A magyaroknak épp akkor „sikerült” elűzni az országból kiváló harcosok nagy tömegét, amikor a kor katonai szuperhatalma már Magyarország kapuinál állt 1241-ben.

Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv A Rovás ABC értelmezése A Nap Ember Gyermeke, a Tudása által képes átugrani a Sáncot, s így elérni Isteni szintjét! (Vízöntő kori ember Istentudás felé vezető útja rovásjelekkel - Domonyi Károly) Mindazon dolgok közül, amelyek a Föld nevű bolygón történtek, a magyarok őstörténete a legcsodálatosabb. Lehet erről százezer oldalakat írni, de néhány sorban is össze lehet foglalni, mint ahogy Kányádi Sándor erdélyi költő tette: Szarvas-itató „Ahol a szarvas inni jár, moccanatlan a nyír s a nyár: még a fűszál is tiszteleg, mikor a szarvas inni megy, megáll akkor a patak is, egy pillanatig áll a víz, s ő lépked, ringatja magát, agancsa égő, ékes ág." Ha valaki őstörténetünkről e néhány sornál többet akarna tudni, annak ismernie kell a rovásírást. De mit is jelöl ez a fogalom? A rovásírás a magyarok ősi írása, a legősibb írásrendszerek egyike. – Friedrich Klára ...a mindentudás kulcsa! Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás - Friedrich Klára, Szakács Gábor - Magunk részéről a magyarság megmaradásának három feltételét látjuk: ne feledjük a hon(vissza)foglalás előtti őstörténetünket és végül, de nem utolsó sorban, ne feledjük-tanuljuk, szépséges anyanyelvünk ősi lejegyzett formáját, őseink reánk bízott kincsét, Kárpát-medencei bitoklevelünket-a rovásírást. A székely - magyar rovás betűkészlete Európában "A magyar nyelv olyan, mint a kőszikla, nem kér senkitől kölcsön, nincs szüksége semmire, de van!" - Sir Browning Neves íráskutatók felismeréseit ötvözve rovásjel-értelmező táblázat: A táblázat segítségével nem csupán az ősi Magyar szavakat lehet elemezni, ugyanis a mai szóváltozat nekünk üzen – a nyelv intelligens változásait Isten vezérli, Ő tudja, mit kell üzennie a jelen Magyar emberének, a fejlődő nyelve által. A Magyar Adorján féle rovás ABC ROVÁS JELEINK ÉS AZ ÉLET VIRÁGA A rovásírás jeleinek eredete: Minden rovásjelünk beilleszthető egy ősi szimbólumba, az Élet Virágába. Az idők kezdetén egy közös ősműveltség létezett, melynek hordozója volt a magyarság is. Video: http://www.youtube.com/watch?v=ruaOsxZ5FK0&feature=share Az Univerzális székely-magyar rovásírás Nagy valószínűséggel rovásírásba rendeződött mikrobákat rejt a Mars talaja a Curiosity által vett minták elemzése alapján – jelentették be amerikai kutatók a Science című tudományos folyóirat legfrissebb számában. A magyarok – és ezzel az emberiség – eredete nem csak a Föld bolygóra korlátozódik. “Talán a Marson talált rovásírás már elegendő bizonyíték az eddigi kétkedőknek is, hogy ez a (t.i. szkíta/hun/magor – a szerk.) nép hozta más bolygóról a tudatos életet a Földre” cikk: http://kozpontiujsag.hu/?p=587 A KÁRPÁT-MEDENCE, A BOSNYÁK PIRAMISOK ÉS GLOZEL JELRENDSZERÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA: - magtudin.org- Friedrich Klára - 12 székely magyar rovás ABC összehasonlítása Fischer Károly Antal gyűjtése nyomán: Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása? Ez itt mind a miénk! Mindezt bizonyítják a székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről, honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról, uralmi jelvényeinkről, valamint az énlakai és a tusnádi rovásfeliratból. (ez a táblázat Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználható) További táblázatok itt: http://csinyalohaz.hu/index.php/orsegi-jelkincs/232-bevezetes-rsegi-jelkincs#jelkincs_retegei_tablazatokban_ Jeltáblázatok - Varga Gézától: https://www.facebook.com/geza.varga.3154/media_set?set=a.498443096844551.112704.100000365968936&type=3 Varga Géza: Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek" c. kötet a mai napon felkerült a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) állományába. http://mek.oszk.hu/15800/15887/15887.pdf Egyedülálló székely ábécé az Országos Levéltárban „Jegyz: Ez a könyv az én birtokomba 1850-ben jöven, a rongyos kutyabőr fedelére ragasztott, s az eredeti kötéshez tartozó fehér papíron találtam a tulsó oldalon látható, Hun-Scytha alphabet példányt; melly, mint látszik, ugyan azon kézzel levén írva, mellyel maga a „Diárium s. Regestum” czímlapja: bizonyos, hogy a felírt évben, azaz: 1655-ben jegyeztetett fel. Én a könyvet, 1850. újra beköttetvén, a kérdéses lapot, a tulsó oldalra ragasztattam, mint egyik régi emlékét, azon írásmódnak; okiratul annak literaturájához. Szigeth, majus 30. 1850. Szilágyi István” Forrás: https://aktakaland.wordpress.com/2015/07/10/szekely-forrasok/ INDUS VÖLGY - HÚSVÉT SZIGET INDUS - MAGYAR összehasonlító jeltáblázatok - 1. táblázat: Bal oldalt Mohendzsódárói (Indus-völgy), jobb oldalt Húsvét-szigeti rongorongo írásjelek: - 2. táblázat: Indusvölgyi és magyar összehasonlító jeltáblázat: Továbbá itt: - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html (Forrás: Ujgur-Magyar testvériséget és kultúrát támogató csoport/Magdi Hun-Kipcsák/Varga Géza gyűjtése) A Kárpát – medencéből terjedt el az ősnyelv és írás a Földön! Sziriuszi aranylemezek video: https://www.youtube.com/watch?v=F-7XtIhtGHY A Magyarok Földön "túli" eredete! Ami még mindig nem a kezdet, kezdete....csupán egy folyamat része... Folytatás, kicsit bővebben, merészebben: video: https://www.youtube.com/watch?v=tLtnWaNkofE A székely-magyar rovás írásból származik a világ összes írása! A székely-magyar rovás 1. rész: https://www.youtube.com/watch?v=EQEWIQJVIgo#t=54 Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból Második rész: https://www.youtube.com/watch?v=ubDzC2QpEcg A Tatárlakai korong izotópos vizsgálata szerint kb. 7000 éves, rajta a székely - magyar rovásírásos felirat Harmadik rész: https://www.youtube.com/watch?v=zjeX0K7c7Ts A Boszniai 350 ezer éves Nap piramisban székely - magyar rovásírásos jeleket és mondatokat találtak „A kapu bezárult! Meg kell várni, míg kinyílik. Harcosok vagyunk, hódítunk és építünk.” (Forrás: http://csabavezir.blog.hu/) Székely - Magyar rovás ABC értelmezése: Az "eGY - GY" rovásjele Hívóképei és szavai: eGYisten jelképe a magyar címerben; fogalmi jelentése: népünknél a Teremtő Isten jelzője: az egy, egyetlen. eGYisten EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja, előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester műhelye: http://www.zalanepmuveszet.hu/tagsagunk/Fazekas/czibor.html Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház - Varga Géza A Madarasi Hargitán Egy az Isten - Egyisten Álljunk az Egy-s-Ég-be! - Legyünk a Jel-en - Legyek a Jel Én! Az "eSZ - SZ" rovásjele Hívóképei és szavai: SZár, SZálfa, SZálka vagy SZúr A rovás 'SZ' a kezdet és a vég, vagyis Én vagyok - Sz-Én vagyok. Én 'Sz' vagyok - MAG-amra mutatás - Szén alapú vagyok! video: - "Minden vízbe mártott test..." Jásdi Kiss Imre - Ősi üzenetek dekódolása: https://www.youtube.com/watch?v=EIiPK9NM820 Az "I" rovásjele Hívóképei és szavai: Istenfa (az építés alatt a jurta közepét – a tündöklőt – megtartó fa); fogalmi jelentése: Isten. A kereszt az élet és a halál keresztútja. Isten: Napfénnyel keresztelő magyarok ősjelképe Az "Í" rovásjele Hívóképei és szavai: Írás (tevékenység) Mégiscsak Megtestesül az Ige, vagyis a SZÓ Életre Kel, Testet Ölt, Cselekszik, Formát Kap és Formát Vesz Fel.... "T (eT)" rovásjele Hívóképei és szavai: Tám, Tartó, Támasztófa, Tető A betű formája a támasztó oszlopot idézi, világosan mutatja a forma a fogalmat. A T betűnkhöz hasonló jel van a sumer ékjelek között is, szintén „Tám” fogalomértékkel. A régi építészet fontos elemei közé tartozik, szinte minden tornácnak ilyen tartóoszlopai voltak. Falvainkban ma is láthatunk, sajnos, egyre ritkábban, ezeket a tornácos házakat, amelyeknek másik, fontos eleme a "ZS" betűnk. Az "ZS (eZS)" rovásjele Hívóképei és szavai: ZSendülő növény ZS (eZS) = Zsenge, zsámoly, zsarátnok (tűz, parázs) Varga Géza szerint fogalmi értéke: Zsenge. A betű formája ezt látszik alátámasztani, hogy mégis inkább a zsámoly fogalmi értéket rendelem hozzá, mert tökéletesen illeszkedik az építészet területéről származtatható jelek közé. A T betűvel együtt a ZS betű alkotja a magyar parasztházak tornácának pilléreit. A zsámoly is támasztékot jelent. Az "A" rovásjele Hívóképei és szavai: Anya - Anyaisten Fogalmi jelentése: Anyahita, a szkíták termékenység-istennője. Minden korban nagy tisztelet övezte, ismerték és tisztelték Őt a görögök is, Anaitisz néven. Anyahita - Dávid Júlia alkotása Őseink Asszony vagy Boldogasszony néven tisztelték, szűznek tartották. Napba öltözött Boldogasszonyunk Az "Á" rovásjele Hívóképei és szavai: Áldott állapotú asszony = a jövő útja A "D" rovásjele Hívóképei és szavai: A D betű a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős) Derék (testtájunk) Fogalmi jelentése: DU, az ősi magyar Isten-hármas egyik tagja (Eneh-Du-Bél), az Atyát jelenti az ősibb változatban. A dolog érdekessége, hogy a sumer jelkészítésben a D betű fogalmi értéke Dingir (tündér, csillag), de a későbbiekben az Isten nevek elé már „igazi” csillagot tettek, s a magyar ábécében is csillag lett az Atya jele. Tündércsillag Hevesi Katalin munkája (terítőközép): Az "E" rovásjele Hívóképei és szavai: Evőeszközök E = evőeszközök Eleven E = eleven A feltételezett „Eleven” fogalmat indokolja a kapcsolat a H betűvel (H = hal, halál), és az is, hogy ábécénk minden egyes mássalhangzójának segédhangja, vitathatatlanul a legtöbbet használt, s ezért a legfontosabb magánhangzó. Úgy is mondhatnánk, hogy jelsorunkat az élet, az elevenség hatja át. Ember E = ember Elődei tapasztalatát, s Isten Lelkét megvalósító Ember Az "É" rovásjele Hívóképei és szavai: Ég, Élet (a Földet körülölelő égbolt) Az "J (eJ)" rovásjele Hívóképei és szavai: Jövesztő (a széna- vagy szalmakazalból a napi adag kihúzgálására – jövesztésére – való szerszám) J(eJ) = Jó, folyó JÓ szavunk nemcsak pozitív tulajdonságot jelöl, bensőséges viszony is kifejezhető vele. Pl. a régies Jó uram, Nagy Jó Uram, Jó isten szavaink ezt a viszonyt fejezik ki. A szó folyónevekben is fennmaradt, pl. Sajó, Berettyó (Beretjó). Az erdélyi nagy botnaptár rovója ezt a betűt használja a J és I hang jelölésére is. A "P (eP)" rovásjele Hívóképei és szavai: Pihe (tollpihe) P (eP) = pihe Ezt a jelet és a hozzá rendelt „pihe” szót az értheti meg igazán, aki már íjászott, vagy látott közelről nyílveszőt. A nyílvessző röppályája kiszámíthatatlan, ha a vessző törzsén, a vessző fokához közel nem helyezünk el legalább két darab, hosszában kettéhasított tollat. A hasított toll a „P” betűt formázza. Pihe: ...a madarak ruházata, melynek alapanyaga a PIHE, s így, egyben a Mérlegeltség Elvi Kifejeződése is A zászló indulása, a levegő lobogtató hatásának tárgyiasult, anyagba való álmodása, a repülés közkinccsé tételének teremtői, teenségi, megvalósítói kifejeződése, egy lépcső a szárnyalás, mint a szabad gondolatiság turuli kifejeződése, pedig csak egy tollpihe ... A "C (eC)" rovásjele Hívóképei és szavai: C (eC) = celőke Celőke – a nyílvessző régiesen (cél-lőke) cél, irány, lő, felfelé, a legfelsőbb szintek felé való irányultság C (eC) = celőke Jelentése nyílvessző, a régi magyar nyelvben. A szó érdekessége, hogy megfogalmazza a funkciót is. Az első szótag a cél szavunkat rejti. Ha igaz, akkor ebben az esetben nem mi vettük át a németektől (Ziel), hanem ők vették át tőlünk. A celőke szóban benne van a célba juttatás mikéntje is: lő. Az "Ü" rovásjele Hívóképei és szavai: Ü = Ülőke Ül, ő - ők, ügyesen leül az ülőkére Ü = ügy A folyó, víz fogalma, mert ügy szavunknak régi értelme ez. A Kárpát- medencében több folyó is van, melynek neve az "ügy" szóra végződik. Víz végződésű folyónevekre is van példa: Dunántúlon Feketevíz, (lásd. Erdélyi párja- Feketeügy), Sárvíz, Válivíz stb. Valószínűleg a kisebb, lassú folyású, kanyargós, majdnem állóvíz jellegű folyók, patakok mellékneve az ügy, víz. Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az "ü" (ügy "folyó") jelével (Sindümúzeum) Az "N (eN)" rovásjele Hívóképei és szavai: Növekvő Hold formája vagy annak látványa, ahogyan a Nő méhében Növekszik az új élet N (eN) = Nő, Növény, Növekedés, Nedves A rovásjelek második legfontosabb alkotóeleme, 11 betűnk épül rá. Nőies elem (gondoljunk csak a Hold fázisra!). Amikor meghajlítjuk a szárat ), nem törik el, (ahogyan a növény szára se, ha szél hajlítja)… – zöngésedik, lággyá válik, formája így a növényt idézi és a nőt, aki méhében az új életet hordja, ekképpen növekedő, s a Hold is ilyen amint telik. A Hold a földi nedvesség Úrasszonya… Az "F (eF)" rovásjele Hívóképei és szavai: Föld (a négy égtájjal) vagy a Fényforrás jelölése F (eF) = Föld Ehhez a jelhez kapcsolható talán a legtöbb emlékünk. Nemcsak betű, hanem Ősidők óta egyben szimbólum is. Többen, többféleképpen magyarázzák a jel értelmét, de minden magyarázat végkövetkeztetése, hogy az Aranykort jelképezi, az Első Királyságot. Ókori városalaprajzok az eF betűt mintázzák, de ilyen elrendezést mutatnak az állandó katonai táborok is. A "K (eK)" rovásjele szóközben Hívóképei és szavai: Kerítés vagy Keret K (eK) = ÉK?, Kert A jel feltételezett jelentése: Kert, Keret, kerített föld. A kerített föld város jelentésű is. Az ókori Arménia egyik fővárosának neve: Tigranocerta, azaz Tigriskert, Tigrisek földje volt. A névre ma is találunk párhuzamokat. Magyarországon Soltvadkert, Rákoskert stb., Oroszország területén Sztyepanokert (Istvánkert). A "K (aK)" rovásjele szóvégén Az "U" rovásjele Hívóképei és szavai: Unoka U = ugar? A jelhez az Ugar fogalmi érték rendelhető, az "K (eK)" jelhez való hasonlatossága miatt. Észre kell vennünk ugyanis, hogy ez a betű is zárt, mint a kerített föld, művelt föld jelentésű "K (eK)" betű, de két oldali határoló vonala bizonytalan. Jól ábrázolja a művelés alá vont, de pihentetés céljából parlagon hagyott terület. Az ugar szó ezt jelenti. Az "Ú" rovásjele Hívóképei és szavai: Útkereszteződés Ú = Régi ábécékben önálló hangértékkel nem szerepel, a rövid „U” betű jelölésére használták a másik „U” betűnkkel együtt. A "B (eB)" rovásjele Hívóképei és szavai: a B betű az Atyaisten, továbbá Bak (fűrészbak) fogalmi jelentése: Bél vagy Baál, aki az ősi magyar Szentháromság Fiúistene. A Balaton (Baál Aton) névadója lehet. B (eB) = Baál, Bél, belső Bél a sumér Enlil isten jelzője. Jelentése "Úr" szó szerint: Én-Lélek. Nála vannak a királyi jelvények, a földi király Bél helytartója. A magyar Szentháromságban Bél a Fiúisten neve. B = Boldogasszonyunk A "V (eV)" rovásjele Hívóképei és szavai: Vályú V (eV) = vas, vég, vidék A vas eredetileg fémet jelentett, a vas fogalmát Varga Géza a bronzöntvények formája miatt rendeli hozzá, ellenben ennek a jelnek szemmel láthatóan nincs köze ezekhez az öntvényekhez. A betű formailag az "U" betű párja, rokona, de egyik vége nyitott, a másik vég határolói bizonytalanok. Jelentheti a művelt vagy lakott föld végét, az ország határát. A "TY (eTY)" rovásjele Hívóképei és szavai: TYúklétra Fogalmi jelentése: Atyaisten, azaz a legfőbb istent jelenti. „Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra” – Weöres Sándor TY (eTY) = Atya Látható, hogy a Ty betűnek köze van a B betűhöz, de nemcsak fogalmilag, hanem tartalmilag is. Az Atya itt Istenatya (Atyaistent), azaz a legfőbb istent jelenti. A magyar ábécében megvan tehát az ősi (magyar) istenhármas: az Anya, Atya, Fiú. Magyarszombatfai kerámia pohár az „Atya” jelével - Varga Géza értelmezése Körkereszt - körosztó az „Atya” jelével Az Ararát hegyen - Az "Anya" jele ÉLETADÓ ŐSANYÁNK ÉS A SZÉKELY ROVÁSÍRÁS A székely "a" betű az "anya" szójeléből származik. A képi tartalmát megértve beláthatjuk, hogy az "a" rovásjel tulajdonképpen egy régi ligatúra leszármazottja. A függőleges egyenese a "szár" (a székely "sz" betű) jelével azonos s az égigérő fát ábrázolja. Ennek az ősi "szár" hieroglifának van egy képszerűbb alakja is, amit ezen az iráni idolon is láthatunk, de megtalálható a magyar népi jelkészletben is, meg a sumer képjelek között is. A háromszög a női szeméremtájék rajza, aminek a sumer képjelek között "nő" jelentése van. A két jel együtt az égigérő fával azonos ősanyára, istennőre utal. Berze Nagy János az "Égigérő fa" c. kötetében hívja fel arra a figyelmet, hogy a magyar néphit szerint az égigérő fa azonos az Istennel. Felfigyel arra is, hogy a fában rendszerint egy nő lakik, vagyis a képen látható idol a magyar ősvallás egykor széles körben elterjedt képzeteinek illusztrációja, a székely "a" (anya) jel előképe. A szobrocska vállain a lépcsős toronytemplomot ábrázoló "magas kő" ligatúra látható. Ebből származik a székely írás "m" (magas) és "harmadik k" (kő) jele. Az idol nyakánál a "jó" hieroglifa kacskaringói láthatók. (kép: Életadó Ősanya idol Iránból) (forrás: székely rovásírás/Varga Géza) "A balra forgó a női erő, a jobbra forgó a férfi erő, s így együtt adják az Ős Ten -séget. A szívből kiindulva, mert a SZER-ETET és a torok csakrában válik IGAZ-zá az IGE. Fölfelé és lefelé, jobbra-balra is tükrözve, majd megforgatva a függőleges és vízszintes tengelyek körül adják ki a térbeli formát, mely maga az Ős Teremtés formája! A fej, a Jó Nap Atya, a tudás. Az Ős Anya, az Életadó, a Kiáradó! Az Életadó Ősanya, kiben megfogan a teremtés, s akiből kiárad benne-vele-és általa....de az Atyai erők együttes erejével. Egymás nélkül nem léteznek!" - Gábor Kati "…és tudod, hogy mi van a középpontban ?...egy Végtelen Óceán, amelyik az Élet Vizének az Óceánja..., aki elért Ide, az az Oda, annak vannak Útjai Innen Oda, és Onnan Ide..." Az "O" rovásjele Hívóképei és szavai: Ostor (karikás ostor) O = oldal, oltalom (gyermekét ölelő anyai karok) A jel fogalmi értékét a kínai teknősbéka rajzolatának alapján határozták meg. Ennek a rajznak az alapján azonban nem lehet az összes betűnket létrehozni. A jel formája sokkal inkább az óvón, védőn kitárt és magába záró karokat idézi, ahogyan az édesanya várja kitárt karokkal járni tanuló gyermekét. Az "Ó" rovásjele Hívóképei és szavai: Óra a számlapjával Ó = Ez a betűnk is ősi múltra tekint vissza, már az Olaszországban, Campagnában talált kb. 3000 éves baltán is ebben a formájában, szerepel. A jel spirált formáz, s ez a szimbólum egész Európában elterjedt volt az ősidőkben. Elképzelhető, hogy a spirál szimbólum magyar neve: forgó, Napforgó. Kerámia tányéron Hevesi Katalin hímzése Egy ÖRÖK KÖRFORGÁS részei vagyunk! Aki képes együtt haladni az állandóan megújuló, minket körbeölelő és magába foglaló energiamezővel, azok tudnak továbblépni...., akik nem képesek erre, azok újra járják ezt az iskolát. Mindenki egyfelé halad és ugyanoda fog megérkezni legvégül! 😉 Az "Ö" rovásjele Hívóképei és szavai: Ökör Ö= Ökör A gazdasággal kapcsolatos fogalmak körébe beilleszthetõ az „ökör” fogalmi érték is, hiszen a pusztai népek legfontosabb állata a ló mellett a szarvasmarha volt. Nemcsak a gazdagságot jelentette, de a szó legszorosabb értelmében az életet is. Az "Ő" rovásjele Hívóképei és szavai: Őzfej aganccsal Ő = Ez a betű sem szerepel a régi ábécékben, a modern kor igénye hozta létre. Az Ó és az Ö betűkből képzett jel tipográfiailag ugyan jól illeszkedik az ábécé jeleihez, de képzése a magyar jelképzéstől idegen (ld. A Napút ábécéje című könyvet). Az "R (eR)" rovásjele Hívóképei és szavai: Rögzítés vagy Rács R (eR) = Rész, rét Mindkét szó visszafelé olvasva is értelmes szót ad. A rét párja a tér, a rész pedig a szér (szérü, szer). Mind a négy fogalom a területtel kapcsolható össze. A "CS (eCs)" rovásjele Hívóképei és szavai: CSermely, CSatorna ...vagy az a CSapás, amit az állatok járnak ki az erdőben. CS (eCS) = csap, csapat, család A jel egyik lehetséges fogalmi értéke a család. Ez a fogalom nem állhat messze a valóságtól, hiszen a pusztai népek körében a családnak óriási jelentősége volt. A rokoni kötelékek sokkal többet jelentettek, mint ma. A jel eredeti formája valószínűleg négyzet, a négyzet pedig - zártsága miatt - harci alakzat, csapat is lehet. A "Z (eZ)" rovásjele Hívóképei és szavai: Zászló Z (eZ) = Zug, ház A Z betű segédvonalai több nyelvemlékünkben a szárra merőlegesen helyezkednek el. Ezt a formát mutatja a tatárlakai korong (7000 éves) bal felső negyedében lévő jel is. Ennél a betűknél az ősi emlékek tanúsága szerint a segédvonalak száma nincs rögzítve, illetve általában három vagy négy. A betűnek ebben a formájában az ősi magyar „háromosztatú” parasztház alaprajzát, elrendezését kapjuk. A deutérium jelölése a tatárlakai korongon Egy agyagkorong, amiben minden benne van, amit a MAG népéről, a magyarságról tudni kell. Mit jelképez a korong és milyen információk találhatók rajta? video: https://www.youtube.com/watch?v=gor_KaoOm6w Az ősi Mah-gar zászló életre kel: a sárga sáv a Nap fénye, Isten éltető energiája és a tudás; A három vörös sáv a szentháromság: Ember, Lélek, Isten. A zöld sáv a Föld életenergiája. A három vörös sáv az Isteni fényből táplálkozva és egyesülve a Föld életenergiáival az Isteni dimenzió felé tart, kijelölve a Magyar utat az Isteni Mind-Egybe. A teljes szimbólum a Magyar Nemzet Isteni tudatosulását, az összetartó Magyar Nemzeti Méltóságtudatot jelképezi, és a fehér felület révén a tudatos Isteni életimádatot szimbolizálja. Föld - Ember - Lélek - Isten - Fény Az "S (eS)" rovásjele Hívóképei és szavai: Süveg vagy Sátor S (eS) = Sátor, sarok A sátor nem azonos a jurtával (gerrel), amely a család lakhelye. Sokkal inkább a nagyállattartáshoz, a táborozáshoz és a háborúhoz kötődik. Ideiglenes szálláshely. A sátor a mai világban is a szabadságot jelképezi (kemping táborok). Könnyen szétszedhető, szállítható, összeállítható. Ezt az egyszerűséget formázza az eS betű. A "G (eG)" rovásjele Hívóképei és szavai: Gémeskút G(eG) = égbolt, gém Ég szavunknak kettős értelme van, ugyanis jelentheti az égboltot, s jelentheti a lángolást is. A két fogalom szorosan összefügg egymással, gondoljunk csak a viharok esetén előforduló villámlásra, a perzselő, szikrázó napsütésre, a lángoló égboltra stb. Az "L (eL)" rovásjele Hívóképei és szavai: Ló L (eL) = Ló Háborúban és békében egyaránt forradalmi fejlődést jelentett a ló háziasítása. A helyváltoztatásban, a világ megismerésében új távlatokat nyitott meg. A ló a pusztai nagyállattartó társadalmakban a szabadságot, a gazdagságot és a hatalmat jelentette. A "H (eH)" rovásjele Hívóképei és szavai: Hajfonat vagy Hálószem vagy Hal H (eH) = hal, halál A H betű fogalmi értéke: Hal. Ez a jel megtalálható a sumer jelek között is „Ha” (Ha=hal) fogalomértékkel, de átvették a türkök is, B hangértékkel (Balik=hal). A magyar és a sumer H jel között nemcsak formai azonosság áll fenn, de a hang- és fogalmi érték is azonos. A "M (eM)" rovásjele Hívóképei és szavai: Mama vagy Mellek M (eM) = Mell, emelő Egyes kutatók a „magas” fogalmat rendelik a jelhez, de ezt az eM betű alakjából nem lehet kikövetkeztetni. Mivel jeleink túlnyomó többsége az ember és a környező világ egymáshoz való viszonyát tükrözi, inkább a fenti fogalmi értékek illenek a betű formájához. A "LY (eLY)" rovásjele Hívóképei és szavai: Lyuk, egy fokos fejében LY(eLy) = Lyuk, Forrás, (heLY?) Ennek a jelnek több változatát is használták a régi rovók. Legismertebb alakja a kör, s közepében pont. Minden korban Napszimbólum volt, s ma is az a csillagászatban, asztrológiában. A Nap valóban forrás, a fény, a meleg, az élet forrása. Az eLy betű ugyanakkor helyet is jelenthet, a kezdő H betűt nem volt kötelező kiírni ((h)ely). Achaimenida ezüsttál Napjelképpel. A székely "ly" (lyuk) párhuzama. A "lyuk" itt az élet és a bőség forrását jelenti, ami azonos a Napistennel. A sumerben ugyanez a jel "kút, forrás", a kínaiban és az egyiptomiban Nap jelentésű. A "NY (eNY)" rovásjele Hívóképei és szavai: NYíl (nyíl és íj – különböző formájú, azonos jelentésű szavak) NY (eNY) = Nyugat, nyugalom Az eNy betű érdekessége, hogy többi jelünkkel ellentétben ez jobbra néz, de csak látszólag néz jobbra, ugyanis nem a szárra, hanem az ívre épül. Az elsődleges elem tehát az eN jel (a nő, mint befogadó), s így az eNy betű nem más, mint a nő "" és a férfi ""egyesülése, NáSZa "". Ebben a minőségben akár ligatúraként is felfogható. Az "Ű" rovásjele Hívóképei és szavai: Űrbogár (a képzelet szüleménye a „bogárjeleinkre” utalva) Ű = űr Ez a jel sem szerepel önálló hangértékkel a régi ábécék jelei között, bár formailag tartozéka azoknak. A bot ábécének ez a rövid Ü betűje. Ehhez a jelhez – az F betűvel való kapcsolata miatt – az Űr, Üres fogalmak hozzárendelhetőek, ugyanis jól láthatóan valóban „kiüresedik” az „eF” betűhöz képest. A Földről ezennel nyitunk az Űr felé! :-) A kancsón lévő idő jele (balra), valamint párhuzamai: a székely írás "ü" (üdő) jele, egy Minuszinszk-vidéki szkíta sztélé jele, valamint a hettita hieroglif írásból Utu sumer napisten jele (jobbra) A sumer és a magyar jelkészlet párhuzamai: (Forrás: http://csinyalohaz.hu - Varga Géza) Rovásszámok Rovásszámok: 0 - 10-ig rovás 0 rovás 1 rovás 2 rovás 3 rovás 4 rovás 5 rovás 6 rovás 7 rovás 8 rovás 9 rovás 10 ...és tovább Melyik a világ legszebb hieroglifikus írása? Ez itt mind a miénk! Továbbá: Az őrségi = ősrégi jelkincs - Varga Géza gyűjtése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html "US" (ős, isten) összeróvás jel A D betű a testet öltött Atyaisten, vagyis a Fiúisten (+) és főnökük a Teremtő, vagy ahogy az ősi magyar hitvilág nevezte: “Öregisten” – az ő jele az “Us+ (mint Ős) "A RÜGY, a Királyszittya írás szerint a lélekmag, melyben egymással szembefordulva, pihenő állapotban helyezkednek el. A Magban a Rügy, terméskor visszaalakul, mint az új élet reménységévé." Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa tetején lévő "us" (ős, isten) jellel (Sindümúzeum) (Forrás: http://csinyalohaz.hu - Varga Géza) Az ibrányi honfoglalás-kori korong jelei: (fentről lefelé: ős, Ten és sarok); ami azt jelenti, hogy az Istenhez a sarok hegyein át vezet az út. (Forrás: Székely rovásírás - Varga Géza) "TPRUS" összeróvás jel A tartás, a megtartó erők és MAGtartó minőségek! "TPRUS" tojás díszítésként A veleméri Sindümúzeum egyik büszkesége a székely írás tprus (tapar us "szabír ős") jelének népi megfelelőjével (Forrás: http://csinyalohaz.hu) (Kép forrása: székely rovásírás oldal: veleméri sindü 'us' 'tprus' ős szabír ős magyar rovásírás leletek) "TPRU" összeróvás jel "ENT" összeróvás jel Az 'ENT'... A székely-magyar teremtői nyelv és rovásírás mindenhol, szerte a Földön Az 'ENT' képi jel, vagy hieroglifa, vagy összerovás jel, vagyis a Teremtői - Isteni támasz, mely Eget és Földet köti össze, támaszkodva az Égi - Teremtői - Őstudásra, a Földre leképezve azt. Egyiptomban Istennői ábrázolásokon Dávid Júlia alkotása - A Táltos (A képek forrásai: A Magyar Nyelv, Pálffy Tivadar, Varga Géza, Dávid Júlia) Népművészetünkben Az "Isten országa" mondatjel feloldása A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu-Varga Géza) "EMB" összeróvás jel Ember "EMP" összeróvás jel A Világegyetemben nagy feladatot vállaló és ezt végre is hajtó ember jele! "Isten országa" korsó A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által készített "Isten országa" korsó "Magasságos időisten köve" Az égigérő fa központi szára a "Magasságos időisten köve" mondatjel Isten szójel A korsón az Isten szójelnek két változatát is megtaláljuk "Isten országa" Az égigérő fa oldalágainak olvasata: "Isten országa" A központi szár olvasata - "Magasságos időisten köve" A "Magasságos időisten köve" mondatjel feloldása Az oldalágak olvasata - "Isten országa" Az "Isten országa" mondatjel feloldása (Forrás: http://csinyalohaz.hu-Varga Géza) Egy az Isten Varga Géza munkái Az énlakai Egy isten és a tusnádi Sarokisten mondatjelek is tartalmazzák az Isten szójelet Az énlakai templom mennyezeti kazettájának székely - magyar rovásírásos felirata 1668 - ból EGYISTEN ÖSSZERÓVÁS Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester tésztagyúró tálja, előzetes egyeztetés után díjtalanul megtekinthető a veleméri Sindümúzeumban. Sindümúzeum: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sindümúzeum Cserépmadár Szállás & Csinyálóház - Varga Géza ÖSSZERÓVÁS A KINCSEINKBEN Csak el kell olvasni! Az avar Gizella-kincs mondatjeleinek összefoglaló táblázata. "Alul ott vannak a székely és magyar hieroglif jelek. Ezek jelentése egy-egy szó. Ha a jelek csoportosan vannak, akkor az egy-egy mondat. Balról jobbra: Lyuk ten (Napisten"; magas szár "magasságos úr"; Ég ten szár "az égisten az úr"; egy országa; égisten. A jelek által rögzített hangalak nem mindig azonos a mai kiejtéssel, ezért a modern változatot idézőjelek között jeleztem. - Székely rovásírás/Varga Géza - NAP SZIMBÓLUM Torockó - Székelykő A Nap Gyermekei, Népe vagyunk! "A Földön az EGYETLEN ÉLŐ jelentőségeket is hordozó kereszt, a torockói kereszt!" (forrás: magyarrovas.hu/domonyi.aries.hu/csinyalohaz - Varga Géza) SZERTAN - ŐSI MAGYAR SZIMBÓLUMOK "Magyarnak születtél és ez akár hiszed, akár nem, ez felér egy lottóötössel. A magyarságod esélyt ad arra, hogy megértsd a Világegyetem működését, hogy megtaláld és használd a bölcsek kövét. Csupán mert magyar vagy és magyarul beszélsz, bizonyos szinten beavatottnak születtél. Az esély azonban mit sem ér, ha nem élsz vele. Nem elég, ha magyarul beszélsz, meg kell tanulnod, mit jelent valójában az a tudás, amelyet anyanyelveddel automatikusan megkaptál. Ha megérted, megérted, miért élsz. Megérted az emberi élet célját, a Világegyetem felépítését és szerkezetét. Megérted az összes vallás közös alapját és senki nem tud félrevezetni többé azzal, hogy jó pénzért beavat téged a nagy titokba. A magyarságod másrészről kötelez és felelősséget jelent a Föld többi népeivel szemben. Példát kell mutatnod emberségből, hogy hitelesen képviseld a tudást, amelyet a Teremtőtől kaptál. Ebben a filmben olyan tudást ismerhetsz meg, amely kizárólag magyar nyelven érthető, más népek számára csak hosszas magyarázattal és körbeírással érzékeltethető." - SZERTAN - SZÍNIA BODNÁR ERIKA Ha ezt a videót megnézed és megérted, akkor mindent tudsz arról, hogy miért vagy magyar, és mit jelent magyarnak lenni! video: https://www.youtube.com/watch?v=B_5Z3MzrkRQ Föld - Ősföld- Óföld - Földanya magyar képírással A Föld szóban szerepel az öld felszólítás, de ugyanakkor a Föld öld -összefüggést még tovább bontva, az öl már önmagában végtelenül kétértelmű. Utal az anyaölre amiből születünk. Az él szóba megy át. Innentől kezdve az egyensúly megértése felé vezet a szó. Ugyanúgy mint a STN ősgyök. A nyelvünk a kettősség megtapasztalását is tanítja, a végletek találkozását egy-egy szóban, vagy ősgyökben. A Föld szó rovásképeiben a körkereszt, Isten pecsétje jelenik meg, majd egy forgó spirál benne, (ó-ból ő). Ez a születő életre is utal, mert a magzat képe a rovás-ő. Ezután a hármashalom (L) és a DŐLő kereszt (D) növekszik. Természetesen lentről fölfelé építve a képet, összességében úgy néz ki mint a gömb alakú Földből kinövő hármashalom, tetején egy kereszttel. Figyeljük meg Szűz Mária lábai alatt a kígyót, mely a Földre tekeredik. Lábainál a holdsarló: a rovás-ny betű is látható. Fény ligatúra (összerovás) Fenn a fény, a megfoghatatlan láthatatlan űr, és az anyagi világ találkozásában. Ugyanezt az értelmezést kapjuk a Földön állva is, ha tudjuk, hogy a Föld gömbölyű... Rovás F (Föld) alakváltozatok: Rovás NY (Anya) alakváltozatok: Rovás É alakváltozatok: Fischer Károly Antal gyűjtése nyomán. A fény tömörebb ligatúrája a napkereszt. Forgó: perdülő és forduló jelek a különböző kultúrákban és kapcsolódó tudományos képeken A szvasztika: a felülnézeti világmodellek megjelenítője, ezért 4-es szimmetriával bír. A négy elem feletti hatalom, a négy égtáj és a Paradicsom jelképe is. A szvasztika: Egy változatlan középpont körül végbemenő változás jelképe. (Yotengrit) Forgó rózsa - Napforgó búzából A Világfa felülnézeti képe. A Nap, így a csillagok, az örvények, és a viharok jelképe is. Ilyen alakja van a kilövellő napszélnek a Nap forgása miatt. A Földön a viharok és a víz örvénylésének iránya attól függ, hogy a déli vagy az északi féltekén vizsgáljuk. A szvasztika: a világfa következő szintjén, a galaxisok magasságában is értelmezve van. A négy szent égi folyó (kiáradnak a dicső, paradicsomi honból) a Tejút és más 4-fő karral bíró galaxisok jelképe. 18. sz. karcagi szűrhímzés Itt (mint ahogy a Napnál is) az irány már nem egyértelmű. Hiszen ki mondja meg nekünk, hogy alulról, vagy felülről látunk egy galaxist vagy egy csillagot? Székelykapu A forgás iránya tehát mindkettő lehetőséget tartalmazza. Ezért van olyan sok összetett világmodell ábrázolásban duplán benne a szvasztika. Minden nézőpont kérdése, a jelképek pedig azt tanítják, hogy több nézőpontból fejtsük meg őket. Kapcsolódó gyűjtemény több mint 130 képpel: http://www.vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=2875 (Forrás: Bednarik Richard/Világbiztonság.hu) (Forrás: Világbiztonság) Továbbá: - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - Magyar mitológia és rovások: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - Az Arvisurából - részlet 1.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html - CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html - Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html - TURÁNI NÉPEINK/1: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink.html - TURÁNI NÉPEINK/2: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/turani-nepeink2.html - RÉGÉSZET ÉS TÖRTÉNELEM - Turáni népeink: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/07/regeszet-es-tortenelem-turani-nepeink.html - A BESZÉDES ZÁSZLÓK - Turáni népeink: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/11/a-beszedes-zaszlok-turani-nepeink.html - Szkíta hitvallás: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/szkita-hitvallas-nagy-gabor-2014-januar.html - A KÁRPÁT - MEDENCE A FÖLDI PARADICSOM: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/09/a-karpat-medence-foldi-paradicsom.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

