kisebb oszlop jelentette a 12 hónapot.  A magasan álló templomépítmény egyben csillagvizsgáló céljait is szolgálta.  A scyri királyok híres csillagászok voltak.  Templomi szertartásaiknál csak balzsamot, tömjént és virágot használtak és áldozataik ártatlanok, vértelenek voltak.  Az egyházi főméltóság független volt az államhatalomtól, nem úgy mint az Inka birodalomban, ahol a főpapi és királyi méltóságot egy személy, az Inka töltötte be.  A gömb alakú, sokablakos Hold-templomban elhelyezett ezüst Holdra állandóan besütött a holdvilág.  Mennyezetét kék szőttes borította, melyen az égbolt ezüst csillagai ragyogtak.    Chan - Chan - szőttes minta az építményeken Csángó szőttes Cahokiában a földhalmok az itt élő indián őslakosok jellegzetes építménye volt. Amikor Huayna Capac 1487-ben elindult a Kitói királyság meghódítására, a legkeményebb ellenállásra talált.  A harc hosszú volt és sok véráldozatot követelt.  Ott esett el a harcmezőn Scyri, a király is.  Ez könnyítette meg Huayna győzelmét.  Amikor Huayna Capac, az Inka győztesként bevonult Kitóba, így kiáltott fel: Hisz itt mindenki a mi nyelvünket beszéli; itt minden hegy, orom, tó és folyó a mi nyelvünkön van elnevezve! A győztes Huayna Capac feleségül vette az elesett Scyri, a király gyönyörű szép húsz éves leányát, Kácáhát.  A fényes esküvői ünnepen Huayna Capac föltette a két toll mellé a Scyrik nagy smaragd forgóját és kijelentette, hogy a két királyságnak közös az eredete. Ekkor megindult az Inka birodalom utolsó, egyben legfényesebb korszaka. Uralkodása 38 évig tartott.  Halálán úgy rendelkezett, hogy a Kitói Királyságot a Kácha királynőtől származó Atahualpa, a Kuzkoi Királyságot fia, Huascar kapja.” Forrás: Historia del Antiguo Reino de Quito: Historia Natural: I. köt. 270, o. Historia Antiqua: II. köt. 279, o. Historia Moderna: III. köt. 335. o. Quito – Equador: második kiadás 1927, 3. kiadás 1946 Inka uralkodó palástja székely rovásjelek megfelelőivel (forrás: Székely rovásírás) RÖVID HÍREK Amikor Huayna Capac (Vajna Apa) bevonult Kitóba és elhangzott híres felkiáltása:  „Hisz itt mindenki a mi nyelvünket beszéli, minden hegy, orom, tó és folyó a mi nyelvünkön van elnevezve”,  azért történt, mert a Két-Ős Királyság területén mindenki magyarul beszélt.  Ugyanakkor az Inka birodalomban csak az uralkodók, a főnemesség és a főpapság beszélt magyarul.  A nép részére a kecsua nyelvet általánosították.  A nyelvészek az Inka uralkodók magyar nyelvét Chimu-nyelvnek, vagy az Inkák titkos nyelvének nevezik. A csatában elesett Scyri, a király gyönyörű szép húsz éves lánya.  Kácha valójában Káta, vagy Kata volt. Huayna Capac nagyon jól tudta, hogy a legősibb időkből származó Két-Ős nemzetségből származtak az Inka uralkodók is.  Ezért a Két-Ős királyságot nagy tiszteletben tartotta és halálakor visszaállította a királyságot, melyet a szép Kátától született fiának, Atahualpának adott, míg a Kuzko-i birodalmat Huascar (Vaskar) fia örökölte.  A hajdani Két-Ős királyság, a mai Ecuador lakossága ma is büszkén vallja, hogy az ő hazája a világ közepén van, mint ahogy minden magyar falu a magáénak tudja:  „Az én falum a világ közepe.” A kitói rádió minden műsorszünetben bemondja:  „Itt a kitói rádió sugároz a világ közepéről.” Huayna Capac csak akkor tette fel a két toll mellé a smaragd forgót, amikor a világ legősibb királyságának a trónját elfoglalta és így a Scyri királyok smaragd forgójának, mint a Két-Ős királyság ősi jelvényének a használatára is jogosult. Amerika ősnyelve magyar volt. TURUL PUSZTA Az ősmagyar Két-Ős királyság területén van Turubamba.  Ezt a földrajzi nevet, mint minden mást, a spanyol-inkvizitor (főleg jezsuita!) történelemhamisítók teljesen kiforgatták és megváltoztatták.  A régi okiratokon még mint PUXA szerepel.  A spanyolok csináltak az erőszakos nyelvcsere idején a magyar pusztából pamba, bamba vagy pampa-t.  Valóságos neve nem Turubamba, hanem  TURU-PUXA azaz Turul-puszta volt. A régi feljegyzéseken sűrűn szerepel a Béla mint név és mint tisztség.  A Bélából csináltak a spanyolok Buala-t, Zela-t stb. Tampusnak nevezték az inkák birodalmában azokat a helyeket, ahol a birodalmi utakon és bizonyos távolságokra elhelyezve a hadsereg részére pihenő és utánpótlási célokra szolgáló épületcsoport volt, melyekben hadiszerek és élelmiszerek voltak elraktározva.  Ezt mi a mi nyelvünkön támpontnak nevezzük.  Ebből a Tampus = Támpontból csináltak a spanyolok „tambo”-t. Ó-MÁRIA SIRALOM … ÉS MÉG MIT? 1922-ben, amikor az Ó-magyar Mária Siralom előkerült, arra gondoltak, hogy valamelyik jámbor szerzetes, aki a magyar nyelvet nem ismerte, valami barbár írásnak nézte és hithű jámborsággal kivakarta a szent könyvből.  A kivakart és kitépett ó-magyar írások rejtélye is az ősmagyar földön oldódott meg, amikor Móricz János kutatásai során egy olyan íráshoz jutott, melyet egy spanyol szerzetes írt azokról a „jámbor” szerzetesekről, akik az összes levéltárat átkutatták, hogy kivakarjanak vagy kitépjenek minden olyan írásemléket, mely a spanyol birodalomra veszélyes lehet.  Mindezt, a spanyol Korona és uralkodóik „nagyobb dicsőségére” tették, ahogy a szerzetes írja rendkívül érdekes írásában, melyből az nyilvánvalóvá válik, hogy mindezt a Magyar Szent Korona nevében is tették, mert akkor Carlos uralkodott, aki magyar király és osztrák császár is volt.  Tehát nem egy ismeretlen „barbár” írás, hanem az ősrégi magyar írásemlékeket kellett eltüntetnie a Spanyol-Habsburg uralkodó kedvéért, akik tetteikkel bebizonyították, hogy egyedül őket illeti a barbár jelző kultúraromboló és hamisító tetteikért. A BŰNÖS HALLGAT Móricz János számtalan sajtókonferencián nyilvánosságra hozta azokat a történelmi hamisításokat, melyeket a spanyol-osztrák ház elkövetett a magyarsággal és a világtörténelemmel szemben! A bűnösök azonban hallgatnak, és eddig meg sem kísérelték, hogy az ellenük szóló hatalmas bizonyítékanyaggal szembenézzenek.  Móricz többször követelte, hogy Spanyolország közölje azokat a magyar őstörténeti adatokat, amelyeket a legtitkosabb levéltáraiban őriz, mert ellenkező esetben a nem közlés a további hamisítások tényét bizonyítja.  Hallgatnak, de titokban mindent elkövetnek, hogy Móricz kutató munkáját lehetetlenné tegyék. (Forrás:mnszentlaszlozaszloalj.info/magyarno.com) Móricz János hagyatéka video: http://www.youtube.com/watch?v=7jVNoHgCr6E&feature=share Belső Föld – A MAG népének gyökerei (Golenya Ágnes, Jakab István) A MAG urai több feljegyzésünk szerint a Magyarság.  Érdekes módon a belső Föld...  ...és a Móricz János által talált többezer km-es barlangrendszer komoly összefüggésbe hozható. Lassan a Magyarokon kívül minden jelentős tudós elismeri, hogy a Föld ősi civilizációja a MAG uraihoz köthető. video: http://www.vntv.hu/vivanaturavideo.php?vid=b4b6c6e94 Golenya Ágnes előadása Ecuadorról, Móricz János kutatásairól, az aranylemezekről: http://www.youtube.com/watch?v=n3ryuJC6fWw Bizony ám! Térjünk vissza a női Istennői minőséghez, NagyBoldogAsszonyunkhoz! Hálás köszönet ezért Golenya Ágnesnek, aki előadásában beszél minderről! A Teremtő ÖregÖsteenünk Atyai és Anyai EGYSÉGE adja a Teljességet! ....kicsordultak a könnyeim, mikor a ecuadori fiú megkóstolta a magyar anyaföldet, melyet Golenya Ágnes vitt oda Ecuadorba, hogy fizikailag is egyesítse újra őseit!   Matek Kamill - Tayos a dél-amerikai aranylemezek barlangja és az Arvisura 1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=B8PrJBf9IB8&feature=share    Matek Kamill - Tayos a dél-amerikai aranylemezek barlangja és az Arvisura 2. rész: https://www.youtube.com/watch?v=mBvhz-g5ad8 Ecuador - a mindent látó szem barlangja, és az aranybarlang   video:  https://www.youtube.com/watch?v=2RJAFzvjbHA Leletek a Lamana barlangból: Lamana - kőtérkép Múval és Atlantisszal a térképen, és egy összekötő vonallal az Arab félszigeten jelölt hüllőszemtől Ecuadoron keresztül, Atlantisz és Mú érintésével. Meditációs jade kő mandala, UV fluoreszkáló kristály intarzia berakással (ma még számunkra ismeretlen technikával készült), mely a Schumann rezonancia szerint rezeg A 12 jade kis kupa űrtartalma megegyezik a nagy kupa űrtartalmával Jade mágneses kupák csillagképekkel, az Orionnal és a környező csillagképekkel A kupa egypólusú mágnes (belül mágneses, kívül nem) 12 lépcsős piramis, ami az uv tartományban fluoreszkál.  A berakásos intarzia hüllő szem 4 részből áll. Fluoreszkáló kobra fej: a 7 csakrának megfelelő 7 db ponttal Kristály, hüllő szem berakásos intarziás piramis, runa és rovás írással,  az Orion és a Rigel csillag megjelölésével. Az írás megfejtése: "A Teremtő fia eljön" Továbbá: -A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html -Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html -Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html -Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html -Magyar mitológia és rovások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html -Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html -CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html -Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html - Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/idegen-civilizaciok-jelenlete-foldon.html - A világ legmagasabban fekvő lakott települései: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/a-vilag-legmagasabban-fekvo-lakott.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK A hagyomány arravaló, hogy visszavezesse az embert önmagához! Fölszállott a páva - Busai Bori és Mahovics Tamás gyermekek néptánca A tánc a lélek érzése Táncoltál már úgy, hogy eggyé váltál a tánccal, hogy nem voltál te és a tánc?  A tánc felszabadít, örömet ad, és nem mellesleg kiváló testmozgás. Tánc közben nincsenek rossz gondolatok csak mosoly, ritmus, boldogság! A tánc a legjobb terápia!  :-) "Meggyőződésemmé vált, hogy a magyar parasztembert ugyanaz az erő fakasztja népdalra, mint a tavaszi rügyet!"  - Bartók Béla - "A magyar népzene hordoz annyi értéket és szépséget, hogy ma is megáll a saját lábán, nem kell csak azért feldolgozásokat készíteni, hogy jobban eladható legyen."  - Agócs Gergely népzenész, néprajzkutató - (a Fonó Zenekarral készített egyik felvételük, több mint 500 ezres nézettséget ért el a YouTube-on) A KÖRTÁNC Ezért oly hatalmas és igaz hagyományaink ereje! Bekapcsol a Forrásba! "Egy körtáncba csak akkor tudsz becsatlakozni, ha már szívedben felvetted a ritmusát, a hangulatát. S ha benne vagy, fogod a melletted lévők kezét. Összefonódtok, jártok körbe - körbe. Ropjátok a táncot, egyformán rezegtek, dobogtok, ugyanaz a tánc, ugyanaz a dal... de mégis más. És adjátok egymásnak, nevettek kacagtok. Jó ez a körforgás. Tudnod kell, hogy ugyanilyen körfogás az, ha reggel belépsz a jókedvbe, és ugyanilyen ha belépsz a rossz hangulatba. Már bent a szívedben ráhangolódtál. S ha benne vagy, olyan érzések töltenek el, olyan eseményeket kapsz, amely táncba hívtad meg magad. Ha adsz, akkor kapsz is. Ha elveszel, tőled is elvesznek. Ha nevetsz, rád mosolyognak. Van, hogy egyetlen mosolyért is százat kapsz! ... s egyetlen dühös percért, ezer dühös perc a jutalom... MA VÁLASSZ EGY VIDÁM ÉLETET ADÓ TÁNCOT, MEGLÁSD AZ AJÁNDÉKOD IS ÉLET ÉS VIDÁMSÁG LESZ!" Born Gergely - NYC - A Magyar Néptánc Titkos Nyelve: video: https://www.youtube.com/watch?v=-EIDLjrNuXQ    Részletek Born Gergely előadásából: "A virágrügy, a forrás és a dal fakad!" - Jobbra forgás = teremtő, felpörgető - Balra forgás = lecsillapító befogadó - A mázas tányér kör alakja a befogadó világ, a hullámvonal körben - az életkígyó, közepe a teremtés kezdete - a fénymag. - Tenyér = tányér = visszaadom a teremtőnek, mint a tánc végén is a tenyerünkkel csapunk a földre. video: https://www.facebook.com/photo.php?fbid=899966033358434&set=a.899965060025198.1073741856.100000351385479&type=3&theater "Aki ételt, italt adott, annak neve legyen áldott!" - A világnak 3 rétege van. - A KAR - AKAR A kar a döntő. Itt a Földön a cselekedetek a döntőek! A kar meghosszabbítása a KARD. "Tettekkel csak akkor lehet istenit teremteni, ha szeretetből sarjadzik!" = kardiológia A testi teremtés = a szerelem gyümölcse. A testi szerelem = szabad, tudatos vállalás - vállalok egy lelket, aki továbbviszi a többi nemzedéknek a SZER - ELEMET. Ez nemes, ezért legénykorban minden legényt fel - ÖV - eztek. CSAT = csatlakozás helye A köldöknél van - az édesanyával való csat - lakozás. Az öv - a köldökzsinór. KÜLDÖK - köldök Legénykor - öv - csatlakozás a szeretőhöz - először az édesanyához kell csatlakozni - ÉG ÖVVEL kell csatlakozni! Öv vonal alatt és öv vonal fölött változik az ornamentika. Öv vonal alatt a testiség van, fölötte a szellemiség van. A fejre nem is lehet akármit tenni - a tenger mélyéről igazgyöngyöt kell hozni - és gyöngykoszorút fonni! "Aki magyarnak születik, azt a Jóisten már biztosan szereti. Ha ezt az ember ki is tudja teljesíteni, akkor ő is érezni fogja ezt a bensőséges kapcsolatot a Jóistennel! Ez felelősség és küldetés is egyben!" - Born Gergely video - Táncra lábom... BORN GERGELY könyvének bemutatója: https://www.youtube.com/watch?v=RwXjPdHN4Ic Fölszállott a páva - Sándor Zsigmond legényes néptánc T Á N C TÁNC TÁN TAN TEN TEN ISTEN C(É) CS(É) Amikor táncolunk, a CSÉ, a CSÍ = az életenergia áramlásunk megváltozik. A LÉLEKTÁNC, az amelyik nem betanult lépésekre épül, hanem a testünknek szabad mozgást enged összeköt bennünket a magasabb szférákkal. Gondoljuk csak át, hogy miért is táncoltak az indiánok a tűz körül, hogy miért is képezte egyes SZER TARTÁSOK részét a tánc, hogy a harcművészetek mozdulatai miért olyan hasonlóak a tánclépésekhez! A jó harcos áramlásban van. Felveszi a ritmust. Az életesemények áramlásának a ritmusát. Szinte táncol az ellenfelével. A jó táltos, a jó sámán is áramlásban van. Révül, s a ritmus, amit a sejtjei diktálnak ilyenkor, hazaviszi. A "céltalan", "önfeledt" tánc valójában korántsem céltalan és önfeledt. A tánc tanít bennünket. Megmutatja a lelkünk blokkjait. Megtanít bennünket a ZENére összpontosítani. S ha elengedjük magunkat, a testünk megmutatja nekünk mit engedünk és mit nem engedünk meg magunknak. A tánc önismeret. A tánc lehetőség a forráshoz való visszatérésre. A tánc serkenti a szervezetünkben az életenergia képződést. A tánc segít visszatérni a forráshoz. A tánc gyógyít. A tánc feltölt. A tánc az Élet, hiszen minden ami él mozog, rezeg, ráz... minden, ami él ZEN-ÉL. Minden, ami él táncol. Az Élet dallA(U)Mára rezonál. Találd meg a saját ritmusod, s körülötted a világ is dalra fakad! spiriteve Fölszállott a páva - Gödöllő táncegyüttes  „A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki, és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be.” * "Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz." * "Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod." * "A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője." * "A szép mozgás a szem muzsikája." * "A tánc zene nélkül annyi, mint az éneklés szavak nélkül." * „A tánc a legmagasztosabb, a legmegindítóbb és a legszebb a művészetek között, mert nem puszta lefordítása az életnek, hanem az élet maga.” * „Tánc közben az lehetsz, ami csak lenni akarsz abban a pillanatban.” Tánc - Murai Katalin festménye A MAGYAR NÉPMŰVÉSZET A magyar népművészet képszerű, ami arról árulkodik, hogy a magyar ember benne él a természetben. Ezt különösen a népzene igazolja, amiben  „benne van minden hangsor, benne van a teljesség” A magyar ember lelki kapcsolatát a természettel, igazolja az tény is, hogy a magyar népdal gyakran természeti képpel kezdődik. Az ember lelkisége – a mikrokozmosz – összekapcsolódik a Mindenséggel – a makrokozmosszal. Néhány példa: „Esik eső, szép csendesen csepereg, Barna kislány szobájában kesereg Ki-kinyitja a szobája ablakát, Úgy hallgatja az eső zuhogását. (Püspökladány – Dorogi Márta gyűjtése) A csillagok különösen közel állnak a magyarok szívéhez: Megyen már a Hajnalcsillag lefelé, Az én kedves galambom most megyen hazafelé, Lábán van csizmája, lakos szárú kis csizma, Rásütött a Hajnalcsillag sugara. A csillagos ég a tájékozódás és a biztonságkeresés eszköze lehet, a legelkeseredettebb élethelyzetekben is, mint például a következő első világháborús katonadalban: Kimegyek a doberdói harctérre Feltekintek a csillagos nagy égre, Csillagos ég, hol van az én Magyar Hazám? Merre sirat engem az édesanyám? A népművészet szellemi tartalma: A népművészeti alkotásokban találunk növény-, állat-, ember-, és mértani ábrázolásokat, amelyek mély jelentést hordoznak. A szimbólumok nyelvén írt üzenetek kozmikus tudást közvetítenek. A régi korokban a művészet szakrális jellegű volt, a zene, a tánc, a rajzok, festmények és szobrok a szertartások részét képezték, ahogyan a természeti népeknél még ma is fellelhető. A cél a kapcsolatfelvétel volt a szellemi világ lényeivel, akiktől segítséget kértek, vagy éppen hálaadással hódoltak nekik. A népdal és a népi tánc, valamint a népi hímzés és faragás, a hagyományok és minden népi alkotás a Magyar Néplélek sugallata alapján születik. A Néplélekről, vagy Népszellemről annyit, hogy minden népnek van egy magasabb világbeli vezetője. Az életcsíra ábrázolás a Mag népénél nem lehet meglepő. Az Élet Virága közelében volt egy hasonló, de kisebb rajzolat, amit az Élet Magjának neveznek (az Ozirisz templom egyik falán).  