Emlékszem még Nagymamám hogy készítette a lebbencstésztát. Összegyúrta a lisztet a tojással, kinyújtotta szép vékonyra a deszkán. De nem ám géppel, hisz akkor még csak sodrófa volt. Késsel szép egyforma darabokat kanyarintott. Anyukám volt, hogy idő hiányában csak elnyújtott egy-egy darabka tésztát, és mikor megszáradt, darabokra törte. Nagyon régen volt terítéken ilyen leves, ezért találtam ki, hogy akkor legyen ez a következő ebéd első fogása. Kaptunk Párom Anyukájától gyönyörű, nagy és igazán sárga házi tojásokat. Azzal a legjobb a házi tészta. Tényleg nem nagy ördöngösség, ha van egy kis szabadidőnk, megéri elkészíteni. Egyik születésnapomra a család meglepett egy tésztanyújtó géppel, ami meglehetősen leegyszerűsíti és lerövidíti a nyújtási fázist.
Ez kérem szépen, egy nagyon kedvelt levesbetét, közvetlenül belefőzés előtt: egy kupac csipetke, vagy csipkedett, ahogy egyes vidékeken nevezik. Gulyáslevesbe, babhoz, lencséhez remek betét, és összehasonlíthatatlanul finomabb, mint amit szárítva vehetünk meg. Lehet kapni szárított, kész csipetkét is, de nekem még nem sikerült puhára főznöm, ropogott a közepe. Elég vastag tészta, ha csonttá száradt, nagyon sokára puhul meg a közepe is, addigra meg a külseje rég elázott. Mielőtt bárki is megijedne attól, hogy házilag készítsen száraztésztát, elárulom, ez a teljesen kezdők tésztája. Elég 3 perc alatt összegyúrni, nem kell gyúródeszka, sodrófa, kés, tésztagép, csak egy tálca és a kezünk. A csipkedéssel együtt is megvan jó 20 perc alatt. Egy nagyobbacska fém tálba tegyünk 10 dkg lisztet és üssünk a közepébe egy tojást. Műanyag tálból csak jó erőset válasszunk, mert elég keményre [...]
Ki kellett próbálnom az új, recés tésztaformázómat! Ezelőtt egy recés felületű tengeri kagylót használtam a kis tésztakockák pödörintésére. Az sem volt rossz, de ezzel könnyebb. :)
Anyukámmal lánykoromban gyakran készítettünk csigatésztát. Minden nagyobb ünnep előtt hetekkel leültünk és 1-2 tojásból összeállított tésztából sodorgattuk a levesbe valót. Természetesen egyszerre nem lett soknak mondható tészta, de sok kicsi sokra megy alapon egy idő után szép kis mennyiség jött össze. A hétvégén én is nekiláttam és szép sárga házi tojásból gyúrtam egy adagot. Egyedül azért lassabban megy, de a végeredményben olyan jó érzés gyönyörködni és még jobb elfogyasztani :-) Hozzávalók: 1 nagyobb házi tojás 8-10 dkg liszt A tojást egy tálkába ütjük és fokozatosan adagoljuk hozzá a lisztet. Közben kézzel összegyúrjuk. Ne legyen a tészta se túl lágy, (mert akkor ragadni fog) se túl kemény. Sohasem sikerül azonos mennyiségű liszttel készíteni, mert nem egyforma méretűek a tojások és a liszt minősége is változó. Most épp kb. 9,7 dkg lisztet "vett fel" a tojás. Ha jól összedolgoztuk, konyharuhával letakarjuk, a tésztanyújtót összeszereljük. Egy darabka tésztát letépünk, golyóvá dolgozzuk és a tésztanyújtó gép legvastagabb fokozatán kezdve (nekem 8 van rajta) elkezdjük nyújtani és mindig kisebb egységre állítva egyre vékonyabbra nyújtjuk. Ez a képen szereplő egy 3-as vastagságú. Gép hiányában ezt a műveletet sodrófával is végezhetjük, ami kicsit több időt vesz igénybe. Egész kisméretű rombuszokra vágjuk, amit érdemes gyorsan letakarni, hogy ne száradjon meg nagyon. A csigakészítőre teszünk egy tésztát, a kis sodró rúd végét a rombusz szélesebb végére helyezzük, az ujjhegyünkkel a tészta sarkát átfordítjuk a rudacskán és a tésztát a bordás szerkezeten átfordítjuk, csigát sodorva. Majd az ujjunkkal lazán lehúzzuk a rudacskáról a tésztát. Konyharuhára téve hagyjuk megszáradni. Ha nem használjuk fel azonnal, akkor 1-2 nap alatt szépen megszárad. Papírszalvétával kibélelt papírdobozban vagy üvegben sokáig eláll.
