A klívia (Clivia miniata), az amarilliszfélékhez tartozik, ami egy könnyen kezelhető, szinte elpusztíthatatlan, Dél-Afrikából származó virágzó növény. A klíviát egy hercegnő után nevezték el. Ennek a növénynek hosszú, vastag, sötétzöld íves levelei vannak, amelyek egy … Klívia – gondozása, virágzása, szaporítása, igényei tovább »
A gyermekláncfű vagy pongyola pitypang (Taraxacum officinale) az ehető virágok közé tartozik. A közönséges gyomnövénynek tartott gyermekláncfű valójában egy nagyon hasznos gyógynövény, lényegében az egész növény felhasználható. Gyökerét, levelét és virágait tavasszal és ősszel is
A fahéjat, mint fűszert szinte mindenki ismeri és használja, de tudtad, hogy ez a fűszer nem csak az ételekben állja meg a helyét hanem a kertben is?
A klívia (Clivia miniata), az amarilliszfélékhez tartozik, ami egy könnyen kezelhető, szinte elpusztíthatatlan, Dél-Afrikából származó virágzó növény. A klíviát egy hercegnő után nevezték el. Ennek a növénynek hosszú, vastag, sötétzöld íves levelei vannak, amelyek egy … Klívia – gondozása, virágzása, szaporítása, igényei tovább »
Te is szeretnéd orchideába borítani az otthonodat? Íme a jól bevált tipp!
A csapadékos, páradús időjárás kedvez a paradicsomot, szőlőt, burgonyát támadó gombás megbetegedéseknek. A peronoszpóra megbetegedés kezdetben a levelek csúcsán, szélein figyelhető meg, majd később terjedni kezd, és a teljes lombszáradás is bekövetkezhet.A Phytopthora infestans sárgás foltos
Nem csak a kerti, de a szobanövények is örülnek, ha a tápanyagban gazdag zacc a földjükbe kerül. Megmutatjuk, nálunk mely növények kapnak a zaccból.
Most egy több szempontból is praktikus újrahasznosítást mutatok nektek, amit én már évek óta alkalmazok és biztos vagyok benne, hogy ti is hallottatok már róla, csak nem biztos, hogy ki is próbáltátok. Sokan nem tulajdonítanak neki nagy jelentőséget, egyszerű konyhai hulladékként tekintenek az elhasznált tojások héjára, pedig kiváló tápanyagforrása lehet szobanövényeinknek és haszonnövényeinknek egyaránt. Január elején kezdtük el gyűjtögetni őket és másfél hónap alatt sikerült belőle szép számmal felhalmoznunk, 2 nagyobb edény lett csordultig tele, így már elérkezettnek láttam az időt a feldolgozásra. Szépen kiszáradtak a héjak ez idő alatt, melyeket belerakosgattam az aprítógépbe és jó apróra zúztam. A zúzást lehet akár fakanállal is végezni, ezzel a módszerrel nagyobb darabokra törnek szét. Ha kisebb darabokat szeretnél és nem akarod aprítóval zúzni, akkor alkalmazhatod ezt a szuper praktikát is: Veszel egy vastagabb zacskót és beleteszed a héjakat, fogsz egy sodrófát és szépen lassan végiggörgeted rajtuk. Én most szándékosan daráltam, hogy minél apróbb darabok legyenek belőle. Felhasználását tekintve többféleképpen lehet alkalmazni a zúzott héjat. Most elsősorban a cserepekben, ládákban lévő növényeim földjéhez keverve hasznosítom majd. Ezért darálom apróbbra, hogy ne kelljen hosszabb idő a lebomlásukhoz. Ha a kertbe szórom, általában nagyobb darabokat hagyok. Hogy a megfelelő pH-t megteremtsük mindenképp figyelnünk kell a növényeink és a talaj optimális kalcium igényére is (N:P:K arány* mellett), mivel a kalcium, lúgos kémhatást eredményez. A növények jelentős része az enyhén lúgos (pH 7,2-8,5) talajban jól érzi magát, ám az ennél erősebben lúgos (8,5-9 pH) kémhatású közegben már nem szeret és nem is tud megélni. Talaj próba Egy egyszerű próbával meg tudjuk nézni, hogy szükség van-e kalcium pótlásra. Veszünk egy mogyorónyi földmintát és konyhai ecettel meglocsoljuk. Ha a talajban jelen van a