Böjte Csaba és az ausztráliai magyarok üzenete a Világtalálkozónak http://youtu.be/L-zUSxA9c60

[ATTACH]

Az őrségi = ősrégi jelkincs A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház nem csupán egy különleges szépségű őrségi szállás, hanem a magyar írástörténeti kutatások fontos terepe is. A szálláson megpihenő vendégek megtekinthetik a portán kialakított Sindümúzeumot és meg is beszélhetik a szállás írástörténész gazdájával a szakterület napirenden lévő kérdéseit. A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal Mivel a szálláson megpihenő vendégek és az utcáról betérő látogatók között - nyilván a Sindümúzeum ismertté válásával párhuzamosan - egyre több néprajzkutató, régész, történész és nyelvész akad, ezek a beszélgetések gyakran érdekesek és tanulságosak. Van annak némi bája, amikor a Sindümúzeum tárgyai segítségével az ELTE tanárának sikerül bebizonyítani, hogy az ELTÉ-n a székely írás humanista feltalálásáról máig oktatott szégyenletes kitalációnak nincs tudományos alapja, de ellenkezik a székely írás és a magyar népi jelkincs tényeivel. A Sindümúzeum tevékenysége elsősorban az őrségi jelkincs feltérképezésére összpontosít (összhangban a szállás tájjellegű voltával), ezzel egyúttal a magyar népi jelkincs és a székely írás eredetét, összefüggését is tisztázza. Mindeközben az írás kialakulásáról, tehát a világ számára is érdekes, eddig félreértett kultúrtörténeti folyamatról is lényeges megállapításokra jutunk (az írást nem a könyvelés, hanem az ősvallás igényei hívták életre). Az Őrségben a mai napig készítenek kőkori eredetű jelekkel ellátott edényeket. A lap alsó felében lévő táblázatok alapján belátható, hogy az őrségi jelkészlet lényegében azonos, vagy rokon egyrészt a magyar népi jelkészlettel, másrészt az antik írásrendszerek (a székely és a hettita hieroglif írás, valamint az indiánok legkorábbi jelrendszerének) jeleivel. Az ezer évvel ezelőtti vallásváltás miatt ma már sem a néprajztudomány, sem az őrségi fazekasság nem ismeri az őrségi népi jelek eredeti jelentését, vagy ilyen tudásra csak kivételesen akad példa, mint a rontáselhárító tárgyként megőrzött veleméri sindü égigérő fáján lévő "us" (ős, isten) jel esetében. A mintakincset azonban máig alkalmazzák, sőt esetenként a jelek óvó-védő szerepének az emléke is megmaradt (például az X alakú jelet is így ismerik a néprajzkutatók, a jobb fazekasok pedig a tejesköcsögökön máig alkalmazzák). Az archaikus őrségi fazekasjelek a székely rovásírás jeleivel azonosak, egy szó- és mondatjeleket alkalmazó íráshasználati mód emlékei. Elolvasásukat és megértésüket az 1990-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunka, a székely betűk akrofóniájának rekonstruálása tette lehetővé. Ez azt eredményezte, hogy a legfontosabb jelek esetében ma már tudjuk, hogy a rovásbetűink milyen szójelből alakultak ki, s ezek segítségével el tudunk olvasni, meg lehet érteni néhány elfeledett őrségi fazekasjelet, az ősvallás jelkészletéből reánk maradt rövid írásos üzenetet. A szállás vendégei és a Sindümúzeum látogatói olyan tudással gazdagodhatnak, amilyennel sehol másutt nem találkozhatnak. Ahogy azt többen megfogalmazták: Kinyílt előttük egy addig ismeretlen világ. Ebből, a szálláson folytatott kutatómunka eredményeiből, nyújt ízelítőt az alábbi néhány cikk. Szárnyas napkorong üdő jellel: Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekas pohara a több ezer éves szárnyas napkorong minta őrségi változatával; a székely írás segítségével minden részlete elolvasható; az elemi jelek a szár "Úr", a jó "folyó" és az üdő/idő szavakat rögzítették (ezeknek a székely írásban az "sz", a "j" és a sugaras napot ábrázoló "ü" betű felel meg) Egy őriszentpéteri tál jelei: Az őriszentpéteri tál a Szikszay Edit Néprajzi Gyűjteményből Az 1773-ban készült szép őrségi tál a jelhasználatot illetően átmeneti állapotot tükröz. Ebben a korban a pogány hagyományok már évszázadok óta visszaszorultak, az ősvallás szertartásait rég elfeledték, legfeljebb a népies babonaság szokásai között maradtak meg valamelyest. A török idők a faluközösségek hagyományait elpusztították, a régi rend az ország nagy területein megsemmisült. A török időket követő idegen telepítések sok tájegységünkön nem csak a magyar hagyományok helyreállítását tették lehetetlenné; hanem azt is megakadályozták, hogy a töröktől kiürített területeket a magyar parasztság újra benépesítse. A szerencsésebb vidékeken, ahol az eredeti lakosság megmaradt, a fazekasok ugyan még őrízték a régi jelképeket, de azokat már alig értették, elsősorban díszként hasznosították őket. Feltehetően ennek köszönhető a fenti őrségi tál "díszítése" is. A tál közepén a körbe zárt pontot találjuk, egy forrást ábrázoló napjelképet (a napisten minden jó forrása), amely a felülnézeti világmodellek közepét szokta jelezni. Körülötte azonban nem négy, hanem öt "eget tartó fa" képszerkezet van, pedig a világmodellekben négy (esetleg nyolc) szokott szerepelni a hasonló jelképekből. Ugyanez mondható el a Ten jelek és a "Nagy Óg" mondatjelek számáról is. A Nagy Óg mondatjelek és párhuzamaik jellegzetes sarokjelképek voltak, ezen a tálon azonban sormintává degradálódtak. Ezen az őrségi tálon az "n" (nagy) és az "o/ó" (Óg) jelek is vízszintesek, ahogy azt a képszerűségük megköveteli. A nagy jel ugyanis egy dombot ábrázol (ilyen a hettita hieroglif írás "nagy" szójele is), az "o/ó" jel pedig az ég boltozatát (az eurázsiai mítoszokból azt is tudjuk, hogy az égbolt ívének szélei azért hajlanak vissza, mert a Föld sarkához ütközvén, kicsorbultak). A székely rovásírásban e jelek függőleges állásúak, mert pálcába róni csak függőleges és ferde vonalakat lehet, vízszinteseket nem. A tál napjelképe és az azt övező öt "eget tartó fa" kompozíció az ég jel csúcsán található, ami egyrészt utal a sarok hegyén álló égigérő fára (az egész kompozíció virágszerű, s az archaikus cserépedényeken lévő virágok az égigérő fa jelképei szoktak lenni). Az ég jel felbukkanása azt jelzi, hogy amit a tál közepén látunk, az az égi világ, közepén az Istennel. Az őrségi tál közepén a székely írás "ly" (lyuk) jelével azonos napjelképet találunk; ez a jel a sumer írásban a "kút, forrás", a kínai és az egyiptomi írásban pedig a "Nap" jele (mert a Nap minden jó kútfeje és forrása) Az őrségi tálon többször is megjelenik az "eget tartó fa" képszerkezet, amelyben a fa népmeséink Tejúttal azonos égigérő fája, amely ez esetben is kettőskereszt alakú; a kettőskereszt istenjelkép, a székely írás "gy" (Egy) jele Az őriszentpéteri tál Ten jele (a szó a magyarok Istenének régi neve, isten szavunk második szótagjával azonos); a nikolsburgi ábécében megtalálható "nt/tn" (Ten) jel megfelelője Az őriszentpéteri tál "ég" jele az "eget tartó fa" képszerkezet jelszerű változata, a székely "g" (ég) jellel azonos Az őriszentpéteri tál "nagy Óg" mondatjele fentről lefelé a székely írás "n" (nagy) és "o/ó" (Óg) jeléből alkotott montázs; Óg Básán uralkodója az Ószövetség szerint a sémi népek honfoglalása előtt; a görögök Heraklészként emlegették és a szkíták ősapjának tartották; neve a magyar sarok (szár Óg) "Óg király" szóban is fennmaradt (a sarkoknak külön istene volt, mert csak ott érintkezett egymással a Föld és az ég) Egy szentgyörgyvölgyi csupor jelei: A szentgyörgyvölgyi csupor a körbefutó "négy jó" (négy folyó) felirattal Szentgyörgyvölgy az Őrség egyik települése, jelei is őrségiek. Az egyik szentgyörgyvölgyi falunapon a község kultúrházában volt kiállítva néhány régi szentgyörgyvölgyi tárgy, közöttük a fenti cserépedény is. A rajta lévő jelek miatt lefényképeztem. A csupor testén két szójelből álló mondat ismétlődik körbe-körbe, ezért nem lehet tudni, hogy balról jobbra, vagy jobbról balra kell-e olvasni ezt a mondatot; amint azt sem, hogy a két jel közül melyik az első. A négy függőleges vonal a magyar számrovás 4-es számjele. A kacskaringó alakú jel a "jó" szójele (ugyanezt jelenti a csukcs szójelek között is). A jó szavunk az Isten egyik állandó jelzője; egykor "folyó" jelentésű is volt - ezért ábrázol a jel egy égig csapó hullámtarajt. Ez az égbe vezető folyó a Tejút, amely az ősvallás szerint azonos az égigérő fával és az Istennel. Azaz a körbefutó és ismétlődő mondat a "négy folyó" értelmet rögzíti. Ez a négy folyó az Éden négy szent folyója, amelyek az archaikus cserépedényeinken rendszeresen felbukkannak legalább a hun kor óta (azonban a leggyakrabban csak négy függőleges hullámvonal képében). A négy szent folyó a Tejútból kapja és viszi tovább az isteni teremtő erőt jelentő vizét a Föld négy tájára. A szójelekkel írt "négy jó" (négy folyó) mondat; ezen az ábrán jobbról balra olvasható el, de - mivel a körbefutó jelsornak nem ismerjük a kezdőpontját - a helyes olvasási sorrend lehetett balról jobbra haladó is Egy szentgyörgyvölgyi korsó jelei: A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó oldalnézete Ezt a korsót is azon a fentebb említett falunapi kiállításon volt szerencsém lefényképezni. Áldja meg az Isten azokat, akik megőrizték és kiállították! Jól tudták, hogy kincseket őriznek és állítanak ki. Bizonyság ez arra, hogy a régi házak padlása és a fel nem tárt műgyűjtemények egy sor értéket rejthetnek még a magyar írástörténet kutatója számára. Ez az első pillantásra nem feltűnő korsó fontos tudományos kérdéseket segít eldönteni. Azt ugyanis, hogy voltak-e, vannak-e a székely írásnak szójelei; a székely betűk szójelekből alakultak-e ki; s e jeleket a magyar nép alkotta-e meg? A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó felülnézete; a székely írás "ly" (lyuk) jelének közepén van a lyuk, a korsó nyílása A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje (fotógrafika) A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje két dolgot tesz nyilvánvalóvá: - Egyrészt azt, hogy a korsó "díszítésének" megalkotói ismerték a felhasznált jelek jelentését (a lyuk szójele a korsó száját jelöli ki). - Másrészt azt, hogy az Éden (ennek térképe a felülnézeti világmodell) és az edény (archaikus népi cserépedényeink állandóan visszatérő témája az Éden jelképes ábrázolása) szavak nem véletlenül, hanem az ősvallási képzetek közös gyökere miatt hasonlítanak egymásra. A szentgyörgyvölgyi világmodell lyuk szójele (a székely írás "ly" betűjének előképe) A körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel az egyiptomi és a kínai írásban a Nap jele, a sumerben "kút, forrás" jelentésű, a székely írásban a "ly" betű. A székely írás elődjét jelentő magyar hieroglif írásban ez a jel a lyuk szójele (erre példa a most elemzett szentgyörgyvölgyi korsó jele is). A szentgyörgyvölgyi világmodell ég szójele (a székely írás "g" betűje és a kínai lolo írás "ég" szójele azonosítható vele) Bél isten jele rontáselhárító szerepkörben: A magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas által készített hagyományos őrségi tejesköcsög az X alakú rontáselhárító jellel, Bél isten jelével Az X alakú jelről tudja a néprajztudomány, hogy apotropaikus, azaz óvó-védő jel (tejesköcsögökön, meg tetőcserepeken szolgált), de nem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen ilyen alakja van az óvó-védő jelnek. A székely rovásírás segítségével azonban kideríthető, hogy ez a jel (amely ma a "b" rovásbetű), eredetileg Bél fiúisten jelképe volt. A jelforma a négy szent folyó térképe, amelyek forrása a világ szakrális közepén (azaz belsejében) található. Magyarszombatfai tál Föld jellel: A magyarszombatfai tál A magyarszombatfai tál Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas tulajdonában van, a műhelyében megtekinthető. A nagyapja készítette vagy 80 évvel ezelőtt. A tál mintája egy szép felülnézeti világmodell, amelynek legfontosabb alakzatai a székely írás "f" (Föld) jelét juttatják az eszünkbe. Amíg azonban a székely jel lineáris, ezen a tálon részletgazdag, képszerű ábrázolást találunk. A tál jelmontázsa többféle értelmezést és megközelítést tesz lehetővé, de ezek ugyanazt az ősvallási témát járják körül. A körbe zárt kereszt, vagy X a székely rovásírás "f" (Föld) jelével azonos A tál közepén lévő X a székely írás "b" (Bél) jelével egyezik meg; az Ararát tövében eredő négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) térképe (ezek a vize az ősvallási képzet szerint a hegy tetején álló, az Istennel azonos Tejútból származik) A körbe zárt pont a székely írásban a "lyuk" jele (egy szokásos napjelkép) A sugaras napábrázolás a székely írás sugaras Napot ábrázoló "ü" (üdő) jelével azonosítható A világmodell négy sarkán a hegyet ábrázoló sarok jelek vannak, amelyek a székely írás "s" betűjével és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jelével is kapcsolatot mutatnak Az "eget tartó folyó" képszerkezet a Tejutat ábrázolja A tál "folyó" jeleinek egyike; a székely írás hullám alakú "ak" (patak) és "ü" (ügy) jeleinek rokona Magyarszombatfai korsó a négy szár mondattal: A magyarszombatfai korsó felső részén a négy és a szár szójele fut körbe; alatta pedig (a feje tetejére állítva, azaz a korsó közepe felől nézve) a nagy ég mondat ismétlődik A négy szár mondat A nagy ég mondat Az "us" (ős, isten) szójele Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa ábrázolásával; a fa tetején a székely írás "us" (ős) jele látható, amely a hettita hieroglif írásban az "isten" szójele Az ősi jelek jelentését illetően a régi tudásból alig maradt meg valami. E sorok írója fedezte fel, hogy a magyar népi jelkincs a székely rovásírás jeleivel összevethető, sőt a segítségükkel megérthető és esetenként el is olvasható. Az fenti cserépen látható veleméri égigérő-fa ábrázolás "ős" jele segít elfogadni a fenti állítást. Ugyanez a jel a hettita hieroglif írásban az "Isten" jele. Isten szavunk "ős Ten" értelmű - azaz ős szavunk is az Istenre vonatkozik. Az egyezés nem véletlen, hanem rendszerszerű, mert a hettita hieroglif írásnak kb. 20 jele megtalálható a székely írásban is. Ráadásul a hettita "Isten" szó Estan-nak hangzott - vagyis az egyezés genetikus. Antal József, a fenti cserép néhai gazdája szerint a sindüre "az Isten valamicsodája" van rajzolva s ennek tulajdonította, hogy az 1928-as nagy vihar idején nem sérült meg a tető. Berze Nagy János pedig azt írja az égigérő fáról szóló kötetében, hogy a magyar nép az Istennel azonosította ezt a fát. Mindebből - és a hasonló párhuzamok sorából - nyilvánvaló, hogy a veleméri (őrségi, vagy magyar népi) jelkincs egyértelműen azonosítható egyrészt a székely írással, másrészt a hettita írásban is megjelenő ősvallási eredetű jelkinccsel. Jóma (is)ten mondatjele: A magyarszombatfai tál égigérő fát ábrázoló, a székely írás segítségével elolvasható mondatjele a Jóma ten "jó magas isten" szöveget rögzíti. A lyuk szójele: Magyarszombatfai tányér a szár és lyuk szójelekből alkotott felülnézeti világmodellel Az atya szójele: A magyarszecsődi templom freskójának részlete az atya jelével A magyarszecsődi katolikus templom belsejében szép freskókat találunk. Közülük mutatunk be egyet a fenti képen, amelyen a székely írás atya szójelét találjuk meg az égigérő fát jelképező virágzó növény tövében. A jelet ma a székely írás "ty" (atya) jeleként ismerjük. A magyarszecsődi alkalmazás (az "atya jeléből növő virág" képszerkezet) nem példátlan a magyar népművészetben, hortobágyi szarukürtön és nógrádi hímzésen is van párja. Azt az ősvallási eredetű vallási tételt fejezi ki, miszerint az atyaisten minden életerő és bőség forrása. Az ábrázoláshoz azért használták a székely írás atya jelét, mert ez a képszerkezet általánosan elterjedt és közismert volt. Az Eurázsia észak-keleti részén elterjedt, ősvallási jelentőségű égigérőfa-ábrázolások jellegzetessége, hogy a fa székely jelek párhuzamából áll, vagy ilyeneket is tartalmaz (mint pl. a gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fája). Ez a magyarszecsődi ábrázolás ennek az ősvallási hagyománynak megfelel. A magyarszecsődi templom Dana ten mondatjele: A magyarszecsődi templomnak van egy másik írástörténeti jelentőségű emléke is. Fettich Nándor régész ugyanis készített egy rajzot a templom keleti végéről, a tetőcsúcs alatt található jelekről. Ezek téglából vannak kialakítva, be vannak vakolva és meszelve. A templom leírásai már igen korán megemlítik őket. Aki ma veszi őket szemügyre, csak három keresztet talál a templom oromzatának csúcsán. Fettich Nándor régész rajzán azonban a középső keresztnek még van egy kalapja, amely a nikolsburgi székely ábécé "nt/tn" (Ten) jelével azonosítható. Ugyanez a jel fordul elő a székelyderzsi rovásírásos téglán is. S amiképpen a székelyderzsi téglán nem tudtak mit kezdeni vele a megfejtők, azonképpen a magyarszecsődi templom ormán is zavaró körülménynek bizonyulhatott. Lehetséges, hogy valamelyik restaurálás alkalmával a talán egyébként is szétfagyott kalapot leverték a középső keresztről s azt csak Fettich Nándor rajza őrizte meg nekünk. A jel a "d" és az "nt/tn" ligatúrája. A magyarok Istenének régi nevét (a Ten d-vel kezdődő változatát) őrzi az Erdélyben ma is használatos "Dana verjen meg!" mondáshoz hasonlóan. Isten szavunk ugyanis egy ma már nem értett jelzős szerkezet, eredetileg am. "ős Ten". A Ten szótagnak (a régi névnek) felel meg a Dana, vagy az Anonymusnál fennmaradt Du istennév. Fettich Nándor rajza a magyarszecsődi templomról, az oromzat csúcsán a Du/Dana ten mondatjellel; ma - talán egy restaurálásnak "köszönhetően" - csak három kereszt látható ugyanott A magyarszecsődi Du/Dana ten (Du/Dana isten) mondatjel Fettich Nándor nyomán A Du/Dana ten - mai magyarsággal: Du/Dana (is)ten - ligatúra ismert előfordulása a székelyderzsi rovásírásos téglán; a téglára jobbról balra a "Miklós, Du/Dana (is)ten papp(j)a" mondatot írták A mártonhelyi Szent kristóf-freskó jó szójele: A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó fényképe Az elcsatolt Muravidék egyik települése Mártonhely (Martjanci), amelynek gótikus temploma a székely "j" betű eredetének kérdését is megvilágítja. Van ugyanis a templom keleti falán egy hat méter magas Szent Kristóf-freskó. Ez a szent a vállára emelve vitte át a kis Jézust egy folyón (a folyó a Tejút lehet). Kristóf ma már nem szerepel az egyház hivatalos szentjei között, de a freskó ma is hívja a híveket a misére. A szent öltözete jellegzetes sztyeppi eredetű magyar viselet, amelyre jellemző a méltóságot jelölő öv. A freskót készítő mester a folyó ábrázolását a jó "folyó" szavunk szójelével oldotta meg, azaz nem képet festett a folyóról, hanem egy képszerű jeleket alkalmazott. Ezek a jelek egyrészt képszerűen jelölik a hullámfodrokat, másrészt fonetikusan is rögzítik a jó szavunkat, amelyik abban az időben még őrízhette a "folyó" jelentését is. Ez a jelszerű ábrázolás magyar jelenség, összefügg a magyar jelkincs ősiségével, az írás és a rajz - a magyar kultúrában tapasztalható - szoros rokonságával. Ez a szójel csak emlékeztet a székely írás "j" betűjére. A freskótechnikának megfelelően ívesen kanyarodik, azaz nyoma sincs benne a rovástechnológia miatt később kialakuló szálkásságnak, merevségnek. A freskó alapján belátható, hogy a székely "j" betű a jó szójeléből alakult ki, s a ma ismert formája a rovástechnológia következménye. A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó A freskón a jó "folyó" szót rögzítő jelek Az egyik mártonhelyi jó "folyó" szójel (ebből a formából alakult ki a székely írás 1-eshez hasonló "j" betűje) Az ország szójele: Regedei régi cserépedény az ország jelével A Föld szójele egy veleméri sindün: Veleméri rajzos sindü a székely írás X alakú "b" (Bél, belső) és körbe zárt kereszt alakú "f" (Föld) jelének párhuzamából alkotott felülnézeti világmodellel (az egy forrásból négy irányba tartó, a Földet négy világtájra osztó szent folyók ábrázolásával) A jó "folyó" szójele: Korsó Fraz Simon őrségi gyűjtéséből a jó "folyó" kacskaringó alakú jelével A víz jele: Veleméri rajzos sindü a körbe zárt pont alakú lyuk jellel (napjelkép) és a hullámvonal alakú víz (folyó) jellel A szár szójele: Szentgyörgyvölgyi tál a szár jellel A sarok szójele: Vas megyei lepedőszél az égigérő fa és (a tulipánokban) a világhegy ábrázolásával (a sarok szójelével) Dana isten és az ég jelképe: Veleméri festett láda felülnézeti világmodellel; a kereszt alakú világábrázolás a székely "d" (Dana) megfelelője lehet; a világmodell negyedeiben az eget tartó folyó képet találjuk, amely a székely "g" (ég) és "j" (jó) megfelelőiből alkotott ligatúra Hasonló írástörténeti tanulságokkal szolgál a honlapunkon olvasható cikksorozat és a veleméri Sindümúzeum, a magyar hieroglif írás egyetlen múzeuma. A magyar jelkincs rétegei és párhuzamai táblázatokban: Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának eleje (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is) Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának vége (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is) A székely írásból hiányzó "ország" jel; valamint ligatúrák és ábrázolási konvenciók a magyar népi hieroglifák között Az őrségi jelkészlet egy része megtalálható a veleméri rajzos sindükön is; e táblázatban bemutatjuk ezek hettita, kínai és indián megfelelőit is Az uralmi jelvényeinken (a Szent Koronán, a jogaron, a koronázó paláston és a címerben) alkalmazott jelek és rokonságuk táblázata Székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről, honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról, uralmi jelvényeinkről, valamint az énlakai és a tusnádi rovásfeliratból. A Szent Korona székely rovásjelekkel rokon hieroglifái; (e táblázatok Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók) Dél-dunántúli hieroglifikus feliratok: Illegális fémkeresés eredményeként évek alatt összegyűlt, jelentős mennyiségű régiség jutott el a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeumba (sajnos, a legértékesebbeket előzőleg már külföldre vitték). A tárgyak restaurálása és leírása jelenleg folyik. E cikkben néhány fémtárgy írástani elemzését kezdjük el. (1) Fellelési körülményeikből csak az ismert, hogy valahol a Dél-Dunántúlon kerültek nejlonzacskóba. A kutató által velük együtt őrzött (a jelen cikk témáját nem képező) további tárgyak a XIV-XVII. századra jellemzőek. E századoknál a most tárgyalt hieroglifikus feliratok – pogány gondolati rendszerük miatt – idősebbnek tűnnek. 1. ábra. Az írástörténeti-vallástörténeti környezet hieroglifikus írásemlékei Az újonnan előkerült dél-dunántúli írásemlékek (anyaguk, méretük, stílusuk, állapotuk és jelhasználatuk alapján) azonos kulturális forrásból valók. Jeleik egyeztethetők a sztyeppi ősvallás jeleivel; amelyek a népi és az egyházi jelkészletben (1. ábra), valamint a székely írásban napjainkig fennmaradtak. Jelentést hordoz a tárgyak alakja is. A felső rész általában az égi országot jelképezi (2), vagy a sztúpa alakját vette fel (4. ábra). Egyes tárgyakon az alsó rész határozottan vékonyabb; mert az égbe vezető út, amit jelképez, szintén keskeny (nehezen járható). A töröttségük összetörve eltemetett sírmellékletre (egy pogány szokásra) utal. A tárgyak a törékenységük miatt hétköznapi célra (például lószerszám díszeként) eleve használhatatlanok. Rendeltetésük a halott búcsúztatásához kötődhetett: azért törékenyek, mert a temetéskor szokás szerint ketté kellett őket törni. A tárgyak és felirataik a holt léleknek mutatták az égbe vezető utat. A jelek pontatlansága a poncolás és a hevenyészettség következménye (az írástechnológia ez esetben is meghatározta a jelformát). Formájukat és mondanivalójukat illetően is hasonló tárgyak a sztyeppi kultúrkörből (a szkíták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok hagyatékából) ismertek (2. ábra). 