NEM ÍGY KELL!és ki a megmondója hogyan kell??? Világra jövetelünket követően megtanítanak ben...
Sajnos egyre kevesebb idő jut tészta készítésre, pedig sokkal jobb a házilag gyúrt, mint a bolti társa. Ritkán, de néha én is nekilátok. Most, hogy a kerti és udvari teendőket a nagy meleg miatt célszerű reggel és este végezni, így napközben lehet egy kis tésztát gyúrni. Összegyűlt pár házi tojás is. Cérnametélt lett belőle. A lenti mennyiség egy adag tésztára vonatkozik. Természetesen ha időnk engedi érdemesebb egyszerre több adagot készíteni. Hozzávalók 1 adaghoz: *1 kisebb házi tojás *8-10 dkg liszt A tojást egy tálba ütjük, majd fokozatosan adagoljuk hozzá a lisztet és elkezdjük kézzel összedolgozni. Ha túl lágy a tészta, akkor tehetünk még hozzá kevés lisztet, ha netán túl kemény lenne, akkor egy egész pici vizet. Ezek a mennyiséget csak kiinduló adatok, mert a nem túl lágy és nem túl kemény tészta függ a tojás nagyságától és a liszt minőségétől is. A tésztából kisebb gombócokat sodrunk, a tésztanyújtó géppel hosszúkás darabokra elnyújtjuk. Ezeket egyforma nagyságú darabokra vágjuk, majd a nyújtó gépen a cérnametélt vágón átengedjük. Nagyobb abroszra szórjuk, és egy-két napig hagyjuk száradni. Felhasználásig papírdobozban vagy textil zsákban tároljuk. Készült már csipetke, csigatészta és a lebbencstészta is. A Facebookon is megtaláltok.
Aki nem kóstolt még házilag gyúrt tésztát, az nem is tudja, milyen az igazi. Akkora különbség van a gyúrt és a száraztészta között, min...
Nagyjából ki lehet jelenteni, hogy az olasz tészták otthoni elkészítése az egyik legszebb konyhai művelet. Ha beszereztek egy tésztanyújtót és kipróbáljátok, tuti rá fogtok kattanni.
Azért készítettem el ezt a tésztát, mert izgatott, milyen lehet, de azt túlzásnak találtam, hogy 1/4 kiló tésztáért 850 Ft-ot adjak. Kerestem, kutattam, de nem találtam olyan cikket, ami bátorított volna arra, hogy otthon készítsem el ezt a tésztát. Már régebben is foglalkoztatott, hogyan lehetne kerek tésztát gyártani. Akárhogyan is gondolkodtam, csak a húsdaráló jött elő, mint lehetőség. Szerencsémre megvettem a kis okos Bosch gépemet, ami mindent tud, fúr-farag- és énekel, többek között húst is darál. Megtámasztottam alulról, hogy ne tegyem tönkre egy marék tésztáért, felülről meg nyomtam veszettül, mert a tészta nagyon kemény, gumis volt. Szerintem sikerült olyannak elkészíteni, amilyennek lennie kell, legalábbis az olvasott cikkekből következtetve. Biztos vagyok benne, hogy senki nem fog szaladni a lisztért, vízért, darálóért otthon, hogy a példámat kövesse, de én meg vagyok elégedve, hogy ezt is kipipálhatom.
Házitészta egyszerűen A blog elköltözött. A receptet keresd itt: https://varosikonyha.hu �...