mész, akkor pezsgést vált ki az ecet, ennek mértékéből következtethetünk arra is, hogy mennyire lúgos a talajunk. Tehát, ha nincs vagy nagyon kicsi a pezsgés akkor érdemes kevés tojáshéjat adagolni a talajba, persze abban az esetben, ha az ültetni kívánt növényeknek ezzel kedvezünk, azaz igénylik a kalciumot is a növekedéshez (balintgazda.hu-ról, kertészetek honlapjairól minden növény tápoldatozási információit kigyűjthetjük). Vannak kalcium kedvelő növények is, ilyen például a paradicsom, mely kifejezetten kedveli a kalciumban gazdag talajt és dús terméssel hálálja meg a jó közeget. Szereti a rózsa is, állítólag csodát művel vele, és a fikuszok is úgy állnak tőle, mint a katonatiszt :-) Ha nitrogén dús talajt szeretnék elérni, akkor a héjat először kávézaccba forgassuk és abból adagoljunk a virágedénybe. A muskátlik imádják, dús virágzattal hálálják meg a gondoskodást. * A növények növekedését a három legfontosabb tápanyag, a nitrogén-foszfor-kálium és azok megfelelő aránya segíti elő (N:P:K arány). Ezeket az arányokat boltban vásárolható műtrágyák csomagolásain is feltüntetik. Növényenként más-más lehet az optimális arány, ezért érdemes érdeklődni vetés és ültetés előtt róla. 🌱🌱🌱 👉 ÍGY KÉSZÍTS MELEGHÁZAT PALÁNTANEVELÉSHEZ OTTHON EGYSZERŰEN❕
A viszonylag könnyen gondozható buzogányvirág (Dieffenbachia), egy olyan szobanövény, ami a mexikói trópusokon és Dél-Argentínában őshonos. A buzogányvirág széles, mintás, hosszúkás levelekkel rendelkezik. A buzogányvirág kis asztali növény is lehet, de akár a 150-180 cm-t … Buzogányvirág – gondozása, igényei, szaporítás, betegségei tovább »
Bő termést szeretnél? Hiába gondozod megfelően, néhány esős nap azonban tönkreteheti az egész termést! Szerencsére van megoldás, jöhet a szódabikarbóna!
Ha szeretnéd, hogy az uborkád megfelelően fejlődhessen, és bő termést hozzon, akkor kövesd a következő tanácsainkat és több
Szuperegészséges, virágpompába boruló növényeket szeretnél? Íme néhány tipp, ami segít.
Sokunk kedvenc gyümölcse a málna. Bevallom nálam is a ranglista elején található. A helyes fajtaválasztással elérhetjük, hogy több hónapon keresztül fogyaszthatjuk gyümölcsét, sőt az őszi napsugarak alatt is ehetünk még néhány marok málnát. Szerencsére nem igényes növény, gondozása is egyszerű, metszése sem kíván nagy gyakorlatot. Biológiai adottsága, hogy hajtásrendszere kétévente megújul, ezért és félcserje mivoltából koronaformáról, termőkarokról nála nem beszélhetünk. Vesszői vannak, amikkel évről-évre foglalatoskodhatunk. vesszőit kétféle helyről erednek. Az egyik a tősarj, ez a letermett kétéves vessző tövéből ered, a másik a gyökérsarj, ami a talajban terjedő gyökérből tör fel. A gyökérsarj értékesebb a tősarjnál, ezért, ha megfelelő mennyiségben hozza, akkor a tősarjakat el is távolíthatjuk. A megfelelő mennyiségről később lesz szó. Kereskedelmi forgalomban egy vesszővel rendelkező szabadgyökerű sarjat vásárolhatunk. Nagyon könnyen ered, ezért a termesztők nem is nagyon erőlködnek konténeres, vagy földlabdás példányok előállításával. Értékesebb, ritkább, piacosabb fajtákat nevelnek konténeres minőségben. Néhány csomagküldőtől vásárolhatunk így málnát. A vesszők változó hosszúak lehetnek, de bevett gyakorlat, hogy 20-50 cm közötti hosszba vágják vissza. Ültetéskor ezt célszerű 15-20-re tovább kurtítanunk. Ettől több metszési tennivalónk nincs is ültetéskor. A málna termőegyensúly-fenntartó metszését már vegetációs időben meg kell kezdenünk. A letermett vesszőket tőből rögtön távolítsuk el. Szüret utáni megtartásuk felesleges, mivel újabb