Ez 7 körből, illetve gömbből áll. A 7 gömb jelentheti a teremtés 7 napját, a 7 alaphangot (do, re, mi, fa, szó, la, ti, majd ismétlődik a do-val tovább) és ábrázolhatja a sejt osztódását is a fogantatás után, valamint az ember energiaközpontjait (csakráit). Az Élet Magjának megszerkesztéséből kiolvasható a Teremtés első 7 mozdulata, az élővilág megteremtésének története. A nő mint életfa ábrázolása - Faragott székely ládáról - Háromszékről - Kétoldalt egy-egv Életmag és a felső részen A magyar néptáncok A magyar néptáncok tanításának fő feladata, a mozgásbéli művészeti hagyomány továbbadása, formáinak megismertetése az újabb és újabb generációkkal. A magyar néptáncok az eredeti előadók, a paraszttáncosok életérzéseit fejezték ki. Mesterien formált táncaikat általában rögtönözték, táncuk mindig az előadás pillanatában született. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása A magyar néptánc típusai:    A magyar néptáncok változatos ... formáit,  fajtáit,  zenekíséretének dallamait,  a résztvevők számának és nemének változásait,  előadásának módjait és alkalmait... figyelembe vevő rendezés előtt több lehetőség is áll. A táncforma meghatározásánál a legáltalánosabb jegyeket vesszük figyelembe:  - hány résztvevő,  - milyen alakzatban,  - egymással milyen viszonyt alkotva táncol. Kárpátaljai lakodalmas csárdás Ezek alapján különböztetjük meg:  a szóló,  kettős (páros),  hármas,  négyes,  kis- és a nagycsoportos táncokat. A csoportos formációk között lehetnek:  kötetlen  és kötött alakzatú táncok. Kötetlen a forma, ha nincs megszabva és állandóan változhat a táncosok egymáshoz képesti viszonya,  a kötött alakzatok között legáltalánosabb a körben táncolás. A műfaji besorolásnál az előbbiekben említett szempontokat:  - a táncosok neme,  - korosztálya,  - és a táncok célja,  - szerepe alapján bővíthetjük. A nemek és korosztályok tekintetében megkülönböztethetünk:  férfi-, női-, legény-, leány-, gyermek- és vegyes táncokat, a táncok  Célja szerint pedig beszélhetünk:  szórakozó-, bemutató-, harci-, szertartásos-, játékos- és utánzó táncokról. A táncforma és a műfaj együttes alkalmazásával már jól körülhatárolhatunk egyes csoportokat, de a táncok többalakúsága  megnehezíti az egyértelmű osztályozást. Pontosabb, és egyben a legszűkebb kategóriát a tánctípus fogalmának bevezetésével lehetett létrehozni. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása  Martin György (1932-1983), a magyar néptánckutatás egyik legkiválóbb képviselője szerint a tánctípus:  egy meghatározott tartalmi, formai és zenei keretbe tartozó táncváltozatok összessége. A típusok altípusokat és típuscsaládokat is létrehozhatnak, mely eltérő földrajzi-történeti fejlődésük következménye lehet.  A tánctípus olyan rendező elv, amely alapján a legátfogóbb és legátláthatóbb kép adható a táncok rendszeréről. Témánk tehát a magyar néptáncok rendkívül sokrétű hagyományát tánctípusokba rendezve mutatja be. A magyar néptáncok alapvetően két fő történeti stíluskörbe tartoznak: - a régi  - és az új stílusba. Csalogatós bujáki leány magyar tánc - Józsa Judit alkotása Régi stílusú néptáncaink: A tánc a különböző táncdivatok hatására lényegesen gyorsabban változó műfaj, mint népi kultúránk egyéb ágai. Pontos formáiról, és különösen mozgáskészletéről hiteles történeti forrás nem maradt fenn, így néptáncaink történetében nem tudunk olyan mély nyomokat hagyó rokon népi párhuzamokat kimutatni, mint népzenénk vagy néphitünk esetében. Ismereteink alapján annyit állapíthatunk meg, hogy a Kárpát-medencei népeknél igen népszerű fegyver- és férfitáncok, illetve a reneszánsz kor előtt kialakult archaikus ugrós-páros táncok a kelet-európai közösségekben is igen kedveltek lehettek. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása A magyar - s a vele együtt élő többi Kárpát-medencei nép - tánchagyománya az európai tánckultúra különleges színfoltját hozta létre, amely egyben sajátos átmenet a balkáni és a nyugat-európai táncrégió között. Amíg tőlünk keletebbre megmaradtak az archaikus lánc- és körtáncok, addig Nyugat-Európában a reneszánsz eredetű páros táncok továbbfejlődtek, szabályozott formát vettek fel. Nálunk, azaz Kelet-Közép-Európában a szóló- és páros táncok rögtönzött előadásmódja maradt fenn. A történeti feljegyzések arra engednek következtetni, hogy külső és belső hatások következtében a 18. század közepén a magyar tánchagyomány részben átalakult, s a kor kívánalmainak megfelelő új táncréteg jött létre. Az új táncok jelentős mértékben kiszorították a régieket, amelyek csak a peremterületeken, Dél-Dunántúlon, Északkelet-Magyarországon, Erdélyben, s ott is a parasztság archaikusabb kultúrájú rétegeinél, mint például a pásztoroknál, vagy rituális (pl. lakodalmi) szokáskörnyezetben maradtak fenn. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása Régi táncrétegünkbe tehát azokat a táncokat soroljuk, amelyek bizonyíthatóan már a 18. századi változások előtt léteztek. E táncok kísérőzenéje a magyar népzene régi dallamaiból, és a késő középkorban divatos nyugat-európai tánczene folklorizálódott darabjaiból áll. A dallamokra a 2/4-es ütembeosztás, a 80-120-as metronómszámú tempó és a nyolcados alapritmus jellemző. Néhány tánctípus esetében, mint egyes leánykarikázóknál, a botolóknál, vagy néhány vonulós páros táncnál, fennmaradt a páratlan metrikai lüktetés és az aszimmetrikus ritmus is. Kalocsai párnatánc - magyar táncok - Józsa Judit alkotása A régi stílusú táncaink két nagy csoportra oszthatjuk:  - a műfajilag kialakulatlan, archaikusabb dunántúli és északkelet-magyarországi eszközös pásztortáncokra és ugrósokra,  - valamint az egységesebb és fejlettebb szerkezetű erdélyi legényesekre és régi páros táncokra. Magyar táncok - Józsa Judit alkotása  Új stílusú táncaink: Az új táncstílus a 18. század derekától összetett gazdasági-társadalmi átalakulást követő ízlésváltozás eredményeként alakult ki. A többnyire kulturális önellátásra berendezkedő jobbágyság elindult egy sajátos kelet-közép-európai paraszti polgárosodás útján és bekapcsolódott a nemzeti kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalom áramlatába. Az új táncstílus kialakulása csak áttételes eredménye a kor gazdasági-társadalmi változásainak. A változás fő tényezője esetünkben a megjelenő táncdivatok sorozata, amelyek időben és térben eltérően hatottak. Páll  Réka és Páll Domokos alkotása Egy-egy újabb hatás esetleg csak időlegesen, felszínesen érintette a korábbi hagyományt, és voltak közöttük olyanok, amelyek az új táncstílus kiindulási pontjaként értelmezhetők. Az új magyar táncstílus kialakulása egybeesett a nemzeti öntudatosodás, a nemzetei kultúra kialakítására irányuló szellemi mozgalmak áramlatával. Magyarországon kezdetben a rendi jellegű függetlenségi törekvésekkel indult meg ez a folyamat, amely főleg a nemzeti külsőségekhez való divatszerű ragaszkodással kapcsolódott össze, és a nemzeti nyelv, irodalom, viselet, zene és tánc magyarosításában nyilvánult meg. A 18. század végi nemesi magyarságtudat a történeti múlt emlékeiből és hagyományaiból merítve egy idealisztikus táncot szeretett volna kialakítani önmaga kifejezésére, amelyre a magyar katonatáncokkal azonosított férfitáncot, a verbunkot tartották a legalkalmasabbnak. Verbunk - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Ekkor alakult ki a lovas katona nemzet mítosza, melyhez leginkább a méltóságteljes, hősi pátoszt kifejező lassú, - Csokonai szerint - ázsiai gravitást(komolyságot, méltóságot) magában hordozó férfitánc illet. A nemzeti zenei karakter megfogalmazása is a verbunkból indult ki, s az első műtánc kísérlet, Szőllősy-Szabó Lajos 1840-ben készült "Körmagyar" c. koreográfiája is e táncot választotta témájául. A 19. század közepétől már a modern igényeknek megfelelő nemzeti társastánc kialakítására is törekedtek. Mintának a francia és lengyel kötött szerkezetű páros táncokat tekintették, de később az elemi erejű csárdás divat elsodorta e műtáncokat. Csárdás - Hegedűs Tünde festménye  A csárdás elterjedésében nagy szerepet játszottak a "táncmesterek", aki az új nemzeti táncokat a mezővárosi és a paraszti közösségekben tanították. Hatásuk azonban időleges volt, mert a tánciskolás szabályozottsággal szemben a parasztság megtartotta kötetlen, szabályozatlan előadásmódú férfi- és páros táncait, s csak motívumokat kölcsönzött a tankoreográfiákból. Az új stílusú verbunk és csárdás divat alapvetően megváltoztatta a magyarság, és bizonyos mértékig a vele együtt élő egyéb nemzetek tánckultúráját. Az új stílus végső fejlődési fokozatának a verbunkból, valamint a lassú és friss csárdásból álló táncciklust tekinthetjük, amely a 19. század második felére alakult ki. -Énekes leánykörtáncok: Déli leánykarikázók Északi leánykarikázók Erdélyi leánykarikázók Borsodi karikázó -Eszközös táncok: Botolók Kanásztáncok Söprűtáncok Szóló botoló -Ugrós táncok: Dél–dunántúli ugrós Somogyi - páros ugrós Duna menti és Galga menti ugrós Mars Rábaközi dus Alföldi ugrós Nagy ugrós -Legényes táncok: Bukovinai silladri és csíki féloláhos Mezőségi sűrű legényes Maros–Küküllő–vidéki pontozó Kalotaszegi legényes Kalotaszegi legényes -Lassú legényes táncok és erdélyi verbunkok Legényes - Józsa Judit alkotása -Magyar (négyes) táncok Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása Négyes széki párok - magyar táncok - Józsa Judit alkotása -Régi páros táncok: Lassú tempójú vonulós és forgó táncok Kállai kettős - nagykállói pár - Józsa Judit alkotása Közepes tempójú forgó-forgatós táncok Lakodalmi forgós tánc  Korondi forgatós- Józsa Judit alkotása Gyors tempójú forgós táncok -Verbunk táncok: Körverbunkok Szóló verbunkok Rábaközi körverbunk -Csárdás táncok: Körcsárdás Körcsárdás Lassú csárdás - Józsa Judit alkotása Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása Szerelmes csárdás - Józsa Judit alkotása Duna menti csárdás Tisza menti csárdás Erdélyi csárdás Hármas csárdás Rábaközi csárdás -Balkáni eredetű táncok Balkán táncegyüttes -Polgári társastáncok Palotás - Józsa Judit alkotása -Néptánc - gyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny Néptánc – képgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-kepgyujtemeny Néptánc – mozgóképgyűjtemény:  http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-mozgokepgyujtemeny Néptánc – hanggyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-hanggyujtemeny Néptánc – feladatgyűjtemény: http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/muveszetek/tanc-es-drama/a-magyar-neptanc-tipusai/neptanc-gyujtemeny/neptanc-feladatgyujtemeny Árgyeleánka - moldvai csángó gyermekek tánca - Józsa Judit alkotása A Csillagszemű Táncegyüttes A Csillagszemű TáncegyüttestTimár Sándor koreográfus és Timár Böske táncművész alapította 1993-ban. Az Együttes a mai napig Magyarország egyetlen magántársulata, amely minden állandó támogatás nélkül, saját erőből érte el hazai és nemzetközi sikereit. Létszámát tekintve is egyedülálló, hiszen több, mint 700 fős tagsággal rendelkezik 3 éves kortól a felnőtt korosztályig. Az oktatás a Timár módszer segítségével történik, melynek lényege,hogy minél több gyermek, minél kisebb korban ismerkedjen meg a még elevenen élő néptánc és népzene hagyománnyal, de nem csak a színpadi megjelenítés által és muzeális értékként, hanem mint megélt tapasztalat épüljön be a mindennapi életükbe. Erre az eleven élményre - csodálatos nevelő ereje és közösségteremtő hatása miatt - a felnövekvő nemzedéknek rendkívül nagy szüksége van. web oldaluk:  http://www.csillagszemu.hu/ Lopott Ritmus - Miénk volt de ellopták Dr. Braun Atilla néprajzkutató filmje A "hipp - hopp" tánc és rap éneklés magyar eredetű! Hipi - hopi tánc és hadarónak hívták itthon. Magyarországon a legelterjettebb és házilag is termelt növény a kender volt.  A fontosabb ünnepek a kender vetése és aratása idejére tevődtek. Ilyenkor gyakorolták a hipi - hopi hagyományait, melynek organikus része a jellegzetes tánc, melyet később, mint népszokást betiltottak. A Filmarchívumban fellelhető filmeken láthatóak az autentikus ruhák és mozdulatok: Kendertánc Fövesen (A Magyar Filmhíradóból). A nagyszerű termést és a jól végzett munkát ünneplik a parasztok. Két napig áll a bál. Megrendezésre kerül a hagyományos hadaró (rap - mai néven) verseny is. Járják a hipi - hopi táncot, mielőtt újra munkába állnának, hogy felkészítsék földjeiket, és az állatokat a télre. A Takács József által Fövesen felvett filmet, 1974 -ben leforgatja az USA -ban. A film vetítésén az előadóteremben jelen vannak, az akkori takarítást végző afro - amerikai fiatalemberek is. Ezután, néhány évvel késöbb megalakul a "Sugarhill Gang" nevű zenekar, akik hip - hop zenét kezdenek játszani. MAXIMUS TYRIUS (Kr.u II. sz.): "A szkíták, ha részegségi gyönyörre vágynak, máglyát raknak és jó illatú növényeket égetnek. Azt körülülik, és lakmároznak az illatból.  S mint mások az italtól, ők is ugrándoznak, énekelnek és táncolnak..." video: https://www.youtube.com/watch?v=erKy-jpyIO4 Továbbá: A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-vadkender-olaj-meggyogyitja-rakot-de.html    Tánc - idézetek: "A mozdulatművészet, a tánc, az ember bensejének közvetlen, általános hatású kifejezője." (Richard Wagner) "A táncban benne van kicsinyben a világ: jóság, erő, lassúság mind együtt.  Az egyik enber ezt szereti, a másik azt, de nincs, kinek ne tetszenék a tánc..." (Kalidásza) "A természet lábakat ad nekünk és a művészet megtanít használni őket." "A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..." "A tánc olyan vers, amelynek a mozdulatok a szavai." „Ha elsajátítottad a lépéseket, elkezdheted megtölteni lélekkel."  (Philip Toshio Sudo) “Énekeljetek, táncoljatok, legyetek vidámak, de hagyjátok egymást egyedül járni. Ugyanúgy, ahogy a hárfa húrjai is egyedül vannak, de ugyanarra a zenére rezdülnek.”  (Kahlil Gibran)  "A tánc verítékes munka?  Eleinte csak kísérletezel és próbálkozol.  Kutatod a tökéletest.  Sok nap végeztével csak a fáradtság vesz majd körül.  Időbe telik, amíg sikerül úgy táncolnod, ahogy szeretnél és sikerül valami maradandót alkotnod."  (Fred Astaire)  "És legyen elveszett minden olyan napunk, amelyen legalább egyszer nem táncoltunk, És legyen fülünknek hamis minden állítás, ha nem csattan fel vele együtt legalább egy kacaj."  (Nietzsche) "... fejezd ki tánccal mindazt az energiát, ami felszabadult benned.  Az egész tested tele lesz energiával, hagyd, hogy ez az energia a táncon keresztül fejeződjön ki.  