A soba a hajdina japán megnevezése, de jelenthet bármilyen hajdinából készült tésztát, vagy más vékony tésztákat is. Hozzávalók szerint megkülönböztetnek teljes kiőrlésű, finomított, búza liszttel kevert, vagy valamivel ízesített lisztből készített tésztákat. Tálalható hidegen mártással, vagy akár forró tésztalevesként is. Mint ahogyan sok más japán tésztát, a sobát is előszeretettel szolgálják fel hidegen a nyári napokon, míg télen inkább forró szója alapú levesként. Természetesen mindkét esetben használnak plusz feltéteket, melyeket gondosan úgy válogatnak meg, hogy a többi hozzávalóval harmonizáljanak, és az ízeket is megfelelően kiemeljék. A legtöbb ilyen feltét nem igényel főzést, bár előfordulnak a rántott, sült formában is. Elkészítési idő: 30 perc Hozzávalók: 12 adag 12 dkg búza rétesliszt (BFF-55) 28 dkg teljes kiőrlésű hajdinaliszt 1 db tojás 2 dl víz A liszteket egy tálban összekeverem, hozzáadom a tojást, a vizet is, és egy fakanállal elkeverem. A tálban kézzel tovább gyúrom, amíg össze nem áll. Ha nehezen áll össze, vagy kemény a tészta, kevés vizet teszek hozzá, ha túl lágy, ragadós, akkor kevés liszttel szórom meg. Ha a tészta összeállt és megfelelő állagúvá gyúrtam, nedves konyharuhával letakarom, pár percig pihentetem. Két felé vágom és lisztezett deszkán sodrófával 2 mm vékonyra nyújtom, 10-12 cm szélességű csíkokra vágom, egymásra rakom és éles késsel tetszőleges nagyságú metéltre vágom. Amit azonnal felhasználok, bő forrásban lévő sós vízben 3-5 perc alatt készre főzöm. Ha megfőtt, leszűröm, hideg vízzel leöblítem és felhasználásig félre teszem. A maradék tésztát gyúró táblán szétterítem és meleg helyen megszárítom.
Nem volt szándékom ma tésztát gyúrni, mégis rászántam magam, mert egy kedves ismerősömnek etettem kovászt, hogy ő is tudja tésztához használni, de sajnos nem sikerült a randink. Nem szerettem volna, ha a kovász tönkremegy, tekintve, hogy kétfélét is készítettem, így nekiálltam a gyúrásnak. Háromféle tésztát is készítettem. Finom ebédek válnak majd belőle. Nagyon izgalmas íze lett a tésztának.
Házi tészta. Friss, finom, pillanatok alatt megfő, ha pár minőségi alapanyagból készítünk hozzá ...
Kategória: tészta alaprecept. 66 recept.
Nagyjából ki lehet jelenteni, hogy az olasz tészták otthoni elkészítése az egyik legszebb konyhai művelet. Ha beszereztek egy tésztanyújtót és kipróbáljátok, tuti rá fogtok kattanni.
Ezentúl nem gond, ha véletlenül lemarad a bevásárló listáról vagy netán nem kerülne ki a fagyasztóból időben. Nem kell hajtogatni, gyorsan elkészül, és 30 perc után már lehet dolgozni vele!
A ramen tészta tradicionális ázsiai tészta. Már régóta kerestem az igazi ramen receptjét és végre rátaláltam a titkára. Többszöri próbálkozás […]
Imádok házi tésztát készíteni, mostanában inkább a tojás nélküli változatot szoktam előnyben részesíteni. Már régen izgatta a fantáziámat egy bizonyos formázás, amiről több videót is megnéztem a világhálón. Ez a tészta pedig a cavatelli. Van, aki sima felületen, van ki bordázotton csinálja. Én utóbbit választottam. Elsőre kicsit bonyolultnak tűnhet, de tényleg nem az. Az első pár darab után már megy, mint a karikacsapás. Egy kis segítség videó formájában ITT. Hozzávalók 2-3 személyre: *20 dkg durum búzaliszt *Kb. 1 dl víz A lisztet összedolgozzuk a vízzel, golyót formázunk. Becsomagolva fél órát pihentetjük. A tésztából kisebb darabot tépünk, 1 cm vékony rudat sodrunk, amit 1,5 cm-es darabokra vágjuk. A darabokat egyenként a hüvelykujjunkkal végigsodorjuk a csigabordázón. Bő, sós vízben kifőzzük, vagy ha később szeretnénk elkészíteni, akkor tálcára sorakoztatva fél óra alatt lefagyasztjuk, majd zacskóba téve mehet a mélyhűtőbe (így nem ragadnak össze). Felhasználáskor pedig egyszerűen lobogó vízbe dobjuk kiengedés nélkül. A Facebookon is megtaláltok. Már Instagramon is fent vagyok.