2. ábra. A dél-dunántúli emlékek párhuzamainak felső része hármas tagolású (az égi országot jelzi), alsó részükön pedig az égbe vezető út elolvasható ábrázolása (hegyek sora, vagy égigérő fa) látható; balról jobbra: szkíta "jó napistenhez (vezető) sarok", avar "Egy (Is)ten országa", dél-dunántúli "Északi sarok országa", honfoglalás-kori "Magas kő országa", hun "Egy (szent, isteni) sarok" A Dél-Dunántúl pogány hagyományai jórészt az avarhunoktól származhatnak; mert – leleteik alapján – a honfoglalók nem jutottak el jelentős számban e területre, miközben az avarok nagy tömegei élték meg itt a honfoglalást. A hunok és az avarok használták a későbbi székely írás jeleit; ezért a csoportba tartozó írásemlékek karakterei székely jelekkel azonosíthatók. Az új leletek a székely írás eredetéről, dél-dunántúli elterjedtségéről és jellemzőinek változásáról szolgáltatnak adatokat. A jelek a szemünk előtt válnak képszerűből lineárissá és az ünnepi felhasználásból kialakuló hétköznapi alkalmazást dokumentálják. A hozzájuk fogható dunántúli írásemlékek száma figyelemre méltó, de ezek – az íráshasználat hieroglifikus jellege miatt – nem közismertek (1. ábra). „Magas kő” töredék: 3. ábra. A „Magas kő” töredék és a rajta lévő jelek párhuzamai; a toronytemplom ábrázolásából két hieroglifa alakul ki A „Magas kő” töredéken két szójel, a székely „m” (magas) és a „harmadik k” (kő) jel hieroglifikus előzménye látható. E két szójel eredetileg a lépcsős toronytemplom, a „magas kő” ábrázolásának két oldala, azaz két lépcső rajza. A paziriki és a tiszalöki szkíta írásemléken, valamint a karcagi csatkarikán e szójelek között egy harmadik jel is felbukkan, amely a toronytemplomon tisztelt isten nevét, (3) vagy jelzőjét rögzíti. (4) A „Magas kő” töredéken a két szójel sorrendje felcserélődött, összeállításuk így már nem felel meg a lépcsős toronytemplom természetes ábrázolásának. Időközben ugyanis az olvasási sorrend megváltozása miatt, a tuzséri honfoglalás-kori lelethez hasonlóan (2. ábra), fel kellett cserélni a jelek sorrendjét. Annak az évezredekig tartó átmeneti kornak az emlékei ezek, amikor a képjelből szójelek keletkeztek. (5) „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék: 4. ábra. A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék felső részének körvonala egy sztúpa alakját, a hegyen álló folyó képzetét idézi fel. (6) A tárgy csúcsdísze a székely írás „sz” (szár „úr”) jele, amely a Tejút/égigérő fa neve, a folyóval/fával azonos Isten jelzője. A hegyen álló folyó tiszteletére utaló jeleket találunk az 531 táján a mervi oázisban készített Szent Koronán, a nagyszentmiklósi kincsen, a komáromszentpéteri honfoglalás-kori hajkarikán (4. ábra) és egy horezmi uralkodóábrázoláson is. A törött tárgy alsó része szabályosan elkeskenyedik, a rajta lévő jelek elhelyezése azonban olyannyira pontatlan, hogy csak a párhuzamok alapján ítélhetjük a sarok szójelének (2. ábra). A „sztúpa” testébe poncolt négy szójel a székely párhuzamok segítségével a „Ragyogó, nagyon nagy folyó” értelmet adja. A korabeli hangzó olvasat ettől valamelyest eltérhetett: „Rá, nagyon nagy ügy”. (7) Töredék nehezen azonosítható jelekkel: 5. ábra. Jellegzetes töredék, felül „Szár (is)ten”, vagy „Szár országa” olvasatú hármashalommal, középen azonosítatlan jelekkel, alul a „Magas kő” mondattal Az 5. ábrán látható töredék három értelmezési tartománya közül kettő jelentése tisztázható. A tárgy felső részén a szokásos hármashalom-szerű körvonal jelenik meg. A középső halomról letört világoszlop-jelkép a szár „úr” szójellel azonos. (8) A két vízszintes vonal között lévő poncolt jelek a részletezettség miatt nehezen azonosíthatók, balról jobbra talán az „ak” (patak, Heraklész), az „u” (ushu „őskő”) és az „sz” (szár) jelek követik egymást. Az elkeskenyedő alsó részen az égbe vezető útra emlékeztetnek a „Magas kő” mondat lépcsőfokai. „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék: 6. ábra. A „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai A töredék felső részén lévő csúcs az Istennel azonos világoszlop (Tejút, égigérő fa, sztúpacsúcs) jele; a székely rovásírásban az „sz” (szár „úr”) jele. A két szélső kiemelkedéssel együtt hármashalmot képeznek s a „Szár országa” értelmet adják. (9) Középen, a két vízszintes vonal között lévő jelek szimmetrikusak, amint a vélük rögzített szöveg is az. (10) - A két szélső jel hullám alakú és vizet ábrázol, (11) a székely írásban az „ak” (patak, Oka, Ókeánosz, Heraklész) és „ü” (ügy „folyó”) jele. (12) - A középső tükrözött jelek az „n” (nagy) változatai. (13) A négy jel megközelítőleg az Ak, a nagyon nagy ügy hangalakot rögzíthette, aminek értelmét mai magyarsággal a „Heraklész, a nagyon nagy folyó/oszlop” mondat adja vissza. A jelvény alsó részén a szokásos sarok szójel maradéka (a székely írás „s” betűjének hieroglifikus előképe) látható. (14) Körbe zárt pont alakú jeleket hordozó töredék: 7. ábra. Napjelképek egy töredéken A tárgyon látható körbe zárt pont alakú jelek a székely írás „ly” (lyuk) jelei. Ez a lyuk a Napot jelenti, amelyet a vallásos hagyomány (Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai alapján) az életfolyó forrásával azonosított. Összegzés: A rendelkezésre álló tudásunk és az írásemlékek száma nem elegendő a pontos, korabeli hangzó olvasatok megállapításához s erre talán soha nem is leszünk képesek, hiszen a múlt egy része visszavonhatatlanul elveszett (15). A tárgyak rendeltetését és a rajtuk lévő feliratok értelmét azonban – úgy vélem – sikerült megközelíteni. E leletek egy szkíta és avarhun gyökerekből táplálkozó honfoglalás-kori ősvallási hagyomány dokumentumai! A kis lemezeken felismerhető hieroglifikus jelrendszert (a székely írás ősét) ez az ősvallási igény hívta életre. Jegyzet: (1) A fényképeket Tomka Gábornak és Hajnal Zsuzsának köszönöm. A budapesti hun jelvény néven bemutatott írásemlék párhuzamait képezik, amelyet korábban több régész hun cikáda fibulaként jellemzett. Később e meghatározás megkérdőjeleződött. A jelvény nem cikáda fibula, s a párhuzamai jobbára honfoglalás-koriak. (2) A hármashalom az „ország” szójele. (3) Az iráni mitológia megőrizte Jima, az özönvíz előtti kor uralkodójának emlékét (vö. finn jumala „isten”!). (4) Ipolyi Arnold szerint az Isten jelzőit (pl. a jó jelzőt) a sztyeppről hoztuk. (5) A lépcsős toronytemplom rajzát eredetileg a természetazonos képnek megfelelően balról jobbra olvasták. Ebből az egységes képből a bal oldali lépcső a „magas”, a jobb oldali pedig a „kő” szójelévé vált. Amikor a rovástechnológia elterjedése miatt az eredeti írásirány megfordult és jobbról balra kezdték írni-olvasni az elkülönült jeleket, akkor alakult ki a dél-dunántúli töredéken látható szembefordított elhelyezés (3. ábra). A hagyományos ábrázolási formák és az eredeti sorvezetés fennmaradása miatt ezzel párhuzamosan megőrződött a paziriki és tiszalöki változatokon lévő képszerűbb elhelyezés is, amit a karcagi csatkarika jelei illusztrálnak. Az írás szabályai nem váltak kötelezővé, alkalmazási területenként eltérőek maradtak. (6) A sztúpa a világoszlop ábrázolása: alsó része a világhegy, csúcsa pedig a Tejút jelképe. Az oldalán körbefutó lépcsők az égbe vezető út lépéseire emlékeztetnek. (7) A szójelek nem képesek a szó alakjának, például a ragozásnak a rögzítésére. A két középső „n” (nagy) jelet az ábrázolás szimmetriája kedvéért tükrözhették (a sopronkőhidai sótartóhoz hasonlóan). Az utolsó szójel olvasata ügy-nek hangozhatott, de a szónak akkor még „folyó” jelentése is volt (vö. a Feketeügy folyónév Erdélyben!). (8) A gnadendorfi vereten az oldalra hajló szélső halmok a Ten „isten” szójelét képezik, ezért a Szár ten „Úristen” olvasatot adják (5. ábra jobb felső sarka). Erre emlékeztethet e töredék felső része is. (9) A szár megfelelője szerepel a szkíta Oitoszürosz (Utu szár, Időúr) napisten nevében is. (10) Talán egy versbe szedett ima részlete. (11) Szimmetrikus szövegek rögzítéséhez alakult ki e vizet ábrázoló jelek tükörkép formája? (12) Az „ak” és „ügy” jelnevek az ég (ék, ág, agy, Egy stb.) történelem előtti szócsaládjába tartoznak. (13) A nagy jelek szimmetrikus elhelyezése az Isten jellemzésekor a „nagyon nagy” kifejezésnek felelhet meg. (14) Az égbe vezető út a sarkok hegyén át vezetett, mert a négyszögletes Föld és a kerek ég csak ott érintkezett. Sarok (szár Ak „úr Ak”) szavunk Heraklésznek (a szkíták ősapjának) magyar neve. E név jelenik meg az ogur „Óg úr” szóban, pl. onogur és magyar (vö. Muagerisz!). (15) Ezek a leletek és a körülöttük kialakuló vita eldöntheti azt a vitát, ami a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka előkerülésekor fellángolt. Annak akkor az volt a lényege (bár ezt a vitatkozók nem mindig fogalmazták meg ilyen világosan), hogy a székely írást használták-e Erdélyen kívül is, hogy a székelység és a székely írás török eredetű-e, hogy a székely írás avarhun örökség-e, hogy a magyarság a hunok és az avarok utóda-e . A vitába csak az akadémikus tudomány arra érdemesnek tekintett szereplői szólhattak bele, ezért a kérdések megválaszolása elmaradt. Javasolt őrségi szálláshely: A veleméri Csinyálóházat (2 háló, 5 ágy, konyha/étkező, fürdőszoba, nagy terasz) egy nászutas párnak, vagy egy gyermekes családnak ajánljuk. Véle egy portán van a Cserépmadár szállás, amelyet szintén ajánlunk (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér). Ez egy százéves parasztház, amelyet gondos felújítás után az őrségi falusi turizmus szolgálatába állítottunk. Valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutas pár helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve - ezért érvényesül a csoportkedvezmény. Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláson (azaz nálunk) is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. Azon a dombon, ahol a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház is megtalálható (a Botszeren) három szomszédos szálláshely együttvéve is csak 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni. - Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér). Villanyposta: [email protected] . Telefon: 06(20)534-2780. Honlap: www.cserepmadar.hu . A szállásdíj kifizethető üdülési csekk és SZÉP Kártya (Széchenyi Pihenőkártya) segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet) A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény. Egész ház: Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj. Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj. 1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj. Egy szoba: Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj. 1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj). A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete Az Őrségben a falusi turizmus szálláshely fejlesztése terén jelentős előrelépés történt az utóbbi időszakban. Ennek köszönhetően sok vendégház és egyéb szálláshely nyílt meg. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Szerencsére kereslet is mutatkozik irántuk, mert az Őrség éppen azt kínálja, amit a vendégek keresnek: a békét, a szépséget és a nyugalmat. A városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Jellemző, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát az örökösök hasznosítanak szálláshely céljára. Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával A jellemzően kicsi őrségi szállások békét és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és az Őrség természeti szépségeit. A fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás létjogosult. Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Nos, ez esetben is az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg? A nyájas olvasó szerencsés helyzetben van, mert könnyen elkerülheti ezt a szemrehányásnak is beillő kérdést, ha az árak és foglalás menűpontra kattint. A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja orgonavirágzáskor (Forrás: csinyalohaz.hu) A magyar hieroglif írás A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki. Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését. A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja. Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható. Ez azonban nem a fazekasok leleménye. Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került. A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál. Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek. Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására. Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján. Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor az égigérő fa szimbóluma. (Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv) ŐRVIDÉK (Várvidék - Lajtabánság), mint BURGENLAND „Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt!” Ruszt várfal Hogyan kerül ez a név – mármint az első – egy nyelvápoló rovatba? – teheti föl a kérdést a jámbor olvasó. Nos úgy, hogy mint minden helynév, ez is nyelvünk szerves része, amely feledésbe merülőben van. Kevesen tudnak róla. Megérdemli hát, hogy rövid történelmi áttekintéssel fölhívjuk rá a közfigyelmet. Úgyszintén a többi őrvidéki helynévre. Tévében, rádióban, sajtóban időnként szó esik Ausztria legkeletibb tartományáról, de mondhatni csaknem kizárólag Burgenlandként emlegetik. Pedig ennek az osztrák megszállás, majd Ausztriához való csatolás előtt a honfoglalás óta Magyarországhoz tartozó területnek mindig magyar neve volt. Mint említettük, a jelek szerint ez a magyar közemlékezetből kihullófélben van. Ausztria keleti és egyben legújabb tartományának e magyar és az ottani magyarok által ma is használt neve Őrvidék – amely nem tévesztendő össze az ennek részét alkotó Őrség (Felső-Őrség) nevű vidékkel –, és nem Burgenland. Az első világháború után ezt a dunántúli, nyugat-magyarországi vidéket, a többi „területszerző” szom­szédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolandó területet, a négy nyugat-magyarországi megye – Pozsony, Moson, Sopron, Vas alapján –, beleértve négy ottani város német nevét is – Pressburg ’Pozsony’, Wieselburg ’Mosonvár’ (később Moson, melyet 1939-ben Magyaróvárral egyesítettek, s ma Mosonmagyaróvár része), Ödenburg ’Sopron’, Eisenburg ’Vasvár’ –, Vierburgenlandnak (’négy megye tartomány’) keresztelték. Miután azonban a csehek szemfülesebbek voltak, mint az osztrákok, és csapataik 1919 januárjában megszállták Pozsonyt, a kezdeti név Dreiburgenlandra (’három megye tartomány’) változott. 1921-től, amikor Pozsony kivételével az országnak ezt a részét, az Őrvidéket, Ausztriához csatolták, egyszerűen Burgenland lett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a 166 km hosszú területen, Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt – Fraknó (Froch­ten­stein), Kabold (Kobersdorf), Lánzsér (Landsee), Léka (Lockenhaus), Borostyánkő (Bernstein), Szalónak (Városszalónak, Stadt-Schlaining), Németújvár (Güs­sing) stb. –, a hivatalból kiötölt német nevet akár helytállónak is mondhatnók. A tartomány kelet, azaz Magyarország felé nyitott, nyugat, vagyis Alsó-Ausztria és Stájerország felé, az Alpok keleti végének – a Lajta-, Rozália-, Soproni-, Lanzsér- és Kőszegi-hegységnek – köszönhetően vi­szony­lag zárt. A Lajta-hegység lábainál fekszik a tartomány tízezer lakosú székhelye, Kismarton (Eisenstadt). Kisebb tájegység a Fertő-tótól keletre fekvő Fertőzúg (Seewinkel) és az ettől délre levő Hanság (Waasen). Vizei az Ausztriában eredő, kelet felé tartó Lajta (Leitha), Vulka (Wulka), Csáva (Stoob), Répce (Rabnitz), Gyöngyös (Güns), Pinka, Strém, Lapincs (Lafnitz) és Rába (Raab). Nemkülönben a 35 km hosszú, jégkorszakból származó, jelentős idegenforgalmi vonzerejű Fertő-tó (Neusiedler See), Európa egyik legnagyobb tava. A Mátyás király és IV. Habsburg Frigyes közti háború idején elpusztult magyar lakosság pótlására e végvidék földbirtokosai betelepítéseinek „hála”, Őrvidék mai területén a magyarság hozzávetőleg már a XV. század végén kisebbségbe került. A németek által lakott terület határvonala lényegében az idő tájt alakult ki. A magyarlakta vidékek – Fertőzug, Kismarton környéke, Felsőpulya (Oberpullendorf) és környéke, a Pinka völgye, Németújvár – kivételével, Őrvidék többségében német nyelvű lett. Borostyánkő vára A Felsőőr (Oberwart) környéki legnagyobb magyar népcsoportot a Pinka völgyi magyarság folyosója kötötte össze Nyugat-Dunántúl magyarságával. Az 1529., 1532., 1664. és 1683. évi török hadjáratok, valamint a magyarországi háborúskodások következtében a hadak útjai mentén, a folyóvölgyekben és a medencékben lakó magyarság, Felsőőr és Felsőpulya környékén kívül, majdnem teljesen elpusztult. E két vidéken való megmaradásukat a nemesi jogok biztosították, ami megakadályozta idegeneknek a nemesi birtokokon levő falvakba való letelepedését, közös földjük vagy tulajdonuk megszüntetését. A horvát menekülteknek az elnéptelenedett falvakba való tervszerű telepítése 1533-ban, Kőszeg ostroma után kezdődött és elsősorban a vörösvári (Rotenturm an der Pinka), a szalónaki, a rohonci (Rechnitz) és a kismartoni birtokon másfél századig tartott. A horvátok azonban nem csupán a néptelen falvakba telepedtek be, hanem a lakatlan erdővidéken új településeket is létesítettek, mint pl. Újhegy (Neuberg), Őridobra (Neuhaus in der Wart), Pónic (Punitz), Horváthásos (Kroatisch-Ehrendorf), Lipóc (Steinfurt), Borosd (Weingraben). Jurisics vár A török hadjáratok és a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc után, a XVIII. század első felében az elpusztult területekre, elsősorban Moson megyében szinte kizárólag németeket telepítettek. A földbirtokosok azonban egyes helyeken, mint pl. Felsőpulyán 1747-ben, magyarokat is letelepítettek. Az 1773. évi népszámlálás idején a mai Őrvidék, a kisebb-nagyobb horvát szigetek kivételével, elnémetesített terület volt, és csupán tíz településen lakott magyar többség. A XVIII. század második felében a gabonatermesztés föllendülésének, Moson vármegye kedvező földrajzi fekvésének, a szállítást megkönnyítő Duna és a bécsi piac közelségének köszönhetően az ottani nemesi birtokok – elsősorban a Fertőzugban levők – jelentős mértékben szarvasmarha-tenyésztésre, gabona- és cukorrépa-termesztésre szakosodtak. Az itteni birtokokra telepítendőket a Kapuvár környéki birtokok lakosai és Csallóköz kisparasztjai közül toborozták. A magyarok által lakott birtokok számának növekedése – 1784-ben 7, 1869-ben 14, 1930-ban 38 – lényegében a Fertő-tó és a mosoni Duna közti vidéket tarka népességű területté változtatták. Ugyanakkor a nemesi jogok 1848-ban való eltörlése nehéz helyzetbe hozta a középkori határvédőknek – Felső-Őrség, Felső­pulya – az Őrvidék középső és déli vidékén élő leszármazottait. A közös földtulajdonjog megerősítette és megőrizte a magyar azonosságtudatot. Eltörlése azonban lehetővé tette a németek letelepedését a magyarlakta településeken. Ezekbe a közlekedési és piacköz­pontokba, mint amilyen Felsőőr és Felsőpulya, a németek a környező falvakból jöttek. Több vegyes lakosságú faluban ez a letelepedés fölgyorsította a magyarok elnémetesedését. Vasjobbágyiban (Jabing) például a magyarság 1828. évi 57%-os aránya 1880-ra 16%-ra, 1920-ra 8%-ra csökkent. Fehérpatak - völgyi vár Az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés fékezte az elnémetesedést. 1880-ban tartották az első, az anyanyelvet feltüntető népszámlálást. Ekkor az Őrvidék mai területének 266 000 lakosából 209 000 (78,8%) német, 11 162 (4,2%) magyar, 42 789 (16,1%) horvát volt. A magyar állam megerősödésének tulajdoníthatóan német ki- és magyar bevándorlás kezdődött. Ezzel egyidejűleg a nem magyarok elmagyarosodásának is köszönhetően 1880 és 1910 között a magyarok aránya 4,2%-ról 9%-ra nőtt, a németeké 78,8%-ról 74,4%-ra csökkent. Faluhelyt azonban az etnikai arányok száz év alatt, 1910-ig bezárólag, nem sokat változtak. Kivéve a Németújvár környéki horvátok lassú elnémetesedését és néhány Moson vármegyei birtok megjelenését. A magyar–német népességhatár ez idő alatt változatlan maradt. A mai helyzethez hasonlóan, az ausztriai magyarok túlnyomó többsége annak idején sem Őrvidéken, hanem a Lajtán túl, főleg Bécsben élt. A császári székhely mágnesként vonzotta a magyar nemeseket, akik magukkal vitték részben vagy egészében magyar személyzetüket is, a kedvező piac pedig több ezer magyar kézművest csábított Bécsbe. Az ott élő magyarok száma az 1840. évi tizenöt­ezerről 1890-ig harmincezerre, 1910-ig negyvenötezerre nőtt. Az osztrák főváros és környéke hasonló hatást gyakorolt a különböző nemzetiségű magyar állampolgárokra is, számuk 1910-ben elérte a 232 000-et. Az Ausztria és Magyarország által elvesztett első világháború után a Saint-Germaine-en-Laye-i béke­tárgyalásokon 1919. szeptember 10-én Magyar­ország nyugati, többségében németek által lakott területét Ausztriához csatolták. Az erélyes magyar tiltakozás nyomán azonban a Sopronban és a Pinka-völgyben tartott népszavazás Magyarország számára kedvező eredményének köszönhetően „csupán” Őrvidék jelenlegi területe jutott osztrák kézre. Somogyvári Gyula - Virágzik a mandula című regényében (1937) állít emléket a Magyarországtól, Ausztriától független ún. Lajta menti Köztársaságért – az osztrák bekebelezés ellen – küzdőknek. A hatalomváltozás következtében a XVI. század óta nyelvszigetekben élő őrvidéki magyarság államalkotó nemzetből nemzeti kisebbség lett. Bár az új országhatár nem akadályozta az azelőtt kialakult gazdasági, társadalmi és művelődési kapcsolatokat, az a társadalmi réteg, amelyik elől a határ elzárta a magyar államot és nemzetet, és amelyik nem bennszülött őrvidéki volt – a köztisztviselők, a hadsereg személyzete, a vasutasok, a tanszemélyzet, a munkások egy része stb. –, nagy számban a mai Magyarország területére telepedett át. Emiatt Őrvidék magyar anyanyelvű lakosainak száma mintegy tízezerrel, kb. 39%-kal kevesebb lett. Ez az elvándorlás különösen a szétszórtan élő magyarságot érintette érzékenyen. Ugyanakkor az Őrség falvaiban élők száma alig néhány százzal apadt. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók, az őrvidéki magyarság legalsó társadalmi rétegének létszáma a kivándorlás következtében csökkent jelentősen. Ez a folyamat az 1920-as években, a mezőgazdaság gépesítése és a jól fizető, elsősorban bécsi ipar miatt, tovább tartott. Pálffy vár A monarchia felbomlása után a magyar politikai menekültek nem ellensúlyozták az Ausztriában és a Bécsben élő magyarság számának a hazatéréssel és a kivándorlással járó gyors apadását. Így pl. a Bécsben 1910-ben élő 45 000 magyarból 1923-ra 10 922, 1934-re 4844 maradt. A kivándorlás és a statisztikai mesterkedések – például a túlnyomó részben magyar anyanyelvű 6507 cigány, bevallása ellenére más nyelvi csoportba sorolása – miatt az őrvidéki magyarok száma az 1934. évi népszámlálás adatai szerint a fél századdal korábbi szintre, 10 442-re apadt. Ekkor a német ajkú, főleg köztisztviselők, kereskedők és kézművesek betelepedése következtében megszűnt a legjelentősebb magyar település, az 1938-ban várossá nyilvánított Felsőőr túlnyomó magyar többsége. Ausztria 1938. március 12–13-i, a náci Németország általi bekebelezése után Őrvidék magyarságának helyzete gyökeresen megváltozott. A náci közigazgatás felszámolta Őrvidéket és Stájerország (Steiermark), valamint Alsó-Duna birodalmi tartományba (Nieder­donau Reichsgaus) sorolta. Ezzel egyidejűleg bezárták a magyar egyházi iskolákat, a náci propaganda és rendőrség pedig a magyar nyelv használatát a családi körre korlátozta. A magyarság addigi erős öntudata, beleértve a jelentős gazdasági erejű földbirtokos nemességet is, valósággal elsorvadt. Most ez utóbbiak is érezni kezdték a kisebbségi sors hátrányait. Jelentős változás következett be a fiatalok gondolkodásmódjában, akik elsősorban az iskola és a hadsereg egyre erősödő náci légkörében szégyenletesnek kezdték érezni magyarságukat. A második világháború után, annak ellenére, hogy Őrvidék, akár Magyarország, szovjet megszállás alá került, a határt és annak átkelési pontjait a Rákosi-féle kommunista rendszer lezárta. Ily módon Őrvidék lakosságának, köztük magyarságának a hagyományos központokkal – például Sopronnal, Szombathellyel – való természetes gazdasági, társadalmi, emberi kapcsolata teljesen megszakadt. A gazdasági csapás mellett a nemzeti tudatot érintő súlyos lelki sebet okozott az, hogy a vasfüggöny és a magyarországi kommunista rendszer lehetetlenné tette a közeli magyar oktatási intézményekkel azelőtt létező kapcsolatot. A magyarországi hatalomváltozás ráadásul kínos helyzetbe hozta az őrvidéki magyarokat, mert magyar és kommunista rokon értelmű szó lett az osztrák közvéleményben. Másrészt az anyaország, amelyik gazdasági fejlődését tekintve Ausztria mögé került, egy művelődési otthon meg a kommunizmus jelképévé vált. Ezek után érthető, hogy azok száma, akik az 1951. évi népszámlálás idején magyarnak vallották magukat – 5251 személy –, az 1934. évi népszámláláshoz viszonyítva – 10 442 – a felére csök­kent. Még nagyobb fokú visszaesés következett be az osztrák állampolgár bécsi magyarok számában – 1934-ben 1042, 1951-ben 384 –, akiknek jelentős része egyszerűen eltitkolta magyarságát. Kaboldi vizivár Az 1955. évi nemzetközi egyezmény és a szovjet csapatok ezt követő ausztriai kivonulása után bekövetkező gazdasági föllendülés és iparosítás idején megélénkült Ausztria lakosságának, s ezzel együtt az őrvidéki magyarságnak is a mozgékonysága. E társadalmi változás következtében felbomlottak az elmúlt századokban kialakult hagyományos falusi, nemzetiségi közösségek. A mezőgazdasági tevékenységüket részben vagy teljesen feladó, naponta vagy hetente az ipari központokba ingázó magyarok német nyelvkörnyezetbe kerültek. Szülőhelyük elhagyása a német nyelv fokozott használatára kényszerítette őket, s a fiatalok apránként nyelvet és műveltséget váltottak. A magyar nyelv elhagyása a magyarországi kommunista rendszer iránti általános utálatnak és annak is következménye volt, hogy így akarták elkerülni a lehetséges hátrányos megkülönböztetést. A magyar nyelvre immár nem volt szükség a gazdasági életben, az iskolában, a munkahelyen, s a vegyes házasságban sem. A magyarok és a németek közti házasságok felgyorsították a magyarság beolvadását. Alsóőrött (Underwart), a legnagyobb őrvidéki magyar faluban a vegyes házasságok aránya az 1949 és 1958 közötti 19%-ról 1969 és 1988 között 60,6%-ra nőtt. A vegyes házasságok arányát a kisebbségi települések kedvező gazdasági, munkavállalási lehetőségei és földrajzi helyzete befolyásolta. A legtöbb német betelepülő két körzeti központba, Felsőőrre és Felsőpulyára érkezett, amelyekben a XX. század elején a magyarság még többségben volt. Emiatt a két helységben a vegyes házasságban élő magyarok aránya 30-ról 38%-ra nőtt. Egy 1964-ben a családnevet, a lakóhelyet, az eredetet és a felekezethez való tartozást elemző felmérés 7600 főre becsülte az őrvidéki magyarság számát, miközben az 1961. évi népszámlálás szerint Őrvidéken 5642 magyar élt. Az 1956-os forradalom vérbe fojtása után Ausztriába érkező 181 000 menekült statisztikailag alig kimutatható mértékben növelte az ottani magyarok számát – 162 000-en nyugatra távoztak, 7772-en visszatértek Magyarországra –, így az 1951-ben kimutatott 5251-ből 1961-re 5642 lett csupán. 1971-ben a népszámlálás ugyan még 5673 magyar nemzetiségű személyt mutatott ki, a beolvadás, a kedvezőtlen népesedési folyamat – elöregedés, az emiatt növekvő elhalálozás –, a növekedő kivándorlás következtében az őrvidéki magyarság száma 1981-ig 4147-re apadt. Az őrvidéki helyzetet a bécsivel egybevetve kiderül, hogy ez idő alatt az állandó bevándorlással pótlódó, osztrák állampolgárságú bécsi magyarok száma az 1951. évi 384-ről 1971-ben 6099-re, 1981-ben 5683-ra növekedett. Az 1981 és 1991 között Magyarországon bekövetkezett politikai változások kedvezően befolyásolták, vagyis növelték az Őrvidéken és Ausztriában élő magyarok öntudatát és a magyar nyelv hasznosságát. Ugyanakkor a vasfüggöny leomlása után az Ausztriában letelepedő magyarok – köztük számtalan erdélyi magyar – számának növekedésével az osztrák állampolgár magyarok 63,1%-kal 19 638 főre, a nem állampolgárok 26,7%-kal 13 821 főre gyarapodtak. A Bécsben letelepedett nem osztrák állampolgárok száma megkétszereződött, a Bécs környékiek és az alsó-ausztriaiak száma 7,4-szeresére nőtt. A bennszülött őrvidéki magyarok száma, elsősorban Felsőőrött és Őriszigeten (Siget in der Wart) 23,5%-kal, az osztrák vagy más állampolgárságú magyarok száma 63,1%-kal nőtt. Az 1991. évi népszámlálás idején a magukat anyanyelvük alapján magyarnak vallók száma 33 459 volt. 58,7%-uk osztrák állampolgár. Ennek csupán 20,2%-a, 6763 személy bennszülött őrvidéki. Egyes feltételezések szerint azonban számuk tízezerre tehető. Szalónaki vár Az ausztriai magyarság túlnyomó többsége a Lajtán túl és Őrvidéken egyaránt szétszórtan él. 36,7%-uk kis nyelvi szigetet alkotva három felső-őrségi településen, Felsőőrött, Alsóőrött (Unterwart) és Őriszigeten. Felsőőr 1592, Alsóőr 669, Felsőpulya 631, Kismarton 257, Őrisziget 223 és Boldogasszony (Frauenkirchen) 215 fővel a legnépesebb őrvidéki magyar közösség. Bár az 1976. július 7-én kelt. ún. népcsoporttörvény a magyarokra is kiterjed, az őrvidéki kábeltévé-társaság a csökkenő nézettségre hivatkozva 1995-ben alaposan csökkentette a magyar nyelvű műsorokat közvetítő csatorna adásidejét. Ez érzékenyen érintette az ottani magyar közösséget, amelynek tájékozódása és nemzeti tudatának fenntartása szempontjából a magyar tévéadás jelentős szerepet játszik. Önálló magyar tannyelvű középiskola 1920 óta nincs Őrvidéken. A felsőlövői gimnáziumban az 1981–1982-es tanévtől magyar nyelvű tagozat, a felsőpulyai gimnáziumban az 1987–1988-as tanévtől ún. pannon osztály létesült, melyben a magyar vagy a horvát nyelvet kötelező tantárgyként oktatják. 1992-ben Felsőőrött kétnyelvű gimnázium létesült magyar és horvát tagozattal. Az óvodák többnyire német vagy vegyes nyelvűek. Az iskolán kívüli magyar oktatás az ún. népfőiskolák keretében történik. Az ausztriai tanító- és tanárképző felsőoktatási intézményeknek nincs magyar tagozatuk. Az úgynevezett Burgenland régi magyar neve tehát Őrvidék. Eisenstadt pedig Kismarton. Jó lenne, ha a ­magyar tömegtájékoztatásban ez tudatosodna, s amennyiben szóba kerülnek, valamennyi őrvidéki település ­magyar nevével együtt következetesen használnák, hiszen mint minden magyar helynév, ezek is nyelvünk szerves részei. Bár a XX. századi, az osztrákok által kitalált Burgenlanddal ellentétben a román Transilvania magyar eredetű, Erdély középkori, latinra fordított Transsylvania változatából való, ha Erdélyt valaki így említené, mindenki fölkapná a fejét. (Forrás: - Asztalos Lajos írása - Kolozsvár – erdélyigyopár) "NEM AZ ATILLA ARANYKINCSEI HORDOZZÁK AZ ÁRMÁNY ÁLNOK HALÁLÁT , HANEM AZ EGYSZERŰ NÉP AGYAG EDÉNYEI, S ÁLTALUK A HÁZAIKBA VALÓ BETEREMTETTSÉGEIK! A HÉTKÖZNAPI SZERSZÁMAIK, A NÉPMŰVÉSZETÜKBEN, NÉPI HÍMZÉSEIKBEN JELEN LÉVŐ VIRÁG ÉS ÁLLAT HÍMZÉSEIK, ÉS AZ AZ INTELLIGENS ÉS TUDATOS NAGYSZERŰ ÉRTELEM, MELY FELISMERI ÉS MEGLÁTJA A RÜGYBEN A VÉGTELEN ÉLETTEREMTŐ ATYA ÉS ANYA EGYSÉGÉT ... AZ EGYIK RÜGYBŐL TÁPLÁLÓ LEVÉL LESZ - A SZER - ETET, ÉS A MÁSIKBÓL VIRÁG PATTAN KI, MELY MAGÁBAN HORDOZZA A MAGKEZDEMÉNYT, AZ ÚJ ÉLET ÚJ REMÉNYSÉGÉT... … ÉS ELMONDHATÓ, HOGY EGY AZ ISTEN! … …MERT MEGVAN EGY ÁGON MIND A KÉT MINŐSÉGŰ RÜGY, VAGYIS ÉLETTEREMTÉS!" - Gábor Kati - NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - Szent Márton a néphagyományban: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - Népi mesterségek listája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