Igen fontos a tánc..." (Osho) …Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz… "Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt, Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának, Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne, Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.” (Andrew Matthews) Amikor érzem a zenét, elvesztem az irányítást az eszem, a testem, a szívem és a lelkem fölött. A tánc nem egy alak, ez az élet egy útja.   "Te vagy a táncért, nem a tánc érted, és ezt addig használd ki, amig teheted" "A tánc nem szenvedély az elején csak egy életérzés belekezdesz és nem tudod abba hagyni! Ekkor válik szenvedéllyé!" "A tánc a lélek érzéseit a test mozdulataival fejezi ki és méltó arra, hogy a zenéhez és a költészethez hasonló szerepet töltsön be." (Cezare Negri) „Tánc közben az lehetsz, ami csak akarsz lenni abban a pillanatban.” " A táncban nincsenek szabályok.  Ha igazán érzed a zenét, nem csinálhatod rosszul" "A nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt válnak naggyá." "Minden olyan napot elveszettnek kell tekintenünk, amelyen nem táncoltunk legalább egyszer." "A tánc a lélek rejtett nyelve." "Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni.” "Az ember legigazabb kinyilvánulása a tánca és a zenéje...a testek sohasem hazudnak."  "Nem olyan emberekre vágyom, akik táncolni akarnak.  Olyanokra, akiknek táncolniuk kell." "Ha a táncunkat nézed, a szívünk szavait hallod." "A táncban a lélek mintegy megszabadul a rögtől, s látható ritmikában fejezi ki magát.  A táncosnak testi produkciója tehát szimbolikus." "A tánc az, amivel nem lehet betelni, amiből sohase lehet elég, ugyanegy forma százféle alakítása, ugyanegy téma sokszoros variációja..." "Az emberi természeten kívül egyetlen más élőlény sincs birtokában a testet hangokra mozgató érzés parancsának.  Ezt a a ringató parancsot ritmusnak nevezzük, s azt a parancsot, mely a magas és mély hangok összefonódását kormányozza: harmóniának.  Ezek együtt pedig a táncot teremtik meg." "A szellem és a test között egy állandó kapcsolat létezik: a mozgás. " "Lehet-e nagyobb boldogság a Földön, mint az angyalok táncát utánozni?!" "Csak a táncban tudom a legmagasztosabb dolgokat mintázni." "Ahol van Swing, ott van út is."  :-) (forrás: szepkepek.bloglap.hu/Ács Erika/tudásbázis) Plejádi tánc: http://www.youtube.com/watch?v=0813gcZ1Uw8 Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 18.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 20. Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 21. A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 24.Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 25.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 26. Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html 27. László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html 28. Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html 29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html 30. November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html 31. Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 32. Miklós - napi hagyományok itthon: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/miklos-napi-hagyomanyok-itthon.html 33. Téli népszokások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html 34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html 35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html  36. A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html 37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - A Föld vezető vérvonala - A pentatonikus - ötfokú magyar NÉPZENE létezik!:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-fold-vezeto-vervonala.html - MAGYAR NÉPDALOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/magyar-nepdalok.html 38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html  39. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html 40. Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html - ŐSI TUDÁSUNK - NÉPHAGYOMÁNYUNK - NYELVÜNK - NÉPZENÉNK - ROVÁSÍRÁSUNK ÉS A JÓ VIZÜNK A KULCS: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/06/osi-tudasunk-hagyomanyunk-nyelvunk.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Az Ige, a Székely - Magyar Rovásírás feltámadott...  1 - 2. rész "Aki a lényében rejlő Őstudást önmaga számára meghódította, mindent elért." Weöres Sándor (klikk a képre a nagyításhoz)   "Szól a censor: Vetó; megtiltom ezt.  E hasáb üres marad és fehér! -  S az üres lapon gyúlnak lángbetűk,  Betűk: mint a tűz, betűk: mint a vér. Szól a censor: Vetó; hatalmam nagy;  A semmiségbe vetlek vissza én! -  S a fehér lapról láthatlan sorokban  Feltámad az elítélt költemény. Szól a censor: Álom, megfojtalak,  Hogy lásd a napfényt: én megtiltom Néked  S szól az Ige: én öröktől vagyok  S nem érintnek halálok, születések! Szól a censor: Ez férfi munka volt,  Ma nem olvasta senki e lapot! -  S szól a fehér lap: tévedsz, jó uram.  Látatlanul mindenki olvasott!" / Reményik Sándor /  (forrás: Jana Judit) MEGYASZÓI FESTETT MENNYEZETI KAZETTA NYOMÁN: VILÁG-VIRÁGA BEFOGADÁS-KIBOCSÁJTÁS FESTETT KAZETTÁS MENNYEZET A virág-mintázat - akárcsak a többi festett kazettás mennyezeten szerte a Kárpát-medencében - itt is világ-mintázatot jelenít meg a képírás ősi eszközeivel. Tákos (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye), Asztalos Lándor Ferencz munkája, 1766. Tákos - festett templomi pad Tákos - festett templomi karzat Tákos - festett templomi szószék Krúdy Gyula: Felhő A mesebeli árva gyermek a magyar nyelv.  Még az ág is húzza.  Pedig gyönyörű tartományai vannak.  A legszebb országon húzódnak folyamai.  A vadmadarak, csillagos égboltozat alatt lakó pásztorok és rajongó költők vigyáztak ez árva gyermek lépéseire, amíg járni tanult.  Néha eldugdosták, mint a bujdosó kurucot vagy honvédet.  Szőlőhegyek borházaiban, kollégiumok üres padlásain, a bedőlt pusztai kutak felett szárnyaló szél zúgásában élt.  Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása?  Ez itt mind a miénk!   Székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről,  honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról,  uralmi jelvényeinkről,  valamint az énlakai  és a tusnádi rovásfeliratból. (ez a táblázat Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználható) További táblázatok itt:   http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/232-bevezetes-rsegi-jelkincs#jelkincs_retegei_tablazatokban_ (forrás: Magyar Nyelv) Varga Géza: Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek" c. kötet a mai napon felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár(MEK)állományába. http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf    Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Neves íráskutatók felismeréseit ötvözve, egy  rovásjel-értelmező táblázat: A táblázat segítségével nem csupán az ősi Magyar szavakat lehet elemezni, ugyanis a mai szóváltozat nekünk üzen – a nyelv intelligens változásait Isten vezérli, Ő tudja, mit kell üzennie a jelen Magyar emberének, a fejlődő nyelve által. eGY - GY rovásjele eGYisten jelképe a magyar címerben; fogalmi jelentése: népünknél a Teremtő Isten jelzője: az egy, egyetlen. Az anarcsi korong a kettőskereszt alakú, a sarok hegyén álló égigérő fa ábrázolásával. A székely írás ismerői számára világos, hogy ez az Egy isten jelképe. (Forrás: Székely rovásírás) eSZ - SZ rovásjele SZár, SZálfa, SZálka vagy SZúr I rovásjele Istenfa (az építés alatt a jurta közepét – a tündöklőt – megtartó fa); fogalmi jelentése: Isten. A kereszt az élet és a halál keresztútja. Í rovásjele Írás (tevékenység) Folytatás itt: Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv   Rovás ABC értelmezése:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html (forrás: magyarrovas.hu) A Lélek, a számomra korábban ismeretlen rovásjelek irányába vezetett, hogy szembesüljek a nyelvészek és sumer kutatók tanácstalanságával – többnyire egymás mellé írt szótagokat elemeznek, abban sem egyetértve, hogy jobbról, vagy balról írjanak. (Megjegyzem, azokkal értek egyet, akik a természetes fejlődésnek a megszokott balról jobbra írást tartják.)   Alaposabban elmerülve az ISTEN szavunk elemzésébe, úgy éreztem, hogy nem két szótagra kell bontanom (Is-ten), hanem az „s” kötőszót külön értelmezve kell megtalálnom a szó üzenetét.  És a rovásjelek választ adtak: az I betűnek ugyanis külön jelentése van,  az I önmaga egyedül Istent jelenti!  A többi rovásjel pedig teljes azonosságot mutatott egy korábbi felismerésemmel – néhány hónapja, amikor még a rovásjeleknek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, az alábbi ábrával szemléltettem  a Vízöntő kori ember  Istentudás felé vezető útját:  Ezen a korábbi ábrán az ember, a kétpólusú világ, a Föld szülötteként magában hordozza az Isteni egység tudását; ezt a teljesség-tudást ~3 éves korunkban, a tudat kitárulkozásával elveszítjük, (az Y szétnyílik) midőn megtanítanak minket a jó és a rossz szétválasztására,  majd a figyelmesen értelmező ember felismeri, hogy a teremtet világban a Jang jóság és a Jin gonoszság külön nem értelmezhetőek, és megtér Isten egységébe. A rovásjelek ugyanezt jelentik, de csak, ha egymásra helyezzük őket: Alulról fölfelé értelmezve, az ősi (sumér/Mah-gar) szavunk: I-S-TEN jelentése az egymásra épülő rovás jelekkel, a következő:  A Napból születő ember megszerzi a jó és a gonosz tudását, majd a két erőt elválasztó/összekötő sáncot átlépve eggyé válik Istennel!  A két rajz között egy különbség vehető észre, a korábbi képen a Föld a forrás, míg a rovásjelen a Nap – ám még ebben is azonosak: minden, ami a Földön életre kel, azt a Nap élteti.  Az értelmezés kulcsa tehát a rovásjelek felülről lefelé történő írásában rejlik.  A legkorábbi jelek a pásztor botján jelentek meg, a bot fogantyújától lefelé, az értelmezésük pedig ésszerű: alulról fölfelé történik, hiszen az ember Istent mindig maga fölé képzelte, akár az éltető Napot. Az értelmezéskor a jelek szoros összefüggést mutatnak és sok esetben a felső jelek hatást gyakorolnak az alsókra – a spirituális ráhangolódás minden megfejtéskor elsődleges.    Az ember jel a Nap jeléből született, ami a tökéletes Isteni rendet testesíti meg, rátéve a két erő irányát, ezzel jelezve, hogy szabad akaratunk a széthúzás – avagy a rend, az EGY választása:   Midőn a spirituális elménkben fel sem merül a széthúzás lehetősége, a kifelé mutató irány valójában  a benső tökéletes EGYség kiáradását jelenti, az Isten-tudás közvetítését a teljes emberiség számára - ez a Magyar küldetéstudat! Nincsen kimondottan vízöntő időszak, mivel ráterül a két szomszédjára - Az idők végezete (Pap Gábor - A vízöntő paradoxon) - video: https://www.youtube.com/watch?v=sDvU-4Or7SU (Kép: Munkácsy Mihály - Krisztus Pilátus előtt) Álljon itt e rövid értekezés végén a Z jel értelmezése: Az ősi Mah-gar zászló életre kel:  a sárga sáv a Nap fénye, Isten éltető energiája és a tudás; A három vörös sáv a szentháromság: Ember, Lélek, Isten.  A zöld sáv a Föld életenergiája. A három vörös sáv az Isteni fényből táplálkozva és egyesülve a Föld életenergiáival az Isteni dimenzió felé tart, kijelölve a Magyar utat az Isteni Mind-Egybe. A teljes szimbólum a Magyar Nemzet Isteni tudatosulását, az összetartó Magyar Nemzeti Méltóságtudatot jelképezi, és a fehér felület révén a tudatos Isteni életimádatot szimbolizálja. Föld - Ember - Lélek - Isten - Fény (forrás: Magyar Isten - tudat) A Kárpát – medencéből terjedt el az ősnyelv és írás a Földön! Sziriuszi aranylemezek video: https://www.youtube.com/watch?v=F-7XtIhtGHY A Magyarok Földön "túli" eredete! Ami még mindig nem a kezdet, kezdete....csupán egy folyamat része... Folytatás, kicsit bővebben, merészebben: video: https://www.youtube.com/watch?v=tLtnWaNkofE A SZER - ELEM Ha szeretnénk egy jobb világot magunknak, akkor néha adni kell, akár magunkból is egy darabot! Nem árt az sem, ha sikerül a saját ambíciónkon is túllépni, a köz érdekében. A szeretet a végtelen, feltétel nélküli szabadság, korlátlan lehetőség a TeremTŐ felfedezésére, megélésére és MAGunkba való eljutásra. Amennyiben megérünk arra a felismerésre, hogy a Forrás, - a TeremTŐ tövünk, mely mindannyiunkban EGY, így EGYek vagyunk EGY-MÁSban  – ez nem más, mint a feltétel nélküli SZERetetet - megtapasztalhatjuk, hogy minden olyan elképzelés, szabály, vallási dogma, mely a Forrás (Teremtő, Isten stb.) megismerését feltételekhez köti, a Teremtőt pedig az emberi lény LÉNYegétől leválasztva külön kezeli, semmi mást nem tesz, mint az EGYségről való leválasztódás, s az ebből fakadó félelem és a hatalom építésében segédkezik. Ez a félelem és a hatalom lesz aztán a Forrásban létező EGYségtudattól való eltávolodás fő eszköze. Forrás: http://domonyi.aries.hu/SZERetet-vagy-FELelem.html A Szer - elem - Kalemandra alkotása Legősibb írásos emlékeink, leleteink Nem lehet megfelelőképp méltatni a páratlanul gazdag Vinča-Tordos kultúra leletegyüttesét. E fiatalabb neolitikumi műveltség az i.e. V. - i.e. III évezred közti időben uralta a Kárpát-medence déli öblét: a Balkántól Délkelet-Erdélyen át egészen Kisázsiáig terjedt. Legjelentősebb lelőhelyei a névadó (hajdan a magyarországi Bánát megyéhez, ma Szerbiához tartozó) Vinča, az erdélyi Tordos (Turdaș) és a szintén erdélyi Tatárlaka (Tărtăria). Utóbbit az itt megtalált, írásjelekkel (székely – magyar rovás) ellátott fogadalmi táblák tették igazi kuriózummá, amelyek - 28 apró kerámia,- illetve alabástromfigura társaságában - egy áldozati gödör mélyén hevertek. Tatárlakai szobor Írásjegyeik a mezopotámiai piktogrammokkal rokoníthatók, jelezve a Közel-Kelettel ápolt szoros - talán kereskedelmi? - kapcsolatot; a felirat az uruki és dzsemnet-naszr-i írás ismeretében jól értelmezhető, az égőáldozatul felajánlott javakat és az áldozattal megörvendeztetni kívánt isteneket sorolja fel. A kultúra bővelkedik gyönyörűen kidolgozott, absztrakt, művészi kerámiafigurákban, amelyek vélhetőleg istenségeket ábrázolnak, de minden bizonnyal kultikus célt szolgálnak. video: Badiny Jós Ferenc / Napfogyatkozás / magyarság: https://www.youtube.com/watch?v=V2X5_tSRqME A TATÁRLAKAI - TORDOSI KORONGOK.... ...mellett találtak 26 Istenanya (Nagyboldogasszonyunk) szobrocskát is! A Tordasi 10.000, - a Szentgyörgyvölgyi 7500, - a Tatárlakai leletek 6500 évesek! "Nem jöttünk mi sehonnét! A mi Őshazánk a Kárpát - medence!" - Badiny Jós Ferenc ELVESZETT AZ A MAGYAR..... ..., aki nem dolgozza ki magában az ő értékeit! A magyar, a tudás megőrzésére elhívott nép! Mag őr-nek, és Hon őr-nek lenni (Hunor, Magor két dalia) szakrális feladatunk: a Föld, a MAG őreiként, és a Föld Hon - Haza - Ház őreiként. Feladatunk: a Földön a szívből jövő szeretet, Szer = Isteni energia = SZER - ELEM áramoltatása. A magyar nyelv olyan, mint a kőszikla. Nem kér senkitől kölcsön, de van! 1. Tordasi korong i. e. 10 000 Atya - Nagyboldogasszony - Fiú - Tűzelem - Vízelem - Föld elem - Alja elem - Legmagasabb szint A korong egy képzeletbeli tengely körül forog. A korong hátulján a szellemiből az anyaggá válás folyamata van leírva. Tordasi Istenanya szobor 2. Szentgyörgyvölgyi tehén szobor 7500 éves "s" sarokjel "sz" szár úr szójelével 3. A Tatárlakai korongok A kb. 7000 éves tatárlakai korong szövege: "Oltalmazónk, minden titok dicső NagyAsszonya! Vigyázó két szemed óvjon, NapAtyánk fényében!" Az emberiség legősibb és legszebb imája ez. Tegyük egymás mellé a tatárlakai korong fényképét és egy részletes csillagtérképet!   Haladjunk a korongon a bal felső negyedből indulva az óramutató járásának irányában.  