Hónapok óta készülök rá, tervezgetem, halogatom, tologatom, hogy megpróbáljak otthon kínai gombócot készíteni, pedig azóta tudtam, hogy bele kell egyszer vágjak, mióta először ettem egy változatát a mesés pesti kínai negyedben.
Szeretem a tésztát természetes módon megszínezni, egyúttal megízesíteni, s ha már ott vagyok, megpróbálok számomra komplett ízvilágot beletenni.
Több alkalommal készítettem már ezzel az eljárással kelt tésztát (bejglit, kiflit, kenyeret, pogácsát, knédlit és fánkot), most széles metéltet készítettem el. Nekem nagyon ízlik! Tetszik a tang zhong módszer nagyon, mert napokig puha marad a kelt tészta.
A kis Giulia Buitoni számára elérkezett a nagy nap. Végre olyan magas lett, hogy már szék nélkül is, pusztán a földön állva eléri az asztalt. Miért is fontos fordulópont ez egy kisgyermek életében? Tulajdonképpen lehet, hogy más gyermek esetében ez csak egy állomás lenne, csupán egy testi, fizikai tulajdonság meglétét, egy kor betöltését jelentené, de Buitoni számára több volt ennél. Egy ígéret beteljesülését jelentette számára, ugyanis az imádott nagyapja, aki egyébként 1750 óta cipészkedett a városban, megígérte neki, hogy ha feléri az asztalt, akkor segíthet neki cipőket készíteni, javítani. Nagyapjának egy kis műhelye volt a pincében és a kis Buitoni szinte egész nap a műhelyben szaladgált. Szerette a kikészített bőr semmihez sem hasonlítható illatát. A ragasztó és a cipőkrém szagát egyenesen imádta. Szóval elérkezett a nagy nap. Mától már nem csak lesi nagyapja minden mozdulatát, hanem tevékenyen részt vesz, részt vehet a feladatok elvégzésében, és feladat az volt bőven. Miközben egy nagy fa keverőkanál segítségével a tűz felett keverte a fekete masszát, ma ez volt a dolga, elábrándozott. Látta maga előtt a kis elegáns cipőboltot, amely nem ám a pincében volt, hanem a fő utca legjobb helyén, a piactér sarkán. Csupa elegáns cipő volt a boltban, és a vevők csak úgy tolongtak a kirakat előtt. A bolt nem volt más, mint az Ő, az Ő saját cipőboltja. Aztán valami furcsa morgó hangot hallott, amely visszarántotta a valóságba. Először nem tudta, hogy mi az, de aztán rájött, hogy a nagyapját hallja, amint kiabál: Giulia! - kiabált az öreg. - Pasztásíts! - azzal fogta és fejbe kólintotta a kis Giulia-t, mert a gyerek az ábrándozás közben odaégette a cipőpasztát, ezért kezdhettek mindent elölről. Giulia ezen nagyon megsértődött. Hirtelen elszállt minden szeretete, imádata a cipészet iránt. Megutálta az egészet. A kis bolt ábrándja szertefoszlott. Otthagyott mindent, felrohant a lépcsőn, és többet nem jött le a műhelybe. Olyannyira mély nyomott hagyott benne ez a kis affér, hogy megfogadta, nem lesz cipész, sőt majd Ő megmutatja. Felnőtt fejjel1827-ben először eljegyezte a kedvesét, majd eladta a jegygyűrűjét, és pasztásított. Pasztásított, de másként. Megalakította az első komoly, modern tésztaüzemet Olaszországban…Hát így is lehetett volna, egyébként a jegygyűrűs rész igaz is, és meg is értem, hogy eladta:). Akkor, ahogy már többször ígértem készítsünk pasztát, illetve pasta-t. Ahány olasz városban jársz, szinte annyi igazi, eredeti olasz tésztarecepttel találkozol, és mindenki állítja, hogy az övé az igazi, a valódi. Alapvetően 2 félével dolgoznak. Az egyik egy finomra őrölt durumbúzából és sima vízből álló alaprecept, a