termést nem hoznak, viszont rajtuk betegségek szaporodnak el, amik a fiatal (jövő évi termővesszőket) is károsítják. Ha erős málnatövünk van, és a fejlődéséhez is optimálisak a körülmények, akkor olyan sok hajtást fejleszt, ami gátolja az erős termővesszők kialakulását. Sok közepes, és gyenge vesszőt kapunk, viszont igazi termővessző nem, vagy alig képződik. Ezt meggátolandó, szintén még nyáron a termés betakarítása után célszerű a vesszőválogatást is végezni. Négyzetméterenként 5-7, vagy folyóméterenként 8-12 sarjat hagyjunk meg, a többit távolítsuk el. Az, hogy mitől négyzetméter, illetve folyóméter az a műveléstől függ. Üzemszerűen kordonok között termesztik a málnát, ez megkönnyíti a gondozási és szüretelési munkáit. Házi kertekben gyakran tömbben termesztik a málnát, azaz hagyják, hogy birtokba vegyen egy adott területet, ilyenkor a négyzetméter, még kordonos esetén a folyóméter a mértékegység. Nyugalmi időszakot követően rögtön a tél elmúltával el kell végezni a metszését. Nagyon korán hajtásnak indul, tő- és gyökérsarjai mér 0 fok körül fejlődésbe kezdenek. Nem szabad hát halogatnunk a metszését, az elsők között kell foglalkoznunk vele. A metszés idejét így februárra teszem. Aki nem metszett nyáron, az ilyenkor egy dzsungellal találkozik. Íme a dzsungel. Én is ezek közé tartozom. Ennek két oka van, egyrészt nincs időm nyáron bíbelődni vele, másrészt a betegségek akkor is elterjednek a többi vesszőn, ha nyáron kivágom a letermett vesszőket. Én ugyanis a lehető legkevesebbet permetezek a kertben, permetezés nélkül pedig úgysem tudok gátat szabni a károsítóknak. Fő kártevője a fenti képeken látható málna-karcsúdíszbogár. A bogár petéit a vesszőre helyezi, ahol azok kikelés után azonnal a vesszőbe rágják magukat. A málnát arra készteti, hogy egy gubacsot neveljen, amibe otthonosan elfér a lárva. Majd bebábozódik, így telel itt, és amikor eljő a jó idő kirepül. Ezeket a vesszőket metszéskor fontos eltávolítani, de elég, ha csak a gubasc alatt visszavágjuk. A gubacsot el kell tüzelni. Hasonló a kártétele a gubacsszúnyognak is, de az kisebb gubacsot képez, a vessző kevésbé gynegül meg tőle. Fő kórokózó pedig a didimellás vesszőfoltosság. Ő pedig egy gombácska, ami az főként a beteg, vagy elhalt részeket támadja. Na hagyjunk a talajon lemetszett vessződarabokat, mert ezeken megtelepszik, szaporodik. A málna károsítói nálam még nem okoztak olyan mértékű kárt, hogy a következő évi termés számottevően visszaesett volna. A termés mennyiségére sokkal nagyobb hatással van a csapadék. Hol úszik a málna, hol pedig pödrődik a levele. Ettől függetlenül fent leírtam a nyári metszést is azoknak, akik nagyon precízek szeretnének lenni. A metszés menete a következő: Tőből kivágjuk a letermett vesszőket. Letermett vessző. Látható a sötét színe, az előző évi metszés helye és az oldalhajtásai, amelyeken a termést hozta. Bal oldalt a fiatal egyéves hajtások, jobb oldalt pedig a kétéves letermett vesszők. A különbség magáért beszél. Ezeket könnyű felismerni sötétebb színükről, kisebb magasságukról (ugye ezeket vágtuk vissza tavaly ilyenkor 30-50 centiméteresre), valamint elágazódásukról. Tőből kivágjuk a sérült, a törött, a tekeredetten fejlődött, a fekvő hajtásokat. Na ennek valami baja van. Ilyen kusza frizurát még zaklatott alváskor is nehéz összeszedni. Tőből le kell távolítani. Leszámoljuk a négyzetméterenként 5-7, vagy folyóméterenként 8-12 legszebb hajtást, a többit szintén tőből eltávolítjuk. Korábban már írtam, hogy a gyökérsarj értékesebb, ezért törekedjünk arra, hogy ezt a mennyiségű hajtást