Meglepve tapasztalhatjuk, hogy a tatárlakai korongon ugyanazokat az alakzatokat látjuk, mint amelyeket a Kr. e. 5. évezred tájékán az emberek láttak az éjszakai csillagos égbolton, az Ikrektől a Nyilasig bezárólag. Ezt a felismerésemet a téglalap alakú tábla jeleinek csillagászati értelmezései is igazolják. A tábla és a korong jeleire pillantva levonhatjuk a végkövetkezt etést: egy ősi kozmikus világmodell áll előttünk. A korong megadja készültének idejét. Ugyanis az Ikrektől a Nyilasig található csillagképeket – úgy, ahogyan a korongon látható – csak a Kr. e. 4000-5000 körüli időszak tavaszi napéjegyenlőségeinek (a Kos hónapjának) kezdetén láthatjuk egyszerre az égen. A 25920 éves nagyév során Kr. e. 4500 körül nem a Kis Medve, hanem a Sárkány „lábát” alkotó csillag töltötte be a Sarkcsillag szerepét A 2015-ös esztendő Napvárta korongja A tatárlakai korong és a csillagjegyek Tatárlakai korong - A furatok illetve a korong vízszintes vonala és a tábla alja pontosan illeszkednek csillagjegyek Badiny Jós Ferenc összehasonlító táblázata Tatárlakai amulett és a Blau tábla Az Uruki kőtábla értelmezése: A tábla csillagképei  Az örökkévalóság jelképe, a dzsed oszlop  A tatárlakai korong és az uruki kőtábla azonos jelei (Forrás: Domonyi Károly) AZ ANKH KERESZT ÉS A DZSED OSZLOP Milyen érdekes, hogy emberi formákat adtak a Dzsed oszlopnak (férfi - delej erők) és az Ankh (női befogadó erők) keresztnek. Az örökkévalóság jelképe, a Dzsed oszlop. A piramisok elé  Dzsed (Djed) oszlopokat helyeztek, hogy elektromágneses ösvényt hozzanak létre. Az Uruki kőtáblán is megtalálhatjuk a Dzsed oszlop jelét. Az Ankh-kereszt – az élet szimbóluma, az ég és a föld egyesülését ábrázolja. Az idők során az Ankh az élet és a halhatatlanság, a világegyetem, valamint az életadó víz és levegő szimbóluma lett. Az Ankhot szinte sose festették ezüstszínűre, mivel Napszimbólum volt. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy az EGY - ISTEN összerovás (ligatúra) jelünk egy Dzsed oszlop és egy Ankh kereszt együttes képe! Az ankh őrzője - Hellebrand Henriett festménye: A TATÁRLAKAI KORONG - ÉS JELENTŐSÉGE  - Miközben a világ nagy kultúrái hatalmas építményeikkel hívják fel magukra a figyelmet, a magyarság elődeinek számító rokon népek reánk hagyományozott legősibb tudását három, mindössze néhány centiméter nagyságú agyagtáblácska hirdeti.  A tatárlakai leletek kultúrtörténeti jelentősége mégis túlszárnyalja valamennyi vetélytársát... - A három tárgyacska legnagyobbika, a korong ugyanis sumér képírást és rovásjeleket visel, ráadásul - szakvélemények szerint - évezredekkel előzi meg a mezopotámiai íráskultúrát! - Megbízható rádiókarbonos kormeghatározás elvégzése után kiderült, hogy a tatári táblák sokkal régebbiek, mint a legkorábbi sumér szimbólumok: a C14-es méréseket Dr. Hans E. Suess, a San Diegoi Egyetem professzora végezte, amelynek eredményeként a leletek korát Kr.e. 5500-5000-re tette, ezek tehát napjainktól számítva 7000-7500 évesek (...)  Nem lehet megkerülni a tényt, hogy ha létezett kapcsolat a két írásrendszer között, - akkor csak a sumérek lehettek azok, akik az erdélyiektől tanultak... - A jelképértelmezésben a Nap ékjelét, a Nap és a Hold együttes ábrázolását, és a sumér tízes számnevet találjuk.  Igen lényeges a korong bal felső sarkában található V alakú jel, mivel ezzel indul az értelmezés.  Valószínűnek látszik, hogy egy temetkezés emlékeivel van dolgunk.  - Borisz Perlov kutató "Tatárlaka üzenete" címmel több más kutató véleményét is közzé teszi, és feltesz egy lényeges kérdést: Kik voltak Tatárlaka ősi lakói, akik i.e. 5. évezredben sumérul írtak, amikor Sumér még nem is létezett?  - A legmegdöbbentőbb az egész történetben, hogy miközben számos nemzet tudósai világszenzációként tartják számon és keresik a megfejtést, éppen a Magyar Tudományos Akadémia nem tett és nem tesz semmit a leletek üzenetének értelmezésére, tagjai nem terveznek további ásatást az egykori feltárási területen ! - A három, szinte aprócska méretű lelet meghatározó fontosságú a Kárpát-medence története szempontjából.  Mert meglehet, hogy a magyarság jelenleg is élő legközelebbi rokonai a Távol-Keleten találhatók, de az ott eddig feltárt rovásemlékek évezredekkel későbbiek a Kárpát-medenceinél!  Ez nem véletlen, mert a magyar az egyetlen nemzet, amely rokonnépei utódaként több ezer év után is ugyanott él, ahol elődei már rovásírással üzentek. - A tatárlakai táblácskákat egyelőre nem állították ki, mivel a kolozsvári múzeum védett tárgyakká történő nyilvánításukat kérte a minisztériumtól... Professzor Badiny Jós Ferenc megfejtette ezt a róvásírást,  a jelentése az Ő olvasatában:  "Oltalmazónk, minden titok dicső nagyasszonya!  Vigyázó szemed óvjon Nap-atyánk fényében!" Az "Egy az Isten" összerovás ligatúra tartalmazza a szent pillanat képét amikor a sejt kettéválik!  Nézzétek meg a mikroszkóp és a hagyomány találkozását  itt: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?album=581&pid=3131#top_display_media (forrás: MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány) AZ EGYIK LEGŐSIBB ÍRÁSOS EMLÉK A TATÁRLAKAI KORONGOK ...mégis.... A modern tudomány követei szerint a sumérok írtak először,  az 5200 évvel ezelőttre datált agyagtábláikon. A tatárlakai korongok 6500 évesek!  Ráadásul a ma is használt magyar rovás ABC betűi találhatóak rajta!...... Mégsem vesznek róluk tudomást! Mintha nem is léteznének! "Véletlenek nincsenek A világban véletlenek nincsenek, hiszen ha teszünk valamit, azt mi is mindig jó okkal tesszük. Az indíték, a szándék, mindig a legelső ok, hiszen az határozza meg cselekedeteink irányát, közvetve pedig a minőségét is. Például ha az a szándékom, hogy én valami feketét keresek, még véletlenül sem fogok fehéret találni, hiszen ha fehér akad a kezembe, azon simán átlépek, átnézek, hiszen tudatosan tudom, hogy nem őt keresem! Tehát az hogy mit keresünk, az meghatározza azt, hogy mit fogunk találni, – ok-okozat. A világ történelmét, s vele a történetét, ma még a nyugati világ, a nyugati tudósok határozzák meg, az ő megállapításaik, elméleteik azok, amiket dogmaként, törvényként tisztel a modern tudományos elit.  Ugye ezen tudósok, persze egyértelműen, a Zsidó-Keresztény kultúrkörből kerülnek ki, ott végezték iskoláikat, az egész gondolkodásmódjukat ott határozták meg, ott kapták világképük finomhangolását.  Mondhatjuk a legtöbb esetben, ezért nem véletlen, hogy mit keresnek és ezáltal mit fognak találni. Nézzünk meg erre egy egyszerű példát: Például az írás története a modern tudomány követei szerint szép és kerek.  A régészeti ásatások szerint a sumérok írtak először: olyan 5200 évvel ezelőtt-re, Kr. e. 3200-ra datált agyagtábláik kereskedelmi és adminisztratív információkat rögzítettek.  Egy vagy két évszázaddal később követték őket az egyiptomiak, a maguk hieroglifáival. Üzleti témájú kerámia pecsétnyomóival az Indus-völgyi kultúra következett a sorban (Kr. e. 2500).  Kína első írásos emlékei a Kr. e. 1500 és Kr. e. 1200 közötti időből származnak, teknőcpáncélra és ökörcsontra írt jövendölések formájában.  A sort Közép-Amerika zárja: az olmék, maja és zapoték írás Kr. e. 250 és Kr. e. 300 között jelent meg. Nem tudom feltűnt e valakinek a fenti kronológiából, de 6000 évnél régebbi évszám, sehol nem szerepel! 1965-ben, a Kárpát medencében, az Erdélyi Tatárlakán, találtak egy nagyon gazdag leletegyüttest, ami elvileg teljesen felborítja, felülírja a modern tudomány írás történetével kapcsolatos minden elméletét.  Mondom elvileg, mert gyakorlatilag valamilyen okból kifolyólag (Véletlenek nincsenek!) az ott talált leleteket, az írás történetének a bemutatásából mégis, egyszerűen kihagyják!  Mintha nem is léteznének!  Pedig a modern tudomány tud a létezésükről! Akkor mi a gond velük?  Miért csinálnak úgy, mintha ezek a leletek nem is léteznének? - Most mit mondjak, képzeljék el, szovjet tudósok bebizonyították, hogy ezek a leletek 6500-évesek. Az már csak hab a tortán, hogy a legérdekesebb lelet szövegének a nagy részét „véletlenül”, a magyar emberek egy kis része által a mai napig használatban levő jelkészlettel, a rovás ABC-vel írták.  Tizennégy, a korongon szereplő jelből tizenegy szerepel a mai rovás ábécénkben. Meglepő, de teljesen nyilvánvaló az egyezés. Juhász Zsolt" (Forrás: Magyar Nyelv) Parafa mellény (Tatárlakai korong jelkészlete és a mellény hátán a korong is látható) és parafa-olajfesték kombinációval készült ékszerek és kiegészítők a modellen. Szimbóluma: Egy az Isten. Baranyai Márti képzőművész munkái A mellény: (MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány  Budapest, Teréz körút 8. VI.ker. Az Oktogontól 150 méter séta, a Blaha Lujza tér felé.) A Tatárlakai korong titka Kozsdi Tamás beszélgetése Grandpierre Attilával a tatárlakai koronggal kapcsolatban. video:  http://www.youtube.com/watch?v=dGU_P0BzHxE A somogyi rovásírásos kövek (Marton Veronika) "A magyarság Istentől vezérelt eszmélésének és egymásra találásának az éveit éljük. Megrendült a magyar föld, felszínre hozva a kincseit, köztük a somogyi rovásírásos köveket és a palatáblát. Egyre több magyar értő szemmel, érző szívvel hajol le értük, erőt merít belőlük. A rovásírás már nem megcsodálni való érintetlen jeltömeg, felébredt Csipkerózsika-álmából és egyre többeknek adatik meg, hogy rejteki titkait felfedje, megfejtse, megértse és továbbadja." Tanuljunk őseink nyelvén! A magyar rovásírás a nemzet egyik méltatlanul elfeledett kultúrkincse.  Már őseink is használták, és eredete évezredekre nyúlik vissza.  Nevét onnan kapta, hogy általában fába (botra), vagy ritkán kőbe vésték, illetve rótták. A rovásból adódik a betűk szögletes jellege, ezeket a jeleket könnyebb volt bevésni, mintha ívesebb betűket használtak volna.  Szintén emiatt használták az ún. csoportjeleket és a rövidítéseket.  (Összeróvás) A Magasságos Idő Isten Köve - összeróvás mondatjelének feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu) Alapvetően két változata ismert:  az ún. székely-magyar rovásírás és a pálos-rovásírás. A két rovás típus alapvetően különbözik egymástól; míg a pálos íveltebb betűket használ, addig a székely-magyar valódi rúna írás, szögletes betűkkel.  Úgy tűnik a pálos-rovásírást nemzetünk türk eredetű népei hozták magukkal, ugyanis az írás igen hasonlít a türk rovásírásra.  A nevét onnan kapta, hogy legtovább a Pálos szerzetesek használták, mely rend az egyetlen magyar eredetű keresztény rend. A pálos-rovásírás: különlegesen sok emléke maradt meg Dél-Amerikában.  A magyar pálos-szerzetesek ugyanis elfogadhatók voltak a középkorban mind a spanyol, mind a portugál királynak, ezért magyar pálosokat hívtak Dél-Amerika belső részeinek felfedezéséhez és az indiánok megtérítéséhez.  Ezek a pálos szerzetesek gyakran barlangokban laktak ott is (hasonlóan a Pilis hegységbeli lakhelyeikhez), és a barlangok falán nagyon sok magyar nyelvű felirat maradt meg.  Levelezéseikben, térképek feliratozásánál szintén használták a pálos-rovásírást. Később helyüket jezsuiták vették át, de a közöttük lévő magyar jezsuiták még egy darabig használták titkosírásként a pálos-rovásírást.  Az írás iránya a ma használatos latin írásmóddal azonos, tehát balról-jobbra haladt. A róva-írás jelei Magyar Adorján által.  Ez a dísze a szürke és fekete színű pamutból varrt férfi pólóknak. (MAGHUN.com - Magyar Világörökség és hagyomány  Budapest, Teréz körút 8. VI.ker. Az Oktogontól 150 méter séta, a Blaha Lujza tér felé.) Az írás másik fajtája a székely-magyar rovásírás: Az írás ezen módja talán elterjedtebb volt az ősi időkben, ezt bizonyítja, hogy jó néhány betűt jelölő tag sok más ősi írásban is megtalálható.  Úgy tűnik a XIII. század folyamán enyhültek az írás ezen fajtáját tiltó törvények, és ekkor a rovásírás, ezen belül is a székely-magyar írásmód újra terjedni kezdett.  Azonban erre az időre már kevesen voltak birtokában az írásmód szabályainak, és a kialakult latin írásmódot sem válthatta már fel.  A XVI. századra különösen Erdélyben, azon belül is Székelyföld területén újra jelentősen elterjedt olyannyira, hogy egészen a XVIII. századig itt még tanították is az iskolákban. Ekkor szittya-szkíta írásmód volt a neve, csak mostanában hívják székely rovásírásnak. A Habsburg birodalom mérte a végső csapást az írásmód használatára.  Ekkor a magyar mellett a német is hivatalos nyelv volt, és egy harmadik írásmód már túl sok volt az egyszerű közemberek számára, akik ráadásul hivatalos ügyeikben nem is használhatták az ősi írást.  Újra, ezúttal végérvényesen elveszett az írás általános jellege. Manapság a rovásírás újra terjedőben van, elsősorban a székely-magyar módja.  Inkább titkosírásként használják, és egyetemista körökben terjed leginkább, valamint olyan körökben, akik számára az írás a magyarság megmaradásának egyik jelképe. (forrás: Maghun.com) Keceli honfoglalás-kori fülbevaló  a székely rovás írás "us" (ős)  és "f" (Föld) jelével. Lalibela:  Rovást találtak orosz kutatók a lalibelai templomokban?! Lalibela más néven Új-Jeruzsálem (korábban Roha) egy szent város és zarándokhely ETIÓPIA területén. leírás: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=20112 Egy olyan lenyűgöző sziklába vájt Templom együttes található Etiópiában, amelyeket nem elég hogy a sziklából vájták ki, de ráadásul lefelé vájták ki. A neve igen sokat mondó a számunkra, főleg hogy figyelembe vesszük a korát, hogy szálak kötik össze a Kánaitákkal, ahol Magyarok laktak, ahol Arad város megtalálható volt amelyben Bela, az az Béla fejedelem uralkodott az írások szerint. Többek közt a Biblia is megemlíti....  Valószínűleg itt őrizték egy ideig a Frigyládát is, legalábbis található egy szentély amelynek az oltárköve pontosan akkora amekkora a frigyláda. Kopt nő - Etiópia Ma sem tudják megmagyarázni hogyan készültek el ezek a Templomok, nincs rá magyarázat.... leírás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Lalibela_sziklába_vájt_templomai (Klikkelj a képre nagyításhoz!) Lalibela városa a nevét a Zagve-dinasztia legfontosabb császáráról kapta, aki Lasta birodalomban uralkodott. A 12-13. században egyben kifaragtatott tizenegy templomot a környező sziklákból, amelyek mindegyike 800 m² nagy és tíz méter magas. Ezek az épületek a világ legnagyobb ember alkotta monolitikus struktúrái. (forrás: Kis Kapu) A Miasszonyunk Sioni Mária Templomban (Etiópia - Akszúm) található  a Frigyláda  benne a Tízparancsolat tábláival. video: https://www.youtube.com/watch?v=H2nBK6V75D0 Barcelonai "rovásemlék"  Rovásírásunk betűi és édes anyanyelvünk a messzi múltba vezetnek vissza minket. A pontos távolságot még nem sikerült fölmérni, de a történelmileg is elfogadott első írásos emlékek 8-9000 évesek.  Ennél jóval korábban keletkezhetett írásunk, de a hivatalos tudomány még ezt nem fogadja el.  Van itt egy lelet, melyről megoszlanak a vélemények. Barcelonában, a Régészeti Múzeumban készítette ezt a képet Papp László, egy jeleket tartalmazó táblácskáról.  Az ólomdarabka a mellette lévő leírás szerint az i. e. 4. század végéről származik, a Barcelona óvárosától mindössze 10 kilométerre, Sant Just Desverntől 2 kilométerre fekvő Penya del Moro nevű lelőhelyen találták.  A fémbe karcolt jelek jellegzetesen olyanok, mint a „rovásbetűk” szoktak lenni: szögletesek, nincsenek egymáshoz kapcsolva (nem kurzív az írás), s ugyan a töredéklap jobb oldala nem ép, mégis látszik, hogy a bal oldalon maradt némi hely, az írás tehát jobbról balra halad.  Néhány betű egyértelműen ugyanolyan, mint a székely ábécé egy-egy jele, más jelek meg hasonlítanak annyira, hogy éppenséggel fölfoghatók székely betűk variánsának, legrosszabb esetben is valamilyen közeli rokon ábécének. Mit tudtok erről? A Nyelv -és Tudomány cinikus hangvételű cikket közölt erről, amelyet a hozzászólásban találtok beillesztve. Kolumbán Sándornak a NYEST cikkére ez volt a válasza: " Mindent elkövetnek, csak nehogy magyar vonatkozást kelljen elismerni.  Pedig nem is kell Ibériába menni ahhoz, hogy magyar nyelvi ősiség jelenlétet állapítsunk meg a félszigeten.  Mivel olyan, hogy indogermán nyelvcsalád nincs, úgy vagyunk vele, mint Könyves Kálmán a boszorkányokkal.  Nem keresgéljük őket.  Amit ott tudományként kínálnak, jól meg kell szűrni, mert legtöbbje cionista érdekeket tart szem előtt, és szinte már az ásatások előtt eldöntött dolog, hogy magyar lelet pedig nincs és nem is lesz.  