másik egy finomlisztből és tojásból készülő tészta. Mi most ez utóbbit készítjük. Aszonygyahogy: Amire szükség lesz az az utálat. Bármilyen utálat jó. Nem, nem útállat, pl. a zebra, az nem jó. Kizárólag rövid „u”-val jó. Tehát, ha utálod a főnököd, a hétfőt, a főnöködet hétfőn, vagy valakit, vagy valamit, az jó. Azt készítsd elő. Meg vegyél elő 50 dkg finomlisztet is, egy keverőtálat és 5 db normál méretű tojást. A keverőtálba szitálj bele (ha nincs szita vagy szűrő, akkor apám szórjad, vagy boríccsad, mit akacc fent ilyeneken?) 50 dkg liszet (ha mérleg sincs, akkor az 1 kg-os liszt felét szórd bele a tálba). A liszt közepébe csinálj egy mélyedést, majd üsd bele a tojásokat. Fogj egy villát (nem, nem egy Kázát, akarom mondani Casa-t), és a tojásokat ott bent a lisztben verd fel, keverj hozzájuk egy kis lisztet is közben. Ha megvan, akkor lisztezd be a kezed (ami ugye tiszta?), és gyúrd össze az egészet. A lényeg, hogy egy rugalmas, homogén tésztát kapj. Gyorsan megy, kb. 5-8 perc. Amint észrevettétek, nincs benne só. Ez nem véletlen, és ne okoskodjon senki, nem kell bele. Ha kész, akkor vegyél elő folpack-ot vagy alufóliát, vagy csak egyszerűen takard le egy tiszta konyharuhával, és tedd be 30 percre a hűtőbe. Közben vegyél elő egy gyúródeszkát. Na, most, akiknek van kézi tésztakészítő gépe, mint nekem J, az beljebb van. Nekik nem írom le részletesen, hogy hogyan készítsék, mert ők tudják. Ők most 5-ös-6-os vastagságúra nyújtsák ki, és készítsenek tagliatelle tésztát, vagy amit szeretnek, és várjanak a többiekre. Viszont, aki tésztakészítő géppel áll neki, az hiába dühös, hiába készítette elő az utálatát, az utálat benne fog maradni a szervezetében, mert nem dolgozódik ki. Akinek nincs gépe, az jöjjön most. Lisztezd be a gyúródeszkát, vedd ki a tésztát a hűtőből, formázz belőle egy rudat, és késsel vágd el 4 egyenlő részre. Vedd elő az utálatodat, és engedd bele a kezedbe. Fogj egy tésztadarabot, alaposan lisztezd be, majd a nyújtófával kezd el kinyújtani. Az utálat fog segíteni, mert egyébként nem lenne könnyű, de így de. Képzeld oda…, akit nem szeretsz, aztán szép lassan nyomd ki belőle a szuszt. Közben a tésztát fordítsd, és lisztezd meg. A cél, hogy kb. 1,5 mm-es vékonyságúra nyújtsd. Ha kész, akkor egy pizzavágóval, éles késsel vágd fel kb. 0,5 cm-es vékonyságú csíkokra. Fogj sok papírtörlőt, teríts ki a pultra, lisztezd meg őket, és erre terítsd ki száradni a felszeletelt tésztát. A tésztát is lisztezd meg, majd kb. 1 órát hagyd száradni. Ezt mind a 4 résszel csináld meg. Ha kész, akkor észreveheted, hogy elszállt a dühöd, ha mégsem, akkor klinikai eset vagy, akkor húzz le egy grappa-t, vagy ha nincs, akkor egy páleszt. Ha ez sem segít, akkor te nem vagy ember…Tegyél fel vizet forrni egy nagy fazékban vagy tésztafőzőben. Ezt sem kell sózni. Még! Ha forr, akkor közvetlenül a tészta berakása előtt sózd meg alaposan a vizet, majd mehet bele a tészta. Ne főzd szét! Csak al dente legyen! Aki összekeveri a dente-t Dante-vel, az csak kötözködik, azzal nem foglalkozunk. Szóval hogy meddig kell főzni. Kb. 5 perc, de ez függ azért a tészta vastagságától, hogy kinek mennyi a 1,5 mm. Akkor jó, ha kicsit kemény marad. Próbálgasd, megéri. A megfőtt tésztát nem öblítjük le hideg vízben, az egy nagyon rossz szokás. Ha kész, akkor tálald.