gyökérsarjakból válogassuk össze. Negyedik évtől már kell, hogy rendelkezzen ennyi gyökérsarjjal. Ha nincs ennyi hajtásunk, akkor az két dolgot jelent, vagy fiatal a málna, vagy rossz körülmények közé telepítettük. Az első esetben nincs gond. Negyedik évtől várható ez a számú hajtás. A második esetben keressük meg a hibát, és korrigáljuk. Egy tőből ennyi hajtás elegendő. Etől több mrá csak egymást fejlődését korlátozná. A megmaradt vesszőink lesznek a termővesszők. Ezeket 30-50 centiméter magasságban vágjuk el. Az erősebbeket magasabban, a gyengébbeket alacsonyabban. Ezeken a vesszőkön kihajtott rügyekből fejlődött hajtások végén hozzák majd a termést. A vesszők fajtától függően több méter hosszúak is lehetnek, de a legerősebb, legszebb termést hozó oldalhajtások a vessző középső harmadából indulnak. Ezért fontos a visszametszésük. Helyes metszlap. Metszés után ilyen lett a dzsungel. Szellős, áttekinthető. Én ilyenkor a metszési nyesedékek aprítása után keletkezett aprítékkal (mulcs) vastagon megterítem a területet. Ez elveszi a gyomok kedvét, megtartja a vizet, vonzza a hasznos élőlényeket (sajnos néhány károsnak is búvóhelyet ad), bomlásakor tápanyagot ad, javítja a talaj állapotát, minőségét.
Szeretnéd, hogy növényeid minden évszakban zöldbe borítsák kertedet, de nem akarod fenyőerdővé változtatni udvarodat? Itt a megoldás!
Azóta igazi ékszerdoboz a kertem!
Hamarosan beérnek a paradicsomfürtök; ám borzasztó meglepetés érhet, ha a bogyók aljára kukkantasz. Erre a bajra is van gyógyír, mutatjuk, hogyan védd meg a termésedet!
Lassan ébredezik a természet, ideje hozzálátnunk a zöldség-, vagy virágmagok elültetéséhez, hogy mire eljön az ideje szép életerős palántaként kerülhessenek ki végleges helyükre, a kert földjébe. Célszerű összegyűjtögetni a WC-papír gurigákat, mert méretük kiváló a legtöbb palántához, nem kell attól tartani, hogy kinövik a gurigát. WC-papír gurigákból kétféle módon készíthetünk palánta tartót: tegyük a papírgurigákat szorosan egymás mellé helyezve egy műanyag dobozba, majd töltsük meg őket földdel, s mindegyikbe helyezzük el a kívánt magokat (1. kép); a papírgurigák egyik végén metsszünk kb.3 cm mélyen négy vágást, majd a 2. kép szerint hajtogassuk egymásra őket, s az így kialakult kis tartályokat töltsük meg földdel és helyezzük el benne a kívánt magokat. (Ebben az esetben nem szükséges a műanyag tartásba rendezés.) Amikor a kinti időjárás már megengedi, az addigra szépen kifejlődött palántákat a gurigával együtt ültessük ki a kerti földbe, ezzel jelentősen csökkentve a növény számára az átültetés okozta sokkot és a gyökereinek károsodását (3. kép). forrás
Az orchidea az egyik legnagyobb növénycsalád a világon, több mint 20,000 különféle fajtája létezik. Az orchidea hosszú életű, megfelelő gondozással sok éven keresztül újra és újra virágzik. Az orchidea virágai lehetnek sárga, fehér, rózsaszín, levendula … Lepkeorchidea – gondozása, virágzása, visszavágása, igényei tovább »
A paradicsompiacon nem vagyunk meghatározóak, de az elmondható, hogy a hazai termesztés, mindenekelőtt a hajtatás színvonala évről évre jelentősen javul.
A fagyok beállta előtt gondoskodni kell a muskátlik téli szállásáról. Ahány fajta muskátli, annyi féle módon történik a teleltetésük.
Ha valaki unja már, hogy folyton csak drága vágott virágdíszeket vásárol az otthonába vagy az irodájába, akkor ebben az esetben az egyszerű gondozású bromélia (Bromeliaceae) egy jó választás. Több mint 2500 bromélia fajta létezik, amelyek … Bromélia – gondozása, virágzása, szaporítása, igényei tovább »