Ehhez elég tudni Komoróczy Géza nyilatkozatáról, aki a magyar - sumer rokonságot akkor sem fogadja el, ha bizonyítva volna. Vagy épp a vigyori Glatz Ferenc, aki minden ősi magyart makogó anya- és gyermekgyilkosnak nevez, de azért jó lett volna azok utódainak államelnöke lenni... jó pénzért. Tovább menvén, a magyar nyelvben a HI ősgyök(HIdeg), HIB (lIBben lefelé) gyök alacsony állapot jelölője.  A magyar nyelvű törzsek a PIReneusok (PIR - tűz a hajnali napsugarak PIRkadati képéből) lejtőiről ereszkedtek alá (HIB)ér síkságra. Ezek a feszes (SPANN) tartású, szigorú szabályok szerint élő gall (kelta) törzsek voltak. Egy részük egész délre ment, a partok mellé, azt elnevezték GALL PARTnak, ők lettek a PARTI GALLOK. Nos, ezek a magyar nyelvű népek bizony használhattak írást.  Meglehet, hogy a nagy távolság miatt a rovásjelek alakja némileg változott, akár a tájszólás.  De jellege ugyanaz.  Majd jött a latin nyomor rájuk.  A szavak elemzése nyomán rájöttem, hogy vannak szavaik, melyek nem latin eredetűek, hanem még az ősmag-nyelvi eredetüket mutatják. Sok spanyol és portugál szó van, mely magyar gyökből indul.  Nem mi vettük át tőlük, hanem a közös ősmag(yar)-nyelvből örökölték ők.  Ez akkor is így van, ha a vájtfülű nyelvészek nem fogadják el.  Rájuk már nem adunk, mert nem tudnak megszövegezni egy épkézláb érvet sem a mieink ellenében.  Csak mint a kakukk mondják, hogy a finnugor elmélet a hivatalosan elfogadott.  Ez viszont édeskevés a bizonyításhoz, mikor még annak léte is bizonyíthatatlan." (forrás: Magyar Nyelv) Inka uralkodó palástja székely rovásjelek megfelelőivel .(forrás: Székely rovásírás) A Húsvét – szigeteki kő szobrok Kiderült, hogy van testük a Húsvét-szigeten található kőszobroknak. Eddig csak valószínűnek tartották.  Régészek most kettőt kiástak és ezek után derült ki, hogy csupán a törmelék temette be őket.  A kétkedők meggyőzésére - és főként a szobrokat emelő nép történetének alaposabb megismerésére - a több mint 800 szobor közül kettőt most a Húsvét-sziget Szobor Program kutatói teljes egészében feltártak.  A végeredmény a régészeket is megdöbbentette. Kiderült, hogy a törmeléket, amely vállukig belepte a szobrokat, nem szándékosan hordták oda, hogy megtámasszák vagy esetleg védjék vele a testet.  A természet, a zord időjárás fedte be a vállukig az évszázadok alatt a szobrokat. Az 'ENT' A székely-magyar teremtői nyelv és rovásírás mindenhol, szerte a Földön.  Az 'ENT'   képi jel, vagy hieroglifa, vagy összerovás jel, vagyis a Teremtői - Isteni támasz, mely Eget és Földet köti össze, támaszkodva az Égi - Teremtői - Őstudásra, a Földre leképezve azt.   Egyiptomban  Istennői ábrázolásokon Dávid Júlia  alkotása - A Táltos Népművészetünkben A képek forrásai: A  Magyar Nyelv, Pálffy Tivadar, Varga Géza) A legmegdöbbentőbb viszont az volt, hogy a szobrok hátulján székely - magyar rovás jeleket találtak! És társaik az Altájban... ÓRIÁSOK AZ ALTAJBAN A kunbabák „A kunok nagy halmot emelnek a megboldogult felett, és szobrot állítanak neki, mely Keletnek néz, és a köldöke előtt serleget tart a kezében."  – írja Willelmus de Rubruk – mely máig a legismertebb forrásadat a szoborállítás kun szokásáról. Az ótörök szobrok lelőhelyeinek térképe Türk bálványok az Altájban A szkíták és a hunok Aranyos vidékén, a mai Altaj-hegységben orosz és mongol régészek különös, valószínűleg óriásokat ábrázoló szobrokat találtak.    Bálványok sora A nyugat-mongóliai Hovd Egyetem és az oroszországi Tomszk Egyetem együttműködése révén a két ország kutatói megpróbálják felderíteni az Altaj ősi múltját. A kutatócsoport a régi kőszobrok feltérképezését és az azokon talált jelképek értelmezését tűzte ki célul. Az ősök szellemének állított bálványok –különböző formában- már régóta jelen vannak az Altaj-hegységben. A török kutatók hatezer éves hagyományról beszélnek. Előttük végezték el az évente kötelező áldozatot az elhunyt szellemek számára. Az eddigi feltárások alapján találunk sztélén futó szarvasos köveket, egyszerű kőoszlopokat (a bál szó eredetileg pillért, oszlopot jelent a türk nyelvben), de megjelennek az embert formázó bálványok is. Tuva, Ulug-Hemszki járás, Semi (Múzeum, Kizil) Ősi bálvány az Altaj-hegységben Óriások nyoma A kutatócsoport a Torh Ulán nevű hegy északi lejtőjénél két teljesen épen maradt türk bálványt fedeztek fel, mindkettő a földön hevert. Amikor a régészek megmérték a szobrokat, akkor derült ki, hogy az egyik 2,8 méter, a másik pedig 3,2 méter magas volt. A szobrok ruházata és a fegyverek alapján úgy vélik, hogy nagy harcosokat örökítettek meg a készítők. Talán nem is türk, hanem inkább ujgurok alkothatták meg a hatalmas emlékműveket. Ukrajna, Történelmi Múzeum, Szimferopol Az oroszok szerint óriásokat jelenítettek meg, a róluk szóló elbeszélések szinte mindegyik török és mongol nép hagyományában továbbél. A hatalmasra nőtt harcosokról szóló elbeszélések a szkíták által lakott területen már az ókorban is híresek voltak, a Biblia megörökítette az ősi mezopotámiai hagyományt Góg és Magóg királyról, a kínai krónikák pedig feljegyezték, hogy a déli hunok főkirályai két méter magasra nőttek. Tuva, Bizsiktig Haja Ikonográfiai jellegzetességei, előzményei, hitvilági jelentése és szerepe miatt a kunok művészete a belső-ázsiai és dél-szibériai régi török népek hasonló művészetéből származtatható, melyet a VI. században az Altáj-vidéki türkök hoztak létre. Kunkovács László képei - kunbabák: https://picasaweb.google.com/csg.fuzesi2/KunkovacsLaszloKunbabakKoemberek ...és itthon... Kun szobrok - babák Karcagon  - Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész alkotásai a Kis-Hegyesbori halmon 9 kőképből álló monumentális szoborkompocízió, különböző irányba tekintő kőszobor. Két nagyméretű szobor a kun ősapának és ősanyának állít emléket, arccal a régi haza, Ázsia felé fordulva, kelet felé néznek. A kézben tartott áldozati csésze helyett itt a hét kun katona kezében a Hatkunság (Karcag, Kisújszállás, Kunmadaras, Kunhegyes, Túrkeve, Kunszetmárton) és Berekfürdő településeinek címere látható. A kutatók véleménye megoszlik arról, hogy az eredeti, régi kőszobrok kit ábrázolnak. Egyesek úgy vélik, hogy a szobrokra nem a halott képmását mintázták, hanem az ellenségét. Míg mások a család kiemelkedő alakjának, a valódi ős síremlékének tekintik. cikk: http://videk.ma/2016/03/19/nap-kepe-kun-oseink-koszobrai-kamennaja-babak-kun-emlekhely-karcag/ Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 2. rész Klikk: http://domonyi.aries.hu/magyar-rovasiras.html#.UU6Bwt5F_5M SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ   Továbbá: -A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html -Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html -Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html -Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html -Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html -Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html -Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html -CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html -Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html -Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html -A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html -A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-nepmuveszet-mint-magyar-nep-szakralis.html - A szólásainkban rejlő tudás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-szolasainkban-rejlo-tudas.html - A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/a-tanc-magyar-neptancok.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com

Az őrségi = ősrégi jelkincs A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház nem csupán egy különleges szépségű őrségi szállás, hanem a magyar írástörténeti kutatások fontos terepe is.  A szálláson megpihenő vendégek megtekinthetik a portán kialakított Sindümúzeumot és meg is beszélhetik a szállás írástörténész gazdájával a szakterület napirenden lévő kérdéseit.  A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal Mivel a szálláson megpihenő vendégek és az utcáról betérő látogatók között - nyilván a Sindümúzeum ismertté válásával párhuzamosan - egyre több néprajzkutató, régész, történész és nyelvész akad, ezek a beszélgetések gyakran érdekesek és tanulságosak.  Van annak némi bája, amikor a Sindümúzeum tárgyai segítségével az ELTE tanárának sikerül bebizonyítani, hogy az ELTÉ-n a székely írás humanista feltalálásáról máig oktatott szégyenletes kitalációnak nincs tudományos alapja, de ellenkezik a székely írás és a magyar népi jelkincs tényeivel.  A Sindümúzeum tevékenysége elsősorban az őrségi jelkincs feltérképezésére összpontosít (összhangban a szállás tájjellegű voltával), ezzel egyúttal a magyar népi jelkincs és a székely írás eredetét, összefüggését is tisztázza.  Mindeközben az írás kialakulásáról, tehát a világ számára is érdekes, eddig félreértett kultúrtörténeti folyamatról is lényeges megállapításokra jutunk (az írást nem a könyvelés, hanem az ősvallás igényei hívták életre). Az Őrségben a mai napig készítenek kőkori eredetű jelekkel ellátott edényeket.   A lap alsó felében lévő táblázatok alapján belátható, hogy az őrségi jelkészlet lényegében azonos, vagy rokon egyrészt a magyar népi jelkészlettel, másrészt az antik írásrendszerek (a székely és a hettita hieroglif írás, valamint az indiánok legkorábbi jelrendszerének) jeleivel.  Az ezer évvel ezelőtti vallásváltás miatt ma már sem a néprajztudomány, sem az őrségi fazekasság nem ismeri az őrségi népi jelek eredeti jelentését, vagy ilyen tudásra csak kivételesen akad példa, mint a rontáselhárító tárgyként megőrzött veleméri sindü égigérő fáján lévő "us" (ős, isten) jel esetében.  A mintakincset azonban máig alkalmazzák, sőt esetenként a jelek óvó-védő szerepének az emléke is megmaradt (például az X alakú jelet is így ismerik a néprajzkutatók, a jobb fazekasok pedig a tejesköcsögökön máig alkalmazzák).  Az archaikus őrségi fazekasjelek a székely rovásírás jeleivel azonosak, egy szó- és mondatjeleket alkalmazó íráshasználati mód emlékei.  Elolvasásukat és megértésüket az 1990-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunka, a székely betűk akrofóniájának rekonstruálása tette lehetővé.  Ez azt eredményezte, hogy a legfontosabb jelek esetében ma már tudjuk, hogy a rovásbetűink milyen szójelből alakultak ki, s ezek segítségével el tudunk olvasni, meg lehet érteni néhány elfeledett őrségi fazekasjelet, az ősvallás jelkészletéből reánk maradt rövid írásos üzenetet. A szállás vendégei és a Sindümúzeum látogatói olyan tudással gazdagodhatnak, amilyennel sehol másutt nem találkozhatnak.  Ahogy azt többen megfogalmazták: Kinyílt előttük egy addig ismeretlen világ.  Ebből, a szálláson folytatott kutatómunka eredményeiből, nyújt ízelítőt az alábbi néhány cikk.    Szárnyas napkorong üdő jellel:    Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekas pohara a több ezer éves szárnyas napkorong minta őrségi változatával;  a székely írás segítségével minden részlete elolvasható;  az elemi jelek a szár "Úr", a jó "folyó" és az üdő/idő szavakat rögzítették (ezeknek a székely írásban az "sz", a "j" és a sugaras napot ábrázoló "ü" betű felel meg) Egy őriszentpéteri tál jelei: Az őriszentpéteri tál a Szikszay Edit Néprajzi Gyűjteményből    Az 1773-ban készült szép őrségi tál a jelhasználatot illetően átmeneti állapotot tükröz. Ebben a korban a pogány hagyományok már évszázadok óta visszaszorultak, az ősvallás szertartásait rég elfeledték, legfeljebb a népies babonaság szokásai között maradtak meg valamelyest.  A török idők a faluközösségek hagyományait elpusztították, a régi rend az ország nagy területein megsemmisült.  A török időket követő idegen telepítések sok tájegységünkön nem csak a magyar hagyományok helyreállítását tették lehetetlenné; hanem azt is megakadályozták, hogy a töröktől kiürített területeket a magyar parasztság újra benépesítse.  A szerencsésebb vidékeken, ahol az eredeti lakosság megmaradt, a fazekasok ugyan még őrízték a régi jelképeket, de azokat már alig értették, elsősorban díszként hasznosították őket.  Feltehetően ennek köszönhető a fenti őrségi tál "díszítése" is. A tál közepén a körbe zárt pontot találjuk, egy forrást ábrázoló napjelképet (a napisten minden jó forrása), amely a felülnézeti világmodellek közepét szokta jelezni. Körülötte azonban nem négy, hanem öt "eget tartó fa" képszerkezet van, pedig a világmodellekben négy (esetleg nyolc) szokott szerepelni a hasonló jelképekből.  Ugyanez mondható el a Ten jelek és a "Nagy Óg" mondatjelek számáról is.  A Nagy Óg mondatjelek és párhuzamaik jellegzetes sarokjelképek voltak, ezen a tálon azonban sormintává degradálódtak.  Ezen az őrségi tálon az "n" (nagy) és az "o/ó" (Óg) jelek is vízszintesek, ahogy azt a képszerűségük megköveteli.  A nagy jel ugyanis egy dombot ábrázol (ilyen a hettita hieroglif írás "nagy" szójele is), az "o/ó" jel pedig az ég boltozatát (az eurázsiai mítoszokból azt is tudjuk, hogy az égbolt ívének szélei azért hajlanak vissza, mert a Föld sarkához ütközvén, kicsorbultak).  A székely rovásírásban e jelek függőleges állásúak, mert pálcába róni csak függőleges és ferde vonalakat lehet, vízszinteseket nem. A tál napjelképe és az azt övező öt "eget tartó fa" kompozíció az ég jel csúcsán található, ami egyrészt utal a sarok hegyén álló égigérő fára (az egész kompozíció virágszerű, s az archaikus cserépedényeken lévő virágok az égigérő fa jelképei szoktak lenni).  Az ég jel felbukkanása azt jelzi, hogy amit a tál közepén látunk, az az égi világ, közepén az Istennel. Az őrségi tál közepén a székely írás "ly" (lyuk) jelével azonos napjelképet találunk;  ez a jel a sumer írásban a "kút, forrás", a kínai és az egyiptomi írásban pedig a "Nap" jele (mert a Nap minden jó kútfeje és forrása)    Az őrségi tálon többször is megjelenik az "eget tartó fa" képszerkezet, amelyben a fa népmeséink Tejúttal azonos égigérő fája, amely ez esetben is kettőskereszt alakú; a kettőskereszt istenjelkép, a székely írás "gy" (Egy) jele Az őriszentpéteri tál Ten jele (a szó a magyarok Istenének régi neve, isten szavunk második szótagjával azonos);  a nikolsburgi ábécében megtalálható "nt/tn" (Ten) jel megfelelője Az őriszentpéteri tál "ég" jele az "eget tartó fa" képszerkezet jelszerű változata, a székely "g" (ég) jellel azonos    Az őriszentpéteri tál "nagy Óg" mondatjele fentről lefelé a székely írás "n" (nagy) és "o/ó" (Óg) jeléből alkotott montázs;  Óg Básán uralkodója az Ószövetség szerint a sémi népek honfoglalása előtt;  a görögök Heraklészként emlegették és a szkíták ősapjának tartották;  neve a magyar sarok (szár Óg) "Óg király" szóban is fennmaradt  (a sarkoknak külön istene volt, mert csak ott érintkezett egymással a Föld és az ég) Egy szentgyörgyvölgyi csupor jelei: A szentgyörgyvölgyi csupor a körbefutó "négy jó" (négy folyó) felirattal Szentgyörgyvölgy az Őrség egyik települése, jelei is őrségiek.  Az egyik szentgyörgyvölgyi falunapon a község kultúrházában volt kiállítva néhány régi szentgyörgyvölgyi tárgy, közöttük a fenti cserépedény is.   A rajta lévő jelek miatt lefényképeztem.  A csupor testén két szójelből álló mondat ismétlődik körbe-körbe, ezért nem lehet tudni, hogy balról jobbra, vagy jobbról balra kell-e olvasni ezt a mondatot; amint azt sem, hogy a két jel közül melyik az első. A négy függőleges vonal a magyar számrovás 4-es számjele. A kacskaringó alakú jel a "jó" szójele (ugyanezt jelenti a csukcs szójelek között is).  A jó szavunk az Isten egyik állandó jelzője;  egykor "folyó" jelentésű is volt - ezért ábrázol a jel egy égig csapó hullámtarajt.  Ez az égbe vezető folyó a Tejút, amely az ősvallás szerint azonos az égigérő fával és az Istennel. Azaz a körbefutó és ismétlődő mondat a "négy folyó" értelmet rögzíti.  Ez a négy folyó az Éden négy szent folyója, amelyek az archaikus cserépedényeinken rendszeresen felbukkannak legalább a hun kor óta (azonban a leggyakrabban csak négy függőleges hullámvonal képében).  