A szénhidrát diétában bizony kényes dolog a tészta. Nagyon magas a ch értéke és gyorsan felszívódik. Ha összehasonlítunk egy normál (4, 6, 8 tojásos tésztát) egy durum tésztával (teljes kiőrlésű, alacsony GI értékű) akkor a normál száraztészták 100 grammjában átlag 75-80 g ch található, a durum tésztáknak pedig átlagosan 100 grammjukban 66-73 g ch van, szinte jelentéktelen a különbség. A DW (Dia Wellness) tésztákban 100 grammjában csak 34 g ch van, viszont vidéken szinte beszerezhetetlen, webshopból lehet csak hozzájutni. Akkor akinek igenis hiányzik a tészta, a tésztás ételek a ch diéta alatt mit tehetnek, ehetnek? Elárulom, hogy oldódhat meg hihetetlenül egyszerűen ez a probléma. Szénhidrát mentes tészta Hozzávalók: 120 g kókusztej (receptet a készítéséről, valamint tulajdonságairól és előnyeiről hamarosan olvashattok itt a csibekalandokon) 1 db L-es méretű tojás 3 g só 25 g utifűmaghéj (natura, bioboltokban, Rossmannban, DM-ben vidéken is beszerezhető). Itt találtok róla egy rövid áttekintést. A sütőt előmelegítettem 160°C-ra, egy sütőlemezre szilikonos sütőpapírt vágtam. A tejet a tojást és a sót villával összehabartam, majd az utifűmaghéjat gyors mozdulatokkal belekevertem és rögtön kiöntöttem a sütőpapíros sütőlemezre. Mielőtt nekiálltam féltem, hogy le fog folyni a sütőpapírról, de a gyakorlatban nem volt okom a parára, ugyanis az utifűmaghéj, rögtön elkezdte megkötni a nedvességet. A villával szépen elegyengettem, annyira vékonyan amennyire csak tudtam. A tésztát 10 percig sütöttem, majd kivettem, lehúztam a hátuljáról a sütőpapírt, feltekertem, mint egy palacsintát és felkarikáztam, így kaptam a tészta csíkokat (ez az adag nekem 2 napra volt elég). A tészta tetszőlegesen felhasználható, én bolognai ragut készítettem hozzá. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy tökéletesen olyan íze van, mint a megszokott kifőzött száraztésztának, de az állag nagyon is hasonló és büntetlenül fogyasztható a szénhidrát diéta ideje alatt is. A Csibekalandok a facebookon is elérhető, így biztosan nem maradtok le semmiről! :)
Ma előre dolgoztam. Készült lebbencs tészta és derelye is, amit lefagyasztottam.
Itt az anyák napja, én pedig itthon ülök egyedül, mert a férjem dolgozik, a fiam versenyen van. Mit lehet ilyenkor csinálni, amikor már sétáltam, pihentem. Hát tésztát. Igazán nem is erre készültem, hanem különböző alakú lasagne lapokat készítettem. A tésztákról való egyik beszélgetésünkkor Tormának ígértem, hogy előásom a nagypapám csigatészta készítő szerkentyűjét. Ki is próbáltam, de nagyon finoman rovátkolt, így nem bajlódtam vele külön, hanem csak felcsavartam gyorsan a rövidke csőtésztákat. Valóban gyorsan megy, ha az ember elkészített már néhányat, és kezében érzi a dolgot. Az illat közben igen nagy étvágyat csinált. Készítettem még bucatinit, vékony rövid csőtésztát, amit valami szeletelő, kb. 0,5 cm vastag fémnyelére csavartam. Ebből a mennyiségből készült 9 lap, 20x13 cm-es téglalap alakú, 9 lap, 15 cm átmérőjű kör alakú lasagne, egy adag tortiglioni és egy adag bucatini. Az egészet elkészítettem háromnegyed óra alatt. Ezek után újra csak mindenkit biztatni tudok a házi tészta készítésére.
Serving a plate of homemade fusilli has a unique flavor of its own.