"Az elmúlt évek tendenciáit szemlélve, Romániában csökkent a születésszám, de a magyarok lakta me...

10. Gróf Spanyol Zoltán (ill. Horváth István) Spanyol Zoltán annak a "vízzel hajtott autó" találm�...

A magyar szent korona igazi rejtélye! A magyar szent korona NŐI KORONA - NagyBoldogAsszonyunk koronája, akinek Szent István királyunk ajánlotta fel a koronát! Józsa Judit alkotása Magyarország a Szent Korona országa! Földünk egyetlen Szent,- és Beavató koronája a magyar korona, vagyis ... a Szent Korona értékrendje az egész Földre vonatkozik! Vesztergám Miklós előadása, melyben elmondja nekünk a megoldást is! video: https://www.youtube.com/watch?v=j_C0bE3WV9g A magyar szent korona NŐI KORONA I. (2014. 09. 17.) A szent korona NŐI korona, utal rá a nőnem jele is! Mi a kapocs a mi Boldog (Ász) Asszonyunk, Istár, Eszter és Esztergom között? Figyeljétek meg a Gellért hegyi sziklatemplom szobrát, és a mellén kirajzolódó szívet, amit a két egymáshoz érő galamb rajzol ki! Az országalma és a szent korona is a nőnem jelét hordozza. A kört és a keresztet. Azért van kettőskereszt az országalmán, amiért a szent koronán keresztpánt illetve kereszt található. A kör 2 kereszttel az életadó Anyává vált szívkirálynő jele. A szobor mellett a gyermek tartja az almát hisz ő az Anyakirálynő gyümölcse. Az Anya- és szívkirálynő vele született joga(ara) az országalma, hiszen ő adott életet a gyermekének az almának. Ekként a korona mérete is értelmet nyer. Hiszen női fejre tervezték! A kételkedőknek azt üzenik az égiek, hogy tanulják meg a forráskódot és a magyar nyelvet használni! KORONA O-Ó-Ö-Ő KÖRÖNA KÖR ÖN=NŐ A vagyis A KÖR NŐ A KÖR NŐ a teremtő női minőség, vagyis az ANYA! A KÖR a TELJESSÉG vagyis a TEJESSÉG, az Anya Tejesség szimbóluma. A KÖR a magyar kártyában a SZÍV! A SZÍV KIRÁLY, aki NŐ! Szívkirálynő! Akit a magyarok Nagy Boldogasszonyként ismernek. A MÉH-kas ANYA-MÉH KIRÁLYNŐJE, A MELL-kas SZÍVKIRÁLYNŐJE. A Szent Korona vagyis A Szent Kör Nő, az Anya-TE(L)JES teremtő Isten Anya, akit elárultak, ahogy Istárt is, akit Eszterré alacsonyítottak. Ő a TE(L)JJEL s MÉZZEL folyó Kánaán mögött megbújó SZÍV-ANYA-MÉH KIRÁLYNŐ, aki azt üzeni, hogy újra éledt! A Nő s ég Kora elkezdődött! Vesszenek a hazugságok! spiritEVE A magyar szent korona NŐI KORONA II. (2014. 09. 20.) 3 nappal ezelőtt közzétettem egy olyan információt, ami sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy azt első ránézésre feltételezné az ember. Az üzenet ugyanis nem csupán a magyar történelmet képes újraírni! Nem hiszem, hanem tudom, hogy mire való a korona. Honnan? Onnan, hogy láttam álmomban működés közben. A korona egy tudatmódosító SZERKEZET, amelynek a használatára hosszú ideje senki sem volt képes. Jobban mondva méltó. Az emberiség a korona elárulását követően olyan tudati szintre süllyedt, hogy felfogni sem volt képes annak a súlyát, hogy mitől fosztotta meg magát. Hosszú idő óta most tartunk ott ismét, hogy képesek vagyunk felfogni az Eleink által ránk hagyott spirituális örökségünk mérhetetlen bölcsességét. Ismét tudunk az atomról, az atommagról, a megtermékenyített petesejt fejlődési szakaszairól. S elérkeztünk oda, hogy a tudósok képesek voltak egy részecskegyorsító laboratóriumot felépíteni. Mi köze az élet kialakulásának és a cerni részecskegyorsítónak a magyar szent koronához? Az, hogy az egyre gyengülő hatalom birtokosai a korona megszerzése óta igyekeznek létrehozni azt a fényenergiát, amelyet a koronához rendelt személy képes csak generálni. Annak, aki nem tudja mit keressen, fel se tűnik, hogy a korona szerkezeti vázát megtükrözve megkapjuk a MAGHASADÁS modelljét! Annyi különbséggel, hogy a korona esetében a Királynő AGYA az ATOMMAG. S az Ő teste körül képződik az élet virágaként ismert szimbólum több dimenziós hálós szerkezete. A FÉNY frekvenciáján rezonáló részecskékké transzformálva ezáltal az emberi testet alkotó sejteket. Hobby atomfizikusnak sem kell lenni ahhoz, hogy a koronára rápillantva észrevegyük az "utalást". Csupán ki kell nyitni a szemünket! Apránként mutatják meg nekem is a csodát, amelyet ÉLETnek nevezünk, apránként adom hát én is tovább. Aki meri befogadni az üzenetet, az előtt kitárja kapuit az Élet. S ráébred, hogy sokkal többek vagyunk, mint hisszük. Erre mondja valójában a MAG nyelv, hogy előttünk van az EGÉSZ ÉG ÉSZ - ÉG(re) KÉSZ) ÉLET! Áldás spiriteve SZENT KORONA 3. rész (2014. 10. 09.) Azok, akik nem olvasták az előző 2 részt, talán eztán kedvet kapnak. Egy chilei prekolumbián kabáttu, a Szent Korona, az alsópáhoki tál, egy magyarszombatfai tál, meg egy veleméri tetocserép Föld szójele és a nikolsburgi ábécé f Föld jele A szavak értelmén kell a szó szoros értelmében ÁTRÁGNUNK magunkat, úgyhogy nem érdemes futólag átolvasni a következő sorokat. A türelem rózsát terem. Hatalmas közhely... Viszont, aki végigolvassa ezt az üzenetet, (mivelhogy ez a szöveg egy üzenet részeként érkezett,) az megértheti, mi köze Csipke-RÓZSI-KÁNAK ehhez a mondáshoz, s lesz némi fogalma arról is, hogy Csipkerózsika mégis hogyan kapcsolódik a SZENT KORONÁHOZ? Jó szórakozást kívánok! Ma a "mesék" birodalmába utazunk. A SZENT KORONA a szavak szintjén is egy beavatás! Kezdjük az elemzést a KORONÁNÁL! A KORONA szóban van 2 db úgymond kettős természetű betű. Az "R" és az "N". Az "R" külalakban nagyon hasonlít a "P" betűre. Okkal! Az "N" pedig utalás az "NY" betűre. Tehát R-P és N-NY. Egyszerű behelyettesítés! KORONA KOPONYA Ez az 1. szintje a forráskóddal olvasott szöveg értelmezésének. A 2. szint a szavak értelmével foglalkozik! Ha nem is tudja még elhinni az ember, hogy létezik a forráskód, és hogy azzal olvasva a mai magyar szavaink is megnyílnak, és elmesélik a történetüket, akkor a 2. szinten már elkezdi érezni, hogy itt bizony mégiscsak történik valami... Az 1. szinten tehát eljutottunk oda, hogy a KORONA rámutatott a KOPONYÁRA. A 2. szinten fel kell tennünk a kérdést! Mi köze van az alap fogalomnak a forráskóddal átalakított fogalomhoz? Tehát mi köze a KORONÁNAK a KOPONYÁHOZ? Nem olyan nehéz a kérdés... Hiszen a fejen, a KOPONYÁN viseli az uralkodó(NŐ a SZENT) KORONÁT. A forráskódról azt kell tudni, hogy bizonyít. Minden szinten egyre tágabb értelemben mutatja meg a szavak közötti kapcsolatot, és a szavak önálló értelmét. De van nekünk még egy szavunk, ami most már nem csak a KORONA szóhoz, de a KOPONYA szóhoz is kapcsolódik. Már ha a forráskód valóban létezik, és nem csak hogy létezik, de még MŰKÖDIK IS, akkor a SZENT szónak további utalásokat kell tartalmaznia a KORONA és a KOPONYA működésére vonatkozólag! A KORONA, amit a KOPONYÁN viselnek, SZENT! Olvassuk hát el az 1-es szinten, hogy mit jelent a SZENT szó! SZENT Sok minden feltűnik a gyakorlott szemnek. Látszólag rövid a szó, ám annál gazdagabb tartalommal bír. Benne van a SZÉN, az ÉN és az (IS)TEN szó is. De mielőtt SZÉN-né égetne benünket a sok kavargó gondolat és megtükrözni kezdenénk a szavakat, koncentráljunk a lényegre. A lényeg mindig a dolgok KÖZÉPPONTJA! A mag nyelv a MAGRA vagyis a gyümölcs közepére mutat rá. A dolgok velejére. AZ AGY VELEJÉRE. Ami, mit ad Isten, hát megint csak kapcsolódik a KORONÁHOZ, amit a KOPONYÁN viselünk, hiszen a KOPONYA KÖZÉPPONTJA az bizony maga az AGY VELEJE, az AGYVELŐ. De most figyeljük meg a SZENT szó velejét, vagyis közepét! S-ZEN-T Ott találjuk a ZEN szót! Mai világunkban sokan találkoztak már vele. No nem a magyar hagyományok révén, hanem a ZEN buddhizmus kapcsán. Tibeti - buddhista yamataka mandala Itt mondjuk kitérhetnék BUDDHA és BUDA kapcsolatára, de maradjunk a SZENT KORONÁNÁL, amit a KOPONYÁN viselünk, és aminek a KÖZÉPPONTJA az AGY VEL(EJE)Ő a ZEN helye! Mert hát mi is a ZEN? Van nekünk egy gyönyörű magyarként is ismert szavunk, a ZENE! Szkeptikus kérdés, de sokan fel fogják tenni maguknak, hogy tényleg van köze a ZEN szónak a ZENE szóhoz? VAN! A ZENE szavunk azt jelenti ZEN ÉN. Vagyis ÉN magam ZEN vagyok. ÉN MAG-AM ZEN(E) V-AGY-OK. Csupa-csupa mondanivalóban gazdag szó! MAG-AM MAG-OM MAG-AUM AM-AUM-OM Aki nem ismeri a korona-csakra képét, annak új lehet, hogy az AM-AUM-OM hangok a korona-csakrában rezgő alaphangok. Azok a hangok, amelyek egy egészséges szervezetben felcsendülnek. Ez egy frekvencia. (Yoga óráról ismerős lehet egyeseknek pl. az om mani padme hum...) A 4. hang nyitja a mennyek kapuját. Szép történet ez is, és a legtöbben nem is gondolnák, hogy a KORONA-csakra azért hordja a KORONA szót magában, amiért a királyok fejére KORONÁT tettek. Mert az AM-AUM-OM hangoknak nem csak hangja van, hanem frekvenciája, azaz sugárzása, tehát fénye! Egyfajta glóriája... Ne legyünk naivak! Lehet, hogy nem tudjuk, mert nem emlékszünk arra, hogy kik vagyunk, DE az elődeink sokkal többet tudtak a világegyetem működéséről, mint mi ma. Tegyük hát fel azt az egyszerű kérdést, mert eljött az ideje... hogy ugyan kinek, de annál is fontosabb, hogy MIÉRT jutott eszébe épp a KORONA mint eszköz megalkotása? Miért néznek ki úgy a koronák, ahogyan, és tulajdonképpen a státuszon kívül mire is utalnak? Ha felülnézetből nézzük akkor a legtöbb korona a napkorongot formázza. Miért is? Mert NAPKULTUSZ volt a világ legtöbb pontján? Részben... Mert okkal volt napkultusz, s ez az ok nem abból fakadt, hogy a NAP éltető energia... Az emberiség Ősei ennél sokkal többet tudtak. Ezért is lett a szent korona más... Térjünk vissza a ZENÉHEZ! Ahhoz az állapothoz, amikor a KORONA-csakrában felcsendül az OM hang, s az ember KOPONYÁJÁBAN, azon belül is az AGY VELEJÉBEN megszólal a ZENE. Az AGYBAN a ZEN-ÉN keresztül nyílik meg egy tudati kapu. A csakrákat bemutató hagyományok szerint ott, pontosan ott, ahol a Szent Korona keresztpántjai metszik egymást található a TOBOZMIRIGY. A 3. szem szerve, ami a kisagyba vetíti ki a képeket. S pontosan ezt a szervet, a TOBOZMIRIGYET jelölik az OM hang jelével. S milyen érdekes, hogy a KORONA CSAKRA jelében nem csak az OM hang képjele szerepel, ami NEM mellesleg részben egy 3-as számból áll!!! Nem... a képen találunk még valamit! Az OM hang képjele egy lótuszvirág közepében pihen. A lótuszvirágról pedig hamar eszünkbe jut a NAP-KORON(A)G ábrázolása. Azért is tartalmazza a Szent Korona a ZEN szót, mert ha a T betűt is hozzá toldom észreveszek még valamit. A ZENIT-et! AZ I betű a forráskódban kiemelt szerepet tölt be. Azt mondjuk Isten mindenhol ott van. Ennek értelmében hozzátoldható az Istent jelölő "I" betű szavakhoz. Mivel az S betű úgymond hullámtermészetű, kivehető a szavakból, amikor a szavakat fejtjük. Tehát az "S" betű kivehető az "I" betű beilleszthető. S mi kapunk egy ilyen nagy jelentőséggel bíró szót, amilyen a ZENIT! Nézzük csak mit ír róla a WIKI. (A Wikipédia, a sokszor semmitmondó jegyzeteivel azért olykor meglepően hasznosnak tud bizonyulni... már ha az ember tudja, hogy körülbelül mit is keres.) "Zenit: egy földfelszíni pontba emelt függőlegesnek az éggömbbel való azon döféspontja, amely a horizont felett van. Az ellenkező irányú döféspont a nadír." Ha a KORONA vázát vesszük alapul, akkor hamar feltűnik, hogy a ZENIT a KORONA KERESZTPÁNTJAINAK metszéspontja. A KOPONYÁNAK MINT KUPOLÁNAK a közepe. A TOBOZMIRIGY feletti pont. Puszta véletlen igaz? A SZENT szó következő olvasatait ajánlom mindenki szíves figyelmébe! SZENT SZE(N)T-TESZ SZENT = TESZ ÉN TESZ ÉN = TE ÉSZ ÉN = TESZ ZEN ÉSZ ÉN TESZ ZENÉSZ ÉN Tehát a SZENT Korona TESZ ZENÉSSZÉ ENGEM. Vagyis a SZENT KORONA egy olyan szerkezet, ami a KOPONYÁRA helyezve, az AGYBAN, azon belül is a TOBOZMIRIGYBEN képes megszólaltatni az OM hangot. Amit a KORONA csakra jeléből ismerünk. A korona csakra jeléből viszont azt is tudjuk, hogy annál az embernél, akinél ez a hang megszólal a feje körül megjelenik a LÓTUSZVIRÁG = A (NAP) KORONA! Mivel MEGVILÁGOSODIK! Napbaöltözött Nagyboldogasszonyunk Tehát a szó legszorosabb értelmében fellángol a fejében a megértés FÉNYE! folyt.köv. ©spiriteve Schmidt Roland Hun A Szent Korona felépítése: Részei: - Keresztpánt, tetején kereszttel (kupola-égi uralom) - Párta - Abroncs (9 db csüngővel) (földi uralom) Fellelhető további nézetek a Szent Koronával kapcsolatban: - Az ötvösmunka alapján feltehetően Kaukázusi, avar műhelyben készülhetett. ( Örmények?) (Csomor) - A zománcképek és stílus alapján kopt egyiptomi.( Ludvig Rezső, Vörös Győző) A farasi leletek 1971-től állnak rendelkezésre és az elgondolkodtató elméletet Ludvig Rezső kutatásaiból ismerjük. Kibontani hosszadalmas, de képekben érdemes megnézni és elgondolkodni rajta. A farasi katedrálist 1970.-ben lengyel régészek tárták fel. A templom alapkövét 707-ben tették le, és Remete Szent Pálról nevezték el. Egészen a 13. századig működött a templom. A farasi falfreskókon az apostolok ábrázolási módja azonos a koronánk zománcképeinek ikonográfiájával. Megjelenik a keresztpánt kiterített képe is. Az egyik falfreskón teljes szépségében megjelenik az Istenszülő, „Theotokos" feliratú Mária kép, fején egy zárt, keresztpántos koronával (a Magyar Szent Koronával ? ), a korona tetején az egyenesen álló gömbös kereszttel. Egyik sem zárja ki, így leszögezhetjük, hogy a koronánk kisázsiai eredete igen valószínűsíthető és a korai kereszténység idejére tehető. Korában alakzata, formája vagy maga a korona ismert és a legnagyobb szakrális hatalom jelképe. - Érdekesek, de közvetlenül nem hozhatóak összefüggésbe a ghadamesi oázisban talált (Líbia )téglaleletek melyek mindegyikén besütve a Szent Koronához hasonló sziluett található. (Forrás: Rendek Róbert líbiai tanár) Az erődítmény K.e.2500–3000-ben épült, itt nem messze találta Almássy László a barlangrajzokat, búvárok stb.) A keresztpánt zománcképei ( 8 db.+1 db = 9 db) Az apostolok legtöbbje „pogány” Galileiából származott, mely északi tája Palesztinának és lakóit a zsidók lenézték. Középen (legfelül, földi avatatlanok számára egykor nem látható helyen) a Mindenható és körülötte a hozzá legközelebb álló Péter, Jakab, János található. Ők a teológiai alapok lefektetői, a Jeruzsálemi zsinat létrehozói. Jézus őket engedte be Jarius házába, amikor feltámasztotta annak lányát és csak őket vette maga mellé a getsemáni kertjében letartóztatása estéjén , továbbá ők voltak közvetlenül tanúi a hegyen Jézus megdicsőülésénél.( Pál pedig a damaszkuszi úton) Kijelenthetjük tehát, hogy a keresztpánt felső sorában lévő apostolképek azokat ábrázolják akik közvetlenül látták Jézus megdicsőülését ! A keresztpánton lévő 7 apostol (Pál kivételével) számára jelent meg harmadszor a tanítványok közül (3 a magyar igazság), amikor azok a galileai tengernél Genezáret tavánál (ma Kineret tó) halásztak. (János 21) Az alsó sorban lévő apostolok pedig azokon a területeken térítettek ahol a honfoglaló magyarok elődei éltek. A latin betűk a hatalom, görög betűk a bölcsesség miatt együttesen vannak jelen ( Honorius Augustodunensist XII. sz. szerzetes írása szerint ), mint ma is a magasabb szintű egyházi szertartásoknál. (pl. papszentelés) A világ különböző egyházi helyein megfigyelhető ez ma is pl. Palermó: Montreale katedrális szentélye, wieselburgi Szent Ulrich Ottó féle oktogonja, Cefalu székesegyház, stb. Az akadémiai kutatásban azt a felfogást vallották és vallják, hogy a Szent Korona két, eredetileg össze nem tartozó részből lett utólag összeépítve. Ezt a korona latin és görög felirataira alapozzák. Ez által szerintük, nemzeti ereklyénk, egy latin és egy görög koronából áll. Elméletüket még Révay Péter koronaőr (Túrócz megyei református főispán) 1613-ban írt beszámolója sem „ingatja meg”, amikor is a korona egységes rendszeréről és az azon látható Szűz Mária képről ír. Révay, mint koronaőr, közelről láthatta a koronát. Ma viszont az Istenanya helyén Dukász Mihály képe van. Meg kell azonban jegyezni, hogy a koronaőr munkájában szól bizánci császárokról és királyokról is. De nem nevezi néven őket. A latinos műveltségű koronaőr, feltehetőleg az abroncs görög feliratú képeit véli uralkodóknak, hol ott azok szentek és angyalok képei. Tény az is, hogy néhány megfigyelése pontatlan, de minden valószínűség szerint az Istenszülőt pontosan felismerte. Ha pedig igazat ír a koronaőr, márpedig miért hazudna, akkor a bizánci uralkodók képei 1613 után kerültek a koronára. Ezzel viszont megdől az Árpádok vagy utódaik alatti koronaegyesítés elmélete. (A Szent Korona eredeti történelmi dokumentumai - a koronairatok, annak 1849-es elásása során a földben elrothadtak.) A képek kialakítása rekeszzománc. A pánt vége forrasztott dróttal van lezárva (bordöur vonal) , ami azt jelenti, hogy soha senki nem akart oda több apostolképet felszerelni, mint 8 db-ot. Az így készült eredetileg. Pantokrator zománcképe A korona tetején található a teremtő Atya Isten. Az egész világon uralkodó Krisztus a kereszt alatt királyként, dicsőségben, trónuson (Pantokratorként) Két oldalán ciprusfák (életfa a magyar népművészet visszatérő eleme, a meg nem született lelkek szoktak rajta lenni madáralakban), a nap és a hold találhatóak. Kezében az élet könyve. Paradicsomi kép. A Boldogasszony jelképe a hold, a férfi Istenség jele a nap és a kettő az elválaszthatatlan egység. (a csángóknál még él az Istenanya Istenapa kifejezés). Mai értelemben a Szűzanya és a Fiúisten (Jézus) jelképei. Pantokrátor / mindenható; az ikonográfiában a Mindenség urának királyi jelvényeivel trónon ülő Teremtőt jelöli) A kinövő kereszt is életfa motívumként tekinthető.A 9-es szám a Gyermek száma mivel a 9-es a földi testetöltés száma... Kérlek olvassátok el a rovás jelek szerint csak balról jobb olvasási irányban mi van Jézus feje mellé írva a Szent Korona ábrázolásán ! (Olvasható "Tükör által "is rovás menetirányban jobbról balra...) Régiesen illetve jelenleg dialektusként eképpen is ismeretes : "Szó-Bó"..tehát "Szóból"...a"Szó" az "Ige" ,tehát Igéből van ... további észrevételem,ha valaki az "Ó"-t "N"-nek tekinti akkor az "SZ,N,B,N" keretrendszer magánhangzókkal feltöltve "SZeNBeN" ha az első "N" betű hangalaki változójaként felcseréljük az "M" mássalhangzóval akkor a "SzeMBen" szót kapjuk..."A szem a lélek tükre..." de ha felbontjuk a "SzeM" illetve a "BeN" szót olvashatjuk...a SzeM adott (a lélek tükre) viszont a "BeN" szó jelentése a héberben a "Fiú",ha viszont a SZeN-ből az "SZ" hangalaki megfelelőjeként a "Z"-t alkalmazzuk akkor a "ZeN" elnevezést olvashatjuk! A "zen" ág önmagát a Buddha/Buda Szív Iskolának nevezi, és leszármazását egészen Buddháig vezeti vissza róla viszont tudjuk,hogy Scytianos a Szkíta bölcs tanította!!A sztoikusok Logosznak, azaz Szónak nevezték a világot irányító értelmet.Az Ige görögül: Logosz... Számosságot is fel lehet fedezni a rovás jelekben az "SZ" lehet 1 is illetve az "X" 10 ha a rovás "eN"-eket hozzáolvassuk...akkor az "eGY-éN" illetve ha a számokat személyesítem akkor a 10 a "Mi",tehát a "Mi-éN" azaz "Menny" szót kapjuk... "Milyen helyzetben van Jézus a Szent Koronán hozzánk képest? "SZeMBeN" Ő a-Kí a tükör,amiben önmagunkat kellene felfedeznünk a-Kí-t a "ZeN-BeN"azaz "révületben"(elcsendesülésben/meditációban) tudunk meglelni ...mert Mi,minden-Kí az Embernek fiai vagyunk... "Kezdetben volt az Ige, és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő kezdetben az Istennél volt. Minden általa lett, és nélküle semmi sem lett, ami létrejött. Benne élet volt, és az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be. Megjelent egy ember, akit Isten küldött, akinek a neve János. Ő tanúként jött, hogy bizonyságot tegyen a világosságról, és hogy mindenki higgyen általa. Nem ő volt a világosság, de a világosságról kellett bizonyságot tennie. Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. Az Ige testté lett, közöttünk lakott...." mert "Szóbó" volt... „Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt 18,20) .... mert a szeretet/Szer-elem(lélek) által vezérelt szó(Szellem) teremtő...nem kell több mint jó szó ahhoz,hogy vendégetek legyen a megváltó a-khi az Ige és így a teremtő Szentlélek hullámzása köztetek! Ui: Jézus az Embernek fia,mit mutat az ábrázoláson az ujjaival? Én vagyok az Út(Szellem/Szellemi út(ATYA) az Igazság(Lélek/ÉDESANYA) és az Élet(Szer-elem/GYERMEK)... Gyűrűsujj:Nap(Szellem) ,Hüvelykujj:Vénusz-Szerelem/Fa/Élet elem,a két ujja között "Igaz"gyöngy a Lélek...mely a Fiút és az Atyát összeköti...tehát a Lélek ami az Él,Élek,Lelek, fordított olvasási irányban Kel,Kel-él....mit mondott Jézus Lázárnak? "Kelj fel és járj!" Jézus a mindenkori Ember fia: "Jó-Szusz" a "Szusz/Szuszék" a "lélekzés" tehát az emberi lélek pulzálása(Ki-Be amit lehet "KA-BA" irányba is mozdítani a magánhangzók változtatásával amit a Magyar nyelv szabályai szerint megtehetünk! Kaba elnevezés egy általunk ismert kis termetű sólyomfajta a hagyományunkban Atilla fiaként Csaba-ként is ismerős lehet.. )....ha Jó,akkor teremtő.. Plussz érdekesség,az iszlám hagyományban a "Kába", a muszlimok számára előírt haddzs (zarándoklat) célpontja, az iszlám legfőbb szentélye. A Kába délkeleti sarkában, körülbelül másfél méter magasan van beépítve a szentély „alapköve”, a Fekete kő. Tovább megyek a zsidó hagyományban is tisztelet övezi Csabát: "Chábád – A „chochmá” (=”bölcsesség”), „bíná” (=”értelem”) és a dáát (=”tudás”) szavak összevonásából álló betűszó, a chászidizmus lubavicsi ágának neve. Népdal analógia azt bizonyítandó,hogy az embert régen "Szó"-ként is nevezték: https://www.youtube.com/watch?v=2itFlFi-ILw Dalszöveg: [Haragszom az olyan szóra, …] Női ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a leányt úgy meg szólja, Mert a leány tubarózsa, Kétszer virít ki egy nyomra.. Haragszom az olyan szóra, Ki az asszonyt úgy meg szólja, Mert az asszony pergő rokka, Pereg hamar a-ki hallja. Férfi ének: Haragszom az olyan szóra, Ki a legényt úgy meg szólja, Mert a legény aranycsillag, Aranygarádicson ballag. Ki haragszik az meg békül, Hanem békül majd meg kékül, Nézz reám szép tubarózsa, A Harag meg a pokolba... -Magyar népdal- A Szentlélek Áldása szálljon reátok kedves Testvéreim!☩💗☧💗☨(Sajátkezűleg) -Solymár- A Szent Korona összehasonlítása a Föld más uralkodói koronáival. Világunk kultúráinak szent jelképrendszerei a Korona szimbolikáján keresztül! http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=15629 KÖRKERESZT – ADVENTI KOSZORÚ A kör = Boldogasszony ölelése A kereszt = Ige Ölelés - Ige - Isten Az emberiség legősibb jelképe a körbe rajzolt kereszt, a Körkereszt. A kör a teljesség jelképe, a fent az Égi, a lent a Földi világ jelzője. A jobb oldal a sugárzó, Teremtő Férfi, a baloldal a teremtést befogadó, Teremtő Női minőség. A kör középpontjában, a végletektől egyformán távol, a fent-lent, jobbra-balra arányokat kiegyensúlyozva az Isten áll. A középpont jelen van végig az életünkben. Az adventi koszorú Németországból érkezett hozzánk, de ennek is van magyar hagyománya. Eredetileg fűzből, galagonya vagy akácfából készítették és a kört egyenlő négy részre osztották fel 4 – 4 vesszővel, így egy kör - kereszt jött létre. A körkereszt ősi szimbólum, az ősi magyar kerszténység alapja. A körkereszt metszéspontjaira helyezték a 4 egyszínű méhviasz gyertyát (, mert a méhecske szűz teremtmény, a méz Jézus jóságát közvetíti), mely a négy elemet (tűz, víz, levegő, föld) szimbolizálták. A körberakott fenyőágak, az óramutató járásával megegyező irányba néztek. Középre csipkebogyó került. Ezt a tudást kell őriznünk, gyakorolnunk, nem pedig a tőlünk idegent. A szív a két kamrával és a két pitvarral is körkereszt. A Szent Koronánk is körkereszt. Molnár V. József előadása az adventi koszorúról: http://www.youtube.com/watch?v=4xnwyDyx5yQ&feature=youtu.be SZENT KORONÁNK KERESZTJE EGYENES! ....hiszen a gerincünk is egyenes! A Szent Korona első hiteles ábrázolása Szent koronánk Ég s Föld-el hoz Egységbe! Megtört gerinccel, ferde kereszttel ez nem megy! cikk: - Miért ferde a kereszt a koronán? http://nol.hu/kultura/miert-ferde-a-kereszt-a-koronan-1517607 Egyenes a kereszt a koronánkon! (Kozsdi Tamás közszereplő, író) MEYTENS - MÁRIA KÉPE - Martin van Meytens volt Mária Teréria udvari festője: "Az a jó benne hogy sok festményt készített a hazánkból évszázadok alatt "oda vitt" kincsek tömegeiről, így a "parlamenti" koronáról is, köztük egy olyat is amelyen MÉG rajta van a Szűz Anya a kis Jézussal. Ebből 1780 után hirtelen egy bizánci császár zománca lett rágányolva, de Meytens itt még mást festett. Ez a kép Magyarországon ismeretlen, hiszen még a Budai Várban és a Sándor Palotában lévő Meytens képek is át vannak festve - az épp aktuális politikai igény szerint. A többi festmény a neten elérhető, a Szűz Anyás csak ebben a Meytens albumból ismerhető meg. Szeretettel a Korona rajongóknak." - Kozsdi Tamás Révay Péter báró, túróci főispán - KoronaŐr rajza a koronáról felül és az 1790-es hivatalos vizsgálat alapján készített ábrázolás alul: A szent korona megérkezése Budára 1790 február 21.: A Magyar Szent Korona feltételezett eredeti állapot, és a szent képek feltételezett elhelyezkedése. A Szentlélek jelképe, a tulipán Szűz Mária képének foglalatára (hátul) volt fölerősítve, amelyet Izabella királyné tört le, mielőtt a Szent Koronát átadta Habsburg Ferdinándnak. (Csomor Lajos) NAGY KÁROLY koronázása "Nagy Károly 800 karácsony napján történt koronázásakor használt korona a mi Szent Koronánk volt?" (Dr. Balogh Sándor) (Forrás: Dr. Balogh Sándor - A Szent Korona és a magyar küldetés: http://www.magtudin.org/BS%20A%20szent%20korona.htm) A lánccal megkötözött, és derekában megtört ferde keresztű koronánk, a "felújított" Margit hídon! A sátáni őrzővel: A levert lánccal: A KERESZT EGYENES Kép forrása: https://www.facebook.com/316296455195377/photos/pb.316296455195377.-2207520000.1461673318./580908388734181/?type=3&theater Az utóbbi időkben egyre többen foglalkoznak a koronakutatással, azaz próbálják megfejteni a Szent Koronánk rejtélyét. Azzal ugyanis szinte mindenki egyetért, hogy valami titokzatosság bizony erősen körüllengi „őszentségét”. Elméletek ♥ A Szent Korona történetével kapcsolatban két fő vonalra oszthatók a vélemények. Az egyik csoport szerint István királyt nem ezzel a koronával koronázták meg, azaz az államalapításnak sincs hozzá semmi köze. Ezen elmélet szerint a korona két fő részből áll, egy latin részből (lévén, hogy latin nyelvű feliratok vannak rajta), amit nem tudják, hogy ki és mikor készíttetett, valamint egy görög részből (görög nyelvű feliratokkal), amelyet VII. Dukász Mihály bizánci császár adományozott I. Gézának. S mivel Dukász Mihály az 1070-es években uralkodott, így István király sem viselhette azt. A másik csoport véleménye szerint azonban eleve ezt a koronát küldte II. Szilveszter pápa István koronázásához. Általában a köznapi életben is erre a koronára mondják, hogy Szent István koronája. Az eredeti koronán azonban valószínűleg nem ugyanazok a zománcképek szerepeltek, mint ma, néhányat azóta kicseréltek. Révai Péter koronaőr állítása szerint a Korona hátulján - a mai Dukász kép helyén - eredetileg egy Mária kép volt. Pap Gábor elemzése szerint pedig Konstantin helyén Atilla, ugyanakkor Géza helyén Buda képe kellett hogy álljon. Mivel tehát a Dukász kép később került a koronára, az eredetileg sokkal hamarabb is elkészülhetett, s Istvánt is megkoronázhatták vele. Mint látható, a kétféle elmélet szöges ellentéte egymásnak. Márpedig mi van, ha mindenkinek igaza van, az egyik tábornak IS, meg a másik tábornak IS. Hiszen minden elmélet kialakulásához kell, hogy annak legyen valamilyen alapja. A Magyar Szent Korona ábrázolása a Fugger-Krónikában Az 1555-ben keletkezett Fugger-krónikában (balra) a korona keresztje egyenes, miként ezen az 1623-ban keletkezett metszeten (jobbra) is Először azonban tekintsük végig, hogy a legnevesebb koronaszakértők vizsgálata milyen fontos részleteket tárt már fel. A magyarok koronája minden jegyében közép-ázsiai jegyeket mutat. Ezt igazolta Csomor Lajos igen összetett, kormeghatározó összehasonlító, néprajzi, művészettörténeti, mitológiai, ötvöstechnikai elemzése is. Ennek során megállapította, hogy a korona nem lehet sem bizánci, sem dél-, nyugat-, vagy észak-európai készítésű. A zománcképeken használt technika miatt nagy biztonsággal állítható, hogy a korona csak kaukázusi ötvösműhelyben készülhetett. Ha ez így van, akkor vajon kinek a számára készült és hogyan került a magyarokhoz? Pap Gábor kiváló kutatónk hívta fel a figyelmet arra, hogy a Szent Koronának nagyon fontos képi programja van, ami a tárgy teljes egészére kiterjed. Ez a tény a kutatókat arra engedi következtetni, hogy semmiképp sem készülhetett két különálló koronából. De vajon ki és mikor tervezte meg ezt a képi programot? Csomor állítása szerint a Szent Korona előbb hun, majd avar tulajdonban volt, később a Frank Birodalomba került. Nagy Károlyék hadjáratai során tonnaszámra hordták ki az avaroktól elrabolt aranyat, s a kutatások szerint a magyar korona is közöttük volt. Valószínűleg ezzel koronázták meg aztán Nagy Károlyt is, aki annyira ragaszkodott ehhez az ereklyéhez, hogy halála után is azzal együtt temették el. III. Ottó német-római császár szabadította ki a föld alól, s ő vitette el Rómába II. Szilveszter pápának, aki majdan Istvánnak adta azt. De vajon miért adta a pápa a magyaroknak a koronát, holott a lengyelek már korábban szintén bejelentették ugyanezen irányú igényüket? 1038. augusztusában István király az országot a Szent Korona képében Szűz Máriának ajánlotta fel. Ez egy Ég és Föld között megkötött szerződés, amely értelmében a Kárpát- medence a korona tulajdonává vált. Részben ez a szerződés magyarázza a korona szentségét is. De valószínűleg valami többről lehet szó, hiszen a szent jelzőt semmire sem szokták ok nélkül ráragasztani. Márpedig a magyar korona mindig is szent volt, már azelőtt is, hogy a pápa megáldotta volna. Sőt, a pápa abszolút nem is diszponál a korona szentsége fölött. Felvetődik a kérdés, hogy akkor vajon mi adja a magyar korona szentségét? A Szent Korona a II. világháború végén az amerikaiak kezébe került, s majd csak 1978-ban szolgáltatták vissza nemzetünknek. Sajnos sokáig csak múzeumi tárgyként mutogatták, míg végül a jelenlegi helyére, a Parlamentbe nem került. Holott a közjogban a magyar korona – a világon teljesen egyedülálló módon – sohasem számított tárgynak, sokkal inkább élő minőségnek, közjogi méltóságnak. Míg más országokban az uralkodóknak választottak koronát, addig nálunk mindig fordítva történt, a korona választott magának királyt. De vajon mi lehet az oka, hogy Magyarországon minden jog a Szent Koronához, mint személyhez kapcsolódik? Szintén Pap Gábor mutat rá arra is, hogy a koronáknak többféle csoportja van. Vannak un. házi koronák, melyeket akár hétköznap is a fejükre tehettek az uralkodók, vannak országló koronák, melyeket csak ünnepnapokon volt szokás hordani, illetve van egy harmadik csoport, a beavató korona, amelyből azonban a legújabb történelemből csak egyet ismerünk, a magyar Szent Koronát. Ezt a típust csak egyetlen egyszer használhatta a király, s miután a beavató szertartás véget ért, a koronát el is zárták egészen a következő koronázásig. Márpedig ha a Szent Korona ilyen beavató korona, vajon az ereklye milyen tulajdonsága, összetevője eredményezi ezt a képességét? Továbbá honnan, kitől és milyen módon kaphat beavatást az ereklye viselője? Osztyák-szamojéd (szölkup) sámán agancsos vaskoronája és a Magyar Szent Korona Az ősi rovósámánjaink által írt feljegyzésekben - az Arvisurákban - többen is említést tesznek a Szent Korona eredetére vonatkozóan. Ezen feljegyzések szerint a ma is ismert ereklyénk három különböző korona igen gondosan megtervezett és kivitelezett össze­dolgozásával készült, és éppen ebből ered a hármassága, ugyanakkor egyik rejtélye is. Az első és egyben legrégebbi az aranykeresztes, oldalfüggős, drágakövekkel telerakott, tömör arany Uruki sámánkorona, amely az ős­magyar, feltétel nélküli szeretet vallását képviseli. Ez jelenti a leges-legnagyobb értéket, hiszen annak idején ezt maga Gilgames készíttette (a feljegyzések szerint Gilgames Kr.e. 3578-ban született). Ám az iszlám erőszakos hittérítése és nyomása miatt, jogutódként, az Álmos- és Lebéd-házi fejedelmeknek ajándékozták, s később számos történelmi személyünket koronáztak meg vele. Másik a Dukász Mihálytól kapott zománcképes korona, amely a Bizánci egyházat képviseli, s a har­ma­­­dik a pápától kapott liliomos aranykorona, ami értelemsze­rű­­­­en a Római egyházat kép­vi­se­li. Azzal a céllal dolgozták össze eggyé, hogy ily módon is hirdessék: hazánkban minden vallásnak békésen meg kell férnie egymás mellett! Hiszen Isten csak egy van, és egyik vallás sem közösítheti ki a maga számára. Ez egykor köztudott volt az Ős-Magyar Egyház tagjai között, épp ezért fogadtak maguk közé bárkit, fajától, nemétől és vallásától függetlenül. A Gilgames-korona ♥ Első királyunk, István idején még nem volt meg ez a hármas koronánk. Létezett azonban az a tömör arany, sok-sok drágakővel díszített uruki korona, melyet a Nimród-Gilgames-Árpád vérvonalbeli fejedelmek koronázásához mindig is használtak. Az ősi feljegyzések megemlítik, hogy miután Jézus Harapi Birodalmából, az indus-völgyi tanulmányútjáról visszatért, utána beavatott fejedelemként Nippurban Krisztussá, Urukban pedig királlyá koronázták, mégpedig ezzel a bizonyos uruki zikkuratban őrzött Gilgames koronával. Érdekes adalékokkal szolgál az Arvisura a Gilgames-korona kapcsán Romulus és Rémus történetéhez is. Eszerint Romulust a görögök elleni győzelmét követően az uruki hagyományok szerint ezzel a koronával királlyá koronázták, mivel az etruszkok tisztában voltak vele, hogy Romulus és Rémus széki-hun származásúak, s hogy Nimród családjának Gilgames-ágából származnak. Így lett Romulus Róma első királya, Rémus pedig a helyettese. Kr. e. 753. július 1-jén vezették be a királyságot, s ezután még 6 etruszk királyt válasz­tottak és koronáztak meg ezzel az ereklyével. De még számos más, neves történelmi személy is ettől a koronától kapott beavatást. Amikor a hunok az ellenálló itáliai városokat 452-ben földig lerombolták, a hadi­sarcot vállalóknak és az etruszk városoknak megkegyelmeztek. A rasna-szövetségbeli etruszk vitézek Atilláék mellé álltak és olyan hatalmas hadsereg szerveződött, hogy Róma népe megdermedt a látványától. „Mikor a város közelébe értek, a hadjárat következő napján az úzok kerültek napos szolgálatba. Mivel Éciusz ekkor is megfutamodott, az Alba-hegység síkul és oskus lova­sai ellepték a veji Szent-ligeteket. Magukkal hozták Gilgames koronáját és az Arnó-nemzetség Atillát az eljövendő “Világ-Urává” koronázta”. István király koronázása ♥ István király idején tehát még csak a Gilgames-korona volt meg, illetve ekkor került a magyarokhoz az a liliomos aranykorona, amelyet úgymond a pápa küldött Istvánnak. Erről a koronáról azonban nem árt tudni, hogy az valójában a rokon Rasna Szövetség tulajdona volt. Hogy ez mit is jelent pontosan, a következőket kell tisztán látnunk: Kr.e. 1700 körül, a Fekete-tenger északi részéről Rasna avar fejedelem vezetésével 12 törzs érkezett Erdélyen és az Eszter (Ister) félszigeten keresztül az „Apó” síkságra, a későbbi Pó folyóhoz. Később, Kr.e. 1480-1465 között Arnó avar vezér vezetésével újabb 12 család érkezett ide, és együttesen alapították meg a Rasna Szövetséget, amely Kr.e. 1145 után élte a fénykorát. Az etruszkok oly nagyot alkottak a bronzgyártás, szobrászat és festészet terén, mint addig még egyik nép sem. Ennek is köszönhető, hogy Rómától Kr.e. 88-ban állampolgári jogot kaptak. Ennek a szövetségnek a tulajdonát képezte tehát a liliomos aranykorona, amit később Fekete-Arnó családja a pápaságnak adományozott. Ezt kifejezetten azzal a céllal őrizgették, hogy ha egyszer a Jász-síkságon királlyá akarnak