A négy szent folyó a Tejútból kapja és viszi tovább az isteni teremtő erőt jelentő vizét a Föld négy tájára. A szójelekkel írt "négy jó" (négy folyó) mondat;  ezen az ábrán jobbról balra olvasható el, de - mivel a körbefutó jelsornak nem ismerjük a kezdőpontját - a helyes olvasási sorrend lehetett balról jobbra haladó is Egy szentgyörgyvölgyi korsó jelei: A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó oldalnézete Ezt a korsót is azon a fentebb említett falunapi kiállításon volt szerencsém lefényképezni.  Áldja meg az Isten azokat, akik megőrizték és kiállították!  Jól tudták, hogy kincseket őriznek és állítanak ki.  Bizonyság ez arra, hogy a régi házak padlása és a fel nem tárt műgyűjtemények egy sor értéket rejthetnek még a magyar írástörténet kutatója számára.  Ez az első pillantásra nem feltűnő korsó fontos tudományos kérdéseket segít eldönteni. Azt ugyanis, hogy voltak-e, vannak-e a székely írásnak szójelei;  a székely betűk szójelekből alakultak-e ki;  s e jeleket a magyar nép alkotta-e meg? A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó felülnézete;  a székely írás "ly" (lyuk) jelének közepén van a lyuk, a korsó nyílása A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje (fotógrafika) A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje két dolgot tesz nyilvánvalóvá: - Egyrészt azt, hogy a korsó "díszítésének" megalkotói ismerték a felhasznált jelek jelentését (a lyuk szójele a korsó száját jelöli ki). - Másrészt azt, hogy az Éden (ennek térképe a felülnézeti világmodell) és az edény (archaikus népi cserépedényeink állandóan visszatérő témája az Éden jelképes ábrázolása) szavak nem véletlenül, hanem az ősvallási képzetek közös gyökere miatt hasonlítanak egymásra. A szentgyörgyvölgyi világmodell lyuk szójele (a székely írás "ly" betűjének előképe) A körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel az egyiptomi és a kínai írásban a Nap jele, a sumerben "kút, forrás" jelentésű, a székely írásban a "ly" betű.  A székely írás elődjét jelentő magyar hieroglif írásban ez a jel a lyuk szójele (erre példa a most elemzett szentgyörgyvölgyi korsó jele is). A szentgyörgyvölgyi világmodell ég szójele (a székely írás "g" betűje és a kínai lolo írás "ég" szójele azonosítható vele) Bél isten jele rontáselhárító szerepkörben: A magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas által készített hagyományos őrségi tejesköcsög az X alakú rontáselhárító jellel, Bél isten jelével Az X alakú jelről tudja a néprajztudomány, hogy apotropaikus, azaz óvó-védő jel (tejesköcsögökön, meg tetőcserepeken szolgált), de nem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen ilyen alakja van az óvó-védő jelnek.  A székely rovásírás segítségével azonban kideríthető, hogy ez a jel (amely ma a "b" rovásbetű), eredetileg Bél fiúisten jelképe volt.  A jelforma a négy szent folyó térképe, amelyek forrása a világ szakrális közepén (azaz belsejében) található.    Magyarszombatfai tál Föld jellel:    A magyarszombatfai tál A magyarszombatfai tál Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas tulajdonában van, a műhelyében megtekinthető.  A nagyapja készítette vagy 80 évvel ezelőtt.  A tál mintája egy szép felülnézeti világmodell, amelynek legfontosabb alakzatai a székely írás "f" (Föld) jelét juttatják az eszünkbe.  Amíg azonban a székely jel lineáris, ezen a tálon részletgazdag, képszerű ábrázolást találunk.  A tál jelmontázsa többféle értelmezést és megközelítést tesz lehetővé, de ezek ugyanazt az ősvallási témát járják körül. A körbe zárt kereszt, vagy X a székely rovásírás "f" (Föld) jelével azonos A tál közepén lévő X a székely írás "b" (Bél) jelével egyezik meg; az Ararát tövében eredő négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) térképe (ezek a vize az ősvallási képzet szerint a hegy tetején álló, az Istennel azonos Tejútból származik) A körbe zárt pont a székely írásban a "lyuk" jele (egy szokásos napjelkép) A sugaras napábrázolás a székely írás sugaras Napot ábrázoló "ü" (üdő) jelével azonosítható A világmodell négy sarkán a hegyet ábrázoló sarok jelek vannak, amelyek a székely írás "s" betűjével és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jelével is kapcsolatot mutatnak Az "eget tartó folyó" képszerkezet a Tejutat ábrázolja A tál "folyó" jeleinek egyike; a székely írás hullám alakú "ak" (patak) és "ü" (ügy) jeleinek rokona    Magyarszombatfai korsó a négy szár mondattal: A magyarszombatfai korsó felső részén a négy és a szár szójele fut körbe;  alatta pedig (a feje tetejére állítva, azaz a korsó közepe felől nézve) a nagy ég mondat ismétlődik A négy szár mondat A nagy ég mondat Az "us" (ős, isten) szójele Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa ábrázolásával; a fa tetején a székely írás "us" (ős) jele látható, amely a hettita hieroglif írásban az "isten" szójele Az ősi jelek jelentését illetően a régi tudásból alig maradt meg valami.  E sorok írója fedezte fel, hogy a magyar népi jelkincs a székely rovásírás jeleivel összevethető, sőt a segítségükkel megérthető és esetenként el is olvasható.  Az fenti cserépen látható veleméri égigérő-fa ábrázolás "ős" jele segít elfogadni a fenti állítást. Ugyanez a jel a hettita hieroglif írásban az "Isten" jele.  Isten szavunk "ős Ten" értelmű - azaz ős szavunk is az Istenre vonatkozik.  Az egyezés nem véletlen, hanem rendszerszerű, mert a hettita hieroglif írásnak kb. 20 jele megtalálható a székely írásban is.  Ráadásul a hettita "Isten" szó Estan-nak hangzott - vagyis az egyezés genetikus. Antal József, a fenti cserép néhai gazdája szerint a sindüre "az Isten valamicsodája" van rajzolva s ennek tulajdonította, hogy az 1928-as nagy vihar idején nem sérült meg a tető.  Berze Nagy János pedig azt írja az égigérő fáról szóló kötetében, hogy a magyar nép az Istennel azonosította ezt a fát.  Mindebből - és a hasonló párhuzamok sorából - nyilvánvaló, hogy a veleméri (őrségi, vagy magyar népi) jelkincs egyértelműen azonosítható egyrészt a székely írással, másrészt a hettita írásban is megjelenő ősvallási eredetű jelkinccsel. Jóma (is)ten mondatjele:    A magyarszombatfai tál égigérő fát ábrázoló, a székely írás segítségével elolvasható mondatjele a Jóma ten "jó magas isten" szöveget rögzíti. A lyuk szójele: Magyarszombatfai tányér a szár és lyuk szójelekből alkotott felülnézeti világmodellel Az atya szójele: A magyarszecsődi templom freskójának részlete az atya jelével A magyarszecsődi katolikus templom belsejében szép freskókat találunk.  Közülük mutatunk be egyet a fenti képen, amelyen a székely írás atya szójelét találjuk meg az égigérő fát jelképező virágzó növény tövében.  A jelet ma a székely írás "ty" (atya) jeleként ismerjük.  A magyarszecsődi alkalmazás (az "atya jeléből növő virág" képszerkezet) nem példátlan a magyar népművészetben, hortobágyi szarukürtön és nógrádi hímzésen is van párja.  Azt az ősvallási eredetű vallási tételt fejezi ki, miszerint az atyaisten minden életerő és bőség forrása.  Az ábrázoláshoz azért használták a székely írás atya jelét, mert ez a képszerkezet általánosan elterjedt és közismert volt.  Az Eurázsia észak-keleti részén elterjedt, ősvallási jelentőségű égigérőfa-ábrázolások jellegzetessége, hogy a fa székely jelek párhuzamából áll, vagy ilyeneket is tartalmaz (mint pl. a gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fája).  Ez a magyarszecsődi ábrázolás ennek az ősvallási hagyománynak megfelel. A magyarszecsődi templom Dana ten mondatjele:    A magyarszecsődi templomnak van egy másik írástörténeti jelentőségű emléke is.  Fettich Nándor régész ugyanis készített egy rajzot a templom keleti végéről, a tetőcsúcs alatt található jelekről.  Ezek téglából vannak kialakítva, be vannak vakolva és meszelve.  A templom leírásai már igen korán megemlítik őket.  Aki ma veszi őket szemügyre, csak három keresztet talál a templom oromzatának csúcsán.  Fettich Nándor régész rajzán azonban a középső keresztnek még van egy kalapja, amely a nikolsburgi székely ábécé "nt/tn" (Ten) jelével azonosítható.  Ugyanez a jel fordul elő a székelyderzsi rovásírásos téglán is.  S amiképpen a székelyderzsi téglán nem tudtak mit kezdeni vele a megfejtők, azonképpen a magyarszecsődi templom ormán is zavaró körülménynek bizonyulhatott.  Lehetséges, hogy valamelyik restaurálás alkalmával a talán egyébként is szétfagyott kalapot leverték a középső keresztről s azt csak Fettich Nándor rajza őrizte meg nekünk. A jel a "d" és az "nt/tn" ligatúrája. A magyarok Istenének régi nevét (a Ten d-vel kezdődő változatát) őrzi az Erdélyben ma is használatos "Dana verjen meg!" mondáshoz hasonlóan.  Isten szavunk ugyanis egy ma már nem értett jelzős szerkezet, eredetileg am. "ős Ten".  A Ten szótagnak (a régi névnek) felel meg a Dana, vagy az Anonymusnál fennmaradt Du istennév. Fettich Nándor rajza a magyarszecsődi templomról, az oromzat csúcsán a Du/Dana ten mondatjellel;  ma - talán egy restaurálásnak "köszönhetően" - csak három kereszt látható ugyanott A magyarszecsődi Du/Dana ten (Du/Dana isten) mondatjel Fettich Nándor nyomán A Du/Dana ten - mai magyarsággal: Du/Dana (is)ten - ligatúra ismert előfordulása a székelyderzsi rovásírásos téglán;  a téglára jobbról balra a "Miklós, Du/Dana (is)ten papp(j)a" mondatot írták    A mártonhelyi Szent kristóf-freskó jó szójele:    A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó fényképe Az elcsatolt Muravidék egyik települése Mártonhely (Martjanci), amelynek gótikus temploma a székely "j" betű eredetének kérdését is megvilágítja.  Van ugyanis a templom keleti falán egy hat méter magas Szent Kristóf-freskó.  Ez a szent a vállára emelve vitte át a kis Jézust egy folyón (a folyó a Tejút lehet). Kristóf ma már nem szerepel az egyház hivatalos szentjei között, de a freskó ma is hívja a híveket a misére.  A szent öltözete jellegzetes sztyeppi eredetű magyar viselet, amelyre jellemző a méltóságot jelölő öv.  A freskót készítő mester a folyó ábrázolását a jó "folyó" szavunk szójelével oldotta meg, azaz nem képet festett a folyóról, hanem egy képszerű jeleket alkalmazott.  Ezek a jelek egyrészt képszerűen jelölik a hullámfodrokat, másrészt fonetikusan is rögzítik a jó szavunkat, amelyik abban az időben még őrízhette a "folyó" jelentését is.  Ez a jelszerű ábrázolás magyar jelenség, összefügg a magyar jelkincs ősiségével, az írás és a rajz - a magyar kultúrában tapasztalható - szoros rokonságával. Ez a szójel csak emlékeztet a székely írás "j" betűjére.  A freskótechnikának megfelelően ívesen kanyarodik, azaz nyoma sincs benne a rovástechnológia miatt később kialakuló szálkásságnak, merevségnek. A freskó alapján belátható, hogy a székely "j" betű a jó szójeléből alakult ki, s a ma ismert formája a rovástechnológia következménye. A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó A freskón a jó "folyó" szót  rögzítő jelek Az egyik mártonhelyi jó "folyó" szójel (ebből a formából alakult ki a székely írás 1-eshez hasonló "j" betűje)    Az ország szójele: Regedei régi cserépedény az ország jelével A Föld szójele egy veleméri sindün: Veleméri rajzos sindü a székely írás X alakú "b" (Bél, belső) és körbe zárt kereszt alakú "f" (Föld) jelének párhuzamából alkotott felülnézeti világmodellel (az egy forrásból négy irányba tartó, a Földet négy világtájra osztó szent folyók ábrázolásával) A jó "folyó" szójele: Korsó Fraz Simon őrségi gyűjtéséből a jó "folyó" kacskaringó alakú jelével A víz jele: Veleméri rajzos sindü a körbe zárt pont alakú lyuk jellel (napjelkép) és a hullámvonal alakú víz (folyó) jellel A szár szójele: Szentgyörgyvölgyi tál a szár jellel A sarok szójele: Vas megyei lepedőszél az égigérő fa és (a tulipánokban) a világhegy ábrázolásával (a sarok szójelével) Dana isten és az ég jelképe: Veleméri festett láda felülnézeti világmodellel;  a kereszt alakú világábrázolás a székely "d" (Dana) megfelelője lehet;  a világmodell negyedeiben az eget tartó folyó képet találjuk, amely a székely "g" (ég) és "j" (jó) megfelelőiből alkotott ligatúra Hasonló írástörténeti tanulságokkal szolgál a honlapunkon olvasható cikksorozat és a veleméri Sindümúzeum, a magyar hieroglif írás egyetlen múzeuma. A magyar jelkincs rétegei és párhuzamai táblázatokban: Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának eleje (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is) Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának vége (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is) A székely írásból hiányzó "ország" jel; valamint ligatúrák és ábrázolási konvenciók a magyar népi hieroglifák között Az őrségi jelkészlet egy része megtalálható a veleméri rajzos sindükön is; e táblázatban bemutatjuk ezek hettita, kínai és indián megfelelőit is Az uralmi jelvényeinken (a Szent Koronán, a jogaron, a koronázó paláston és a címerben) alkalmazott jelek és rokonságuk táblázata Székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről, honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról, uralmi jelvényeinkről, valamint az énlakai és a tusnádi rovásfeliratból. A Szent Korona székely rovásjelekkel rokon hieroglifái; (e táblázatok Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók) Dél-dunántúli hieroglifikus feliratok: Illegális fémkeresés eredményeként évek alatt összegyűlt, jelentős mennyiségű régiség jutott el a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeumba (sajnos, a legértékesebbeket előzőleg már külföldre vitték).  A tárgyak restaurálása és leírása jelenleg folyik.  E cikkben néhány fémtárgy írástani elemzését kezdjük el.  (1) Fellelési körülményeikből csak az ismert, hogy valahol a Dél-Dunántúlon kerültek nejlonzacskóba.  A kutató által velük együtt őrzött (a jelen cikk témáját nem képező) további tárgyak a XIV-XVII. századra jellemzőek.  E századoknál a most tárgyalt hieroglifikus feliratok – pogány gondolati rendszerük miatt – idősebbnek tűnnek. 1. ábra.  Az írástörténeti-vallástörténeti környezet hieroglifikus írásemlékei Az újonnan előkerült dél-dunántúli írásemlékek (anyaguk, méretük, stílusuk, állapotuk és jelhasználatuk alapján) azonos kulturális forrásból valók.  Jeleik egyeztethetők a sztyeppi ősvallás jeleivel; amelyek a népi és az egyházi jelkészletben (1. ábra), valamint a székely írásban napjainkig fennmaradtak. Jelentést hordoz a tárgyak alakja is.  A felső rész általában az égi országot jelképezi (2), vagy a sztúpa alakját vette fel (4. ábra).  Egyes tárgyakon az alsó rész határozottan vékonyabb; mert az égbe vezető út, amit jelképez, szintén keskeny (nehezen járható). A töröttségük összetörve eltemetett sírmellékletre (egy pogány szokásra) utal.  A tárgyak a törékenységük miatt hétköznapi célra (például lószerszám díszeként) eleve használhatatlanok.  Rendeltetésük a halott búcsúztatásához kötődhetett: azért törékenyek, mert a temetéskor szokás szerint ketté kellett őket törni. A tárgyak és felirataik a holt léleknek mutatták az égbe vezető utat.  A jelek pontatlansága a poncolás és a hevenyészettség következménye (az írástechnológia ez esetben is meghatározta a jelformát). Formájukat és mondanivalójukat illetően is hasonló tárgyak a sztyeppi kultúrkörből (a szkíták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok hagyatékából) ismertek (2. ábra). 2. ábra.  A dél-dunántúli emlékek párhuzamainak felső része hármas tagolású (az égi országot jelzi), alsó részükön pedig az égbe vezető út elolvasható ábrázolása (hegyek sora, vagy égigérő fa) látható;  balról jobbra: szkíta "jó napistenhez (vezető) sarok",  avar "Egy (Is)ten országa", dél-dunántúli "Északi sarok országa", honfoglalás-kori "Magas kő országa", hun "Egy (szent, isteni) sarok"    A Dél-Dunántúl pogány hagyományai jórészt az avarhunoktól származhatnak; mert – leleteik alapján – a honfoglalók nem jutottak el jelentős számban e területre, miközben az avarok nagy tömegei élték meg itt a honfoglalást.  A hunok és az avarok használták a későbbi székely írás jeleit; ezért a csoportba tartozó írásemlékek karakterei székely jelekkel azonosíthatók.  