Isten bizony, nem vagyok gasztrosznob, és bocsássatok meg nekem, de... szóval be kell vallanom, a tészta nekem a házi tészta, és nem az, amit a boltokban lehet kapni félkilós csomagban, mert akárhány tojást is írnak rá..... Ezt én magam sem hittem el addig, amíg egyszer ki nem próbáltam kalandvágyból, hogy milyen is az a házi tészta, amelyről nagyanyáink és Jamie Oliver egyaránt váltig állítják, hogy utolérhetetlen és addiktív. Hát igazuk volt. A házi tészta semmiben nem emlékeztet a boltira, önmagában is olyan finom, hogy szinte lehetetlen abbahagyni. Az állaga mesés, és a legegyszerűbb szósz is mesterfogást kanyarít belőle. Persze senkit sem akarok arról meggyőzni, hogy mostantól otthon készített tésztát egyen... de csak egyszer próbáljátok ki. Aztán persze lehetetlen lekattanni róla, az első készítés után én például beszereztem egy tésztagépet, mert éreztem, ez az élmény megéri ezt a kis befektetést. Különben is, akárhányszor előveszem a tésztagépet, rögtön úgy érzem magam, mintha egy kis toszkán faluban élnék, és lennék a mamma, aki a legcsodálatosabb pastákat készíti az egész vidéken, népes családjának, férjének és a bambinóknak... Elkalandoztam. :-) Szóval, a tészta. A legegyszerűbb, leggyorsabb és legfinomabb receptet használom: Házi tészta Hozzávalók: fél kiló liszt 5 nagy (és igazi) tojás és még egy kevés liszt a kész tészta alá. Elkészítés: A tojásokat összegyúrjuk a liszttel, addig, amíg sima és homogén tésztamasszát nem kapunk. Ha ez megvan, egy pár percig még gyúrjuk lelkesen, aztán fóliába csomagolva egy órára a hűtőbe tesszük. Ezután kivesszük, a munkalapot liszttel vékonyan megszórjuk, négy darabra vágjuk a tésztát, és a darabokat egyenként vékonyra nyújtjuk egy sodrófa segítségével. Ha nincs a háznál tésztagép, a tésztát tényleg vékonyra kell nyújtani (1-2 mm). Egy időnként belisztezett késsel csíkokra vágjuk, és lobogóan forró, sós vízben al dentére (éppen haraphatóra) főzzük. Tésztagéppel mindez egyszerűbb: a tésztagombócokat nagyjából kinyújtjuk, majd előbb átküldjük a sima lapítórészen, aztán pedig a vékony tésztacsíkot áttekerjük a tetszés szerinti vastagságra vágó fejen. Tulajdonképpen ennyi is az egész. Mehet rá egy rögtönzött szósz vagy bármilyen feltét - mindenki imádni fogja.
A recept megjelent a Kifőztük májusi számában. Hozzávalók 28 dkg Szafi Free hajdinás nokedli és házi tészta lisztkeverék 1,6 dl víz 1 kávéskanál só A hozzávalókat sima tésztává gyúrjuk. Néhány percig pihentetjük, majd vékonyra nyújtjuk – szükség esetén vékonyan lisztezhetjük a lisztkeverékkel. A bordázott sodrófával vékony csíkokat vágunk belőle, mindet a tésztaszárító állványra akasztjuk. A tésztából tetszés szerint a recés tésztavágó hengerrel szabhatunk négyzeteket is, amelyeket masni alakúra formázunk. A kész tésztát frissen is kifőzhetjük 1–2 perc alatt forró, sós vízben, majd leszűrjük és jól leöblítjük. 1–2 nap alatt meg is száríthatjuk, ezt követően szellős helyen, papírdobozban tároljuk. Fogyasztás előtt a száraz tésztát 7–8 percig főzzük, ezután tálalhatjuk. A tésztakészítő szett kapható a Cookori konyhafelszerelési webáruházban, elérhető itt.