koronázni valakit, akkor a szertartást ezzel a rejtegetett avar lugal-koronával lehessen elvégezni. Géza fejedelem idején a Budavári Beavatott Központ azt a parancsot adta Turu-Domonkosnak (későbbi nevén Domonkos érseknek), hogy egyházi továbbképzés céljából menjen el Rómába. Ott ismerkedett meg egy Béla nevezetű férfival, aki a Vatikán könyvtárosa, s egyben az avar nemzetiség kanonokja volt. Az ő segítségével tettek lépéseket ahhoz, hogy Vajk-István részére a pápai királyi koronát elnyerjék. II. Szilveszter pápától ehhez ígéretet is kaptak. Ugyanakkor a lengyelek is jelentkeztek királyi koronáért. Még mielőtt a pápa koronát küldött volna Magyarországra, Istvánt 1000. augusztus 20-án magyar királlyá koronázták az Uruki aranykoronával. A koronázás másnapján Domonkos érsek visszaindult Rómába, hogy II. Szilveszter kíséretében részt vehessenek a Ravennában tartandó zsinaton. Magukkal vitték a Gilgames-koronát is, amelyet II. Szilveszter ott megáldott. Mivel II. Szilveszter is beavatott volt, szinte megdermedt a sok drágakővel ékesített színarany korona kisugárzásától. Ez az uruki korona telepatikus parancsa irányította II. Szilvesztert döntése meghozatalában, mely döntés szerint a liliomos korona Esztergomba került, s nem Lengyelországba. Miután megkaptuk a liliomos koronát, 1001. augusztus 20-án Istvánt ismét megkoronázták, immár a pápától hozott koronával. Igen figyelemreméltó az a szertartási leírás, amit az Arvisurákban feljegyeztek István keresztény királlyá történő koronázásáról. „Ekkor ráadták Istvánra az apostoli pántokkal ellátott palástot… Utána István beült az Ordoszból hozott aranyozott királyi székbe és Domonkos a fejére tette az Úr városbéli, majd föléje a liliomos királyi koronát.” Mint az a fenti idézetből kiderül, valamilyen okból kifolyólag a liliomos korona valamivel bővebb volt a másiknál, talán éppen azért, hogy a két koronát egymásra lehessen illeszteni. De mindenképpen fontos lehetett, hogy az uruki korona ekkor is a király fejére kerüljön, hiszen anélkül nem valósulhatott volna meg a második beavatási szertartás. Ezek után el lehet gondolkodni azon, hogy Istvánnak milyen nagy volumenű feladatot kellett véghezvinnie, hogy két ilyen beavatásra is szüksége volt. (De mint látni fogjuk I. Lászlónak szintén.) A hármas korona elkészítése ♥ Amikor Géza 1077. április 25-én elhunyt, László kiskirály nem akarta magát megkoronáztatni, illetve a fejébe vette, hogy csak akkor koronáztatja meg magát, ha Salamon király már nem él. De a tizedesek intézménye 1077. május 1-én az uruki Gilgames-koronával királlyá koronázta. Ekkor döntötték el a hármas királyi koronának az összeszerelését, amellyel Dajka beavatott aranyművest bízták meg. Dajka ekkor Magyarka Beavatott Központban tevékenykedett. Magyarka körülbelül a mai Tbiliszi területén volt, azaz a Kaukázus vidékén. Ez a leírás pedig tökéletesen fedi Csomor Lajos állítását a korona keletkezési helyét illetően. „A Dukász Mihály által küldött bizánci koronát volt ideje Dajka beavatott aranyművesnek a beszélő köveink gondos elrendezésével a Fekete-Arnó által Rómából és Firenze városából elhozott koronával, a Gilgames pántokkal és az Ibos-csillagra (Kr. e. 3970-ben) néző beavatott kereszttel összeszerelni. A Korona drágakövei közé Dajka beavatott azért rejtette el a beszélő, gondolatrezgésre hajlamos kövecskéket, hogy azok a 24 Hun Törzsszövetség beavatottjainak gondolatrezgéseit átadják”. Mint az a fenti idézetből is kitűnik, Dajka sámán és aranyművesei nagyon aprólékos és precíz tervezés után készítették el az ereklyét. Azaz valószínűleg ő volt annak a képi programnak a megalkotója, mely programot Pap Gábor művészettörténész olyan kiválóan felfedett. István-Vajk és Imre hercegek szentté avatása után László királyunk immár hajlandó volt magát az új Szent Koronával megkoronáztatni, miután Salamon Pólában vízbe fúlt. Így került sor 1087-ben a jelenlegi Szent-Koronánk használatára, mivel László királyunkat a nemesi rendek is királlyá koronázták vele. „Kálmán király a KÁLL-tanácsban elfogadta a „Koronaelméletet”, ami szerint: a Föld, Életjog, Termés, Bölcsesség és Béke biztosítéka a mi hármas koronánk, amely Gilgames abroncspántos, a római Fekete-Arnó féle és a bizánci koronából lett összeállítva”. Mindezeket figyelembe véve világossá válhat, hogy miért is van némi igazság alapja mindkét elméletnek a korona eredetére vonatkozóan. Hiszen akik tagadják azt, hogy a Szent Koronánkkal koronázták volna meg Istvánt, valóban igazuk lehet annyiban, hogy akkor még nem volt meg a jelenlegi formájában. Akik viszont ennek fordítottját állítják, szintén jogosan teszik azt, hiszen ha még nem is volt egybeötvözve, de külön-külön mégiscsak az István fejére került mind a Gilgames korona, mind a liliomos etruszk korona is. Márpedig az egész ceremónia lényege a beavatásban rejlik, azt pedig István így is megkapta. Azért így is marad még néhány nyitott kérdés, hiszen a Szent Korona képei közül valószínűleg valóban kicseréltek néhányat. Márpedig ha ezt valaki tudatosan tette, akkor annak nem volt más célja, mint hogy azt a bizonyos képi programot megváltoztassa, s vele együtt talán az egész magyar nemzet sorsát is. Érdemes elgondolkodni rajta, hogy ez vajon kinek állt érdekében, s hogy tehetünk-e ellene valamit? Másik dolog, hogy a feljegyzések szerint a Gilgames koronából – a szent köveket leszámítva – csak kevés aranyrészt használtak fel a beavatott aranyművesek. Olyannyira, hogy a „maradék” koronát még a későbbiekben is használták kisfejedelmek megkoronázására. Vajon hol van most ez a bizonyos maradék Gilgames-korona, s nem lehet-e még fontos szerepe, ha egyszer majd előkerül? A beszélő kövek ♥ Azonban az igazi rejtély a koronánkat illetőn – és amitől valóban egyedülálló az egész Földön – az az, hogy beleépítettek 12 úgynevezett „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos követ”. Ezek a kövek a Szíriusz-rendszerből, Arvisura-Anyahita hozományaként kerültek Ataiszra, Kr. e. 8508-ban. „Ataisz süllyedésekor, a nagy földindulás, tengerháborgás, égszakadás alkalmával csak azok a hajók menekültek meg, amelyeken Joli-Tórem boglárjai voltak elrejtve”. Azaz mind a tizenkét követ kimenekítették a süllyedő szigetről, s azok mind valamely ataiszi gyarmatbirodalomra kerültek. Az első kő - Kr. e. 4040-ben Agabához került Ordoszba (mai Kína északi része, Baoto), aki újjászervezte a 24 Hun Törzsszövetséget. „Az agabák Ataisz pusztulásakor a mai Kína keleti részén értek partot, s telepedtek meg. Mikor a kinajok nyomása miatt veszélyessé vált a helyzet, Agaba lánya, Ibolya a titkok szentélyében a beszélő bogláron keresztül Joli-Tóremhez fordult, hogy mitévők legyenek. Ekkor a bogláros menyasszonyi fejdísz megszólalt: Rakjatok meg három hajót mindenfélével és menjetek el Ordoszba, ahol békesség és boldogság vár rátok!" Agaba legkisebb lánya, Piroska örökölte édesanyjától az Ataiszból származó bogláros fejdíszt, melynek legékesebb köve minden almafavirágzáskor – mikoris az esküvőket tartották – beszélni kezdett és elmondta, hogy holdtöltéig mit hoz a jövő. Ezt a beszédet azonban csak a menyasszony és a vőlegény hallhatták. Máskor mindig őriznie kellett valakinek. A beszélő bogláros fejdísz a 24 Hun Törzsszövetség egyik törzséhez, az úzokhoz került. Minden negyedik évben egy kegyhelyet kellett építeniük, mert ha nem kerül minden negyedik évben új helyre a boglár, akkor elveszti a beszélő képességét s így megszűnik az összeköttetés a bolygó szelleme és az emberek között. Ezt mindig nagy titokban tartották, és még fegyveresen is őrizték. Agaba fősámán szintén a bogláros fejdíszhez fordult, ha valamiben fontos döntést kellett hoznia.A második kő - Bogács kalandozásakor került Kuszkó Birodalmából (mai Peru területéről, Cuscoból) az ordoszi Beavatott Központba Kr. e. 1695-ben. „Amikor Csaba Kr. e. 1695-ben rokonlátogatást tett az indijóknál, visszatértükkor Lia fejedelmi leány is velük tartott. Az apja ekkor úgy határozott, hogy a leányával elküldi Ordoszba Joli-Tórem kövének mását, hadd éltesse ez is a két nép összetartozásának tudatát. Ordoszban nagyon megörültek a második beszélő boglárnak. Mivel a Csaba féle elődök hajóútjai közben több beszélő kő került a 24 Hun Törzsszövetség birtokába, ennek cseréje Hétváros Nagyszaláján történt.” A harmadik, negyedik, ötödik kő - Gilgames ajándéka volt Aranka, Erzsébet és Mari úz származású leányoknak, akik a kérésére a legtöbb fiút szülték neki. „A legnagyobb erejű gondolatrezgés követ Gilgames örökölte a vitézségéért Árpád kőfaragó fejedelem révén. Gilgames ezt a fején hordta egy tündöklő hármas koronába építve Az Özönvizek után Gilgames király sok beszélő követ adományozott az ordoszi uralkodóházak részére”. A hetedik, nyolcadik, kilencedik és tizedik köveket - amelyek Nimród, Gizella, Sangi és Khadafi kövei voltak - a Karnaki Beavatott Központban őrizték. Később, Kr. e. 625-626-ban Paszametik fáraó Ordoszba szállítatta a saka-szkítákkal. „Amikor a medvés hegyek és az oroszlános sivatag birodalmába mentek kalandozásra, a fejdíszt is magukkal vitték. Az összeházasulandó fiatalok mindig ezen fejdísszel esküdtek örök hűséget. Mindig az a pár vitte magával Pintorba, Úrba, Urukba vagy Susára, akik legutóbb esküdtek a bogláros fejdísz alatt. A tizenegyedik kő - a szavárd-magyarok tulajdona volt, Aracsilla kincseiből. A tizenkettedik kő - sokáig az avar törzs tulajdonát képezte. A székely Zalán, akinek a legnagyobb leánya II. Mihály görög császár udvarába ment férjhez 821-ben a Piroska-köves hercegnői koronát magával vitte. De amikor Szent László leányának megkérték a kezét a görög császár fia részére, a keresztelőjén - mivel Bizáncban újból megkeresztelték - ajándékba kapta, ennek kapcsán ismét visszakerült a szent kő a Gilgames-koronába. Ibolya kövét Agaba és a fősámáni dinasztiák révén hozta magával Buda, aki 435-től kezdve Budavár alsó-világát és a fősámáni palotát felépíttette. Csaba köve, amit Kuszkó birodalma adott ajándékba, Atilla legkisebb fia, Csaba birtokába került 453-ban, s azóta is a székelyek tulajdonában volt. Mindhárom követ Domonkos érsek juttatta a korona kincsestárába, amellyel a királyokat, majd később a magyar kisfejedelmi személyeket megkoronázták, illetve beavatták. A Gilgames ajándékaként Arankához, Erzsébethez és Marihoz került köveket Madaj-asszony, Árpád, Gyula, és Kurszán nagyanyja hozta magával a Van-tó birodalmából és azokat a Gilgames eredetű koronába helyezték. A Kr.e. 625-ben Karnakból elhozott kövek a Havaruti Nagyszala emlékeként kerültek átadásra Paszamatik egyiptomi fáraó igazságérzetéből, amelyeket aztán a saka-szkíták az uruki-mani keresztény egyháznak ajándékoztak. Innen a kövek Aracsilla, Embavér, Abacil és Emese révén kerültek a Magyar Törzsszövetség tulajdonába. A szavárd-magyarok kövét Dajka aranyműves hozta Vasvárra és adta ajándékba Lam hercegnek. Piroska kövét Szent László lánya ajándékozta a bizánci császári udvarból édesapjának, aki a jelenlegi királyi koronát összeszereltette. Így 6 darab 24 hun törzsszövetségi és 6 darab magyar törzsszövetségi beszélő kő díszíti a Dajka aranyműves által összeszerelt királyi koronánkat. A beavatás ♥ Mint az a „beszélő, gondolatrezgésre hajlamos” elnevezésből is sejthető, a Szent Korona kövei nem akármilyen tulajdon­ságokkal rendelkeznek. A korona viselője (aki csakis beavatott lehetett) ugyanis telepatikus kapcsolatba került általuk a felső világ bizonyos szellemeivel. És hogy ez hogyan lehetséges? Nos, a korona, illetve a beléépített szent kövek más bolygó-rendszerből, (vagy inkább rendszerekből) származnak, ezért azok egyfajta idő- vagy fluidszálas összeköttetésben állnak annak bizonyos magas szintű szellemi lényeivel. A fluidszálak az egész világot áthálózzák. Ez az időszál bennünket is folytonosan összeköt a Teremtőnkkel. A látók számára ez egy ezüstszínű, vékony szálnak látszik, melyet testen kívüli élmények során is lehet látni. Ezen keresztül kommunikálni is lehet, méghozzá a távolságtól függetlenül, és időkésedelem nélkül. Ezért ha valaki a koronát a fejére helyezi, akkor gyakorlatilag bizonyos kommunikációs csatorna nyílik meg a számára, melyen keresztül kapcsolatba kerül a másik végponttal, ahonnan fontos információkhoz juthat, mi több, egyfajta beavatást is kap. Ehhez azonban feltétlenül szükséges, hogy a korona viselője maga is magas fokú beavatott legyen, mivel csak akkor képes elviselni azt a magas rezgésszintet, ami ilyenkor keletkezik. Akadtak már néhányan a történelmünk során – főként, amikor éppen idegen kezekben volt az ereklyénk – akik játékból a fejükre próbálták azt. Nem véletlen - s ezt történelmi adatok igazolják - hogy ezen emberek többsége meghalt, de legalábbis megőrült tőle. A Habsburg dinasztia uralma idején ez még némelyik királyunkkal is előfordult, hisz ők még nem álltak megfelelő fejlettségi szinten egy ilyen erős beavatáshoz, s mivel nem bírták a magas rezgésszintet, bizony alaposan meghibbantak. Ilyen volt pl. II. Rudolf vagy V. Ferdinánd is. Olyan botrányosan meghülyültek, hogy szabályosan le kellett őket mondatni. Pap Gábor kiválóan rámutat arra is, hogy a Korona tetején lévő kereszt egyfajta antenna szerepét tölti be, míg az alján lévő csüngők pedig a földelését. Ehhez tartozik még az is, hogy a beavatást kapó, és az azt végző személy – tehát a király és az esztergomi érsek – mindig speciális öltözékben volt ilyenkor. Maga az előkészítő szertartás is egy bonyodalmas procedúra volt, s annak volt egy titkos része, melynek során a királyt felszentelt vízzel fürdették le, majd szentelt olajokkal kenték be. A királyi öltözékhez tartozott a palást, egy pár kesztyű, valamint egy pár saru. Ezek mind aranyszövésűek voltak, azaz jó vezetők, hisz egyfajta védőöltözék szerepét kellett ellátniuk. A magyar király a beavatása során ugyanis óriási mennyiségű energiát kapott a Teremtőtől. Ez a magyarázata, hogy a magyar királyokat miért istenfiúi minőségben tűnteti fel számos forrás. Ezért tett Dajka pantokrátor-képet a korona tetejére, mert az ilyen koronaalak azt jelenti, hogy e fölött az uralkodó felett már csak az Isten áll, s ő – lévén, hogy maga is beavatott volt - ezzel tökéletesen tisztában volt. Ha megnézzük az 'égi pantokrátor' képét, akkor azon 4x3=12 vörös almandin követ láthatunk rajta. Ezek (kettő kivételével) cseppalakúra vannak csiszolva. Ez 12 Tűzjel. Ebből kettő csak kúpos jellegű. A kiindulási egy a pantokrátor feje felett található. Ez másmilyen. A másik értelmét még nem értjük. Ugyanígy találunk még 12 fehér gyöngyöt is. Ezek Vízjelek. Feltűnő, hogy mind ki vannak fúrva, de a foglalatukban "összevissza" állnak. Ezek a finomhangolók a korona inicializálásánál. Nem valószínű, hogy a megrendelő szegénysége miatt kerültek a koronánkra kifúrt gyöngyök, hanem tudtunkkal teljesen más okból. Eszerint ez szűz Mária gyöngysorából idekerült ereklye. Az időt 2x12 órában mérjük. Ha figyelmesen bejárja a lapjainkat, akkor majd rájöhet arra, hogy miért is hoztuk összefüggésbe a Pantokrátor képet az órákkal. A korona felső négy pántján, a látható pantokrátor képen összesen 72 gyöngy és 64 almandin van. A hitelveink szerint 72 kerub van, és 64 térdimenzió. Szent koronánk gyöngyei - Mária gyöngysora Kisfaludy György előadása: https://www.youtube.com/watch?v=X0tBpIMJxKw Éppen a fentiek miatt a szertartások megtartásának nagyon merev szabályai voltak. Hiszen a koronázást csak a Szent Koronával, csak az esztergomi érsek – aki maga is beavatott – által, csak Fehérváron és csakis bizonyos ünnepnapon, azaz bizonyos időpontban lehetett megtartani. Bármely feltétel hiánya estén a beavatás nem történhetett meg. Mivel pedig az energiák eloszlása sem térben, sem időben nem egyenlő, így teljesen érthető ez a kötöttség. Tehát a beavatás legfőbb, sőt elengedhetetlen kellékei sokkal inkább ezek a beszélő kövek voltak, mintsem maguk a koronák. Amíg a Gilgames koronába voltak beépítve a kövek, addig mindenképpen azzal koronázták meg a beavatandó személyt (mint pl. Gilgames, Jézus, Romulus, Atilla esetében). Mikor már a másik, etruszk liliomos korona is a birtokunkban volt, a szertartást akkor is úgy végezték el, hogy a liliomos korona alatt a király fejére helyezték a Gilgames koronát is, hiszen akkor is a kövek nyitották meg a csatornát. Így koronázták meg Istvánt és először László királyunkat is. Majd mikor Dajka megalkotta a Szent Koronát, abba átkerültek a szent kövek is, ebből kifolyólag többé nem volt szükség többszörös szertartásra, vagy arra, hogy egyszerre két ereklyét is használjanak a beavatáshoz. Információs kristályok ♥ Sokak számára bizonyára túl hihetetlennek tűnik az, hogy egy „közönséges” kő ilyen tulajdonságokkal bírjon. Azok számára talán érdemes elgondolkodni azon, hogy a kristály bizony már manapság is ott található a tudományos fejlődés előterében. Tulajdonságainak köszönhetően megbújik minden modern számítógépben, elektronikus, telekommunikációs és tömegkommunikációs berende­zé­sünk­ben. A kristályok olyan lények, akik rezgéseket képesek fogadni és küldeni, sőt komplikált elektromágneses hullámokat is, így az emberi gondolatokat és érzelmeket is. Gondolatainkkal be is lehet programozni a kristályokat. Bizonyos számítógépes segítséggel végzett kísérletek bebizonyították, hogy a kristályok képesek gondolatok és érzések megtartására és azok továbbküldésére. Trank Dorland kristálykutató szerint a kristályoknak több olyan tulajdonsága is van, amelyeket ma még nem értünk és még számos nagy horderejű felfedezés várat magára ezzel kapcsolatban. Úgy látja, hogy a természetes kvarckristály képes visszatükrözni a saját tudati állapotunkat, tudatalatti, illetve tudattalan gondolatainkat a felszínre hozni, homályos intuíciókat gerjeszteni, és lehetővé tenni számunkra, hogy hozzáférjünk a távoli múlt elfeledett tudásához. Hite szerint a kvarckristály segíthet a gyógyításban is. Dorland szerint „Miután a kristály állandó anyag, melyet sem az idő, sem a természetes kopás nem fenyeget, a kristályban tárolt adatok talán ezredévekre aktívak maradhatnak.” Analógia ♥ Az őslakos amerikaiak között él - és apáról fiúra száll - egy titkos tanítás. Eszerint a Földünk egy 12 bolygóból álló kozmikus család egyik tagja. Ezek a planéták bár nem is egy naprendszerben vannak, azonban valamennyi hozzánk hasonló embereknek ad otthont. Ám ahány planéta, annyiféle fejlettségi szinten állnak a lakói, és ezek közül – s ez talán nem is meglepő – a Földünk a legfejletlenebb. Központi, vagyis legfejlettebb bolygójuk a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. A többi bolygók mindegyike vette felgyülemlett tudását, és a világ keletkezéséről, az emberiség fejlődéséről szóló, valamint egyéb – az emberiség előrelépéséhez szükséges – információkat egy-egy kristálykoponyába, azaz egy-egy „holografikus számítógépbe” táplálta. Sőt létrehoztak egy 13. nagyobb kristályt is, ami pedig valamennyiük kollektív tudását tartalmazta, majd a Földre küldték azokat. Állítólag ennek köszönhető, hogy felépültek a legnagyobb civilizációink: Lemuria, Mu, Mieyhun (=Ataisz) és Atlantisz. A koponyák tudását a beavatottak arra használták fel, hogy nagy misztikus iskolákat hozzanak létre, majd szélesebb körben is terjesszék a tanokat. A kristályokat először az olmékok őrizték egy piramis belsejében, majd a majákhoz és az aztékokhoz került. A spanyol inkvizítoroknak azonban jobban fájt a foguk ezekre a kristályokra, mint az összes aranyra együttvéve, ezért az indián beavatottak elmenekítették, és a Föld különböző pontjaira vitték őket. A koponyáknak egészen addig távol kell lenniük egymástól, míg az emberiség el nem ér egy bizonyos fejlettségi szintet. Ha azonban egyszer odajutunk, akkor a kristályokat ismét összegyűjtik, s akkor valami fenomenális változás és előrelépés fog beállni a földi emberiség életében. Ha figyelmesen összevetjük a koponyakristályok, illetve a koronakristályok történeteit, érdekes összefüggéseket vehetünk észre. Az első, s talán legfontosabb, hogy valamennyi kristály a Földön kívülről származik. A koponyakristályok 12 különböző bolygóról származnak, a koronaköveket pedig Arvisura-Anyahita, azaz a magyarok Nagyboldogasszonya a Szíriusz-rendszerből hozta ide. Azonban a feljegyzések azt nem igazolják, hogy valóban mind ott is készültek. Az indián monda szerint ugyanis 12 planétából áll ez a bizonyos kozmikus csoport, s ezeknek van egy vezérbolygója, ami a Szíriusz-rendszer negyedik bolygója. Így meglehet, hogy mivel Anyahitáék éppen erről a központi helyről érkeztek hozzánk, előtte szintén különböző bolygókról gyűjtötték össze a köveket. Ezt látszik igazolni az is, hogy mindkét esetben 12-12 kristályról van szó. Tudjuk azonban, hogy a kristálykoponyák esetében létezik egy nagyobb, 13. kristály is (és itt egy másik analógiával állunk szemben, hisz Jézus tanítványai is 12-en voltak, illetve a 13., mint legnagyobb tudással bíró, maga Jézus). Nos, a koronát kutató szakemberek elméletei között is találunk olyan állítást, miszerint a Szent Koronához szintén tartozott egykor egy nagyobb, 13. kő. Ez pedig valaha a jelenlegi kereszt helyén állt, tehát egy valóban központi helyen. Azt a vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy a jelenlegi kereszt nem eredeti ráhelyezéssel, hanem csak később került föl, lévén a foglalat jóval bővebb. Egyes látó emberek véleménye szerint valóban egy nagy szent kő volt a helyén, azonban bizonyos okok miatt azt levették onnan, s visszajuttatták a Szíriusz-rendszerbe. Hogy pontosan miért, azt nem tudni, de talán hamarosan elérkezik majd az idő, amikor – a 13 kristálykoponya összeállásához hasonlóan – a 13 szent kő is egybegyűlik a magyar Szent Koronán, s ekkor talán valóban egy új korszak veszi majd kezdetét számunkra. ♥ (http://www.arvisura.van.hu/keret.cgi?%2Fszentkorona.htm) Ima a Szent Koronához! ♥ Táltos Király Földre készül, Koronája Égre perdül. Szent Korona lészen kincse, Fejére illő pompás dísze. Beavató ünnepségre Készülnek a Csillag Népek. Készítik a szívünk lángját, Megpendítik lelkünk vágyát. Imát mondunk, szárnyal szépen, Szent Koronánk égben lészen. Kérünk Téged segítsél meg, Országunkat egyesítsed! Szent Korona Segíts nékünk! Legyen Egy az Isten vélünk, Szent Korona Segíts nékünk! Fakassz forrást az elapadt kútból, S tápláld a jövőt a titkos múltból! Gyakoroljál kegyet rajtunk, S bocsásd meg, hogy most is alszunk! Szemünket nyisd ébrenlétre, Szívünk szólítsd készenlétbe! Emeld fejét Népünknek, S adjál tartást létünknek! Szent Korona, segíts nékünk, Istenünk, most legyél vélünk!!! ♥ ♥ ♥ (Dr.Götli Kinga Réka) A HAZA MINDEN ELŐTT!!! Nem vész el semmi, mely nemes, dicső Legyen bár szándék, tett vagy gondolat! Öljék meg, nyomja sírját nehéz kő, Feltámad az, és diadalt arat!!! (Rakovszky József) Badiny Jós Ferenc - Magyarok története video: http://www.youtube.com/watch?v=Dx8VCUNu3vU&feature=share Őfelsége a magyar - ANGYALI APOSTOLI SZENT KORONA ♥ A magyar Szent Korona a Földön az egyetlen "Angyalok hozta" Korona, melyet égi küldetéssel Szentnek tekintünk! ♥ A magyar hagyomány szerint a Szent Korona Jézus lelkének egy darabját hordozza, ezért örök és elpusztíthatatlan! ♥ Tiltott téma A Szent Korona témaköre 1944. márc. 19-ie óta tabu témának számít. Hivatalos fórumokon nem beszélnek, nem írnak róla, nem oktatják az iskolákban, még művészettörténeti területen is hallgatnak róla. A magyar Szent Korona jelenleg a Földön az egyetlen olyan korona, mely olyan titkokat rejt és hordoz magában, amely egyetlen más, földi koronáról sem mondható el. Földi megnyilvánulása az egyik legnagyobb rejtély, misztikum és misztérium. Joggal nevezhetjük a Szent Grál fogalomkörébe tartozó legismertebb ereklyénknek. Nem véletlen, hogy a magyarság az elmúlt 1000 évben, azt megelőzően, és a mai napig is ragaszkodik hozzá. Az elmúlt évszázadok alatt egyetlen uralkodónak sem jutott eszébe egy másik, feltűnőbben cicomázott koronára lecserélni. A Szent Korona valódi jelentősége nem a rajta található arany és drágakövek értékében keresendő. A XVII-XVIII-XIX. szd-i külföldi metszetek ábrázolásain a Föld egyértelműen a magyar Szent Koronával van megkoronázva. Ez az egész emberiség, az egész földi világ fölötti uralmat, a Szent Korona által az emberiség beavatását jelenti. A Szent Korona fénykorona: Koronázáskor a Koronából abban az esetben, ha megfelelő magyar király került trónra, külső energiaforrás igénybe vétele nélkül fény szabadult fel, mely beragyogta a királyt és környezetét. Révai Péter koronaőr (1613) Angyali Koronának, Szent Csillagnak nevezi koronázás közbeni ragyogása, sugárzása, fényessége miatt. Szántai Lajos: "A Szent Koronában Isten üzenete van bekódolva. ……van benne valami, ami örülni tud, szeretni tud…” Szőnyi Bartalos Mária: "A Szent Koronát az Isten a saját teste helyett küldte a magyar népnek...." Bunyevácz Zsuzsa: "Okkal feltételezhetjük, hogy léteznie kell valahol egy olyan koronának, amelyiket a Grál királyok viseltek. Őket maga a Teremtő választotta a küldetésükre, így talán koronát is küldött nekik. Ha létezik ilyen, akkor az talán – a Frigyládához hasonlóan – isteni útmutatás alapján készült, és mivel magától az Istentől származott, szentnek kell tekintenünk. Keresünk hát egy Szent koronát, amelyet az „Égből küldtek”, és amely több szempontból is különbözik a világ összes koronájától.” Egyetlen egyet ismerünk, ez a magyar Szent Korona. "….Olyan egyetemes jelképrendszerrel rendelkezik, amelyik alkalmassá teszi arra, hogy minden keresztény felett uralkodó Világ Királya koronája legyen." "Koronánk rendkívüli jellegét …a Vatikán is elismeri!!!" Pap Gábor: "Aki a Korona ügyében tisztán lát, az a Kárpát-medence összes többi kérdésében is tisztán lát. Aki a Kárpát-medence kérdéseiben tisztán lát, az Európa összes további kérdésében is tisztán lát. Aki Európa összes kérdésében tisztán lát, annak nem sok nyitott kérdése lehet a világról.” Az USA-ból történő hazaszállításakor a korona egyik amerikai hazakísérőjének szavai: "A Magyar Szent Korona az minden, az egész világnak meg kell hajtani előtte a fejét!!!" Az amerikai kísérők azt is elmondták, hogy pontosan tudják, hogy: A VILÁGBÉKE FELTÉTELE A MAGYAR SZENT KORONA ♥ ♥ ♥ (Forrás: http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=video&kat=20) A magyar szent korona uralma az egész világhoz viszonyítva "Mivel jelenleg nincsen személyes magyar király, aki a szent koronánk rendje szerint uralkodjon, ez esetben, A MAGYAR NEMZET az, aki a szent korona jogait érvényesíti!" - Pap Gábor "Menjetek haza, és mondjátok meg Uratoknak, hogy mi CSAK apostoli vagyunk, míg a ti Uratok, maga Apostol!" - a római pápa szavai "Mind a mai napig ez a hivatalos álláspont! Akkor most a magyar király a magasabb szakrális szint, vagy a római pápa? A római pápa napjainkban a trianoni határokhoz igazította az érsekségeket, ezzel elismerve a hazug trianoni kényszerszerződést. Nincsen joga határokat módosítania!" - Pap Gábor video: - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 1 https://www.youtube.com/watch?v=53p2_Xnjh-E&t=2s - Pap Gábor - A Magyar Szent Korona jogrendje 2 https://www.youtube.com/watch?v=dvPjY76OKws Szent Korona kereszt: Születés a negyedik dimenzióba(n) Élet-magja gömbökben, 3 dimenzióban megjelenítve. A kereszt, a négyzet, az egyenes és a kör találkozása... video: http://www.youtube.com/watch?v=_PhsqPTv_ws&feature=player_embedded Szántai Lajos - Magyarország Szent Koronája http://www.youtube.com/watch?v=lQuTdpZtYi0 A magyar királyság égi védelmezői Kozsdi Tamás alsóörsi Nagyszala előadása. 2013.05.07. hanganyag: http://www.youtube.com/watch?v=qoCAf7XJYkQ A Szent Korona kódja - Az Időkód A Szent Korona - A Kheopsz piramis - A Stonehenge és a Szíriusz összefüggései Szíriusz = Fehérló A Stonehenge körüli fehérlovak: A Stonehenge egy naptár: A Kheopsz piramis és a Szíriusz: A Szent Korona is naptár egyben: video: http://www.youtube.com/watch?v=Jt6nmGBtdS0 A HUN KIRÁLYI KORONA A "Jó Magas Isten" székely - magyar összeróvás jeleivel A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A HUN korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. Négy évvel ezelőtt hallottam először Badiny Jós Ferenc professzor úr előadásában az ordoszi hun arany koronaékszerről, amelyet a Krisztus előtti első évezredből származtatnak. A kínai Nagy Faltól északra található Ordosz, az ősi hun népek szellemi központja, az Arvisúrák szerint i.e. 4040-től. A régészeti feltárások eredménye ez a csodálatos lelet, amelyet Hahoot város múzeumában őriznek. A korona két részből áll. Az alsó, arany spirális körpánt súlya 1022 gramm, a felső, arany körpajzson álló türkizfejű aranytestű turul súlya 192 gramm. A körpántot és a turult süvegre rögzítve viselte a király. A türkizből készített fejet és a farktollat úgy illesztették a turul testéhez, hogy a király fejének biccentésére a madár feje és farka is megbillent, így követte a király mozdulatát. A spirális körpánton sárkány, kos és párduc látható. A múlt évben az egyik barátom Kínába készült, és tanácsomat kérte, hogy a sok közismert nevezetességen, régészeti helyen, leleten kívül, tudnék-e valami kevésbé ismertet, esetleg velünk is kapcsolatosat ajánlani, amit érdemes felkeresni. Egyből az ordoszi Hun Korona jutott az eszembe a hahooti múzeumból. A múzeumban kiállított korona csak másolat, az eredetit az igazgató szobájának páncélszekrényében őrzik. Barátom és felesége abban a megtiszteltetésben részesült, hogy nemcsak megláthatta, de talán először a magyarok közül kézbe is foghatta az eredeti, közel háromezer éves hatalmi szimbólumot. Ezeken a fényképeken az igazi ősi Hun Koronát láthatják. Miért fontos ez a lelet azok számára, akik a szkíta – hun – avar – magyar népek azonosságának tudatában élnek, ennek tanulmányozásával foglalkoznak, és a bennük lévő folyamatosságot képviselik? Azért, mert az ordoszi Hun Korona is egy a bizonyítékok sorában. A koronaékszer hivatalosan az i.e.V.-III. szd-ból való. Következésképp, az akkor és ott élő hunoknak királyuk volt, vagyis királyságban éltek, nem pedig laza, primitívnek megítélt, törzsi szerveződésben. A kínai krónikák az időszámításunk előtti időkben is hun királyokról beszélnek, pl: i.e. 33-ban a Han császár a hun királynak tett béke ajánlatot. Atilla hunjai ugyancsak Kínából vonultak át Európába a II. –IV. szd.-ban, vagyis a szkíta-hunok számára a királyság ismert volt, ahogy a magyarok számra is természetes államforma volt 1946-ig. Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt. A korona szó felismerhető gyöke a „kor”, ugyanaz, mint a korong szavunk gyöke, ami nem más, mint a „kör” ősszó. A korona szó másik része az „ona”, a hun – magyar „ana”, „anya”. Arvisúra Anahíta volt a magyarok főistenasszonya. A korona, „köranya” a Napra és a Világegyetem egészére is utal. A szkíta-hun-magyar mágikus világképben a legfelső valóság az Egy, és a belőle megnyilvánuló Világegyetem nemcsak élő, de női természetű is. A Természet Anya maga az Egy Isten, a Boldogasszony, aki az Élő Világegyetem emberi alakban. A kerecsen sólyom kék csőre és a Hun Koronán lévő turul közötti azonosság nyilvánvaló. Az Egyisten hitű érdeknélküli szeretet szellemmadara a király tudatát összekapcsolta a Teremtővel, beavatta a teremtői tervben való szerepébe, feladatába. A körpánton ábrázolt sárkány ősjelentése: „sár”= tüzes, izzó, kány” = kán, tehát tűzúr vagy tűzkirály. A kos égi származásunkat, a hunok a Kos világhónapban lévő központi szerepét, a kusok emberiséget egyesítő feladatát is jelképezi. A párduc, a Panthera Dei, Isten párduca, Nimród ősapánk totem jelképe, valójában népünk Káldeus – Kusita eredetére is utal. A párduc pettyes bundája az istenek és lelkek csillagpettyes hazáját is idézte. A misztikusoknál a párduc az életlehelet, a Szentlélek megfelelője. Nimród égi király az oroszlán atya, az ősatya, a nemzet magvát őrző férfi őserő, de rejtett kettősségében női tulajdonságokat is hordoz: az égi királynőt, a maga boldogasszonyi minőségével, aki a mítikus időben, mint nappárduc jött le az égből az ő népéhez. A hun szó jelentése = Egy, Első. A hun királyi koronát viselő személy a Teremtővel való egység szellemében, a lélek újbóli megtestesülése tanításának, és az ember kozmikus szerepének ismeretében uralkodott és szolgált. Ez fejeződik ki a Szent Korona Tanban is. A hun –magyar folyamatosság értelemszerű. Ugye önök is szívesen megtekintenék az ordoszi Hun Koronát eredeti valóságában. Kínai részről, információim szerint, magyarországi bemutatásának nincs elvi akadálya és remélem magyar részről sem lesz. Dr. Bíró DénesHeaddress Hu peoples, Warring States period 403-221 BC Gold H: 7.1 cm; D: 16.5 cm From Aluchaideng Site Inner Mongolian Museum, Huhehaote A Világfa (Életfa) és a Csodaszarvas egyértelmű kapcsolata kivehető.....ez egy szkíta-szarmata koronázási ékszer! Itt tehát a két szarvas az Életfával együtt alkotja a korona legfőbb hitbéli jelentését... Van ott még más is, és a leveles csüngők motivuma is csak a magyar Szent Koronára jellemző..., rajta Életadó Anyánk, a Mi NagyBoldogAsszonyunk szobrocskájával - a korona az Övé! (forrás: Magyar Etel) Ősi szent világképek találkozása! Beavatás a több dimenziós gondolkodásba. A végtelen megközelítése a rezgés keltette formákon keresztül. A szent égi város szimbolikája minden ősi kultúrában jelen van. A Szent Korona felülnézeti képét csak a koronázást végző személyek láthatták! Bővebben: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/displayimage.php?pid=19836 A korona PÁN(t) végighalad EsPÁNon, PANnónián, JaPÁNon és a Föld túloldalán SaiPÁN szigetén is! video: https://www.youtube.com/watch?v=4KC7S6wX5iE - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html "Minden Királynő Patróna is egyben, de nem minden Patróna Királynő! A magyarok szerepe ebben kiváltságos! Amennyiben ezt a képet leszerelik a magyar koronáról, ez nagyon nagy változást jelent! Minden jog Forrása Magyarországon a Magyar Szent Korona, melynek jogait, soha senki jogi érvényesen nem korlátozta, tehát ma is érvényesek! A Magyar Szent Korona jogköre, mind a mai napig eleven és élő!" - Pap Gábor - video: https://www.youtube.com/watch?v=SMzPi9osQNw A fent leírtak információk csupán, melyek igazságáról csakis a teljes tudatunk birtokában leszünk képesek megbizonyosodni! Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 18.TÁLTOS ÉNEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/taltos-enek.html 19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html 20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html 21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html 22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html 23.Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html 24.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 25.NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - KIK IS VAGYUNK MI MAGYAROK? - Jásdi Kiss Imre: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/08/kik-is-vagyunk-mi-magyarok-jasdi-kiss.html - A magyar szent korona igazi rejtélye! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet támogatásával jelent meg Egy angol úr – Erdélyből címmel Balázs Samu életútja. Ez az első könyv, amely eredeti dokumentumok és interjúk alapján tárja fel az 1981-ben elhunyt Kossuth-díjas színművész életét. Nem mellőzi a személyes hangot sem, ugyanis a szerző a színész fia, Balázs Ádám. Ötven év kutatómunkája van ebben az anyagban, amely nem csak az édesapjáról szól. Megismerhetjük a Trianon előtti és utáni erdélyi színjátszást és kultúrpolitikai helyzetet, a fasizálódó Magyarország légkörét, s azt is: hogyan vált embermentővé egy rendkívül zárkózott, különc művész.