Az új leletek a székely írás eredetéről, dél-dunántúli elterjedtségéről és jellemzőinek változásáról szolgáltatnak adatokat.  A jelek a szemünk előtt válnak képszerűből lineárissá és az ünnepi felhasználásból kialakuló hétköznapi alkalmazást dokumentálják.  A hozzájuk fogható dunántúli írásemlékek száma figyelemre méltó, de ezek – az íráshasználat hieroglifikus jellege miatt – nem közismertek (1. ábra). „Magas kő” töredék:    3. ábra.  A „Magas kő” töredék és a rajta lévő jelek párhuzamai; a toronytemplom ábrázolásából két hieroglifa alakul ki A „Magas kő” töredéken két szójel, a székely „m” (magas) és a „harmadik k” (kő) jel hieroglifikus előzménye látható.  E két szójel eredetileg a lépcsős toronytemplom, a „magas kő” ábrázolásának két oldala, azaz két lépcső rajza.  A paziriki és a tiszalöki szkíta írásemléken, valamint a karcagi csatkarikán e szójelek között egy harmadik jel is felbukkan, amely a toronytemplomon tisztelt isten nevét, (3) vagy jelzőjét  rögzíti.  (4) A „Magas kő” töredéken a két szójel sorrendje felcserélődött, összeállításuk így már nem felel meg a lépcsős toronytemplom természetes ábrázolásának.  Időközben ugyanis az olvasási sorrend megváltozása miatt, a tuzséri honfoglalás-kori lelethez hasonlóan (2. ábra), fel kellett cserélni a jelek sorrendjét.  Annak az évezredekig tartó átmeneti kornak az emlékei ezek, amikor a képjelből szójelek keletkeztek. (5) „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék: 4. ábra.  A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék felső részének körvonala egy sztúpa alakját, a hegyen álló folyó képzetét idézi fel.  (6) A tárgy csúcsdísze a székely írás „sz” (szár „úr”) jele, amely a Tejút/égigérő fa neve, a folyóval/fával azonos Isten jelzője.  A hegyen álló folyó tiszteletére utaló jeleket találunk az 531 táján a mervi oázisban készített Szent Koronán, a nagyszentmiklósi kincsen, a komáromszentpéteri honfoglalás-kori hajkarikán (4. ábra) és egy horezmi uralkodóábrázoláson is.  A törött tárgy alsó része szabályosan elkeskenyedik, a rajta lévő jelek elhelyezése azonban olyannyira pontatlan, hogy csak a párhuzamok alapján ítélhetjük a sarok szójelének (2. ábra).  A „sztúpa” testébe poncolt négy szójel a székely párhuzamok segítségével a „Ragyogó, nagyon nagy folyó” értelmet adja.  A korabeli hangzó olvasat ettől valamelyest eltérhetett: „Rá, nagyon nagy ügy”. (7) Töredék nehezen azonosítható jelekkel: 5. ábra.  Jellegzetes töredék, felül „Szár (is)ten”, vagy „Szár országa” olvasatú hármashalommal, középen azonosítatlan jelekkel, alul a „Magas kő” mondattal Az 5. ábrán látható töredék három értelmezési tartománya közül kettő jelentése tisztázható.  A tárgy felső részén a szokásos hármashalom-szerű körvonal jelenik meg.  A középső halomról letört világoszlop-jelkép a szár „úr” szójellel azonos. (8) A két vízszintes vonal között lévő poncolt jelek a részletezettség miatt nehezen azonosíthatók, balról jobbra talán az „ak” (patak, Heraklész), az „u” (ushu „őskő”) és az „sz” (szár) jelek követik egymást.  Az elkeskenyedő alsó részen az égbe vezető útra emlékeztetnek a „Magas kő” mondat lépcsőfokai. „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék: 6. ábra.  A „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai A töredék felső részén lévő csúcs az Istennel azonos világoszlop (Tejút, égigérő fa, sztúpacsúcs) jele; a székely rovásírásban az „sz” (szár „úr”) jele.  A két szélső kiemelkedéssel együtt hármashalmot képeznek s a „Szár országa” értelmet adják. (9) Középen, a két vízszintes vonal között lévő jelek szimmetrikusak, amint a vélük rögzített szöveg is az. (10) - A két szélső jel hullám alakú és vizet ábrázol, (11) a székely írásban az „ak” (patak, Oka, Ókeánosz, Heraklész) és „ü” (ügy „folyó”) jele. (12) - A középső tükrözött jelek az „n” (nagy) változatai. (13) A négy jel megközelítőleg az Ak, a nagyon nagy ügy hangalakot rögzíthette, aminek értelmét mai magyarsággal a „Heraklész, a nagyon nagy folyó/oszlop” mondat adja vissza. A jelvény alsó részén a szokásos sarok szójel maradéka (a székely írás „s” betűjének hieroglifikus előképe) látható. (14) Körbe zárt pont alakú jeleket hordozó töredék: 7. ábra.  Napjelképek egy töredéken A tárgyon látható körbe zárt pont alakú jelek a székely írás „ly” (lyuk) jelei.  Ez a lyuk a Napot jelenti, amelyet a vallásos hagyomány (Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai alapján) az életfolyó forrásával azonosított. Összegzés: A rendelkezésre álló tudásunk és az írásemlékek száma nem elegendő a pontos, korabeli hangzó olvasatok megállapításához s erre talán soha nem is leszünk képesek, hiszen a múlt egy része visszavonhatatlanul elveszett (15).  A tárgyak rendeltetését és a rajtuk lévő feliratok értelmét azonban – úgy vélem – sikerült megközelíteni.  E leletek egy szkíta és avarhun gyökerekből táplálkozó honfoglalás-kori ősvallási hagyomány dokumentumai! A kis lemezeken felismerhető hieroglifikus jelrendszert (a székely írás ősét) ez az ősvallási igény hívta életre. Jegyzet: (1) A fényképeket Tomka Gábornak és Hajnal Zsuzsának köszönöm.  A budapesti hun jelvény néven bemutatott írásemlék párhuzamait képezik, amelyet korábban több régész hun cikáda fibulaként jellemzett.  Később e meghatározás megkérdőjeleződött.  A jelvény nem cikáda fibula, s a párhuzamai jobbára honfoglalás-koriak. (2)  A hármashalom az „ország” szójele. (3) Az iráni mitológia megőrizte Jima, az özönvíz előtti kor uralkodójának emlékét (vö. finn jumala „isten”!). (4) Ipolyi Arnold szerint az Isten jelzőit (pl. a jó jelzőt) a sztyeppről hoztuk. (5) A lépcsős toronytemplom rajzát eredetileg a természetazonos képnek megfelelően balról jobbra olvasták.  Ebből az egységes képből a bal oldali lépcső a „magas”, a jobb oldali pedig a „kő” szójelévé vált.  Amikor a rovástechnológia elterjedése miatt az eredeti írásirány megfordult és jobbról balra kezdték írni-olvasni az elkülönült jeleket, akkor alakult ki a dél-dunántúli töredéken látható szembefordított elhelyezés (3. ábra).  A hagyományos ábrázolási formák és az eredeti sorvezetés fennmaradása miatt ezzel párhuzamosan megőrződött a paziriki és tiszalöki változatokon lévő képszerűbb elhelyezés is, amit a karcagi csatkarika jelei illusztrálnak.  Az írás szabályai nem váltak kötelezővé, alkalmazási területenként eltérőek maradtak. (6) A sztúpa a világoszlop ábrázolása: alsó része a világhegy, csúcsa pedig a Tejút jelképe.  Az oldalán körbefutó lépcsők az égbe vezető út lépéseire emlékeztetnek. (7) A szójelek nem képesek a szó alakjának, például a ragozásnak a rögzítésére.  A két középső „n” (nagy) jelet az ábrázolás szimmetriája kedvéért tükrözhették (a sopronkőhidai sótartóhoz hasonlóan).  Az utolsó szójel olvasata ügy-nek hangozhatott, de a szónak akkor még „folyó” jelentése is volt (vö. a Feketeügy folyónév Erdélyben!). (8) A gnadendorfi vereten az oldalra hajló szélső halmok a Ten „isten” szójelét képezik, ezért a Szár ten „Úristen” olvasatot adják (5. ábra jobb felső sarka).  Erre emlékeztethet e töredék felső része is. (9) A szár megfelelője szerepel a szkíta Oitoszürosz (Utu szár, Időúr) napisten nevében is. (10) Talán egy versbe szedett ima részlete. (11) Szimmetrikus szövegek rögzítéséhez alakult ki e vizet ábrázoló jelek tükörkép formája? (12) Az „ak” és „ügy” jelnevek az ég (ék, ág, agy, Egy stb.) történelem előtti szócsaládjába tartoznak. (13) A nagy jelek szimmetrikus elhelyezése az Isten jellemzésekor a „nagyon nagy” kifejezésnek felelhet meg. (14) Az égbe vezető út a sarkok hegyén át vezetett, mert a négyszögletes Föld és a kerek ég csak ott érintkezett. Sarok (szár Ak „úr Ak”) szavunk Heraklésznek (a szkíták ősapjának) magyar neve. E név jelenik meg az ogur „Óg úr” szóban, pl. onogur és magyar (vö. Muagerisz!). (15) Ezek a leletek és a körülöttük kialakuló vita eldöntheti azt a vitát, ami a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka előkerülésekor fellángolt.  Annak akkor az volt a lényege (bár ezt a vitatkozók nem mindig fogalmazták meg ilyen világosan), hogy a székely írást használták-e Erdélyen kívül is, hogy a székelység és a székely írás török eredetű-e, hogy a székely írás avarhun örökség-e, hogy a magyarság a hunok és az avarok utóda-e . A vitába csak az akadémikus tudomány arra érdemesnek tekintett szereplői szólhattak bele, ezért a kérdések megválaszolása elmaradt. Javasolt őrségi szálláshely: A veleméri Csinyálóházat (2 háló, 5 ágy, konyha/étkező, fürdőszoba, nagy terasz) egy nászutas párnak, vagy egy gyermekes családnak ajánljuk. Véle egy  portán van a Cserépmadár szállás, amelyet szintén ajánlunk (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér).  Ez egy százéves parasztház, amelyet gondos felújítás után az őrségi falusi turizmus szolgálatába állítottunk. Valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutas pár helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve - ezért érvényesül a csoportkedvezmény. Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak.  Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláson (azaz nálunk) is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére.  Azon a dombon, ahol a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház is megtalálható (a Botszeren) három szomszédos szálláshely együttvéve is csak 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni. - Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér). Villanyposta: [email protected] . Telefon: 06(20)534-2780. Honlap: www.cserepmadar.hu . A szállásdíj kifizethető üdülési csekk és SZÉP Kártya (Széchenyi Pihenőkártya) segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet) A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény. Egész ház: Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj. Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj. 1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj. Egy szoba: Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj. 1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj). A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete Az Őrségben a falusi turizmus szálláshely fejlesztése terén jelentős előrelépés történt az utóbbi időszakban.  Ennek köszönhetően sok vendégház és egyéb szálláshely nyílt meg.  Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma.  Szerencsére kereslet is mutatkozik irántuk, mert az Őrség éppen azt kínálja, amit a vendégek keresnek: a békét, a szépséget és a nyugalmat.  A városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben.  Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével).  Jellemző, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát az örökösök hasznosítanak szálláshely céljára. Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával A jellemzően kicsi őrségi szállások békét és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak.  Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud.  A vendég falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és az Őrség természeti szépségeit.  A fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak.  Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás létjogosult. Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház?  Nos, ez esetben is az adottságok határozzák meg a lehetőségeket.  Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg.  A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók.  Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség.  Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk.  Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához.  Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is.  A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég.  Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg? A nyájas olvasó szerencsés helyzetben van, mert könnyen elkerülheti ezt a szemrehányásnak is beillő kérdést, ha az árak és foglalás menűpontra kattint. A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja orgonavirágzáskor (Forrás: csinyalohaz.hu) A magyar hieroglif írás A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki.  Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését. A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja.  Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható. Ez azonban nem a fazekasok leleménye.  Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került. A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál.  Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek.  Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására.  Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján. Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor  az égigérő fa szimbóluma. (Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv) ŐRVIDÉK (Várvidék - Lajtabánság), mint BURGENLAND    „Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt!” Ruszt várfal Hogyan kerül ez a név – mármint az első – egy nyelvápoló rovatba? – teheti föl a kérdést a jámbor olvasó. Nos úgy, hogy mint minden helynév, ez is nyelvünk szerves része, amely feledésbe merülőben van. Kevesen tudnak róla. Megérdemli hát, hogy rövid történelmi áttekintéssel fölhívjuk rá a közfigyelmet. Úgyszintén a többi őrvidéki helynévre. Tévében, rádióban, sajtóban időnként szó esik Ausztria legkeletibb tartományáról, de mondhatni csaknem kizárólag Burgenlandként emlegetik. Pedig ennek az osztrák megszállás, majd Ausztriához való csatolás előtt a honfoglalás óta Magyarországhoz tartozó területnek mindig magyar neve volt.  Mint említettük, a jelek szerint ez a magyar közemlékezetből kihullófélben van. Ausztria keleti és egyben legújabb tartományának e magyar és az ottani magyarok által ma is használt neve Őrvidék – amely nem tévesztendő össze az ennek részét alkotó Őrség (Felső-Őrség) nevű vidékkel –, és nem Burgenland. Az első világháború után ezt a dunántúli, nyugat-magyarországi vidéket, a többi „területszerző” szom­szédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolandó területet, a négy nyugat-magyarországi megye – Pozsony, Moson, Sopron, Vas alapján –, beleértve négy ottani város német nevét is – Pressburg ’Pozsony’, Wieselburg ’Mosonvár’ (később Moson, melyet 1939-ben Magyaróvárral egyesítettek, s ma Mosonmagyaróvár része), Ödenburg ’Sopron’, Eisenburg ’Vasvár’ –, Vierburgenlandnak (’négy megye tartomány’) keresztelték. Miután azonban a csehek szemfülesebbek voltak, mint az osztrákok, és csapataik 1919 januárjában megszállták Pozsonyt, a kezdeti név Dreiburgenlandra (’három megye tartomány’) változott. 1921-től, amikor Pozsony kivételével az országnak ezt a részét, az Őrvidéket, Ausztriához csatolták, egyszerűen Burgenland lett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a 166 km hosszú területen, Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt – Fraknó (Froch­ten­stein), Kabold (Kobersdorf), Lánzsér (Landsee), Léka (Lockenhaus), Borostyánkő (Bernstein), Szalónak (Városszalónak, Stadt-Schlaining), Németújvár (Güs­sing) stb. –, a hivatalból kiötölt német nevet akár helytállónak is mondhatnók. A tartomány kelet, azaz Magyarország felé nyitott, nyugat, vagyis Alsó-Ausztria és Stájerország felé, az Alpok keleti végének – a Lajta-, Rozália-, Soproni-, Lanzsér- és Kőszegi-hegységnek – köszönhetően vi­szony­lag zárt. A Lajta-hegység lábainál fekszik a tartomány tízezer lakosú székhelye, Kismarton (Eisenstadt). Kisebb tájegység a Fertő-tótól keletre fekvő Fertőzúg (Seewinkel) és az ettől délre levő Hanság (Waasen). Vizei az Ausztriában eredő, kelet felé tartó Lajta (Leitha), Vulka (Wulka), Csáva (Stoob), Répce (Rabnitz), Gyöngyös (Güns), Pinka, Strém, Lapincs (Lafnitz) és Rába (Raab). Nemkülönben a 35 km hosszú, jégkorszakból származó, jelentős idegenforgalmi vonzerejű Fertő-tó (Neusiedler See), Európa egyik legnagyobb tava. A Mátyás király és IV. Habsburg Frigyes közti háború idején elpusztult magyar lakosság pótlására e végvidék földbirtokosai betelepítéseinek „hála”, Őrvidék mai területén a magyarság hozzávetőleg már a XV. század végén kisebbségbe került.  