A soba a hajdina japán megnevezése, de jelenthet bármilyen hajdinából készült tésztát, vagy más vékony tésztákat is. Hozzávalók szerint megkülönböztetnek teljes kiőrlésű, finomított, búza liszttel kevert, vagy valamivel ízesített lisztből készített tésztákat. Tálalható hidegen mártással, vagy akár forró tésztalevesként is. Mint ahogyan sok más japán tésztát, a sobát is előszeretettel szolgálják fel hidegen a nyári napokon, míg télen inkább forró szója alapú levesként. Természetesen mindkét esetben használnak plusz feltéteket, melyeket gondosan úgy válogatnak meg, hogy a többi hozzávalóval harmonizáljanak, és az ízeket is megfelelően kiemeljék. A legtöbb ilyen feltét nem igényel főzést, bár előfordulnak a rántott, sült formában is. Elkészítési idő: 30 perc Hozzávalók: 12 adag 12 dkg búza rétesliszt (BFF-55) 28 dkg teljes kiőrlésű hajdinaliszt 1 db tojás 2 dl víz A liszteket egy tálban összekeverem, hozzáadom a tojást, a vizet is, és egy fakanállal elkeverem. A tálban kézzel tovább gyúrom, amíg össze nem áll. Ha nehezen áll össze, vagy kemény a tészta, kevés vizet teszek hozzá, ha túl lágy, ragadós, akkor kevés liszttel szórom meg. Ha a tészta összeállt és megfelelő állagúvá gyúrtam, nedves konyharuhával letakarom, pár percig pihentetem. Két felé vágom és lisztezett deszkán sodrófával 2 mm vékonyra nyújtom, 10-12 cm szélességű csíkokra vágom, egymásra rakom és éles késsel tetszőleges nagyságú metéltre vágom. Amit azonnal felhasználok, bő forrásban lévő sós vízben 3-5 perc alatt készre főzöm. Ha megfőtt, leszűröm, hideg vízzel leöblítem és felhasználásig félre teszem. A maradék tésztát gyúró táblán szétterítem és meleg helyen megszárítom.
Receptek fotókkal. Gyors, könnyen elkészíthető ételek. Külön vegetáriánus receptgyűjtemény.
Ez a recept szinte már a déditől származik, és nagyon-nagyon szeretem! Igaz, eltelik kis idő, míg elkészül, de ezerszer finomabb, mint a bolti, sima tészták! Imádom, komolyan.. így sokkal jobb!
Ez a videó rendkívüli lesz, ugyanis nem egyedül készítem az ételt. A vendégem egy olyan hölgy, akiről nagyon sok fiatal lány példát vehetne! A
Sokáig hiányzott az igazi tarhonya /Angliában nem kapható /. De ez is ☑️😁. Teljesen mint az eredeti, és még gluténmentes is 😅. Rögtön ki is próbáltam, imádom 😋. Saját recept.
A soba a hajdina japán megnevezése, de jelenthet bármilyen hajdinából készült tésztát, vagy más vékony tésztákat is. Hozzávalók szerint megkülönböztetnek teljes kiőrlésű, finomított, búza liszttel kevert, vagy valamivel ízesített lisztből készített tésztákat. Tálalható hidegen mártással, vagy akár forró tésztalevesként is. Mint ahogyan sok más japán tésztát, a sobát is előszeretettel szolgálják fel hidegen a nyári napokon, míg télen inkább forró szója alapú levesként. Természetesen mindkét esetben használnak plusz feltéteket, melyeket gondosan úgy válogatnak meg, hogy a többi hozzávalóval harmonizáljanak, és az ízeket is megfelelően kiemeljék. A legtöbb ilyen feltét nem igényel főzést, bár előfordulnak a rántott, sült formában is. Elkészítési idő: 30 perc Hozzávalók: 12 adag 12 dkg búza rétesliszt (BFF-55) 28 dkg teljes kiőrlésű hajdinaliszt 1 db tojás 2 dl víz A liszteket egy tálban összekeverem, hozzáadom a tojást, a vizet is, és egy fakanállal elkeverem. A tálban kézzel tovább gyúrom, amíg össze nem áll. Ha nehezen áll össze, vagy kemény a tészta, kevés vizet teszek hozzá, ha túl lágy, ragadós, akkor kevés liszttel szórom meg. Ha a tészta összeállt és megfelelő állagúvá gyúrtam, nedves konyharuhával letakarom, pár percig pihentetem. Két felé vágom és lisztezett deszkán sodrófával 2 mm vékonyra nyújtom, 10-12 cm szélességű csíkokra vágom, egymásra rakom és éles késsel tetszőleges nagyságú metéltre vágom. Amit azonnal felhasználok, bő forrásban lévő sós vízben 3-5 perc alatt készre főzöm. Ha megfőtt, leszűröm, hideg vízzel leöblítem és felhasználásig félre teszem. A maradék tésztát gyúró táblán szétterítem és meleg helyen megszárítom.