Friss hírek a magyar hírességek és a külföldi bulvár világából. Tekintsd át velünk a legérdekesebb híreket!

Wittelsbach Erzsébet Amália Eugénia, népszerű és közismert becenevén Sisi, Ferenc József ausztriai császár és magyar király felesége a magyar történelem máig egyik legnépszerűbb alakjának számít. De vajon mi a titka Sisi napjainkig tartó népszerűségének? A királyné személyéhez számos történelmi pletyka és legenda fűződik, amelyek közül több is makacsul tartja magát, mint például a „fess akasztott emberhez", gróf Andrássy Gyulához kötött állítólagos intim viszonya. Mi az, ami igaz a pletykákból, és mi az, ami nem, erről is nyilatkozott az Origónak Kordásné Szász Melinda, Erzsébet császárné élettörténetének kutatója és népszerűsítője, a királyné személyéhez fűződő relikviák gyűjtője.

Pálosok (Fehér Barátok)

Német nyelvleckék - Egyszerű kifejezések - 1. rész ​ ​

A Napbaöltözött Aranyasszonyok A Női Teremtő minőség az ősi magyar szellemiségben Rimalányok, Aranyasszonyok a legmagasabb fokon Aranyasszony - Józsa Judit alkotása Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak. Nem földi dolgokkal, hanem az ÖregÖsteenség erejével gyógyítottak. Magyarország - Anyaország - Józsa Judit alkotása Mitől Napba öltözött a NAPBA ÖLTÖZÖTT NAGYBOLDOGASSZONY? Attól, hogy megtermékenyült.. MEG TÉR MÉH KEN (Y kromoszóma) ÜL MAG TÉR MÉH KEN Y ÜL EL VAN ÜLTETVE A MÉHÉBEN A MAG= PETESEJT. A NAP AZ ANYAMÉHBEN EGYESÜLŐ NŐI és FÉRFI SEJTEK szimbóluma. Hol van benne az Anya? Vele kezdődik... A NAP ANA P ANYA P Hol van benne az Apa? A NAP NAPA NAP APA A NAPBA NÉZ A NAPBA MÉZ A NAPBA MÉSZ A Napba megy a méz, akár a hímivarsejtek a petesejtbe. A NAPBA ÖL* TŐZÖTT A NAPBAN ÖL TŐ SZIK A petesejtben a tő=Y és a SZIK. * ÖL, az Anya öle. Mi is a SZIK. ALSZIK - SZIKLA E SZIK NYUG SZIK TET(T)SZIK LÁT SZIK HALL LÁT SZIK SZIKÁR SIKÉR SIKER SZIKRA A TEREMTŐ SZIKRA PILLANATA ♡ spiriteve Nagyboldogasszonyunk - Petrás Mária alkotása 'Anyahita' című festményemmel kívántam megidézni őstörténetünk Isten anyját. Anyahita hordozza magában azt az ősi minőséget, mely óv, táplál, védelmez. A Boldogasszony, magyarul Boldog Anya, sokkal régebbi korokba nyúlik vissza, a belső ázsiai népek őrizték meg újra nekünk. Anyahita gyermekeiként, magunkban őrizzük az ősök teremtő, termékeny erejét. Őt kérhetjük, ha oltalmat, szeretetet hívunk be az életünkbe... - Henriett Galéria henriettgaleria.hu - A Joli-tórem bolygójának első számú asszonya Anyahita Nagyboldogasszony, a Szíriusz csillagrendszerből származó Ősanyánk a kezdet, a keletkezés, a születés, a Hunok, Magyarok Istenanyja a Napbaöltözött Nagyboldogasszony, Aranyasszony. Tőle ered mindennek az alapja, az alkotóképesség, akaraterő, ajándék, adomány. Anyahita Nagyboldogasszony Utódai, lányai vitték tovább ősi tanait és szellemvilágát. Gyermekei közül az Arvisura beavatottságot azonban csak lánya, Éa örökölte Anyahitától, aki az Öröktűz őrzése mellett teljesített szolgálatot, és édesanyját Kaltes-asszony birodalmából jött gondolatok-továbbításában helyettesítette és tartotta velük a kapcsolatot. Éát férjhezmenetele után a kaltesi csoportok Kisboldogasszonynak nevezték. Éa vérszerinti unokája, Gilgames (kr.e. 3578-ban született, Arpach néven)volt, Uruk királya. ...... Ezáltal Magyar elődeink Gilgames leszármazottak voltak. Nagyboldogasszonyunk - Kolozsvári - Donkó Rebeka alkotása Az Arvisura, vagy más néven Igazszólás, egy nagy terjedelmű, összefüggő, térben és időben nagy távolságot átfogó irodalmi alkotás. A hagyomány szerint ez a 24 hun törzsszövetség sámánjainak rendszeresen írt és őrzött írása, amely a magyarság évezredes regevilágán keresztül mutatja be a magyar nép régmúltját. Az Anyahitától származó ősi női erők képviseletére, a 24 Hun Törzsszövetség születésének idején (Kr.e. 4040) létrehívták az Aranyasszonyok rendszerét. A mindenkori Aranyasszony feladata volt a Hunok társadalmi rendszerének legbékésebb és legélhetőbb módjának biztosítása,mely így kiterjedt az egészség, a természet, a gazdaság, a család, a nevelés területének felügyeletére. Az Aranyasszonyok a legjobb,legrátermettebb beavatott asszonyokból lettek kiválasztva (kiválasztott), így azok a legtöbb esetben rimalányokból, rimaszécsekből kerültek ki. Sarolt nagyfejedelem asszony - Józsa Judit alkotása A legelső kiválasztott Aranyasszony, így nem csoda, hogy a női szerep és küldetés legméltóbbja Rima asszony lett Kr.e. 4040-ben, mint legfontosabb küldetéseként, a rimalányok rendszerének létrehívója, annak szülőanyja. A Rima aranyasszonyt követők mindegyike rendkívüli égi képességekkel bíró nő volt, de ezek között is vannak olyanok, akik a történelmünk során kiemelkedően bizonyították méltóságukat a földi élet eme legnemesebb feladatának legmagasabb szintű elvégzésére. Rimalányok Rimalánynak lenni az évezredek során nem kevesebbet jelentett,mint egy elkötelezettség a Hun nemzetnek, de elsősorban a saját törzsének. A kötelezettség azt jelentette, hogy a leendő rimalány a földi életének minden örömét, szépségét, búját, és baját felajánlotta a törzsének, nemzetének. Az elhatározást, amely egy életre szólt, követte a négyéves képzés, majd a beavatás. Az Égiek elfogadása után az életével már nem rendelkezett saját maga... és ez adta számukra a boldogságot, a harmóniát. Ők tudtak igazán szeretni, mert feladatukat szerették, mely révén az Égiek legkegyeltebb és legszeretetreméltóbb gyermekei lehettek. A Rimalány képzés szakterületeke is koncentrálódott, hiszen nemcsak gyógyító, arbag rimalányok voltak, hanem harcoló katona, rovó, kézműves is, az élet szinte minden területén. A Rimalányok a képzéseken elsajátították a szakterületükön kívül a titkos rovásírás tudományát, az Arvisura, és a Hunok történelmét is kiválóan kellett ismerniük. A beavatott, kiképzett rimalányok feladata volt több ezer éven keresztül a Hun hagyományok, szokások, természeti ismeretek, hit és erkölcs továbbadása az utódoknak, biztosították továbbá a Hun törzsek megmaradását, növekedését. Biztosítva volt az utódok szellemi és fizikai jó állapota, mely biztos múltú alapokon állva nyugodt és békés jövőt garantálhatott..... Rimának lenni nem csak azzal egyenlő, hogy gyógyítanak, ápolnak. A Rima, mint égi áldással bíró, kizárólag női hit és életvitelből álló szolgálat egy beavatás utáni magas fokú földi kapocs az Égiekkel, egy jobb és harmonikusabb és egészségesebb életvitel megvalósítása. A Rima az ÁLDOTT NŐ. A Hun törzsi rendszer egy igen szigorú, meghatározott szabály szerint épült fel. A legfőbb irányítás joga mindig a beavatott társadalomé volt, Égi kapcsolatokkal, égi birodalomként, vagyis egy kettős birodalmi rend elveire épülve. A legfőbb döntéshozó az Öregek tanácsa volt. Az irányítási feladatokat viszont már szétosztották a mindenkori fővezérekre, a fősámánokra és az aranyasszonyokra, ki-ki a maga területén végezve feladatát. Jellemző volt , hogy a főtéren állt a 4 házból összeépített központi épület, az öregek Tanácsának pirosra festett épülete, a 4 külön bejáratú helyiségekkel. A 4 külön helyiségben székelt a bíró, a sámán, az Aranyasszony a szolgálatos Rimalánnyal, illetve a gyermekeket váró asszonyok a rimalány felügyeletével.. Az aranyasszony felügyelte az élelmezést, végezte a vetést, az aratást. Minden asszonynak kijárt a holdtöltétől-holdtöltéig való egyszeri, háromnapos megkímélése minden munkától, melyet az Aranyasszony felügyelete mellett szigorúan betartottak. A gyermekáldásoknál és a szülések megkönnyítését a rimalányok segítették. Öröklődő tudás: Eszerint régen az asszonyok irányítottak, őket hívták aranyasszonyoknak, akik generációról - generációra egymásnak adták át a tudást. Sok éven át vezették a magyarok társadalmát igazságban és békességben. Ezek a nők erősek, és mégis szelíd tekintetűek voltak, bölcsen szóltak és igazságot tettek, ha bármilyen perlekedésről volt szó. Egyes aranyasszonyok ki is tűntek a többiek közül, voltak, akik ahol megjelentek, ott csodák történtek, az emberek egyre-másra gyógyultak, és volt olyan is, hogy az aranyasszony amerre járt, ott bővebb lett a termés. A női princípium: Az Arvisura egy részlete (Eperjes aranyasszony és Gyűrűfű szécs-sámán rovása Kr. u. 805-920.) egy szép hasonlattal jellemzi az asszonyokat, az asszonyi esszenciát: "Tudjátok, a női nemnek mindig olyan volt az élete, mint a szarvasnyájé. A leg­nagyobb gondja a szarvasünőknek mindig az őzikék nevelése volt. A kis őzike alig jött a világra, estére már a talpára állt, aztán az anya folyton dédelgette, nyalogatta kicsinyeit, amíg éretté nem váltak. Aztán eljött a szarvasbőgés ideje, és a szarvasbikák csatáztak, hogy ki legyen a győztes. Nekünk, a szarvasnyájnak ez olyan mindegy volt és csak nyugodtan legelésztünk. Aztán újból neveltük a kis őzikéket. Bárki lett a győztes, a nevelés nekünk jutott. Aztán voltak olyan időszakok, amikor a férfiak halomra gyilkolták egymást, de mi megmaradtunk a lakhelyünkön és folyt az élet tovább. A legelső rovásos feljegyzé­sünkben is az szerepel, hogy Úzon ifjúsági telepes fővezér meghalt, de Ilona arany­asszonynak fel kellett nevelnie a gyermekeit és utódaival megalapította Ilona aranyrö­ges országát. Utána a férfiak fadoronggal, kőbaltákkal agyonverték egymást, de mi, az asszonyok még a verések közepette is féltve neveltük fel gyermekeinket. Pannonföld­nek is Gyömöre és Almágy aranyasszony vetette meg az alapját a bő gyermekáldással." Az Aranyasszonyok színrelépése: Az Arvisúra számos aranyasszony nevét említi, kitér személyiségük jellemzésére is. Mesél Atilla 453-ban bekövetkezett halálakor kirobbanó testvérháborúról, ami után az aranyasszonyok vették kezükbe a hatalmat, életben tartották a népet és átmentették az avar korszakba. Atilla temetésekor a Maros folyó négy gázlójánál huszonnégy sámánifjú állt őrséget, míg a fejedelmi, víz alá való temetkezés lezajlott. Egy Szöged nevű ifjú lett végül Atilla sírjának őrzője, aki a Maros és Ti­sza találkozásánál őrséget alapított Szöged elnevezéssel. A járőrök minden nap ellenőrizték, nehogy megzavar­ja valaki Atilla álmát. Az őrszolgálatot Ilona aranyasszony szüntette meg 505-ben. A hun fejedelem halála után a férfiak hatalmi torzsalkodása veszélybe sodorta a hun nemzetséget. A kaotikus állapotok rendezése e korban csak női uralommal volt lehetséges, és ebben az átmeneti időben az aranyasszonyok látták el a kormányzói, irányítói feladatokat. Az addig fokozatosan elnyomott teremteni képes női princípium szentsége most újra érvényesülhetett. Patrona Hungariae - Józsa Judit alkotása Így történt, hogy kétszáz éven át 11 aranyasszony, 12 fővezér és 12 fősámán uralkodott e földön, és ezek közül négy aranyasszony fővezér is volt egy személyben. Az Arvisura időrendi sorrendbe is állítja az Aranyasszonyok uralmát: Bősárkány 410-452, Dunna 451-453, Deédes 453-466, Szörényke 467-490, Száva 490-500, Ilona-Gyilyó 500-503, Hajnalka 503-510, Torbágy 510-540, Ilja 540-568, IL Ilona 568-575, Telena 575-600 Deédes aranyasszony volt az, aki megszüntette a háborúskodásokat Atilla halála után. Az írás Géza Nagyfejedelem feleségét, Saroltot is aranyasszonyként tartja számon, aki Koppány halála után, 998-ban Kurszán várából hazavágtatott az Aranyasszonyok ősi városába, az akkor égő Veszprémbe, Istvánhoz. Géza fejedelem és Sarolta - KONDORFAI MILLENNIUMI EMLÉKMŰ - Máté István és Lantos György alkotása Sarolt (bolgár-török „fehér hölgymenyét”), (950 k. – 1008 k.) Géza magyar fejedelem felesége, az erdélyi Zombor gyula leánya, Szent István anyja, Anonymus szerint Tétény vezér ('Töhötöm') dédunokája. Születésének és halálának körülményeit nem ismerjük. Gyermekei születési idejéből következtetve, születési idejét a 950-es évek második felére szokás tenni. Nevét a Sarud, Sarród helynevek őrzik, ahol szálláshelyei lehettek. Az erdélyi Gyulák családfája Anonymus szerint "Az aranyasszonyok a magyar ősi hitvilágban a női teremtő és gyógyító princípiumot képviselték, a gyógyítás mellett akár uralkodói, hadvezéri feladatokat is elláthattak. Nem földi dolgokkal, hanem az ÖregÖsteenség erejével gyógyítottak, mágikus erővel." - Gábor Kati Gyógyító aranyasszonyok: Az aranyasszonyok veleszületett képessége a gyógyítás. Ez azt jelenti, hogy nem csak a gyógynövényeket és az alkalmazásukat ismerték, hanem érezték a betegséget is, és bölcsességükből, hatalmas tapasztalatukból kifolyólag olyan szellemi csatornák nyíltak meg számukra, ami által átlátták a betegségek közvetlen testi-lelki okait, és azt is, hogy milyen módszerrel lehet a leginkább meggyógyítani ezeket. Látták a lelket, hiszen tudták, hogy a betegségek elsősorban a lélek figyelmeztetései, üzenetei a személyiség felé. Bárki fordulhatott hozzájuk, mindenki a számára legmegfelelőbb szavakat kapta, és mellé gyógyulást, aminek fontos építőköve volt a gyógyulásba vetett hit. Abban az időben a gyógynövények segítették az aranyasszonyokat, az ő tudásukat örökölték meg később a kuruzslók és javasasszonyok. A mai Aranyasszonyok: Függetlenül attól, hogy az olvasók elfogadják-e az Arvisurát, mint hiteles forrást, vagy nem, az bizonyosan elmondható, érezhető, hogy az asszonyokban, a nőkben a mai napig benne rejlik az eszencia, a lényegi rész, amely őket bármikor aranyasszonnyá teheti. Ehhez azonban fontos felismerni a női és férfi szerepek különbözőségét, fontos lenne megtalálni az egészséges egyensúlyt a női harciasság, küzdelem és a befogadó, feminin minőség között. A nemi identitás kiművelése, fejlesztése a nők esetében azt jeleni, hogy egyre jobbak és jobbak legyenek a női szerepükben, a férfiaknak pedig azt, hogy a nőket jobban megérthessék, s hogy tudomást vegyenek saját érzelmeikről. Hiszen a 21. századra nyilvánvalóvá váltak olyan változások, mint a tradicionális családmodell átalakulása, a bizonytalanságok, melyek hosszú távon párkapcsolati zavarokat és más jellegű problémákat is okozhatnak, gondolván akár csak a nőgyógyászati megbetegedésekre. A testünk és a lelkünk szoros egységet alkot, hat egymásra. Mi kell ahhoz, hogy a nő ma is megélhesse aranyasszonyi mivoltát? A teremtésnek, mint spirituális fogalomnak, mint isteni kiváltságnak a gyakorlatban történő legcsodálatosabb megnyilvánulása a gyermekáldás gyermekszülés, ami a nőnek adatott meg ezen a földön. Hogy ezt a kiváltságot megkapta, ezzel megkapott hozzá egy sor más adományt is: az intuíciót, a felelősségvállalás igazságát, az érzések kifejezését, a gondoskodást, a szépséget, a lágyságot, puhaságot. Mindez azonban nem működik kellő önismeret és változni, fejlődni akarás nélkül, hiszen addig ezek az adományok csak szunnyadó eszenciák a lélekben, várva, hogy mikor jön el az ő idejük. A régi aranyasszonyok ismerték önmagukat, ismerték személyiségük napfényes és sötét oldalait, és ráláttak arra, hogy hogyan javíthatják, kovácsolhatják előnnyé kevésbé pozitív személyiség jegyeiket. Amikor a nő elkezdi felfedezni valódi önmagát, akkor kezd felfényleni lélekszikrájának aranysárga fénye, és kezd előtűnni az igazi aranyasszony. Az aranyasszonyok mellett pedig csak az igaz férfiaknak van helyük. Minél több aranyasszony bontakozik ki, annál több igazi férfi jelenik meg. Fordítva is igaz: minél több férfi fedezi fel férfi eszenciájának lényegét, és válik igazi, ám nem érzelmek nélküli férfivá, annál előbb tündökölnek újra az aranyasszonyok. A hatás kölcsönös. (forrás: aranyasszony.hu/Hunasziz: Rimalányok) "Az Istennői energia növekvő beáramlása mindent meg fog változtatni, így meg fogja változtatni azt is, amilyen módon egymással kommunikálunk. A kommunikáción belül a szavak maguk "információs csomagok", melyek a teljes kommunikáció csak mintegy 7%-át teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a fennmaradó 93%-ot testbeszéd, illetve energetikai szándék alkotja. A legtöbb ember nincs ennek tudatában és kizárólag a szavakra figyel. A megértés most visszatér a Földre. Segít a férfiaknak és nőknek, hogy felébredjenek, visszanyerjék valódi hatalmukat, és újra feléledjenek. A férfiak számára ez egy ébresztő, hogy ne nyomják el tovább már az érzelmeiket, és fejezzék ki azokat anélkül, hogy attól félnének, nevetség tárgyaivá válnak. A nők számára azt jelenti, hogy most már valódiságukban létezhetnek anélkül, hogy túl férfiassá kellene válniuk, egyszerre lehetnek gyengédek és erősek is. Az Isteni gyermek, a tökéletesen kiegyensúlyozott férfi és női energiák szimbóluma..." Leírás: http://2012portal-hungary.blogspot.co.at/2018/03/jegyzetek-cobratol-es-isis-tol-2015_83.html AranyAsszonyok az Aranykor valóságának hordozói „Az aranyasszony az az őstudást képviselő nőtípus, aki az IstenAnya kelyhe testi valójában. Magában hordozza a „mag” mindentudását, s azt a képességét, hogy a FöldAnyával és az IstenAnyával, folyamatosan kapcsolatban legyen. Az aranyasszony ma új szerepet kap Magyarország felemelkedésében, és megújulásában. Az AranyAsszonyok feladata ma a nő ébresztése, s vele a férfi ébredésének elősegítése, az Új Egyensúly születésének segítése, mely alapja a család, a nemzet, s a Föld felemelkedésének. Részletesebben: - összekapcsolni az Éget és a Földet, az égi és a földi tudást. - egybeszeretni mindent, ami szétválasztott és egymással harcban áll - önmagában a középpontot élni, s a középpont erejében az egységbe másokat összerendezni (a Jelen-Lét erejébe hívni) - a Kárpát medence szakrális tudásának maradványait összegyűjteni, a népművészet és népi hagyományok kincseit a szakrális geometria és a szakrális jelképtár alapján közérthetővé ÉS ÉLHETŐVÉ tenni a modern ember számára - a Kárpát medence – az AnyaFöld kristály-szerkezetében rejlő és ott kódolt információt kibontani, a felszínre hozni és elérhetővé, érthetővé tenni a mai ember ébredését szolgálva - felszabadítani a múltba taszító, lehúzó és megbénító asszonysorsokat, s feloldani a kollektív tudattalan női fájdalomtesti mintázatát - ébreszteni a nőkben szakrális tudásukat: fizikai-energetikai-lelki/érzelmi-mentális- és szellemi/spirituális értelemben egyaránt - a leányok szakrális ébresztése – a női közösségbe fogadása és szakrális tanítása - párkapcsolati tanítások az új kapcsolati minták érdekében - párkapcsolati és szülői társszövetség tanítások a gyermekek és a családok érdekében Mindezen teendők, tudatra-ébresztő munka egyik legjobb alapja az ún. évköri változási rend, azaz az ÉVKÖR megfigyelése és annak szakrális megélésének segítése. Ezért az AranyAsszony Iskolában az első évben az AranyAsszony kozmológiáját tanítjuk, s vele annak földi leképeződési formáját az Aranyasszony Évkörét. Az Évkör 12+1 osztatú, melynek szimbóluma a Női Teljesség 12 szirmú virága. Megjegyzem a szív csakra ind ábrázolása is 12 szirmú virág. Ezzel is beszélve hozzánk: a szeretet és a világ-szer-elem az alapja mindennek. S mindezen minőségek az évkörön jeles napokhoz kötődően megtalálhatók, az évkörön végighaladva mindig az adott minőséggel kapcsolódva, azt önmagunkban ébresztve haladhatunk az év során önmagunk egy teljesebb minősége felé.” Forrás: Pozsgai Nikoletta http://aranyasszony.com/?p=84 Magyar Asszony, mikor öltözteted NAPBA a szívedet? Mikor rezdülsz egyszerre a Teremtéssel? Hol vannak az ősi titkok melyek belőled fakadnak, s benned gyökereznek? Egy Új Hajnal jő már, a küszöbén állunk. Szíved nyisd meg gyorsan, hogy be tudd fogadni a felkelő NAP sugarát, mely meggyújtja a benned élő lángot,- felszítja a tűzet, s azt suttogja: - EMLÉKEZZ! Emlékezz azokra az időkre mikor NŐ voltál, s büszkén vállaltad sorsod, tetted a dolgod, mit az ÚR reád szabott. Ha elfáradtál, megpihentél,- Napbaöltözött Anyánktól új erőt merítettél. Belülről fakadóan tudtad mi a helyes, s mi helytelen. Hol van lelkednek ezen része, hol bújik meg? Nyisd meg a szíved, s fogadd be az Új Hajnal felkelő sugarát, mely átlényegíti lényedet,- emlékezz az IGAZI ÖNVALÓDRA, arra, aki eredendően voltál, s vagy ma. A NŐ az, aki megtartó ereje és végtelen szeretete által megnyitja a szíveket, s ha kell hegyeket mozgat meg. Hát tegyünk most is,- mozgassuk el az elénk hatalmasodó hegyeket, melyek meggátolják, hogy igaz hitben és szeretetben, szabadságban éljünk. Kedves Nőtársaim, kik még az ősi hit megtartó erejében éltek, tisztelitek, és magatokénak valljátok,- kérlek benneteket, - álljunk ki magunkért, Családunkért, Nemzetünkért. Saját megújulásunk által mutassunk példát! Feketéné Lendvay Katalin festménye Nyúljunk vissza bátran ősi gyökereinkhez, hozzuk át a jelenbe és működtessük azt. Bátran merjük felvállalni és továbbadni hagyományainkat, ősi szokásainkat. Merjünk NŐKKÉ, ASSZONYOKKÁ, ANYÁKKÁ lenni, és MAGunkból fakadóan tenni, és tenni…. Ha felvállaljuk MAGunkat, azt, akik vagyunk,- akkor Új Jövőt írhatunk! Az eredendő női minőség visszavételével, a NŐK magukhoz veszik azt a hatalmat, amely belső, legmélyebb forrásukból fakad. Belső isteni minőségükre hallgatva, egy olyan „szerepváltozáson” mennek keresztül, amelyben ÖNMAGUK belső lényéhez visszatalálnak, és ösztönösen működtetik azt az erőt, mely őket alkotta. Itt már nincsenek „szerepjátékok”,- a magasabb tudat felismeri azokat a hiányosságokat, szerepjátékokat, amit eddig felvett mintaként szerepeltetett életében. Mindettől megválva egy ÚJ NŐI Minőség alakul ki, az EREDENDŐ NŐI MINŐSÉG,- ami a jelenbe áthozva és aktiválva kap szerepet. A MAGYAR NŐ együtt él a TEREMTŐVEL. Megtartó ereje a Családnak, kisközösségnek, és a Hazának. A nők azok, akiknek kelyhükben a csoda terem. Ők megkapták azt a kegyelmet, hogy a világot megváltoztassák. Megváltoztassák családjukat, örömtelivé tegyék életüket, és mindez eredendően belülről kell, hogy fakadjon, a FORRÁSBÓL,- ahol az Isteni Kegyelem által mindig jelen vagyunk… Írta: Feketéné Lendvay Katalin Ősi titok tudó asszonyok ülnek a tűz körül, s emlékeznek... Emlékeznek arra a minőségükre, mikor még a Természet Asszonyával egységet alkottak. A létezésben betöltött szerepük nem csupán a földi létre korlátozódott le. Egy olyan eszenciát hordoztak magukban, mely életük minden egyes percében tudatában volt annak az isteni minőségnek aki testett öltött bennük. Ez által egy olyan magasabb és szentebb, (megistenült) valóságba helyezkedtek, mely nem csupán az emberi lét értelmét látta, hanem annál jóval tovább mutatott. Sejtjeikben érezték az Ősforrás jelentlétét. És a sejtjeik emlékeztek. Előhívták magukból azt az ősi tudást, melyből eredezteték önmaguk létét. Ez az ősi tudás minden egyes Nőben, Asszonyban, léte eredendő forrásából adódóan benne gyökeredzik. Mert létezik egy erő, egy isteni eszencia mely áthatja léted, eggyé válik veled, és ha te azonosulsz vele, akkor egy olyan tudás birtokában leszel, mely lehetővé teszi, hogy betekintést nyerj az Ősforrás mintázatába. Az Ősforrás mintázatának betekintéséhez kevesen jutnak el, egy kiváltságos állapot ha valaki ide betekintést nyer. Ez a Forrás messze túlmutat az emberi létezés forrásán. Egy olyan eszenciát jelenít meg, melyben a Világmindenség testesül meg. A Világmindenség maga az élet, sejtek milliárdjai alkotják, mely életre hívták magát az életet. Minden rezgésből és kiáradásból áll. Ez az isteni teremtés lényege. Amikor Önmagadat teremted újjá, szintén a létezésed forrásához, gyökereidhez kapcsolódsz vissza, és eredendőséged okán egy olyan tartományba nyersz betekintést, mely az Ősforrásból eredezteti magát. Titkok tudója, az ősi szent asszonyok ezt az erőt hívták elő magukból, ehhez az erőhöz csatlakoztak. Ez alkotta létezésük forrását, Önmaguk megvalósulását. Ezáltal betekintést nyertek a létezés magasabb síkjaira. Gyógyító tudományukat, szakavatottságukat innen nyerték. Mert az ősbizalom szentsége szétáradt bennük, és ők emlékeztek. A bennük életre kelt csoda által képesek voltak ezt az eszenciát magukon keresztül áramoltatni, és ezzel az erővel a mindennapjaikban olyan erőt nyilvánítottak meg, mely azonosságot alkotott a létezés anyai ősprincipiumával. Azzal az erővel aki a befogadást teljesíti ki magában, mert léte és eleme egy forrásból fakad, mely tápláló, befogadó, de egyben kiárasztja magát a létezésben. Nos Nők, mi innen eredeztethetjük magunkat..... Ezek a szent asszonyok, a javasasszonyok, ehhez a Forráshoz vezettek vissza, anélkül, hogy tudatában lettek volna mibenlétüknek. Mert Ők még magukban őrizték a titkot, ezért is hívták őket Titok Tudó Asszonyoknak. Ezek a Titok Tudó Asszonyok a létezés forrását jelenítették meg magukban. Eredendően kapcsolódtak a létezés isteni forrásához, de egyben kapcsolódtak a létezés természeti forráshoz, a kettőt egyben jelenítették meg. Ez a lényege a gyógyításnak, az orvoslás tudományának. Mikor az isteni és a természeti elemeket segítségül hívod, és test ferenkvenciáit felemeled abba a tartományba, mely az isteni egység állapotából eredezteti magát. Így a sejtek újra fénnyel telítődnek, azonosulnak azzal a szent erővel aki életre hívta őket, mely termékenyítette és eszenciát töltött beléjük, aki egy velük a létezésben. Írta: Feketéné Lendvay Katalin (részlet A női létezés csodájából készülő kiskönyvemből) https://www.facebook.com/nywolforg/videos/1987341561354339/ https://www.youtube.com/watch?v=j8TskmZJuwE&fbclid=IwAR0O8RqsaUcLLl2OYe7VwohMucHXPxHtECnHB6OlJHfVEaaBZtT8XXGLpoY Józsa Judit – MAGYAR ÖRÖKSÉG Hazaszeretet - Józsa Judit alkotása Ahogy az Isten a hatodik napon megalkotta az Embert, Anyagául véve az áldott Föld porát, Úgy formálja meg Judit is e porból A lelkében megfogant alakok sorát. Hit, remény és szeretet tölti el a szívét, Ezek segítik Őt, és így adja tovább Ősi gyökerektől táplált büszkeséggel Magyar örökségünk újabb zálogát. - Sima István - Józsa Judit oldala: http://www.jozsajudit.hu/ Földanyánk minden év tavaszán újranöveszti magából, magból, az életet! „Tudatosítani kellene a nőkkel azokat a tényeket, hogy szeretet rezgésük menti meg a bolygót abban az esetben, ha ezt komolyan veszik. Az új, szent női tudatosság csak úgy valósulhat meg, ha a Tudat Hálóban lévő geometriai formák, ennek megfelelően megváltoznak. Ha megvalósul ez, akkor az összes nő, újra emlékezni fog arra, hogy milyen szál köti őt Istenhez, ezáltal pontosan tudni fogják hogyan kell cselekedniük, hogy a két energia egyensúlyba kerülhessen. Mivel Isten női energiájában lesz az információ, az dönti el, hogy a Föld milyen irányba mozduljon el. Ezért minél előbb tudatosítani kell a nőkkel ezt az isteni feladatot - ezért születtek nőnek ebben az időben – mert még a Földön kell elérni azt a közös szeretet összefogást, amely a bolygót segíti kiemelkedni a 3. dimenzióból. Ennek érdekében segíteni kell a férfiakat is a női energiájuk tudatosítására, hogy ne ellenállást hozzanak létre, hanem kapcsolódjanak be ebbe az Isteni munkába.” Olvassunk tovább: http://mindenenergia.blog.hu/2017/10/03/az_egysegtudat_halo "A nagy váltás a küszöbön áll... , és mindig megvolt hozzá a terv: ha sikerül eljutni idáig, valami történni fog. E valaminek az előkészületeként pedig nőként tértetek vissza a bolygóra. Úgy is mondhatjuk, hogy ezzel felkészültetek arra, hogy nőiségetekre emlékezzetek, és hogy ez mit jelentett abban az időben, amikor ezt megtanították nektek. A váltás terve tehát ez: ha túljuttok a 2012-nek nevezett jelzésen, akkor az eredeti tanítások - a csillagokból származó fő-tanítások - új életre kell, hogy keljenek ezen a bolygón. Eme fő-tanítások nem különböznek radikálisan a bolygón jelen lévő számos más tanítástól, ám olyan helyzetekben fogjátok találni magatokat, ahol el kell kezdenetek visszaemlékezni rájuk. Ez hát a terv, ez a Lemúriai Nővériség létének oka, ezért van itt most Mele'ha, ezért tért vissza és ébredt fel. Ez mind ezen céllal történt. Eltűnődtetek-e valaha azon, hogy mi az, amit kaptatok, hogy aztán majd felébresszétek és megosszátok? Szeretném, ha elkezdenétek visszaemlékezni! ... - Kryon A teljes üzenet: http://www.kryon.hu/2018.08.25.ln.php Továbbá: - NagyBoldogAsszonyunk – HétBoldogAsszonyunk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/nagyboldogasszonyunk-hetboldogasszonyunk.html - Pünkösd – A Csíksomlyói legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - A Mi Drága NagyBoldogAsszonyAnyánk:http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-mi-egi-anyank-egyik-szep-teljessegu_24.html - A FÉNYSZÜZEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/04/a-fenyszuzek.html - A Napba öltözött BoldogAsszony: http://emf-kryon.blogspot.hu/2017/02/a-napba-oltozott-boldogasszony.html - A Napbaöltözött Aranyasszonyok : http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/aranyasszonyok.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalam: hagyomanyorzoink.hu blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

Locitrom - Humor - Vicces videók - Viccek

A március 15-i tüntetés után sorra tűnnek fel a Talpra, magyarok Facebook-oldalak. Magyar elhatárolódott ezektől, de honlapja már van az új közösségének.

Húsvéti népszokások, hagyományok Áldott Húsvéti Ünnepeket! Isten áldd meg a magyart...! Kellemes Húsvéti Ünnepeket! A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően. Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep. A húsvéti szimbólumok eredete • A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált. A HÍMES TOJÁS "A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek, a természet megújulásának, s ehhez kapcsolódóan Jézus feltámadásának jelképe is. Húsvéti tojások - Bereczné Lázár Nóra hímeseit a gyimesi motívumok ihlették Régen a keresztszülők adták keresztgyerekeiknek a tojást. Ősi motívumaink Termékenységvarázslás volt, a lányokat egy vödör vízzel lelocsolták, ami mostanában már kölnivízre szelídült. Zengővárkonyi hímes tojások szakrális jeleinkkel Antalné Tamkó Mária - Gyimesvölgyi írott tojások mintái Antalné Tamkó Mária - Gyimesvölgyi írott tojások mintái Antalné Tamkó Mária - Gyimesvölgyi írott tojások mintái Hímes járt a húsvéti locsolásért cserébe. Egyes falvakban voltak olyan asszonyok, akik másoknak is készítettek hímes tojást" – meséli Nemes Hajnal tojásfestő Íróka, kandé, gica avagy kesice készítése - a tojások írása A képen a tojásírás eszközei és fázisai láthatóak Áttört tojás Tojás előírása gicával (íróka, kandé, gica avagy kesice) Tojásfestési teknikák: - egy színnel festett, viaszolt: - berzselt, vagy levélrátétes: - batikolt: - maratott, vagy más néven metszett: Forrás: Tánczos Erzsébet http://netfolk.blog.hu/2014/04/05/iroka_kande_gica_kesice_keszitese és http://netfolk.blog.hu/2013/03/14/festett_himes_tojasok-_kulonbozo_technikak • A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják. • A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget. • A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából. A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagyon igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet. A locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti. Magyar népi hagyományok Húsvétkor: A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt: a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. Szabó Éva népi iparművész festett tojásai Magyar népszokás a zöldág-hordás, más néven villőzés (termékenységet segítő eljárás). Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt. Manapság is a moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. Tojáshéj mozaik Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai. A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik. Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás. A feltámadás napja húsvétvasárnap. A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik. A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. Pingált tojások A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában. Gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak. A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül. Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben. Másik forrásból: A húsvéttal kapcsolatban számos népi hagyomány alakult ki, melynek egyik szereplője a tojás. A színesre festett húsvéti tojások ajándékozási szokása utal a feltámadásra, az élet megújhodására. A gyerekek, a Krisztus vérét szimbolizáló piros színűre festett kemény tojásokat kapják. Az írott tojásnak varázserőt tulajdonítanak. A húsvéti tojásnak nemcsak vallási jelentősége van, a színes, díszes tojások egymásnak ajándékozása a fiatalok körében a szeretet, a rajongás és a szerelem jelképe. Azt mondják, hogy a kapott tojások száma a népszerűség fokmérője. Az ifjak legtöbbje a húsvétkor kapott tojásokat elteszi, majd egy bizonyos idő elteltével megnézi, hogy melyik maradt a legszínesebb. Mezőkövesdi népviseleti tojások - Illés Vanda Anna képe A színezés megmaradása jelzi a szerelem tartósságát. Ha valakinek történetesen aracuana tyúkja van, amellett, hogy nincs gondja a tojásfestéssel, mivel ez a tyúk kék, zöld vagy rózsaszínű tojásokat tojik, javulnak a házasodási esélyei is, ugyanis ennek, a Chile északi részén őshonos tyúkfajtának a tojásai megőrzik a színezésüket. A tojásfestés, -írás, vagy -hímzés ideje a nagyhét. A festések, írások vagy a „hímzések” igen változatosak, lehetnek kezdetlegesen egyszerűek, de szemet gyönyörködtetően művésziek is akadnak közöttük. Hazánkban a régészek egy avarközi temetőben leltek a legrégebbi hímes tojás töredékre. Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap - barkaszentelés Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap,mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek. Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett, célja pedig a jeruzsálemi templom volt. A magyar népszokás szerint, a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés,vagy a palóc "kiszehajtás"/a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végigvitték a falun, aztán levetkőztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették/... (forrás: Igazmondó Juhász) ÉTELSZENTELÉS ♥ Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszeredában, 2013. Az Égi Atya és Anya, vagyis a Mi ÖregÖsteenségünk, és a Mi NagyBoldogAsszonyAnyánk Áldásával megáldott Életek és Tápláló Ételek sorakoznak csendben, és türelemmel Húsvétvasárnapján Csíkszeredán! DE SZÉP! ♥ HÁLA ÉS ÁLDÁS ERDÉLYI TESTVÉREINKNEK, HOGY ŐRZIK ÉS TARTJÁK HAGYOMÁNYAINKAT! Az étel szentelése, egy mise keretében történik, mely az Étel és a Teremtő kapcsolatát testesíti meg. A székely emberek, a gondosan és nagy türelemmel, szeretettel elkészített ételeiket viszik a kosaraikban a misére. A mise végén a pap megáldja ételeiket, s majd ezt használják fel az ünnepi étkezésnél. Közben ügyelni kell arra, hogy a morzsa és a csontok ne hulljanak le a földre, hanem azokat elégetik a Tűz Tisztító Erejével, mely az esetleges Rontásokat is Életerővé alakítja, mindazokat a rontásokat, melyeket szándékosan lepleztek el, s tették ezáltal elvetemült tetté azt. Fotók: Kovács Csaba P. — Csikszereda, Harghita környékén. bővebben: http://www.facebook.com/photo.php?fbid=439124652839088&set=pcb.439124776172409&type=1&theater A Népművészet Kiváló Mestere-díjas, 2008-ban elhunyt kézdivásárhelyi István Mária munkái Húsvéti határkerülés Szentegyházán - Harghita A mai napon, húsvétvasárnapon, a határjárók - határkerülők a falu - és düllőkereszteknél imádkoznak, és Áldást kérnek az alkalmas Időjárásra, és a jó termésre. Otthon, a benti tízeskereszteknél várják egy kis harapnivalóval Őket. Húsvéti határkerülés Székelyföldön Húsvéti határkerülés Székelyföldön Ősi tavaszváró ünnep továbbélése. Kattints a hivatkozásra! http://www.szeretlekszekelyfold.hu/hagyomany-3/642-husveti-hatarkerueles-zetelakan Lófő székelyek vezetik a határkerülő menetet Zetelakán (Fotó: Csiki Árpád) „Hun Sándor Varga: Volt szerencsém már minden évben látni ezt, az idén ez most sajnos kimaradt, igazán felemelő érzés amikor elindulnak a lovasok és a menet a határba, és megkezdődik a sonka szentelése!!” Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok ♥ Székelyföld közepében kinyílott a rózsa, Az elhagyott, székely-magyar nemzet gyönyörű bimbója. Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája. Ne legyen a székely-magyar nemzet szomorú és árva. Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot, ez terem a székely-magyar nemzetnek édes szabadságot. ,,Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok számotokra!". Húsvéti tojásvadászat kertben és lakásban Kunszigeten... az országban (talán) egyedülálló módon ma is él a Húsvét Vasárnap hajnali Jézuskeresés. Ez egy, a határkerüléshez (kerítéshez) hasonlatos vallásos népszokás. A templomtól indulva, meghatározott szövegű énekkel (melyet egy előénekes "énekel elő"), imádkozva járják végig a falu határában lévő kereszteket, utoljára a temetőben lévőt, majd visszatérnek a templomhoz. Fél ötkor kezdődik, utána a távolról érkezőket (vidékieket ) a plébánián "Szeretetlakomára" (agapéra) várják. Csodálatos élmény! Húsvéti népszokások Palócföldön Nagypéntekhez szokások egész sora kapcsolódik Palócföldön. A szentelt barkát, mely a bibliai pálmaágat helyettesíti, gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják. Ehhez a naphoz kapcsolódik a hajnali fürdés szokása is, ilyenkor az asszonyok a patakban mártóztak meg. video: http://www.hirek.sk/video/20130328202722/Husveti-nepszokasok-Palocfoldon.html Élnek a húsvéti hagyományok Jézus őrzők Csíkszentkirályon Vajon eszükbe jut-e a locsolkodóknak, hogy szokásos díjazásuk: a piros tojás és a csokinyuszi hagyományosan a termékenységet, a tavaszt, az élet fejlődését jelképezi? Vagy csak illemből emelik a kölnisüveget a lányok haja fölé, s némi készpénzzel, vagy itallal kifejezett elismerés reményében? bővebben: http://erdely.ma/nephagyomany.php?id=34459&cim=elnek_a_husveti_hagyomanyok Zsámbéki sváb hagyományok „Minden évben már hetekkel előre megkezdődnek az előkészületek, hogy húsvétkor minden gördülékenyen menjen. Édesanyámmal bevásároljuk a kakaót, teát, kalácsot, vajkrémet, a tojásokat, a festékeket, a szendvicsekhez valót és még hosszan sorolhatnám a kellékeket. Megrendelem a lovaskocsikat. Szombaton zsámbéki sváb festett bútorok motívumaival díszített tojásokat készítettünk. A húsvéti harmatnak gyógyerőt tulajdonítottak és mivel a harmat az "égből jön", ezért szentségéhez sem fért semmi kétség. A Kálvárián közös imádsággal köszöntötték a feltámadt Krisztust és keresztet vetettek a harmattal. Egyesek szerint ezt a szokást csak asszonyok gyakorolták, de dédnagymamám elbeszélése szerint üknagypapám, aki előimádkozó volt, gyakran vett részt ezeken.” (http://www.schambek.eoldal.hu) Húsvéti szokások Habár mára már részben elavultak a régi szokások, mégis egyesek közülük, ha más formában is, de megjelennek. Mai húsvéti szokásaink közé tartozik a tojásfestés, kapulopás, locsolás, fadíszítés. Fickón, a húsvét előtti vasárnap, azaz Virágvasárnap tartandó a refurmátusokhoz illő konfirmálás. Ilyenkor kisebb termetű fenyőfákat vagy fenyőfa ágakat szalagokkal díszítenek fel, amelyek a konfirmálási szertartás alatt ékesítik a templomot. A konfirmálóknak nem szabad, hogy kaput lopni menjenek csak azután, mikor már konfirmáltak. A fiúk megpróbálják ellopni a lányoknak a kapuját, és ha a fiúknak minden elővigyázatosság ellenére is sikerül ellopniuk a kaput, akkor eldugják azt, ezért a ház leányának másnap meg kell keresnie. Vasárnap a pihenés napja, hiszen hétfőn újra útnak indulnak a falu ifjai. Hétfő a locsolás napja, amikoris kisebb csapatokba összeverődve mennek a lányos házakhoz öntözni a fiuk. A szebbnél szebb verseket, az illatos parfümöket vagy akár a vödör vizet a lányok kortól függően piros (színes) tojásokkal, süteménnyel, borral, pálinkával jutalmazzák. A húsvéti finomságokat Nagypénteken szokás előkészíteni. Népi locsolóversek Jó reggelt, angyalkánk! Látjuk, már vártál ránk. Eljöttünk, hogy meglocsoljunk, ha mást nem, a torkunkat, a jókedvnek könnyű pírja borítsa el arcodat. Szép vagy, szép vagy, mint egy angyal, ne váljunk el hát haraggal, beesett a hónunk alja: elő a bort, nosza rajta! --- Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom --- Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások. --- Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa: Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa. Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha előjönne, Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nőne! --- Szépen kérem az apját, De még szebben az anyját: Adja elő a lányát, Hadd locsolom a haját! Hadd nőjön nagyra, Mint a csikó farka, Még annál is nagyobbra, Mint a Duna hossza. Szabad-e locsolni? --- Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással --- Én kis kertészlegény vagyok: Virágokat locsolgatok. Azt hallottam, hogy egy rózsa El akar hervadni. Szabad megöntözni? (forrás: Magyar Nyelv) Hétfalusi írott tojások ( Pasztori Anna munkája) Hagyományos ételek az ünnepi asztalon Táplálkozzunk egészségesen Húsvétkor is! A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza, amelyek legjellegzetesebb alkotói még ma is megtalálhatók. Ilyen jellegzetes ételek, élelmiszerek pl. a bárány, a sonka, a tojás és a torma, amelyek szinte minden locsolókat váró házban megtalálhatók az ünnepi asztalon. Bárány A bárány az ünnep úgynevezett áldozati étele. Ha húsvét előtt elmegyünk a henteshez megvenni a bárányhúst, érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb. Az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű. A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. Természetesen nem számít szentségtörésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem pl. szárnyas hús, vagy hal is szerepel a menüben. A bárányhús energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlók. Sonka A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. Fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. A gyakorlatlan háziasszonnyal könnyen megeshet, hogy az amúgy is igen sós sonkát még külön megsózza. Ennek eredményeképpen az is előfordulhat, hogy az ünnepi ételt - szó szerint - még a kutya sem eszi meg. Mivel a füstölt sonka önmagában is elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges, sőt, - kifejezetten nem tanácsos... A sonka energia- és zsírtartalma viszonylag magas, 100 g füstöltsonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g fehérjét és 108 g koleszterint tartalmaz. Magyarországon a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is gyakran tálalták. A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják. A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek, míg olaszok a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják. Tojás A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak. A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható. 1 db tyúktojás energiatartalma 68 kcal, fehérjetartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttartalma pedig elhanyagolható. Koleszterintartalma magas, 1 db tojássárga 180 mg-t tartalmaz. A tojás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjéi pedig magas biológiai értékűek. Ne csak finom, egészséges is legyen... A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír és energiatartalmuk. Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek. A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani. Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani. Mint minden ünnepkor, így a húsvét napján is szerepet kapnak az édességek, desszertek. A csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében. Az édességfogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani. Az semmiképp sem jó, ha a gyerekek egész nap csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztják, és így nem esznek semmi mást. A sütemények közül érdemes gyümölcs-, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. Célszerű a süteményeket kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják. A fentieket szem előtt tartva a húsvéti ünnepek alkalmával, a kifejezetten ünnepi ételek fogyasztása mellett is betarthatók a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai. (Forrás: Táplálkozás és tudomány) Matyó mintás húsvéti tojások Matyó hímzett tojások Húsvéti répatorta, matyó mintákkal díszítve Jó étvágyat! :) Forrás: - krickykonyhaja - Patkolt tojás: Kiemelkedő a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás (leggyakoribb ékítményéről elnevezve), amely a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett. A hagyomány szerint a tojáspatkolást unatkozó patkolókovácsok találták ki, hogy szabadidejükben ezzel bizonyítsák szakértelmüket és kézügyességüket. Mára alig 2-3 tojáspatkoló mester maradt aki továbbviszi ezt a hagyományt. A vasalatok mintáit egy ólomlemezből vágja ki a patkolómester, majd óvatosan felszegezi őket. A legnagyobb elővigyázatosság ellenére patkolás közben a tojáshéj gyakran eltörik. Ha mégis sikerül rögzíteni az összes elemet, a tojás sokkal ellenállóbb lesz az ütésekkel szemben. A mester, akinek ezeket a szépségeket köszönhetjük, napokat dolgozik egy-egy patkolt liba- vagy tyúktojás elkészítésén. Egy pillantás az apró részletekre és rögtön kiderül miért van szükség ennyi erőfeszítésre… Az utóbbi időben fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál. bővebben: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.330617200334465.78755.100001585639962&type=3 Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás? A legtöbb teremtéstörténetben a Világtojás az Univerzumunkat jelenti, egy kezdeti állapotát írja le, a modern kozmológiában az ősrobbanás előtti időre utal. Miután az ürességben lebegett, meghasadt és kétfelé vált. Egyik részéből lett a Menny, a másikból a Föld. A Teremtés pillanatában: Az emberi felfogás szerinti minden forma és alakzat valamint létező és elképzelhető egyszerre jelen van. http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1054 Világtojás: http://vilagbiztonsag.hu/keptar/thumbnails.php?album=1054 Bíró András: Ez a húsvét Ez a húsvét olyan ünnep, fák, virágok megzsendülnek, mintha húznák-vonnák őket, oly sebesen, gyorsan nőnek. Ez a húsvét olyan ünnep, fiatalok megszédülnek, összebújnak, sugdolóznak, szavakból szép jövőt fonnak. Ez a húsvét olyan ünnep, Szelek, vizek megperdülnek, Hol a napfény, hol a zápor Nyes nagyobb részt a határból. Ez a húsvét olyan ünnep, Sírás és bánat, elülnek. Minden örül, hogy létezhet, Hogy nagy lélegzetet vehet. Ez a húsvét olyan ünnep, Bocsánata van a bűnnek Fönt a hegyen az a Kereszt Új élet útjára ereszt. A tél szennyét mind lemosva Készülődünk a holnapra, A pünkösdre, szép pünkösdre, Lángos csodák jövésére. Szirmos jövőnk féltve, óva Készülődünk még nagyobbra, El nem érhető csodára: Örökös harmóniára. (forrás: Magyar Nyelv) A turai, és karádi hagyományos fehér hímzés Matyóföldön.... :) Húsvét Hollókőn Sziklainé Vámos Zsuzsa alkotása - mézeskalács húsvéti tojás: A képen egy részlet a hollókői mulatságból:) Húsvéti kalács: Fonott kalács: Hozzávalók: 500 g liszt, 1 cs (7g) szárított élesztő, 5 dkg cukor, 1 cs vaníliáscukor, csipet só, 2,5 dl langyos tejszín, 2 tojás, 1 tojás fehérje, egy marék mazsola, a bekenéshez 1 tojás sárgája 1 kanál tejjel kikeverve. A lisztet összekevertem a szárított élesztővel, és a többi tésztához valóval a robotgép segítségével megdagasztottam (5-7 perc). A recept a hozzávalók között nem sorolta fel konkrétan a mazsolát, de a képen is látszott, hogy van benne, meg én is szeretem, úgyhogy az utolsó 2 percben azt is beledobtam. Langyos helyen kb. 1 órát kelesztettem. Amikor megkelt, átgyúrtam, szétosztottam három részre, ezekből úgy 45 cm hoszú rudakat sodortam és szépen összefontam. A tepsire (sütőpapír!) helyeztem, és még fél órát hagytam pihenni, hogy megint megnőjön. A második kelesztés végén bekentem a tejes tojássárágával és betettem az előmelegített sütőbe 190C, 35-40 perc. Azért tetszett ez a recept, mert tej és vaj helyett tejszín kellett a tésztába, és ilyet még nem sütöttem. Hozta a várakozásaimat, mert isteni illata és íze van!! Legszívesebben megettem volna az egészet még úgy langyosan, de akkor mi maradt volna a sonkához??? forrás: http://chilii.blog.hu/2006/04/19/a_legfinomabb_kalacs HÚSVÉTI KENYEREINK Elkészültek a húsvéti kenyereink Medvehagymás, Tojással - sonkával töltött HÚSVÉTI KUGLÓFUNK A legfurcsább húsvéti szokások a világból bővebben: http://www.anyugdijas.hu/index.php/feliratkozo-cimlap/item/1140-a-legfurcs%C3%A1bb-h%C3%BAsv%C3%A9ti-szok%C3%A1sok-a-vil%C3%A1gb%C3%B3l.html A húsvéti tojások hagyománya az európai országokban Magyarországon a húsvéti tojásnak nagy jelentősége van. Ezt adják a lányok a locsólóknak cserébe, a húsvéti ételek része, és régebben tojást ajándékoztak húsvét napján a pásztoroknak és a szegényeknek is. De lássuk milyen hagyományok vannak más országokban: bővebben: http://www.otletkonyha.hu/cikkek/erdekessegek/a-husveti-tojasok-hagyomanya-az-europai-orszagokban/227/162/ Húsvéti nyuszi pogácsa Az egyszerű, gyors, és finom túrós pogácsa recept mindenkinek megvan. 25 dkg túró + 25 dkg margarin + 25 dkg liszt + 1 teáskanál só, tojás nam kell a tésztába! Sem sütőpor, sem élesztő. összegyúrni, 3-szor nyújtani, hajtogatni, darabolni, tepsibe rakni, lekenni, 10-12 perc alatt alsó-felső lángon megsütni. + pici tejföllel kikevert tojássárga a tetejére - ami jelen esetben szép sárga nyulakat eredményez. Aszpikos tojás Szabó Éva pingál Mézes húsvét - Noé Kornélia munkái Továbbá: 1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/vilagszep-tunder-ilona-osmagyar-legenda.html 2.Hargita: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/hargita.html 3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/moldvarol-s-moldvai-csangokrol.html 4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/nyergesteto-magyar-tortenelem.html 5.A pozsonyi csata: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/a-pozsonyi-csata.html 6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html 7.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html 9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/az-arvisurabol-reszlet-1-2.html 10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/solyomfi-nagy-zoltan-magyarsag-osi.html 11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥ http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/a-magyar-szent-korona-igazi-rejtelye.html 12.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 13.CSABA KIRÁLYFI: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/csaba-kiralyfi.html 14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html 15.MIENK VAGY ERDÉLY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/02/mienk-vagy-erdely.html 16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/meseterapia.html 17.Az utolsó Táltos: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/az-utolso-taltos-magyar-monda-wass.html 18.TÁLTOS ÉNEK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/taltos-enek.html 19.Sámánizmus és Sámánok, Táltosok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/samanizmus-es-samanok-taltosok.html 20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html 21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html 22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html 23.Magyarul beszélő indiántörzsek: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html 24.Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html 25.Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html 26.Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html 27.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html 28.A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html 29.Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html 30.Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html 31.Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html 32.A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html 33.Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html 34. TERMÉSZETES TOJÁSFESTÉKEK – TOJÁSFESTÉSI MÓDSZEREK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/termeszetes-tojasfestekek-tojasfestesi.html 35. A magyar hímestojások mintakincsének legfőbb jellegzetességei: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/04/a-magyar-himestojasok-mintakincsenek.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php http://sites.google.com/site/emfkryon/ blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com