A németek által lakott terület határvonala lényegében az idő tájt alakult ki. A magyarlakta vidékek – Fertőzug, Kismarton környéke, Felsőpulya (Oberpullendorf) és környéke, a Pinka völgye, Németújvár – kivételével, Őrvidék többségében német nyelvű lett. Borostyánkő vára A Felsőőr (Oberwart) környéki legnagyobb magyar népcsoportot a Pinka völgyi magyarság folyosója kötötte össze Nyugat-Dunántúl magyarságával. Az 1529., 1532., 1664. és 1683. évi török hadjáratok, valamint a magyarországi háborúskodások következtében a hadak útjai mentén, a folyóvölgyekben és a medencékben lakó magyarság, Felsőőr és Felsőpulya környékén kívül, majdnem teljesen elpusztult. E két vidéken való megmaradásukat a nemesi jogok biztosították, ami megakadályozta idegeneknek a nemesi birtokokon levő falvakba való letelepedését, közös földjük vagy tulajdonuk megszüntetését. A horvát menekülteknek az elnéptelenedett falvakba való tervszerű telepítése 1533-ban, Kőszeg ostroma után kezdődött és elsősorban a vörösvári (Rotenturm an der Pinka), a szalónaki, a rohonci (Rechnitz) és a kismartoni birtokon másfél századig tartott. A horvátok azonban nem csupán a néptelen falvakba telepedtek be, hanem a lakatlan erdővidéken új településeket is létesítettek, mint pl. Újhegy (Neuberg), Őridobra (Neuhaus in der Wart), Pónic (Punitz), Horváthásos (Kroatisch-Ehrendorf), Lipóc (Steinfurt), Borosd (Weingraben). Jurisics vár A török hadjáratok és a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc után, a XVIII. század első felében az elpusztult területekre, elsősorban Moson megyében szinte kizárólag németeket telepítettek. A földbirtokosok azonban egyes helyeken, mint pl. Felsőpulyán 1747-ben, magyarokat is letelepítettek. Az 1773. évi népszámlálás idején a mai Őrvidék, a kisebb-nagyobb horvát szigetek kivételével, elnémetesített terület volt, és csupán tíz településen lakott magyar többség. A XVIII. század második felében a gabonatermesztés föllendülésének, Moson vármegye kedvező földrajzi fekvésének, a szállítást megkönnyítő Duna és a bécsi piac közelségének köszönhetően az ottani nemesi birtokok – elsősorban a Fertőzugban levők – jelentős mértékben szarvasmarha-tenyésztésre, gabona- és cukorrépa-termesztésre szakosodtak. Az itteni birtokokra telepítendőket a Kapuvár környéki birtokok lakosai és Csallóköz kisparasztjai közül toborozták. A magyarok által lakott birtokok számának növekedése – 1784-ben 7, 1869-ben 14, 1930-ban 38 – lényegében a Fertő-tó és a mosoni Duna közti vidéket tarka népességű területté változtatták. Ugyanakkor a nemesi jogok 1848-ban való eltörlése nehéz helyzetbe hozta a középkori határvédőknek – Felső-Őrség, Felső­pulya – az Őrvidék középső és déli vidékén élő leszármazottait. A közös földtulajdonjog megerősítette és megőrizte a magyar azonosságtudatot. Eltörlése azonban lehetővé tette a németek letelepedését a magyarlakta településeken. Ezekbe a közlekedési és piacköz­pontokba, mint amilyen Felsőőr és Felsőpulya, a németek a környező falvakból jöttek. Több vegyes lakosságú faluban ez a letelepedés fölgyorsította a magyarok elnémetesedését. Vasjobbágyiban (Jabing) például a magyarság 1828. évi 57%-os aránya 1880-ra 16%-ra, 1920-ra 8%-ra csökkent. Fehérpatak - völgyi vár Az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés fékezte az elnémetesedést. 1880-ban tartották az első, az anyanyelvet feltüntető népszámlálást. Ekkor az Őrvidék mai területének 266 000 lakosából 209 000 (78,8%) német, 11 162 (4,2%) magyar, 42 789 (16,1%) horvát volt. A magyar állam megerősödésének tulajdoníthatóan német ki- és magyar bevándorlás kezdődött.  Ezzel egyidejűleg a nem magyarok elmagyarosodásának is köszönhetően 1880 és 1910 között a magyarok aránya 4,2%-ról 9%-ra nőtt, a németeké 78,8%-ról 74,4%-ra csökkent. Faluhelyt azonban az etnikai arányok száz év alatt, 1910-ig bezárólag, nem sokat változtak. Kivéve a Németújvár környéki horvátok lassú elnémetesedését és néhány Moson vármegyei birtok megjelenését. A magyar–német népességhatár ez idő alatt változatlan maradt. A mai helyzethez hasonlóan, az ausztriai magyarok túlnyomó többsége annak idején sem Őrvidéken, hanem a Lajtán túl, főleg Bécsben élt. A császári székhely mágnesként vonzotta a magyar nemeseket, akik magukkal vitték részben vagy egészében magyar személyzetüket is, a kedvező piac pedig több ezer magyar kézművest csábított Bécsbe. Az ott élő magyarok száma az 1840. évi tizenöt­ezerről 1890-ig harmincezerre, 1910-ig negyvenötezerre nőtt. Az osztrák főváros és környéke hasonló hatást gyakorolt a különböző nemzetiségű magyar állampolgárokra is, számuk 1910-ben elérte a 232 000-et. Az Ausztria és Magyarország által elvesztett első világháború után a Saint-Germaine-en-Laye-i béke­tárgyalásokon 1919. szeptember 10-én Magyar­ország nyugati, többségében németek által lakott területét Ausztriához csatolták. Az erélyes magyar tiltakozás nyomán azonban a Sopronban és a Pinka-völgyben tartott népszavazás Magyarország számára kedvező eredményének köszönhetően „csupán” Őrvidék jelenlegi területe jutott osztrák kézre. Somogyvári Gyula - Virágzik a mandula című regényében (1937) állít emléket a Magyarországtól, Ausztriától független ún. Lajta menti Köztársaságért – az osztrák bekebelezés ellen – küzdőknek. A hatalomváltozás következtében a XVI. század óta nyelvszigetekben élő őrvidéki magyarság államalkotó nemzetből nemzeti kisebbség lett. Bár az új országhatár nem akadályozta az azelőtt kialakult gazdasági, társadalmi és művelődési kapcsolatokat, az a társadalmi réteg, amelyik elől a határ elzárta a magyar államot és nemzetet, és amelyik nem bennszülött őrvidéki volt – a köztisztviselők, a hadsereg személyzete, a vasutasok, a tanszemélyzet, a munkások egy része stb. –, nagy számban a mai Magyarország területére telepedett át. Emiatt Őrvidék magyar anyanyelvű lakosainak száma mintegy tízezerrel, kb. 39%-kal kevesebb lett.  Ez az elvándorlás különösen a szétszórtan élő magyarságot érintette érzékenyen. Ugyanakkor az Őrség falvaiban élők száma alig néhány százzal apadt. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók, az őrvidéki magyarság legalsó társadalmi rétegének létszáma a kivándorlás következtében csökkent jelentősen. Ez a folyamat az 1920-as években, a mezőgazdaság gépesítése és a jól fizető, elsősorban bécsi ipar miatt, tovább tartott. Pálffy vár A monarchia felbomlása után a magyar politikai menekültek nem ellensúlyozták az Ausztriában és a Bécsben élő magyarság számának a hazatéréssel és a kivándorlással járó gyors apadását. Így pl. a Bécsben 1910-ben élő 45 000 magyarból 1923-ra 10 922, 1934-re 4844 maradt. A kivándorlás és a statisztikai mesterkedések – például a túlnyomó részben magyar anyanyelvű 6507 cigány, bevallása ellenére más nyelvi csoportba sorolása – miatt az őrvidéki magyarok száma az 1934. évi népszámlálás adatai szerint a fél századdal korábbi szintre, 10 442-re apadt.  Ekkor a német ajkú, főleg köztisztviselők, kereskedők és kézművesek betelepedése következtében megszűnt a legjelentősebb magyar település, az 1938-ban várossá nyilvánított Felsőőr túlnyomó magyar többsége. Ausztria 1938. március 12–13-i, a náci Németország általi bekebelezése után Őrvidék magyarságának helyzete gyökeresen megváltozott. A náci közigazgatás felszámolta Őrvidéket és Stájerország (Steiermark), valamint Alsó-Duna birodalmi tartományba (Nieder­donau Reichsgaus) sorolta. Ezzel egyidejűleg bezárták a magyar egyházi iskolákat, a náci propaganda és rendőrség pedig a magyar nyelv használatát a családi körre korlátozta. A magyarság addigi erős öntudata, beleértve a jelentős gazdasági erejű földbirtokos nemességet is, valósággal elsorvadt. Most ez utóbbiak is érezni kezdték a kisebbségi sors hátrányait. Jelentős változás következett be a fiatalok gondolkodásmódjában, akik elsősorban az iskola és a hadsereg egyre erősödő náci légkörében szégyenletesnek kezdték érezni magyarságukat. A második világháború után, annak ellenére, hogy Őrvidék, akár Magyarország, szovjet megszállás alá került, a határt és annak átkelési pontjait a Rákosi-féle kommunista rendszer lezárta. Ily módon Őrvidék lakosságának, köztük magyarságának a hagyományos központokkal – például Sopronnal, Szombathellyel – való természetes gazdasági, társadalmi, emberi kapcsolata teljesen megszakadt. A gazdasági csapás mellett a nemzeti tudatot érintő súlyos lelki sebet okozott az, hogy a vasfüggöny és a magyarországi kommunista rendszer lehetetlenné tette a közeli magyar oktatási intézményekkel azelőtt létező kapcsolatot. A magyarországi hatalomváltozás ráadásul kínos helyzetbe hozta az őrvidéki magyarokat, mert magyar és kommunista rokon értelmű szó lett az osztrák közvéleményben. Másrészt az anyaország, amelyik gazdasági fejlődését tekintve Ausztria mögé került, egy művelődési otthon meg a kommunizmus jelképévé vált. Ezek után érthető, hogy azok száma, akik az 1951. évi népszámlálás idején magyarnak vallották magukat – 5251 személy –, az 1934. évi népszámláláshoz viszonyítva – 10 442 – a felére csök­kent. Még nagyobb fokú visszaesés következett be az osztrák állampolgár bécsi magyarok számában – 1934-ben 1042, 1951-ben 384 –, akiknek jelentős része egyszerűen eltitkolta magyarságát. Kaboldi vizivár Az 1955. évi nemzetközi egyezmény és a szovjet csapatok ezt követő ausztriai kivonulása után bekövetkező gazdasági föllendülés és iparosítás idején megélénkült Ausztria lakosságának, s ezzel együtt az őrvidéki magyarságnak is a mozgékonysága. E társadalmi változás következtében felbomlottak az elmúlt századokban kialakult hagyományos falusi, nemzetiségi közösségek. A mezőgazdasági tevékenységüket részben vagy teljesen feladó, naponta vagy hetente az ipari központokba ingázó magyarok német nyelvkörnyezetbe kerültek. Szülőhelyük elhagyása a német nyelv fokozott használatára kényszerítette őket, s a fiatalok apránként nyelvet és műveltséget váltottak. A magyar nyelv elhagyása a magyarországi kommunista rendszer iránti általános utálatnak és annak is következménye volt, hogy így akarták elkerülni a lehetséges hátrányos megkülönböztetést. A magyar nyelvre immár nem volt szükség a gazdasági életben, az iskolában, a munkahelyen, s a vegyes házasságban sem. A magyarok és a németek közti házasságok felgyorsították a magyarság beolvadását. Alsóőrött (Underwart), a legnagyobb őrvidéki magyar faluban a vegyes házasságok aránya az 1949 és 1958 közötti 19%-ról 1969 és 1988 között 60,6%-ra nőtt. A vegyes házasságok arányát a kisebbségi települések kedvező gazdasági, munkavállalási lehetőségei és földrajzi helyzete befolyásolta. A legtöbb német betelepülő két körzeti központba, Felsőőrre és Felsőpulyára érkezett, amelyekben a XX. század elején a magyarság még többségben volt. Emiatt a két helységben a vegyes házasságban élő magyarok aránya 30-ról 38%-ra nőtt. Egy 1964-ben a családnevet, a lakóhelyet, az eredetet és a felekezethez való tartozást elemző felmérés 7600 főre becsülte az őrvidéki magyarság számát, miközben az 1961. évi népszámlálás szerint Őrvidéken 5642 magyar élt. Az 1956-os forradalom vérbe fojtása után Ausztriába érkező 181 000 menekült statisztikailag alig kimutatható mértékben növelte az ottani magyarok számát – 162 000-en nyugatra távoztak, 7772-en visszatértek Magyarországra –, így az 1951-ben kimutatott 5251-ből 1961-re 5642 lett csupán. 1971-ben a népszámlálás ugyan még 5673 magyar nemzetiségű személyt mutatott ki, a beolvadás, a kedvezőtlen népesedési folyamat – elöregedés, az emiatt növekvő elhalálozás –, a növekedő kivándorlás következtében az őrvidéki magyarság száma 1981-ig 4147-re apadt. Az őrvidéki helyzetet a bécsivel egybevetve kiderül, hogy ez idő alatt az állandó bevándorlással pótlódó, osztrák állampolgárságú bécsi magyarok száma az 1951. évi 384-ről 1971-ben 6099-re, 1981-ben 5683-ra növekedett. Az 1981 és 1991 között Magyarországon bekövetkezett politikai változások kedvezően befolyásolták, vagyis növelték az Őrvidéken és Ausztriában élő magyarok öntudatát és a magyar nyelv hasznosságát. Ugyanakkor a vasfüggöny leomlása után az Ausztriában letelepedő magyarok – köztük számtalan erdélyi magyar – számának növekedésével az osztrák állampolgár magyarok 63,1%-kal 19 638 főre, a nem állampolgárok 26,7%-kal 13 821 főre gyarapodtak. A Bécsben letelepedett nem osztrák állampolgárok száma megkétszereződött, a Bécs környékiek és az alsó-ausztriaiak száma 7,4-szeresére nőtt. A bennszülött őrvidéki magyarok száma, elsősorban Felsőőrött és Őriszigeten (Siget in der Wart) 23,5%-kal, az osztrák vagy más állampolgárságú magyarok száma 63,1%-kal nőtt. Az 1991. évi népszámlálás idején a magukat anyanyelvük alapján magyarnak vallók száma 33 459 volt. 58,7%-uk osztrák állampolgár. Ennek csupán 20,2%-a, 6763 személy bennszülött őrvidéki. Egyes feltételezések szerint azonban számuk tízezerre tehető. Szalónaki vár Az ausztriai magyarság túlnyomó többsége a Lajtán túl és Őrvidéken egyaránt szétszórtan él. 36,7%-uk kis nyelvi szigetet alkotva három felső-őrségi településen, Felsőőrött, Alsóőrött (Unterwart) és Őriszigeten. Felsőőr 1592, Alsóőr 669, Felsőpulya 631, Kismarton 257, Őrisziget 223 és Boldogasszony (Frauenkirchen) 215 fővel a legnépesebb őrvidéki magyar közösség. Bár az 1976. július 7-én kelt. ún. népcsoporttörvény a magyarokra is kiterjed, az őrvidéki kábeltévé-társaság a csökkenő nézettségre hivatkozva 1995-ben alaposan csökkentette a magyar nyelvű műsorokat közvetítő csatorna adásidejét. Ez érzékenyen érintette az ottani magyar közösséget, amelynek tájékozódása és nemzeti tudatának fenntartása szempontjából a magyar tévéadás jelentős szerepet játszik. Önálló magyar tannyelvű középiskola 1920 óta nincs Őrvidéken. A felsőlövői gimnáziumban az 1981–1982-es tanévtől magyar nyelvű tagozat, a felsőpulyai gimnáziumban az 1987–1988-as tanévtől ún. pannon osztály létesült, melyben a magyar vagy a horvát nyelvet kötelező tantárgyként oktatják. 1992-ben Felsőőrött kétnyelvű gimnázium létesült magyar és horvát tagozattal. Az óvodák többnyire német vagy vegyes nyelvűek. Az iskolán kívüli magyar oktatás az ún. népfőiskolák keretében történik. Az ausztriai tanító- és tanárképző felsőoktatási intézményeknek nincs magyar tagozatuk. Az úgynevezett Burgenland régi magyar neve tehát Őrvidék.  Eisenstadt pedig Kismarton. Jó lenne, ha a ­magyar tömegtájékoztatásban ez tudatosodna, s amennyiben szóba kerülnek, valamennyi őrvidéki település ­magyar nevével együtt következetesen használnák, hiszen mint minden magyar helynév, ezek is nyelvünk szerves részei. Bár a XX. századi, az osztrákok által kitalált Burgenlanddal ellentétben a román Transilvania magyar eredetű, Erdély középkori, latinra fordított Transsylvania változatából való, ha Erdélyt valaki így említené, mindenki fölkapná a fejét. (Forrás: - Asztalos Lajos írása - Kolozsvár – erdélyigyopár) "NEM AZ ATILLA ARANYKINCSEI HORDOZZÁK AZ ÁRMÁNY ÁLNOK HALÁLÁT ,  HANEM AZ EGYSZERŰ NÉP AGYAG EDÉNYEI, S ÁLTALUK A HÁZAIKBA VALÓ BETEREMTETTSÉGEIK! A HÉTKÖZNAPI SZERSZÁMAIK, A NÉPMŰVÉSZETÜKBEN, NÉPI HÍMZÉSEIKBEN JELEN LÉVŐ  VIRÁG ÉS ÁLLAT HÍMZÉSEIK,  ÉS AZ AZ INTELLIGENS ÉS TUDATOS NAGYSZERŰ ÉRTELEM, MELY FELISMERI ÉS MEGLÁTJA A RÜGYBEN A VÉGTELEN ÉLETTEREMTŐ ATYA ÉS ANYA EGYSÉGÉT ... AZ EGYIK RÜGYBŐL TÁPLÁLÓ LEVÉL LESZ -  A SZER - ETET, ÉS A MÁSIKBÓL VIRÁG PATTAN KI,  MELY MAGÁBAN HORDOZZA A MAGKEZDEMÉNYT, AZ ÚJ ÉLET ÚJ REMÉNYSÉGÉT... … ÉS ELMONDHATÓ, HOGY EGY AZ ISTEN! … …MERT MEGVAN EGY ÁGON MIND A KÉT MINŐSÉGŰ RÜGY, VAGYIS ÉLETTEREMTÉS!"  - Gábor Kati - NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Székelykapuk:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - Szent Márton a néphagyományban:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv   Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html -  Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - Népi mesterségek listája:  http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php blog oldalam:  http://www.emf-kryon.blogspot.com