Az őrségi = ősrégi jelkincs A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház nem csupán egy különleges szépségű őrségi szállás, hanem a magyar írástörténeti kutatások fontos terepe is. A szálláson megpihenő vendégek megtekinthetik a portán kialakított Sindümúzeumot és meg is beszélhetik a szállás írástörténész gazdájával a szakterület napirenden lévő kérdéseit. A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja liliomokkal Mivel a szálláson megpihenő vendégek és az utcáról betérő látogatók között - nyilván a Sindümúzeum ismertté válásával párhuzamosan - egyre több néprajzkutató, régész, történész és nyelvész akad, ezek a beszélgetések gyakran érdekesek és tanulságosak. Van annak némi bája, amikor a Sindümúzeum tárgyai segítségével az ELTE tanárának sikerül bebizonyítani, hogy az ELTÉ-n a székely írás humanista feltalálásáról máig oktatott szégyenletes kitalációnak nincs tudományos alapja, de ellenkezik a székely írás és a magyar népi jelkincs tényeivel. A Sindümúzeum tevékenysége elsősorban az őrségi jelkincs feltérképezésére összpontosít (összhangban a szállás tájjellegű voltával), ezzel egyúttal a magyar népi jelkincs és a székely írás eredetét, összefüggését is tisztázza. Mindeközben az írás kialakulásáról, tehát a világ számára is érdekes, eddig félreértett kultúrtörténeti folyamatról is lényeges megállapításokra jutunk (az írást nem a könyvelés, hanem az ősvallás igényei hívták életre). Az Őrségben a mai napig készítenek kőkori eredetű jelekkel ellátott edényeket. A lap alsó felében lévő táblázatok alapján belátható, hogy az őrségi jelkészlet lényegében azonos, vagy rokon egyrészt a magyar népi jelkészlettel, másrészt az antik írásrendszerek (a székely és a hettita hieroglif írás, valamint az indiánok legkorábbi jelrendszerének) jeleivel. Az ezer évvel ezelőtti vallásváltás miatt ma már sem a néprajztudomány, sem az őrségi fazekasság nem ismeri az őrségi népi jelek eredeti jelentését, vagy ilyen tudásra csak kivételesen akad példa, mint a rontáselhárító tárgyként megőrzött veleméri sindü égigérő fáján lévő "us" (ős, isten) jel esetében. A mintakincset azonban máig alkalmazzák, sőt esetenként a jelek óvó-védő szerepének az emléke is megmaradt (például az X alakú jelet is így ismerik a néprajzkutatók, a jobb fazekasok pedig a tejesköcsögökön máig alkalmazzák). Az archaikus őrségi fazekasjelek a székely rovásírás jeleivel azonosak, egy szó- és mondatjeleket alkalmazó íráshasználati mód emlékei. Elolvasásukat és megértésüket az 1990-es években az Írástörténeti Kutatóintézet által szervezett műhelymunka, a székely betűk akrofóniájának rekonstruálása tette lehetővé. Ez azt eredményezte, hogy a legfontosabb jelek esetében ma már tudjuk, hogy a rovásbetűink milyen szójelből alakultak ki, s ezek segítségével el tudunk olvasni, meg lehet érteni néhány elfeledett őrségi fazekasjelet, az ősvallás jelkészletéből reánk maradt rövid írásos üzenetet. A szállás vendégei és a Sindümúzeum látogatói olyan tudással gazdagodhatnak, amilyennel sehol másutt nem találkozhatnak. Ahogy azt többen megfogalmazták: Kinyílt előttük egy addig ismeretlen világ. Ebből, a szálláson folytatott kutatómunka eredményeiből, nyújt ízelítőt az alábbi néhány cikk. Szárnyas napkorong üdő jellel: Csótár Rezső szentgyörgyvölgyi fazekas pohara a több ezer éves szárnyas napkorong minta őrségi változatával; a székely írás segítségével minden részlete elolvasható; az elemi jelek a szár "Úr", a jó "folyó" és az üdő/idő szavakat rögzítették (ezeknek a székely írásban az "sz", a "j" és a sugaras napot ábrázoló "ü" betű felel meg) Egy őriszentpéteri tál jelei: Az őriszentpéteri tál a Szikszay Edit Néprajzi Gyűjteményből Az 1773-ban készült szép őrségi tál a jelhasználatot illetően átmeneti állapotot tükröz. Ebben a korban a pogány hagyományok már évszázadok óta visszaszorultak, az ősvallás szertartásait rég elfeledték, legfeljebb a népies babonaság szokásai között maradtak meg valamelyest. A török idők a faluközösségek hagyományait elpusztították, a régi rend az ország nagy területein megsemmisült. A török időket követő idegen telepítések sok tájegységünkön nem csak a magyar hagyományok helyreállítását tették lehetetlenné; hanem azt is megakadályozták, hogy a töröktől kiürített területeket a magyar parasztság újra benépesítse. A szerencsésebb vidékeken, ahol az eredeti lakosság megmaradt, a fazekasok ugyan még őrízték a régi jelképeket, de azokat már alig értették, elsősorban díszként hasznosították őket. Feltehetően ennek köszönhető a fenti őrségi tál "díszítése" is. A tál közepén a körbe zárt pontot találjuk, egy forrást ábrázoló napjelképet (a napisten minden jó forrása), amely a felülnézeti világmodellek közepét szokta jelezni. Körülötte azonban nem négy, hanem öt "eget tartó fa" képszerkezet van, pedig a világmodellekben négy (esetleg nyolc) szokott szerepelni a hasonló jelképekből. Ugyanez mondható el a Ten jelek és a "Nagy Óg" mondatjelek számáról is. A Nagy Óg mondatjelek és párhuzamaik jellegzetes sarokjelképek voltak, ezen a tálon azonban sormintává degradálódtak. Ezen az őrségi tálon az "n" (nagy) és az "o/ó" (Óg) jelek is vízszintesek, ahogy azt a képszerűségük megköveteli. A nagy jel ugyanis egy dombot ábrázol (ilyen a hettita hieroglif írás "nagy" szójele is), az "o/ó" jel pedig az ég boltozatát (az eurázsiai mítoszokból azt is tudjuk, hogy az égbolt ívének szélei azért hajlanak vissza, mert a Föld sarkához ütközvén, kicsorbultak). A székely rovásírásban e jelek függőleges állásúak, mert pálcába róni csak függőleges és ferde vonalakat lehet, vízszinteseket nem. A tál napjelképe és az azt övező öt "eget tartó fa" kompozíció az ég jel csúcsán található, ami egyrészt utal a sarok hegyén álló égigérő fára (az egész kompozíció virágszerű, s az archaikus cserépedényeken lévő virágok az égigérő fa jelképei szoktak lenni). Az ég jel felbukkanása azt jelzi, hogy amit a tál közepén látunk, az az égi világ, közepén az Istennel. Az őrségi tál közepén a székely írás "ly" (lyuk) jelével azonos napjelképet találunk; ez a jel a sumer írásban a "kút, forrás", a kínai és az egyiptomi írásban pedig a "Nap" jele (mert a Nap minden jó kútfeje és forrása) Az őrségi tálon többször is megjelenik az "eget tartó fa" képszerkezet, amelyben a fa népmeséink Tejúttal azonos égigérő fája, amely ez esetben is kettőskereszt alakú; a kettőskereszt istenjelkép, a székely írás "gy" (Egy) jele Az őriszentpéteri tál Ten jele (a szó a magyarok Istenének régi neve, isten szavunk második szótagjával azonos); a nikolsburgi ábécében megtalálható "nt/tn" (Ten) jel megfelelője Az őriszentpéteri tál "ég" jele az "eget tartó fa" képszerkezet jelszerű változata, a székely "g" (ég) jellel azonos Az őriszentpéteri tál "nagy Óg" mondatjele fentről lefelé a székely írás "n" (nagy) és "o/ó" (Óg) jeléből alkotott montázs; Óg Básán uralkodója az Ószövetség szerint a sémi népek honfoglalása előtt; a görögök Heraklészként emlegették és a szkíták ősapjának tartották; neve a magyar sarok (szár Óg) "Óg király" szóban is fennmaradt (a sarkoknak külön istene volt, mert csak ott érintkezett egymással a Föld és az ég) Egy szentgyörgyvölgyi csupor jelei: A szentgyörgyvölgyi csupor a körbefutó "négy jó" (négy folyó) felirattal Szentgyörgyvölgy az Őrség egyik települése, jelei is őrségiek. Az egyik szentgyörgyvölgyi falunapon a község kultúrházában volt kiállítva néhány régi szentgyörgyvölgyi tárgy, közöttük a fenti cserépedény is. A rajta lévő jelek miatt lefényképeztem. A csupor testén két szójelből álló mondat ismétlődik körbe-körbe, ezért nem lehet tudni, hogy balról jobbra, vagy jobbról balra kell-e olvasni ezt a mondatot; amint azt sem, hogy a két jel közül melyik az első. A négy függőleges vonal a magyar számrovás 4-es számjele. A kacskaringó alakú jel a "jó" szójele (ugyanezt jelenti a csukcs szójelek között is). A jó szavunk az Isten egyik állandó jelzője; egykor "folyó" jelentésű is volt - ezért ábrázol a jel egy égig csapó hullámtarajt. Ez az égbe vezető folyó a Tejút, amely az ősvallás szerint azonos az égigérő fával és az Istennel. Azaz a körbefutó és ismétlődő mondat a "négy folyó" értelmet rögzíti. Ez a négy folyó az Éden négy szent folyója, amelyek az archaikus cserépedényeinken rendszeresen felbukkannak legalább a hun kor óta (azonban a leggyakrabban csak négy függőleges hullámvonal képében). A négy szent folyó a Tejútból kapja és viszi tovább az isteni teremtő erőt jelentő vizét a Föld négy tájára. A szójelekkel írt "négy jó" (négy folyó) mondat; ezen az ábrán jobbról balra olvasható el, de - mivel a körbefutó jelsornak nem ismerjük a kezdőpontját - a helyes olvasási sorrend lehetett balról jobbra haladó is Egy szentgyörgyvölgyi korsó jelei: A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó oldalnézete Ezt a korsót is azon a fentebb említett falunapi kiállításon volt szerencsém lefényképezni. Áldja meg az Isten azokat, akik megőrizték és kiállították! Jól tudták, hogy kincseket őriznek és állítanak ki. Bizonyság ez arra, hogy a régi házak padlása és a fel nem tárt műgyűjtemények egy sor értéket rejthetnek még a magyar írástörténet kutatója számára. Ez az első pillantásra nem feltűnő korsó fontos tudományos kérdéseket segít eldönteni. Azt ugyanis, hogy voltak-e, vannak-e a székely írásnak szójelei; a székely betűk szójelekből alakultak-e ki; s e jeleket a magyar nép alkotta-e meg? A szentgyörgyvölgyi világmodelles korsó felülnézete; a székely írás "ly" (lyuk) jelének közepén van a lyuk, a korsó nyílása A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje (fotógrafika) A szentgyörgyvölgyi korsó világmodellje két dolgot tesz nyilvánvalóvá: - Egyrészt azt, hogy a korsó "díszítésének" megalkotói ismerték a felhasznált jelek jelentését (a lyuk szójele a korsó száját jelöli ki). - Másrészt azt, hogy az Éden (ennek térképe a felülnézeti világmodell) és az edény (archaikus népi cserépedényeink állandóan visszatérő témája az Éden jelképes ábrázolása) szavak nem véletlenül, hanem az ősvallási képzetek közös gyökere miatt hasonlítanak egymásra. A szentgyörgyvölgyi világmodell lyuk szójele (a székely írás "ly" betűjének előképe) A körbe zárt pont, vagy két koncentrikus kör alakú jel az egyiptomi és a kínai írásban a Nap jele, a sumerben "kút, forrás" jelentésű, a székely írásban a "ly" betű. A székely írás elődjét jelentő magyar hieroglif írásban ez a jel a lyuk szójele (erre példa a most elemzett szentgyörgyvölgyi korsó jele is). A szentgyörgyvölgyi világmodell ég szójele (a székely írás "g" betűje és a kínai lolo írás "ég" szójele azonosítható vele) Bél isten jele rontáselhárító szerepkörben: A magyarszombatfai Czugh Zsuzsa fazekas által készített hagyományos őrségi tejesköcsög az X alakú rontáselhárító jellel, Bél isten jelével Az X alakú jelről tudja a néprajztudomány, hogy apotropaikus, azaz óvó-védő jel (tejesköcsögökön, meg tetőcserepeken szolgált), de nem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen ilyen alakja van az óvó-védő jelnek. A székely rovásírás segítségével azonban kideríthető, hogy ez a jel (amely ma a "b" rovásbetű), eredetileg Bél fiúisten jelképe volt. A jelforma a négy szent folyó térképe, amelyek forrása a világ szakrális közepén (azaz belsejében) található. Magyarszombatfai tál Föld jellel: A magyarszombatfai tál A magyarszombatfai tál Czugh Zsuzsa magyarszombatfai fazekas tulajdonában van, a műhelyében megtekinthető. A nagyapja készítette vagy 80 évvel ezelőtt. A tál mintája egy szép felülnézeti világmodell, amelynek legfontosabb alakzatai a székely írás "f" (Föld) jelét juttatják az eszünkbe. Amíg azonban a székely jel lineáris, ezen a tálon részletgazdag, képszerű ábrázolást találunk. A tál jelmontázsa többféle értelmezést és megközelítést tesz lehetővé, de ezek ugyanazt az ősvallási témát járják körül. A körbe zárt kereszt, vagy X a székely rovásírás "f" (Föld) jelével azonos A tál közepén lévő X a székely írás "b" (Bél) jelével egyezik meg; az Ararát tövében eredő négy szent folyó (Halüsz, Arakszész, Tigris, Eufrátesz) térképe (ezek a vize az ősvallási képzet szerint a hegy tetején álló, az Istennel azonos Tejútból származik) A körbe zárt pont a székely írásban a "lyuk" jele (egy szokásos napjelkép) A sugaras napábrázolás a székely írás sugaras Napot ábrázoló "ü" (üdő) jelével azonosítható A világmodell négy sarkán a hegyet ábrázoló sarok jelek vannak, amelyek a székely írás "s" betűjével és a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jelével is kapcsolatot mutatnak Az "eget tartó folyó" képszerkezet a Tejutat ábrázolja A tál "folyó" jeleinek egyike; a székely írás hullám alakú "ak" (patak) és "ü" (ügy) jeleinek rokona Magyarszombatfai korsó a négy szár mondattal: A magyarszombatfai korsó felső részén a négy és a szár szójele fut körbe; alatta pedig (a feje tetejére állítva, azaz a korsó közepe felől nézve) a nagy ég mondat ismétlődik A négy szár mondat A nagy ég mondat Az "us" (ős, isten) szójele Veleméri rajzos sindü (tetőcserép) az égigérő fa ábrázolásával; a fa tetején a székely írás "us" (ős) jele látható, amely a hettita hieroglif írásban az "isten" szójele Az ősi jelek jelentését illetően a régi tudásból alig maradt meg valami. E sorok írója fedezte fel, hogy a magyar népi jelkincs a székely rovásírás jeleivel összevethető, sőt a segítségükkel megérthető és esetenként el is olvasható. Az fenti cserépen látható veleméri égigérő-fa ábrázolás "ős" jele segít elfogadni a fenti állítást. Ugyanez a jel a hettita hieroglif írásban az "Isten" jele. Isten szavunk "ős Ten" értelmű - azaz ős szavunk is az Istenre vonatkozik. Az egyezés nem véletlen, hanem rendszerszerű, mert a hettita hieroglif írásnak kb. 20 jele megtalálható a székely írásban is. Ráadásul a hettita "Isten" szó Estan-nak hangzott - vagyis az egyezés genetikus. Antal József, a fenti cserép néhai gazdája szerint a sindüre "az Isten valamicsodája" van rajzolva s ennek tulajdonította, hogy az 1928-as nagy vihar idején nem sérült meg a tető. Berze Nagy János pedig azt írja az égigérő fáról szóló kötetében, hogy a magyar nép az Istennel azonosította ezt a fát. Mindebből - és a hasonló párhuzamok sorából - nyilvánvaló, hogy a veleméri (őrségi, vagy magyar népi) jelkincs egyértelműen azonosítható egyrészt a székely írással, másrészt a hettita írásban is megjelenő ősvallási eredetű jelkinccsel. Jóma (is)ten mondatjele: A magyarszombatfai tál égigérő fát ábrázoló, a székely írás segítségével elolvasható mondatjele a Jóma ten "jó magas isten" szöveget rögzíti. A lyuk szójele: Magyarszombatfai tányér a szár és lyuk szójelekből alkotott felülnézeti világmodellel Az atya szójele: A magyarszecsődi templom freskójának részlete az atya jelével A magyarszecsődi katolikus templom belsejében szép freskókat találunk. Közülük mutatunk be egyet a fenti képen, amelyen a székely írás atya szójelét találjuk meg az égigérő fát jelképező virágzó növény tövében. A jelet ma a székely írás "ty" (atya) jeleként ismerjük. A magyarszecsődi alkalmazás (az "atya jeléből növő virág" képszerkezet) nem példátlan a magyar népművészetben, hortobágyi szarukürtön és nógrádi hímzésen is van párja. Azt az ősvallási eredetű vallási tételt fejezi ki, miszerint az atyaisten minden életerő és bőség forrása. Az ábrázoláshoz azért használták a székely írás atya jelét, mert ez a képszerkezet általánosan elterjedt és közismert volt. Az Eurázsia észak-keleti részén elterjedt, ősvallási jelentőségű égigérőfa-ábrázolások jellegzetessége, hogy a fa székely jelek párhuzamából áll, vagy ilyeneket is tartalmaz (mint pl. a gjunovkai szkíta nyeregdísz eget tartó fája). Ez a magyarszecsődi ábrázolás ennek az ősvallási hagyománynak megfelel. A magyarszecsődi templom Dana ten mondatjele: A magyarszecsődi templomnak van egy másik írástörténeti jelentőségű emléke is. Fettich Nándor régész ugyanis készített egy rajzot a templom keleti végéről, a tetőcsúcs alatt található jelekről. Ezek téglából vannak kialakítva, be vannak vakolva és meszelve. A templom leírásai már igen korán megemlítik őket. Aki ma veszi őket szemügyre, csak három keresztet talál a templom oromzatának csúcsán. Fettich Nándor régész rajzán azonban a középső keresztnek még van egy kalapja, amely a nikolsburgi székely ábécé "nt/tn" (Ten) jelével azonosítható. Ugyanez a jel fordul elő a székelyderzsi rovásírásos téglán is. S amiképpen a székelyderzsi téglán nem tudtak mit kezdeni vele a megfejtők, azonképpen a magyarszecsődi templom ormán is zavaró körülménynek bizonyulhatott. Lehetséges, hogy valamelyik restaurálás alkalmával a talán egyébként is szétfagyott kalapot leverték a középső keresztről s azt csak Fettich Nándor rajza őrizte meg nekünk. A jel a "d" és az "nt/tn" ligatúrája. A magyarok Istenének régi nevét (a Ten d-vel kezdődő változatát) őrzi az Erdélyben ma is használatos "Dana verjen meg!" mondáshoz hasonlóan. Isten szavunk ugyanis egy ma már nem értett jelzős szerkezet, eredetileg am. "ős Ten". A Ten szótagnak (a régi névnek) felel meg a Dana, vagy az Anonymusnál fennmaradt Du istennév. Fettich Nándor rajza a magyarszecsődi templomról, az oromzat csúcsán a Du/Dana ten mondatjellel; ma - talán egy restaurálásnak "köszönhetően" - csak három kereszt látható ugyanott A magyarszecsődi Du/Dana ten (Du/Dana isten) mondatjel Fettich Nándor nyomán A Du/Dana ten - mai magyarsággal: Du/Dana (is)ten - ligatúra ismert előfordulása a székelyderzsi rovásírásos téglán; a téglára jobbról balra a "Miklós, Du/Dana (is)ten papp(j)a" mondatot írták A mártonhelyi Szent kristóf-freskó jó szójele: A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó fényképe Az elcsatolt Muravidék egyik települése Mártonhely (Martjanci), amelynek gótikus temploma a székely "j" betű eredetének kérdését is megvilágítja. Van ugyanis a templom keleti falán egy hat méter magas Szent Kristóf-freskó. Ez a szent a vállára emelve vitte át a kis Jézust egy folyón (a folyó a Tejút lehet). Kristóf ma már nem szerepel az egyház hivatalos szentjei között, de a freskó ma is hívja a híveket a misére. A szent öltözete jellegzetes sztyeppi eredetű magyar viselet, amelyre jellemző a méltóságot jelölő öv. A freskót készítő mester a folyó ábrázolását a jó "folyó" szavunk szójelével oldotta meg, azaz nem képet festett a folyóról, hanem egy képszerű jeleket alkalmazott. Ezek a jelek egyrészt képszerűen jelölik a hullámfodrokat, másrészt fonetikusan is rögzítik a jó szavunkat, amelyik abban az időben még őrízhette a "folyó" jelentését is. Ez a jelszerű ábrázolás magyar jelenség, összefügg a magyar jelkincs ősiségével, az írás és a rajz - a magyar kultúrában tapasztalható - szoros rokonságával. Ez a szójel csak emlékeztet a székely írás "j" betűjére. A freskótechnikának megfelelően ívesen kanyarodik, azaz nyoma sincs benne a rovástechnológia miatt később kialakuló szálkásságnak, merevségnek. A freskó alapján belátható, hogy a székely "j" betű a jó szójeléből alakult ki, s a ma ismert formája a rovástechnológia következménye. A mártonhelyi Szent Kristóf-freskó A freskón a jó "folyó" szót rögzítő jelek Az egyik mártonhelyi jó "folyó" szójel (ebből a formából alakult ki a székely írás 1-eshez hasonló "j" betűje) Az ország szójele: Regedei régi cserépedény az ország jelével A Föld szójele egy veleméri sindün: Veleméri rajzos sindü a székely írás X alakú "b" (Bél, belső) és körbe zárt kereszt alakú "f" (Föld) jelének párhuzamából alkotott felülnézeti világmodellel (az egy forrásból négy irányba tartó, a Földet négy világtájra osztó szent folyók ábrázolásával) A jó "folyó" szójele: Korsó Fraz Simon őrségi gyűjtéséből a jó "folyó" kacskaringó alakú jelével A víz jele: Veleméri rajzos sindü a körbe zárt pont alakú lyuk jellel (napjelkép) és a hullámvonal alakú víz (folyó) jellel A szár szójele: Szentgyörgyvölgyi tál a szár jellel A sarok szójele: Vas megyei lepedőszél az égigérő fa és (a tulipánokban) a világhegy ábrázolásával (a sarok szójelével) Dana isten és az ég jelképe: Veleméri festett láda felülnézeti világmodellel; a kereszt alakú világábrázolás a székely "d" (Dana) megfelelője lehet; a világmodell negyedeiben az eget tartó folyó képet találjuk, amely a székely "g" (ég) és "j" (jó) megfelelőiből alkotott ligatúra Hasonló írástörténeti tanulságokkal szolgál a honlapunkon olvasható cikksorozat és a veleméri Sindümúzeum, a magyar hieroglif írás egyetlen múzeuma. A magyar jelkincs rétegei és párhuzamai táblázatokban: Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának eleje (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is) Székely jelekkel azonos magyar népi hieroglifák táblázatának vége (e jelek megtalálhatók, vagy a felbukkanásuk várható az Őrségben is) A székely írásból hiányzó "ország" jel; valamint ligatúrák és ábrázolási konvenciók a magyar népi hieroglifák között Az őrségi jelkészlet egy része megtalálható a veleméri rajzos sindükön is; e táblázatban bemutatjuk ezek hettita, kínai és indián megfelelőit is Az uralmi jelvényeinken (a Szent Koronán, a jogaron, a koronázó paláston és a címerben) alkalmazott jelek és rokonságuk táblázata Székely szójelekkel írt mondatok őrségi edényekről, honfoglaláskori és Árpád-kori ötvöstárgyakról, uralmi jelvényeinkről, valamint az énlakai és a tusnádi rovásfeliratból. A Szent Korona székely rovásjelekkel rokon hieroglifái; (e táblázatok Varga Géza szerző és a forrás (www.csinyalohaz.hu) megjelölésével szabadon felhasználhatók) Dél-dunántúli hieroglifikus feliratok: Illegális fémkeresés eredményeként évek alatt összegyűlt, jelentős mennyiségű régiség jutott el a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeumba (sajnos, a legértékesebbeket előzőleg már külföldre vitték). A tárgyak restaurálása és leírása jelenleg folyik. E cikkben néhány fémtárgy írástani elemzését kezdjük el. (1) Fellelési körülményeikből csak az ismert, hogy valahol a Dél-Dunántúlon kerültek nejlonzacskóba. A kutató által velük együtt őrzött (a jelen cikk témáját nem képező) további tárgyak a XIV-XVII. századra jellemzőek. E századoknál a most tárgyalt hieroglifikus feliratok – pogány gondolati rendszerük miatt – idősebbnek tűnnek. 1. ábra. Az írástörténeti-vallástörténeti környezet hieroglifikus írásemlékei Az újonnan előkerült dél-dunántúli írásemlékek (anyaguk, méretük, stílusuk, állapotuk és jelhasználatuk alapján) azonos kulturális forrásból valók. Jeleik egyeztethetők a sztyeppi ősvallás jeleivel; amelyek a népi és az egyházi jelkészletben (1. ábra), valamint a székely írásban napjainkig fennmaradtak. Jelentést hordoz a tárgyak alakja is. A felső rész általában az égi országot jelképezi (2), vagy a sztúpa alakját vette fel (4. ábra). Egyes tárgyakon az alsó rész határozottan vékonyabb; mert az égbe vezető út, amit jelképez, szintén keskeny (nehezen járható). A töröttségük összetörve eltemetett sírmellékletre (egy pogány szokásra) utal. A tárgyak a törékenységük miatt hétköznapi célra (például lószerszám díszeként) eleve használhatatlanok. Rendeltetésük a halott búcsúztatásához kötődhetett: azért törékenyek, mert a temetéskor szokás szerint ketté kellett őket törni. A tárgyak és felirataik a holt léleknek mutatták az égbe vezető utat. A jelek pontatlansága a poncolás és a hevenyészettség következménye (az írástechnológia ez esetben is meghatározta a jelformát). Formájukat és mondanivalójukat illetően is hasonló tárgyak a sztyeppi kultúrkörből (a szkíták, hunok, avarok és a honfoglaló magyarok hagyatékából) ismertek (2. ábra). 2. ábra. A dél-dunántúli emlékek párhuzamainak felső része hármas tagolású (az égi országot jelzi), alsó részükön pedig az égbe vezető út elolvasható ábrázolása (hegyek sora, vagy égigérő fa) látható; balról jobbra: szkíta "jó napistenhez (vezető) sarok", avar "Egy (Is)ten országa", dél-dunántúli "Északi sarok országa", honfoglalás-kori "Magas kő országa", hun "Egy (szent, isteni) sarok" A Dél-Dunántúl pogány hagyományai jórészt az avarhunoktól származhatnak; mert – leleteik alapján – a honfoglalók nem jutottak el jelentős számban e területre, miközben az avarok nagy tömegei élték meg itt a honfoglalást. A hunok és az avarok használták a későbbi székely írás jeleit; ezért a csoportba tartozó írásemlékek karakterei székely jelekkel azonosíthatók. Az új leletek a székely írás eredetéről, dél-dunántúli elterjedtségéről és jellemzőinek változásáról szolgáltatnak adatokat. A jelek a szemünk előtt válnak képszerűből lineárissá és az ünnepi felhasználásból kialakuló hétköznapi alkalmazást dokumentálják. A hozzájuk fogható dunántúli írásemlékek száma figyelemre méltó, de ezek – az íráshasználat hieroglifikus jellege miatt – nem közismertek (1. ábra). „Magas kő” töredék: 3. ábra. A „Magas kő” töredék és a rajta lévő jelek párhuzamai; a toronytemplom ábrázolásából két hieroglifa alakul ki A „Magas kő” töredéken két szójel, a székely „m” (magas) és a „harmadik k” (kő) jel hieroglifikus előzménye látható. E két szójel eredetileg a lépcsős toronytemplom, a „magas kő” ábrázolásának két oldala, azaz két lépcső rajza. A paziriki és a tiszalöki szkíta írásemléken, valamint a karcagi csatkarikán e szójelek között egy harmadik jel is felbukkan, amely a toronytemplomon tisztelt isten nevét, (3) vagy jelzőjét rögzíti. (4) A „Magas kő” töredéken a két szójel sorrendje felcserélődött, összeállításuk így már nem felel meg a lépcsős toronytemplom természetes ábrázolásának. Időközben ugyanis az olvasási sorrend megváltozása miatt, a tuzséri honfoglalás-kori lelethez hasonlóan (2. ábra), fel kellett cserélni a jelek sorrendjét. Annak az évezredekig tartó átmeneti kornak az emlékei ezek, amikor a képjelből szójelek keletkeztek. (5) „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék: 4. ábra. A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai A „Ragyogó, nagyon nagy folyó” töredék felső részének körvonala egy sztúpa alakját, a hegyen álló folyó képzetét idézi fel. (6) A tárgy csúcsdísze a székely írás „sz” (szár „úr”) jele, amely a Tejút/égigérő fa neve, a folyóval/fával azonos Isten jelzője. A hegyen álló folyó tiszteletére utaló jeleket találunk az 531 táján a mervi oázisban készített Szent Koronán, a nagyszentmiklósi kincsen, a komáromszentpéteri honfoglalás-kori hajkarikán (4. ábra) és egy horezmi uralkodóábrázoláson is. A törött tárgy alsó része szabályosan elkeskenyedik, a rajta lévő jelek elhelyezése azonban olyannyira pontatlan, hogy csak a párhuzamok alapján ítélhetjük a sarok szójelének (2. ábra). A „sztúpa” testébe poncolt négy szójel a székely párhuzamok segítségével a „Ragyogó, nagyon nagy folyó” értelmet adja. A korabeli hangzó olvasat ettől valamelyest eltérhetett: „Rá, nagyon nagy ügy”. (7) Töredék nehezen azonosítható jelekkel: 5. ábra. Jellegzetes töredék, felül „Szár (is)ten”, vagy „Szár országa” olvasatú hármashalommal, középen azonosítatlan jelekkel, alul a „Magas kő” mondattal Az 5. ábrán látható töredék három értelmezési tartománya közül kettő jelentése tisztázható. A tárgy felső részén a szokásos hármashalom-szerű körvonal jelenik meg. A középső halomról letört világoszlop-jelkép a szár „úr” szójellel azonos. (8) A két vízszintes vonal között lévő poncolt jelek a részletezettség miatt nehezen azonosíthatók, balról jobbra talán az „ak” (patak, Heraklész), az „u” (ushu „őskő”) és az „sz” (szár) jelek követik egymást. Az elkeskenyedő alsó részen az égbe vezető útra emlékeztetnek a „Magas kő” mondat lépcsőfokai. „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék: 6. ábra. A „Heraklész, a nagyon nagy folyó” töredék és jeleinek párhuzamai A töredék felső részén lévő csúcs az Istennel azonos világoszlop (Tejút, égigérő fa, sztúpacsúcs) jele; a székely rovásírásban az „sz” (szár „úr”) jele. A két szélső kiemelkedéssel együtt hármashalmot képeznek s a „Szár országa” értelmet adják. (9) Középen, a két vízszintes vonal között lévő jelek szimmetrikusak, amint a vélük rögzített szöveg is az. (10) - A két szélső jel hullám alakú és vizet ábrázol, (11) a székely írásban az „ak” (patak, Oka, Ókeánosz, Heraklész) és „ü” (ügy „folyó”) jele. (12) - A középső tükrözött jelek az „n” (nagy) változatai. (13) A négy jel megközelítőleg az Ak, a nagyon nagy ügy hangalakot rögzíthette, aminek értelmét mai magyarsággal a „Heraklész, a nagyon nagy folyó/oszlop” mondat adja vissza. A jelvény alsó részén a szokásos sarok szójel maradéka (a székely írás „s” betűjének hieroglifikus előképe) látható. (14) Körbe zárt pont alakú jeleket hordozó töredék: 7. ábra. Napjelképek egy töredéken A tárgyon látható körbe zárt pont alakú jelek a székely írás „ly” (lyuk) jelei. Ez a lyuk a Napot jelenti, amelyet a vallásos hagyomány (Kőhalmi Katalin szibériai kutatásai alapján) az életfolyó forrásával azonosított. Összegzés: A rendelkezésre álló tudásunk és az írásemlékek száma nem elegendő a pontos, korabeli hangzó olvasatok megállapításához s erre talán soha nem is leszünk képesek, hiszen a múlt egy része visszavonhatatlanul elveszett (15). A tárgyak rendeltetését és a rajtuk lévő feliratok értelmét azonban – úgy vélem – sikerült megközelíteni. E leletek egy szkíta és avarhun gyökerekből táplálkozó honfoglalás-kori ősvallási hagyomány dokumentumai! A kis lemezeken felismerhető hieroglifikus jelrendszert (a székely írás ősét) ez az ősvallási igény hívta életre. Jegyzet: (1) A fényképeket Tomka Gábornak és Hajnal Zsuzsának köszönöm. A budapesti hun jelvény néven bemutatott írásemlék párhuzamait képezik, amelyet korábban több régész hun cikáda fibulaként jellemzett. Később e meghatározás megkérdőjeleződött. A jelvény nem cikáda fibula, s a párhuzamai jobbára honfoglalás-koriak. (2) A hármashalom az „ország” szójele. (3) Az iráni mitológia megőrizte Jima, az özönvíz előtti kor uralkodójának emlékét (vö. finn jumala „isten”!). (4) Ipolyi Arnold szerint az Isten jelzőit (pl. a jó jelzőt) a sztyeppről hoztuk. (5) A lépcsős toronytemplom rajzát eredetileg a természetazonos képnek megfelelően balról jobbra olvasták. Ebből az egységes képből a bal oldali lépcső a „magas”, a jobb oldali pedig a „kő” szójelévé vált. Amikor a rovástechnológia elterjedése miatt az eredeti írásirány megfordult és jobbról balra kezdték írni-olvasni az elkülönült jeleket, akkor alakult ki a dél-dunántúli töredéken látható szembefordított elhelyezés (3. ábra). A hagyományos ábrázolási formák és az eredeti sorvezetés fennmaradása miatt ezzel párhuzamosan megőrződött a paziriki és tiszalöki változatokon lévő képszerűbb elhelyezés is, amit a karcagi csatkarika jelei illusztrálnak. Az írás szabályai nem váltak kötelezővé, alkalmazási területenként eltérőek maradtak. (6) A sztúpa a világoszlop ábrázolása: alsó része a világhegy, csúcsa pedig a Tejút jelképe. Az oldalán körbefutó lépcsők az égbe vezető út lépéseire emlékeztetnek. (7) A szójelek nem képesek a szó alakjának, például a ragozásnak a rögzítésére. A két középső „n” (nagy) jelet az ábrázolás szimmetriája kedvéért tükrözhették (a sopronkőhidai sótartóhoz hasonlóan). Az utolsó szójel olvasata ügy-nek hangozhatott, de a szónak akkor még „folyó” jelentése is volt (vö. a Feketeügy folyónév Erdélyben!). (8) A gnadendorfi vereten az oldalra hajló szélső halmok a Ten „isten” szójelét képezik, ezért a Szár ten „Úristen” olvasatot adják (5. ábra jobb felső sarka). Erre emlékeztethet e töredék felső része is. (9) A szár megfelelője szerepel a szkíta Oitoszürosz (Utu szár, Időúr) napisten nevében is. (10) Talán egy versbe szedett ima részlete. (11) Szimmetrikus szövegek rögzítéséhez alakult ki e vizet ábrázoló jelek tükörkép formája? (12) Az „ak” és „ügy” jelnevek az ég (ék, ág, agy, Egy stb.) történelem előtti szócsaládjába tartoznak. (13) A nagy jelek szimmetrikus elhelyezése az Isten jellemzésekor a „nagyon nagy” kifejezésnek felelhet meg. (14) Az égbe vezető út a sarkok hegyén át vezetett, mert a négyszögletes Föld és a kerek ég csak ott érintkezett. Sarok (szár Ak „úr Ak”) szavunk Heraklésznek (a szkíták ősapjának) magyar neve. E név jelenik meg az ogur „Óg úr” szóban, pl. onogur és magyar (vö. Muagerisz!). (15) Ezek a leletek és a körülöttük kialakuló vita eldöntheti azt a vitát, ami a Bodrog-alsóbűi rovásírásos fúvóka előkerülésekor fellángolt. Annak akkor az volt a lényege (bár ezt a vitatkozók nem mindig fogalmazták meg ilyen világosan), hogy a székely írást használták-e Erdélyen kívül is, hogy a székelység és a székely írás török eredetű-e, hogy a székely írás avarhun örökség-e, hogy a magyarság a hunok és az avarok utóda-e . A vitába csak az akadémikus tudomány arra érdemesnek tekintett szereplői szólhattak bele, ezért a kérdések megválaszolása elmaradt. Javasolt őrségi szálláshely: A veleméri Csinyálóházat (2 háló, 5 ágy, konyha/étkező, fürdőszoba, nagy terasz) egy nászutas párnak, vagy egy gyermekes családnak ajánljuk. Véle egy portán van a Cserépmadár szállás, amelyet szintén ajánlunk (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér). Ez egy százéves parasztház, amelyet gondos felújítás után az őrségi falusi turizmus szolgálatába állítottunk. Valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutas pár helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve - ezért érvényesül a csoportkedvezmény. Velemért a szerencsés adottságai kifejezetten alkalmassá teszik a falusi turizmus céljára, ezért szaporodnak itt is gombamódra a kiadó szobák, a parasztházból kialakított szállások és vendégházak. Nagyméretű (50 főt, vagy többet befogadó) szállás, vagy panzió nincs a településen. A legnagyobb befogadóképességű veleméri szálláson (azaz nálunk) is csak 16 ágy áll a vendégek rendelkezésére. Azon a dombon, ahol a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház is megtalálható (a Botszeren) három szomszédos szálláshely együttvéve is csak 35 vendéget tud fogadni (az egyik szobát, a másik lakosztályt, a harmadik vendégházat kínál) . Termálstrandot és wellness szolgáltatást az alsómaráci fürdőben (Szlovéniában) lehet legközelebb igénybe venni. - Cserépmadár szállás és Csinyálóház (Velemér). Villanyposta: [email protected] . Telefon: 06(20)534-2780. Honlap: www.cserepmadar.hu . A szállásdíj kifizethető üdülési csekk és SZÉP Kártya (Széchenyi Pihenőkártya) segítségével is. A veleméri Cserépmadár szállás Kamraszobájának festett ajtaja (részlet) A veleméri Cserépmadár szállás (3 szoba, 11 ágy, 3 fürdőszoba, konyha, étkező/előtér) valamivel olcsóbb a Csinyálóháznál, mert nászutasok helyett inkább csoportoknak, baráti családoknak van teremtve s érvényesülhet a csoportkedvezmény. Egész ház: Min. 3 éj és max. 6 fő esetén az egész ház 20 000 Ft/éj. Min. 3 éj és 7-11 személy esetén az egész ház 30 000 Ft/éj. 1-2 éjszakás foglalás esetén az egész ház 40 000 Ft/éj. Egy szoba: Tele szoba (3-4 fő) és min. 3 éj esetén 3 000 Ft/fő/éj. 1-2 éjszakás foglalás és nem tele szoba esetén 4000 Ft/fő/éj (valamint az üres ágyak után 1000 Ft/éj). A veleméri Cserépmadár szállás festett előszobafalának részlete Az Őrségben a falusi turizmus szálláshely fejlesztése terén jelentős előrelépés történt az utóbbi időszakban. Ennek köszönhetően sok vendégház és egyéb szálláshely nyílt meg. Van olyan őrségi falu, ahol nagyobb a turisztikai szálláshelyek fogadó kapacitása, mint a lakosság lélekszáma. Szerencsére kereslet is mutatkozik irántuk, mert az Őrség éppen azt kínálja, amit a vendégek keresnek: a békét, a szépséget és a nyugalmat. A városok zajában elfáradt ember természetes igénye a nyaralás egy pihentető környezetben. Nem csak az évente két hetes pihenés (a családi nyaralás), hanem a falusi hétvégi üdülés is dukál (amely egyre hangsúlyosabb szokássá válik, a nyaralási szokások átrendeződésével). Jellemző, hogy egy-egy megüresedett őrségi ingatlant, vagy csak néhány szobát az örökösök hasznosítanak szálláshely céljára. Veleméren - mivel a porták nincsenek bekerítve - a tyúkok élete is egy idill, ha nem találkoznak a rókával A jellemzően kicsi őrségi szállások békét és egyfajta őrségi hangulatot kínálnak. Azaz itt egymásra talált a turisztikai kereslet és az, amit az Őrség lakossága a szállás terén nyújtani tud. A vendég falusi parasztházat keres, ahol megtapasztalhatja a csendet és az Őrség természeti szépségeit. A fogyatkozó őrségi lakosságszám miatt megüresedő szép házakból kialakítható kisebb szállások éppen ilyen célra alkalmasak. Ez azt jelenti, hogy a parasztházakból kialakított kis őrségi szállás létjogosult. Részlet a veleméri Cserépmadár szállás Belső szobájából Hogyan illeszkedik e képbe a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház? Nos, ez esetben is az adottságok határozzák meg a lehetőségeket. Ezek a szállás céljára szolgáló veleméri épületek az egyik legyszebb (ha nem a legszebb) őrségi tájban épültek meg. A dombtetőn lévő szállások körül virágzó rétek, néhány száz méterre patakok és erdők találhatók. Jellemzője a portának és Velemérnek a béke és szépség. Amikor egy végtelen csendben átaludt, pihentető éjszaka után kilépünk a teraszra és megrészegülünk a tájat átlengő boldog madárcsicsergéstől, vagy a virágzó árnyékliliomok illatától - akkor nehezen felejthető élménnyel gazdagodunk. Évekig hálásan emlékezhetünk rá s erőt ad az elkövetkező munkához. Az épületeket elsősorban őrségi parasztbútorokkal rendeztük be, amelyeket saját tervezésű elemekkel egészítettünk ki - de van egy múzeumunk is. A Sindümúzeum látogatóinak rendszeresen megmutatjuk a szállásokat is, ha azokban éppen nincs vendég. Az összhatásra jellemző, hogy belépve a szállás céljára átalakított épületekbe, a látogatók rendszerint megkérdezik egymástól: - Drágám, nem tudod, hogy mi miért nem itt szálltunk meg? A nyájas olvasó szerencsés helyzetben van, mert könnyen elkerülheti ezt a szemrehányásnak is beillő kérdést, ha az árak és foglalás menűpontra kattint. A veleméri Cserépmadár szállás utcafrontja orgonavirágzáskor (Forrás: csinyalohaz.hu) A magyar hieroglif írás A magyar hieroglif írásnak seregnyi emléke lehet a múzeumokban - de nem tudja elolvasni őket senki. Most feltárjuk az egyik szép hieroglifikus írásemlékünk jelentését. A magyar fazekasság tehetségét páratlanul gazdag tárgyegyüttes bizonyítja. Különösen jelentős a magyar fazekastárgyak mintakincse, amelynek Európában nincs párja s a világban is csak a mexikói fazekasokéhoz fogható. Ez azonban nem a fazekasok leleménye. Nem a fazekasok teremtették meg, ők csupán megőrízték azt, ami az ősvallás mintakincséből hozzájuk került. A magyar fazekasremekek egyik legszebbike a XVII. századból épen fennmaradt miskolci tál. Majdnem azt jelenti ez a gyönyörű cserépedény a fazekasoknak, mint amit a Szent Korona jelent az ötvösöknek. Amiképpen minden valamirevaló magyar ötvös egész életében a Szent Korona másolatát készíti, vagy azt szeretné elkészíteni - ugyanúgy törekszenek a legjobb fazekasok is a miskolci tál lemásolására. Az 1. ábrán látható másolatot Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester készítette 2008-ban, a Kresz Mária könyvében lévő kép alapján. Első pillantásra a tálon egy szép világcsokor látható, az alaposabb szemrevétel során szembetűnő jelek azonban azt bizonyítják, hogy ez a virágcsokor az égigérő fa szimbóluma. (Forrás: Géza Varga/Magyar Nyelv) ŐRVIDÉK (Várvidék - Lajtabánság), mint BURGENLAND „Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt!” Ruszt várfal Hogyan kerül ez a név – mármint az első – egy nyelvápoló rovatba? – teheti föl a kérdést a jámbor olvasó. Nos úgy, hogy mint minden helynév, ez is nyelvünk szerves része, amely feledésbe merülőben van. Kevesen tudnak róla. Megérdemli hát, hogy rövid történelmi áttekintéssel fölhívjuk rá a közfigyelmet. Úgyszintén a többi őrvidéki helynévre. Tévében, rádióban, sajtóban időnként szó esik Ausztria legkeletibb tartományáról, de mondhatni csaknem kizárólag Burgenlandként emlegetik. Pedig ennek az osztrák megszállás, majd Ausztriához való csatolás előtt a honfoglalás óta Magyarországhoz tartozó területnek mindig magyar neve volt. Mint említettük, a jelek szerint ez a magyar közemlékezetből kihullófélben van. Ausztria keleti és egyben legújabb tartományának e magyar és az ottani magyarok által ma is használt neve Őrvidék – amely nem tévesztendő össze az ennek részét alkotó Őrség (Felső-Őrség) nevű vidékkel –, és nem Burgenland. Az első világháború után ezt a dunántúli, nyugat-magyarországi vidéket, a többi „területszerző” szom­szédot követően vérszemet kapott osztrákok maguknak követelték. Az elrabolandó területet, a négy nyugat-magyarországi megye – Pozsony, Moson, Sopron, Vas alapján –, beleértve négy ottani város német nevét is – Pressburg ’Pozsony’, Wieselburg ’Mosonvár’ (később Moson, melyet 1939-ben Magyaróvárral egyesítettek, s ma Mosonmagyaróvár része), Ödenburg ’Sopron’, Eisenburg ’Vasvár’ –, Vierburgenlandnak (’négy megye tartomány’) keresztelték. Miután azonban a csehek szemfülesebbek voltak, mint az osztrákok, és csapataik 1919 januárjában megszállták Pozsonyt, a kezdeti név Dreiburgenlandra (’három megye tartomány’) változott. 1921-től, amikor Pozsony kivételével az országnak ezt a részét, az Őrvidéket, Ausztriához csatolták, egyszerűen Burgenland lett. Ha figyelembe vesszük, hogy ezen a 166 km hosszú területen, Magyarország nyugati végvár vidékén, egykor valóságos várlánc állt – Fraknó (Froch­ten­stein), Kabold (Kobersdorf), Lánzsér (Landsee), Léka (Lockenhaus), Borostyánkő (Bernstein), Szalónak (Városszalónak, Stadt-Schlaining), Németújvár (Güs­sing) stb. –, a hivatalból kiötölt német nevet akár helytállónak is mondhatnók. A tartomány kelet, azaz Magyarország felé nyitott, nyugat, vagyis Alsó-Ausztria és Stájerország felé, az Alpok keleti végének – a Lajta-, Rozália-, Soproni-, Lanzsér- és Kőszegi-hegységnek – köszönhetően vi­szony­lag zárt. A Lajta-hegység lábainál fekszik a tartomány tízezer lakosú székhelye, Kismarton (Eisenstadt). Kisebb tájegység a Fertő-tótól keletre fekvő Fertőzúg (Seewinkel) és az ettől délre levő Hanság (Waasen). Vizei az Ausztriában eredő, kelet felé tartó Lajta (Leitha), Vulka (Wulka), Csáva (Stoob), Répce (Rabnitz), Gyöngyös (Güns), Pinka, Strém, Lapincs (Lafnitz) és Rába (Raab). Nemkülönben a 35 km hosszú, jégkorszakból származó, jelentős idegenforgalmi vonzerejű Fertő-tó (Neusiedler See), Európa egyik legnagyobb tava. A Mátyás király és IV. Habsburg Frigyes közti háború idején elpusztult magyar lakosság pótlására e végvidék földbirtokosai betelepítéseinek „hála”, Őrvidék mai területén a magyarság hozzávetőleg már a XV. század végén kisebbségbe került. A németek által lakott terület határvonala lényegében az idő tájt alakult ki. A magyarlakta vidékek – Fertőzug, Kismarton környéke, Felsőpulya (Oberpullendorf) és környéke, a Pinka völgye, Németújvár – kivételével, Őrvidék többségében német nyelvű lett. Borostyánkő vára A Felsőőr (Oberwart) környéki legnagyobb magyar népcsoportot a Pinka völgyi magyarság folyosója kötötte össze Nyugat-Dunántúl magyarságával. Az 1529., 1532., 1664. és 1683. évi török hadjáratok, valamint a magyarországi háborúskodások következtében a hadak útjai mentén, a folyóvölgyekben és a medencékben lakó magyarság, Felsőőr és Felsőpulya környékén kívül, majdnem teljesen elpusztult. E két vidéken való megmaradásukat a nemesi jogok biztosították, ami megakadályozta idegeneknek a nemesi birtokokon levő falvakba való letelepedését, közös földjük vagy tulajdonuk megszüntetését. A horvát menekülteknek az elnéptelenedett falvakba való tervszerű telepítése 1533-ban, Kőszeg ostroma után kezdődött és elsősorban a vörösvári (Rotenturm an der Pinka), a szalónaki, a rohonci (Rechnitz) és a kismartoni birtokon másfél századig tartott. A horvátok azonban nem csupán a néptelen falvakba telepedtek be, hanem a lakatlan erdővidéken új településeket is létesítettek, mint pl. Újhegy (Neuberg), Őridobra (Neuhaus in der Wart), Pónic (Punitz), Horváthásos (Kroatisch-Ehrendorf), Lipóc (Steinfurt), Borosd (Weingraben). Jurisics vár A török hadjáratok és a II. Rákóczi Ferenc által vezetett kuruc szabadságharc után, a XVIII. század első felében az elpusztult területekre, elsősorban Moson megyében szinte kizárólag németeket telepítettek. A földbirtokosok azonban egyes helyeken, mint pl. Felsőpulyán 1747-ben, magyarokat is letelepítettek. Az 1773. évi népszámlálás idején a mai Őrvidék, a kisebb-nagyobb horvát szigetek kivételével, elnémetesített terület volt, és csupán tíz településen lakott magyar többség. A XVIII. század második felében a gabonatermesztés föllendülésének, Moson vármegye kedvező földrajzi fekvésének, a szállítást megkönnyítő Duna és a bécsi piac közelségének köszönhetően az ottani nemesi birtokok – elsősorban a Fertőzugban levők – jelentős mértékben szarvasmarha-tenyésztésre, gabona- és cukorrépa-termesztésre szakosodtak. Az itteni birtokokra telepítendőket a Kapuvár környéki birtokok lakosai és Csallóköz kisparasztjai közül toborozták. A magyarok által lakott birtokok számának növekedése – 1784-ben 7, 1869-ben 14, 1930-ban 38 – lényegében a Fertő-tó és a mosoni Duna közti vidéket tarka népességű területté változtatták. Ugyanakkor a nemesi jogok 1848-ban való eltörlése nehéz helyzetbe hozta a középkori határvédőknek – Felső-Őrség, Felső­pulya – az Őrvidék középső és déli vidékén élő leszármazottait. A közös földtulajdonjog megerősítette és megőrizte a magyar azonosságtudatot. Eltörlése azonban lehetővé tette a németek letelepedését a magyarlakta településeken. Ezekbe a közlekedési és piacköz­pontokba, mint amilyen Felsőőr és Felsőpulya, a németek a környező falvakból jöttek. Több vegyes lakosságú faluban ez a letelepedés fölgyorsította a magyarok elnémetesedését. Vasjobbágyiban (Jabing) például a magyarság 1828. évi 57%-os aránya 1880-ra 16%-ra, 1920-ra 8%-ra csökkent. Fehérpatak - völgyi vár Az 1867. évi osztrák–magyar kiegyezés fékezte az elnémetesedést. 1880-ban tartották az első, az anyanyelvet feltüntető népszámlálást. Ekkor az Őrvidék mai területének 266 000 lakosából 209 000 (78,8%) német, 11 162 (4,2%) magyar, 42 789 (16,1%) horvát volt. A magyar állam megerősödésének tulajdoníthatóan német ki- és magyar bevándorlás kezdődött. Ezzel egyidejűleg a nem magyarok elmagyarosodásának is köszönhetően 1880 és 1910 között a magyarok aránya 4,2%-ról 9%-ra nőtt, a németeké 78,8%-ról 74,4%-ra csökkent. Faluhelyt azonban az etnikai arányok száz év alatt, 1910-ig bezárólag, nem sokat változtak. Kivéve a Németújvár környéki horvátok lassú elnémetesedését és néhány Moson vármegyei birtok megjelenését. A magyar–német népességhatár ez idő alatt változatlan maradt. A mai helyzethez hasonlóan, az ausztriai magyarok túlnyomó többsége annak idején sem Őrvidéken, hanem a Lajtán túl, főleg Bécsben élt. A császári székhely mágnesként vonzotta a magyar nemeseket, akik magukkal vitték részben vagy egészében magyar személyzetüket is, a kedvező piac pedig több ezer magyar kézművest csábított Bécsbe. Az ott élő magyarok száma az 1840. évi tizenöt­ezerről 1890-ig harmincezerre, 1910-ig negyvenötezerre nőtt. Az osztrák főváros és környéke hasonló hatást gyakorolt a különböző nemzetiségű magyar állampolgárokra is, számuk 1910-ben elérte a 232 000-et. Az Ausztria és Magyarország által elvesztett első világháború után a Saint-Germaine-en-Laye-i béke­tárgyalásokon 1919. szeptember 10-én Magyar­ország nyugati, többségében németek által lakott területét Ausztriához csatolták. Az erélyes magyar tiltakozás nyomán azonban a Sopronban és a Pinka-völgyben tartott népszavazás Magyarország számára kedvező eredményének köszönhetően „csupán” Őrvidék jelenlegi területe jutott osztrák kézre. Somogyvári Gyula - Virágzik a mandula című regényében (1937) állít emléket a Magyarországtól, Ausztriától független ún. Lajta menti Köztársaságért – az osztrák bekebelezés ellen – küzdőknek. A hatalomváltozás következtében a XVI. század óta nyelvszigetekben élő őrvidéki magyarság államalkotó nemzetből nemzeti kisebbség lett. Bár az új országhatár nem akadályozta az azelőtt kialakult gazdasági, társadalmi és művelődési kapcsolatokat, az a társadalmi réteg, amelyik elől a határ elzárta a magyar államot és nemzetet, és amelyik nem bennszülött őrvidéki volt – a köztisztviselők, a hadsereg személyzete, a vasutasok, a tanszemélyzet, a munkások egy része stb. –, nagy számban a mai Magyarország területére telepedett át. Emiatt Őrvidék magyar anyanyelvű lakosainak száma mintegy tízezerrel, kb. 39%-kal kevesebb lett. Ez az elvándorlás különösen a szétszórtan élő magyarságot érintette érzékenyen. Ugyanakkor az Őrség falvaiban élők száma alig néhány százzal apadt. Az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók, az őrvidéki magyarság legalsó társadalmi rétegének létszáma a kivándorlás következtében csökkent jelentősen. Ez a folyamat az 1920-as években, a mezőgazdaság gépesítése és a jól fizető, elsősorban bécsi ipar miatt, tovább tartott. Pálffy vár A monarchia felbomlása után a magyar politikai menekültek nem ellensúlyozták az Ausztriában és a Bécsben élő magyarság számának a hazatéréssel és a kivándorlással járó gyors apadását. Így pl. a Bécsben 1910-ben élő 45 000 magyarból 1923-ra 10 922, 1934-re 4844 maradt. A kivándorlás és a statisztikai mesterkedések – például a túlnyomó részben magyar anyanyelvű 6507 cigány, bevallása ellenére más nyelvi csoportba sorolása – miatt az őrvidéki magyarok száma az 1934. évi népszámlálás adatai szerint a fél századdal korábbi szintre, 10 442-re apadt. Ekkor a német ajkú, főleg köztisztviselők, kereskedők és kézművesek betelepedése következtében megszűnt a legjelentősebb magyar település, az 1938-ban várossá nyilvánított Felsőőr túlnyomó magyar többsége. Ausztria 1938. március 12–13-i, a náci Németország általi bekebelezése után Őrvidék magyarságának helyzete gyökeresen megváltozott. A náci közigazgatás felszámolta Őrvidéket és Stájerország (Steiermark), valamint Alsó-Duna birodalmi tartományba (Nieder­donau Reichsgaus) sorolta. Ezzel egyidejűleg bezárták a magyar egyházi iskolákat, a náci propaganda és rendőrség pedig a magyar nyelv használatát a családi körre korlátozta. A magyarság addigi erős öntudata, beleértve a jelentős gazdasági erejű földbirtokos nemességet is, valósággal elsorvadt. Most ez utóbbiak is érezni kezdték a kisebbségi sors hátrányait. Jelentős változás következett be a fiatalok gondolkodásmódjában, akik elsősorban az iskola és a hadsereg egyre erősödő náci légkörében szégyenletesnek kezdték érezni magyarságukat. A második világháború után, annak ellenére, hogy Őrvidék, akár Magyarország, szovjet megszállás alá került, a határt és annak átkelési pontjait a Rákosi-féle kommunista rendszer lezárta. Ily módon Őrvidék lakosságának, köztük magyarságának a hagyományos központokkal – például Sopronnal, Szombathellyel – való természetes gazdasági, társadalmi, emberi kapcsolata teljesen megszakadt. A gazdasági csapás mellett a nemzeti tudatot érintő súlyos lelki sebet okozott az, hogy a vasfüggöny és a magyarországi kommunista rendszer lehetetlenné tette a közeli magyar oktatási intézményekkel azelőtt létező kapcsolatot. A magyarországi hatalomváltozás ráadásul kínos helyzetbe hozta az őrvidéki magyarokat, mert magyar és kommunista rokon értelmű szó lett az osztrák közvéleményben. Másrészt az anyaország, amelyik gazdasági fejlődését tekintve Ausztria mögé került, egy művelődési otthon meg a kommunizmus jelképévé vált. Ezek után érthető, hogy azok száma, akik az 1951. évi népszámlálás idején magyarnak vallották magukat – 5251 személy –, az 1934. évi népszámláláshoz viszonyítva – 10 442 – a felére csök­kent. Még nagyobb fokú visszaesés következett be az osztrák állampolgár bécsi magyarok számában – 1934-ben 1042, 1951-ben 384 –, akiknek jelentős része egyszerűen eltitkolta magyarságát. Kaboldi vizivár Az 1955. évi nemzetközi egyezmény és a szovjet csapatok ezt követő ausztriai kivonulása után bekövetkező gazdasági föllendülés és iparosítás idején megélénkült Ausztria lakosságának, s ezzel együtt az őrvidéki magyarságnak is a mozgékonysága. E társadalmi változás következtében felbomlottak az elmúlt századokban kialakult hagyományos falusi, nemzetiségi közösségek. A mezőgazdasági tevékenységüket részben vagy teljesen feladó, naponta vagy hetente az ipari központokba ingázó magyarok német nyelvkörnyezetbe kerültek. Szülőhelyük elhagyása a német nyelv fokozott használatára kényszerítette őket, s a fiatalok apránként nyelvet és műveltséget váltottak. A magyar nyelv elhagyása a magyarországi kommunista rendszer iránti általános utálatnak és annak is következménye volt, hogy így akarták elkerülni a lehetséges hátrányos megkülönböztetést. A magyar nyelvre immár nem volt szükség a gazdasági életben, az iskolában, a munkahelyen, s a vegyes házasságban sem. A magyarok és a németek közti házasságok felgyorsították a magyarság beolvadását. Alsóőrött (Underwart), a legnagyobb őrvidéki magyar faluban a vegyes házasságok aránya az 1949 és 1958 közötti 19%-ról 1969 és 1988 között 60,6%-ra nőtt. A vegyes házasságok arányát a kisebbségi települések kedvező gazdasági, munkavállalási lehetőségei és földrajzi helyzete befolyásolta. A legtöbb német betelepülő két körzeti központba, Felsőőrre és Felsőpulyára érkezett, amelyekben a XX. század elején a magyarság még többségben volt. Emiatt a két helységben a vegyes házasságban élő magyarok aránya 30-ról 38%-ra nőtt. Egy 1964-ben a családnevet, a lakóhelyet, az eredetet és a felekezethez való tartozást elemző felmérés 7600 főre becsülte az őrvidéki magyarság számát, miközben az 1961. évi népszámlálás szerint Őrvidéken 5642 magyar élt. Az 1956-os forradalom vérbe fojtása után Ausztriába érkező 181 000 menekült statisztikailag alig kimutatható mértékben növelte az ottani magyarok számát – 162 000-en nyugatra távoztak, 7772-en visszatértek Magyarországra –, így az 1951-ben kimutatott 5251-ből 1961-re 5642 lett csupán. 1971-ben a népszámlálás ugyan még 5673 magyar nemzetiségű személyt mutatott ki, a beolvadás, a kedvezőtlen népesedési folyamat – elöregedés, az emiatt növekvő elhalálozás –, a növekedő kivándorlás következtében az őrvidéki magyarság száma 1981-ig 4147-re apadt. Az őrvidéki helyzetet a bécsivel egybevetve kiderül, hogy ez idő alatt az állandó bevándorlással pótlódó, osztrák állampolgárságú bécsi magyarok száma az 1951. évi 384-ről 1971-ben 6099-re, 1981-ben 5683-ra növekedett. Az 1981 és 1991 között Magyarországon bekövetkezett politikai változások kedvezően befolyásolták, vagyis növelték az Őrvidéken és Ausztriában élő magyarok öntudatát és a magyar nyelv hasznosságát. Ugyanakkor a vasfüggöny leomlása után az Ausztriában letelepedő magyarok – köztük számtalan erdélyi magyar – számának növekedésével az osztrák állampolgár magyarok 63,1%-kal 19 638 főre, a nem állampolgárok 26,7%-kal 13 821 főre gyarapodtak. A Bécsben letelepedett nem osztrák állampolgárok száma megkétszereződött, a Bécs környékiek és az alsó-ausztriaiak száma 7,4-szeresére nőtt. A bennszülött őrvidéki magyarok száma, elsősorban Felsőőrött és Őriszigeten (Siget in der Wart) 23,5%-kal, az osztrák vagy más állampolgárságú magyarok száma 63,1%-kal nőtt. Az 1991. évi népszámlálás idején a magukat anyanyelvük alapján magyarnak vallók száma 33 459 volt. 58,7%-uk osztrák állampolgár. Ennek csupán 20,2%-a, 6763 személy bennszülött őrvidéki. Egyes feltételezések szerint azonban számuk tízezerre tehető. Szalónaki vár Az ausztriai magyarság túlnyomó többsége a Lajtán túl és Őrvidéken egyaránt szétszórtan él. 36,7%-uk kis nyelvi szigetet alkotva három felső-őrségi településen, Felsőőrött, Alsóőrött (Unterwart) és Őriszigeten. Felsőőr 1592, Alsóőr 669, Felsőpulya 631, Kismarton 257, Őrisziget 223 és Boldogasszony (Frauenkirchen) 215 fővel a legnépesebb őrvidéki magyar közösség. Bár az 1976. július 7-én kelt. ún. népcsoporttörvény a magyarokra is kiterjed, az őrvidéki kábeltévé-társaság a csökkenő nézettségre hivatkozva 1995-ben alaposan csökkentette a magyar nyelvű műsorokat közvetítő csatorna adásidejét. Ez érzékenyen érintette az ottani magyar közösséget, amelynek tájékozódása és nemzeti tudatának fenntartása szempontjából a magyar tévéadás jelentős szerepet játszik. Önálló magyar tannyelvű középiskola 1920 óta nincs Őrvidéken. A felsőlövői gimnáziumban az 1981–1982-es tanévtől magyar nyelvű tagozat, a felsőpulyai gimnáziumban az 1987–1988-as tanévtől ún. pannon osztály létesült, melyben a magyar vagy a horvát nyelvet kötelező tantárgyként oktatják. 1992-ben Felsőőrött kétnyelvű gimnázium létesült magyar és horvát tagozattal. Az óvodák többnyire német vagy vegyes nyelvűek. Az iskolán kívüli magyar oktatás az ún. népfőiskolák keretében történik. Az ausztriai tanító- és tanárképző felsőoktatási intézményeknek nincs magyar tagozatuk. Az úgynevezett Burgenland régi magyar neve tehát Őrvidék. Eisenstadt pedig Kismarton. Jó lenne, ha a ­magyar tömegtájékoztatásban ez tudatosodna, s amennyiben szóba kerülnek, valamennyi őrvidéki település ­magyar nevével együtt következetesen használnák, hiszen mint minden magyar helynév, ezek is nyelvünk szerves részei. Bár a XX. századi, az osztrákok által kitalált Burgenlanddal ellentétben a román Transilvania magyar eredetű, Erdély középkori, latinra fordított Transsylvania változatából való, ha Erdélyt valaki így említené, mindenki fölkapná a fejét. (Forrás: - Asztalos Lajos írása - Kolozsvár – erdélyigyopár) "NEM AZ ATILLA ARANYKINCSEI HORDOZZÁK AZ ÁRMÁNY ÁLNOK HALÁLÁT , HANEM AZ EGYSZERŰ NÉP AGYAG EDÉNYEI, S ÁLTALUK A HÁZAIKBA VALÓ BETEREMTETTSÉGEIK! A HÉTKÖZNAPI SZERSZÁMAIK, A NÉPMŰVÉSZETÜKBEN, NÉPI HÍMZÉSEIKBEN JELEN LÉVŐ VIRÁG ÉS ÁLLAT HÍMZÉSEIK, ÉS AZ AZ INTELLIGENS ÉS TUDATOS NAGYSZERŰ ÉRTELEM, MELY FELISMERI ÉS MEGLÁTJA A RÜGYBEN A VÉGTELEN ÉLETTEREMTŐ ATYA ÉS ANYA EGYSÉGÉT ... AZ EGYIK RÜGYBŐL TÁPLÁLÓ LEVÉL LESZ - A SZER - ETET, ÉS A MÁSIKBÓL VIRÁG PATTAN KI, MELY MAGÁBAN HORDOZZA A MAGKEZDEMÉNYT, AZ ÚJ ÉLET ÚJ REMÉNYSÉGÉT... … ÉS ELMONDHATÓ, HOGY EGY AZ ISTEN! … …MERT MEGVAN EGY ÁGON MIND A KÉT MINŐSÉGŰ RÜGY, VAGYIS ÉLETTEREMTÉS!" - Gábor Kati - NÉPMŰVÉSZETÜNK VÉDELMEZ MINKET A népművészetünkben jelenlévő képi információ a Világegyetem élő (és azon túli) szerkezetét jelenítik meg előttünk, bennünk. Amennyiben ezek a képek a neuron-hálózatunkban is benne vannak (gondolunk rájuk), úgy az Ősi Intelligencia élő nyomait hordozzuk. Ebben a megközelítésben védelmet is jelentenek! Úgy védelmez, hogy ismerjük, tudjuk, megértjük, használjuk, beépítjük mindennapjainkba őseink tudását. Életünk részévé tesszük újra....és rezgésszinten uraljuk is. Így a formákon, motívumokon, ezek ismeretén, tudásán és azok erőin át védelmet is jelentenek számunkra, hiszen a Forrás erejében élünk. ...és akkor még nem is szóltunk a népmeséinkről, szólásainkról, közmondásainkról, népdalainkról, néptáncunkról, gyógynövényeinkről, gyógyvizeinkről, rovásírásunkról stb. melyek szintén az ősi tudásunk részei. Mind - mind fontos, és a teljességhez tartozik! További: - Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html - Húsvéti népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/husveti-nepszokasok-hagyomanyok.html - Pünkösd: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosd-csiksomlyoi-legenda.html - Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html - Népi játékok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/nepi-jatekok.html - Október - a szüreti hónap - A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/oktober-szureti-honap-szuret-es-szureti.html - Székelykapuk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/szekelykapuk.html - A magyar házak mágikus ereje: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-magyar-hazak-magikus-ereje.html - Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/eleink-hagyomanya-pasztorok-muveszete.html - Péter – Pál napja az aratás kezdete: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/peter-pal-napja-az-aratas-kezdete.html - László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html - Szent Márton a néphagyományban: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/szent-marton-nephagyomanyban.html - KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html - November - Szent András hava: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/november-szent-andras-hava.html - Az őrségi = ősrégi jelkincs: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/az-orsegi-osregi-jelkincs.html - Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html - A magyar népviselet és a szakrális geometria: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nepviselet-es-szakralis.html - Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv Rovás ABC értelmezése: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/10/az-osi-szekely-magyar-rovasiras-titka.html - Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/magyar-mitologia-es-rovasok.html - A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV! http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html - Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html - A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/halasi-csipke-kiskunhalas-aranya.html - Magyar hímzések és motívumok kincsestára: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/magyar-himzesek-es-motivumok-kincsestara.html - Népi mesterségek listája: http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html Szeretettel, Gábor Kati web oldalaim: http://wedev.hu/wedev-fomenu.php blog oldalam: http://www.emf-kryon.blogspot.com